A felszólalás szövege:

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Április 8án a düh és a kilátástalanság lett úrrá azon a több százezer emberen, akik számára az utolsó reményt ez a választás jelentette. Több tízezren utcára vonultak, hogy hangot adjanak csalódottságuknak, mások otthon magukba roskadva keresték a magyarázatokat, illetve már hétfő reggel ugrásszerűen megnőtt a külföldi álláskeresők száma. (Moraj a kormánypártok soraiban.) Óriási a felelősség most mindenkin, aki ebben a teremben ül, egytől egyig, de a legnagyobb azokon, akik újabb négy évre kaptak felhatalmazást az ország vezetésére. Mindenki tudja: hazugságok, megfélemlítés és könyöradomány nélkül nem tudtak volna győzni, így a cél érdekében minden tisztességtelen eszközt képesek voltak bevetni, a testre szabott választási rendszert és az óriási médiafölényt most nem is említem. Sajnos, a félelem nagy úr, és amikor az emberen a félelem uralkodik, semmi más nem számít. Amikor az ember éhezik, és napról napra él, akkor egy zsák krumpli, egy csomag tartós élelmiszer és pár ezer forint minden egyebet felülír. Amikor naponta többször a hazugság ömlik mindenhonnan, akkor azt előbb-utóbb el is hisszük. Az önök helyében én minden áldott reggel, amikor a tükörbe nézek, mérhetetlenül szégyellném magam, hogy az embereket megtévesztve, a szegénységet, a kiszolgáltatottságukat kihasználva tudtam csak nyerni.

Azonban ezeken már túl kell lépni és előre kell nézni. Nem hagyhatjuk magára azt a rengeteg magyar embert, akik itthon szeretnék keresni a kenyerüket, felnevelni a gyermekeiket; akik nem évente kétszer szeretnének személyesen találkozni az unokáikkal; akik XXI. századi kórházban szeretnének gyógyulni; akik XXI. századi oktatásban szeretnének részesülni; akik azért dolgoznak itthon és fizetik az adót, hogy mindezt biztosíthassák gyermekeiknek; akik azért mentek külföldre, mert mindezt itthon egyre kevésbé látják reálisnak.

Kérdezem tehát a tisztelt államtitkár urat, mit tesz a kormány az elvándorlás visszaszorításáért, és mit tesz azért, hogy visszacsábítsa a külföldre kényszerült honfitársainkat. Mikor szerzik vissza az emberek bizalmát? Mikor érjük meg, hogy a Balatonról, vasutakról, kastélyokról, várakról, szállodákról, magyar földről, erdőkről, halastóról, és még folytathatnám, ne Mészáros Lőrinc jusson egyből minden magyar embernek eszébe? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Államtitkár úr, hazugságból és csúsztatásból ötös, az biztos, és le is ülhetek. (Moraj a kormánypártok soraiban.) Hogy az orvosok és egészségügyi dolgozók kivándorlását segíti egy szervezet  ugyanúgy, ahogy az összes orvos és egészségügyben dolgozó mind megkeres egy ilyen céget, és ezáltal megy ki (Balla György: Tehát igaz!), tehát maguk kiüldözik őket innen az országból. (Balla György: Tehát igaz!) Ön szerint nem tartozik a hazugság témakörébe, amikor egy volt honvédségi laktanya elé kiáll egy fideszes országgyűlésiképviselő-jelölt, hogy ha nem ők győznek, akkor az ellenzék ide migránsokat fog betelepíteni, ahol iparágak működnek, vállalkozások működnek? Színtiszta hazugság! Ezzel tudták megnyerni, semmi mással: hazugság és félelemkeltés. Sajnos, nem tudom elfogadni. (Taps a Jobbik soraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagycsaládos lévén tudom milyen az, amikor gyermekeknek az esti lefekvés előtt mesét kell olvasni, és egy elképzelt valóságot próbálunk a gyermekeinknek vizionálni. Majd amikor ők felébrednek, kimennek a valóságba. Ezt próbáltam én most egy mese formájában papírra vetni és elmondani önöknek, hogy ahol élek, ott mi a mese és mi a valóság. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Balaton. Minden magyar család megtehette azt, hogy nyaranta pár napot a Balatonon töltsön, minden vállalkozó egyenlő feltételekkel pályázhatott az EU-s támogatásokra, mindenki egy igazságos, független pályázati rendszer alapján, pártállástól függetlenül részesülhetett azokból a forrásokból, amelyek a településük, a vállalkozásuk fejlesztését szolgálták. Nem kellett ezekért az EU-s támogatásokért hűségesküt tenni a helyi fideszes nagyúrnak, és nem kellett ezekért a forrásokért Mészáros Lőrinccé keresztelkedni. És természetesen nem kellett a megnyert összegekből hálából visszaosztani 5, 10, 20, vagy ki tudja, hány százalékot sem. Nem küzdöttek a magas költségek és az alapanyagárak miatt a vállalkozások a fennmaradásukért, nem okozott napi gondot munkaerőt találni, és a munkavállalók is megkerestek annyi pénzt, amelyből itthon eltartották a családjukat. Nem kényszerültek külföldön állást keresni, és kiegészítő jövedelemként itthon eladni az Ausztriában olcsóbban megvásárolt mosóport és különféle élelmiszereket.

A külföldről érkező turisták egy XXI. századi, kétsávos 84-es úton mosolyogva robogtak le Soprontól a Balatonig, és természetesen a kalandvágyból külföldön dolgozó honfitársaink tették ugyanezt munkába menet külföldre, majd haza a családjukhoz. A magas üzemanyagárakból, adókból és el nem lopott közpénzekből telt ugyanis az utak felújítására is. A korrupciónak nyoma sem volt a Balaton környékén sem, csakúgy, mint országosan. Így a le nem nyúlt pénzből sokkal több fejlesztési forrásban részesülhettek települések.

De most már elég volt a meséből, azt gondolom, vissza kell térni a valóságba, nézzük meg, mi a rideg valóság! A valóság valami teljesen mást mutat, az embereket nem lehet örökké megvezetni, mert a saját bőrükön mást tapasztalnak. A Fidesz egy gusztustalan, hazugságokra épülő kampánnyal tudott választást nyerni, rettegésben tartva az embereket, és kihasználva a félelmeiket.

Mindeközben hiányoznak a minimumfeltételek a kórházakból, lassan nem marad itthon orvos, aki műtsön, tehát ezt is a betegeknek kell megoldaniuk. A választások előtt kapnak a nyugdíjasok egy kis utalványt, aminek örülnek, ugyanis Magyarország jobban teljesít, akarom mondani teljesen normális az, hogyha valaki 47 év munkaviszony után 87 ezer forint nyugdíjat visz haza. A Fidesz óriási éket vájt a társadalomba az állandó gyűlölködéssel, miközben így is egyre nagyobb a szakadék a társadalom egyes rétegei között.

De maradjunk mégiscsak a Balatonnál, hiszen jól tükrözi az ország állapotát a Balaton átalakulása. A tó környéke immár a gazdagok pihenőhelye, a változás legnagyobb haszonélvezőit pedig Orbán Viktor környezetében kell keresni. A tömegek nyaralóhelyéből az elmúlt évekre egyre inkább a kiváltságosok pihenőhelyévé vált a Balaton. Mészárosok, Tiborczok vásárolják fel a legjobb telkeket, hogy oda luxusapartmanokat húzzanak fel; lásd Badacsony. Eltűnőben vannak a szabadstrandok, a kempingek, beépítik őket, ezzel pedig egyértelműen a szegényebb rétegek szorulnak ki a tó mellől.

Azok a kisebb családi vállalkozások, amelyek generációk óta a balatoni vendéglátásból élnek, nem jutnak lehetőséghez, miközben munkaerőhiány miatt a mindennapi fennmaradásért küzdenek. Mikor jön el az idő, amikor a turizmust nemcsak a lenyúlható pénz miatt teszik prioritássá, hanem minden magyar ember érdekeit és igényeit figyelembe véve fejlesztik?

Azt gondolom, ha átvitt értelemben is, önök biztosan megértették azokat az üzeneteket, amelyeket szerettem volna önöknek közvetíteni, ugyanúgy, ahogy a gyermekeimnek. Egy nagy különbség van, azt gondolom, hogy a gyerekek megértik azt a mesét, amivel az apjuk és az anyjuk éjszaka egy szebb álmot remélve álomba ringatja őket. Ébredjenek fel, hisz a valóság az, ami a mesének a második része! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Urak! Egészségügy és a választókerület problémái, ahol élek, ahol felnőttem és jelenleg is lakom  ezeket a témákat hoztam ide.Először pár gondolattal visszatérnék államtitkár úr felszólalására, amelyben elmondta, hogy az egészségügyben az elmúlt két évben figyelemre méltó béremelés volt, és azt azért elfelejti mondani államtitkár úr, sőt nem felejtette el, említette is, hogy azon dolgozóknak, akik nem érték el a bérminimumot, a munkáltató egy munkáltatói hozzájárulással egészítette ki az ő bérezésüket. Én ezt nem béremelésnek tartanám, bérfelzárkóztatásnak mondanám. Azt gondolom, hogy így lenne helyes. Amikor eljött az egészségügyi béremelés, akkor ezt az összeget, amelyet a munkáltató fordított a kiegészítésre, arányosan csökkentette, tehát az ő bérük két év alatt nem változott semmit. Igaz az is, hogy ez nem az egész egészségügyi rendszerben dolgozókra vonatkozik, de a teljes igazsághoz hozzátartozik.

Hallhattuk azt is az expozéban, hogy az egészségügy ennek a nagy várományosa, és azt gondolják, hogy a legnagyobb haszonélvezője lesz ennek a költségvetésnek az egészségügy, mert százmilliárddal több jut, mint a 2018-as költségvetésben. De azt elfelejtjük, hogy ha megnézzük azokat az adatokat, amelyeket egészségügyi közgazdászok az elmúlt években is már emlegettek, most a jelen pillanatban 300 milliárd az az összeg, ami hiányzik a büdzséből. Lehet az, hogy a szocialista kormány hibázott annak idején, hiszen ő forráselvonásokat eszközölt az egészségügyben, de nem lehet mindig visszamutogatni. Elmúlt nyolc év, és azóta ez a rendszer nem nagyon változott. Én dolgoztam 22 évig ebben a rendszerben, dolgoztam a szocialista kormányzat idején a kórházban, az Országos Mentőszolgálatnál, akkor is megvoltak ezek a problémák, és az Orbán-kormány ideje alatt is dolgoztam, ugyanúgy megmaradtak ezek a problémák. 101 milliárddal nagyobb az egészségügyi hozzáadott pluszforrás, és a napokban kiderült, hogy az EU viszont százmilliárddal büntetné a magyar kormányt olyan közbeszerzési hibák miatt, amelyek útfelújításokat eszközöltek és egyéb ilyen beruházásokat. Köztük Veszprém megyében van, és ha igaz a hír, ez a 8-as út várpalotai elkerülője, százszázalékos büntetés vár itt a kormányra, ami 6,3 milliárd forint, ami adófizetői forintokból lesz visszafizetve.

Ha ez a hír nem igaz, akkor vegyünk egy másik tételt. 101 milliárd forinttal többet kap az egészségügy, és ha megnézzük az össz kórházadósság-állományt, az elmúlt hat hónapban 50 milliárd forintra rúg, és most jön a nyári szabadságolási időszak, az azt jelenti, mivel három hónapos csúsztatott finanszírozás van az egészségügyben, kevesebb lesz a bevétel, a kiadási oldala ugyanannyi lesz az intézményeknek, tehát ez az összeg várhatóan októberben el fogja érni a 75-80 milliárd forintot, december, év végére pedig ugyanezt a 100 milliárdot. Erre mondják azt az egészségügyi költségvetésben, nesze semmi, fogd meg jól. Toldozgatásra-foldozgatásra, szinten tartásra biztos, hogy elég, de növekedési ciklusba nem fog érni az egészségügy.

Ha megnézzük az alapellátást, ott megnézzük azokat a forrásokat, amelyeket a kormányzat szán, ott megmaradt a 130 ezer forint juttatás az alapellátásban dolgozó háziorvosoknak, de van egy olyan réteg, egy olyan dolgozói munkakör, amely nem részesül ebből a juttatásból. Ők is egy egészségügyi finanszírozáson belül egy alapellátási műveletet hajtanak végre, ez a házi fogorvosi szakellátás, amely évek óta kimarad ebből a rendszerből, bár többször ígéretet kaptak arra, hogy ebből a finanszírozásból ők is részesülnek. Most, ha jól tudom, már petíciót is nyújtottak be és gyűjtenek.

Még egy károsultja van, azt gondolom, az egészségügyi rendszernek és a finanszírozásnak, főleg a 2019. évi költségvetésben, ez az országos gyógyszerészeti kamara által többször, több éven keresztül kért patikák finanszírozása, főleg az ügyeleti rendszer fenntartásához a bérekhez a finanszírozás, hogy kormányzat segítse őket, hiszen a kormányzat előírja azt, hogy a gyógyszertári ügyeleti rendszert fenn kell tartani, akár járási szinten vagy városi szinten. Viszont a finanszírozási oldalt nem teszi hozzá, ezek nagy része önfenntartó vállalkozásból él, a béreket saját maguknak kell kitermelniük, és ugyanúgy, azt gondolom, ahogy az egészségügyi rendszer, tehát a kórház, az Országos Mentőszolgálat, a bejövő forrásainak 80 százaléka a bérre és a járulékra fordítódik.

Ha megnézzük és visszakanyarodunk a kórházi adósságállományok felhalmozásához, nagyon egyszerű a tétel, és azt gondolom, itt a teremben mindenki tudja nagyon jól, hogy miből adódnak, csak máshogy magyarázzák. Valaki félremagyarázza, valaki meg elmondja azt, hogy miből adódnak. Főleg azok, akik napi szinten kapcsolatban vannak olyan kórházigazgatóval, kórházi dolgozókkal, akik benne dolgoznak a rendszerben, és nem a jó híreket gyártják napi szinten, főleg kettőt, hanem elmondják azokat az érveket és azokat az indokokat, amik idevezetnek sajnos.

Mindenki tudja azt, hogy az egészségügy finanszírozása nem jó. Lukács László képviselőtársam is elmondta, több orvosi fórumon, kongresszuson felmerült, hogy azok az ellátási típusok, amelyeket végeznek akár szakrendelőben, akár kórházakban, az általuk elvégzett munkának a finanszírozása nem egyenlő a kiadási oldallal. Itt biztos az, hogy azok a felhalmozott adósságállományok csak nőni fognak. A másik, amit elmondtam, hogy 80 százalék megy el bérre és járulékra, és marad körülbelül egy 20 százalékos olyan tétel, amelyet felhasználhatnak rezsidíj kifizetésére, szemétszállítási díjra, vásárolhatnak eszközöket, ha tudnak  kötszer, vegyszer, tisztítószer. De ez a 20 százalék nem finanszírozza ezt az egész rendszert, és ezért alakul ki ez az 50 milliárdos adósságállomány így az év felére.

Az egészségügy másik fontos része és hozzá tartozik, csak mindig külön kezeljük, a szociális szféra, és itt már elhangzott az, hogy a pszichiátriai betegek valóban milyen körülmények között élnek az intézményrendszerben. A kormány 2014-ben már elindított egy EFOP-os pályázati forráslehetőséget, ami a nagy befogadóképességű szociális és pszichiátriai intézmények kiváltására irányult, de azt gondolom, hogy itt nem a jó szándék vezérelte először. Ez egy 85 milliárdos büdzsé volt. Itt azért azt hozzá kell tenni, hogy ezek az intézmények óriási befogadóképességűek, 200 főt tudnak általában ellátni. Uniós határozat van arról, hogy ezeket 2021-ig meg kell szüntetni. De ha megnézzük, és elmegyünk azokba az intézményekbe, hogy ezek milyen épületek, akkor egyből rájövünk a mikéntjére, hogy miért is most, és miért így csinálják meg úgy, hogy a legnagyobb érdekvédelmi szervezetet az előkészítési és végrehajtási folyamatból teljes mértékig kihagyják. Ez az ÉFOÉSZ, az Értelmi Fogyatékkal Élők Országos Szövetségét kihagyták ebből a folyamatból. Ezek az épületek kastélyépületek, amelyek állami tulajdonban vannak, vagy olyan magánszemélyek tulajdonában, akik felajánlották szociális ellátási célra ezeket az intézményeket. Ők nem arra ajánlották fel, hogy ezeket utána az állam saját hatáskörben kiadja a haveri köreinek, hanem azért, hogy ott emberek gyógyuljanak.

És ha azt mondják, hogy elavult egészségügyi intézményekben nem lehet gyógyulni, akkor mondok egy példát. Veszprém megyében, nem is kell messze menni, állami egészségügyi intézet, balatonfüredi szívkórház, egy gyönyörű szép kastélyépületben van, azt is fel lehetett újítani, és ott tudnak tovább gyógyulni a betegek.

A választókerület problémái. Hatvan település tartozik a Veszprém megyei 3. számú választókerülethez, 4 várossal és 56 településsel.

(18.00)

Minden egyes településvezető, városvezető, a falu első embere örült, amikor megjelent az a kormányzat hír, hogy a területi operatív program keretein belül milyen fejlesztési forrásokat igényelhetnek az adott önkormányzatok, a települések, és milyen fejlesztések valósulhatnak meg, hiszen egy kecsegtető számadat jött ki, százszázalékos támogatási intenzitású lett volna. Csak ebben is egyetlenegy nagy probléma van, hogy ahogy a pályázati kiírásokat megnéztük, egy helyen se találtuk azt, hogy párthűnek kell lenni az adott kormányhoz.

Ha megnézzük azokat az ellenzéki településeket, amelyek hűbéresküt nem esküdtek a kormányzatnak, minimális kormányzati forrásban részesülnek (A kormányzati padsorok felé.), és azt gondolom, ezen nevethetnek  inkább sírni kellene. Ajka tekintetében 33 ezres városról beszélünk. A behozott 3,1 milliárdos forrásból közel 450 millió forint értékben nyertek el pályázatot. Ez a 10 százalékát éppen csak meghaladó. Hasonló méretű Pápa városa  8,5 milliárd. Nem Pápától sajnáljuk, Ajkától. Ajkának kevés ez a forrás, hiszen azokat a forrásigényeket jelölte meg, amiből tudna fejlődni a város, és az ott élők mindennapjait könnyebbítené meg, hiszen ebben olyan infrastrukturális beruházások voltak, amelyeket az évek folyamán nem tudtak végrehajtani önerőből.

Tapolca tekintetében egy 16 ezres városról beszélünk. Szintén egy közel 2,3 milliárdos TOP-os pályázati forrásigényt nyújtottunk be a megyei közgyűléshez, és érdekes módon ebből kettő darab pályázatunk nyert, az egyik egy gimnázium felújítása. A pályázat benyújtása és a kihirdetés közben eltelt két év, az árak megdrágultak, a közbeszerzési összeg jóval magasabb volt. Ez a költségvetés jelen pillanatban lehetőséget adna arra, hogy ezeket a hiányzó forrásokat az adott településeknek pótolja.

Közel 70 olyan módosító javaslatot adtam be a költségvetéshez, amely ezeken a településeken és az ott élőkön segíthetne, hiszen azokat a fejlesztési forrásokat, amelyeket településvezetők jelöltek meg az adott településükön, eljuttatták hozzám, illetve nemcsak hozzám, hanem a térség fideszes országgyűlési képviselőjéhez is, aki egy problématérképen jelölte meg ezeket a gócpontokat. Ezekhez a gócpontokhoz megoldási javaslatként forrásokat allokáltam. Ezek képzik ezt a 70 darab költségvetési módosítót.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Mivel az ottani országgyűlési képviselő is látta ezeket a hibákat, aki kormánypárti képviselő, neki is jelezték ezeket a hibákat, én azt gondolom, felkérem őt is, hogy támogassa ezeket a javaslatokat, hogy az ott élők, ennek a 60 településnek a lakói élvezhessék ezt a költségvetést.

