Felszólalás adatai

GAZDA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unióban kiemelten fontos ügyként kezelik a környezetkímélő vasúti közlekedési mód versenyképességének javítását, így a közösségi jogalkotás is meglehetősen aktívnak tekinthető. Elég csak példaként említeni, hogy az Európai Parlament és Tanács 2001 óta 2007-ben fogadta el már a harmadik vasúti csomagnak nevezett jogszabálycsomagot, amely középtávon elősegíti az országhatárokon átnyúló vasúti szolgáltatások fejlesztését, az egységes követelményeknek megfelelő európai vasúti közlekedési rendszer megteremtését.

A vasúti árufuvarozás versenyképessége alapvetően a nagyobb távolságokon jelenik meg a közúti fuvarozással szemben, ezért fontos a kölcsönös átjárhatóság biztosítása a különböző országok vasúti pályahálózata között, és fontos a vasúti járművekkel és a vasúti munkavállalókkal szemben támasztott követelmények egységesítése is.

Az európai szintű vasúti árufuvarozási piaci liberalizáció jegyében született meg a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi törvény, amely 2006. január 1-jén lépett életbe. Kisebb korrekciójára eddig már több alkalommal sor került. Az előttünk levő törvényjavaslat tekinthető a 2005. évi törvény első átfogó, ezért közepes terjedelmű módosításának, ugyanakkor a vasúti közlekedést érintő közösségi szabályozás folyamatos fejlődése előrevetíti a törvény későbbi módosításait, mint ahogy a miniszter úr ezt már expozéjában jelezte.

A javaslat központi elemei: a jogharmonizáció, a vasúti közlekedés biztonságának növelése, a közszolgáltatások esetén az alágazat-semleges szabályozás megteremtése, az európai uniós források hatékony felhasználása, valamint a többszereplős vasúti piaci modellel összhangban levő intézményrendszer fejlesztése.

A jogharmonizáció elsősorban az Európai Vasúti Közösség és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége között 2004-ben létrejött megállapodás tartalmának átültetését jelenti hazai jogszabályi környezetbe, amelynek eredményeképpen a nemzetközi vasúti szolgáltatások nyújtásában részt vevő munkavállalókat a pihenőidő és a munkaidő tekintetében azonos jogok és kötelezettségek illetik meg az Európai Unió valamennyi tagállamában.

A törvényjavaslat ugyancsak az Európai Unió általános gyakorlatával való összhang megteremtése érdekében tartalmazza a vontatási engedélytípus megszüntetését, valamint a MÁV Zártkörű Részvénytársaság szervezeti átalakítására tekintettel a független kapacitáselosztás és díjmegállapítás fenntartása érdekében a nem független vasúti pályahálózat-működtető fogalmának bevezetését is.

A vasúti közlekedés sajátossága, hogy az egyébként ritkán bekövetkező balesetek a közúti balesetekhez képest meglehetősen nagy kárral járnak. Éppen ezért a közösségi szabályozásban is kiemelten fontos a vasúti közlekedési rendszer minél magasabb biztonsági szintjének kialakítása.

A vasúti közlekedésben a biztonság szempontjából kiemelten fontos a vasúti járművezetők alkalmassága, amely nemcsak a szakmai és egészségügyi alkalmasságot jelenti, hanem azt is, hogy a vasúti járművezetők megfelelően kipihenten végezzék a munkájukat. Sajnos a vasúti társadalomban számos olyan hír terjed, hogy egyes mozdonyvezetők több vasúti társaságnál is egymás után ledolgozzák a napi 8 órás munkaidőt, így esetenként fáradt állapotban vezetik a járműveket, ami meglehetősen nagy balesetveszélyt hordoz magában.

(12.40)

Emlékezzünk arra, hogy a közúti balesetek során hányszor kapunk híreket arról, hogy a baleseteknek elsősorban az az oka, hogy a vezetők elalszanak a volánok mögött. A törvényjavaslat ebből a szempontból megelőző. Ne várjuk meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy a vasúti közlekedésben is hasonló balesetek forduljanak elő, hanem próbáljuk megelőzni ezeket!

Ugyancsak a többszereplős hazai vasúti piac létrejötte indokolja, hogy a munkavállalók egységes és diszkriminációmentes képzésének, valamint vizsgáztatásának feltételei biztosítottak legyenek. Ehhez az új intézményi rendszerszabályozás, valamint a megfelelő állami hatósági ellenőrzés megteremtése szükséges, melyet a törvénymódosítás tartalmaz. Az elkövetkezendő években előttünk álló egyik legnagyobb kihívás az európai uniós források minél hatékonyabb felhasználása. Ez a vasúti közlekedés területén elsősorban a nemzetközi vasúti forgalomban kiemelt jelentőségű vasúti fővonalak fejlesztését jelenti.

A vasúti infrastruktúra-fejlesztésekben immár kulcsfontosságú az erre a feladatra specializálódott Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörű Részvénytársaság szerepe, ezért a beruházások megvalósítása területén szükséges a társaság számára a feladatok hatékony elvégzéséhez szükséges hatáskörök törvényi szintű biztosítása.

Az Európai Parlament és a Tanács által 2007-ben elfogadott közszolgáltatási rendelet 2009 decemberében lép hatályba. A rendelet egységes szabályozást valósít meg az autóbusszal és a vasúton végzett közszolgáltatásra vonatkozóan. A közszolgáltatási rendelet alkalmazására való felkészülés jegyében a törvényjavaslat által már a magyar szabályozásban is megvalósulna a különböző alágazatok közötti versenysemleges szabályozás az autóbusztörvény megfelelő rendelkezéseinek a vasúti törvényben történő alkalmazásával.

A törvényjavaslat fontos eleme a saját célú vasúti pályahálózat fogalmának módosítása is, amely lehetőséget biztosít a vasúti pályahálózat tulajdonosának vagy használójának, hogy ne maga végezze az áruszállítást az adott vasútvonalon, hanem más vasúti társaságot bízzon meg a feladat ellátásával. A javaslat megoldást kínál arra a problémára is, hogy a magyarországi vasúti járműgyártók számára versenyhátrányt jelent e tevékenység más országokban engedélyköteles státusa, így az export esetén a külföldi hatóságtól tanúsítványt kell beszerezniük. A módosítás eredményeként Magyarországon is engedélyköteles lesz a tevékenység, így a kölcsönös elismerés elve alapján a járműgyártóknak már nem kell külföldi hatósághoz fordulniuk, a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében 2009. december 31-éig kell e tevékenységhez a hatósági engedélyt megszerezniük az érintetteknek.

Álláspontunk szerint a törvényjavaslat előbb felsorolt elemei jelentős pozitív elmozdulást eredményeznek abban a folyamatban, amelyik a vasúti közlekedési rendszer egységes szabályozása felé halad, ezért azokat a frakció részéről támogatni tudjuk, és ezt kérem a tisztelt képviselőtársaimtól is.

Tiszteletben tartjuk ugyanakkor és támogatjuk azokat a törekvéseket, amelyek kellő szakmai egyeztetések után jobbítani kívánják a módosított törvényt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)