Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ismételt felszólalásom oka az, hogy az általános vita első szakaszában a Magyar Demokrata Fórum részéről elsősorban azt fogalmaztuk meg, hogy mindenképpen szükséges lesz a nemzetőrségről megalkotandó törvény, mert így látjuk teljesnek ennek a törvénynek is a hatását és következményeit.

Úgy vélem, hogy mindenképpen foglalkozni kell két kérdéssel a Magyar Demokrata Fórum részéről. Az első kérdés, hogy miért van szükség új törvényre, a második kérdés, hogy milyen szemléletváltást eredményezhet ez az új törvény. Egyébként meglepő számomra, hogy ez a két kérdés az általános vita első szakasza után a közvéleményben továbbra is élő kérdés maradt, bár a toborzó kampány eddigi és remélhető sikere ezt a tervezetet vagy ennek részleteit is népszerűsíteni, értelmezni fogja, egyértelművé fogja tenni.

Tehát hat évvel a rendszerváltoztatás, két évvel a honvédelmi törvény megszületése után, 1996-ban az akkori Országgyűlés összes pártja nagy többséggel elfogadta a most érvényben lévő szolgálati törvényt, amelyet a honvédség, a határőrség és a rendvédelmi szervek teljes állománya nagyon várt. A törvény hatálybalépése óta történelmi változások történtek:

Az első és legfontosabb: Magyarország NATO-tag lett, ami az alapszerződés megfelelő elveinek átvezetését tette szükségessé. A második: megkezdődtek a tárgyalások az európai uniós csatlakozásunkról. A harmadik: az Országgyűlés elfogadta a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását, ami egyben a szolgálati törvény módosítását is magában foglalta, hiszen a hivatásos állomány kötelezettségeit, jogkorlátozását és kedvezményeit a köztisztviselőkkel való összehasonlítás alapján értelmezzük.

(19.00)

Engem két erős indok győzött meg, és elsősorban emiatt támogatom az új törvény megalkotását. Az első: a NATO-csatlakozás után az érintett állomány egyre gyakrabban és mind nagyobb számban hazai békeidőben, hadműveleti területen, háborús körülmények között, életét, testi épségét veszélyeztetve teljesít szolgálatot. Ahhoz, hogy el tudja látni tisztességgel és a legmagasabb szinten a szolgálatát, az általánostól szigorúbb függelmi rendszerben, fegyelmezetten, nagy pszichés terheléssel kell az adott körülmények között dolgozni, amihez magas fokú fizikai, lelki felkészülés és állóképesség kell. A katonák felkészülését és állóképességét a honvédség folyamatosan ellenőrzi, és aki nem megfelelően teljesít, annak szolgálati viszonyát a törvény erejénél fogva megszünteti.

A másik döntő érv, hogy a kormány, összhangban a NATO-országok hadseregeinek gyakorlatával, figyelembe véve az ország gazdasági teherbírását, a haderő átalakítására, korszerűsítésére tízéves programot dolgozott ki, amelyet egyeztetések után az Országgyűlés - mint ismeretes - határozatba foglalt. Az ezen a két területen elérendő célok megvalósítása a régi törvény módosításával, toldozgatásával-foltozgatásával már lehetetlen volt. Csak új szemlélettel, a korábbi kedvezményeket megőrizve, illetve további kedvezőbb lehetőségeket teremtve kellett ezt a törvényjavaslatot megfogalmazni. Véleményem szerint ezért indokolt az önálló, csak a Magyar Honvédségre vonatkozó törvénytervezet benyújtása.

A törvényjavaslat alapos előkészítő munka eredménye, szerkezetében, logikájában jól felépített dokumentum. Meg kell mondanom, a Magyar Demokrata Fórum egyik legjobb szakértői bázisa a honvédelmi, és igen szigorú vizsga után fogalmazta ezeket a mondatokat. Új minőséget és távlatot jelent a katonák hivatásos és szerződéses állománya számára. Az új törvény teljesen összhangban áll az országgyűlési határozat szellemével. És ezt a kiváló munkát itt, a parlament nyilvánossága előtt a magam és az MDF nevében ezúton is megköszönöm.