Ahogy kezdtem, úgy is szeretném befejezni. Én azt gondolom, aki ma itt a teremben azt mondja, hogy a legnagyobb haszonélvezője a költségvetésnek az egészségügy, nem mondom, hogy hazudik, de hogy erősen csúsztat, az biztos.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim és Államtitkár Úr! Először is szeretném államtitkár úrnak megköszönni a válaszát. De lehet, hogy hasonló a gondolkodásunk, csak máshogy közelítjük meg, majd mindjárt kibontom a lényeget.Viszont, Boldog képviselő úr, azért arra kérem, hogy ha lehet, ne aggódjon a mi időkeretünkért, ki fogjuk használni! És ha abban gondolkodik, hogy most nyomta meg a gombot, a karzatra fel lehetett volna menni, és megnézni a következő felszólalók listáját. Tehát azt gondolom, hogy egy ellenzéki képviselő, sőt egy országgyűlési képviselő nemcsak a kezébe adott papírból olvassa el az őáltala odavetett vagy mások által megfogalmazott gondolatokat, hanem ha reagálni kell bármely kérdésre  legyen akár az ön esetében, emlékszem még, a tavalyi évben átadott egy esetkocsit, ami csak egy mozgó orvosi kocsi volt, de azt se tudta, hogy mit adott át -, ezt is le lehet reflektálni.

De térjünk vissza, és akkor ön se fog már többet ilyenért aggódni, hogy időkeret maradt-e a Jobbiknak vagy nem, én azt gondolom, hogy ki fogjuk beszélni. És ezért van ez a vitanap, és a következő napok is erről fognak szólni.

Egészségügyi béremelés, említette államtitkár úr, hogy 2012-től erőteljes ütemben és nagyságrendben volt az egészségügyi dolgozóknál, köztük a szakdolgozóknál, illetve az orvosoknál, rezidenseknél. Ha igaz ez az állítás, akkor, ha lehet egy kérdést visszadobni, hogy 2012 óta eltelt azért most már hat év, és az egészségügyi dolgozók között az elvándorlás mértéke nem igazán csökkent.

(19.20)

Az egészségügyi pályát elhagyók száma nőtt az elmúlt években, tehát hogyha ok-okozati összefüggést nézünk a kettő között, azt kell hogy mondjam, hogy a béremelés mértéke nem állította meg az elvándorlást. A béremelésre azért volt szükség, és ebben egyetértünk, mert az előző szocialista kormány nem tette meg azokat a lépéseket, amelyeket meg kellett volna tenni. Tehát most 2018-at írunk, és az elvándorlás mértéke nem csökkent. Ha az okokat keressük, hogy miért mennek el a dolgozók, abban önnek igaza van, hogy nagyon nehéz nekünk versenyezni a nyugat-európai országok bérszínvonalával, viszont ha a költségvetésnek a tudatosságáról és felelősségteljességéről beszélünk, vannak ott olyan tételek, amelyeknek a csökkentése nem okozna problémát a Magyarországon élő magyar embereknek. Ilyen egyes tétel például, én azt gondolom, és ez nagyon fontos, hogy a Rogán miniszter úr által működtetett Miniszterelnöki Kabinetirodának a költségvetését át lehet csoportosítani, mondjuk, az egészségügyi büdzsébe, és akkor csak egy ötletet mondtam, vagy azokra a tételekre lehetne fordítani, amelyeket egyéni képviselők a saját választókerületükre vagy országos szinten adott ágazat részére szántak volna. Most már az ötödik ilyen költségvetést tárgyaljuk, amikor ekkora összegekkel rendelkezik… és a kommunikációs rész, ha jól emlékszem, ebből csak 30 milliárd, tehát az embereknek a félrevezetésére szánt 30 milliárd, azt például ha az egészségügyre, a szociális szférára szánjuk, már javítottunk Magyarország helyzetén. És nem egy olyan minisztériumról beszélünk, azt gondolom, hogy mindenki sírva fakadna a teremben, ha ez a minisztérium megszűnne. Viszont az a minisztérium, amire szükség lenne, az egészségügyi minisztérium, olyan sajnos nincsen.

Akkor a háziorvosi pluszfinanszírozás. Valóban megkapták. Én nem állítottam, hogy nem kapták meg. 130 ezer forint. De ugye, ez nem egy bér, az orvos, a háziorvos nem bért kap, hanem a praxisa után praxisfinanszírozást kap. Emellé kapta a 130 ezer forintot, és ha  bólogat államtitkár úr  van egy 1200 fős praxisa, akkor ki tudja nagyon könnyen számolni, hogy az után mennyi finanszírozást kap. Abból a finanszírozásból kell neki kifizetni a dolgozóját  jobb esetben van neki két asszisztense -, a bérleti díjat, ha nem saját tulajdonú az ingatlan, és az önkormányzat nem tud olyan mértékben hozzájárulni, hogy segítse az orvosát, még azt is abból kell finanszírozni. Plusz van egy olyan vállalkozása, egy kényszervállalkozása, amibe belekényszerítették, hiszen még a vállalkozása után iparűzési adót is kell fizetni. Bár önkormányzat azt is elengedheti, amely önkormányzat ezt meg tudja tenni.

Én azt gondolom, hogy ha az önkormányzat olyan mértékben nem is tud hozzájárulni, hogy elengedje ezeket az adóegységeket, viszont nagyon sok önkormányzat él azzal a lehetőséggel, hogy az adott ingatlanában a felújításokat, esetleg még az eszközbeszerzést is megoldja, amelyet már ebből a praxisfinanszírozásból  mert még egyszer mondom, ez nem bér, ez egy praxisfinanszírozás  kellene neki megvásárolni. És azt nagyon jól tudjuk a mai egészségügyben, hogy egy-egy ilyen egészségügyi eszköz, műszer beszerzése nem olcsó, nem egyszerű.

És ha már az egészségügyiműszer-beszerzéseknél tartunk, azért itt 2013-ban volt egy eszközbeszerzés, amellyel, azt gondolom, és finoman fogalmazok: nem hűtlen, hanem hanyag gazda módjára bánt a tulajdonos. Azaz az Országos Mentőszolgálatnál volt egy közbeszerzés, amikor az úgynevezett ITF-eket, ezeket az intelligens fedélzeti terminálokat vásárolták meg  ez többmilliárdos uniós forrásból történt -, majd több éven keresztül egy raktárhelyiségben párolták, vagy lesózva tartották ezeket, vagy féltek az eszközök beszerelésétől. Majd jött egy új főigazgató, aki észrevette, hogy ott vannak ezek a nagyszerű eszközök, csak nem használja senki. De közben eltelt három év, beállították őket a mentéstechnikai eszközök sorába, beindították az eszközöket, megtanították a dolgozókat uniós pénzen, hogy hogy kell ezeket az eszközöket kezelni, majd jött a hidegzuhany: ezek az eszközök nem megfelelően működtek, hátráltatták a mentést. Így én azt gondolom, és az a véleményem, hogy ha a mentést hátráltatják, akkor emberéletet is veszélyeztetnek.

Mentőautó-beszerzés. A szocialista kormány idején  abban is igaza van  nem volt akkora egészségügyi fejlesztés, nem pótolták a leamortizált mentőautókat, és önöknek ott volt a lehetőség pótolni ezeket. B és C típusú mentőautó-beszerzések történtek meg az elmúlt időszakban, és a 2017-es évben azért észrevettük azt, hogy 2016-hoz képest egy év alatt 5 millió forinttal drágult egy mentőautó úgy, hogy a felszerelés nem volt benne, ez csak maga a gépjármű. Egy év alatt hogyan drágulhat ugyanolyan típusú, ugyanolyan márkájú mentőautó? Azt gondolom, hogy ez is egy többmilliárdos tétel, amin el lehet gondolkodni. Itt a források azért megerősítették azt, hogy az a Belügyminisztériumhoz tartozó közbeszerzés volt, és azért elég aggályos az, ha egy magánszemély egy éven belül ugyanolyan kategóriájú, ugyanolyan márkájú autót vesz, 5 millió forintos árkülönbség nincs a kettő között. A mentőgépkocsik között sincsen ilyen.

Látom még, és azért, hogy Boldog képviselő úr boldog legyen, hogy kihasználjuk az időkeretet, visszatérnék a választókerületem kérdéseire. Ugye, elmondtam, és azzal zártam az előző felszólalásomat, hogy 70 olyan költségvetési módosítót adtam be, ami ahhoz a 60 település mindennapjaihoz hozzájárul, és az ott élők mindennapi életét megkönnyíti, és felsoroltam párat, de akkor a teljesség igénye nélkül. Örömmel hallottam Dunai képviselő asszony felszólalását, hogy a választókerületében élők mindennapjait szeretné ő is megkönnyíteni az aszfaltozással, csapadékvíz-elvezetéssel, csatornázással. Képzeljék, nem ördögtől való: ugyanilyen indítványokat adtam be én is. Párat felsorolnék, hiszen ezek azok a felújítások, beruházások, amelyekből a kis önkormányzatok valamilyen oknál fogva kiestek. Vidékfejlesztési forrásokhoz nem jutottak hozzá, olyan adóerővel rendelkeztek, hogy nem tudták igénybe venni, TOP-os forrást nem nyertek, mert hűbéresküt nem tettek, a 100 százalékos intenzitású TOP-os forrást meg, ha megnyerték két év után, a közbeszerzésből rájöttek, hogy saját önerőből ezt nem fogják tudni megvalósítani.

Akkor párat mondanék, összegszerűen összeszámoltuk: összesen 18 milliárd. De ha ennek csak körülbelül 20 százalékát támogatják, akkor én azt gondolom, hogy az ott élők már hálásak lehetnek, hogy ha már az elmúlt húsz évben nem sikerült végrehajtani azokat a fejlesztéseket, most talán 2019-ben sikerül ez. És mindehhez azért hozzáteszem azt, hogy a kormánypárti képviselő a választások során ugyanezeket a problémákat vetette fel a problématérképen, amelyeket én már jeleztem írásban is a kormány felé.

Itt vannak például ilyenek, hogy megújulhatnak útjaink, ahogy a városban is, Budapesten. Ajka-Tapolca. Ez egy nagyon érdekes útszakasz. Az ott élők már többször elmondták, hiszen Tapolcán megszűnt a kórház, így a betegszállítások zöme az ajkai kórházba menne, 35 kilométer távolságról beszélünk. Egy irtózatosan rossz állapotú útszakaszról van szó, a közútkezelővel többször egyeztettem, jelenleg forrás nincs ott, csak kormányzati forrásból lehet megvalósítani, a költségvetés elő van készítve, árajánlatuk van, pénz nincs. Erre szeretnénk kérni önöktől.

Belterületi utak rekonstrukciója. Nem kell mondani, akármelyik településre, városba elmegyünk, azért mindenhol találunk olyan rossz, leamortizált útszakaszokat, amelyeken nemhogy autózni, biciklizni, de még gyalogolni is életveszélyes.

A kerékpárutak a turizmus, idegenforgalom erősítéséhez, azt gondolom, elengedhetetlenek. Főleg a balatoni turizmushoz, és az is már évek óta vágyálom, és azt gondolom, hogy azért most sikerül Tapolca és Szigliget között ezt megvalósítani egy 500 milliós TOP-os forrásból. De mivel ez egy gerincre csatlakozik rá, a Sümeg-Tapolca közti kerékpárút is beleférne.

Iskolák felújítása. Nagyon sok olyan fejlesztés maradt el az elmúlt években, amelyeket se a tankerület, se az önkormányzat nem tudott megvalósítani.

(19.30)

Csapadékelvezetés. Például Tapolcán van a déli városrész, amely a város legmélyebb pontja. Az elmúlt időszakban megfigyelhettük azt, hogy az erőteljes időváltozás, az óriási lezúduló csapadékmennyiség milyen gondot okoz az ott élőknek, elárasztja a pincéjüket. A régi hálózat elavult, néhol már nincs is hálózat, mert annyira tönkrement, de ezeknek a felújítását sem tudták azokból a TOP-os pályázatokból megvalósítani, amelyeket keresztbe húztak vagy még csak felfüggesztés alatt sincs.

Hulladékgazdálkodás. Egy érdekes szituáció alakult ki a választókerületben Sümeg önkormányzatánál. 2010 és ’14 között az önkormányzat átvállalta a lakosság terheit, átvállalta a szemétszállítási díjat. Majd 2016-ban az önkormányzat azt mondta, hogy nagy terhet ró rá, ami meg is érthető, hiszen óriási összegről beszélünk, ezért megszüntette ezt. Ez 2016. december 31-ével történt meg, de számlázás a cég részéről nem történt, és így közel százmilliós, még egyszer mondom, százmilliós teher zúdulna a sümegi lakosok nyakára 2017. január 1. és 2018. január 1-je közti időszakra. A sümegi lakosok fizetni szeretnének, de azért a szolgáltatásért, amit ők igénybe vesznek, és nem egy hibáért, amelyet egy állami cég követett el. Egyszer már volt egy konszolidáció, akkor elismerte az állam, hogy hibázott, akkor kifizette, de azt gondolom, hogy így visszamenőleg most odaadni 2018 júniusában a sümegi lakosoknak egy ekkora összeget, hogy fizessenek visszamenőleg 2017. január 1-jéig úgy, hogy nem ők hibáztak, hanem a cég, ez szerintem felelőtlen. Ebben kérem a segítséget, hogy az önkormányzat kaphasson ehhez forrást, hogy ki tudja fizetni. A sümegi lakosok 2018. január 1-jétől a szolgáltatást szeretnék fizetni.

A TOP-os pályázatokkal kapcsolatban még egy fontos, nagyon fontos gondolatot elmondok, és ezzel zárnám azt, hogy miért is a Rogán-minisztériumtól vennénk el ezt az összeget. Ment a plakátkampány, ment a félrevezetés. Kormánypárti képviselők laktanya előtt álltak, konkrétan a tapolcai laktanyaingatlan előtt álltak, és azt mondták, hogy ha nem a jelenlegi kormány nyer, akkor mi oda migránsokat fogunk telepíteni. El kell mondanom önöknek, hogy 2010 és ’14 között egy fideszes önkormányzat volt, amikor ezeket a laktanyaingatlanokat elkezdte értékesíteni vállalkozásoknak, és ipartelepet próbált kialakítani. 2014 után az önkormányzat hasonlóban gondolkodott, másfél milliárd összegben jelölt meg oda TOP-os forrást belterületi ingatlanok infrastruktúrájának fejlesztésére, amelyet egy az egyben elkaszáltak. Az, amikor oda kiáll egy kormánypárti képviselő, hogy egy ipari parkba migránsokat teszünk, na, az, azt gondolom, szemenszedett hazugság, és a hazugságokat ne finanszírozzuk. Lehet, hogy ebben mindenki, aki keresztény értékrendet vall, egyetért. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt ugye, mindenki tudja, hogy a kormány az elmúlt időszakban 5 milliárd forintot fordított a várólisták csökkentésére a fekvőgyógyintézetekben.A várólisták mellett van egy olyan súlyos másik probléma, amelyről nagyon keveset beszélünk, ezek az előjegyzési listák, amelyek az intézmények szakrendelőiben jelentkeznek. A választókerületemben egyre több ember keres meg azzal a problémával, hogy egy sima kardiológiai, urológiai előjegyzés több mint fél évet vesz igénybe. Az állami ellátórendszer mellett kialakult egy párhuzamos ellátási rendszer, ez a magánegészségügy. Sajnos, nagyon sok átlagfizetésből élő embernek ezt a magánegészségügyi rendszert igénybe kell vennie ahhoz, hogy megfelelő diagnosztikai eszközökkel megfelelő diagnózist próbáljanak felállítani az orvosok. Itt átlagfizetésről beszélünk, nem 5 millió forintos miniszteri fizetésekről. Majd amikor megvannak ezek a diagnosztikai eljárások során elkészült leletek, visszamegy a szakrendelőbe, vár több órát, majd az utcáról beesett ember bepofátlankodik előtte. Az elmúlt időszakban is volt egy ilyen, amikor Orbán Viktor miniszterelnök úr bement egy rendelőbe, majd az ott állókat, az ott várakozókat megkérdezte arról, hogy bemehet-e. Természetesen beengedték, ugye, ki mer nemet mondani miniszterelnök úrnak. Annak idején Kádárnak és Rákosinak sem mertek nemet mondani következmények nélkül.

De nézzük a tényeket! Ezek a statisztikai adatok, amelyeket önök elmondanak az előjegyzési listáról, téves adatok. Az intézményvezetők kozmetikázzák azokat az adatokat, amelyek a bürokratákhoz, az íróasztal mögött ülő bürokratákhoz eljutnak, ebből önök egy dicshimnuszt zengenek, és azt mondják, hogy az előjegyzési listák rendben vannak, nincsen akkora várakozási lista. Sajnos, nem sikerült csökkenteni az elmúlt időszakban. Ha megnézzük az önök dimenzióját, egy-két hónapot kell várni.

Kérem önöket, hogy menjenek le az egyszerű egészségügyi ellátási rendszerbe, ne a Honvédkórházban gyógyítsák magukat. Kérjenek időpontot egy vidéki város szakrendelőjébe, kórházába, és akkor majd tapasztalni fogják, hogy milyen az igazi egészségügyi ellátórendszer (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ma Magyarországon. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hetekben, napokban, sőt az elmúlt órákban is hallhattunk most már az ajkai kórház esetéről, hogy milyen szörnyű dolgok történnek. Sorozatosan mondanak fel akár a szakdolgozók, akár most már a szakorvosok is. Sajnálom, hogy jelenleg a Házban nem tartózkodik a térség országgyűlési képviselője, akinek kötelessége lett volna ezt itt, a Parlament falai között szóvá tenni, hiszen neki a választói érdeket kell képviselnie itt az Országházban, és nem a pártérdekeket a saját választókerületében. Azt gondolom, ez a legnagyobb probléma.A Macedónia és Magyarország közötti együttműködés is fontos, vagy a Magyarország és Szlovákia között építendő híd is fontos, de egy ajkai kórház esete nem lehet fontosabb semminél. Amikor felmondtak ezek a nővérek, önök hazudtak. Azt mondták, hogy a kórház egy más osztályára kerülnek át, egy magasabb beosztásba. Az igaz, hogy magasabb beosztásba kerültek, de nem a kórházba, hanem egy másik intézménybe, a farkasgyepűi intézménybe, és követte őket négy másik szakképzett nővér, akik évek óta űzték ezt a szakmát. Majd a múlt hét közepén kiderült, hogy őket követik a szakorvosok is, akik már több évtizede dolgoznak az osztályon.

És önök megint kiadtak az ÁEK-n keresztül egy hazugságot, hogy az a bérkövetelés, amit ők kértek, 3 millió forint  atyaúristen, 3 millió forint! -, mekkora összeg, és nem tudja kigazdálkodni ezt az intézmény.

(14.40)

Hazugság! 960 ezer forintot keresnek bruttóban  bruttóban! -, havi szinten, úgy, hogy 8 órát dolgoznak, plusz az ügyelet, ellátják az intenzív osztályt, ellátják az altatott betegeket több műtőasztalon, plusz ha a sürgősségi osztályra politraumatizált beteg érkezik, akkor azt is ellátják. Önök pedig bársonyszékből, milliós fizetésekért, okosságokat osztanak a szakdolgozók és az orvosok felé. Hogy próbálják ezt a helyzetet kezelni, államtitkár úr? (Taps a Jobbik padsoraiból, valamint szórványos taps az LMP padsoraiból.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Úgy néz ki, hogy akkor kórházigazgatóra sincsen szükség, ha egy volt megyei közgyűlés alelnöke ennyi mindent el tud intézni, és minden a nevéhez fűződik, de azért azt hozzáteszem, hogy CT-gép, mammográfiai berendezés még nem tud altatni, és nem végzi el azt a szaktevékenységet, amit az orvosok és a nővérek elvégeztek ott, még egyszer mondom, évtizedes munka során.Ha megnézzük, átmentek egy másik intézménybe, és valószínű oda sem a bér miatt, a bérfeszültség miatt mentek át. Mindig meg kell vizsgálni, hogy miért. Valószínű, a fejétől bűzlik a hal. Politikát vittek bele sajnos abba az intézménybe, és az intézmény vezetőjével nem sikerült soha kompromisszumos megállapodást kötni.

