Felszólalás adatai

KAPRONCZI MIHÁLY (MIÉP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Mondanivalómat egy kérdés köré szeretném csoportosítani: hazánkban is érvényben van az alkotmányon és a polgári törvénykönyvön kívül az 1993-ban XXXI. számon az Országgyűlés által törvényként ratifikált római egyezmény I. jegyzőkönyve, mely védi a tulajdonosi jogokat és biztosítja a tulajdonnal való rendelkezési jogot, amit az állam csak rendkívüli esetekben, létfontosságú társadalmi érdek miatt, a teljes piaci ár vagy az okozott kár teljes megtérítése mellett változtathat meg.

A megoldásra kitalált nemzeti földalap opciója tehát csak annyit jelent, hogy a gazda csak akkor lesz köteles eladni a földjét a nemzeti földalapnak, ha nem talál olyan vevőt, amelyik többet ad érte. A tőkék szabad áramlásáról szóló európai uniós elv hatálybalépése után, melyet a miniszterelnök úr már ismertetett, ha a nemzeti földalap nem fizeti ki valamilyen okból a ma kért árat, a tulajdonos minden további nélkül eladhatja a földjét külföldi vevőnek is; még azt sem köteles vizsgálni, hogy a később esetleg törvényben előírt feltételek fennállnak vagy sem, mert ez nem tehető az ő kötelességévé. A végeredmény: a magyar termőföld mégiscsak külföldi kézbe kerül, a vevő jogait pedig nemzetközi egyezmény védi.

A tulajdonszerzés egyébként hazánkban alapvető emberi joga minden állampolgárnak, ennek korlátozása különböző feltételekkel egyes csoportokra vonatkozóan érdekes alkotmányjogi kérdést vet fel, ha a 70/B. §-t vesszük alapul. Vajon hogyan fog illeni a diszkriminációt tiltó passzus előírásaihoz az alapvető jog korlátozása, öt év gazdálkodáshoz, meghatározott iskolai végzettséghez kötése, hiszen a hivatkozott szakasz tiltja a foglalkozás szerinti megkülönböztetést a jogok gyakorlására hivatkozva? Az esetleges alkotmánymódosítás sem oldja meg a kérdést az előbb említett, Magyarországon törvényként kihirdetett római egyezmény miatt - ezt csapdahelyzetként is értékelhetjük.

Hogyan lehet megpróbálni közös nevezőre hozni az alkotmányos és birtokpolitikai kérdéseket? A megoldás az lehet, hogy a nemzeti földalap olyan áron is vásárolja meg a földeket, mely áron a külföldi vevőnek sem éri meg megvenni azt. A nemzeti földalap a tulajdonába került földek fölött már tulajdonosi jogokkal rendelkezik, tehát szabadon meghatározhatja, hogy kinek milyen feltételekkel adja el vagy adja használatba. Ezeket a feltételeket országgyűlési határozatban kell megállapítani, és ezzel kötelezővé tehető. Ilyen feltételnek kell lennie a külföldi tulajdonos részére való elidegenítés megtiltása, mely már nem sérti az Európai Unióval történt megegyezést sem, mert a törvények szerint vehetne, csak nem lesz egyetlenegy tulajdonos sem, akitől földet tud venni. Ebben a formában nyílhat mód a megfelelő birtokméretek lassan történő kialakítására, a differenciált eladási árak alkalmazására, az eladás előtti kötelező bérleti időszak hosszának megállapítására, abból a célból, hogy ellenőrizhesse az állam mint tulajdonos, hogy valóban alkalmas-e a leendő tulajdonos a gazdálkodásra.

(12.40)

A családi gazdaságok birtokmérete pedig olyan kell hogy legyen, ami biztosítja egy többgyermekes család megélhetését, beleértve a gyermekek iskoláztatását is, tehát a nyereségviszonyok is európaiak kell hogy legyenek. Csak akkor tud viszont egy család megélni az európai méretek szerinti gazdaságból, ha az állam él a piac-ellenőrzési lehetőségeivel, és minél előbb minden eszközzel rendet teremt az agrárpiacon. A birtokrendezés önmagában nem ér semmit, ha a megtermelt áru értékét a kartellbe tömörült felvásárlók olyan mértékben lefölözik, hogy a gazdának a termés önköltsége sem marad meg, mivel a jelenlegi garantált árban az önköltséghez képest 30 százalékos vesztesége jelentkezik. A 30-50 hektáron jól gazdálkodó gazdák is jelenleg sorozatosan mennek tönkre, pedig a gazdának bérelt föld művelése esetén is emberi módon kellene életlehetőséget biztosítani. Mindenekelőtt a betakarítások előtti tőzsdemanipulációt kellene állami felvásárlásokkal megszüntetni.

Összefoglalva: mi is járható útnak tartjuk a nemzeti földalapon keresztül történő felvásárlások segítségével a külföldi földspekulánsok földtulajdonhoz jutásának a megakadályozását, a minél több és ideális méretű, megélhetést biztosító családi gazdaság kialakítását, valamint a gazdák manipulált piaci eszközökkel jelenleg folyó kifosztásának megszüntetését (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és azzal is tisztában vagyunk, hogy csakis ilyen intézkedések vezethetik ki a mezőgazdaságot a jelenlegi csődhelyzetből.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiban.)