Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! (Az elnök csenget.) Folytatva a kormányzati előterjesztést, én elsősorban arról szeretnék beszélni, hogy mit tett a kormányzat annak érdekében, hogy fehéredjen a gazdaság, csökkenjen az áfacsalások, az áfaelta­gadások, a költségvetést megrövidítő intézkedések, illetve tevékenységek sorozata.

Az Európai Bizottság 2015 tavaszán jelentetett meg egy tanulmányt, amely a 2009 és 2013 közötti időszakot elemezte, értékelte, a lényege az, hogy ennek a bizonyos áfarésnek a nagyságát vizsgálta országonként. Ez azt jelenti, hogy az elméletileg a költségvetésbe befolyható áfa és a tényleges áfabe­vételnek mekkora a különbsége. Bár ezt a tanulmányt sokan vitatják, és nem ismerik el ennek teljes létjogosultságát, hiszen sok bizonytalanságot tartalmaz, mivel becslési eljárásokat folytat, illetve becslési eljárások alapján von le következtetéseket, azért úgy gondolom, a tendenciák értékelése mindenképpen fontos Magyarország számára is.

Ez alapján a kimutatás alapján 2013-ban Magyar­országon a becsült áfarés 24,4 százalék, ami azt jelenti, hogy a közép-európai országok tekintetében a középmezőnyben foglaltunk akkor még helyet: jobbak voltunk Lengyelországnál, Szlovákiánál és különösen Romániánál, de Csehországban, Bulgáriában és Szlovéniában ez az arány jobb volt, mint Magyarországon.

Nagyon érdekes, ha a számokat összehasonlítjuk, és mondjuk, elemezzük, hogy 2010-től, a kormányváltást követően Magyarországon az áfabe­vételek hogyan alakultak. 2010-ben még a tényleges áfabevétel mindössze 2313 milliárd forint volt, ugyan­akkor pedig a 2016-os költségvetésben már 3351,9 milliárdot terveztünk, azaz öt év alatt lényegében 50 százalékkal meg tudtuk növelni az áfa­bevételt. Különösen a válságot követő időt tekintve, ezt nem indokolják a makroszámok, nem indokolja az infláció növekedése, nem indokolják más makrogazdasági folyamatok, mi több, a rezsicsökkentés éppen az áfabevételek ellen tett, hiszen így kevesebb lett az áfabevétel, az alacsony infláció vagy a mínuszos infláció nem növeli az államháztartás áfabe­vételét. De akkor mégis, mi történt Magyarországon, hogy több mint ezermilliárd forinttal nőtt öt év alatt az áfabevétel? Egyébként elemzések szerint Magyarországon mintegy 500-750 milliárd áfabevétel esik ki, ez az elméleti áfaalap 15-20 százaléka lehet.

Ha most az Európai Bizottság tovább folytatná az elemzést, és megvizsgálná Magyarországon az áfabevételek alakulását a 2014. és 2015. évben, akkor egészen bizonyos, hogy Közép-Európát tekintve már az élmezőnyhöz tartoznánk, hiszen a fejlett országok áfarését még nem érjük el pozitív értelemben, ugyanakkor Közép-Európában már talán az egyik legkiemelkedőbb és a legjobb. De mi ennek az oka? Az az oka, hogy a kormány szembenézett azzal, hogy a költségvetésnek itt vannak tartalékai, és a legnagyobb bevételelmaradás, valljuk be, a költségvetési csalás, az általános forgalmi adó területén történik.

Éppen ezért több kormányzati lépés is következett, talán a legkiemelkedőbb ezek közül jelenleg az online pénztárgépek bevezetése. Az online pénztárgépek 2013. évi bevezetése jelentősen átalakította az áfabevételeket. Ma már több mint 200 ezer üzletben működik online pénztárgép, ami azt jelenti, hogy össze van kötve az adóhatósággal, és követhető órára, percre pontosan, hogy hogyan alakul egy-egy üzlet bevétele.

