Felszólalás adatai

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Többünk véleménye, mint ahogy a mai napon is már több képviselőtől hallottuk, hogy a termőföldről szóló törvényt teljesen át kellett volna dolgozni, vagy pedig egy teljesen új termőföldről szóló törvényt kellett volna alkotni.

Hogy miért mondom ezt? Az indokolja, hogy nemrég tárgyaltuk a termőföldet érintő törvényjavaslatokat, amikről tegnap részben már szavaztunk is. Ilyen volt a T/3168. számú, Herbály Imre országgyűlési képviselő úr által benyújtott törvényjavaslat is. Ennek indoklásában a következő olvasható, idézem: "A részarány-földkiadással kapcsolatos, folyamatban lévő peres ügyek elhúzódása miatt valószínűsíthető, hogy több tízezer hektár területnagyságú és több százezer aranykorona értékű részaránytulajdon kiadása, azaz a részarány-tulajdonosok tulajdonjogának földrészletekben történő nevesítése 2007. július 1-jéig nem kerül befejezésre."

(13.40)

Az elképzelés helyes lenne, de az így megmaradt régi típusú szövetkezetek tagjainak jogait, kötelességeit és felelősségét 2007. július 1-je után már nem szabályozza semmi, mivel az erre vonatkozó szövetkezetekről szóló I. törvény megszűnik. Nemrég tárgyalta a parlament a T/3087. számú, az államai vagyonról szóló törvényjavaslatot is. Az 57. § (3) bekezdésében ez áll: "A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet - továbbiakban NFA - 2007. december 31-ei hatállyal megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól az NVK Zrt.- re szállnak. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül az NFA által kötött szerződések módosításának. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mint alapító az NFA megszüntetése érdekében megteszi az Áht. 91/A. §-ában előírt intézkedéseket." Vagyis a miniszternek megszűnik az állami tulajdonú földek feletti rendelkezési joga, közel másfél millió hektárról van szó, és ezt saját magának kell saját maga ellen végrehajtania.

A jelenleg tárgyalt T/3093. számú törvényjavaslat általános indoklásában pedig a következő olvasható: "A törvényjavaslat - továbbiakban javaslat - tartalmilag nem változtatja a tulajdonszerzésre és a haszonbérletre vonatkozó szabályokat, beleértve az elővásárlási és elő-haszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket. A javaslat csupán a földhasználati nyilvántartás vezetésére mint hatósági nyilvántartásra vonatkozó eljárási szabályok szakmai felülvizsgálatát tartalmazza." Még sok mást sem változtat a törvényjavaslat, mégsem szerepel az indoklásban. Ez valamiféle üzenet lenne valakiknek. Mi több, képviselőtársammal együtt adtunk be éppen erre vonatkozóan egy képviselői önálló indítványt, míg a jelenlegi törvényben a haszonbérlőnek van elővásárlási és előbérlési joga, addig javaslatunk szerint a családi gazdálkodót és a helyben lakót illetné meg ez a jog.

Látható, hogy az eddig tárgyalt és a jelenlegi törvényjavaslatok is indokolttá tennék egy új, átgondolt termőföldről szóló törvény megalkotását, a jelenlegi toldozása-foldozása helyett. De még inkább az tenné indokolttá ezt, hogy rövidesen Magyarországon is bevezetésre kerül az összevont gazdaságtámogatási rendszer. Miniszter úrnak feltettem egy írásbeli kérdést erre vonatkozóan: "Vannak-e változások a területalapú támogatások igénylésének szabályozásában?" címmel. Miniszter úr válaszában kifejtette, hogy Magyarország is kénytelen volt átdolgozni a top up rendszerét, mivel megszűnik a teljes mértékben termeléshez kötött támogatás, és jelezte, hogy Magyarország a termeléstől elválasztott támogatásokat történelmi referencia alapján kívánja az érintett termelői kör részére nyújtani. Történelmi referenciaként pedig a 2006-os évet jelölte meg. Jelezte azt is, hogy 2008-tól már teljes mértékben termeléstől elválasztott módon és a 2006. évi referencia-időszakot figyelembe véve történik a top up kifizetése.

Az összevont területalapú támogatási rendszer lehetséges változata című, KAP-reformról szóló, tudtommal az AKI által készített anyagban a következő olvasható. Idézem, ez egy kicsit hosszabb lesz, de érdemes meghallgatni: "Az SPS bevezetését közvetlenül követő időszakban Magyarországon relatív földbőség, esetleg két tényező egyensúlya valószínűsíthető. Egyrészt minden hektár referenciaterület jogosult lesz támogatásra, másrészt Magyarországon jelenleg mintegy 700 ezer hektár mezőgazdasági terület, ültetvények nélkül, nincs regisztrálva, vagyis ha az SPS most kerülne bevezetésre, akkor e területekhez nem lehetne támogatási jogosultságokat hozzárendelni. Ennek egy része az SPS bevezetése után is megjelenhet a földpiacon, ami földbőséget idéz elő. Ez azzal jár, hogy a jelenleginél alacsonyabb földbérleti alapdíjak alakulnak ki, és a közvetlen kifizetések nagy hányada a gazdálkodónál marad. A lejáró bérleti szerződések esetében a bérlők valószínűleg támogatási jogosultságok nélkül fogják a földet visszaadni a tulajdonosoknak, mert azokat esetleg saját fölös területekre is átvihetik, vagy az ilyen területtel rendelkezőknek eladhatják." Itt jegyzem meg, hogy talán nem véletlenül születik új törvény az állami földek értékesítéséről. Tovább idézem: "Feltételezhető, hogy ezek az értékes támogatási jogosultságok hosszabb távon a legtőkeerősebb gazdálkodókhoz vándorolnak."

Valóban ez lenne a célja az SPS támogatási rendszernek? Az egyáltalán nem mellékes, hogy az állami tulajdonban lévő földek kik tulajdonába fognak kerülni. Remélem, sikerült rávilágítanom arra, hogy miért lenne ésszerű ezeket a törvénymódosító javaslatokat most visszavonni és egy új földtörvényt alkotni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)