Felszólalás adatai

2013. január 1-jétől hatályos a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a hulladéktörvény, amelynek célja egyrészt az irányelvi szabályok átültetése, másrészt a hazai hulladékgazdálkodás modernizálását féken tartó jogszabályi környezet megújítása volt. A törvény a lakossági és a nemzetgazdasági célokat együttesen kívánja, kívánta szolgálni. Amint ön is említette, az összes közvélemény-kutatás, amely ezen a területen készül, azt mutatja, hogy Magyarországon az emberek környezettudatossága erősödik, növekedik. Ez nem egyik évről a másikra következik be, hanem ez egy hosszú folyamat, évtizedeken keresztül zajló folyamat, amelyben az oktatás, a nevelés, a médiumok, tehát különböző intézmények is közrejátszanak, de természetesen a családnak, az egyéni példának, a személyes példamutatásnak is szerepe van. A lakosság körében zajló felmérések mondatják velem, hogy leginkább a szelektív hulladékgyűjtés az, amit az emberek csinálni akarnak és amiben szívesen részt vesznek. Többek között a megelőzés a legfontosabb terület a hulladékgazdálkodás tekintetében is. E megelőzés érdekében is szükség van pénzre, beruházásokra, de azt kell jeleznem, hogy az így beruházott pénz a probléma megelőzése tekintetében jóval kisebb, nagyságrendekkel kisebb, mint utólag a problémát megoldani sok pénzzel, nagy erőkifejtéssel.

Ugyanakkor a TeSzedd! akció nemcsak a szemét összegyűjtése egy napon, egy jeles napon, hanem igazából a környezettudatosságnak is az ünnepe olyanformán, hogy vallási, kulturáltsági, politikai hovatartozástól, korosztálytól teljesen függetlenül az emberek, családok együtt, saját önszántukból elhatározásképpen gyűjtik a szemetet ezen a napon. Óriási sikere volt az akciónak. Köszönet az embereknek, akik részt vettek ebben, és tulajdonképpen áttételeken keresztül körülbelül 1 millió ember vesz részt ebben az akcióban; tehát áttételeken keresztül, ugyanakkor több mint százezer ember regisztráltatta magát és konkrétan fizikai értelemben részt vett a szemétgyűjtésben. Tudni kell, hogy ilyenkor csak a kommunális hulladékot gyűjtjük, tehát csak azt a részét, amely kézzel zacskóba gyűjthető, kesztyűben összegyűjthető, ugyanakkor a bontási törmelék és egyéb más, veszélyesebbnek minősülő hulladékfajták összegyűjtésére nem kerül sor. Ez utóbbi viszont nagyon nagy probléma, mármint a bontási törmelék a települések külső részén. Ezért az elkövetkezendő időszakban arra törekednénk, hogy a kommunális szemét összegyűjtésén túl megszervezni öt-hat helyszínen a bontási törmelékek összegyűjtését, amihez viszont logisztikai szervezés kell, erőgépek kellenek és pénz, amely révén ezekről a helyszínekről a bontási törmelék eltávolítása is bekövetkezhet.

Végezetül pedig, a törvényhez kialakított rendeletek révén a lerakási járulék jelen pillanatban olyan 3-3,5 milliárd forintos alapot jelent, amelyből október végére az önkormányzatok, illetve a közszolgáltató cégek számára pályázati úton pénzt juttatunk vissza a hulladék szelektivitásának növelése érdekében. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm, hogy meghallgattak. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokból.)