Felszólalás adatai

Ez a módosító indítvány annak a képtelen, abszurd és fordított logikának próbál bizonyos fokig gátat vetni, hogy az alkotmányellenesnek ítélt törvényeket az alaptörvény egyszerű módosításával próbálja így valahogy alkotmányossá tenni a parlamenti többség. A normális logika mindnyájan tudjuk, hogy micsoda: az Alkotmánybíróság arra való, hogy megvizsgálja az alkotmánnyal, most alaptörvénnyel való összhangot, és ha valamit jogellenesnek ítél, akkor normális, és remélem, a kormánypárti kollégák véleménye szerint is tipikus és általánosan követhető esetben a törvényt kellene módosítani. Az utóbbi időben azonban jó néhány súlyos törvény, súlyos jogszabály esetében nem ez történt. Ha emlékszünk az egyházi törvény vitájára, a családtámogatási törvény vitájára vagy éppen a mai napon napirendre kerülő szabálysértési törvény hajléktalanokkal foglalkozó passzusainak beiktatására, akkor éppenséggel ez a fordítottnak, abszurdnak, képtelennek nevezett logika érvényesült: ha valami nem tetszett az Alkotmánybíróságnak, akkor fityiszt mutattunk neki, és azt mondtuk, beírjuk az alaptörvénybe; na, most ugrálj, ha tudsz!

(17.10)

Ez nemcsak udvariatlan magatartás, de az alkotmányosság sorozatos sérelmének veszélyét vetheti föl. Természetesen nem gondolom azt, hogy az Alkotmánybíróság főnöke a parlamentnek, mert természetesen nem így van, azt sem gondolom, hogy ne a parlament vagy más esetekben egy alkotmányozó nemzetgyűlés volna az alkotmányozó hatalom. Nem is azt javasolja tehát ez a módosító, hogy mostantól a parlament ne módosítson alaptörvényt, illetve alkotmányt, ez nagy butaság volna, hiszen olykor az élet is megkívánja a módosítást. De éppen a hatalmi ágak különválasztása megköveteli, hogy az Alkotmánybíróságnak valami funkciója mégis legyen. Ha pedig korlátlan esetben gondolkodás nélkül, szinte azonnal módosíthatja az alaptörvényt a parlament, hogy túljárjon az Alkotmánybíróság eszén - elég átlátszó módon túljárva -, akkor az Alkotmánybíróság funkciója tulajdonképpen kiüresedik. Beszélj csak te bolond, mondaná, ha ilyen udvariatlan lenne a magyar parlament, de szerencsére nem az, majd módosítom az alaptörvényt, aztán majd megnézzük, hogy jössz ki ebből, ugrálnod biztos, hogy nem lehet.

Az egyes hatalmi ágak és hatalmi szervek rendeltetésszerű működése, ahogy mondtam, a hatalmi ágak szétválasztása és ami még talán ezeket is fölülírja, az alkotmányosság tisztelete és az alaptörvény stabilitása indokolja tehát azt a módosító indítványt, amelynek az érdekében és a védelmében szólok. Ez nem teszi lehetetlenné, hogy az alaptörvényt a parlament módosítsa, még akkor sem, ha ezzel éppen egy alkotmánybírósági korábbi döntésnek megy keresztbe, de bizonyos meggondolási időt és bizonyos, a szokásosnál markánsabb többséget megkövetel ezekben a minősített esetekben. Valahány évnek el kell telnie, és a kétharmad helyett négyötödös többségnek kellene ez esetben az Alkotmánybíróság véleményével gyökeresen ellentétes módon az alaptörvényt módosítania. Ez tehát nem korlátozza a parlament jogait, de megemeli az alaptörvény, az alkotmány fontosságát, tiszteletét és tartósságát is, épp ezért úgy érezzük, hogy ez a fajta megfontolás, a különleges és kivételes eseteknek ez a súlyosabb feltételekhez kötése mindenképpen indokolt, ezért kérem tisztelettel a két kolléga által jegyzett módosító indítvány támogatását.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)