Felszólalás adatai

DR. STUMPF ISTVÁN, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogram teljesítése során, mely célul tűzte ki az információs társadalom létrejöttének segítését, úgy gondolom, egy nagyon fontos állomáshoz érkeztünk. Az információs rendszerváltás első sarkalatos törvényjavaslatát kezdi meg ma tárgyalni a Ház, az elektronikus aláírásról szóló törvény tervezete ugyanis első az informatikai tárgyú jogszabályok között, hiszen szerdán az egységes hírközlési törvényről szóló előterjesztést fogjuk megvitatni.

Az elektronikus aláírásról szóló törvényjavaslat valódi jelentősége mégsem az elsőszülötti minőségében áll, hanem sokkal inkább abban, hogy számos, még kidolgozandó jogterület alapját képezi. Előfeltétele olyan új életviszonyok szabályozásának, mint az elektronikus kereskedelem, az elektronikus üzletvitel, az állami szférában pedig az elektronikus kormányzás és az elektronikus közigazgatás.

Tisztelt Ház! Az ezredforduló globalizálódó gazdasága napjainkban gyökeres változásokon megy keresztül. Ez nemcsak az információs technológiákra épülő ágazatok és vállalatok látványos növekedését jelenti, hanem ezeket a technológiákat a hagyományos iparágakhoz tartozó vállalatok, valamint a bank- és biztosítási szektor is átvették, működésüket ennek megfelelően átszervezték vagy átszervezik. Az államnak az a feladata, hogy megteremtse a jogi hátteret és a gazdasági kereteket az ilyen mértékű változásokhoz. Az új gazdaságban - ahogy ezt a gazdasági szektort szokták nevezni - a megfelelő jogi környezet kialakítása a befektetések ösztönzésének egyik leghatékonyabb eszköze. A világháló megjelenése, használatának rohamos elterjedése, továbbá az információs technológiák fejlődése a gazdaság szereplői közötti kapcsolatoknak egy új dimenzióját nyitja meg. Az internet lehetővé teszi a szereplők közötti gyorsabb, egyszerűbb és költségkímélőbb információáramlást.

Az üzleti élet szerződései megkötésének és az ügyintézés elektronikus úton történő lebonyolításának elengedhetetlen feltétele az azonosítható, letagadhatatlan, hiteles, egyben biztonságos elektronikus aláírás. Az elektronikus aláírás olyan, a küldeményhez csatolt adat, amely szavatolja, hogy a feladó valóban az, aki aláírásával szentesítette az okmányt. Az elektronikus aláírások használatának elvileg ma sincs akadálya, azonban törvény hiányában ezekre egy esetleges jogvita esetén a bíróságok előtt nem lehet hivatkozni, ezért ilyen aláírást ma döntően csak kisebb jelentőségű ügyleteknél, esetleg vállalatcsoportokon belüli tranzakcióknál használnak.

Az uniós csatlakozásra való felkészülés időszakában minden új jogszabályhoz hasonlóan az elektronikus aláírásról szóló törvény megalkotásánál is különös súllyal vettük figyelembe az Unió vonatkozó normáit, a tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat tehát teljes mértékben összhangban van az európai uniós szabályozással. Az uniós joggal egybecsengő szabályozás azért is különösen fontos, mivel ez a törvény az általa használt fogalmak meghatározó kiindulópontjául szolgálnak az elektronikus kereskedelemmel, az elektronikus úton bonyolítható közbeszerzéssel, valamint az elektronikus közigazgatás ügyintézéssel foglalkozó jövőbeni szabályozásának.

Az elektronikus aláírás nemcsak a vállalkozási szférában, hanem a közigazgatás területén is különös hangsúlyt kaphat. A polgári kormány olyan előremutató fejlesztési programok megvalósítását tűzte célul, melyek alapvetően alakítják át az állampolgárok és a közigazgatás kapcsolatát, megvalósítva a folyamatos párbeszédet és a szolgáltató közigazgatást.

Tisztelt Országgyűlés! Az imént kifejtettek tükrében elmondható, hogy a magyar jogalkotás egyik legsürgetőbb feladata a hiteles elektronikus nyilatkozattétel, illetve az adattovábbítás jogszabályi feltételeinek megteremtése. A kormány igyekszik válaszolni ezekre a kihívásokra, és örülünk annak, hogy elsők között válaszolunk erre a kihívásra, hiszen még az Egyesült Államokban is csak az elmúlt évben fogadtak el egy hasonló törvénytervezetet, Németországban pedig várhatóan áprilisban lép hatályba a törvény. (Mécs Imre: Már elfogadták!) Szűkebb régiónkban... - elfogadták, de áprilisban lép hatályba. Szűkebb régiónkban egyedül Csehország büszkélkedhet az elektronikus aláírásról és információs rendszerekről szóló törvénnyel, amely tavaly lépett hatályba.

A kormány 2000 őszén fogadta el az elektronikus aláírásról szóló szabályozás alapelveit. Ezek szerint olyan törvényre van szükség, amely biztosítja, hogy az elektronikus aláírás technológiától függetlenül alkalmazható legyen, így garantálva a szabályozás semlegességét. Nem az a célja tehát a törvényi szintű szabályozásnak, hogy kövesse az alkalmazott technológiák gyors változását, hanem hogy - még egyszer hangsúlyozom - technológiafüggetlen legyen. A törvényjavaslat teljes körben elismeri az elektronikus aláírás joghatályát. Az elektronikus aláírás használatát csak törvény zárhatja ki, és csak olyan életviszonyokban, amelyek esetében annak használata a felek érdekeit vagy a jogbiztonságot sértené; ilyenek tipikusan az öröklési vagy családjogi ügyletek.