Én azt gondolom, annak, hogy elmennek ezek a kiválóan képzett orvosok, a hátrányát látja a kórház. És hogy pótolják másik osztályról? Én tisztelem, becsülöm azokat a dolgozókat, akik a csecsemőosztályon vagy az ápolási osztályon dolgoznak, de az intenzív osztályon elvégzett munka egy szaktevékenység. Addig önálló tevékenységet nem folytathat, míg az adott szakból a szakvizsgát le nem teszi. Tehát darabot darabbal pótolni nem lehet, ez életveszélyes és szakmaiatlan! (Taps a Jobbik, valamint szórványos taps az LMP padsoraiból.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Lassan egyértelművé válik mindenki számára, hogy a kormánynak miért célja kéttényezőssé tenni az egészségügyi ellátást. A magyar állampolgárok többsége tisztességesen fizeti a tb-járulékot azért, hogy a kórházakban, szakrendelőkben ellátást kapjanak, ha bármilyen egészségügyi problémájuk adódik, mégis a magánrendelésen kötnek ki, ha nem akarnak heteket, hónapokat várni egy-egy vizsgálatra, esetleg éveket egyes műtétekre. A XXI. században ez megengedhetetlen, hiszen egyes betegségek időben történő diagnosztizálása életet menthet. Ezekből az okokból alakult ki a párhuzamos egészségügyi ellátórendszer, amit szemmel láthatóan a kormány nem akar megfékezni, hanem inkább elősegíti azt. Kórházaink állapota egyre rosszabb, egyre több helyen kerülhet veszélybe a betegellátás, lásd Ajka, állami intézményben dolgozók elmondása szerint a tömeges felmondások, a szakemberhiány miatt a minimumfeltételek hiányoznak, sok esetben műtéteket kell elhalasztani, mert nincs annak elvégzéséhez szükséges kesztyű és cérna. Döntéskényszerbe kerülnek tehát a dolgozók: vagy sterilizálják az egyszer használatos eszközt, hogy egy életbevágó műtétet el tudjanak végezni, vagy megvárják, míg be tudják szerezni, de akkor a beteget teszik ki annak, hogy a kései beavatkozás miatt egyre csökken a gyógyulás esélye.

Természetesen a minisztereknek a többmilliós fizetésből telik magánegészségügyre csakúgy, mint magániskolára, tehát képtelenek átérezni egy átlag magyar ember problémáit, pedig az átlagmagyarokból van több, higgye el, miniszter úr! Az átlagmagyar az, akit naponta meglop a kormány, akiknek a pénzén önök dőzsölhetnek.

Az a gond ma Magyarországon, hogy a nemzettel szolgálják saját magukat, ahelyett, hogy önök szolgálnák azokat, akik miatt most megtehetik azt, hogy itt velem szemben ülve mosolyognak. Önmagukon kívül miért érdeke a kormánynak az, hogy kéttényezőssé tegye az egészségügyi rendszert?

Várom megtisztelő és egyben őszinte válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Sürgős közfeladatot lát el a képviselőtársam, el kellett mennie, én meg lehet, hogy kicsit elaludtam a gombnyomásban. Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget.A bizottságban már tárgyaltuk az előterjesztés tárgysorozatba vételét. Azt gondolom, ott támogattuk is, ahogy ezután is támogatni fogjuk. Ha csak a „miniszter” szóból indulunk ki  a miniszter szó szolgát jelent  neki szolgálnia kell egy közösséget, a választópolgárokat, az itt élő magyarokat, és ne kaphassanak semmivel sem különb ellátást, mint az átlag magyar. Az átlag magyarnak több hónapot kell várnia egy kardiológiai szakrendelésen, több hónapot kell várnia egy diabetológiai szakrendelésen. Ha komputertomográfos vagy mágneses rezonanciás vizsgálatra jelentkezik be és nem élvez soronkívüliséget, előfordulhat 3-4 hónap vagy féléves várakozás is. A politikai és állami tisztségviselők akár még a családtagjaikat is be tudják így protezsálni. De azt ki kell jelentenünk, hogy ahogy eddig is, sajnos ezután is meg fogják találni azokat a kiskapukat barátok, haverok részéről, akik be tudják protezsálni őket, és soronkívüliséget élveznek egy-egy egészségügyi intézmény ellátórendszerének osztályaiban.

Azt gondolom, a bizottságban nagyon sok tény elhangzott, sőt tévesen hangoztak el azok a számok, hogy ma Magyarországon milyen jó az egészségügyi helyzet, a várólisták csökkentek. De nem a várólistákról kell elsősorban beszélni, hanem az előjegyzési listáról.

(19.50)

Ha az átlag magyar állampolgár tényleg ezekkel az adatokkal, ezekkel a statisztikai adatokkal találkozik, akkor azt lehet mondani, hogy rendben van a magyar egészségügy, meg lehet szüntetni minden ilyen dolgot a tisztségviselőknek, de sajnos nem, hiszen azok a számadatok, amelyek elhangzottak ott a bizottsági ülésen, illetve itt az államtitkár úr szájából a parlamentben, mind egy nagy félrevezetés előkészítései. Ez mind egy nagy hazugság, és ezt a nagy hazugságot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a magyar állampolgárok torkán akarják lenyomni.

Természetesen a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatja ezt az előterjesztést. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Akár a 2018. évi költségvetés vagy most a 2017. évi zárszámadás vitájában nagyon nehéz dolga van, de emelem kalapom ön előtt, hiszen azért megpróbál megfelelni a kormányzati elvárásoknak, és vitába száll az ellenzék felvetéseivel kapcsolatosan. De jelzem, hogy azért még a teremben jelen pillanatban is van négy kormánypárti képviselő, akiknek lehetőségük van kisegíteni önt a munkájában, és gondolom, nekik is lenne olyan hozzászólásuk, amely akár a 2017. évi zárszámadásról szólna, vagy mondjuk, az előirányzatokról, a 2018. vagy ha előbbre tekintünk, akkor a 2019. éviről.Nagyon sokszor és sokat hallhattuk azt, hogy milyen szakmai beszámolók voltak, illetve a kormánypárt felszólalói részéről milyen szakmai hozzászólásokat hallhattunk. Én élveztem, elsősorban Hargitai képviselő úr szakmai felszólalását, ami a magyar királyi tízparancsolatról, a bank tízparancsolatáról szólt, és Potocskáné képviselőtársam említette is a 10. parancsolatot, amelyik úgy szól, hogy aki takarékoskodik, az hazafi, de ennek több válfaja van. Érdekes módon nem a tízparancsolatból idézett, amelynek 8. fejezete, 8. parancsolata a „Ne lopj!”, de ez nem is parancsolat, mert nagyjából ez inkább egy tiltás, mert tiltás, amikor egy káros vagy károsnak ítélt cselekedetnek a hangsúlyozása, hogy nem szabad, vagy hangsúlyosabban, hogy még nem szabad…  tehát ez egy tiltás, nem is parancsolat, én azt gondolom.

(15.50)

Ha még egy kormánypárti felszólalást lehet minősíteni, és inkább pozitív minősítést adnék neki, az Turi-Kovács képviselőtársunk felszólalása. Egy nagyon érdekes hozzászólás volt az ő felszólalásában, amely így hangzott: amikor ellenzéki képviselők a költségvetés vitájában vagy a zárszámadás vitájában részt vesznek, általában azokat a kényes témákat veszik elő, amelyek az emberek mindennapjait meghatározzák. Nagyon jól látja a képviselő úr, hiszen azt gondolom, ez a két legfontosabb téma, és engedje meg, hogy elfogult legyek e tekintetben, az oktatás, illetve ami ennél még hangsúlyosabb, az egészségügy. Miért olyan hangsúlyos téma ez? Hiszen akár mi, képviselők, akár állami vezetők, állami beosztottak, akár munkavállalók, dolgozók, szülők, édesanyák, gyerekek heti vagy napi szinten találkoznak ezzel a szegmenssel, és azt, ami számokról mi most megpróbálunk vitatkozni, hogy a 2017-ben elfogadott költségvetés 2018-ban hogyan hasznosult akár az oktatás, akár az egészségügy terén, ők látják meg, az őáltaluk jött pozitív vagy negatív visszacsatolásokból lehet korrigálni a következő évi költségvetést.

Amikor a 2018-as költségvetést elfogadtuk, államtitkár úr azt mondta nekem, és ott ki kellett javítanom önt, hogy a költségvetés részét képezi az egészségügyi dolgozók béremelése, bérfejlesztése. Akkor mondtam, hogy egy részével egyet tudok érteni, hiszen tagadhatatlan és vitathatatlan, hogy az egészségügy területén voltak bérfejlesztések, de nem minden szegmensben. Voltak olyan dolgozók, és ezt akkor is elmondtam, és most is tartom, akik nem érték el a szakmai minimálbért, és munkáltatói hozzájárulással a munkáltató kiegészítette ezt. Én ezt úgy hívtam, és most is úgy nevezném, hogy bérfelzárkóztatás.

Itt egészségügyi fejlesztésekről beszélt Rétvári államtitkár úr, és sajnálom, hogy elment, hiszen őneki szerettem volna címezni ezt a felszólalást, illetve ezt a megjegyzést is. Nagyon sokszor hallhatjuk azt kormánypárti politikusoktól, hogy az egészségügyben, az egészségügy területén az elmúlt években fejlesztések voltak, legyen az a komputertomográfos berendezések cseréje, a kórtermek bútorzatának cseréje. Én megfordítanám, és megint a szavak szintjén korrigálnám ezt az egészet, én ezt úgy minősíteném inkább, hogy ez nem fejlesztés, hanem egy elavult eszköz cseréje. Ha államtitkár úr székének a lába most kitörik, és holnap hoznak egy újat, az nem fejlesztés, hanem csere véleményem szerint, és hasonló ez az egészségügyben.

Fejlesztés az, amikor az adott egészségügyi intézmény adott egészségügyi szegmensébe, legyen az akár osztály vagy szakrendelő, új dolgot hoznak, tesznek, csinálnak, az fejlesztés. Gondolok itt például egy olyan egészségügyi intézményre, ahol eddig nem volt belgyógyászati osztály, majd újranyitották a belgyógyászati osztályt. De mondok még egy példát: ha van olyan kórház, ahol eddig nem volt komputertomográf vagy mágneses rezonanciás berendezés, és oda tettek egyet, ez fejlesztésnek minősül. Ugyanúgy csak pótlás az Országos Mentőszolgálatnál, amikor láthattuk azt, hogy az elmúlt évben a gépkocsiparkok nagy részét kicserélték, és így is jellemezték, hogy a gépkocsiparkok cseréje történt meg. Tehát még egyszer: ezt nem mondanám fejlesztésnek.

Amikor a költségvetésről vagy a zárszámadásról beszélünk, akkor mindig vissza kell tekinteni azokra a számadatokra, amelyek 2017-ben egészségügyre szánt nominális összegek voltak, és 2018-ban vitatkozhatunk azon, hogy ezek a fejlesztések sikeresek voltak-e, ezek a cserék sikeresek voltak-e, azok az összegek elegendőek voltak-e arra a feladatra, amit az egészségügynek meg kellett csinálnia belőle.

Én azt mondom, és ezen lehet vitatkozni, hogy az egészségügy az a szegmens, ahova úgy kell pénzt beletennünk, hogy annak relatív haszna nincsen; egy haszna van: egészséges társadalmat próbálunk kialakítani, és egészséges társadalmat próbálunk felépíteni. Hozzácsatolnám azt is, hogy itt most már belekevertük az élsportot, az aktív sportot az egészségügybe. Hozzá kell tennem azért, ahhoz pénz nem kell, hogy valaki az egészségét megőrizze, és a betegséget megelőzze. A legjobb és leghasznosabb egészségmegőrzés, betegségmegelőzés a mozgás, a mozgás aktív formája, azt pedig úgy hívják, hogy futás, amihez minimális ráfordítás, sőt még tao sem kell, egy jó futócipő elég hozzá és egy füves rész. Ez a kardioedzés a test motorját egészséges állapotban tartja, és ezt úgy hívják, hogy szív. Az élsportolók egészségi állapotának megőrzése meg pénzráfordítás, hiszen azért ha megnézzük, az élsportolók 30-35 évesen már olyan ízületi problémákkal rendelkeznek, amelyek az egészségügy terhei a későbbiek folyamán.

Ha megvizsgáljuk és még egyszer beletekintünk a 2017. évi egészségügyi büdzsébe, akkor azt látjuk, hogy ami összeget erre a szegmensre szántunk, az sajnos nem elég, de ugyanezt fogjuk elmondani 2019-ben is, hiszen a jelenlegi adatokat figyelembe véve jelen pillanatban a kórházak össz-adósságállománya az 50, azaz ötvenmilliárd forintot is elérte, és a 2019. évre 101 milliárd többletet terveztünk be. Már a felét most feléltük, és még nincsen év vége, és még ott jönnek azok a kiadások, amelyeket még előre nem lehet látni, de sejteni azért lehet, hiszen az egészségügy olyan, hirtelen fejlődő informatikai rendszerek, illetve olyan képalkotó diagnosztikai rendszerek tárházát rejti, amit nem tudunk lekövetni így pénzügyileg.

Ha tényleg minden rendben van az egészségüggyel, és tényleg olyan fejlesztések, ahogy kormánypárti politikusok is mondják, kerültek itt sorra az évek folyamán egészségügyi intézményekben, legyen az kórház, szakrendelő, háziorvosi rendelő, az Országos Mentőszolgálat, akkor legalább erre az egyre válaszoljon nekem, ha tud, államtitkár úr, és a válaszában legyen benne, hogy „igen, kell” vagy „nem szükséges”: ez a kettő válasz elfogadható számomra.

A választókerületemben, Tapolcán, a szülővárosomban van egy kórház, amely a szívügyem, és mindig szívügyemként kezeltem. Többször volt már adomány Németországból, ahogy az ajkai kórház is hasonló adományban részesült, ez egy 35 ezres lakosságú város. A kórház a honlapján közzétette ezt az adományt Németországból  még egyszer kihangsúlyozom, nem új, használt, de kiváló állapotú kórházi felszereléseket szállítottak ide , és felolvasnám ezt a közleményt, amelyet az igazgatónő is deklarált: a tapolcai kórház „jelentős adományban részesült a mönchenglandbachi Maria Hilf Klinikától: kórtermi ágyak, szivacsmatracok, éjjeliszekrények, kórtermi ülőkék, gurulós paraván, gyerekágyak, gurulós szoba WC, fürdetőszékek, infúziós állványok, őrzőmonitorok érkeztek”. Tehát ha fejlesztések történtek az egészségügyi intézményrendszeren belül, legyen az Tapolca, Ajka, Székesfehérvár, Veszprém vagy az ország más területe, akkor ön szerint szükséges-e ilyen adományok elfogadása?

De továbbmegyek, mert 2018. október közepén Tapolca városában egy oktatási intézmény, a Batsányi János Általános Iskola négy tantermének bútorzatát sikerült kicserélni Regensburgból érkezett hasonló, nagyon jó, sőt azt kell hogy mondjam, kiváló állapotú iskolai bútorzatra mind a tanárok, mind az ott tanuló diákok, illetve a szülők megelégedésére és örömére. Itt is megkérdezném államtitkár urat, ha az oktatási rendszer finanszírozása vagy akár az önkormányzati rendszer finanszírozása elégséges és jó, akkor szükséges-e, kormánypárti politikusok által úgynevezett: lomis cuccok elfogadása ilyen intézményeknek.

Még egyszer mondom, ezeket örömmel fogadták a szülők, a diákok és a tanárok, örömmel fogadták az orvosok, kórházigazgatók, ápolók és a betegek, akik ezeken az ágyakon gyógyulnak. Ha tényleg olyan jó ez az egészségügyi finanszírozási rendszer  ön is tudja, hogy nem jó, és ön is tudja a hibáját, hogy miért nem jó, mivel az a teljesítés, az a finanszírozás, ami a betegségek teljes kivizsgálásától az ellátáson át a hazabocsátásig tart, majd az utókezelésben nyilvánul meg, sajnos nem elég. Nekünk ezt a finanszírozást követnünk kell.

(16.00)

Még egyszer visszautalnék Turi-Kovács Béla képviselőtársamra, aki azt mondta, és ebben teljes mértékig igaza van, csak ez egy nagyon nehéz, és azt mondom, nagyon kínos téma, és nagyon nehéz belenyúlni, egyetlenegy kormánynak sem volt ehhez még sem politikai akarata, sem lehetősége, sőt még tehetsége sem, hogy belenyúljon. Turi-Kovács képviselő úr azt mondta, hogy az egészségügyi rendszerbe öntjük a pénzt, de nem látjuk a hasznosságát, hiszen amíg a szerkezetet nem tudjuk, hogy mit támogatunk, addig nincs az a pénz, amit ne tudnánk elkölteni. Ő  és erre Rétvári Bence államtitkár úr vissza is utalt  a struktúraváltásra célzott. Igen ám, csak melyik struktúrába, hol nyúljunk bele? Ezt 2010-ben már egyszer megpróbálták, amikor a Semmelweis-tervet megálmodták, akkor a struktúraváltás kapcsán több kórházban funkcióváltás történt. Osztályok szűntek meg, részlegek szűntek meg és átcsoportosítottak adott más kórházba, és ezt gazdasági szempontok alapján mondták, hogy azért jó, merthogy így gazdaságosabb, fenntarthatóbb egy kis kórház működése.

Ha megnézzük, 2018. év elején a választókerületben a tapolcai kórház 85 millió adósságállománnyal rendelkezik. Hozzáteszem, mert az igazsághoz hozzátartozik, hogy amíg aktív osztályként prosperált ez a kórház, addig éves szinten ilyen 185-200 millió forint közötti adósságállományt halmozott fel. Ha megnézzük azt a kórházat, ahova a feladatellátás nagyobb része átvándorolt és most jelen pillanatban is tartozik, ez az ajkai Magyar Imre Kórház, ott a jelenleg elérhető adatok szerint, az Államkincstár adatai szerint ez 483 millió forint.

Az előzőekhez képest, amíg még ezek a funkciók nem voltak átcsoportosítva, ugyanúgy hozzátesszük, mint a tapolcaihoz, a 2010-es év elején olyan 320 és 290 millió forint között mozgott. Elmondhatjuk azt, hogy az az adósságállomány, amelyet megspórolt a tapolcai kórház, sajnos a betegekkel, a betegségekkel, a betegcsoportokkal és az alulfinanszírozottsággal együtt átvándorolt a Magyar Imre Kórházba. Sajnos így nem lehetett ezt megoldani. Abban egyetértek képviselőtársammal, ha az egészségügyi finanszírozást nézzük, ahhoz egy összpárti egyezség kell, és az összpárti egyezségnek nem egy cikluson kell végigmennie, hanem több cikluson, legalább tíz évre levezetve, hogy ezt az egészségügyet végre ebből a gödörből valahogy kimozdítsuk. Ebben mi partnerek vagyunk, keressük a kompromisszumot, és keressük azt, hogy hogyan lehet megoldani ezt a problémát. Kérem, ebben segítsen, államtitkár úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Pont egy évvel ezelőtt kezdeményeztem a dizájnerdrogok terjedése miatt ötpárti egyeztetést, amelyre sajnos önök nem jöttek el, pedig a szakma legnagyobb képviselője, dr. Zacher Gábor is megjelent ezen az egyeztetésen, és szakértelmével próbálta segíteni a munkánkat. Elnézzük önöknek, biztos komolyabb dolguk volt, gondolom, épp egy Brüsszel elleni támadást vagy harcot dolgoztak ki.Államtitkár úr, túllátnak önök Soroson és a migránsokon? Tisztában vannak azzal, hogy a magyar emberekre a legnagyobb veszélyt ezek a gyilkos szerek jelentik? Tudják, hogy sokkal több magyar család életét keserítik meg ezek a szerek, mint ahány migránst önök összesen láttak?

