Felszólalás adatai

Nagyon értékes gondolatokat hallhattunk már eddig is a törvény kapcsán. Néhány gondolattal én is próbálom kiegészíteni részben az eddig elhangzottakat, részben pedig azokat, amelyek kifejtésére, sőt, a megemlítésére sem került eddig sor.

Talán engedjék meg, hogy egy idézettel kezdjem hozzászólásomat, ami a jelenlegi helyzetet nagyjából és egészében ha nem is tükrözi, de mindenféleképpen talán értelmezhetőbbé teszi mindannyiunk számára. "...a lappangó bajoknál tisztább a látható kór: / jobban küzd gyógyulásért ki sír a fájdalomtól."

Úgy gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy a Semmelweis-tervben meghatározott, az egészségügyi struktúra átalakításával járó feladatok végrehajtását, valamint az ÁNTSZ-nek gyorsreagálású képességét növelő törvénymódosítások megalkotását és a jogharmonizációs kötelezettségeket teljesítse. Valóban, a javaslat a célok elérése érdekében 19 törvény módosítását tartalmazza egészében.

Ez valóban egy, korábbi megfogalmazások szerint salátatörvény, amely igaz, hogy csak a saláta egészének 19 levelét érinti, de úgy gondolom, hogy nagyon fontosak ezek az elemek, és nagyon röviden, főleg amiről már részletesebben elhangzottak vélemények, nem fogok beszélni, de mindenképpen megemlítem.

Az előttünk fekvő javaslat leghangsúlyosabb pontjait éppen a struktúraátalakítás, a gyógyszer-támogatási rendszer és a praxisalap felállítása és a praxisjogról szóló szabályok megújítása jelenti. A praxisjogról nagyon sok minden elhangzott már, az is, hogy ez úgymond újraélesztése egy korábbi elképzelésnek, de a korábbi elképzelést követően egy meglehetősen hosszú szünet következett az alapellátásban, amely éppen oda vezetett, amely helyzetben pillanatnyilag az egészségügy egész alapellátásának rendszere van ma.

(14.20)

Nevezetesen oda, hogy a praxisok kiürültek, értékük devalválódott, a benne dolgozó kollégák életkora inkább az idősebb életkor irányába tolódott el, és a fiatalok nem láttak egyelőre megfelelő lehetőséget abban, hogy ezen a területen kezdjék meg és talán életük végéig végezzék orvosi tevékenységüket, orvosi hivatásukat.

Egy nagyon-nagyon fontos kérdés az, hogy erre mintegy 2 milliárd forint praxiskezelő tőke jön létre. És ennek nagyon fontos eleme az, hogy az az Egészségbiztosítási Alap jelenlegi 46 milliárdos többletéből származik, tehát az egészségügy nem kért ehhez külön pénzt vagy pluszforrást a központi költségvetésből. Kitér természetesen a törvényjavaslat a praxisjog megújítására is, itt a bizottsági vitában is egy nagyon fontos kérdés vetődött föl, hogy ki lássa el a praxiskezelői feladatokat. A kormányrendeletben meghatározottak szerint az Országos Alapellátási Intézet látja majd el valószínűleg a törvényjavaslat szerint ezeket a praxiskezelői feladatokat, de ott elhangzott többféle vélemény, például az orvosi kamara vonatkozásában is.

Több módosítás kapcsolódik a struktúraátalakítás folyamatához. Kimondja a javaslat, hogy az egészségügyi régiót 2012. május 1-jei hatálybalépéssel a térségi rendszer váltja majd fel. Az egészségügyi térségekben az egészségpolitika kialakításában közreműködő szerv az úgynevezett térségi egészségügyi tanács lesz. Ennek feladata a térségi egészségszervező központ munkájának elősegítése, a területi ellátási kötelezettség megállapításának szakmai támogatása, tanácsadás egészségfejlesztési célok meghatározásához, a térségben működő egészségügyi szolgáltatók hosszú távú fejlesztésének és a fejlesztés prioritásának véleményezése lesz.

