Felszólalás adatai
| 340. ülésnap (2014.02.04.), 262. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Dr. Kovács József (Fidesz) |
| Beosztás | |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | Expozé |
| Videó/Felszólalás ideje | 4:00 |
Felszólalások: Előző 262 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Aki a mai napot itt a parlamentben végigülte, az meggyőződhetett egy dologról biztosan, hogy a ma elhangzott honvédelem kérdése, a fegyverek és az ápolásügy kérdése között igenis nagyon-nagyon szoros összefüggés érhető tetten. Ha abból indulunk ki, hogy a vöröskeresztes mozgalmat a világon a solferinói ütközet hívta életre, bizony szervezett keretek között Magyarországon az ápolás kérdését is az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történései tették aktuálissá és tették hivatalossá. Nevezetesen - én nem kívánom természetesen az időt kimeríteni - Kossuth Lajos - (Felmutatva a kezében tartott papírt:) ebben elolvasható - legfiatalabb húgát, Zsuzsannát bízta meg az országos főápolói teendők ellátásával, és példamutató munkát végzett ezen a területen.
Kossuth Zsuzsanna 1817-1854 között élt, New Yorkban halálozott el, és példa a mai napig a magyar ápolásügy történetében. Az ápolási hivatás egy rendkívül nehéz, kihívásokkal teli hivatás. Nagy áldozattal, nagy elkötelezettséggel jár, teljes embert igényel, és nélkülözhetetlen az egészségügyi ellátásban, a betegek gyógyulásában. Abban az időben szinte fontosabb volt az orvosi beavatkozásnál az ápolás, a szakszerű ápolás kérdése. Ezért is gondoltam és gondoljuk mindannyian, és évek óta dolgozunk ezen, hogy példakép lehet mindenki számára hazánk egyik legkiemelkedőbb ápolónője, az említett Kossuth Zsuzsanna, aki nagyon sokat tett ezért a kérdésért.
Az ápolói munka amellett, hogy szakma, hivatás is, és nagyon sok odaadással jár a betegek irányába. Úgy gondoltam és úgy gondoljuk sokan, úgy gondolom, hogy ezzel hozzá tudunk ahhoz járulni, hogy a társadalmi megbecsülés ranglistáján lényegesen előbbre kerüljön ennek a munkának az értéke. Lehet, hogy sokan tudják, lehet, hogy nem, Finnországban ennek a hivatásnak a gyakorlása a társadalmi megítélés tekintetében az első helyen áll. Úgy gondolom, azzal, hogyha mi határozati javaslatban február 19-ét a magyar ápolók napjává tesszük közösen, sokat teszünk ennek a rendkívül nehéz hivatásnak az elismertetése, elismerése érdekében, és adózunk munkájuk előtt. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot, és kiemelt figyelmet szenteljünk ennek a rendkívül fontos munkának.
Kérem, hogy támogassák ezt a határozati javaslatot, és köszönöm, hogy ezt a néhány mondatot önöknek elmondhattam.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
Felszólalások: Előző 262 Következő Ülésnap adatai