Engedjék meg, hogy idézzek Dobó Zoltán, Tapolca város polgármesterének leveléből, amelyet vehetnek egy végső segélykiáltásnak is több településvezető nevében: „Olyan problémával keresem meg, képviselő úr, amely nem csak Tapolca gondja, az ország majdnem minden településén jelen van. Városunkban tarthatatlanná és kezelhetetlenné vált a dizájnerdrogok megjelenése nyomán a közterületeken kábítószert fogyasztók súlyos, közösségellenes magatartása. A helyzet komoly, hisz nem ismerjük ezeknek a pszichoaktív szereknek a hatását. Szemünk előtt mennek tönkre fiatal életek, ráadásul a legszegényebb sorsú családok gyermekei a leginkább érintettek. Kérem önt, hogy vizsgálják meg az ausztrál modellt, ahol nem a tiltott szereket rendezik listába, hanem azokat a tudatmódosítókat  ez lehet alkohol, gyógyhatású készítmény , amelyek engedélyezettek. Kérem önt továbbá, hogy szakértők bevonásával tegyenek javaslatot a terjesztőkkel szembeni szigorúbb eljárás érdekében, hiszen mindenféle szankció és következmény nélkül árasztják el településeinket ezek a dílerek.”

Államtitkár úr, eltelt egy év, mióta először próbáltam önökkel egyeztetni. Ez az egy év rengeteg emberéletet követelt, családok mentek tönkre. Eljött végre az idő a cselekvésre. Kérem, ne azt nézzék, hogy egy ellenzéki képviselő nyújtja be a javaslatot. Hajlandóak-e ebben együttműködni velünk? Köszönöm a válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

RIG LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat, azt gondolom, sokak számára száraz lehet, de annál is fontosabb, hiszen évről évre, sőt fél évről fél évre visszatérő módosítása és bővítése ezeknek a kábítószereknek és pszichoaktív anyagoknak a bővítése. Egyet tudok érteni Zsigmond képviselőtársammal, aki azt mondta, hogy napi szinten jelennek meg újabb és újabb anyagok. De itt most elsősorban nem a pszichoaktív anyagokról, hanem a fentanilról mint kábítószerről van szó.A következő napirendi pont viszont azokról az anyagokról szól, amik még ennél is veszélyesebbek. Ugye, a fentanilról azt tudni kell, hogy a morfinnál százszor erősebb és az orvostudományban fájdalomcsillapításra, műtéti fájdalomcsillapításra, illetve a posztoperatív szakban, illetve tumoros betegségek kezelésében is használják. Ennek rengeteg alfaja található meg az orvostudományban, fentanil, szufentanil, alfentanil, és ezek alfajait használják fel kábítószer-fogyasztók. Hozzátesszük azért, hála a jóistennek, Magyarországot ez a fajta kábítószer-fogyasztási szokás még nem érintette meg, itt nem jellemző, inkább az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában jellemző.

Viszont, amit meg kell itt említenünk, hogy március 14-én volt ez a 61. ülés, és most október 31-et írunk. Azért több mint fél év eltelt, és ez alatt a fél év alatt azért, azt gondolom, ha nem is százas, de tízes csoportokban megjelennek a fentanilok újabb származékai, amelyeket újból idehoznak a tisztelt Ház elé. Azt gondolom, és ezt már többször javasoltam, szakértők is mondták; egy éve volt egy lehetőség egy ötpárti egyeztetésre, amelyen a parlamenti pártok többsége meg tudott jelenni. Sajnálom, hogy akkor a Fidesz-KDNP ezt nem vállalta és nem jött el, pedig ott Zacher Gábor mondta el a véleményét ezekről a szerekről, és hogy hogyan lehet megakadályozni akár a terjesztésüket, akár az újabb felfedezésüket, vagy hogy lehet meggyorsítani azt, hogy ezek tiltólistára kerüljenek.

Az egészségügyi rendszeren belül hogy lehet meggyorsítani? Úgy, ha azoknak a gépezeteknek, műszereknek, berendezéseknek a számát, amelyeket ennek felderítésére, kiszűrésére és lokalizálására használnak, növelni kell itt Magyarországon, ez az első, hogy minél előbb tiltólistára lehessen tenni ezeket a szereket. Hiszen ez egy akadálya ennek. A másik, ami az ő meglátása volt, és ez szerintem teljesen releváns, hiszen ha ezt nem tesszük meg, akkor egy circulus vitiosusba esünk, egy ördögi körbe, hogy csak szaladunk a terjesztők és az előállítók után, hogy magát a törvénybe foglalását, illetve jegyzékbe vételét elég lenne, ha egy miniszteri rendelet szabályozná. Hiszen egy szakbizottság döntött ennek jegyzékbe vételéről.

Azt gondolom, itt a parlamentben nem ülnek olyan szakemberek, akik ezt felül tudnák bírálni. Valószínűleg mindenki egyetért a jegyzékbe való felvétellel. Azt javasolnám államtitkár úrnak, hogy gondolkodjanak el azon, hogy inkább miniszteri rendeleti szinten gondoljanak ezen. És tényleg akkor lehetne csökkenteni ezt a féléves eltolást, ezt az úgymond várólistát itt a fentanil vagy egyéb pszichoaktív szerek tekintetében. Ez valamelyest meggyorsíthatná, illetve azoknak a gép-eszköz parkoknak a beszerzése. Magyarország nincs ott az Európai Unióban első osztályú besorolásban, hogy milyen gyorsan tudjuk azonosítani azokat az újabb és újabb szereket, amelyek megjelennek a piacon. Ezzel segítsük a szakemberek munkáját.

(15.40)

Lehet azt mondani, hogy a büntetőkategória olyan erős itt Magyarországon, hogy megpróbálja visszatartani akár a dílerek, akár a fogyasztók szokásait és elveit. De azt kell hogy mondjam, hogy ha megnézzük akár a Fülöp-szigeteket, akár Kínát, ott azért nagyon erős a drogellenes stratégia, és a drog fogyasztását is halállal büntetik, mégis vannak drogfogyasztók.

A prevenció a másik, amit meg lehetne tenni itt Magyarországon vagy meg lehetne erősíteni. Minden egyes városban, iskolában, sőt most már lassan az óvodák környékén kezdik árusítani. Szülői felhívás, hogy ezek árusítását próbáljuk meg akár még fizikálisan is megakadályozni, hiszen ez, azt gondolom, hogy a nemzetünk túlélését szolgálja.

A második napirendi ponthoz majd bővebb kitekintést szeretnék tenni, ami az igazán égető probléma ma Magyarországon. Még egyszer mondom: hála a jóistennek, a fentanil és alfajai egyelőre, fogyasztási szempontból nem jelentkeznek itt Magyarországon. A Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatni fogja ezt a javaslatot. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

RIG LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Ez az a napirendi pont, amiről szerintem érdemes beszélgetnünk, és azt gondolom, hogy előrelépést kell tennünk, hiszen ez inkább érinti a magyarországi szegregátumban lakó, sőt most már nem is csak azt mondom, hogy szegregátumban lakó embereket, hanem már a jobb körülmények között élő embereket is. Szűk környezetemben, Tapolcán is napi szinten találkozunk azokkal a fiatal emberekkel, akik a szer elfogyasztása után zombi módjára közlekednek a közterületeinken, és akár a hatóság, akár az egészségügyi rendszer nem tud olyan hathatósan fellépni vagy megelőzni ezeket az eseteket, amelyek sokszor  még egyszer mondom, sokszor  Zacher Gábor szerint is halállal végződnek.

Ezek a kannabinoid-származékok, amelyek hasonlítanak a kannabisz hatására, de százszor vagy még többször erősebbek, hiszen nem tudjuk az oldásukat, az összetételüket, és lekövetni sem tudjuk őket, az egyiktől olyan tudatállapotba kerülnek, hiszen ezek pszichoaktív szerek, hogy ölnek a fogyasztóik, a másik fajtától, aminek szintén nem tudjuk teljes mértékig letisztázni az összetételüket és a hatásmechanizmusukat, az pedig öl.

Ezek az emberek általában a sürgősségi osztályok vendégszeretetét élvezik, és nagyon sok esetben meg kell jegyeznünk, hogy sajnos halált vagy súlyos egészségkárosodást okoz ezeknek a szereknek az elfogyasztása. Ha azt nézzük, hogy amit a piac kínál, ezt mennyiért kínálja, akkor nagyon egyszerűen beazonosíthatjuk azokat az embereket, akik ezeket fogyasztják, hiszen egy ilyen cigaretta kereskedelmi ára körülbelül 300-500 forint körül van. Egy ilyen cigaretta elfogyasztása után olyan tudatállapotba kerül, hogy akár meg is halhat.

Ha megnézzük azoknak a szereknek a listáját, amelyek az évek során most már tiltólistára kerültek, ez több mint 10 oldalas, és a vegyészek megint csak jóval előttünk járnak, ugyanúgy, mint az ez előtt tárgyalt törvényjavaslat során. 2018. március 14-én volt ez az ülés, és még egyszer mondom: október 31-ét írunk, eltelt fél év, azóta a vegyészek ha nem is 38-, de legalább 24-fajta új szert próbáltak ki és találtak fel. Az összetételét, a kémiai összetételét megváltoztatták, és már a hatóságok sajnos ismét csak tehetetlenek, ugyanúgy fogyaszthatják ezt a fiatalok. És szerintem ez a XXI. század egyik legnagyobb tragédiája, hogy a mai fiatalok ezeket a  nem akarok ronda szót használni, inkább megpróbálom finoman kifejezni magam  a szemeteket szívják, és ezektől az agybutító szerektől kerülnek olyan zombiállapotba, ami kezelhetetlen, és ez egy nemzet tragédiája.

De ha azt kell nézni, hogy melyik rendszert sújtják a legjobban, és melyik rendszer az, amely a legjobban kiszolgáltatott és legleterheltebb, ami az ő kezelésüket kell hogy biztosítsa, azt kell hogy mondjam, ez az egészségügyi rendszer, és azon belül a sürgősségi ellátás; ami, ha önök is magukba néznek mélyen a szívükbe, és a lelkiismeretükre hallgatnak, önök is azt mondják, hogy az nem éppen százszázalékosan működik.

(15.50)

Hiszen hogyha az elmúlt hetek, hónapok történéseit megfigyeljük, azért nagyon sok sürgősségi osztályon akadoznak az ellátási feladatok, és ez mind-mind az egészségügyi rendszert terheli, minden, ok-okozati összefüggés van a kábítószer, a pszichoaktív szerek fogyasztása és az egészségügyi rendszer leterheltsége mellett. Hiszen ha azt nézzük, hogy ezek a fiatalok, és azt kell hogy mondjam, sajnos most már Tapolcán, a város legszebb pontján, a tóparton fényes nappal fogyasztják iskolaidőben ezeket a szereket, úgy, hogy a környéken van egy iskola, templom, és oda hívják a rendőröket rájuk, s az odaérkező turisták egyből visszafordulnak erről a környékről. És még egyszer mondom, ez nemcsak Tapolca, de Magyarország egyik legnagyobb és legégetőbb problémája, amelyet csak úgy lehet egy össztársadalmi összefogással megakadályozni, hogy azoknak a szakembereknek a bevonásával vagy a pártok úgymond egy asztalhoz leültetésével egy olyan kábítószer-stratégiát próbáljunk letenni az emberek elé, amely végre működik. Mert lehet, hogy jó volt a prevenció, a megelőzés, a felvilágosítás, de ez nem mindenhol működött.

Még egyszer mondom, többször több szakember kérte azt, hogy ebbe a rendszerbe, ebbe az alrendszerbe vigyük be azokat a forrásokat, amelyekből olyan felszereléseket, gépeket tudnak vásárolni azok a szakemberek, akik ezzel foglalkoznak, hogy minél előbb ki tudják szűrni ezeket a gyilkos szereket, minél előbb tiltólistára lehessen tenni. És még egyszer mondom, miniszteri rendeleti szinten kell szabályozni, hogy ne a parlament törvényalkotása próbálja ezt szabályozni, hiszen ellenvéleményt nem tudunk megformálni, mert mindenki egyetért vele, szerintem a Házban nincs olyan képviselő, aki azt mondaná, hogy ezt a szert ne tegyük tiltólistára.

És van még egy, amin el lehet gondolkodni. Az ausztrálok már több éve felfedezték azt, hiszen ők is küszködtek ezzel a problémával, akár a morfin-, fentanil- vagy egyéb származék, vagy mondjuk, a kannabinoid-származékok tekintetében, hogy ők egy listát csináltak, egyetlenegy listát, arra a listára az került fel, amit szabad, ami ezen a listán nem volt fenn, az tehát tiltott.

Nem tudom, államtitkár úr, hogy egy ilyen szabályozáson gondolkodik-e az egészségügyi kormányzat, hiszen ez észszerű és egyszerű lenne, hiszen ami a listán fenn van, azt lehet, ami a listán nincs fenn, azt nem, és így nem kell féléveket várni arra, hogy szerintem újabb száz meg kétszáz áldozat legyen itt Magyarországon. Még egyszer mondom, azok között a legtöbb az ilyen eset, akik a nemzet jövőjét próbálják építeni, és ez a fiatalság. Köszönöm, hogy meghallgattak. Támogatjuk a törvényjavaslatot. (Szórványos taps.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Igyekszem betartani a két percet, nem is fogom túlhaladni, de azt gondolom, hogy tényleg beszélni kell erről, hiszen egy gyilkos szer az, amiről beszélünk. Zacher Gábor elmondta, hogy ez azért kannabinoid szer, mivel nem marihuánaszármazék, hanem ennek csak egy kristályos formája. Ezt a kristályt pár ezer forintért az interneten keresztül megrendelik, és a legnagyobb díler kiszállító cég, a Magyar Posta ezt házhoz viszi a fiataloknak. Ők feloldják ezt egy hígító folyadékban, és dohánylevélre permetezik rá. Ez azért is veszélyes, mert az abban feloldott anyagnak a mennyiségét, a hatástartalmát, a hatásmennyiségét ők nem fogják tudni kititrálni, hogy mekkora adagot is szívnak el.Ezért mondom azt, hogy az egyik öl, a másiktól pedig ölsz. Ezért is olyan veszélyes, és ezért gondoltam azt, hogy a hathatósabb fellépés érdekében az egészségügyi alrendszer azon típusába szükséges beadni azokat a költségvetési forrásokat, amelyekből olyan eszközöket tudnak vásárolni, ami felgyorsítja magát azt a folyamatot, hogy beazonosítsák ezeket a gyilkos szereket. Hiszen ön is tudja, államtitkár úr, hogy szinte heti szinten tudnak a vegyészek olyan alformákat előállítani, amely nincs még itt sem papírformában, de még gondolati szinten sem. Ezért még egyszer mondom: ez egy olyan circulus vitiosus, amelyet én, de azt gondolom, hogy itt a teremben ülők közül senki sem tud felfogni, hogy mikor tudjuk magunkat utolérni.

Még egyszer mondom: nem elég a törvényi szabályozás, négy lába van ennek a rendszernek. Az egyik a szülői kommunikáció, hogy kommunikáljon az ő gyerekével, hiszen mindenki tudja azt, amikor hazaér a gyerek, és megkérdezzük, hogy mi volt az iskolában, semmi, és ezzel letudtuk a kötelező kérdésünket, ő a kötelező válaszát, majd bevonul a szobába. Ez már egy lépés sajnos a drog, a kábítószer és a pszichoaktív szerek felé. A bűnüldözés, az egészségügyi rendszer és a pénz. Hogyha ez a négy mindegyik megvan, és ebből a legfontosabb a szülői kommunikáció, akkor azt gondolom, hogy hathatós előrelépést fogunk tudni tenni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindkét előterjesztés majdnem ugyanarról szól; az előző, amit tárgyaltunk, és nem is volt benne vita, az a fentanilról mint kábítószerről szólt, és azt gondolom, hogy azt meg kell jegyezni, hála a jó istennek, itt Magyarországon, illetve Európában ez a fajta kábítószerezési forma, ez az élvezeti cikk úgymond még nem annyira népszerű és nem annyira elterjedt, inkább az Amerikai Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Viszont a szóban forgó pszichotrop anyag, akár hogyha a nevén nevezzük, akkor a herbál és a kristály és egyéb származékok, azok sajnos egyre-egyre népszerűbbek a fiatalok körében, és a vitában több olyan kérdést tettem fel az államtitkár úrnak, amire nem kaptam választ, és megkérdezem az államtitkár asszonyt, bízom benne, hogy azokra a kérdésekre ön választ tud adni. Az első kérdésem az volt, hiszen 2017-ben volt egy ötpárti egyeztetésre egy javaslatunk, amelyre a Fidesz-KDNP nem jött el, és pont a drogokról próbáltunk meg egy olyan törvényalkotási vagy egyéb mechanizmust létrehozni, amely egy sokkal jobb eszköz lenne a kezünkben arra, hogy harcoljunk a drogfogyasztás ellen, és megvédjük a fiataljainkat. Ott Zacher Gábor elmondta azokat a szakmai javaslatait, amelyeket életbe lehetne léptetni. Az első kérdésem az volt az államtitkár úrhoz, és remélem, hogy az államtitkár asszony majd erre válaszol is, hogy elgondolkodott-e az egészségügyi kormányzat azon, hogy ezeket miniszteri rendeleti szintre levigyék, és ott szabályozzák. Egy az, hogy gyorsabb, kettő: hiába kerül ide a parlament elé ez a törvényjavaslat, én azt gondolom, itt a Házban nincs olyan képviselő, aki nemmel szavazna a tiltólistára való felvételére akár a fentanilnak, akár ezeknek a pszichoaktív szereknek.

Zacher Gábornak a másik észrevétele az volt, hogy ezeknek a szereknek a szűrése olyan lassú, hiszen azok az előállítók, akik évről évre, sőt most már hónapról hónapra tíz új vegyületet találnak ki, és mi  a vitában is elmondtam  egy ilyen circulus vitiosusban vagyunk, egy ördögi körben, hogy soha nem érjük utol magunkat, és ha megnézzük ezt a két törvényjavaslatot, hogy Bécsben, illetve New Yorkban mikor tárgyalták, az egyik március 14-én, a másik pedig március 16-án volt, és most már november elejét írjuk, november 12-e van, több mint fél év eltelt. Fél év alatt annyi mérget tudnak rázúdítani Európára, Magyarországra, a magyar fiatalokra, hogy nem győzzük tiltólistára venni. Hogyha csak a pszichotrop anyagoknak a listáját megnézzük, az egy tízoldalas lista, és akkor azokba még nem került be, amit az elmúlt fél évben már a vegyészek a saját kis kémiai laboratóriumukban kikísérleteztek, és azt kell hogy mondjam, hónapról hónapra megnövekszik ezeknek a száma, és ahogy a szakértők is mondták, a kristály, hogyha itt valaki még nem tudná, olyan pszichotrop anyag, olyan hatást vált ki a fiatalokból, ami ölésre kényszeríti őket, megölik a társaikat, a herbáltól pedig meghalnak.

Akkor is elmondtam a vitában, hogy sajnos ez egy komplex dolog, hiszen attól, hogy ők ezt a vegyületet elszívják, ezt a cigarettát elszívják, hiszen ez egy kannabionidszármazék, ami sokkal erősebb magánál a marihuánánál, olyan állapotba kerülnek, hogy sajnos az orvosok tehetetlenek, hiszen nem tudják azt, hogy milyen méreggel állnak szemben, nagyon nehéz megmenteni az ilyen emberek életét, a sürgősségi osztályoknak főleg a hétvégén a 80 százalékát ezek az esetek teszik ki, ilyen veszélynek tesszük ki mi a fiataljainkat.

(20.10)

Még egy kérdést tettem fel államtitkár úrnak, és bízom benne, hogy államtitkár asszony erre tud válaszolni. Hogyha ilyen vészhelyzet áll elő Magyarországon, ilyen vészhelyzet van Európában, és most már nemcsak az alacsony keresetű embereket érinti ez a fajta drogfogyasztás, illetve hallucinogénanyag-fogyasztás, elgondolkodtak-e azon, vagy tesznek-e bármi olyan lépést az egészségügyi minisztériumban, hogy azoknak a gépeknek a beszerzésére költségvetési forrást biztosítsanak, amelyek ezeket a drogokat szűrik? Hiszen ez a szűrési folyamat is körülbelül egy-két hétbe telik, de ebből Magyarországon sajnos ma nem sok van. Így lehetne segíteni azoknak a jogalkotóknak, akik megpróbálják ezeket minél előbb listára venni. Annyi időt tudnánk spórolni, ha nem fél év telne el itt a tiltólistára kerülésig.

