Felszólalás adatai

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen ismét, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat, ahogy az előző felszólalásomban is említettem, egy nemzetközi egyezmény alapján készült, európai uniós kötelezettség alapján.

(17.40)

Úgy gondolom, úgy gondoljuk, hogy a javaslat koherens, jó javaslat, amely átveszi a hasonló témakörben megalkotott és nemrégen egyébként szintén módosított bűnügyi jogsegélyegyezmény garanciarendszerét, és részben, bár természetesen ugyanúgy, ahogy a szabálysértési eljárás maga a büntetőeljáráshoz képest, ugyanez tükröződik, de részben szerkezetét is átveszi ennek a törvénynek.

Úgy gondolom, úgy véljük, hogy mindenképpen a jogbiztonságot szolgálja, ha az Európai Unió polgárai által elkövetett szabálysértések, akár csak egyébként eddig a bűncselekmények, tehát ezek miatt megállapított szankciók végrehajtásra kerülnek, hiszen ekkor van visszatartó erejük, ekkor töltik be prevenciós céljukat. A cél tehát, hogy megelőzzük - és a javaslat ezt lehetővé teszi -, hogy magyar állampolgár külföldön elkövetett szabálysértései megtorlatlanul maradjanak, és ugyanúgy, hogy külföldi állampolgár Magyarországon elkövetett szabálysértést valósítson meg, illetve ha ezt megtette, akkor ez szintén megtorlásra kerüljön.

A törvény érdemei között kell kiemelni, úgy gondolom, hogy a társadalom fejlődéséhez és a technika fejlődéséhez idomul a törvény, hiszen egyes eljárási cselekményeket közvetlenül távbeszélő útján is lehet majd folytatni. Itt az eseti eljárási jogsegélyekre gondolok elsősorban, ami amellett, hogy gyors és hatékony, sokkal olcsóbb, mint bármi más megoldás lenne. Nem is beszélve arról, itt kiemelem azt, hogy a közvetlenség elve a lehető leginkább érvényesül, már amennyire lehet egy jogsegély esetén. Illetve azt is kiemelném, hogy a garanciális feltételek itt is megvalósulnak, ugyanúgy, mintha személyesen hallgatnák meg, hiszen a magyar hatóság a jogait és a kötelezettségeit tudja ismertetni az eljárás alá vont személlyel, avagy esetleg szakértővel, tanúval.

A törvény továbbra is megtartja az úgynevezett kettős inkriminációnak a követelményét, elvét, de úgy gondolom, épp az általam megfogalmazott elvek szerint nagyon helyesen kibővíti azt, azaz most már nemcsak akkor lehet majd az eljárási jogsegéllyel élni, ha mindkét országban büntetendő cselekményről és bűncselekményről van szó, hanem akkor is, hogyha az egyik országban a szabálysértés a másik országban bűncselekménynek minősül, avagy mind a két országban szabálysértésnek minősül; tehát teljesebb kört állapít meg a törvény.

A garanciális elemek közül kiemelném azt, talán a legfontosabb, hogy nem terjeszthető olyan kérelem, amely veszélyezteti a Magyar Köztársaság biztonságát avagy sérti a közrendjét, továbbá az emberi jogok védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalással ellentétes. Hadd emeljem ki azt, és a törvény nagyon fontos elemének tartom, hogyha a külföldi kiszabott bírság összege meghaladja az azonos szabálysértés miatt Magyarországon kiszabható bírság felső határát, akkor az ezen felüli részt, összeget nem lehet végrehajtani. Én is azt gondolom, hogy ez egyértelműen Magyarország polgárainak az érdekét szolgálja.

A legfontosabb és legkomolyabb kérdések egyike az én meglátásom szerint is, hogy miért ez a különbségtétel, hogy akkor vehető át a külföldi határozat végrehajtása, ha annak az összege meghaladja a 70 eurót, és akkor adható át a végrehajtás, ha meghaladja a 150 eurót. Természetesen értem a szempontot, és tudom azt, hogy a 70 euró a minimum, de efölött is meghatározhat bármely tagállam, és lehet, hogy más tagállamok nem a 150, hanem akár a 200 vagy 300 eurós határt fogják majd megszabni. Tehát érthető a cél, hiszen egy ilyen eljárás költségekkel jár, a költség az átadót terheli, míg a bevétel éppen máshol fog jelentkezni, és egy ilyen eljárásnak a költsége lehet, hogy pár tízezer forint, de akár több százezer forint is lehet. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy fölveti azt a kérdést, hogy vajon a jogegyenlőség milyen módon valósul így meg, hiszen külföldi állampolgár Magyarországon kisebb súlyú szabálysértésért, mondjuk, nem fog felelni, ugyanazért, amiért, mondjuk, magyar állampolgár külföldön viszont felelni fog.

Meg kell tehát nagyon gondolni és fontolni, és úgy hiszem, hogy ez az előterjesztő részéről akár még külön indokolást vagy magyarázatot is megér, hogy miért pont a 150 euróban határozták meg. Tehát ennek lehet alapja, mondom, anyagi természetű, de azt hiszem, hogy nagyon körültekintően kell eljárni, amikor az Országgyűlés majd ebben a kérdésben dönteni fog.

Végül egy dolgot mindenképpen szeretnék még kiemelni, amit feltétlenül módosító javaslat keretében kell orvosolni, ami a jogszabálynak, a beterjesztett törvényjavaslatnak mindenképpen és egyértelműen hiányossága, hibája, hogy a törvény gyakorlatilag a jelenlegi formájában a visszaható hatályt lehetővé teszi, márpedig mind a szabálysértési eljárásban, mind a büntetőeljárásban alapelv az, hogy a visszaható hatálynak mindenféle tilalmát érvényesíteni kell. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat 39. §-át egy (2) bekezdéssel mindenképpen szükséges kiegészíteni, amely gyakorlatilag arról rendelkezik vagy rendelkezne, hogy a törvény rendelkezéseit a hatálybalépéskor már jogerősen befejezett ügyekben nem lehet alkalmazni.

Mindezekkel a kérdésekkel, kételyekkel, illetve azt gondolom, kétség nélkül elfogadásra érdemes módosító javaslattal együtt úgy gondolom, hogy a törvény egy jól megalkotott jogszabály, szükséges jogszabály, a célja egyértelműen pozitív, ezért javasolom, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslatot fogadja majd el.

Köszönöm szépen a figyelmet.