A javaslat természetesen nem teszi kötelezővé az elektronikus aláírás alkalmazását azonnal, hiszen a gazdaság nem minden szereplője rendelkezik az ehhez szükséges technikai feltételekkel, a közigazgatás sem rendelkezik egy azonnali bevezetés szükséges műszaki hátterével. Amíg a teljes közigazgatásban nem érünk el egy egységes műszaki ellátottságot, addig nem lehet kötelezővé tenni más szférákban az elektronikus aláírás alkalmazását. Mindezek mellett biztosítani kell a megfelelő hitelesítési szolgáltatást, illetőleg az okiratok megfelelő minősítését, akár magánokirati, akár közokirati minősítésről legyen szó. Ezeket az alapelveket most a tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi, azok a kodifikáció során a részletszabályok kidolgozásának alapját képezik.

Ennek a szabályozásnak az alapvető célja az, hogy az elektronikus aláírás a kézzel aláírt iratokkal azonos joghatállyal bírjon, a törvénynek tehát lehetővé kell tennie, hogy az egymástól távol lévő felek közötti üzenetváltások megbízhatóak, az elektronikus úton közzétett szerződéses nyilatkozatok jogilag is érvényesíthetőek legyenek. Ennek feltételei a következők: az aláíró egyértelműen azonosítható legyen, az aláírás tényét ne lehessen letagadni, a biztosított irat tartalmának változatlansága és változtathatatlansága magában az eljárásban garantálható legyen, és igazolható legyen az irat elküldése. A szabályozás biztosítja, hogy ne lehessen csak az elektronikus forma miatt az elektronikus úton aláírt irat elfogadását megtagadni, illetve az ilyen aláírás hitelességét kétségbe vonni.

(16.50)

Ehhez azonban az aláírásnak különböző biztonsági követelményeknek kell eleget tennie. A törvényjavaslat három biztonsági kategóriájú aláírást ismer el; egyszerű aláírásnak minősül minden olyan kézjegy, amely nem alkalmas arra, hogy biztonságosan azonosítsa az aláíró személyét, illetve azt, hogy az aláírt dokumentum nem változott az aláírást követően. Ez utóbbi két követelménynek is megfelelő aláírás: a fokozott biztonságú, illetve a minősített elektronikus aláírás. A fokozott biztonságú és a minősített elektronikus aláírás között az az alapvető különbség, hogy az utóbbi a jövőben a bíróság előtt teljes bizonyító erővel bírna.

A javaslat a biztonsági követelményekre tekintettel szabályozza a hitelesítésszolgáltatás intézményét. A hitelesítést szolgáltató úgynevezett kulcsok támogatásával azonosítja az aláíró személyét, majd saját elektronikus aláírásával aláírt tanúsítvánnyal hitelesíti az igénylő aláírását, ezenkívül még számos, a nyilvántartásukkal kapcsolatos feladatot végez el. Ezzel a megoldással nem lesz szükség a küldő és a címzett személyes találkozására. A hitelesítéshez egy harmadik személy, a hitelesítő szervezet kapcsolódik, amely kiállítja az aláíró személyét és az üzenetet hitelesítő elektronikus tanúsítványt. A tanúsítvány segítségével a címzett meggyőződhet az aláírás hitelességéről.

A törvényjavaslat a hitelesítésszolgáltatás terén az úgynevezett nyilvános kulcsú eljárásokra alapoz, melyek megbízható technológiát nyújtanak az elektronikus irat számára. A kulcsok kiadására, az ezzel kapcsolatos eljárásra piaci alapon létrejövő szolgáltatók lesznek jogosultak. A megkülönböztetett jogi hatás miatt azonban a minősített e-szignókhoz szükséges kulcsokat csak az erre állami felhatalmazással rendelkező hitelesítésszolgáltató cégek adhatják ki. Miután az aláírások hitelesítésével kapcsolatos technikai szabványok gyakran változnak, a jogszabály ezekre külön nem tér ki, ám a jogosítvány kizárólag az EU-ban elfogadott technikai eljárásokat engedi alkalmazni.

A minősített aláírások kiadásához szükséges felhatalmazásokat várhatóan legkorábban egy év múlva kaphatják meg a szolgáltatók, amelyek azonban, ha a törvény hatályba lép, akár már ősszel ajánlhatják az alacsonyabb kategóriájú szignókhoz szükséges technikai megoldásokat.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kijelenthetjük, hogy az új évezred egyik legnagyobb kihívásának teszünk eleget akkor, amikor lehetővé tesszük Magyarországon is, hogy az információs társadalom felé vezető úton ezt a fontos lépést megtegyük. Remélem, hogy a másik törvényjavaslat szerdán meginduló tárgyalásával Magyarország olyan esélyt teremt az itt lévő üzleti szereplők és a polgárok számára, hogy ez az egyik központi helye lehet Közép-Kelet-Európában az információs társadalom kiépítésének.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és egyben kérem a Házat, hogy a javaslatot fogadja el. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)