Eddig az egészségügyi törvényben regionális egészségügyi tanácsok szerepeltek ezen a területen. A közigazgatás új típusú felosztása szerint, amely az első napirendje volt a mai plenáris ülésnek, azonban a régiók megszűnnek, mármint a regionális tanácsok, és a regionális egészségügyi tanácsoknak sincs megfelelő új helyük. Itt próbál helyettesként belépni ez a térségi tanács. Ugyanakkor az egészségügy rendszere, amikor áttérnek térségekre, a megyei konszolidációról szóló törvénnyel összefüggésben a jövő év január 1-jétől lép be 44 intézmény esetében, a többi intézmény tekintetében pedig ez a feladat a következő évben vár ránk, mert a végső határidő 2013. január 1-je lesz.

Én azzal a megállapítással, ami képviselő úr részéről elhangzott, hogy a 2012. év az egészségügy fekete éve lesz, egyáltalán nem tudok egyetérteni. Az átalakítás éve lesz, semmiképpen nem a "fekete év" jelző szerencsés ennek megfogalmazására. A javaslat értelmében ezekben a térségekben térségi egészségfejlesztési programokat kell majd kidolgozni, és ezeknek tartalmazniuk kell egyebek között a lakosság számának, korösszetételének, egészségi állapotának várható változásait, aktualitásait, az egészségügyi szolgáltatások igényének várható alakulását és a térségi egészségügyi szolgáltatók szakmai jellemzőit és fejlesztési terveit. E területen egyébként az illetékes felügyeleti szervekkel az egyeztetések megkezdődtek, folynak éppen térségenként, korábban régiónként, ez a munka folyamatos.

A törvényjavaslat módosítja az egészségügy rendszer működtetésében részt vevő szervezetek feladatait, megerősíti kétségtelenül az állami szerepvállalást a közfinanszírozásban részesülő egészségügyi szolgáltatók kapacitásmódosításának, illetve az ellátási területek módosításának eljárásában, valamint a Semmelweis-tervben rögzített szakmai szempontok alapján újraszabályozza az ellátási területek kialakításának és módosításának szabályait. Itt egy dologról hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Nevezetesen elképzelhető, hogy a korábbi rendszer nagyon jól működött, de volt olyan év, amikor egy-egy területen a területi ellátási kötelezettség formája egy adott tárgyévben 23-szor változott meg, amit természetesen sem az ellátók, sem pedig az igénybevevők nem tudtak követni.

Az egészségügyi szolgáltatók járóbeteg-szakellátási kapacitásait és az azokhoz tartozó ellátási területet 2012. november 30-ig kell megállapítani, és az ennek alapján keletkező szerződéseket a biztosítónak, az OEP-nek a jövő év végéig kell megkötnie. Természetesen ez azért nagyon nagy munka, mert egyrészt 20 zöldmezős beruházás volt és 10 felújítás, tehát 30 teljesen megújult járóbeteg-szakellátó áll, reményeink szerint magas szinten és megfelelő módon finanszírozva a járóbeteg-ellátás területén a lakosság rendelkezésére.

Az ÁNTSZ működésével kapcsolatosan a törvényjavaslat kétirányú módosítást tartalmaz. Az egyik egy jogharmonizációs kötelezettségből fakad, amelynek másik kapcsán a bizottsági ülésen többek között valamelyest, ha nem is illik ilyet mondani, a gúny tárgyává is, hogy úgy mondjam, alakult a bizottság hangneme. Ez pedig az éles és hegyes eszközök elleni védelemről szóló irányelv, amely kimondja, hogy védekezni kell az ilyen eszközök használatából eredő kockázatokkal szemben. Az éles és szúró tárgyak elleni védelem rendkívül fontos. Az egészségügyben, kórházban dolgozók pontosan tudják, hogy milyen problémát jelenthet ez napi szinten, minden odafigyelés és gondoskodás ellenére, ezért ennek megfelelő szabályozása rendkívül fontos. Természetesen, aki még nem volt kórházban, vagy nem szembesült ilyen jellegű problémával, nyilvánvalóan nem is tudja, hogy miről van szó.

