Felszólalás adatai

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vita e szakaszában a 4. számú módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni. Ez a módosító javaslatom a törvényjavaslat 4. §-ának a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 21. § (3)-(4) bekezdéseit érintően az elhagyását javasolja. Mivel nincs definiálva az állattartó telep fogalma, a működéséről nem is beszélve, a törvényjavaslat 4. §-ának nincs értelme. Az általános vita során is kifejtettem, és most is elmondom, hogy ez a módosítás ugyanis nagykaput nyitna a pénzügyi befektető társaságok magyarországi termőföld-monopóliuma felé.

A földtörvény módosítása az egész magyar agrárium érdekei ellen van. De elsődlegesen éppen azt az állattenyésztő ágazatot teszi tönkre, amelynek az érdekében hivatkozik álnokul. Talán nem véletlen, hogy az állattenyésztő szakmai szervezetek, köztük az Állattenyésztők Szövetsége, az állattenyésztő szakmai körök és az illetékes akadémikusok törvénytervezettel kapcsolatos támogató álláspontjával sehol sem találkozunk. Természetesen nem találkozunk a mindannyiunk által szakmai tiszteletnek örvendő Agrárgazdasági Tanács szakmai támogatásával sem, hiszen egy önmagára valamit is adó szakmai szervezet és szakember egy ilyen nemzeti ágazati önleépítést nem támogathat. Magyarországon, ahol ez ellen a szakvélemény publikálására még ma sincs tényleges lehetőség, sokatmondó a szakmai körök ezen beszédes némasága.

A törvénytervezetek benyújtóitól részletes szakmai indokolást és hatástanulmányt vártunk volna el, de az előterjesztés mellől mindkettő hiányzik; valójában azért, mert az állattenyésztés csupán egy hivatkozási alap a földtörvény tulajdonképpeni fellazítása érdekében.

Szintén az általános vita során elmondtam, fordítsuk le a jogi nyelvezetet szakmaira, és meglátjuk, mit is tartalmaz valójában ez a törvénymódosítás. A 4. § (3) bekezdése hiteles állattenyésztői fordítása a következőképpen hangzik:

Bármely társas vállalkozás, egy kecskeól egyéves működtetése fejében örök időkre jogot nyer az adott település bármely művelési ágú teljes területére. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) A kizárólagos jog megszerzésének pillanatától fogva a kecskeól további működtetésétől már el is lehet tekinteni. Persze, hiszen a kecskeól és az állattenyésztés csupán hivatkozásul szolgál a társas vállalkozások korlátlan földszerzéséhez. Egyébként a jogilag nem definiált állattartó telepnek az ugyancsak nem definiált működtetését nevezi az előterjesztő feltételekhez kötöttségnek. Na meg még azt tartja erős korlátnak, hogy a nevezett kecskeól egyéves működtetése fejében nem szerez az egész országra elő-haszonbérleti jogot a társas vállalkozás, csupán a kecskeól fekvése szerinti település egész határára válik jogosulttá.

Amennyiben egy kicsit is komoly szakmai előterjesztésről, nem pedig nemzetközi társas vállalkozások diktátumáról lenne szó, úgy nem kellett volna a megelőző többéves működtetés éves árukibocsátásához, vagy éves átlagos számosállat-létszámhoz kötni, majd ebből kiszámítani a szükséges takarmányterület igényét? Ezzel a törvényjavaslattal a tényleges állattenyésztő telepek elől vinnék el ezek a preferált föld- és EU-támogatás-spekulánsok a takarmánytermő területeket. Módosító javaslatommal ezt szeretném megakadályozni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban. - Font Sándor: Nagyon igaz!)