Felszólalás adatai

GAZDA LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés az elmúlt évek szinte mindegyikében foglalkozott a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénnyel, és kisebb-nagyobb módosításokkal próbált korrigálni. Ezek a módosítások jelentős részben a közlekedésbiztonság növelésére irányuló, de a közlekedés minden területén szigorodó bírságolási szabályrendszert tartalmazó szabályozást tartalmaztak. Úgy gondolom, hogy a közlekedési baleseti statisztikákat megvizsgálva megállapítható, hogy a szabályozás visszatartó erejének köszönhetően is csökkenő a tendencia, csökkennek a halálos és a súlyos kimenetelű közlekedési balesetek, legalábbis számaikban.

E mellett a mindenképpen örvendetes folyamat mellett ugyanakkor látnunk kellett azt is, képviselőtársaim is beszéltek erről, hogy a közúti közlekedésre, a közúti árufuvarozásra és a személyszállításra vonatkozó szabályok megsértőivel szemben alkalmazott szigorú, mérlegelést nem tűrő szankciók alkalmazása bizonyos esetekben a hazai fuvarozó társaságokat rendkívül nehéz helyzetbe hozta. Úgy gondolom, ez semmiképpen nem lehetett célunk a szabályozás megalkotásakor, ezért most, a gazdasági válság miatt ez különösen időszerű, szükséges felülvizsgálnunk a gyakorlati tapasztalatok fényében a közúti közlekedési törvény bírságolási szabályrendszerét.

Körültekintően kell eljárnunk. Mindent meg kell tennünk az ágazatban tevékenykedő hazai vállalkozások versenyképességének erősítéséért, de nem eshetünk a ló másik oldalára, vagyis nem semmisíthetjük meg a hatályos rendszer visszatartó erejét. Ugyanakkor, és ez talán a harmadik tényező, diszkriminációmentes szabályozást kell megalkotnunk, vagyis biztosítanunk kell azt, hogy a külföldi járművek esetében tapasztalt szabálytalanságok ugyanúgy ne maradjanak szankciók nélkül, mint amikor hazai járművel követik el a szabálytalanságokat.

Az előttünk fekvő törvényjavaslatot éppen ezen elvek mentén alakította ki a kormány, vagyis olyan törvényjavaslatot készített elő, amelynek alapján a szabálysértésekkel szemben a visszatartó erő biztosított, ugyanakkor a hatósági eljárások eredményeként igazságosabb, az esetek körülményeihez jobban igazodó szankciók kerülhetnek megállapításra. Ugyancsak nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a különböző hatóságok eltérő jogalkalmazási gyakorlatát is egységesíteni kívánja a kormány.

Mindezek után érdemes bizonyos tételeket megvizsgálni. A törvény 20. § (1) bekezdését érintően a törvényjavaslatban előirányzott módosítás a normaszöveget és a fogalomrendszert egységesíti és egyszerűsíti. Annak érdekében, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály-módosítások ne lehetetlenítsék el a bírságolási rendszert, illetve ne tegyék szükségessé a törvény későbbi módosítását, a hatályos szövegben szereplő konkrét jogszabályi hivatkozásokat törölni javasolja. Pontosítja, hogy mely hatóság mely esetben és hol jogosult ellenőrzések végzésére, ennek eredményeként például a munkaügyi hatóság közúti ellenőrzések esetében is bevonásra kerülhet.

A törvényjavaslat mérsékli a bírságösszeg-minimumot 50 ezer forintról 10 ezer forintra. Ugyanakkor rögzíti, hogy az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok összege, valamint több jogsértés esetén ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összege rendeleti szinten kerül majd megalkotásra. A törvényjavaslatban meghatározott szabályozás a bírságolási rendszer olyan átalakítását kezdeményezi, amely a korábbinál jobban biztosítja, hogy a tényleges jogsértő legyen kötelezett a bírság megfizetésére. Többes felelősség esetén pedig rendelkezik a bírság megosztásáról. A törvényjavaslat pontosítja a hatályos szabályozást, amikor kimondja, hogy az eljáró hatóság nem tarthatja vissza a járművet, ha annak üzemben tartójától hazánkban adók módjára behajtható a bírság összege.

A tervezett módosítás kiegészíti a bírságolásra okot adó eseteket a nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedésének korlátozásával, illetve a megengedett össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművekre történő alkalmazás lehetőségével. A törvényjavaslatban ugyancsak szükségessé vált néhány közlekedési szabályszegés feltüntetése, így a biztonsági övre, a biztonsági gyermekülésre, a motorkerékpár-bukósisak használatára és a menet közben kézben tartott mobil rádiótelefon használatára vonatkozó szabályszegések meghatározása a közlekedésbiztonság növelése, a balesetek súlyosságának csökkentése érdekében, amelyek esetében lehetővé válik súlyosabb bírságok alkalmazása.

