Felszólalás adatai

A magyar sportsikerekben komoly szerepet játszó, 50 évvel ezelőtt alakult körmendi kosárlabdacsapat 25 éve, 1987. április 12-én szerezte meg első bajnoki címét. Nézzük, hogy jutott el idáig a csapat. Körmenden az egyesületi kosárlabdázás több évtizedes múltra tekint vissza. A Körmendi Községi Sportkör 1958-ban alakult meg. A csapat nagyrészt középiskolás diákokból állt, akik a megyei bajnokság küzdelmeibe kapcsolódtak be. Két év után megszűnt a csapat, majd 1962-ben a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum diákjainak bevonásával ismét elindultak a megyei bajnokságban. A csapat évről évre erősödött, a sok gyakorlás, a megszerzett tapasztalat és az új, tehetséges játékosok érkezése azt eredményezte, hogy az együttes 1970-ben felkerült az NB II-be.

1962 után 1975 is fordulópont lett a körmendi kosárlabdázás történetében. Szlávik Csaba mellé Szűcs József is Körmendre került. Az együttes alig talált legyőzőre a második vonalban, s utolsó mérkőzésükre úgy utaztak el Oroszlányba, hogy már megnyerték a bajnokságot. Ezt a találkozót elveszítették, így egy kis szépséghibával ugyan, de az NB I-be került az együttes. A csapat edzője ekkor már 14 éve Kristóf László volt. Sajnos kellemetlen meglepetés is érte az együttest. Szlávik bevonult katonának, s a Budapest Honvéd játékosa lett, ugyanakkor terem sem állt rendelkezésre az NB I-es mérkőzések lebonyolítására. Az első nyolc mérkőzést idegenben játszották, és 1976. március 14-én a MAFC ellen 1400 néző előtt avatták fel az új csarnokot. Szoros mérkőzésen, a közönség lelkes buzdítása ellenére vendéggyőzelem született. Az első NB I-es évet a csapat a nyolcadik helyen zárta.

1976-ban tovább erősödött az együttes Rózsás Gáborral és Szendrey Sándorral. Németh István azonban bevonult katonának, ám szerencsére Szlávik a negyedik fordulótól már ismét Körmenden játszott. Nem volt ez egy könnyű év a csapat életében. Kristóf László lemondott, őt Szekeres Jenő, majd Jámbor László követte a kispadon. Az időközben eltelt három év szeszélyes vádaskodásoktól és harcoktól sem volt mentes, ám a "körmendi szív" és a közös akarat átlendítette a csapatot és vezetését a holtponton.

1981-ben az együttes addigi leggyengébb eredményét érte el, a tizenegyedik lett. Patonay Imre fiatalon abbahagyta sportolói pályafutását, s a csapat edzője lett. Egy másfajta játékstílus kialakítása vette kezdetét, s a Körmend a magyar bajnokság egyik meghatározó gárdájává kovácsolódott. A megerősödött csapat évről évre ütőképesebb lett. Az 1984-85-ös bajnokságban kivívott harmadik helyezés már előrevetítette egy még sikeresebb szereplés esélyét. Az 1986-87-es idény nem a legkedvezőbb előjelekkel indult. A körmendi "kosárkirály", Szlávik és a "triplagyáros" Trummer visszavonulása sokakban pesszimista érzelmeket keltett, ám a fiatalok számára adódott egy óriási lehetőség a bizonyításra. Felejthetetlen és emlékezetes menetelés kezdődött, amely 25 évvel ezelőtt, 1987. április 12-én a magyar kosárlabdázásban sporttörténeti eseményt hozott. A Körmendi Dózsa MTE első ízben lett vidéki csapatként magyar bajnok. Az aranyérmet 3200 néző előtt ünnepelte a csapat.

A körmendi piros-feketék évről évre ott vannak a legjobbak között. Hat alkalommal a Magyar Kupát is elnyerték, 1996-ban és 2003-ban pedig ismét bajnoki címet szereztek. Az MTE 6 ezüstéremmel és 6 bronzéremmel is büszkélkedhet, valamint azzal, hogy az 1975-ös feljutása óta folyamatosan az első osztályú bajnokság tagja. A csapat a nemzetközi küzdőtérre kilépve több emlékezetes mérkőzéssel ajándékozta meg lelkes szurkolóit, ezzel is hozzájárulva a magyar kosárlabda hírnevének öregbítéséhez.

Mint a csapat elkötelezett szurkolója, bízom benne, hogy sok szép élményben lehet részünk a következő években is, melyek méltóak a magyar kosárlabda fellegvára, Körmend múltjához. Hajrá, Körmend!

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)