Felszólalás adatai

A karácsonyi időszakban talán nem haszontalan felidéznünk Kolping gondolatait. Kolping egy német katolikus pap, aki 1813. december 8-án született szegény családból. Ő azt kérte a Jóistentől, hogy adja meg neki azt a képességet, hogy felismerje saját korának a bajait, problémáit, gondjait, és adja meg neki azt a tehetséget is, amivel alkothat, tehet a gondok, a bajok megoldása érdekében. 1991-ben II. János Pál pápa avatta őt boldoggá.

18 hónappal ezelőtt Magyarország felismerte a bajokat, a magyar választópolgárok ennek függvényében szavaztak, és bízták meg a Fidesz-KDNP-t, hogy kormányt alakítson. A Fidesz-KDNP kormánya, szembesülve a bajokkal és a gondokkal, problémákkal, a gazdasági, pénzügyi válsággal, a hatalmas adósságtömeggel, a lelki, mentális, morális válsággal, megkezdte a megfeszített munkáját és tevékenységét.

Mit tett a magyar kormány? Szembesülve azzal, hogy milyen mértékű az állampolgárok eladósodottsága, kilakoltatási moratóriumot vezetett be, az árfolyamot rögzítette, a végtörlesztés lehetőségét megadta a magyar embereknek. Nem öncélból tette ezt, tisztelt képviselőtársaim, hanem azért tette, mert szembesült, és látta az igazi bajokat, az igazi gondokat, a magyar emberek pénzügyi nehézségét, válságos helyzetét. Hogyan tette mindezt? Úgy, hogy ütközetet vállalt, harcot vállalt a nemzetközi pénzvilággal. Ennek láthatjuk most is a különböző hatásait, nyomait. (Lukács Zoltán: Vesztésre áll!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az advent időszaka a várakozás időszaka, amikor a remény, a hit megerősödik bennünk, amikor a szeretet, az öröm tölti el a jó szándékú emberek szívét. (Lukács Zoltán: Istenem, Pista!) December 23-án Magyarországon egyesek számára nemcsak a várakozás időszaka volt mindez, hanem a színvallás időszaka is. (Gúr Nándor: Sikerült!) Egyértelműen kiderült a magyar emberek számára és a politikai elit számára is, hogy ki kivel van, ki van a nemzetközi pénzvilággal, ki van a hitelminősítő-világgal, és ki áll a magyar emberek pártján. (Lukács Zoltán: Simicska!)

Sajátos, hogy az MSZP, akik jelentős részben a válság okozói, ismét színre álltak, komoly kritikát fogalmaznak meg a kormány tevékenységével szemben. Azt szeretném javasolni önöknek, hogy a kritikát még hagyják meg későbbre, még mindig az önvizsgálat időszakát éljék meg. (Lukács Zoltán: Ezt te se hiszed el, Pista!) Jó, ha egy kicsit befelé fordulnak (Lukács Zoltán: Majd azt mi eldöntjük, Pista!), és megvizsgálják a lelküket, hogy hogyan vitték az országot a szakadék szélére, és a kritikát vegyék visszább, erre kérem önöket. (Lukács Zoltán: Majd mi eldöntjük, István!) Tanáccsal azért élhetek önök felé.

Lehet-e más a politika? Igen, amikor a kérdést felteszik, hogy lehet-e más a politika, valóban, ezen érdemes elgondolkodni, hogy lehetne-e más a politika. De ahogyan önök teszik, ahogyan önök művelik, ez egy régi politika, a történelem folyamán már láttuk mindezt. És ahogyan Rétvári Bence kolléga elmondta, valóban, önök hitet tettek, színt vallottak, hogy ki mellett állnak: a magyar emberek mellett állnak vagy pedig Gyurcsányék mellett állnak, és a nemzetközi pénzvilág mellett állnak-e.

A világ nagy baja nem a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés, hanem a gátlástalan, pénzcentrikus emberi szemlélet. (Lukács Zoltán: Simicska!) Nagyon-nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez a kormány és a KDNP ezt segíti elő a kormányban végzett munkájával; hogy visszabillentse a világot abba az egyensúlyába, ahol számít az emberi szeretet, számít az emberi szív, az emberi lélek ereje, mert hittel, meggyőződéssel, akarattal, elszántsággal minden pénzügyi válság, minden gazdasági válság legyőzhető, és így lehet kizárólag Magyarország győztes. Szeretném, ha önök is ehhez csatlakoznának a nemzeti együttműködés jegyében, végre felismernék, hogy a magyar kormány igenis a magyar emberek érdekét szolgálja a munkájával, és teszi a dolgát. Ehhez képest kérem önöket, hogy kellő önvizsgálattal, kellő önmérséklettel segítsék a kormány munkáját a jövőben is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban. - Lukács Zoltán: Simicskának is mondjad!)