Ezzel a módszerrel ágazati elemzéseket is végezve, jelentős áfabevételi többletet tudott felmutatni 2014-ben az állami költségvetés. Megtisztított elemzések szerint mintegy 180-190 milliárd forint az az összeg, ami azért folyik be többletként a költségvetésbe, mert bevezetésre került az online pénztárgépek rendszere; ez azt jelenti, hogy ennyi áfabevételt azelőtt nem vallottak be ezen ágazat szereplői. Összességében egyébként az áfabevételek 2014-ben más egyéb intézkedést is követően 318 milliárd forinttal növekedtek, mintegy 11,8 milliárd forintos (sic!) volt a növekmény.

Itt engedjék meg nekem, hogy egy pillanatra megálljak, hiszen az elmúlt öt év egyik olyan nagy horderejű intézkedése volt kormányzati szempontból, amely a parlamentet is érintette, a parlamenti szavazást.

(15.10)

A mai napon kigyűjtöttem, hogy az ellenzéki pártok hogyan álltak ehhez az intézkedéshez, hiszen (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Te gyűjtötted ki? ‑ Dr. Szél Bernadett: Sokat dolgozott vele?) az adózás rendjéről szóló törvény egyik passzusa tette lehetővé az online pénztárgépeknek a bevezetését, és azok az ellenzéki pártok, akik most egységesek a tekintetben, hogy aláírást gyűjtenek, hogy a korrupció ellen kell küzdeni, és hogy micsoda kormányzati korrupció van, teljes megdöbbenésre, egyik ellenzéki párt sem szavazta meg az online pénztárgépek bevezetését. (Moraj a Jobbik és az MSZP soraiból.) Nem szavazta meg az ellenzéki párt, miközben tudjuk a szavazási módszereket. Hiába háborodnak fel itt az ellenzéki képviselők, nem szavazták meg, hogy az online pénztárgép be legyen vezetve. (Dr. Bárándy Gergely: Még tízszer elmondhatod! ‑ Az elnök csenget.) Ezzel az elmúlt évben csak 200 milliárd forint többletbevételt lehetett az államkasszának biztosítani. Lehet ezen felháborodni, akkor sem szavazták meg. De még sok mást nem szavaztak meg, ami a korrupció ellen hatott.

Összességében tehát az online pénztárgépek bevezetése egy sikertörténet volt. Itt azért szeretném felhívni a figyelmet, hogy az ördög nem alszik, tehát nyilvánvaló, hogy az online pénztárgép bevezetésének kezdeti sikereit követni kell további intézkedésnek, mert mindenre megvan az ellenmódszer is. Nehogy hátradőljünk és elégedettek legyünk, később pedig ezek a bevételek, kereskedelmi és áfabevételek elmaradjanak, éppen ezért szükséges meghozni a további intézkedéseket is.

Nagyon fontos döntése volt szintén az Országgyűlésnek, illetve a nemzetgazdasági miniszternek az EKÁER-rendszer bevezetése, az áruforgalmi ellenőrzési rendszer bevezetése, amely ez év március 1-jétől működik, amelynek a lényege, hogy a fuvarozás tekintetében előzetesen az adóhatóságtól egy EKÁER-számot kell kérni, és az alapján követhetővé válik az áru mozgása az országban. Ebből a kormányzat ebben az évben 60 milliárd forintos többletbevételt vár. Jelzem, hogy az első teljes negyedévi működés során, a 2015. évi második negyedév során az érintett cégek nettó áfakötelezettsége mintegy 30 milliárd forinttal nőtt. Tehát már számokban is kimutatható, hogy ennek az intézkedésnek milyen hatásai voltak. Azt gondoljuk, hogy az EKÁER bevezetése nemzetközi szinten is óriási jelentőségű, hiszen már más országokból is jönnek tanulmányozni a magyar rendszert. Ennek a módszernek nemcsak az országon belüli árumozgás követése és a tiszta számla szerinti árumozgás a fő célja, hanem az is, hogy olyan termékek, amelyek bizonytalan eredetűek, ezek az országba be se érkezzenek, és valószínű, hogy az ország ezen rendszer bevezetésével tudott nyerni a legnagyobbat. Úgy gondoljuk, hogy hosszú távon ennek a rendszernek a működtetése nagyon nagy jelentőségű az áfabevételek tekintetében. Természetesen itt is a továbbfejlesztés szükséges.