A másik az ÁNTSZ-hez kapcsolódó módosítás, a próbavásárlás kérdése, amely tudomásom szerint részletesebben ki lesz még bontva a mai napon. Azonban csak egy mondatban megemlíteném, hogy egy nagyon fontos és eddig szabályozatlan területről van szó. Az eddigi gyakorlatban az ÁNTSZ a hatósági vizsgálatok során vehetett mintát különféle termékekből, ennek átértékeléséről van szó, természetesen sokkal szélesebb körben. Ezeken felül különféle felhatalmazó, illetve jogharmonizációs rendelkezésekkel egészül ki még e területen az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló törvény is.

(A jegyzői székben Hegedűs Lorántnét
Szilágyi Péter váltja fel.)

A következő nagy terület, amelyről már esett szó, az egészségügyi adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény módosítása. Ez is többirányú módosítást tartalmaz. Van olyan rendelkezése, amely alkotmánybírósági határozatból eredő pontosító szabály, emellett a törvényjavaslat megalapozza az e-recept alkalmazását, megteremti a jogszabályi hátterét, így 2012-ben bevezethetővé válik. Képviselőtársaim erről is fognak még beszélni a későbbiekben, így ennek szakmai kifejtésébe nem mennék bele, de szerettem volna a vezérszónoki hozzászólásban minden elemét említeni, még ha röviden is, a részletesebb kibontás előtt.

Egy másik nagyon fontos terület, amelyről esett már szó alelnök asszony részéről, a fertőzések és a fertőzéses eredetű megbetegedések bejelentésének kérdése. A módosítások következtében, ha a fertőzéses és fertőzéses eredetű betegség gyanúja felmerül, akkor is jelenteni kell ezeket a megbetegedéseket, és amennyiben van laboratóriumi vizsgálati eredmény, akkor ezt az eredményt továbbítani kell az ÁNTSZ részére. Azért fontos ez a módosítás, mert nagy jelentőségük lehet az információknak a gyorsabb, hatékonyabb járványügyi intézkedések megtétele szempontjából.

A személyes adatok védelmével kapcsolatban kimondja a javaslat, hogy csak a feladat ellátásához szükséges ideig és mértékben lehet a személyazonosító és egészségügyi adatokat kezelni. Ha kiderül egy gyanús esetről a későbbiek során, hogy ténylegesen nem áll fenn a fertőzéses megbetegedés, akkor a személyes adatokat értelemszerűen törölni kell. Pontosító rendelkezéssel egészül ki az úgynevezett zoonózisok köre. Új kórokozóként megjelent ugyanis a nyugat-nílusi láz Magyarországon. Azért kellett kiegészíteni ezzel a listát, illetve pontosítani, mert nemcsak a házi vagy haszonállattal történt kontaktus révén jöhet létre a fertőzés, hanem a vadon élő állattal is, és ez eddig nem került szabályozásra a törvényben.

Új szabályként kerülne bevezetésre az úgynevezett betegségregiszterek létrehozása. Ez az egészségügyi ellátások tervezése szempontjából nagyon fontos terület, ennek keretében meg kell és meg lehet majd vizsgálni, hogy a különféle gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök valóban eredményesek, hatékonyak-e, és valóban egészségügy célokat szolgálnak-e.

