Felszólalás adatai

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Elnézést kérek, de korábban nem reagáltam Bernáth Ildikónak egy kétperces hozzászólására. Most elmondom, hogy pont azért kértem szót, mert személyesen kipróbáltuk, tapasztaltuk. A mai tapasztalatom is az, hogy igenis vannak fiatal édesanyák, akik már úgy tervezik a gyerekszülést, az otthon töltött időt, hogy valamilyen átképzésen részt vegyenek. Tehát ezért mondom azt, hogy ha meg akarjuk oldani a problémáikat, akkor ezt engedni kell, nem korlátozni.

Amiről beszélni akarok - és a mai vitában még nem esett erről szó -, a gazdasági kamarák szerepe. Teszem ezt azért, mert a Gazdasági Minisztérium a gazdája a gazdasági kamaráknak, jelesül Sümeghy képviselő úr, aki ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett magának, és ott kapott státust. Én most tisztelettel szeretném felhívni az államtitkár úr figyelmét; én figyeltem, és a miniszterelnök úr nem is olyan régen már megdicsérte a gazdasági kamarákat, hogy a kormány szándéka szerint alakul a sorsuk, megtörtént a tisztújítás. Tehát talán meg lehetne fontolni, hogy e törvénynél a gazdasági kamarák is kapjanak szerepet. Talán ma már ez elfogadható, hogy tényleg újra megfelelő súllyal és megfelelő lehetőségekkel bírjanak a kamarák. Azt hiszem, hogy tudnak mit hozzátenni e törvény kapcsán a foglalkoztatási kérdésekhez, és valóban segíthetnek abban, hogy hol kell támogatásokat adni.

Itt akarok átlépni arra a területre, hogy én érzek némi ellentmondást, államtitkár úr, a hatályba léptetés paragrafusában szerepel egy ilyen, hogy 2002. január 1-je, az indoklásban pedig az szerepel, hogy a kétéves költségvetés. Ha ezt valósnak elfogadnám, akkor ennek nem 2002. január 1-jének, hanem 2003. január 1-jének kellene lennie, mert a kétéves költségvetés 2002... (Pillanatnyi szünetet tart.) Bocsánat! Szóval, ez a gondom, hogy ilyen megfogalmazások vannak ebben a paragrafusban, a 4. §-ban, hogy munkahelyek teremtése, támogatása és szerkezetátalakítás. Ezért mondtam egy korábbi kétpercesben, hogy ezek csak gyönyörű szlogenek, de valójában hosszú ideig nem történik még semmi.

Szeretnék beszélni arról, és szeretném a képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy nagyon sokat beszéltünk ebben a Házban az átláthatóság kérdéséről. Szeretném felhívni az önök figyelmét arra, hogy miként lehet a kamattámogatást egyszerűen a vezetőre bízni, azt, hogy méltányosságot gyakoroljon. Én szószólója vagyok annak, hogy lehetőség szerint minden törvényben legyen mód arra, hogy valaki méltányosságot gyakoroljon, de én azt szeretném, ha egyszer ezt törvénybe iktatjuk, hogy ez olyan formában legyen, amely mindenki számára átlátható és bizalmat teremt. Azt gondolom, ha létezik egy fórum, amely odaítéli a forrásokat, akkor a méltányosság gyakorlását ugyanúgy ne egy ember kezébe tegyük, hanem lehetőség szerint ezt egy grémium döntse el, mérlegelve az összes körülményt.

Szeretnék még egy dolgot felvetni, az együttműködés kérdését. Kérem, hogy vizsgálják meg a törvényjavaslatban - én nem teszem meg, majd a részletes vitában esetleg módosító indítvány kapcsán tételesen elmondom -, hogy még a törvényjavaslaton belül is koherenciaprobléma van. Tisztelettel ajánlom a figyelmükbe, hogy az egyik helyen az együttműködés nyolc napon belüli, a másik helyen azonnali bejelentési kötelezettséget ír elő. Azt gondolom, hogy valóban van mit tenni ezzel a törvényjavaslattal, és tényleg csak módosító indítványokkal tehető részben olyanná, hogy megfeleljenek azoknak a célkitűzéseknek, amelyeket az államtitkár úr elmondott. Azonban én szkeptikus és bizalmatlan vagyok, ezért mondom azt, hogy lehet, hogy nem alkalmas általános vitára, mert tudom, hogy hiába fogunk benyújtani módosító indítványokat, ezek közül nagy valószínűséggel egyetlenegyet sem fognak elfogadni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)