És van még egy nagyon jó és használható, amin érdemes elgondolkodni, az ausztrálok ezt már évtizedek óta használják, náluk egyetlenegy tiltólista van, semmi nem szabad, kivéve, ami a listán fent van. Ezeknek a számát lehet korlátozni, ami a listán nincs fenn, az mind tilos. Könnyebb lenne a jogalkotónak, könnyebb lenne a rendőröknek, hiszen hiába viszik be azokat a drogterjesztő dílereket, akiknél valamilyen beazonosíthatatlan eredetű por- vagy dohányterméket találnak, egy órán belül kint vannak, és ugyanúgy árulják.

Akkor a másik megoldási lehetőség: azokat, amelyek interneten megrendelhető szerek és a legnagyobb kiszállítója és dílere a Magyar Posta, ezeket valamilyen szinten adóztatni, hogy olyan értéket képviseljenek, hogy ne tudják felvásárolni. Lehet, hogy önök nem tudják itt, a teremben, de egy ilyen cigarettának a megvásárlása közel 500 forint, tehát nem egy nagy tétel a fiatalok számára, de annál nagyobb méreg, higgyék el. Én azt gondolom, hogy ez Magyarországnak, a XXI. századnak a rákfenéje, ami a fiatalokra vár, öl és butít.

Azt gondolom, hogy ebben összefogásnak kell lenni, és még egyszer meg fogom próbálni azt az ötpártit, ahová szakembereket elhívok, és az ő tanácsaikat vegyük figyelembe, azt gondolom, csak így tudjuk megmenteni Magyarország, és hogyha továbblépünk, Európa fiataljait.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Szeptember végére újabb 4 milliárddal gyarapodva, 46 milliárd forinthoz közelít a magyar kórházak adósságállománya. Nyár végén röppent fel a hír, miszerint Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint a kórházigazgatók felelősek az egyre duzzadó adósságállományért. Az ÁSZ megállapításai szerint nem a kormány ad kevés pénzt az egészségügyre, hanem az intézmények működnek gazdaságtalanul és szabálytalanul. Szeretnék pontosan idézni: „Pénzügyi szempontból botrányos, anarchiára jellemző állapotok uralkodnak az egészségügy egyes területein… ahol a pénzügyek nincsenek rendben, új gazdasági irányításról kell gondoskodni a tulajdonosnak, tehát az államnak.”

A választókerületemben található két kórház is sajnos dúskál az adósságokban: Tapolcáé 83 és Ajkáé 485 millió. És ezt ki kell hogy javítsam, hiszen az interpellációm beadásának az időpontjában volt ez az adat, és ez így már nem helyes, valótlant pedig ne állítsunk. A legfrissebb adatok szerint 580 millió, tehát meghaladta a félmilliárd forintot az ajkai kórház adósságállománya.

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy vannak olyan kórházak is, amelyeknek a gazdálkodása példás, itt van például a győri Petz Aladár Kórház, az oktatókórházé 1 millió forint, a jelenlegi adatok szerint pedig nincsen tartozásállománya. Felmerül tehát a kérdés: az országban működő kórházak többségében azért halmozódtak fel ekkora adósságok, mert rosszul működik a kórház menedzsmentje, vagy netán alulfinanszírozott az egészségügy? Mivel az ÁSZ megállapításai szerint, idézek: nem a kormány ad kevés pénzt az egészségügybe, hanem az intézmények működnek gazdaságtalanul és szabálytalanul  akkor önök szerint a kórház vezetése a felelős? Ha az ő rossz gazdálkodásuk miatt úsznak a kórházak adósságban, akkor miért nem lép közbe a kormány?

A tapolcai kórház 2012-ben ugyanígy azzal nézett szembe, és azzal hitegették önök Tapolca lakosságát, hogy az aktív ellátás megszüntetése, a struktúraváltás milyen nagyszerű lesz az itt élőknek. Eltelt hat év, de mi ezt sajnos nem érzékeljük. A struktúraváltás behozta a hozzáfűzött reményeket? 83 milliós az adósságállománya jelen pillanatban. Lassan már oda jutunk, hogy ha megérkezik a kórházba a cérna, a kesztyű vagy valamelyik diagnosztikai eszköz, azt is nemzeti szalaggal fogják átadni, miközben a kórházak adósságállományát senki nem adja át a lakosság részére.

Felháborító, hogy míg önök újabb 6 milliárd forintból plakátolgatnak országszerte, addig az intézményeket, amelyekben, még egyszer mondom, életeket mentenek, tönkreteszik. Kérdezem tehát tisztelt államtitkár urat, kinek a hibája az, hogy egyre nő az intézmények adósságállománya: a kormányé vagy a rossz gazdaságmenedzsmenté?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

RIG LAJOS (Jobbik): Államtitkár úr, nem sikerült a konkrét kérdésre válaszolni. Segítek önnek egy kicsit! Azért az ÁSZ-megállapításokkal önök mindig egyet szoktak érteni, tehát ha ez így van, akkor a kórház menedzsmentje gazdálkodik rosszul. Épp ezért szerettük volna kikérni mind a két kórházból a részletező adatokat, hogy miből áll ez az adósságállomány. A tapolcai kórház menedzsmentje részünkre átadta ezeket az adatokat  innen is szeretném neki megköszönni , de az ajkai kórház 15 nap után még kért 2 nap haladékot, majd egy elutasító levelet küldött nekünk, hiszen ez a pénz nem tartozik a közpénzek közé, elvesztette közpénzjellegét, ezért az Adatvédelmi Hatósághoz fordultunk.

Azért azt lehet látni, hogy a tapolcai kórház adósságállománya napról napra, sőt hónapról hónapra csökken, míg az ajkai kórházé hétről hétre tízmilliókkal emelkedik. Tehát itt azért le kell szögeznünk, hogy államtitkár úr, arra a kérdésre, hogy ön szerint ki a rossz gazdája a kórháznak, az állam vagy a menedzsment (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), nem sikerült válaszolni, ezért nem tudom elfogadni. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés, igen, most már a második alkalommal van a tisztelt Ház előtt, az előzőt is támogattuk, ezt is ugyanúgy támogatni fogjuk. De hogyha megpróbáljuk ezt a törvényjavaslatot  nagyon nehéz dolog  a kormánypárti képviselők szemszögéből megközelíteni, akik minden egyes médiumban, médiafelületen azt hangsúlyozzák, hogy a magyar egészségügy a XXI. századnak megfelelő, minden egyes intézményben olyan egészségügyi fejlesztési források láttak napvilágot, amilyenekre az elmúlt időszakban nem is volt példa, akkor, hogyha ezt alapul vehetjük, akkor ennek a törvényjavaslatnak igenis van létjogosultsága, hiszen nem kötelező a Honvédkórházban gyógyulni, mindenkinek az adott választókerületében ott van a kis kórháza, meglátogathatja intézménylátogatás keretén belül, és oda befeküdhet gyógyulni, így nem kell a VIP-ellátást igénybe venni, ami azonnal, várólistán és előjegyzési listán kívül egy VIP-ellátást biztosít. De hogyha visszatérünk a rideg valóságba, azért megláthatjuk azoknak a vidéki kórházaknak akár a fekvőbetegosztályait, akár a járóbeteg-szakellátásait, ahol hogyha megpróbálunk mi, halandó emberek bejelentkezni, akkor azért azt vesszük észre, hogy egy kardiológiai előjegyzés közel fél év, egy térdprotézisműtét két év, egy TEP-műtét, ami a csípőprotézisnek a műtéte, az szintén két év. Tehát hogyha ezeket a kétéves távlatokat önök is, képviselőtársaim, fideszes képviselőtársaim, megtapasztalják, akkor már önök is máshogy fognak nyilatkozni a jelenlegi egészségügyi rendszerről, és nem dicshimnuszokat zengenek, hogy az elmúlt időszakban hány száz milliárdot öltek bele az egészségügybe, de még ha a milliárdok igazak is, a magyar valóság sajnos nagyon távol van attól a dologtól, amit önök elképzelnek, és az egészségügyi rendszerről próbálnak elhitetni az emberekkel.

Én azt gondolom, hogy ma Magyarországon minden egyes ember egyenlő, minden egyes embernek ugyanolyan egészségügyi ellátás szükséges, és hogyha önök eddig VIP-ellátásban részesültek, vigyük le az egyszerű emberek szintjére (Az elnök csenget.), és próbáljuk meg azt, hogy tapasztalják meg, milyen az igazi egészségügyi ellátás. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Hát, nincs egyszerű helyzetben, most ön első alkalommal itt egy úgymond ellenzéki panaszáradatot hallgathat meg arról a rendszerről, amelyben ön benne dolgozott, hiszen azért pulmonológusként rálátása volt az egészségügy helyzetére, tisztában van ön azzal, hogy jelen pillanatban a magyar egészségügy, akár a pulmonológiát vagy az intenzív terápiát nézve, milyen helyzetben van, milyen sanyarú sorsa van. És ebből a sanyarú sorsból, ebből az elszenvedett válságból próbálja most lehetetlenül is, de azt gondolom, hogy tiszta szívvel kimozdítani ezt az egészségügyet, hogy valami jobb alakuljon ki.Ugye, privilegizált helyzetben vagyok, Veszprém megyéből származom, Veszprém megyei képviselőként két olyan tüdőgyógyászati intézményt tudhatunk magunkénak, amiről azt gondolom, hogy országos szintű. Az első a tapolcai kórház, ami a szívügyem, ott van egy tüdőrehabilitáció, illetve a farkasgyepűi tüdőgyógyintézet, amit dr. Medgyasszay Balázs most már évtizedek óta, de kiválóan vezet. Azt gondolom, hogy vigyázó szemeit erre a két kórházra, ha lehet kérnem, illetve egy ajkai kórházra még vesse rá államtitkár asszony, és segítse ki a bajban lévő intézményt ebből a kis kátyúból.

Magáról a törvényjavaslatról, amit ön is elmondott, és majdnem minden egyes salátatörvényre igaz, hogy nagyon sok olyan dolgot tartalmaz, ami támogatható akár ellenzéki részről is. Vannak azok a sarkalatos dolgok, amiket a salátatörvénybe megpróbálnak politikailag beleszűrni vagy valamilyen lobbitevékenység révén beleszűrni, és ezt próbálják így átnyomni ezen a rendszeren, ezen a szűrőrendszeren keresztül. Nagyon sok salátatörvényt az ellenzék is támogatott, hozzá kell tenni, tehát ne úgy tekintsen államtitkár asszony az ellenzékre, mint egy aktuális rosszra, hanem én azt gondolom, hogy úgy tekintsen ránk, mint egy olyan partnerre, akivel érdemes leülni, azokat a szűk keresztmetszeteket áttárgyalni, amelyek akár politikailag is nagyon nehezen vállalhatóak.

Képviselőtársaim elmondták itt felszólalásukban, hogy melyek azok a határmezsgyék, amiről én azt gondolom, hogy politikai pártokon és pártszellemen felül áll, és ezen az első az egészségügy, és ezt már nagyon sokszor hangsúlyoztuk, hogy próbáljunk meg egy olyan többpárti egyeztetést eszközölni, és ebben kérem államtitkár asszonynak a segítségét első körben, hogy emeljük ki magát az egészségügyet a politika mocsarából. Ha dicshimnuszokat lehet zengeni kormányzati oldalról, akkor nekünk megadatott az a lehetőség, főleg azoknak, akik ebben a rendszerben dolgoztak évtizedeken keresztül, hogy elmondjuk azokat a hiányosságokat, amik akár a szocialista rendszerben nem voltak eszközölve, de a jelenlegi rendszerben sincsenek, csak kommunikációs szinten. Egy olyan kerekasztal-beszélgetés vagy egy olyan kerekasztal-gondolkodás lehetősége merüljön fel akár államtitkári, vagy hogyha a Jóisten is megadja, miniszteri szinten, ami azt a célt szolgálná, hogy ezt az egészségügyi rendszert jobbá tegyük. Ez minden egyes politikai pártnak a lényege, és ha ez megvalósul, akkor azoknak az embereknek lesz ez hasznos, akikért mi most itt vagyunk a parlamentben, akikért ön most felszólalt a salátatörvény nevében, és én azt gondolom, hogy sok minden támogatható.

Az EESZT-re vonatkozó szabályozás, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat töltse fel az azokat az adatokat a vércsoporttal kapcsolatosan, ami akár a sürgősségi betegellátásban is egy gyorsabb folyamatot igényelhetne, azt gondolom, hogy erre nagy szükség van. Illetve az OVSZ által feltöltött és olyan adatokhoz hozzá nem férés esetén is sürgős szükség esetén feloldható ez az EESZT, minden egyes orvosnak lehetősége van megtalálni a vércsoportokat. És itt felmerül bennünk a kérdés, hogy azok a vércsoportok, amelyeket meghatároztak ezelőtt 15 évvel, de már a beteg kapott vérátömlesztést, az a fenotípus-azonosságra is vonatkozik, vagy ugyanúgy a betegágy mellett elvégzik a vércsoport-meghatározást, és ha kiderül, hogy azóta az ő vércsoportja fertőződött, és csak fenotípus-azonos vért…, akkor mi a helyzet? Ez újra lesze töltve, vagy ez jogilag szabályozva lesz? Mert az, ha feltöltik magát a vércsoportot, ott meglátja az orvos, és nem küldi le a helyi vérellátóhoz, hogy azért ellenanyagokra szűrjék ezt a vért, akkor ott lehet, hogy nem is ütközik ki ez az ellenanyag, és még egyszer megfertőzzük még egy ellenanyaggal. Sokkal nehezebb helyzetbe kerülünk ezután, hogy egy még nehezebben szűrhető, még nehezebb fenotípus-azonos vért találjunk neki, ne adj isten, mosott vért kell majd a közeljövőben adni neki. Én azt gondolom, hogy ezt orvosszakmai szempontból érdemes lenne megvizsgálni, és a jogszabályt ehhez hozzáalakítani, de maga a törekvés teljes mértékig jó.

Homeopátiás kiegészítő szerek vagy gyógyszerek vagy vegyszerek. Ugye, én azt vettem észre, és most államtitkár asszony ne azt higgye, hogy én homeopátia melletti vagyok, de ellene sem vagyok. A kettő szabályozása és koordinálása, azt gondolom, a megoldás kulcsa. Azt gondolom, hogy elefántra vagy kisegérre ne lőjünk ágyúval, tehát mindent ne antibiotikummal próbáljunk kezelni, de azokat a gyógyszereket, amik jelen pillanatban hatályban vannak, és használja az orvostársadalom, azt használni kell azoknál a betegségeknél, amire azt a medicina előírja, és ahogy azt az iskolában tanítják.

(14.20)

De azt gondolom  és most visszatérek a pulmonológiára , a legjobb homeopátiás és alternatív gyógymód például Tapolcán a gyógybarlang levegője, vagy az asztma gyógyításánál a sós párásítás vagy mondjuk, Erdélyben a parajdi sóbarlangnak gyógyhatása van, amely alternatív gyógymód, majdnem hogy homeopátia.

Viszont azokat a homeopátiás szereket, amelyek bizonyítottan is olyan származékokat tartalmaznak, amelyek az egészségre károsak lehetnek  köztük például, és itt a legerősebbet veszem elő, a legelrettentőbb példát, amit úgy hívnak, hogy ópium, amit homeopátiás készítményként lehet kapni , teljesen mindegy az, hogy milyen leírást adnak mellé, az Btk.-nak számít, akármekkora mennyiségben is használja. Mert hiába adják ki azt a doboz ópiumot  a homeopátiás nevét nem mondom meg , és elmondja neki a forgalmazó vagy a homeopátiával foglalkozó szakember, hogy napi szinten egy golyócskát vegyen be, ha az egy kábítószer-fogyasztó vagy pszichoaktív anyagot fogyasztó fiatalember, ő nem áll meg az egy golyócskánál és négyet-ötöt magába tol  elnézést a kifejezésért , és ugyanolyan halmazállapotú lesz, mint a füves cigaretta elszívása után, ez veszélyes.

Viszont ha homeopátiás készítménynek minősíteném, ahogy László képviselő úr is elmondta, hiszen nem gyógyszernek minősülő, hatóanyag-tartalmú bár néha hatásos gyógyszerek, ha ezeknek a szereknek a képviselőivel, illetve most már vannak olyan oktatási formák, amik ezzel foglalkoznak, lehet, hogy komolyan kellene venni, és magának most ezt a törvényt vagy ezt a jogszabályt fél évre eltolni és leülni ezekkel a szervezetekkel, hogy a véleményüket hadd mondhassák el, hiszen most ők azt látják, hogy boszorkányüldözés van ellenük. (Sic!)

Viszont most rátérek a másikra, amit szabályozni akar ez a törvény, a pszichoaktív szerekkel pedig elég lájtos kezűen bánik a kormányzat. A tiltólisták bővítése: azt tudni kell, hogy körülbelül félévente New Yorkban, illetve Bécsben összeül a tanács és akkor újabb szereket vesznek a listára, és fél év alatt kerül a Magyar Országgyűlés elé, hogy vegyük tiltólistára.

Szerintem ebben az Országházban nincs olyan képviselő, aki ne értene egyet a tanácsi határozattal, hiszen nem vagyunk olyan szakemberek, hogy az általuk listára venni kívánt szereket felülminősítsük, nincs olyan végzettségünk, ezért mást nem is tudunk tenni, mint az általuk elfogadott szereknek a tiltólistáját bevezetni. Ezért próbáltam én a pszichoaktív anyagok vitájában is az idevezényelt  elnézést, hogy ezt kell mondanom  államtitkártól olyan kérdésekre választ kapni, ami meggyorsíthatná ezt a folyamatot, és lehet, hogy államtitkár asszony az, aki szócsöve lehetne ezeknek a kéréseknek, itt például miniszteri rendeleti szintben szabályozni. Hiszen ezt már szakemberek is kérték.

Teljesen felesleges az Országgyűlés elé hozni egy ilyen döntést, miniszteri rendeletben ezt lehet szabályozni. Azt gondolom, még egyszer mondom, remélem, nincs még egy olyan országgyűlési képviselő, aki akár a kábítószerek tiltólistájára vételét, akár a pszichoaktív anyagok tiltólistára vételét ne szavazná meg. Ezért azt gondolom, miniszteri rendelet szintjén lehet szabályozni.

Ezért itt az előttünk fekvő salátatörvényben a pszichoaktív anyagoknak a Btk.-s szabályozása történne meg a P1 és P4 listák harmonizációjával. Nagyon veszélyes anyagok vannak. A P1-ben például a Mephedrone és a Mescaline, a P2-ben Amphetamyn-származékok, a Ketamin, ami az aneszteziológiában a Calypsol és Ketalar néven híresült el. A P3-ban a barbiturátszármazékok, a P4-ben pedig azok, amelyek orvosi vényre is felírhatóak, tehát a Diazepam- és Midazolam-származékok. Ez a Seduxen, illetve a Dormicum, amely alkohol fogyasztásával azért olyan tudatmódosító hatást is válthat ki, amely akár emberölésre is kényszerítheti.

Ezek Btk.-s harmonizálása egy lépcső, de azok a kérések, amik akár szakemberek szájából elhangzottak, akár interjú folyamán, vagy itt az Országgyűlésben egy közvetítő eljárás folyamán egy országgyűlési képviselő próbált a szakállamtitkárság felé olyan kéréseket irányítani, ami jobbá teheti ezt a rendszert, és ezek közé tartozik például azoknak a berendezéseknek a vásárlása, fejlesztése és pluszberendezések beszerezése, ami azt a célt szolgálja, hogy ezeket a pszichoaktív szereket minél előbb tiltólistára tudjuk tenni…  azt be kell ismernünk és be kell látnunk sajnos, hogy versenyezni a készítőkkel sajnos jelen pillanatban nem tudunk. A prevencióra tudunk nagy hangsúlyt fektetni, a szülők felkészítésére és odafigyelésére, hogy a gyermekeikkel foglalkozzanak és ne az okostelefonjaikat nyomkodják.