(14.30)

Az eredményalapú támogatás alapelve, hogy egy adott készítmény speciális klinikai vizsgálatokban garantált hatása a mindennapi gyógyítás során is azonos mértékű legyen. Ehhez szükséges, a megfelelő adatvédelmi előírásokat betartva, hogy az egyes terápiák eredményességét és azok összehasonlíthatóságát biztosító betegségregiszter működjön. Az originális gyógyszercsoport esetében a rendelhetőség szakmai szabályainak felülvizsgálatával és a regiszterek bevezetésével az eredményességalapú finanszírozás megjelenése biztosít előrelépést.

Egy régi problémát oldana meg a javaslat azzal, hogy csökkenti az úgynevezett képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételek megőrzésének idejét. A jelenlegi szabályozás úgy szól, hogy ezeket a felvételeket 30 évig meg kell őrizni, és ez nagy gondot jelent az egészségügyi ellátó intézeteknek, hiszen nincs akkora tárolókapacitásuk nagyon sok helyen, hogy az adatok biztonságáról gondoskodni lehessen. A módosítás következtében 30 év helyett 10 évig kellene a felvételeket megőrizni.

A törvényjavaslat értelmében - ez már elhangzott - létrejön a betegszervezetekkel való kapcsolattartás fórumaként a nemzeti betegfórum, amelyet az adott betegségben szenvedőket képviselő társadalmi szervezetek alkotnak. A nemzeti betegfórum elemző, értékelő, véleményező testületként működne, egy adott betegséggel, betegségcsoporttal összefüggésben érdekképviseletet látna el, kapcsolatot tartana az egészségügyi szakmai kollégium adott tagozatával, társadalmi, érdek-képviseleti szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Az egészségügyért felelős miniszter a nemzeti betegfórum útján a területen működő társadalmi szervezetekkel rendszeres kapcsolatot tartana, mint ahogyan tartott korábban is. A társadalmi szervezetek képviselőket küldenének, a betegfórum véleményezné a jogszabálytervezeteket, bizonyos körű érdekképviseletet is ellátna az adott betegségcsoporttal kapcsolatban.

A javaslat tartalmazza az országos betegjogi és dokumentációs központ 2012. január 1-jéig kormányrendeletben történő létrehozásához szükséges törvényi alapok megteremtését is. Műhibaperek helyett az orvos és a beteg közötti hatékonyabb kommunikációval lehetne és kellene javítani az egészségügyi ellátáson.

Módosulnak az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásával kapcsolatos szabályok. Eddig gyakorlatilag két kategória létezett: valaki vagy benne volt a működési nyilvántartásban, vagy törölték abból. A módosítások következtében a jövőben nem lenne törlési jog, ha az egészségügyi dolgozó határidőn belül nem újítja meg a nyilvántartását, illetve ha a meghosszabbítási kérelmét jogerősen elutasították, ugyanakkor egyértelműen szabályozva lenne, hogy akinek lejárt a nyilvántartása, nem igazolja a kötelező továbbképzését, az csak felügyelet mellett dolgozhat, ezzel a működési nyilvántartásban szereplő személyeknek érvényes, lejárt, illetve törölt státusa lenne az eddigiek helyett. A lejárt státus tehát a törvény erejénél fogva azt a jogkövetkezményt vonja maga után, hogy a továbbképzési ciklus lejártát követő naptól az egészségügyi dolgozó bármely területen csak felügyelet mellett dolgozhat a továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolásáig. Ez a módosítás a jogkövetkezmény szempontjából nem jelent a korábbiakhoz képest változást, a továbbképzési kötelezettség eddig is élő eleme volt a munkának.

Ezzel összefüggésben szintén egy régi problémára talál megoldást a javaslat. A nyilvántartásból töröltek esetében ugyanis a működési nyilvántartást vezető szervnek nem volt eddig, illetve nincs információja arról, ha valakit például a bíróság elítélt. A javaslat most megteremti annak a lehetőségét, hogy ha a bíróság ilyen irányú határozatot hozott, akkor a nyilvántartást vezető szervet értesíteni kell.

