Felszólalás adatai

ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. A vita eddigi szakaszához: Francz Rezső úr azt mondja, hogy a bankok fognak csődeljárást kezdeményezni. Világos a törvényből, hogy a hitel levonandó az üzletrésznél, a nevesítésnél. Tehát ez a hiteleket nem érinti.

Pont ezért az eladósodott szövetkezetnél valóban értéktelen lesz az üzletrész, és csalódni fognak a kívülálló üzletrész-tulajdonosok is, mert nem lesz mit kifizetni. Tehát pont az eladósodott szövetkezeteknél nincsen gond ilyen értelemben, mert nekik nincs mit kifizetni. Tehát ez nem okoz nekik gondot.

Hogy miért vannak eladósodva, és miért vannak értéktelen szövetkezetek, amelyeknél lassan már ugyanannyi az adósság, mint amennyi a vagyon? Valóban van, ahol az agrárolló nyílása, a természeti csapások miatt, annak ellenére, hogy tisztességes volt a menedzsment, a vezetés, mégis rossz eredmény született ilyen okokból, ami mindenkit érintett. De az is igaz valóban, hogy van olyan, ahol a tsz vezetése időközben már a családi gazdaság híve lett, és úgy alakította át a tsz-t családi gazdasággá, hogy a saját családja gazdasága lett a tsz egész vagyona - erre utalt a képviselőtársam. Ezeknél valóban megvan ez a vagyon, csak a tsz vezetőinél lehet megtalálni, a tagok saját gazdaságában. Ők sajnos törvényesen, de etikailag mindenképp elítélhető módon a tájékozatlan nyugdíjasokat, a tagokat kisemmizték a gazdálkodás folyamán.

A probléma valóban ott van, ahol jól működnek a szövetkezetek, ahol integrációt végeznek, ahol munkahelyeket adnak, és ahol nagyon hasznos tevékenységet folytatnak, mert ott lesz értéke az üzletrésznek, ott kell ténylegesen, fizikailag is kifizetni a kívülállókat. A statisztika szerint a kívülállók vagyona a szövetkezet vagyonának átlagban 20 százaléka (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és valóban valamilyen megoldást, valamilyen pályázati lehetőséget kell nekik adni, hogy ez a 20 százalék túlvészelje a vagyonvesztést, s a gazdálkodásuk ne sínyelje meg ezt.

Köszönöm szépen.