Azt gondolom, hogy minden olyan fontos dolgot elmondtam, amit szerettem volna. Kérem az államtitkár asszonyt, hogy az itt elhangzott észrevételeket és kéréseket fontolja meg. Azt gondolom, hogy minden egyes kérés a jobbító szándékot próbálta megcélozni. Konstruktívnak ítélem államtitkár asszony első felszólalását, így is fogjuk kezelni. Én viszont nem három hónapot, én szakmaiságban eltöltött hosszú államtitkári éveket kívánok önnek. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Nem gondoltam, hogy hozzászólok, de nagyon izgalmas lett, hát akkor csatlakozom én is a gratulációk sorába, én is szeretnék gratulálni akkor a hajléktalanválogatott-csapatnak. Én is futballozom, egy tapolcai klubban futballoztam régen, most már csak hobbiszinten. De azt azért hozzá kell tenni, hogy Tapolca egy kisváros, és a taotámogatásokból nem tud akkorát meríteni, sőt, amekkorát merítene, még abból is elvesznek, nehogy meg tudja valósítani azt a beruházást, ahol a fiatalok tudnának egészséget megőrizni, egészséges nevelést kapni. Tehát ezt a városnak a saját költségvetéséből és egyéb forrásaiból kell kipótolni.

Eszembe jutott egy Hofi-vicc, és ezzel megadom majd a választ Varju képviselő úrnak, hogy miért is kell ekkora fizetés. Hofi azt mondta, mikor a svájci válogatottal játszott a magyar, odamentek hozzá, hogy: „Guszti bácsi, Guszti bácsi, van egy kis pénz? Üdítőre kell.” „Nincsen pénz.” Egy gól. Megint nincsen pénz. Két gól. Aztán utána Guszti bácsinál már volt pénz, és akkor győzni tudott a magyar válogatott. Ez a válasz. Azért tudjuk, hogy nemzetközi porondon azok az óriási fizetések a futballistáknak, akik mögött, azért hozzá kell tenni, a másik oldalról teljesítmény is van, most itt neveket mondok, Ronaldo és Messi, mind a két futballista adócsalásért ment volna börtönbe, de a klub azért kifizette ezt a büntetést. Ezt a botrányt akarjuk mi elkerülni, hogy a kedvező adózás miatt ne kelljen a futballistáinknak, akik nagyon magas szinten űzik ezt a sportot, börtönbe vonulni. Itt van rá a magyarázat, tehát ez rá a magyarázat.

Én mindig is támogattam a sportot, és a futball a kedvencem, nem tudok olyan futballcsapatot, amelyiket ne is láttam volna akár… (Dr. Lukács László György közbeszólása.) Élőben sajnos nem, mint a miniszterelnök úr, de megnézek minden egyes ilyen közvetítést. Lehet támogatni, de azért el kell azon gondolkodni, ha most a dupla számok törvényében kezdjük ezt a mai napot, az ápolási díj kapcsán, hogy akkor most itt a sporttámogatás duplázása történik. Akkor a választókerületemből is hozok egy duplázást, amit nem kaptak meg. Ott 6 anesztes orvos 10 éven keresztül 5 ezer forint bruttó bért kapott  bruttó bért, és az államtitkár úr most foghatja a fejét, mert ez ennyi, 5 ezer forint bruttó bért kaptak , és abból kellett megoldaniuk napi szinten Székesfehérvárról a bejárást. Olyan pofátlanok voltak, képzeljék el, hogy 7 év után ők azt mondták, hogy szeretnének egy kis emelést. Elindultak a duplájáról, de a kórház vezetése hallani nem akart róla. 7 ezer forintban is megállapodtak volna, és képzeljék el, ezt a 7 ezer forint bruttót, amiből még adózniuk kell, tehát vállalkozásuk van, adózniuk kell belőle, nem adták meg nekik.

Mi meg úgy szórjuk ki zsákostul a pénzt az ablakon, olyan teljesítménnyel, ami jelen pillanatban, sajnos azt kell hogy mondjam, pedig a kedvencem a futball, hogy Magyarországon jelen pillanatban mérhetetlen. (Dr. Lukács László György közbeszólása.) Melléteszem a másik értéket, az egészség értékét  a betegség megoldásának a kulcsemberétől meg ennyi pénzt sajnálnak.

Hozzáteszem a harmadik legfontosabb lábát. Ott, azon az osztályon 6 darab intenzív szakasszisztens mondott fel, és jelen pillanatban az ajkai kórház adósságállománya több mint félmilliárd, ami feltehetőleg abból adódik, hogy oda bérnővéreket kellett szerződtetni, akik már jóval magasabb összegért mentek el. Tehát itt van a költséghatékonyságnak és a megtérülésnek a figyelembe nem vétele.

Tényleg, én nem vagyok közgazdász, nem vagyok olyan szakember, aki értene a számokhoz, én csak egy egyszerű ember elméjével tudok gondolkodni, de akkor is felfoghatatlan számomra, hogy egy olyan stratégiai ágazat, mint mondjuk, az egészségügy vagy a szociális szféra, miért kap keveset, ez akár a dupla számok törvényében is kevés, és az az ágazat, amelyik olyan értéket nem ad jelen pillanatban hozzá a magyar gazdasághoz vagy Magyarország imázsához, miért kap ennyit. Államtitkár úr, mondja el ezt a választ, de úgy, hogy ezt majd meg is fogják nézni, és értékelni fogják. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szóbeli kérdés lesz, nem azonnali, de köszönöm.November 1-jén este Püspökladányban egy kétes EU-s projekt keretében történő építkezés kerítésénél égő mécsesekből az alábbi két szó van kirakva: jog és igazság. Vajon miért? Miért érezték az ott élők, hogy szeretteik mellett a jog és az igazság sincs már köztük?

Tavaly nagy vihart kavart, amikor a nyírlaki kastélyból pszichiátriai és szenvedélybetegeket akartak kiköltöztetni a környező településekre. A helyiek akkor azt beszélték, valamelyik fideszes oligarchának megtetszett a védett park ölelésében található, barokk Tarányi-kastély, ezért lett olyan hirtelen fontos a betegek kiköltöztetése. Lakossági összefogásával sikerült megakadályozni ezt a szakmailag sok szempontból kifogásolható tervezetet és a háttérben meghúzódó kastélymutyit.

Most Püspökladányra került a sor, és hasonló helyzetben van. Akkor sem és most sem a lakosok érdekei számítottak, hanem inkább a pártjuk, valamint az önös érdekeik. Tudjuk, óriási EU-s támogatás jár a pszichiátriai és szenvedélybetegek kiköltöztetésére, és a támogatásokon kívül adókedvezmény is a kastélyok felújítására. Köztudott az is, hogy fideszes oligarchák sorra kebelezik be a vadászkastélyokat. Kezdődött mindez a Ghaith Pharaon által megvásárolt seregélyesi kastéllyal, majd nem sokkal később a turai kastély került Tiborcz István érdekkörébe. Hasonló sors várhat a rábasebesi Széchenyi-vadászkastélyra, és már Mészáros tulajdonába került a bélmegyeri vadászkastély is.

Eljutottunk oda, hogy miközben a nagy király a várba költözik, addig a kiskirályok kijátsszák maguknak a vadászkastélyokat és bekebelezik a vadásztársaságokat. Lassan már tényleg csak a korona hiányzik.

Kérdezem tehát államtitkár urat: meddig akarnak még átgázolni az embereken? Miért veszik semmibe az érdekeiket a saját céljaik elérése miatt? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

(12.20)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hát, így Horváth képviselő úr intelmei után nagyon nehéz megszólalni (Nacsa Lőrinc: Akkor nem is kell!), hiszen ő azért tudja, mi volt tíz éve, hiszen az „SZDSZ-től a Fideszig”, ez is lehetett volna a felszólalásának a lényege, de itt nem erről van szó. Azokról a dolgokról, amiket önök itt elmondanak, és színtiszta hazugság. Tegye fel a teremben az a kezét, aki volt szakszervezeti vezető önök közül! (Egy jelentkezés a Jobbik soraiban.) Senki. Én igen. (Nacsa Lőrinc: Csodálkoztam is, hogy mit csinálsz ott.) Én tudom, hogy hogy működik ez: a munkáltató bármikor, bármikor felmondhatja a kollektív szerződést, hatályon kívül helyezheti, onnan a munka törvénykönyve lép hatályba. És milyen szakszervezeti vezetői vannak most, mondjuk, az egészségügyi rendszernek? Cser Ágnes? Aki mindent aláír, mindenre bólogat, és mindenre azt mondja, hogy így helyes és így van jól? És önök ezt szeretnék?

Akkor mondják itt az önként vállalható túlmunkát. Tisztában vannak vele, hogy mi az? És ezt nem maguk találták ki, ez már az egészségügyi rendszerben évek óta így működik, mert csak így lehet fenntartani ezt a rendszert. És most még plusz, összesen 400 órát zúdítanának ezeknek az embereknek a nyakába, akik fenntartják ezt a rendszert. Hát káoszt szül! A teremben, akik itt ülnek, jóformán nemhogy a munka világában, de még a munka közelében sem voltak.

Én mindig azt mondtam önöknek, amikor egy egészségügyi rendszert meglátogatnak és elmennek, hogy maguk nemhogy dolgozónak, még látogatónak is rosszak egy ilyen rendszerben.

2010 előtt sem, de most sem a munkavállalók oldalán állnak. Hogy miért nem? Hát, a maguk körmendi embere, az önkormányzat egészségügyi bizottságának a fideszes elnöke, aki a Medisyst Kft.-nek volt a vezetője, aki a tapolcai kórházat működtette, 2009-ben fideszes vezetője volt, 2009-ben 220 embert akart csoportosan elbocsátani. Hát, ezt tették maguk akkor, és most meg rákényszerítik az embereket, hogy külföldre menjenek. Az, hogy ezen munkások ezt szeretnék, ezt kérték? Dehogyis! Azok a szakszervezeti vezetők, akik meg majd a munkáltatókkal leülnek, ők ugyanúgy meg lesznek félemlítve, mint ezelőtt pár éve. Arról meg már ne is beszéljünk, hogy vannak olyan munkahelyek, ahol nincsenek munkástanácsok, nincsenek szakszervezetek. Erről nem beszél senki.

Igaza van képviselőtársamnak, aki azt mondta, hogy ne személyeskedjünk. Mert nem szabad személyeskedni. Tehát én nem követem azt a példát, mint az ellenzéki képviselők, akik azt mondták, hogy Kósa Lajosnak az elmeképességét megkérdőjelezik. Én inkább azt mondanám, hogy amikor gondolkodik, nincs szerencséje, ezért szerencsét kívánok önnek. (Derültség az ellenzék soraiban.  Nacsa Lőrinc: Még egy fröccs jó lenne! Igyál még valamit!) Kérsz? Gyere? (Taps az ellenzék soraiból.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem szándékoztam hozzászólni, de hát az igazmondás kötelezettsége mindenkire vonatkozik, ugyanúgy, ahogy Nacsa képviselő úrra is. Nem tudok önre haragudni, hiszen ön elhiszi azt, amit mond, és ezt meghagyom önnek. De bízom benne, hogy a Népjóléti bizottságnak azon ülésén, amikor egy körülbelül 4 milliárd forintos tételről beszélünk, az izomsorvadásos gyermekek gyógyítása miatt, akkor is ilyen aktív lesz, és abban is hinni fog, hogy azt a 4 milliárdos költséget, ami ön szerint sem nagy, gondolom, ön is fogja támogatni, hogy ezek a beteg gyermekek, akiknek semmi más kívánságuk nincs, csak hogy a tolószékből felálljanak és a társukkal együtt fussanak, akkor ezt támogatja; ugyanúgy támogatja, ahogy a Jobbik támogatta a honvédség levezénylését a határ mellé. Az az állítása, képviselőtársam, hiszen ön nem volt itt, hogy a Jobbik nem buzdította az embereket a kvótanépszavazásra, egy szemenszedett hazugság. Kiáll most is e mellett a kijelentése mellett? Az én választókerületembe négy nagyváros tartozik, Sümeg, Tapolca, Ajka és Badacsonytomaj. Tapolcát említeném. (Kontrát Károly: Önnek nincs választókerülete, hiszen ön nem egyéni képviselő!) 2016-ról beszélek, államtitkár úr. Akkor volt a kvótanépszavazás. S ha megengedi, hogy befejezzem, akkor ön is meg fogja érteni, amit szeretnék mondani. 2016-ban ki tartott ott lakossági fórumot? A Fidesz tartott egyet, amelyen 22 ember egy kis termet nem tudott megtölteni. Egy héttel rá Tapolca város polgármestere egy biztonságpolitikai szakértőt, Nógrádi Györgyöt kérte fel, hogy jöjjön el a városunkba, és a migrációs nyomásról, a migrációs válságról, és ami egész Európát, az egész világot érinti, tartson előadást. Teltházas, 350 fős előadást tartott.

Sümeg város önkormányzata, amely fideszes városvezetésű, egyetlenegy lakossági fórumot sem tartott  kivéve a Jobbik, mert mi ezt komolyan gondoltuk. A városvezetés nem vette komolyan, gondolták, majd ott fent Pesten elintézik ezt a fiúk.

Nacsa képviselő úr, tiszta szívből arra kérem, hogy ha valamit mond, akkor először nézzen utána, mert amit állított, az színtiszta hazugság. S ahogy kezdtem a felszólalásomat, úgy is szeretném befejezni. Mivel ön is a Népjóléti bizottság tagja, és most már előrevetítem a jó szándékot, bízom benne, hogy egy jó előterjesztés, ami egy jó ügyet szolgál, és minimum csak 4 milliárd forint kell, ami nem egy nagy összeg, hiszen a Puskás Stadion jóval többől épül, azoknak a gyermekeknek és kis felnőtteknek adjuk már meg azt a lehetőséget, hogy ha nem is ilyen felszólalásokat, de legalább azt, hogy a tolókocsiból álljanak fel, ezt támogassa. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Mint bizonyára azt ön is tudja, az elmúlt hetekben a híradások az SMA-betegekről szóltak. Az SMA-betegség egy úgynevezett leggyakoribb, de legritkább betegségeknek csoportja. (Sic!) Ez egy genetikai betegség, amelynek gyógyítására ez idáig sajnos nem volt lehetőség, illetve a terápiát sem ismerték, majd 2016 decemberében jött egy nagy áttörés: az Amerikai Egyesült Államokban bevezettek egy új gyógyszert, a Spinraza nevű gyógyszert, amely hatékonynak bizonyult minden egyes életkorban és minden egyes típusában az SMA-betegségeknek. 2017 júniusától ez a gyógyszer elérhetővé vált az Európai Unióban is, de azt tudjuk, hogy az Unió több tagállamában többfajta finanszírozási módszer van. 17 olyan tagállam van, amely minden egyes korosztálynak minden egyes típusban ingyenesen juttatja ezt a gyógyszert a betegek számára, és a 11 (sic!) ország között van  most jól kapaszkodjanak meg!  Románia is. Ez egy nagyon drága gyógyszer, 138 millió forint egy adagja, de Románia mégiscsak meg tudja azt tenni, hogy minden egyes állampolgár, minden egyes, ilyen betegségben szenvedő állampolgárának ingyen és bérmentve tudja juttatni.

Úgy gondolom, hogy magyar honfitársaink gyógyításának is ez lenne a fő célja, és azt gondolom, hogy kibírnánk, ha pár plakáttal kevesebb lenne az utak mentén, és közel 4 milliárd forint átcsoportosítása megoldaná azt a problémát, amelyben ma Magyarországon az SMA-betegek szenvednek. 38 beteget kezelnek jelen pillanatban Magyarországon, de a NEAK holnapján elérhető adatok szerint 30 olyan beteg van még, aki vár a kezelésre. A 30 betegből 20 gyermek és 10 felnőttkorú.

Azt szeretném kérdezni államtitkár úrtól, hogy számíthatnak-e kormányzati segítségre azok a betegek, akik eddig nem kapták meg a kezelést, és minden egyes SMA-beteg számíthat-e az ingyenes gyógyításra és kezelésre. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Sajnálom, hogy a kormányzati képviselők közül nagyon kevesen maradtak, hiszen az ő kezükben van a döntés lehetősége, hiszen ez egy nagyon ritka betegség, viszont annál súlyosabb, amiért megkerestek minket, hogy valamilyen segítséget próbáljunk ezeknek a betegeknek nyújtani. Mi is ez a betegség? Nagyon kevesen tudják, az SMA egy gerincvelő-eredetű izomsorvadásos betegség, egy génhibának köszönhetően úgymond nem képes beépülni ez a fehérje, és az izmok folyamatos elsorvadása tapasztalható. Az ő számukra 2016-ig semmiféle terápia, semmiféle kezelés nem volt, kilátástalan jövő volt, majd 2016-ban jött egy áttörés az Amerikai Egyesült Államokban, és kifejlesztettek egy gyógyszert, amely bár a betegséget nem gyógyítja meg, de a betegség továbbhaladását meggátolja, illetve egy bizonyos szinten is tudja tartani. Majd 2017-ben ez a gyógyszer az Európai Unió több tagállamában már elérhető, és ahogy több tagállam, úgy többfajta finanszírozási módszer lépett életbe. Az Egyesült Államokban valamelyik államban például nem mindegyik típusát finanszírozzák teljes mértékben, de az Európai Unió több tagállamában ingyenessé tették. Engedjék meg, hogy ezek közül párat felsoroljak: Németország, Ausztria, Belgium, Olaszország, Luxemburg, Lengyelország, Portugália, Skócia, és köztük van, az elmúlt időszakban Románia is megtette azt a lépést, hogy minden egyes korban és minden egyes betegségtípusban teljes mértékig az állam finanszírozza ezt a kezelést.

Magyarországon ma 120 regisztrált SMA-beteg van, ebből 38 kapja meg a kezelést, 30 pedig várakozólistán van. Azt gondolom, hogy az a 4 milliárdos költségvetési tétel nem egy nagy összeg, hiszen ha azt nézzük, hogy a közelmúltban Ugandába is közel 5 milliárd forintot adott a kormány, a Magyarországon élő SMA-betegek is megérdemelnének 4 milliárdot.

Nagyon kevés az az információ, ami önökhöz elér. Az elmúlt héten két, SMA-ban szenvedő gyermek szülője keresett meg, és a segítségemet kérte, hogy juttassam el az üzenetüket önökhöz, és kérem, hallgassák meg, mert szívbe markoló. És azért mondtam a bizottsági ülésen is, hogy ez nem elsősorban finanszírozási, hanem lelkiismereti szavazás kell hogy legyen.

Az egyik szülő: „Beadtuk a kérelmet a Spinrazára, már több mint egy hónapja, és még mindig semmi. Levi 15 hónapos. Folyamatosan romlik az állapota, ha leteszem, már csak fekszik. Eddig tudott kúszni, hasára fordulni, oldalra fordulni, hason tudta emelni a fejét. Sajnos ezek már mára mind elvesztek.”  a szülőt Szamler Viktóriának hívják. A másik: „Gyermekemet, Nárciszt is elutasította tavaly a NEAK. Április elején lélegeztetőgépre fog kerülni. Tizenkét éves. Róla is lemondtak. Köszönöm, hogy tartja bennünk a lelket, és legalább próbálkozik. Tisztelettel: Lisztes Adrienn.” Ezek az élethelyzetek, tisztelt képviselők. Örüljenek neki, vagy tegyék össze a kezüket, hogy a családjukban ilyen nincsen. Bár lehet, hogy ha lenne, akkor már rég minden egyes betegnek ingyenessé tették volna ezt a kezelést. De ha más nem, könyörgök, csak az lebegjen a szemük előtt, hogy Románia is ingyenessé tette ezt a kezelést!

Azt gondolom, hogy az a válasz, amit Tímea kapott a NEAK-tól, az a nesze semmi, fogd meg jól kategóriája, hiszen nagy kapkodás után, másfél év után azért sikerült a NEAK-nak úgymond kiizzadnia magából egy válaszlevelet, amiből semmit nem tudtunk meg.

