Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak egypár dolgot hoznék fel, amelyet én hiányoltam az ellenzék előző felszólalásaiból és kínos magyarázkodásaiból.

Az LMP például elfelejtett beszélni Faith Balázs ügyéről, aki egy roma pályázaton indult (Gőgös Zoltán: Elnök úr, a KDNP-nek nincs ideje!), és kiderült, hogy semmifajta jogosultsága erre nincs. Szívesen vennénk, ha az LMP erre valamiféle magyarázatot adna.

Vagy akár arra is, hogy Jakab Tamás és Ladányi Attila ügyében, egyikőjük a pártpénztárnok volt, a másiknak pedig a feladata a párt körüli céges holdudvarnak a kialakítása volt (Hegedűs Lorántné: Nincs a KDNP-nek ideje!), és kínos körülmények között, nagyon gyorsan kellett lemondaniuk és távozniuk az LMP-ből, hiszen az ön mellett vagy ön előtt ülő Szél Bernadett képviselőtársa azt mondta, hogy mutyitendert indított a kormány, majd ezen az úgynevezett LMP által mutyitendernek nevezett pályázaton 220-220 milliót nyertek azok a cégek, amelyek Ladányi Attilához és az LMP-s egykori pártpénztárnokhoz, Jakab Tamáshoz köthetők.

(19.20)

Az is érdekelne, hogy miért védi ennyire a Jobbik Kovács Bélát. Mi az a képessége neki, ami annyira fontossá teszi önöknek, hogy nemcsak egy, de két választáson indították már, kétszer kijuttatták Brüsszelbe, az Európai Parlamentbe, a magyar kvótán jut így ki ‑ az össznemzeti képviselőszámunkból von le egyet, ő, úgy látszik, nem a magyar nemzet érdekét képviseli ‑ attól a párttól, amelyik elvileg zászlójára tűzte a nemzeti érdeknek a képviseletét. Mondják meg, milyen csodálatos tulajdonsága van Kovács Bélának, ami miatt önök a párton belül tartják! Mert ha nem tudnak ilyet mondani, akkor azt kell gondoljuk, hogy nem másért, mert ő tud bizonytalan forrásból pénzeket hozni a Jobbiknak. Nem látjuk a politikai kommunikációban, nem látjuk a stratégiai elképzeléseit, sehol a nyilvánosság előtt nem jelenik meg, itt a parlamentben szintén eldugják előlünk. Mi az a különleges tulajdonsága, ami miatt megtartják?

Varju László képviselőtársam a függetlenek közül, de a Demokratikus Koalíció politikusaként szintén felszólalt, csak három dolgot elfelejtett említeni, amit szerintem talán érdemes lett volna. Az egyik a másfél milliárdos megbízás, amelyet Brüsszelből az Altus vezette konzorcium kapott. Vajon lehetséges-e az, hogy egy ilyen konzorcium révén a Demokratikus Koalícióhoz tiltott pártfinanszírozási pénzek kerüljenek azáltal, hogy Gyurcsány Ferenc tulajdonosként ebből a másfél milliárdból a rá eső részt kiveszi nyereségként, mint ahogy kivett az elmúlt években is pénzt az Altusból, és ebből 16 milliót a Demokratikus Koalíciónak juttatott?

Vajon ez nem tiltott pártfinanszírozás-e az Európai Bizottság részéről, ha így jutnak pénzek a Demokratikus Koalícióhoz? Elfogadható-e az, hogy egy volt miniszterelnök objektív képet adjon, amikor pár, volt NFÜ-s, pár európai uniós pályázati szakértőt, egykori kormányzati tisztségviselőt vont be a cégébe? Lehetséges-e az, hogy így objektív képet alakítsanak ki, vagy emögött valamilyen teljesen más, a nyilvános politika számára, a választók számára nem látható cél volt?

És szintén a Demokratikus Koalíció vezetőjéhez, Gyurcsány Ferenchez tartozik az a most már befejezett büntetőügy, ahol Tátrai Miklóst, az egykori vagyonkezelő-vezetőt és értékesítési igazgatóját is elítélték (Gőgös Zoltán: Nem befejezett ügy.), egyi­kőjüket négy évre, a másikukat három és fél év börtönre. Gyurcsány Ferenc fontosnak tartotta, hogy személyesen is ott legyen a tárgyalásokon. Ha jól emlékszem, talán még tanúként is próbálta megvédeni, a nyilvánosság előtt mindenképpen védte ezt a két úriembert, akik a Sukoró-ügyben most már a bíróság által is kimondottan bűncselekményt követtek el. (Gőgös Zoltán: Nem jogerős!) Ezt a beruházást a Gyurcsány Ferenc vezette kormány emelte föl kiemelt beruházássá. Erről miért nem számol be a Demokratikus Koalíció itt a parlamentben?

Vagy a csillebérci ügy: a mai napon már a parlament előtt is volt, hogy 25 év után kerülhet vissza köztulajdonba a teljes közösség számára használhatóként a csillebérci egykori gyermektábor. De hát ne feledjük el, hogy ennek az egyik szegletét egy Bau-bérc nevű kft. tulajdonolta, mely Bau-bérc Kft.-nek két tulajdonosa volt, az egyik az úttörőszövetség egyik rokonának a tulajdonában állt, a másik egy kínai úriembernek vagy pontosabban: egy személynek a tulajdonában állt.

A kézbesítési megbízottja pedig tudtommal igencsak közel áll Varju képviselő úrhoz. Jó lenne, ha erről is beszámolna itt, a Parlament falain belül, hogy valóban a felesége volt-e a kézbesítési megbízottja ezen kínai személynek, aki félig tulajdonosa volt a Bau-bérc Kft.-nek, ahol egy teljes visszarendeződés történt szerencsére. A bíróság most már jogerős ítéletében mondta ki, hogy ezt a tulajdont vissza kell adni a magyar államnak, mert a magyar nemzet közösségét illeti meg, nem pedig kft.-knek vagy pedig olyan szervezeteknek a tulajdonában állhat, amelyek utána rendelkeztek is arról, hogy milyen alapítványnak lehet megszűnésük esetében adott esetben továbbadni ezeket az ingatlanokat.

Ezekről az ügyekről lenne jó, ha beszámolnának, mely ügyeknek egy jó része csak pár éves, de vannak olyanok, amelyek 25 éves múltra tekintenek vissza.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok sora­iból.)