Viszont, ha megnézzük újra az ellenzéki pártok szerepét e tekintetben, hogy megszavazták-e a 2014. évi Art. ez irányú módosításait, akkor azt láthatjuk, hogy az ellenzéki pártok nem szavazták meg az EKÁER-rendszer bevezetésének a lehetőségét. Tehát miközben arról beszélnek egyébként, hogy milyen fontos, hogy a korrupció ellen küzdjenek, hogy a gazdaság fehéredjen, aközben még arra sem méltatják magukat, hogy azt az egy módosítást kikérjék, és legalább azt az egyet megszavazzák, hanem egységesen leszavazzák. Így a Jobbik sem szavazta meg és az MSZP sem, miközben teljesen másról beszélnek.

Összességében a kormányzat jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy az adózás ‑ és most nemcsak az áfáról beszélek ‑ tisztább és átláthatóbb legyen, hogy megérje az adót befizetni, csökkentette a személyi jövedelemadó kulcsát, de ugyanez elmondható bizonyos áfakulcsok tekintetében. Egyszerűsített az adózáson, bonyolultabbá és nehezebbé tette a cégek alapítását olyan személyek számára, akik más gazdasági társaságban köztartozást, adótartozást hagytak hátra. Sorozatos, folyamatos intézkedések történtek annak érdekében, hogy az adózás terén az adóbevételek nőjenek, és hogy kiszoruljanak azok az adózók, akik tisztességtelen eszközökkel próbálnak boldogulni, és versenytársaikkal szemben olyan előnyöket szerezni, hogy ők nem fizetik meg a törvény által előírt adót, és így tudják áruikat értékesíteni.

Azt gondolom, a mai napra visszatérve, erre a kezdeményezésre az ellenzék részéről, nagyon különleges dolog ez, hogy miközben az ellenzéki pártok alapvetően érintettek a korrupciós tevékenységük során ebben a kérdésben, aközben úgy próbálnak bemutatkozni a közvélemény előtt, hogy milyen ártatlanok, és hogy igazából a korrupció csak a kormánypártokra vetül. Úgy gondolom, ez politikai tévedése az ellenzéknek, és hát engedjék meg nekem, hogy elmondjak erre én is egy-két példát beszédem befejezésében.

A Magyar Szocialista Párt az áfacsalások tekintetében alapvetően érintett, hiszen az egyik személy, akit úgy hívnak, hogy Dömény Zoltán, maga nyilatkozta, hogy 2006 és 2008 között ő is részt vett ezekben az áfacsalásokban Magyarország és Szlovákia között, utaztatott árukat, majd visszaigényelték az áfát, ennek egy része az akkori kormánypárt, az MSZP kasszájában landolt. Cserébe a Molnár Istvánhoz köthető Balaton Meat Kft. vissza nem térítendő juttatásokat kapott a magyar államtól. Ez így is történt, az illetékes kft. 850 millió forint állami támogatást kapott. De akkor itt a magyarázat arra, hogy az MSZP miből tud fekete pártkasszákat működtetni Józsefvárosban és még ki tudja, hol. Hát, ezekből a pénzekből tud, amiről egy másik vállalkozó azt nyilatkozta, hogy azt a rendszert éppen maga az akkori kormánypárt, az MSZP hozta létre. Tehát azt gondolom, hogy mindenképpen visszás, ellentmondásos, de véleményem szerint röhejes is, hogy az a párt gyűjt aláírást a parlamentben, és kezdeményez vitanapot, aki a legalapvetőbben benne van az áfacsalásokban, és ebből működteti a pártját.

De nincs jobb helyzetben a Jobbik sem egyébként. (Derültség a Jobbik soraiból.) Nem tudom, Volner János lehet, hogy nem véletlenül nincs itt, hiszen Volner János temetőiről már biztosan mindenki hallott, Volner János néhány cége, tudjuk, hogy úgy tűnt el a rendszerben, hogy köztartozást hagyott hátra, az egyik cég bizonyítottan 12 millió forint adót. Tehát mielőtt korrupcióról beszél az ellenzék, akkor tisztázza az ellenzék azt, hogy miért van nyakig benne az ellenzék a korrupcióban. (Élénk derültség a Jobbik soraiban. ‑ Dr. Szél Bernadett nevet.) Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)