A törvényjavaslat szabályozza az ügyelet kérdését is. Az egészségügyi szolgáltatóknak jelenleg munkaszervezési problémái vannak az ügyelet kapcsán, és nehézségekbe ütközik a pihenőidő kiadása, így az ügyelet elrendelésére, valamint az ügyeleti díj mértékének megállapítására vonatkozó szabályokat pontosítja a javaslat. Az ügyeleti díj mértékét megállapító szabályozás két okból is pontosításra szorul. Egyrészt szükséges annak a törvényi garantálása, hogy a felek a kollektív vagy egyéni megállapodásban a törvényesnél alacsonyabb mértékű ügyeleti díjban ne állapodhassanak meg - ma még sajnos van erre példa -, másrészt a törvénynek az a jelenleg hatályos kitétele, amely szerint a kollektív vagy egyéni megállapodás hiányában az ügyeleti díj mértéke nem lehet kevesebb a törvényes mértékű díjtételnél, értelmezhetetlen. Kollektív vagy egyéni megállapodás hiányában nincs ugyanis olyan eszköz, amelyik ilyen esetben a törvényben meghatározottnál magasabb összegű ügyeleti díjtételt biztosíthatna az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára.

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosítása a következő, amire kitérnék. A javaslat egyrészt biztosítja annak lehetőségét, hogy a nem orvosi és egészségtudományi képzési területen szerzett alap-szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítésű személyek, például a klinikai szakpszichológusok, klinikai biokémikusok, mikrobiológusok abban az esetben is önkéntesen kamarai tagságot létesíthessenek, ha a tagfelvételi kérelem időpontjában nem minősülnek egészségügyi dolgozónak. A módosítást az is indokolja, hogy az egyéb egészségügyi képesítésű személyek esetében szintén fennáll az önkéntes tagság lehetősége abban az esetben, ha az egészségügyi tevékenységet például nyugállományba vonulásuk miatt már nem folytatják. A javaslat emellett egyértelművé teszi, hogy az egészségügyi szakképesítéssel egyáltalán nem rendelkező közreműködő egészségügyi dolgozók az első egészségügyi szakképesítésük megszerzéséig nem állnak kötelező kamarai tagság alatt. Ennek az az indoka, hogy tevékenységüket kizárólag felügyelet alatt végezhetik, az egészségügyi alapnyilvántartásban sem szerepelnek.

A terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó szabályozás is módosul. Hatályos rendelkezések alapján terhességi-gyermekágyi segélyre kizárólag a szülő nő, illetve a csecsemőt örökbe fogadni szándékozó nő jogosult, minden egyéb esetben a csecsemőt gondozó személy terhességi-gyermekágyi segély helyett jelenleg csak gyermekgondozási díjra jogosult eddig. Új szabályként lép életbe, hogy amennyiben a szülő nő egészségi állapota miatt gyermekét nem tudja gondozni vagy meghal, akkor a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, a gyám vagy az örökbe fogadó férfi is jogosult erre a terhességi-gyermekágyi segélyre.

Végül a gyógyszer-támogatási rendszer átalakításával kapcsolatos módosításról néhány szót. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kidolgozta azokat a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítását célzó, többlépcsős folyamat következő állomását jelentő szabályokat, amelyek biztosítják a lakosság megfelelő szakmai biztosítékok alapján a kedvező térítési díjú készítményekhez való hozzájutását, az orvosok, gyógyszerészek segítő tájékoztatásával egyidejűleg pedig, hogy a gyógyszerkassza egyenlege az elkövetkező években is tartható legyen. A gyógyszer-támogatási rendszer tekintetében egy átlátható, a beteg tájékozottságát, együttműködését elősegítő rendszert kíván a törvényjavaslat létrehozni, ezt a miniszter úr részletesen kibontotta.