(17.50)

Viszont az önök asztalára ma a plenáris ülés előtt letettünk egy levelet, amelyet Timea fogalmazott meg és írt alá, illetve az SMA Egyesület elnök asszonya is aláírt. Engedjék meg, hogy az öt perc letelte előtt ezt még felolvassam, mert lehet, hogy kidobták ezt a levelet. „Tisztelt Képviselő Asszony/Úr! Hogy érzi magát? Remélem jól. Tudja mozgatni a kezét, rendesen kap levegőt? És úgy gondolja, hogy holnap is fog? Ennek örülök. Sajnos mi, SMA-val élők ebben egyáltalán nem lehetünk biztosak. A gerincvelő eredetű izomsorvadás napról napra veszi el a még meglévő képességeinket. Létezik egy kezelés, ami megállíthatná a romlást, ami segíthetne rajtunk, minden érintett betegen. Erről is szó lesz a mai plenáris ülésen. Kérem, gondoljon bele, hogy döntene, ha önnek kéne attól félnie, hogy holnap nem lesz elég ereje ahhoz, hogy szavazzon. Hogy érzi magát? Remélem, még mindig jól.”

Kérem, képviselőtársaim, mélyen nézzenek a lelkükbe! És egy kérésem van: ne a politikai nézeteket, ne a gazdasági számokat nézzék, bár ha azt nézik, azt gondolom, meg lehetne ezt teljes mértékig szavazni, hiszen ha a KSH adatait nézzük, azért bőven a mutatók fölött járunk. Ez a 4 milliárdos tétel nem egy olyan nagy tétel, mint ha Ugandának 5 milliárdot adunk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem tudom, Fazekas képviselő úr meg akar-e szólalni, mert végig bekiabált itt. Azt gondolom, hogy a téma fontosságára és tekintélyére való hivatkozással nyomjon gombot, képviselő úr, és próbálja elmondani azokat az érveket, amiket itt bekiabált. Ez nem arról szól, higgye már el nekem! Gondolom, valami emberség még szorult önbe.De hogy visszatérjünk a témára, mert este már betegek is nézik, itt nincs idő. Nekik egy nap, az egy nap túlélés. A két nap, az két nap, az egy hét, az egy hét túlélés, hiszen itt arról beszélünk, hogy a légzőizmaik leállhatnak. És ha most önök sürgősséggel beadják a következő plenáris ülésre, ami április elején lesz, az az utolsó plenáris ülés május végéig. Megint itt van két hónap lauf. Vártak már másfél évet, hiszen 2017-ben több ezer aláírást adtak be az EMMI-hez azért, hogy Magyarországon ez a gyógyszer, ugyanúgy, ahogy Romániában, ingyenes legyen.

Erre vártak az SMA Egyesület tagjai, erre vártak az SMA-betegek. Nincs idejük sajnos várni, és nem azért, mert türelmetlenek, hanem azért, mert bármikor leállhat a légzésük, a légzőizmok bénulása miatt. Azt mondják, hogy lesz egy újabb kezelés. Valóban, van kétfajta gyógyszer. A Roche egy gyógyszert fejleszt ki, ami szájon át szedhető, illetve képviselőtársam is mondta, hogy van egy új génterápia. De a gyógyszernek, ami szájon át szedhető, egy feltétele van, hogy részesültek már ebben a Spinraza-kezelésben. Az a 38 beteg nem részesült ebben, tehát ez a kiskapu bezárult.

Utólag, de nem utolsósorban szeretném megköszönni a támogatást, viszont sajnos szégyellem magamat amiatt, hogy kormánypárti képviselők még a véleményüket sem mondják el. Elnök úr, lehet, hogy van itt bent négy államtitkár, de egyik sem szólalt meg. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ha a jövőben szeretnénk élni és abba bizodalmat fektetni, akkor a jelenben kell nekünk valami olyat cselekedni, ami majd a jövőre hatással lesz. Ez a demográfiai helyzet sajnos nem most alakult ki, de most kell valami megoldást találnunk rá. Ez a cselekvési terv kommunikációs szinten, propagandaszinten mindenkinek elfogadható, és teljesen jó, cselekvésszinten már nem annyira. Én mint a tapolcai nagycsaládos egyesületek tagja, és ha már itt ilyen versenybe bonyolódtunk bele, hogy kinél hány gyermek született és hányat nevel, én négy gyermeket neveltem fel, kettőt már a nemzet szolgálatába állítottam, és kettőt szeretnék még ugyanúgy az útjára indítani. Most elsősorban a tapolcai nagycsaládosok azt az üzenetet küldték el nekem az autóvásárlással kapcsolatosan, hogy ha megnézzük a nagycsaládos egyesületeket, mind velem korabeli emberek, akiknek már van lakása, devizahitele, három gyermekük született, és van egy lerobbant autójuk.

(16.30)

Van devizahitelük, és ezt szeretnék kicserélni. Nem mindenki vágyik Daciára, államtitkár asszony, szeretnének egy Opel Zafirát venni, aminek a piaci ára 7,5 millió forint, az állam ehhez ad 2,5 millió forintot  5 millió forint hitelt ők nem fognak tudni felvenni.

Még egy olyan fontos dolog, ami szerintem diszkriminatívan hat az elkövetkezendő időkre. Mondja el nekem, államtitkár asszony, azt, hogy mennyiben különbözik egy július 1-je után született magzat egy június 29-én születettől, hitelkonstrukció szintjén; mert egy hitelkonstrukció a gyermek önök szerint. Szerintem nem. Aki július 1-je után született, egypár kedvezményt igénybe vehet. Aki július 1-je előtt született, az viszont nagyon sok kedvezményből kiszorul.

Mi van azokkal a nagycsaládosokkal, akik a nemzet asztalára már letettek nagyon sok dolgot, és ezekből a juttatásokból nem részesülnek, mert devizahitelük van, és nem tudnak felvállalni több gyermeket? És itt elhangzott az, hogy ez nem elsősorban költségvetési tétel. De, én szeretném felnevelni és útjukra bocsátani úgy a gyermekeimet, hogy 15 éves korukban, mint nagyon sok társamnak, ne kelljen culágernek elmenni ahhoz, hogy a család bevételéhez hozzájáruljanak. (Taps a Jobbik soraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Turi-Kovács képviselő úrnak nagy tisztelője vagyok, hiszen olyan ízes-míves felszólalásokat és nagy igazságokat tud mondani. Egy nyelvbotlása volt, nem szaporulat, szerintem máshogy gondolta, mert ha így gondolta, azt azért visszautasítanám. Viszont államtitkár asszony az expozéban is elmondta, hogy politikai korrektség lévén kéri az ellenzéki pártokat, hogy a politikai nézetet ebben a témában tegyük félre, és próbáljunk meg konstruktívan vitázni és együtt gondolkodni. Én ezzel teljes mértékig egyetértek. Én is ugyanezt kértem a tegnapi napon, amikor 80 családnak kértem segítséget, az SMA-ban szenvedőknek, és ott nem voltak olyanok, amiket itt önök elmondtak, hogy felszólalás után kirohantak a képviselők, hiszen be sem jöttek. Itt nem volt vita, meg kérdés sem volt. Nyolcvan családon szerettünk volna segíteni, és önök ezt a mai nap leszavazták. Tehát azok a bekiabálások, amik az önök soraiból jöttek, szerintem nem voltak teljesen politikailag korrektek, hogy „egyszerűen senkik vagytok, ha ezt nem szavazzátok meg”, ezt vissza kell utasítanom. Önök nem szavazták meg azt a tételt, ami ezeknek a betegeknek a légvételét segíthette volna, hogy eljussanak arra a pillanatra, addig a pontig, amíg a kormány, ígéretéhez híven most már másfél év múlva talán kidolgoz egy olyan tervet, ami ezeken a betegeken segít.

Tehát ha politikai korrektségről beszélünk, államtitkár asszony, én elvárom azt, hogy akkor önök is ugyanezt a politikai korrektséget kövessék azokban a témákban, amit az ellenzék felvet, és ha politikai korrektséget már nem is tudnak belevinni, akkor legalább valami emberi hozzászólást próbáljanak meg egyéb témákban is.

Egyébként, ahogy elmondtam az első kétpercesemben, nagyon sok minden támogatható, de az ellenzék nem azért mondja el a kritikáit, mert nem fogja támogatni, vagy nem tudja támogatni, hanem azért, hogy ez ébresztő jellegű legyen a kormánypárt részére, hogy azokat a kiskapukat, amelyeket Turi-Kovács képviselő úr is emlegetett, ki lehessen zárni abban a pillanatban, amikor ez a törvény már hatályba lép. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

(16.40)

RIG LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Urak és Előterjesztő Úr! Én sajnálom, hogy ilyen későre került ez a nagyon fontos és a nap második legfontosabb kérdése. Ha azok az emberek, akik csak így bulvárszempontból nézik a mai parlamenti közvetítést, és átfutják azokat a jogszabály-módosításokat, amelyek ma itt napirenden voltak, akkor, ha megnézik az előterjesztés szövegét, Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, még át is siklik rajta, mert egy ingatlanátadásról van szó. De ez nem a rehospitális ellátásban részt vevő Országos Mentőszolgálat egyik ágazata. Majd, ha annyira fanatikus, és megpróbálja még jobban belevájni magát ebbe a törvénytervezetbe, akkor kiderül, hogy ez egy olyan egyesület, amely rászorult, éhező gyermekeknek próbál segítséget nyújtani akár határainkon belül, akár határainkon túl, és természetesen ez támogatható, és minden egyes állampolgár ezzel egyet is ért. Ahogy a felvezetőben is elmondták, maga a szervezet lovasterápiával és gyógypedagógiával foglalkozik. Nem ez az egyetlen ilyen szervezet itt Magyarországon, nagyon sok szervezet foglalkozik hasonló tevékenységgel, köztük van  ha Veszprém megyét nézzük  Tótvázsonyban, vagy ha átmegyünk más megyébe, ott van Kertán, ahol az Értelmi Fogyatékossággal Élők Országos Szövetsége minden egyes évben tart olyan gyógypedagógiai képzéseket rászorulóknak, amely, én azt gondolom, hogy az ő mindennapjaikat megkönnyítheti.

Viszont, ha jobban megnézzük azt az előterjesztést és az időpontját is, akkor elkezdhetünk gondolkodni pár dolgon. Amikor én először kezembe vettem ezt az előterjesztést, három fő gondolatot írtam fel: miért most, miért itt és miért pont önök? Választ is várok majd rá, főleg az előterjesztőtől, aki nagyon szépen elmondta azt, hogy mikor kezdődött ez az egész alapítvány, teljesen politikamentes, többfajta politikai pártból megtalálhatók az alapítvány elnökségi és alelnöki tagjai. Elfelejtette önmagát is bemutatni alelnökként és Kövér Lászlót elnökként. Ha felmegyünk az egyesület honlapjára, és megnézzük azt a bevezetőt, és itt felolvasom: „Ügyelünk arra, hogy a Szolgálat politikai, vallási és nemzetiségi kérdésekben semleges és független legyen.” Már az hazugság, amit írtak, hiszen politikusok vannak az elnökségben, amelyből még nem lehet probléma. És, Nacsa képviselő úr, jegyzeteljen, mert lesz egy nagyon fontos kérdésem, ami ezt az előterjesztést teljes mértékig hitelteleníti. Azt gondolom, ha politikusok vannak benne, akkor érdemes megnézni ennek az egyesületnek a tevékenységét, azokat a befolyó összegeket, amelyek az elmúlt években az egyesület számlájára érkeztek, meg kell nézni azt a környezetet, azokat az ingatlanokat, amit ők most tulajdonba akarnak venni.

Ha a törvénytervezet szövegéhez ragaszkodunk, azért különbséget kell tenni a bejegyzett vagyonkezelő és a vagyonkezelő között: 2020, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület és jelen pillanatban 2020. augusztus 31-éig a Károlyi István Gyermekközpont. Az ingatlanok 2020. szeptember 1-ig nem terhelhetők meg, és mi lesz utána?  ez az első kérdésem.

Viszont, ha visszatérünk azokra az összegekre, és a támogatók körét megnézzük az éves beszámolóknál, akkor nagyon könnyű kideríteni azt, hogy miről is van itt nagyjából szó. A támogatók között van a Magyar Kereskedelmi Bank, Nemzeti Bank, Szerencsejáték Zrt., OTP, Külügyminisztérium, Miniszterelnökség, EMMI másfél milliárdos támogatással, amelyből egy lovas istállót újítottak fel és a kiszolgáló helyiségeket.

Viszont ha végignézzük, mondjuk, 2010-től az éves beszámolókat, akkor jelzem alelnök úrnak is, ha ráhatása van, akkor kérje meg az egyesületet vagy azt a személyt, aki jogosult ezeknek a beszámolóknak a benyújtására, hogy 2013-as évre  és most jegyzeteljen, Nacsa képviselő úr, mert ez egy nagyon fontos momentum lesz  nem nyújtottak be beszámolót, amit 2014. május 31-éig meg kellett volna tenni, jogi kötelességük lett volna. Amikor mi itt a parlamentben választások után esküt teszünk, a szöveg az, hogy országgyűlési képviselőként esküszöm, hogy Magyarország törvényeihez hű leszek, annak jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom. Az előterjesztés, ami célt szolgálna, az nemes, de addig, amíg ez az egyesület Magyarország jogszabályait nem tartja meg, addig ilyen előterjesztést ide nem lehet hozni véleményem szerint. Ha önök másként gondolják, akkor fejtsék ki, hogy mi lehet az az ok, ami miatt 2013-as évre jogszabályban előírt kötelezettségüknek nem tettek eleget. És most ez a jogszabályról szól.

(22.40)

Ha átmegyünk a bulvárrészére, azért azt önök is tudják és tagadhatatlan, hogy ez a dolog nem most kezdődött, ezt már 2015-ben megpróbálták, de akkor a fideszes többségű önkormányzat belviták folyamán nem tudta véghez vinni. Most megpróbálják egy ilyen jótékonysági burokba burkolni úgy, hogy egyértelmű az, hogy a jogszabályt nem tartja be ez az egyesület, és önök ehhez kérik a mi támogatásunkat úgy, még egyszer mondom és kihangsúlyozom, hogy egy nemes dolgot kellene őnekik csinálni ma Magyarországon, legyen az akár lovasterápia, akár mondjuk, kutyásterápia. Itt meg kell hogy említsük, mondjuk, a Dr. Rexet, aki kiválóan alkalmazza ezt a terápiát mentálisan sérült gyermekeknél, és az ő tevékenységüket ekkora mértékben, ekkora összegekkel nem támogatják.

És van még egy kérdés, ez a 2017. évre vonatkozik. A 785 millió forint értékpapír mi célt szolgál? Biztos, hogy erről tudomásuk van, főleg az előterjesztőnek. Illetve, ha megnézzük a 2017. évi beszámolót, 18 nonprofit szervezetet támogattak 234 millió forintból; ez is egy kérdés, és szeretnénk rá korrekt és konkrét válaszokat kapni.

De a legfontosabb az  és azt gondolom, hogy ezen a kérdésen nem is lehet átsiklani, és nem mehetünk tovább úgy, hogy erre választ nem kapunk , hogy önök, mi mint jogalkotók, ha tényleg az esküszövegünket felidézzük, arra esküdtünk fel, hogy megtartunk és betartatunk minden jogszabályt. Hogy fordulhat elő az, hogy a 2013. évre nem adott be beszámolót? Ha erre a kérdésre tudnak válaszolni, akkor továbbmehetünk ebben a kérdésben, de amíg erre nincsen válasz, azt gondolom, hogy ezt az előterjesztést a napirendi pontok közül ki kell vennünk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Ahogy elnök úr is mondja, várnánk a következő felszólalókat, és a kérdéseinkre szeretnénk választ kapni. Az alapítvány 2013. évi beszámolója, illetve az egyesület 2013. évi beszámolója. Nem tudják, hogy ez hol van, nem létezik, tehát a világűrben sincs, még a Csillagkapun túl sem. Akkor egyetlenegy kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy ez önök szerint jogilag rendben van-e. Ha más felszólalásban nem is, csak egy kétperces időkeretben tájékoztassanak minket arról, hogy mi az önök véleménye a jogsértésről. Önök szerint jogszerűe az, hogy egy egyesület vagy egy alapítvány a számviteli törvény passzusainak és jogszabályainak nem tesz eleget, a 2013. évre nem készít beszámolót, azt nem láthatjuk, illetve az alapítvány sem tette meg, és önök most egy olyan jogszabály-módosítást és előterjesztést terjesztettek elénk és várják a mi támogatásunkat, aki nem tartja be a jogszabályt?

Azt gondolom, sőt másképp fogalmazok: kérdezem az előterjesztőt és az itt maradt KDNP-s, illetve fideszes képviselőket, vagy akár miniszter urat is, akit itt köszönthetünk a körünkben, vagy államtitkár urat, hogy erről mi a véleménye. Ön szerint ez jogszerű? (Dr. Fónagy János: Igen.) Jogszerű, bólogat. Jogszerű. Nagyszerű. Ha ön így gondolja, akkor rosszul értelmezte azt az esküt, amit ön is letett, és azt gondolom, hogy a szíve is azt diktálja, hogy a jogszabályokat meg kell és be kell tartani.

Feltettem olyan kérdést, és lehet, hogy azért nem válaszolnak rá, mert most miért válaszoljanak, elmondja, és utána majd mindenki elfelejti. De nem lesz elfelejtve. Egy jó célt egy ilyen mocskos köntösbe csomagolni kereszténydemokratáknak nem igazán illik. Feleségem az Értelmi Fogyatékkal Élők Országos Szövetségénél dolgozott éveken keresztül, értelmi fogyatékos és mentálisan sérült gyermekekkel foglalkozott. Azt a szakmaiságot, amit az Értelmi Fogyatékkal Élők Országos Szövetsége az elmúlt időszakban végzett, önök most megpróbálják egy ilyen jogszabállyal úgymond egy pénzmosodává tenni. Feltettem olyan kérdéseket, amikre nem kaptam választ. Akkor teszek fel még párat, hátha megjön a kedvük.

Ha újfent megnézzük a 2017. évi beszámolót, ami meglelhető, a 2013-assal ellentétben, ott van olyan, hogy személyi ráfordítás, ha jól mondom, 140 millió forint értékben. Ha megnézzük a részletező adatokat, 61 önkéntest alkalmaz ez az egyesület. Ha szó szerint értelmezzük, az önkéntesek a munkájukért, mivel önkéntesek, díjazásban nem részesülnek. Hova és mire megy el ez a 140 millió? És a legfőbb kérdés, hogy kinek.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ha ezekre választ tudnánk kapni, akkor azt gondolom, hogy ha a vitát nem is tudnánk lezárni, de legalább olyan mederbe tudnánk terelni, hogy az az egyesület, amely „jó célt” próbál elérni és szolgálni, az ezt a támogatást még talán az ellenzéktől is megkaphatja. De amíg ezek nincsenek tisztába téve, azt gondolom, hogy országgyűlési képviselőként egy ilyen javaslatot nem lehet, kormánypártiként meg pláne nem lehet támogatni, hacsak valami érdek nem fűzi önöket hozzá.

(23.00)

Ez az utolsó kérdés. Mi az az érdek, amely ehhez az előterjesztéshez fűzi önöket? Kérem, most még a vitában vagy a beszélgetésben  de a beszélgetéshez az kell, hogy egy másik ember is megszólaljon  próbáljanak meg válaszolni. Mondjuk, a hallgatás is beleegyezés úgymond, tehát ezt is el tudom fogadni. A bíró majd biztos kimondja az ítéletet. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Visszavonom a két percet, ha van kormánypárti képviselő, aki jelentkezett.

ELNÖK: Nincs.

