Felszólalás adatai

DR. KARL IMRE (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A hozzászólásomban igyekszem úgy megfogalmazni a mondanivalómat, hogy ebből a tíz percből még maradjon néhány perc arra az esetre, ha valamilyen témában reagálnunk kell még a vita során.

Azt gondolom, hogy a mai napon ezzel a pénzügyi törvénycsomaggal kapcsolatosan nagyon sokfajta elnevezés, kritika, a beterjesztés ilyen módjáról nagyon sok olyan észrevétel hangzott el, amit megítélésem szerint a kormányzatnak érdemes lenne átgondolni és megfontolni. Ezzel az én véleményem szerint sem az az elsődleges gond, hogy ilyen sok módosítást nehéz áttekinteni és nehéz rá felkészülni, hiszen hozzá vagyunk már szokva egy ideje, hogy olyan módon terjeszti be a kormány a javaslatait, hogy erre viszonylag nehéz felkészülni. Nagyon sok esetben utolsó pillanatban nyújtják be, csak rövid idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy felkészüljünk, és az utolsó pillanatban kapjuk meg ezeket.

Tehát nem is igazából ez a kritikánk fő lényege, hanem elsősorban az, hogy ha ebben a módosító csomagban részekre lennének bontva az egyes, különböző törvényeket érintő megoldások, akkor lennének olyanok, amiket például a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója szívesen támogatna. Ugyanis az azokban foglalt jó néhány megoldást mi magunk is hosszú ideje mondjuk, és régóta kérjük, hogy a kormány ezeket a módosításokat vezesse át, mivel azonban bele vannak keverve más jellegű törvénymódosítások, kénytelenek vagyunk a végszavazásnál egy gombnyomással nemet mondani. Ezek miatt, a számunkra nem jó megoldásnak tűnő törvénymódosítási részek miatt a nem gombot nyomjuk majd olyan dolgokra is, amiket egyébként szívesen támogatnánk. Ez az egyik probléma.

A másik probléma az - és erre már az előző hozzászólásomban igyekeztem felhívni a figyelmet -, hogy vannak olyan részei ennek a csomagnak, amelyek önálló vitát és egy ennél szélesebb körű módosítást is igényelnének megítélésem szerint. Az a felvezetés, amelyet a pénzügyminiszter úr az expozéjában elmondott, tehát az, hogy kétfajta indoka van ennek a törvénynek, az egyik az uniós indok, tehát az Európai Unióhoz történő csatlakozás, a jogharmonizáció, a másik pedig a kedvezmények megadása, például a közbeszerzési törvény vonatkozásában, amelyről kicsit részletesebben beszélnék, biztosan nem áll fenn. Tehát nemcsak az a baj, hogy ide lett betéve, ahol bizonyos értelemben rendszeridegen, mert nem pénzügyi megoldásokat igényel, hanem az, hogy a fő érv sem jó erre a célra. Ugyanis arról van szó, hogy az Európai Unió az eddig elkészített országjelentéseiben több alkalommal kifogásolta már a magyar közbeszerzési törvény szövegét. Ezekben különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak olyan részek, amelyek az európai uniós irányelveknek nem felelnek meg teljes egészében.

Ezek között két fő lényeges dolog van. Az egyik fő lényeges dolog az, hogy a magyar törvényben van egyfajta kedvezmény adva, ez az úgynevezett 10 százalékos kedvezmény, amikor a belföldi pályázó számára 10 százalékos árelőnyt biztosít a törvény a külföldiekkel szemben. A másik ugyanilyen pedig, amire szintén felhívták a figyelmüket, az értékhatárok kérdése. Ez a módosító javaslat, amelyről most beszélünk, abszolút nem érinti ezt a kérdést. Sőt nemcsak arról van szó, hogy ezt nem érinti, hanem igazából per pillanat csak félig kellene megoldani, hiszen e vonatkozásban valóban van egy olyan gyakorlati igény és egy olyan ésszerű szükséglet, hogy az értékhatárok lényeges emelését meg kellene adni. Viszont a másik kérdésben nem lenne célszerű az, hogy a belföldi vállalkozások, belföldi pályázók számára ez az előny ne maradjon meg mindaddig, amíg az európai uniós csatlakozás be nem következik, ezt a kedvezményt megítélésünk szerint is addig mindenképpen érdemes fenntartani.

