Felszólalás adatai

Az előadóművészek alkotó hozzájárulásának társadalmilag elismert fontosságát tükrözi az a jogharmonizációs kötelezettségből fakadó módosítás, amely a hangfelvételben rögzített előadó-művészi teljesítmények ötvenéves védelmi idejét a szerzőkével azonos szintre, hetven évre emeli. Így megfelelő szintű védelemhez juthatnak azok az idős művészek is, akik fiatal korukban kezdték a karrierjüket.

A módosítás emellett bevezet egy speciális felmondási jogot is, amelynek funkciója, hogy azok az előadóművészek, akik kizárólagos jogaikat a hangfelvétel-előállítókra ruházták át, ténylegesen részesüljenek a védelmi idő meghosszabbításának előnyeiből.

Az irányelv uniós szinten egységesíti a többszerzős szöveges zeneművek védelmi idejének számítását is. Mivel azonban szerzői jogunkban már a jelenleg hatályos szerzői jogi törvény megalkotásának idején, 1999-ben is levezethető volt az irányelvi szabály, így annak csupán technikai jellegű kiigazítására van szükség.

A törvényjavaslat a védelmi idővel összefüggő szabályokon kívül előirányozza továbbá a 2011-ben átfogó módosításon átesett hazai közös jogkezelési szervezetrendszer felügyeletének további fejlesztését az átláthatóság és a hatékonyság fokozását célzó részletszabályok bevezetésével.

A javaslat, a Magyar Szabadalmi Ügyvevői Kamara által felvetett igényeket is figyelembe véve, az ügyvédi hivatás szabályozásához illeszti a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó egyes rendelkezéseket, például a titoktartási kötelezettség szabályait, valamint kiegészíti a szabadalmi ügyvivők által ellátható szerzői jogi feladatok körét az adatbázisok védelmére és az önkéntes műnyilvántartásokra vonatkozó eljárásokkal.

A javaslat, figyelemmel a tudományterületeken az utóbbi évtizedekben megfigyelhető fejlődésre is, áttekinthetőbbé teszi az ügyvivői tevékenység végzéséhez szükséges képzettségre vonatkozó szabályokat, példálózó jelleggel felsorolva azokat a természettudományi tárgyú képesítéseket, amelyek az ügyvivői tevékenység végzéséhez és az ügyvivőjelöltként történő működéshez szükségesek.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának gazdálkodására vonatkozó szabályok részleges konszolidációját is célozza a javaslat azzal, hogy megfogalmaz egyes, a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal pénzügyi önállósága szempontjából lényeges rendelkezéseket.

A javaslat az iparjogvédelmi törvényekben számos kodifikációs és technikai korrekciót végez el, másfelől deregulációs szükségleteknek is eleget tesz egyes korábbi módosító törvények hatályon kívül helyezésével és a továbbra is alkalmazandó átmeneti rendelkezések átültetésével a módosított törvényekbe, valamint kiigazít egyes eljárási szabályokat, építve az ügyfelek, ügyvivők és jogi képviselők által jelzett tapasztalatokra és javaslatokra is.

A védjegytörvény módosításai között fontos elem az együttes és a tanúsító védjegyekre vonatkozó szabályok egyszerűsítését, átláthatóbb jogalkalmazást és életszerűbb használati feltételeket hozó kiigazítása.

A szabadalmi törvény módosításai között egy gyakran felmerülő gyakorlati problémát orvosol az az újítás, amely a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság számára célhoz kötött iratbetekintési jogot biztosít a közzététel előtt álló szabadalmi bejelentések vonatkozásában.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elhangzottak alapján a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát támogassa. Köszönöm, elnök úr, a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)