Felszólalás adatai

Tovább folytatnám a bizottsági véleményt. A tavalyi év a magyar GDP, bruttó hazai össztermék 1,6 százalékos növekedésével zárult, és tulajdonképpen az agrárium, a mezőgazdaság volt az, amely jelentős mértékben hozzájárult a nemzetgazdaság növekedéséhez. Tulajdonképpen az 1,6 százalékos GDP-növekedésből 0,9 százalékot az agrárium, az agrárgazdaság tett hozzá, és a mezőgazdaság nemzetgazdasági súlya 3,2 százalékról 4,6 százalékra nőtt. Az agrárgazdasági jelentés jól tükrözi a 2011-es év állapotát, ami műfaját tekintve tényregisztráció, tehát gyakorlatilag leírja a történéseket, ezeket dokumentálja. De nem feladata az, hogy véleményezzen, javaslatot tegyen és értékeljen, hanem a tényeket állapítja meg.

Az Agrárgazdasági Tanácsot a törvény arra hatalmazza fel, hogy javaslatokat is megfogalmazzon a jelentéssel kapcsolatban, amelyek, a teljesség igénye nélkül, az alábbiakban fogalmazódnak meg. Olyan agrárpolitikának, olyan agrárstratégiának kell kialakulnia, amelyek az agrárökológiai és agrárökonómiai potenciált kihasználják. A világban az élelmiszer felértékelődik, élelmiszerár-robbanásról beszélünk, az élelmiszer egyre inkább stratégiai cikké válik. Egy olyan ország, mint Magyarország, amely viszonylag kedvező agrárpotenciállal rendelkezik, ennek az igénynek meg kell feleljen. Minél előbb kerüljön elfogadásra a földforgalmi törvény, illetőleg az ezzel kapcsolatos törvények, amelyek a spekuláns földvásárlásokat korlátozzák, a középüzemek megerősödését szolgálják úgy, hogy ne okozzanak az állatállományban csökkenést, ne okozzanak foglalkoztatáscsökkenést, és ne veszélyeztessék a vagyont, tehát vagyonleértékelést ne okozzanak.

A 2014-2020 közötti támogatási lehetőségek, illetőleg az agrárpolitikai preferenciák az öntözést és ennek kérdését kiemelten kezeljék. Itt mondanám még el, hogy az öntözés növelésével jelentősen lehet a volument növelni a mezőgazdaságban, és a szerkezetváltást is előbbre lehet ezzel hozni. Akkor nem annyira kiszolgáltatott az agrárium, ha minél több területet tudunk öntözni, ráadásul, ha erre egy program, ami, úgy tudom, készül az agrártárcánál, hosszú távon az átvonuló vizeket megfogva, jelentős előnyt jelenthet az országnak.

A mezőgazdaság finanszírozásában komolyak az erőfeszítések, amelyek a finanszírozás javítása érdekében, a hitelhez jutás lehetősége érdekében történnek, ugyanakkor továbbra is keresni kell a mezőgazdasági termelés sajátosságainak, üzemsajátosságainak megfelelő hitelezési és támogatási formákat. Mindenképpen prioritásként kell kezelni az állattenyésztés támogatását. Ugye, itt államtitkár úr is elmondta, hogy az állatállomány jelentősen csökkent, a mezőgazdasági szerkezetben fontos az, hogy a növénytermesztés mellett az állattenyésztés is növekedjen, hiszen jelentős piaci lehetőségeket jelent.

Az élelmiszer-feldolgozás helyzete egyre kritikusabbá vált az elmúlt 8-10 évben. (Az elnök csenget.)

ELNÖK: Ja bocsánat, elnézését kérem, 15 perces. Bocsánat, elnézést. Nem a... - elnézést, folytassa!

HANÓ MIKLÓS, a mezőgazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Jó, köszönöm szépen.

ELNÖK: Folytassa! Nem a szokásos bizottsági előadóként, hanem napirendi előterjesztőként is szól. Elnézését kérem.

HANÓ MIKLÓS, a mezőgazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tehát akkor még egyszer: az élelmiszer-feldolgozás helyzete egyre kritikusabbá vált az elmúlt 8-10 évben, és ez a legfőbb korlátja a termékpálya további kibontakozásának. A jelenlegi struktúrában munkalehetőséget exportálunk az országból azzal, hogy nem dolgozzuk fel a termékeket. Ez a bizottsági véleményben is szerepelt. Itt, ugye, nagyon fontos az, hogy nőjön a hozzáadott érték, azaz a mezőgazdasági alapanyag-termelést az élelmiszeripar helyreállításával vagy az élelmiszeripar újraindításával minél inkább megvalósítsuk. Ezt valahogy úgy lehetne elképzelni, hogy a termelőket bevonjuk a feldolgozóipar újraindításába.

A mai piaci viszonyok között másképp nem lehet az agrárpolitikai célokat megvalósítani, csak ha a termelők összefognak, nagy tömegben, egységes minőségben tudnak árut megjeleníteni a piacon, ez pedig a szövetkezés fontosságára hívja föl a figyelmet. Elsősorban az áfaszabályozás eszközeivel és az adminisztratív szabályozás eszközeivel gátat kell szabni a feketegazdaság nemcsak térnyerésének, de fennmaradásának is, ami bevételkiesés a költségvetésnek, a becsületesen kereskedők, elszámolók hátrányát okozza, az ágazat átláthatóságát rontja.

Az agrárkutatásra és a szaktanácsadás területére is egyre súlyosabb problémák nehezednek. A nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy azoknak az országoknak az agrárgazdasága fejlődött az elmúlt fél évszázadban, ahol magas volt a K+F, magas kutatás-fejlesztési aránnyal bírt a háttér. Ettől több ország lemaradt, így hazánk is.

(19.00)

Az elmúlt évtizedekben Magyarország nem tudott olyan K+F-et állítani a mezőgazdaság, az agrárgazdaság mögé, amely az új feltételeknek való alkalmazkodást lehetővé teszi.

Tisztelt Országgyűlés! Hangsúlyozni kívánom, hogy az agrárgazdaság Magyarországnak rendkívül fontos gazdasági ágazata, amelynek értékeit növelni, hiányosságait kiküszöbölni mindannyiunk legelemibb érdeke. Az előttünk álló jelentés szakszerűen összeállított, sokrétű, alapos munka, melyet a mezőgazdasági bizottság nevében jó szívvel ajánlok önöknek elfogadásra.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)