A felszólalás szövege:
GLATTFELDER BÉLA (Európai Néppárt - Európai Demokraták): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Egykor, mint a Magyar Országgyűlés képviselője, nagyon sok alkalommal felszólaltam ebben a Házban, viszont mint az Európai Parlament magyar képviselője, most kaptam erre először lehetőséget. Köszönöm szépen ezt a lehetőséget.
A felszólalásomnak az az oka, hogy arról értesültem, hogy a jövő évi költségvetésben a magyar gazdák nem fogják megkapni az úgynevezett közvetlen kifizetéseknek a lehetséges 30 százalékos nemzeti kiegészítését, hanem annak csak egy részét. Miről is van itt szó? Amikor a Magyar Köztársaság megállapodott az Európai Unióval arról, hogy milyen feltételek között válunk az Unió részévé, akkor az Unió nyomására elfogadtuk azt, hogy a magyar gazdák átmeneti ideig nem fognak annyi támogatást kapni, mint az Unió régi gazdái, hanem annál csak lényegesen kevesebbet. A magyar gazdák így másodrendű polgárok lettek átmeneti ideig az Európai Unióban, viszont kaptunk arra lehetőséget, hogy ezt a kisebb, csökkentett támogatást minden évben 30 százalékkal kiegészíthessük, és így csökkenthessük azt a hátrányt, amit a gazdáink elszenvednek.
Abban az időben még a Magyar Országgyűlés tagja voltam, hoztunk egy országgyűlési határozatot, amely rögzítette, hogy a magyar kormánynak úgy kell benyújtani az Országgyűléshez a költségvetési törvénytervezetet, hogy az tartalmazza a közvetlen kifizetések 30 százalékos kiegészítését. Ez most nem történt meg. Ezt kritizálni nem az én feladatom, nem az én rangom, gondolom, ezt majd a képviselő urak és hölgyek megteszik. Arról szeretnék beszélni, hogy ezzel a döntéssel a már másodrangúvá lefokozott magyar gazdák Európában most harmadrangúvá lesznek lefokozva, hiszen még azoknál is kevesebbet fognak kapni, akik velünk együtt új tagállamok gazdáiként csatlakoztak az Európai Unióhoz. Ez nem jó dolog.
Ráadásul ezen a héten, ha jól emlékszem, a keddi napon az Európai Parlament egy határozatot fogadott el, amelyik erről a helyzetről szól. Ugyanis az Európai Unióban sok vita folyik a közös agrárpolitika jövőjéről. Vannak olyanok, akik azt mondják, hogy leghelyesebb lenne ezt az egészet minél gyorsabban megszüntetni. Ilyenek például általában az angolok. Amikor az angol elnökség alatt az Unió következő költségvetési ciklusáról tárgyaltak, akkor az angolok elérték, hogy a régi tagállamoknak - és egy idő után majd az új tagállamoknak is - legyen lehetőségük arra, hogy a közvetlen kifizetéseket csökkentsék, és az így megtakarított pénzeket vidékfejlesztés céljára fordítsák, amivel párhuzamosan persze a vidékfejlesztési kiadásaikat a tagállamok csökkenthetik. Ezt úgy hívják, hogy a támogatások önkéntes modulációja.
Ami itt történik, az tulajdonképpen ugyanez. A keddi napon az Európai Parlament elítélte ezt a gyakorlatot, a keddi napon felszólította az Európai Parlament a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az önkéntes moduláció lehetőségét szüntessék meg. Miért tette ezt az Európai Parlament? Azért tette, mert az önkéntes moduláció, amit most a magyar kormány tulajdonképpen szintén alkalmazni akar, szétveri a közös agrárpolitikát. Mert lesznek egyes tagállamok, ahol ezt alkalmazzák, mondjuk, az angoloknál erre már vannak tervek, mások meg nem. Így az egyik tagállamban nagyobb lesz a támogatottság, a másikban kisebb lesz a támogatottság. Ennek következtében a közös agrárpolitika megszűnik, nem lesz többé közös, és ez óriási érveket ad azoknak a kezébe, akik meg akarják szüntetni a közös agrárpolitikát.
Nekünk, magyaroknak érdekünk lenne, hogy a közös agrárpolitika ne szűnjön meg, mert Magyarország haszonélvezője ennek. A gazdákon keresztül több pénzt kapunk vissza az Európai Unióból, mint amennyit oda befizetünk. Ha megszűnik a közös agrárpolitika, abban az esetben Magyarország egésze és nem csak a magyar gazdák járnak rosszul. Éppen ezért mindazok, akik az európai gazdák, a mezőgazdaság érdekeit védeni kívánták az Európai Parlamentben, és most ők voltak többségben... - bár nem mindig vagyunk többségben, ebben a kérdésben nagy többségre tettünk szert, elértük, hogy ezt a gyakorlatot az Európai Parlament elítélje.
Amit most tenni kívánnak, az aláássa ezeket a törekvéseket. Hosszabb távon ellehetetleníti a magyar érdekek védelmét, amikor a közös agrárpolitika megvédéséért szállunk síkra, mert azt fogják mondani, hogy miért akarjátok ti megakadályozni a közös agrárpolitika lebontását, a renacionalizálást, az önkéntes modulációt, amikor ti ezt már saját magatok bevezettétek. Ez Magyarország tárgyalási, érvelési lehetőségeit hatalmas mértékben szűkíti. Úgyhogy azt kérem, azt javaslom, ne tegyék ezt, nem lehet olyan költségvetési megfontolás a jövő évben, amely hosszabb távon Magyarország lehetőségeit ilyen mértékben csökkenti.
(12.10)
Ez hosszabb távon Magyarország számára káros lesz.
Egy rövid kitérőt hadd tegyek még ezzel kapcsolatban! Természetesen sok vita van a földről, de egy dologról sose feledkezzünk el: a föld ára alapvetően attól függ, hogy mennyi a jövedelem. A jövedelem jelentős részben attól függ, hogy mennyi a támogatás. Ha a támogatás kevesebb, mint amennyi lehetséges, akkor a jövedelem is kevesebb lesz, mint ami lehetséges, és ebben a helyzetben a föld ára is kevesebb lesz, mint amennyi lehetne. Ilyen körülmények között meg kell hogy értsék, el kell hogy fogadják, hogy a magyar gazdák nem támogathatnak olyan gyakorlatot, amelyik oda vezet, hogy a földet kiárusítják. Ezért a magyar gazdák a föld megvédése érdekében teljesen jogosan emelik fel a hangjukat.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)