A bírságolási rendszer teljes átalakítása, korrekciója szükségessé teszi a rendeleti szabályozás módosítását is, ezért a törvényjavaslat tartalmazza a szükséges pontosított felhatalmazó rendelkezéseket is, mind a kormány, mind pedig a közlekedésért felelős miniszter számára. A törvényjavaslat tartalmazza a 2008. május 1-jétől bevezetett objektív felelősségi szabályozás korrekcióját is.

(12.10)

Az intézmény gyakorlati végrehajtása során ugyanis több olyan probléma jelentkezett, amelyek megoldása és a jogintézmény hatékony működése érdekében a törvényi szabályozás néhány ponton történő módosítása szükségessé és indokolttá vált.

A hatályos közúti közlekedési törvény nem érinti azt az esetkört, amikor egy objektív felelősségi kategóriába tartozó szabályszegéssel kapcsolatban - például sebességtúllépésnél - halmazatban egy másik közigazgatási bírsággal sújtható cselekményt is elkövet a szabályszegő, például az autópálya leállósávján a megengedett sebességhatár felett hajt. Erre vonatkozóan szükséges a törvény kiegészítése, ezt most a törvénymódosítás megteszi. Amennyiben egy cselekménnyel több előírást szegnek meg és azt egy eljárásban bírálják el, a kiszabandó bírság összegét az egyes szabályszegésekhez rendelt bírságösszegek összegeként kell megállapítani.

Ugyancsak egyértelművé kell tenni a törvény indoklásának megfelelően, hogy közigazgatási bírság kiszabásának kizárólag a külön jogszabály szerinti technikai eszközökkel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.

Szintén szükséges pontosítást tartalmaz a törvényjavaslat akkor, amikor a gépjárművek használatba adása során a nem természetes személyekre is utal, tekintettel arra, hogy a gépjármű nem csupán természetes személy részére adható használatba. Ezzel összefüggésben szükséges annak szabályozása is, hogy a nem természetes személy üzembentartóra vonatkozólag annak azonosíthatósága érdekében milyen adatokat kell tartalmaznia a nyilatkozatnak.

A törvény rendelkezései között szükséges rendezni a helyszíni bírság kiszabásával kapcsolatos problémakört. A törvény 21/B. § (2) bekezdése szerint szabálysértés miatt pénzbírságot nem lehet kiszabni azzal szemben, akivel szemben ugyanazon ügyben közigazgatási bírság kiszabásának van helye. Ugyanakkor a szabálysértés miatt kiszabott helyszíni bírság is vagyoni szankció, amely alapján indokolt a törvény 21/B. § (2) bekezdését kiegészíteni a helyszíni bírsággal. Egyértelművé kell tenni, hogy ebben az esetben helyszíni bírság kiszabásának sincs helye.

A törvényjavaslat az előbb elmondottakon túl tartalmaz néhány kisebb terjedelmű, de annál fontosabb rendelkezést, amelyek a bírságolási rendszerhez nem kapcsolódtak. A törvényjavaslat így módosítja a parkolási ügyekre vonatkozó bírósági illetékességi szabályokat. Így biztosítható, hogy a polgári igazságszolgáltatásnak ezen a területén érvényesülhessen a perek ésszerű időbeli befejezésének alapelve.

Az alávetéssel kikötött bíróságok ügyforgalmának jelentős része ugyanis a parkolási ügyekre vonatkozó kikötött illetékességből származik, amely aránytalan megterhelést jelent az adott bíróságnak. A törvényjavaslat alapján így a parkolási díjak, pótdíjak meg nem fizetése miatt indított bírósági eljárásra a gépjármű üzembentartójának a lakó-, illetve székhely szerinti bíróság lesz kizárólagosan illetékes. Így biztosíthatóvá válik az ilyen ügyek ésszerű időn belül történő befejezése, ehhez pedig mind az önkormányzatoknak, mind a bíróságoknak alapvető érdeke fűződik.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a felhatalmazó rendelkezések között a bírságolással összefüggő hatósági feladatok részletes szabályairól szóló rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazáson túl tartalmazza az utak más nyomvonalas létesítmény által történő megközelítésének, keresztezésének részletes szabályairól szóló, valamint a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő-, rakodógépek kezelőinek képzésére és vizsgáztatására vonatkozó szabályokat tartalmazó miniszteri rendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket is. E rendeleteket a kormányzatnak ez év végéig kell megalkotnia.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja a benyújtott törvényjavaslatot alaposan előkészített, magas színvonalú törvényjavaslatnak tartja, amely elfogadása esetén hozzájárulhat a közlekedésbiztonság növeléséhez, az egységes jogalkalmazás kialakításához és a hazai fuvarozó és személyszállító vállalkozások versenyképességének erősítéséhez egyaránt. Mindezek alapján kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslat vitáját szakmai érvek mentén folytatva támogassák a törvényjavaslat alapvető céljait, és támogató szavazataikkal segítsék annak elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)