A javaslat egyik célja egy beteg-együttműködést ösztönző támogatási rendszer kialakítása. Ismert, hogy a betegek gyógyulási esélyei sokkal jobbak akkor, ha az egészségügyi szakemberek javaslatait követve helyesen szedik a gyógyszereket, és változtatnak addigi nem helyes életmódjukon, ezért 2012-től komplex életmód-változtatási programok lesznek elérhetőek, amelyekben a betegek és az egészségügyi személyzet ajánlása szerint életmódjukkal, gyógyszeralkalmazásukkal is hozzájárulhatnak saját egészségük javításához.

A biológiai gyógyszerek kapcsán egyre növekvő a kifizetett gyógyszertámogatások aránya, ezért a kormányprogrammal összhangban a szakmai szabályokat figyelembe vevő, hosszú távon megoldást kínáló szabályozási rendszer valósul meg. Módosulnak a közgyógyellátásra vonatkozó szabályok is. A 2011. július 1-jétől hatályos módosítás alapján közgyógyellátás jogcímen a hatóanyag alapú fix támogatási csoportból csak a preferált referencia ársávra vonatkozó készítmények és a hatóanyag-támogatási csoportba nem tartozó gyógyszerek voltak kiadhatók.

A gyógyszer-finanszírozási törvény további módosítása szükséges a tekintetben, hogy azon csoportokban, ahol ebben az ársávban nem került kialakításra, kedvezőbb napi terápiás költségű készítmény legyen felírható a közgyógyellátás keretében, tehát semmiképpen ne sérülhessen a közgyógyellátási jogosítvány.

Az egyedi méltányosság témaköre is ebben egy fontos, kiemelt kérdés, az ezzel kapcsolatos átalakítás is többlépcsős. Itt volt adott esetben olyan korlát, hogy 50 fő esetére lehetett alkalmazni létszámban bizonyos gyógyszerek alkalmazását vagy rendelhetőségét, ezt a számot feloldja a törvény módosítása. A cél az, hogy támogatási formába tartozó készítményeket, illetve mihamarabb támogatásbefogadási folyamatokat kell elindítani a gyártók irányába, hogy biztosítsák a betegek folyamatos ellátását. Emellett a minisztérium és az államtitkárság kezdeményezte a ritka és nagyon ritka betegségek gyógyszereinek támogatását, beszerzésük tekintetében egy uniós szintű kockázatvállalási rendszer kialakítását.

(14.40)

A vidéki kisforgalmú gyógyszertárak működésének 2012-es évre vonatkozó stabilitását szolgáló javaslatok között szerepel a szolidaritási díjrendszer módosítása a jövőben. Nagyon fontos lépés az úgynevezett dizájnerdolgokkal kapcsolatos szigorítás, évente nagyjából megduplázódik ezeknek a száma. 2005 óta 115 ilyen új drog bukkant fel a piacon, amelyek rendkívül veszélyesek, ennek a módosítására, szigorítására és ellenőrzésére mindenképpen szükség van. A javaslat lehetővé teszi, hogy nemcsak a konkrét hatóanyagokat, hanem teljes vegyületeket lehessen tiltólistára helyezni, ez része a jogszabály-módosításnak. Ezek többnyire nem emberi fogyasztásra szánt termékek, van köztük növényi tápsó, biozöld és különböző fantázianevek; ezek jóval veszélyesebbek, mint a hagyományos kábítószerek, és a hatásuk teljesen kiszámíthatatlan.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az eddig elhangzottak alapján magam és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség nevében támogatom, támogatásra alkalmasnak találom a törvényjavaslatot, és kérném képviselőtársaimat, hogy a felvázolt problémák megoldása érdekében támogassák a javaslatot.

Annak pedig külön örülök, hogy annak ellenére, hogy nem tartották alkalmasnak egyes képviselőtársaink általános vitára ezt a törvényjavaslatot, ennek ellenére nagyon aktívan, szakszerűen és jó hozzáállással részt vesznek ebben az általános vitában. Ezt önöknek is köszönöm, és köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)