Felszólalás adatai

BALOGH JÓZSEF, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az egypártrendszer idején, a kommunista diktatúra alatt a mezőgazdasági tevékenységből élők (Közbeszólás az MSZP soraiból: Na, jól kezdődik!) rendkívül nagy megaláztatásokon jutottak keresztül. (Dr. Szanyi Tibor: A Fidesz-sajtó megadta a szöveget?) Akkor egyik napról a másikra az államhatalom erőszakos fellépéssel, törvénytelen úton kirabolta, kifosztotta a parasztembert; földjét, lovát, ekéjét, mezőgazdasági felszerelését azóta is megmagyarázhatatlan módon elvették, beállamosították. (Közbeszólás az MSZP soraiból: A tatárjárásnál kezdi. - Dr. Szanyi Tibor: Ez a tárgyhoz tartozik? - Dr. Géczi József Alajos: Bizony így volt, ezért bukott meg a rendszer.) A családjukat oly nagy szeretettel és odafigyeléssel nevelő parasztembereket megalázták, kisemmizték, nyomorba döntötték, nem törődve további boldogulásukkal. Mígnem 1990-ben a hatalom bukásával, a rendszerváltozás után (Dr. Géczi József Alajos: Azért kicsit hamarabb is történtek dolgok!) lehetőség nyílt a tönkretett és kirabolt családok részleges kártalanítására, kárpótlására.

Most, 2001 őszén a polgári kormány pozitív hozzáállásával, azt gondolom, történelmi fordulópont előtt áll Magyarország mezőgazdasága: a mezőgazdasági tevékenységből családjukat fenntartani szándékozó vállalkozók, őstermelők, szövetkezeti vagy családi gazdasági formában gazdálkodni kívánók lehetőséghez jutnak. A kárpótlási és a részarány-földkiadási eljárások során mintegy 2,5 millió személy jutott termőföldtulajdonhoz.

A rövid idő alatt lejátszódó magánosítás sajátos birtokstruktúra kialakulásához vezetett, az új földtulajdonosok többsége egy hektár vagy annál kisebb, esetenként több tagban lévő földterülettel rendelkezik. Ebből adódóan előfordulhat, hogy nem is egy település határában lévő földrészlethez jutottak új tulajdonosok közül többen. Az így kialakult apró földterületek, melyek sok esetben több kilométerre fekszenek egymástól, szinte egyáltalán nem alkalmasak a hatékony mezőgazdasági művelésre. A földprivatizáció során nagy számú olyan személy jutott termőföldhöz, akik már korábban a környező városokba költöztek megélhetésük fenntartása miatt, és az így kialakult helyzetben nem tudja, illetve nem kívánja művelni földjét. De ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk az idős korú tulajdonosokról sem, akik viszont a koruknál fogva nem képesek mezőgazdasági tevékenységet folytatni.

Az így kialakult helyzet előidézte azt is, hogy ma Magyarországon a termőföldek több mint egyharmada haszonbérletben van, illetve lehetőséget biztosít a külföldiek általi illegális földvásárlásnak is. Márpedig a magyar földet nem akarjuk külföldiek részére eladni! Azt gondolom, a polgári kormány lelkiismeretesen és szakszerűen átgondolta a magyar mezőgazdaság, a gazdák helyzetét, amikor arra az elhatározásra jutott, hogy a nemzeti földalapról szóló törvényjavaslatot dolgozzon ki és azt az Országgyűlés elé terjessze megvitatásra a felmerülő problémák megoldása érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A földprivatizáció mára Magyarországon lényegében befejezettnek tekinthető. A termőföldtulajdon szerzését korlátozó rendelkezések kijátszására irányuló szerződések felszámolásának, a semmis szerződések megállapításának hatékonyabb megvalósítása érdekében szükséges a termőföldről szóló törvény módosítása.

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megoldást kínál az agrártermelők földszükségleteinek kielégítésére, a családi gazdaságok hatékony kialakítására, majd megerősödésére.

Tisztelt Országgyűlés! Az önállóan gazdálkodni akarók körében nagy felháborodást keltett az utóbbi időben a közös tulajdoni forma gyakorlati alkalmatlansága. Számos földrészletet közös tulajdonként adtak ki a földkiadó bizottságok, illetve a földművelésügyi hivatalok. A részarány-földtulajdon kiadása eredményeként létrejött közös tulajdon gyakorlatilag kényszerközösséget jelent. Az osztatlan közös tulajdoni forma egyszerűen megakadályozza a termőföld használatát, illetve a családi gazdasági formában gazdálkodni szándékozók egyéni akaratát.

A közös tulajdonra vonatkozó szabályozás legkritikusabb része a közös tulajdon megszüntetése. A gyakorlatban kialakult helyzet bebizonyította, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás nem tudja kellőképpen szolgálni azt a célt, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével egy tulajdonos rendelkezési joga tekintetében mezőgazdasági művelésre alkalmas önálló birtoktestet tudjon kialakítani.

Jelenleg a közös tulajdon megszüntetése a tulajdonostársak közgyűlésének határozatát igényli, mely nem kis költséggel jár, és nagyobb létszámú tulajdonosi közösség esetében ez szinte kivitelezhetetlen. Ezt a tényt bizony több példa is bizonyítja. Választókörzetemben, Dunavecse térségében segíteni próbáltam olyan embereken, akik szerették volna a közös tulajdon megszüntetését, azt akarták, hogy mezőgazdasági művelésre alkalmas, önálló, egészséges birtoktestet tudjanak kialakítani, melyet ha jó gazda módjára megművelhettek volna, tisztességes jövedelmet biztosított volna számukra. Sajnos az ide vonatkozó törvény mindezt számukra eddig lehetetlenné tette.

Véleményem szerint a tisztelt Ház elé terjesztett jelenlegi törvényjavaslat-csomag a mezőgazdasági tevékenységből élők igényeit rendezni tudja. Álláspontom és az FKGP frakciója álláspontja szerint e három törvényjavaslatra nagy szükség van; kisebb módosításokkal, tartalmilag jók a törvényjavaslatok, elfogadásuk után, úgy érzem, valóban az érintettek érdekeit fogják szolgálni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)