A törvénytervezet országos szemléletét a leghatározottabban bizonyítja, hogy a korábbi törvények három jól elkülöníthető kategóriát különböztettek meg: a hivatásos állományt, a továbbszolgáló kategóriáját, amelyet ma szerződéses állománynak mondunk - természetesen a két elnevezés között azért jelentős a különbség is -, és a sorkatonák állományát. Az új javaslat a hivatásos és szerződéses katonákat már így, összefoglaló néven jelöli: az állomány.

A törvény nagyon körültekintően, tanulva a jelenlegi problémákból, rendezi a szerződéses állomány helyzetét. Remélhetőleg ennek eredményeként a szerződéses katonák hosszabb időt, a részükre meghatározott felső korhatárig fognak szolgálni.

A törvényjavaslat hatálybalépésével a kormány eleget tesz az országgyűlési határozat ama pontjának is, hogy "meg kell alapozni a professzionális haderőre történő áttérés lehetőségét". Ez a törvény ebbe az irányba tesz jelentős lépést.

A javaslat új szemléletét tükrözi a meglévő állomány megőrzésére, az utánpótlás folyamatos biztosítására és a világos, áttekinthető rendfokozati és beosztási pályakép kialakítására való törekvés.

Tisztelt Ház! Az utánpótlás folyamatos biztosítása nem merülhet ki csak a beiskolázási létszámban. Ez a törvény világos, jól tagolt beosztási és rendfokozati pályaképfelvetésével minimum 25 évre biztosítja a kiszámítható előrehaladást. Jelenlegi társadalmi berendezkedésünkben ez hatalmas vívmány, amely biztosítja, hogy nemcsak a beiskolázási létszámok lesznek meg, hanem a jelentkezők minőségi összetétele is meg fog felelni a követelményeknek.

A törvénytervezetben hangsúlyosan szerepel és a NATO-követelményeknek maradéktalanul megfelel, hogy az állomány fizikai és pszichés állapota bármilyen nehéz körülmények között is biztosítja a szolgálat jó ellátását, amelynek folyamatos ellenőrzésére a törvény nagy figyelmet fordít. A jó szellemi, fizikai, pszichológiai adottságokkal rendelkező hivatásos és szerződéses katonák pedig újra példaképei lehetnek a fiataloknak is.

Az új törvény minimum 25 évig biztosítja a pályán maradás lehetőségét. Ez a garancia elegendő a szolgálati nyugellátáshoz és ahhoz, hogy megállapítható legyen egyes személyekről, képesek-e a későbbiekben a magas szintű fizikai, lélektani követelményeknek megfelelni. Amennyiben nem, szolgálati nyugállományba helyezve, a biztos nyugdíj mellett, még javakorabeli emberként más területen újra életpályát lehet kezdeni, amelyhez a honvédség átképzéssel járul hozzá.

Sajnos mindig vannak és lesznek olyanok, akik betegség, családi okok miatt a garantált 25 év szolgálati idő előtt kénytelenek megválni hivatásuktól. Róluk is messzemenően gondoskodik a honvédség végkielégítéssel, átképzési lehetőségekkel. Természetesen 25 év szolgálati idő után is ez a rendszer működik, hiszen az egyre magasabb rendfokozatú és beosztású katonákra is mind kisebb számban van szükség. Az ő esetükben is humánus megoldás a szolgálati nyugállományba helyezés és a szükség szerinti átképzés.

Még egy apró, de nem elhanyagolható dologra hívnám fel a tisztelt tárca, az államtitkár úr figyelmét. Fel kell kelteni az állomány érdeklődését a törvénytervezet iránt. Már pályájuk elején ismerjék meg a fiatalok: a törvény nemcsak az egyén, hanem a hadsereg jövőjét is meghatározza. Azok a parancsnokok, akiknek feladata lesz a törvény alapos megismertetése, az ismeretek szinten tartása, akkor végeznek sikeres, eredményes munkát, ha a katonák nemcsak a jogaikat, kedvezményeiket, hanem kötelezettségeiket is látva tevékenykednek saját maguk, a családjuk, a Magyar Honvédség, az ország biztonsága és nyugalma érdekében.

Tisztelt Ház! A törvénytervezet elfogadását újólag a tisztelt Ház figyelmébe ajánlom, támogatom.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.)