Készült: 2024.05.05.20:56:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

120. ülésnap (2015.11.23.), 22. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:16


Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A csillebérci ügy ismételten egy olyan ügy, amelyben nagyon-nagyon lassan, 25 év alatt derült ki az igazság, és 25 év után állhat vissza a rendes állapot, a jogtiszta, a jogszabályoknak megfelelő állapot. Ugyanakkor volt 25 év, egy nagyon hosszúra nyúlt, rendszerváltás utáni időszak, amelyben számtalan szocialista politikusról, országgyűlési képviselőkről, pártigazgatókról, különböző más tisztséget betöltő és ma vagy az MSZP padsoraiban, vagy az MSZP taglistáján szereplőkről, vagy a függetlenek között, a Demokratikus Koalíció sorában ülő politikusokról van szó, akik ennek az időszaknak a mozgatói, részben haszonélvezői is voltak. Ez ismételten egy ilyen gyanús ügy, amelyben az állam javára kedvező, de az ebben részt vevő emberek számára elmarasztaló ítélet született mind polgári ügyben, mind pedig, ahogy arra a képviselő úr is utalt, egy büntetőügyben is. Ebben bizony elmarasztaló ítélet született az elmúlt évek során.

Maga a Kommunista Ifjúsági Szövetség kívánta ezt a vagyonelemet valamilyen módon kijátszani. Arról van szó itt, hogy volt egy olyan közvagyon, a csillebérci tábor, amelynek elvileg az összes magyar gyermek üdülését kellett volna szolgálnia. Nagyon sokat hallottunk most már a padsorokban nem lévő szocialista képviselőktől pár felszólalással ezelőtt, hogy a gyermekek számára mindent meg kell adni, de ez valahogy itt, akkor a rendszerváltáskor és azután sem volt szükséges. Az ezzel kapcsolatos eljárást indította el az első Orbán-kormány, hiszen vitattuk, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség - amely­nek főtitkára vagy azt hiszem, a Központi Bizottság titkára volt Gyurcsány Ferenc ‑ a XII. kongresszusán jogszerűen játszotta volna át ezt az ingatlant a Magyar Úttörők Szövetségének, bár az ingatlan-nyíl­vántartásban ’89. június 30-án bejegyezték a földhivatalban az ő tulajdonjogát. Ugyanakkor a magyar állam vitatta az első Orbán-kormány idején, hogy ezek a szerződések, amelyek alapján a földhivatal bejegyezte a tulajdonjogot, érvényesek lettek volna.

Egy nagyon hosszú jogi procedúra kezdődött ezzel kapcsolatban. Azt lehetett látni, hogy amikor jobboldali színezetű kormány volt, ezek az ügyek gyorsultak, amikor baloldali színezetű kormányok voltak, ezeket az ügyeket nemcsak alperesi oldalon, tehát az úttörőszövetség oldaláról, hanem mintha kormányzati oldalról is inkább blokkolták volna. Jól láthatóan az első időszakban, a ’90-es években az elévülésre játszott az akkori baloldali kormány. Nem lépett fel, mert úgy gondolta, hogy ezek az állapotok így maradhatnak, és évüljenek el azok a különböző igények, amelyekkel kapcsolatban fel lehetne lépni. Utána, 2002 után pedig perjogi trükköket alkalmaztak, például külső tényekhez igazították a per menetét és felfüggesztették, amíg más, nem a per érdemében való kérdéseket el nem bírálnak, a széljegyek földhivatali elbírálásáig kérték az ügy felfüggesztését. Ezek olyan trükkök voltak, amelyekkel akár évekig el tudták húzni a döntést, öt-hat évig ezekkel a külső okokkal tudták magyarázni a per megállítását. 2010. szeptember 15-e kellett ahhoz, hogy újra el tudjon indulni ez az eljárás, és újra tárgyaláson tudják igazolni a magyar állam tulajdonjogát. Nagyon hosszú jogi hercehurca, nagyon hosszú jogi eljárás volt, közben egy büntetőeljárás is lezajlott Rácz Péter főúttörő ellen, ugyanakkor ‑ azt kell mon­danom ‑ a magyar állam számára, a magyar gyer­mekek, a magyar fiatalok számára teljes sikerrel zárult. Megérte 15 évvel ezelőtt elindítani az addig 10 éve már nyugvó ügyet, hiszen így sikerült ezt a nagyon értékes gyermektábort visszaszerezni, és bízunk benne, hogy a későbbiekben valóban a magyar fiatalok érdekét fogja szolgálni.

Hozzá kell tennem, hogy ezzel természetesen az ügy még nincs lezárva, hiszen 25 éven keresztül a Magyar Úttörő Szövetség használta ezt az ingatlant, annak a kft.-nek, amit létrehozott, 170-200 millió forintos éves bevételei voltak, amelyek a magyar fiatalokat illették volna, nem pedig az úttörőszövetség tisztségviselőit. Azt is látjuk, hogy vezetőségi tagként, ahogy ön is említette, képviselő úr, különböző szocialista politikusok jelennek meg ebben az ügyben. Egyrészről Nagy Nóra, az MSZP korábbi elnökségi tagja, aki szintén felbukkant Csillebérc környékén, ugyanígy felbukkant Nyakó István is, az akkori férje, de más neveket is lehet mondani. Varju László képviselő úrnak bizonyára lennének információi akár a vadászházzal, akár a vadászház-tulaj­donos kft.-vel, vagy az egyik kínai tulajdonos kézbesítési megbízottjával kapcsolatban. De Kiss Péter vagy Karl Imre is ott volt 1991 tavaszán, amikor a legfontosabb döntések a demiszes vagyonelemek felosztásáról megszülettek. Szintén fontos… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Azt hiszem, ezt még fogjuk folytatni, tisztelt képviselőtársaim. (Derültség.) Egy dolgot mondanék csak: az úttörőszövetség arról is rendelkezett, hogy megszűnése esetén teljes vagyona a Színtér Alapítványhoz kerülne, amelynek kuratóriumi elnöke az MSZP korábbi pártigazgatója. Köszönöm szépen. (Dr. Staudt Gábor: Elszámoltatás! ‑ Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai