Felszólalás adatai

DR. SOLYMOSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, túlzottan nagy vihart nem fogok kavarni a hozzászólásommal, miután agrárkérdésekről akarok szólni, és kormánypárti agráros képviselő nincs már a teremben. Ennek ellenére mégiscsak el kell mondanom a jegyzőkönyv számára; gondolom, majd el fogják olvasni a tisztelt képviselőtársaim, és lesz módunk még vitatkozni az általam elmondottakról.

Azt kell mondanom, hogy nagyon kritikus időszakban van a magyar agrárágazat, hisz az európai uniós csatlakozással kapcsolatos tárgyalásaink rohamléptekben haladnak, és ma már belátható időn belül beszélhetünk arról, hogy Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak. Most dől el sok minden, most dől el, hogy milyen pozícióba kerülhet az ágazat, és egyáltalán hogyan tudjuk majd felvenni a versenyt a már bent lévő országokkal, milyen lesz az ország versenyképessége, és nagyon fontos kérdés az, hogy az Európai Unióból érkező forrásokat hogyan tudja az ország felhasználni.

Sokszor beszéltünk már arról, hogy az ország és ezen belül a mezőgazdaság nagyon nagy lemaradásban van, nagyon sok a tennivaló, és igazából ennek a költségvetésnek is az lenne a feladata, hogy ezt a lemaradást próbálja ellentételezni. Én már arról nem is beszélek, hogy mit jelent ez a kétéves költségvetési törvénytervezet, és egyáltalán beilleszthető-e ebbe a környezetbe, arról viszont néhány szót szeretnék szólni, hogy van nekünk egy 1997-ben elfogadott törvényünk - ez az agrárgazdaság fejlődéséről szól -, és ez a törvény előírja, hogy mielőtt a költségvetés tárgyalása megkezdődik, meg kellene tárgyalni az ország agrárgazdaságának helyzetét, le kellene vonni a megfelelő következtetéseket, és ezt követően kellene a megfelelő számokat meghatározni az ágazat fejlesztése, jövője érdekében. Mondanom sem kell, hogy ez az előterjesztés ugyan elkészült - legalábbis úgy tudjuk, hogy elkészült -, de a képviselőkhöz a mai napig sem jutott el. Azt viszont lehet érzékelni, hogy itt egy mulasztásos törvénysértésről van szó, és nem tudom, ezt hogyan lehet korrigálni, hogyan lehet pótolni.

Mindenesetre az Agrárgazdasági Tanács megtárgyalta ezt az agrárágazat helyzetéről készült anyagot, és néhány megjegyzést azért szeretnék kiragadni, hogyan vélekedik erről, és egyáltalán a magyar agrárhelyzetről hogyan vélekedik az Agrárgazdasági Tanács. A következőket lehet olvasni a véleményükben: "Az agrárgazdaság kritikus helyzetben van. 1999-ben a helyzet tovább romlott. Az agrárgazdaság GDP-termelése tovább csökkent. Drasztikusan, 16,7 százalékkal csökkent az agrárexport. 300 millió dollárral romlott az agrárgazdaság export-import egyenlege. Az agrárgazdaság eladósodott, jövedelemtermelő képességét teljes mértékben elvesztette.

Az FVM-jelentés nem igazolta azokat a sokszor alaptalanul hangoztatott várakozásokat, hogy a kistermelők, családi vállalkozások helyzete és jövedelemtermelő képessége javult volna. Jelentősen, közel 25 százalékkal csökkent az egyéni agrárvállalkozások száma. Az agrárolló újra és drasztikusan nyílt. Tovább nőtt az ágazat technikai-technológiai lemaradása." Megemlíti ez a jelentés azt is, hogy ebben az évben mintegy 30 milliárd forinttal alacsonyabb az 1999. évi költségvetésben előirányzott támogatási összeg az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényben előírtaknál.

Sorolhatnám tovább, de nem akarom, mert nem ez ennek a felszólalásomnak a lényege, csupán azt szerettem volna érzékeltetni, hogy nagyon szomorú a helyzet, és azt kerestem és azt próbáltam nyomon követni, hogy ez a kétéves költségvetési tervezet vajon mutat-e valami utat a megoldás irányába. Azt kell mondanom, hogy nagyon nehezen lehet megtalálni ebben a költségvetésben azt, ami megoldaná ezeket a problémákat. Általában annyit el lehet mondani, hogy a 2001. évi költségvetés 5-7 százalékos inflációval, 8-9 százalékos bérnövekedéssel, 2 százalékpont társadalombiztosítási járulékcsökkenéssel, az egészségügyi hozzájárulás 300 forintos emelésével, a nemzetgazdasági GDP 5-6 százalékos növekedésével, az export és import egyaránt 10-12 százalékos bővülésével számol, és ebbe az általános környezetbe kellett volna behelyezni az agrárágazat mutatóit is.

(23.10)

De az előbb említettem már, hogy ez a bizonyos vita elmaradt, úgyhogy nem is igen tudjuk, hogy ezek a számadatok, amelyeket lehet látni a költségvetés-tervezetben, milyen alapon és hogyan kerültek kiszámításra.

Azt tudjuk, hogy a miniszterelnök úr a közelmúltban itt, a parlamentben is bejelentette, és a miniszter úr is többször említette, hogy a következő években 180-190 milliárd forintos többletre számíthat az ágazat. Kerestem ezt a nagyságrendű pluszt a költségvetésben, de - megmondom őszintén - nemigen találtam meg.

Az agrárköltségvetés megítélését és összehasonlíthatóság számos, a költségvetési törvényben végrehajtott technikai és érdemi módosítás is nehezíti.

Az FVM-fejezet idei 260 milliárd forintos kiadási előirányzata az előterjesztés szerint 2001-ben 309 milliárd forintra, 2002-ben pedig 319 milliárd forintra nő. Ez a növekmény önmagában 2001-ben eléri, 2002-ben érdemben elmarad az agrártörvényben előirányzott minimális szinttől. A 390 milliárd forinton belül közvetlen agrárgazdasági célokra 194 milliárd forint, vidékfejlesztési célja 22 milliárd forint, FVM és intézményeire 93 milliárd forint az előirányzat.

Megállapítható, hogy az agrártámogatási célokra a költségvetési törvény 15-16 százalékkal több forrást irányoz elő, mint 2000-ben, ezen belül látszólag kiugróan magas növekmény van a beruházási és agrártermelői támogatásokra, míg drasztikusan csökkennek a piacrajutási támogatási előirányzatok.

Érdemi növekmény a 2001-2002. évi költségvetési előirányzatok FVM-fejezetén belül az FVM-nél és intézményeinél figyelhetők meg. Feltűnő, hogy például az FVM működési előirányzatai 44,5 százalékkal, a szakigazgatási intézményeké 52,8 százalékkal nőnek, miközben például az EU-csatlakozás nemzetközi programjának előirányzata mindössze alig több mint fele az előző évi előirányzatnak.

A növekmény döntő része a minisztérium és intézményeinek további centralizációs törekvéseit, illetve rendkívül nagyarányú létszámfejlesztést finanszíroz.

Összességében az FVM és intézményeinél közel 1300 fő felvételét tervezik, a minisztériumban több mint 200 fős létszámbővítéssel, a megyei FM-hivatalokban pedig több mint 900 fős a növekedés. Ezen belül 300 új falugazdász felvételét tervezik, de az FVM kiemelt sportlétesítményeinél is 40 új munkahely keletkezik, ami 30 százalékos növekedést jelent.

Összegezve megállapítható, hogy ha a költségvetési törvény előirányzataiból kiszűrjük a technikai módosításokat, illetve az agrártámogatási keretekre újonnan ráterhelt célok forrásigényét - korábban nem ezt terhelő feladatokat -, akkor az FVM kiadásai előirányzatai legfeljebb csak a költségvetési törvény átlagos kiadási előirányzataival azonos mértékben növekednek.

Ezen belül kiemelten nőnek az FVM működését, illetve intézményeinek létszámbővítését szolgáló kiadások, miközben az agrárgazdaság támogatására rendelkezésre álló keretek mind a két évben elmaradnak az agrárgazdasági törvény minimális előirányzataitól.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, azzal szeretném befejezni, hogy nem találom a megoldást, hogyan tudjuk a lemaradást pótolni, hogyan tudjuk helyzetbe hozni a magyar agrárágazatot, hogyan tudunk megfelelő versenypozícióban maradni akkor, amikor nagyon erősen közeledünk az európai uniós csatlakozásunkhoz.

Természetesen azt is látni kell, hogy ebben az időben nagyon erős diszkrimináció is van az ágazaton belül, de ez majd egy másik vitának a témája lehet, és természetesen, amit most nem tudtam elmondani, azt a részletes vita során majd pótolni fogom; illetve több agrárszövetséges képviselő is van a parlamentben, és vannak, akik már elmondták és el fogják mondani az Agrárszövetség véleményét a 2001. és 2002. évi költségvetésről.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)