Tehát azt gondolom, a közbeszerzési törvény esetében az lett volna a célszerű megoldás, ami több alkalommal szóba került már, hogy a kormány egy átfogó módosítást terjesszen be a parlament elé. Az előző, három héttel ezelőtti ülésszakon, amikor a közbeszerzési tanács beszámolójával foglalkoztunk, szintén azt vetettük fel, hogy legyen egy átfogó módosítás, amely érinti a törvény hatályától kezdve az összes olyan lényeges pontot, amelyen változtatni kell.

Miért gondolom azt, hogy változtatni kell? A mi bizottságunk, amelynek az volt a feladata, hogy a közbeszerzési törvény érvényesülését vizsgálja meg, elvégezte a munkáját, beszámoltatott különböző vállalkozásokat, beszámoltatott önkormányzatokat, meghallgatott különböző olyan szervezeteket, akik érintettek a közbeszerzésekben, és feldolgozta ezeket az információkat, tapasztalatokat, amelyek ebben az ügyben egyáltalán összeszedhetők voltak. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a közbeszerzési törvénynek nemcsak az európai uniós irányelvek miatt szükséges a módosítása, hanem azért, mert a mai gyakorlat nem olyan, hogy megfelelne az igénynek, visszaélésekre ad lehetőséget, több olyan kiskapu van benne, amit be kellene zárni, nem megfelelően átlátható a törvény alkalmazása. Egy sor ilyen kérdés jött elő tehát, ami miatt érdemes lenne ezt a törvényt átfogóan módosítani.

Mi a kormány ellenérve? A kormánynak az a fő ellenérve ebben az ügyben, hogy 1999-ben történt egy módosítás. Nos, az, hogy kellemetlen és kényelmetlen adott esetben ilyen rövid időn belül visszatérni egy másik átfogó módosításhoz, nem elegendő érv az én megítélésem szerint ahhoz, hogy egy ilyen részmegoldás szülessen. Amennyire én tudom, az Igazságügyi Minisztérium egy ennél átfogóbb módosítást szeretett volna benyújtani, az lett levéve ilyen kicsire, ráadásul az Igazságügyi Minisztérium átfogó módosításához képest is az általam említett bizottság még egy szélesebb körű véleményt akart ebben a dologban megfogalmazni. Úgy gondolom, hogy azok a pontok, amelyek például ebben a törvényben most érintve lettek, mindenképpen kiigazításra szorulnak. Nem biztos, hogy feltétlenül ez a precíz megfogalmazásuk. Ezt azért is merem mondani, mert több olyan módosító indítványt adtak be a bizottsági tagok, amelyek ezeket a konkrét paragrafusokat érintik. Abban biztos vagyok tehát, hogy ez egy óriási probléma, hogy nem adott lehetőséget az egyes paragrafusok megnyitása arra, hogy átfogóan lehessen a törvényt módosítani. Azt gondolom, hogy azok a kritikák, amelyek a közbeszerzést érintették például az előző ülésszak alatt lefolytatott vitákban, megoldásra szorulnak. Nem tartjuk helyesnek, hogy ma Magyarországon egy ilyen fontos kérdésben legyen arra például lehetőség, hogy a kormány kiskapukat felhasználva tudjon ez alól kibújni és így tovább.

Mivel az idő lassan lejár, csak azt szeretném mondani, igazán sajnálni tudjuk, hogy ennek a törvénymódosító csomagnak a megtárgyalására ilyenformán kerül sor. Szívesebben vette volna a szocialista frakció, ha ez részekre bontva történik meg, azért, hogy tényleg egy olyanfajta közös javaslat alakuljon ki, egy közös munka tudjon megvalósulni, ami mindenki hasznára válik. Köszönöm a figyelmet.

(16.10)