Felszólalás adatai

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Filló Pál képviselőtársam néhány észrevételére szeretnék akkor konkrétan válaszolni. Valóban, úgy tűnik, legalább abban egyetértünk, hogy a munkanélküliség mint olyan, hihetetlenül rossz mind az egyénnek, mind a családnak, mind a társadalomnak. Ugye, képviselő úr, legalább ebben egyetértünk?

Azt, hogy a munkanélküliséget ki milyen eszközökkel kívánja felszámolni vagy legalábbis csökkenteni, ebben, úgy tűnik, különbség van önök és miközöttünk, mert mi azt gondoljuk, hogy a munkahelyteremtéssel, a munkába állás segítésével, a munkaerőpiacra történő visszajutással lehet a legjobban ezt az egész társadalom számára súlyos problémát megoldani. Mi azt gondoljuk, hogy valóban az a jó megoldás, ha segély helyett munkát biztosítunk az embereknek.

Bár ön nem szereti a számháborút, én sem kívánok itt a munkanélküliek számával és a foglalkoztatottsági rátával foglalkozni, éppen ezért azokat a pénzügyi forrásokat szeretném - legalább kettőt - megemlíteni, amelyeket már a költségvetési törvény tárgyalása során is megvitattunk. Ezek közül az egyik az aktív foglalkoztatási célok támogatása, a másik pedig a gazdaságfejlesztési célelőirányzatok, amelyek összege igen-igen jelentősen növekedett az előző évhez képest, több mint 7 milliárd forinttal.

Azt hiszem, hogy ezek a pénzügyi források pontosan azt a célt szolgálják, hogy a munkahelyteremtéssel, a munkahelybővítéssel igyekezzünk munkát adni az embereknek.