RIG LAJOS (Jobbik): Sajnálom. Pedig lehetőség lett volna rá a képviselő úr expozéja alatt. Azt gondolom, hogy elég lett volna egy másodperc, hogy megnyomják a gombot. Érdekes módon a legelső napirendi pontnál nagyon buzgón nyomták, és akkor majdnem tele volt a terem. Próbáljon meg, képviselő úr, egy értelmes mondatot kierőszakolni magából, és mondja el nekem, hogy miért nem leljük meg ezt a 2013. évi beszámolót! Ja, mert nincs, nem töltötték fel.Akkor még egyre kérnék választ! Elmondtam, hogy ha megnézzük a beszámolót 2017-ből, van egy 785 millió forintnyi értékpapír, és ha végigmegyünk a sorokon, a beszámoló alapján 25 millió veszteséget könyvelt el ez az egyesület. Hogyan lehetett ez?

Ha azokat az ellenzéki hozzászólásokat nézzük, amelyek rávilágítanak az ingatlanspekulációra, akkor meg kell említenünk azt is, hogy a választókerületemtől nem messze, a zánkai volt úttörőtáborban, ami az Erzsébet-tábor, szintén folyik egy hasonló, ahol a Pápai Szakképzési Centrum Egry József Szakgimnáziumát megszüntetik. Az épület megmarad, mert valakinek kell. Feltételezhetjük, egy olyan oligarchának, aki mostanában nagyon sok tévécsatornát vesz és a gáz-víz szereléshez is ért. Ott is gyermekek tanulnak. Szakmát tanulnak. Fóton gyermekeket neveltek. Olyan gyermekeket, akik mentálisan sérültek. És idehoznak egy jogszabályt egy olyan egyesülettel, amelynek a pénzügyi hátterei nem tisztázottak.

Ezekre próbáljanak meg választ adni nekünk! Nyugtassanak meg minket, hogy minden rendben van pénzügyileg! Pénzügyileg biztos, hogy rendben van, mert tele van pénzzel ez az egyesület. Akkor az az utolsó kérdés  nem az, hogy hová tűnt Damon Hill , hogy hová tűnt a 2013-as beszámoló. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Elnök úr a kérdésem ugyanaz, hogy most sincs más jelentkező. (Az elnök nemet int.) Akkor megkérném államtitkár urat mint a kormány képviselőjét, hogy próbáljon meg azokra a kérdésekre nekünk választ adni, amikre az előterjesztő, illetve a benn lévő kormánytagok nem képesek. Ha kérhetném, ne zárszóban, a mai nap kérése, hogy ne zárszóban, hanem még a vitában válaszoljon, vagy ha nem is vita, akkor beszélgetés  maradjunk ennél , hogy a beszélgetés hevében még lehessen kérdéseket feltenni, ha meg tud minket nyugtatni valamivel, ami előreviszi ezt az ügyet. Köszönöm, államtitkár úr. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet, hogy rendhagyó lesz egy ellenzéki képviselőtől, hogy most szokástól eltérően nem egy kormánypárti kritikát vagy egy pártpolitikát próbál népszerűsíteni, hanem, ahogy elnök úr is mondta, a címben ahogy szerepel: a siker mindig az összefogás erejében rejlik. Adhattam volna azt a címet is felszólalásomnak, hogy „Egészség ezreknek és milliók a kórházaknak!”. 2009-ben a Richter egy egészségprogramot hirdetett meg, tíz évvel ezelőtt több mint hetven városban több mint 200 ezer szűrést végeztek, és így, az ebben a szűrésben részt vevő kórházaknak adományként 350 millió forint adományt sikerült összegyűjteni, hiszen a szűréseken megjelent páciensek, résztvevők mind-mind 300 forinttal járultak hozzá egy kétmillió forintos alaphoz.

Azt gondolom, hogy ezeknek a szűrővizsgálatoknak a fontossága nagyon fontos, hiszen a kormányzat, az egészségügy, az egészségügyi rendszer nem tudja ezt felvállalni, nem tudja kiegészíteni, és ezért van, azt gondolom, az ilyen összefogásoknak helye és ideje itt Magyarországon.

2019 májusában szülővárosomban, Tapolcán, a választókerület központjában is volt egy ilyen rendezvény. Azt gondolom, hogy ez az ország egyik legnagyobb ilyen rendezvénye volt, a második legnagyobb eredményt érte el. A több ezer szűrésnek köszönhetően több mint 8,5 millió forint gyűlt össze a Deák Jenő Kórháznak. A Deák Jenő Kórházról azt mindenki tudja, államtitkár úr nagyon sokszor meghallgathatta a felszólalásaimban, hogy egy száz évre visszatekintő, nagymúltú kórház, amelynek az avatásában, az épületek felhúzásában, a téglajegyekben mind-mind tapolcai és Tapolca környéki polgárok vettek részt, az összefogás erejével építették ezt a kórházat. 2012-ben is volt egy összefogás, hogy megmentsük az osztályainkat, de sajnos az nem sikerült, de most ismét megmutatták a tapolcai és Tapolca környékiek, hogy igenis szükség van rá.

Nézzük meg a másik oldalát a dolognak, hiszen itt felhívnám a figyelmet a szűrővizsgálatok fontosságára. Nagyon sok olyan szűrővizsgálat volt ezen a rendezvényen, amely nem minden egészségügyi intézményben elérhető, vagy ha elérhető, akkor olyan hosszú a várólista, hogy azt nehezen tudják kivárni az érintett páciensek.

Sor kerülhetett angiológiai vizsgálatra, kardiológiai vizsgálatra, diabetológiára, gasztroenterológiai szakvizsgálatokra, és az érdekesség az, hogy csak a szűk baráti körömben négy olyan betegséget szűrtek ki, ami most már szakorvosi kezelésre szorul.

Azt gondolom, hogy ez egy olyan triumvirátusi összefogás, hiszen egyrészről a Richter, másrészről a kórháznak a sikeres pályázata, harmadrészt az önkormányzatnak az operatív és egyéb munkálatai kellettek ahhoz, hogy ez a 8,5 millió forint adományként a kórháznak átadásra kerüljön. A kórház vezetősége elmondta, hogy ezt a 8,5 millió forintot egy szűrővizsgálat elvégzéséhez szükséges videokolonoszkóp beszerzésére és egyéb más, gyógyításban alkalmazandó eszközök beszerzésére használja.

Azt gondolom  és utolsó mondatként a köszöneten kell hogy legyen a hangsúly , szeretném megköszönni a kórház vezetőségének ezt a sikeres pályázatot, szeretném megköszönni a Richternek, hogy Tapolcán tartották meg ezt a sikeres szűrést, és szeretném megköszönni Dobó Zoltánnak, Tapolca város polgármesterének és a mögötte álló apparátusnak, hogy az operatív munkát végrehajtották, segédkeztek a toborzásban, a helyszínbiztosításban, és így, egységesen ez a triumvirátus 8,5 millió forint adományt tudott átadni a tapolcai kórháznak. Hajrá, Tapolca! Köszönjük szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Három és fél percben nagyon nehéz lesz, főleg ha a szakmához szeretnénk visszatérni, és hagyjuk a politikai lózungokat.Örülök, hogy államtitkár asszony itt van, és megpróbálta védeni a főnökét. Emlékeztetném államtitkár asszonyt is, bár ön bizonyára tudja, hogy most, a hétvégén volt a Magyar Onkológiai Társaságnak egy szimpóziuma, ahol egy onkológus szaktekintély elmondta, hogy újra kell tanulnunk az onkológiai alapjait, a kezelés alapjait, mindent. De ez az alapítvány, amit önök most át akarnak vinni a salátatörvényen, nem ezt a célt szolgálja. Ott elhangzott, hiszen az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt hetekben volt egy ugyanilyen egyeztetés, hogy ott újra kell az egész gyógykezelést, gyógyszeres terápiát tanulniuk. No, arra lehet adni 500 millió forintot, hogy ezek az onkológus orvosok kimenjenek az Amerikai Egyesült Államokba, és megtanulják az új technológiát, ami nem arról szól, hogy a betegséghez adunk gyógyszert, hanem arról, hogy a rákot okozó génben megtaláljuk a hibát, és arra adjuk a gyógyszert. Ez egy új eljárás. Vagy ha azt szeretnénk, hogy az onkológiai centrumokat olyan szintre emeljük, mint az Amerikai Egyesült Államokban, és nem az alagsorban kellene ülni a citosztatikumra váró betegnek.

A másik módosítás, amihez szeretnék pár gondolatot hozzátenni, olyan, amit 22 év alatt, amit eltöltöttem az egészségügyben, én még nem tapasztaltam. Államtitkár asszony, ön egyetért azzal, hogy eddig 16 éves volt az a kor, amelytől az addiktológiai elterelés vagy a rehabilitáció során be lehetett fogadni ilyen intézménybe és próbálták a gyógykezelését, most meg 12? Egy 12 éves gyereket ön tiszta szívvel és lelkiismerettel beengedne oda, ahol 18, 24, 28 éves drogfogyasztó emberek vannak? Mit lát az a gyermek? Hogy lehet azt a gyermeket kivezetni a drog világából? Ez egy óriási súlyos probléma, és ez semmi másról nem szól, ha mindenki elgondolkodik itt a teremben, csak egyetlenegy dologról, és ez egy önbeismerés. Beismerjük azt, hogy a gyermekaddiktológiával foglalkozó szakemberek hiányoznak Magyarországról.

Mi lesz a következő lépés? Hiszen a gyermekorvosok azt mondják, hogy a gyermeket kezelje és lássa gyermekorvos. Lehet, hogy 2020-ban találkozunk egy olyan törvénymódosítással, hogy megszűnik a gyermekorvosi ellátás, és maximum szakrendelői szintre tesszük? Elképzelhető ez? Hiszen belőlük is hiány van. És adjuk oda a gyermekeket háziorvosoknak, akikből szintén hiány van? Azt gondolom, hogy nem egy jó út, amit kigondoltak, főleg ebben a két témában. Támogatható az 500 millió forint, de nem az alapítványon keresztül. Adják oda az onkológusprofesszoroknak, hogy lehetőségük legyen a külföldi tanulmányaikat itt, Magyarországon használni a magyar betegek javára, és ne egy alapítvány kezelésében legyen, amely majd osztja portfólió szerint egyes orvosok között. Én ezt támogatnám.

Az addiktológiai ellátást, hogy levigyük 16-ról 12 évre, személy szerint sem tudom támogatni, de azt gondolom, ha államtitkár asszony mélyen a lelkébe néz, még maga sem. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem gondoltam volna, hogy hozzászólok, de Böröcz képviselőtársam felszólalása indíttatott arra, hogy én is szót emeljek. Azért ki kell hogy javítsam az ön hozzászólását, és nem tisztem megvédeni a DK-s egészségügyi szakpolitikust. Az, hogy 700 milliárd forinttal többet költ most a kormány, ennek így kell lennie, hiszen azért ez egy nominális érték, és nem GDP-arányos. Az, hogy 2009-ben mit csinált a szocialista kormány, azzal most ne foglalkozzunk. 2012-ben önök bezártak több olyan osztályt és kórházakat, kis kórházakat, amelyeknek létjogosultsága van. Az egészségügyi rendszer csak pénzzel működtethető, egészségügyi közgazdászok mondták már azt, hogy körülbelül 500 milliárd forint az az összeg, ami az éves büdzsét kisegítené annyiban, hogy az egészségügyi rendszer működőképes legyen. 2010 előtt működtek kórházak, voltak szakemberek, volt utánpótlás, volt szakképzés. Jött a 2010. év, bezárták az osztályokat, kiskórházakat avanzsáltak le rehabilitációs intézetekké. Mi történt? Orvosok, ápolók, szakdolgozók hagyták el az országot, és sajnos azt kell hogy mondjam, ez a tendencia jelen pillanatban sem állt meg. Az önök miniszterének, Kásler miniszter úrnak volt egy nagyszerű javaslata, ami arról szólt, hogy 1500 milliárdos emelést adjanak az egészségügyi költségvetésnek. Én személy szerint több helyen elmondtam, hogy ez egy támogatható javaslat, hiszen abból a gödörből, amelyben jelenleg az egészségügyi rendszer van, ebből a gödörből ez egy kiemelkedő összeg lett volna, ami egy felfutó pályára emelné az egészségügyi rendszert, és itthon tartaná a szakembereket. Tehát ha összevetünk pró és kontra, szocialista kormány, Fidesz-kormány, ki mennyit fordított az egészségügyre, akkor nem elég a nominális értéket, hanem GDP-arányosan, és ez a 700 milliárd azért ez egy nagyon távoli kép, főleg kilenc évre levetítve. Én azt gondolom (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ez nem egy meghatározó. Azt kell nézni, hogy jelen pillanatban mi van. Én támogatnám Kásler miniszter úr javaslatát, 1500 milliárd pluszt az egészségügynek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Első körben szeretnék egy kis mosolyt csalni a megkeseredett arcokra, hiszen amikor politikusok, illetve államtitkárok az átlagkereset- vagy átlagbér-emelkedésről beszélnek, mindig Hofi jut eszembe, aki kopasz ember lévén azt mondta, hogy én kopasz vagyok, a feleségemnek legalább vállig ér a haja, akkor elvileg átlagban nekem fülig ér a hajam. Mindig azt kell nézni, és egyénre levetítve, illetve szakterületekre levetítve, hogy ez mit okoz; lehet, hogy a vezérkarnak emelkedett a fizetése, de a fizikai munkából és bérből, keresetből élő embereknek annyit nem emelkedett. A szakképzés nagyon fontos, lényeges, de egy circulus vitiosusban vagyunk, egy ördögi körben. Volt szerencsém az 5.5-ös ápolói vizsgát tett diákoknak a bizonyítványosztásán részt venni, és egy megdöbbentő adatot tapasztaltam, amelyet az igazgató asszony mondott: a frissen végzett 5.5-ös ápolók  ez egy középkategóriás felsőfokú végzettség  50 százaléka kért europassos bizonyítványt, ami azt jelenti, hogy Németországban vagy Angliában képzelik el a jövőjüket, és itt vissza is utalnék Potocskáné felszólalására.

Szilágyi képviselőtársam említette az in vitro kezeléseket, hogy nagyon sok család nem fér hozzá, hiszen olyan költségekbe kerülnek. Az igaz, hogy az állam egy állami monopóliumot alakított ki a méhen kívüli megtermékenyítések tekintetében, de nem fér minden egyes kezelés ebbe bele, hiszen itt az évek előrehaladtával mind-mind kiesnek a kezelésből, és olyan, jól prosperáló, tökéletesen működő magánszektorokat tettek tönkre, amelyek részesültek állami kvótából, amelyek nem tudnak most már lassan ilyen kezeléseket végezni. Tehát ha egy témakört előveszünk, azt mindig teljes egészében kell átnézni, és a realitás talaján maradni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Gyors leszek így a zárszóban. Az egészségügyi költségvetéshez csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy nominális értéken ha emelünk rajta, most a 2020-as 170 milliárd forinttal, ha jól tudom… (Banai Péter Benő: 184!), 184 milliárd forinttal többet költ az egészségügyre, mint 2019-ben. A 2020-as adatokat mindig 2019-hez mérjük.Most ha a megnézzük a 2019-es egészségügyi adatokat, az összes kórház felhalmozott adósságállományát, akkor azt látjuk, hogy rohamos mértékben nő. Ha megnézzük az egészségügyi ipar, a gyógyszertechnika változását és az árak drágulását, akkor ez az összeg, amit a 2020-as költségvetés tartogat az egészségügyi büdzsé számára, maximum az élet minimális fenntartására elég, de előrelépéshez nem.

Én a héten már elmondtam egyszer, és ehhez tartom magam, hogy ha a költségvetésben rendezni szeretnénk az egészségügy helyzetét, akkor ragaszkodjunk Kásler Miklós miniszter úr javaslatához, amely 1500 milliárdos bővítést szán. Azt gondolom, hogy ez a kormányzatnak is jó, de a legnagyobb hasznát az egészségügyben dolgozók, illetve a betegek látják. Kérem, államtitkár úr, próbálja meg lobbitevékenysége árán ezt kiharcolni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy ez is egy ilyen rendkívüli felszólalás legyen, most nem úgy, mint egy ellenzéki politikus, hanem mint egy egészségügyi dolgozó, aki több mint húsz évet töltött az egészségügyi rendszerben, számot adunk, számot vetünk az elmúlt időszakról, és megnézzük, hogy mi vár ránk az elkövetkezendő időkben.Ha össze akarjuk hasonlítani a szocialista kormányt és a Fidesz-kormányt az egészségügy területén, akkor sajnos azt kell hogy mondjuk, hogy az egyiknek mostohagyermeke volt, a másik meg még nem érzi, hogy az övé ez a gyermek. A szocialista kormány idején volt egy olyan úgynevezett működési privatizáció, amelynek kapcsán kis kórházakat kiadtak üzemeltetni kft.-knek, köztük Tapolcát, mondjuk, Körmendet, és vehetnénk, mondjuk, Eger városának a kórházát is. Az egyik a MediSyst Kft., a másik a HospInvest Kft. Ez volt az első tőrdöfés ebbe az egészségügyi rendszerbe.

Aztán jött a 2010-es váltás. A Fidesz-kormány két évig gondolkodott azon, hogy mit kezdjen ezzel az egészségügyi rendszerrel, majd 2012-ben egy Semmelweis-terv 2.0-t tett le az asztalra. A kisvárosi kórházakat kistérségi kórházzá avanzsálta, ezt gazdasági szempontokkal támasztotta alá. De ha megnézzük jelenleg  és most visszaérkezünk a jelenbe , megnézzük a jelenben, hogy a Magyar Államkincstár honlapján fellelhető adatok szerint a kórházak adósságállománya hogyan csökkent az elmúlt időszakban, sajnos nem tudjuk elmondani, hogy csökkent. Ugyanúgy fennáll ezeknek a kis kórházaknak az adósságállománya, mint régen.

Nézzük meg, hasonlítsuk össze a munkaerőhiányt, a munkaerő-elvándorlást vagy éppen a szakképzést, a munkaerőképzést itt Magyarországon a szocialisták alatt, és nézzük meg a Fidesz-kormány alatt! Elmondható, és ez nagy igazság, hogy a szocialista kormányzat alatt a munkaerő-elvándorlás nem volt annyira jellemző, mert még nem voltunk tagjai az Uniónak, nem nézegettek külföldre, bár csábította őket a magasabb kereseti lehetőség. Majd jött a Kánaán, külföldre mehettek az orvosaink, a szakápolóink. Sajnos azt kell hogy mondjam, ez a tendencia jelen pillanatban sem állt meg. Az elmúlt pár hétben részese lehettem egy bizonyítványosztásnak, ahol OKJ-s végzett ápolók vehették át a bizonyítványaikat. Azt kell hogy mondjam, sajnos 50 százalékuk kért europassos bizonyítványt, ami annak az ékes bizonyítéka, hogy ők bizony nem Magyarországon, hanem Ausztriában, vagy mondjuk, Németországban képzelik el a jövőjüket.

Nézzük a várólistát! Várólista volt, van, de bízom benne, hogy nem lesz. Azt kell hogy mondjam, ez nem is várólista, ez már az úgynevezett kivárhatatlan lista. Sajnos ez okozza azt a tényt, hogy az állami szektor és a magánszektor, egymástól elszívó erővel rendelkező két egészségügyi szektor, inkább a magánszektor oldalára billen, hiszen egyre több magyar beteg veszi igénybe a magánellátási rendszert. Azt kell hogy mondjam, sajnos ma Magyarországon kialakult a szegények és a gazdagok ellátási rendszere. Minél drágább finanszírozású egy magánegészségügyi ellátórendszer és egy diagnosztikai eljárás, annál kevesebb ember tudja ezt ma Magyarországon igénybe venni.

Nézzük meg, és engedjék meg, hogy egy orvos által elmondott nagy igazságot mondjak itt a Ház falai között. Azt mondta egy általam nagyra becsült és nagyra tisztelt belgyógyász főorvos, hogy Lajos, addig, amíg a betegség diagnózisát nem mondjuk ki, nem írjuk le, nem mondjuk el a tüneteit, addig kezelési tervet nem tudunk rá készíteni. Ezt a diagnózist az egészségügyi rendszerről, azt gondolom, a leghatékonyabban a kórházigazgatók tudnák megtenni. De mit tud tenni az a kórházigazgató, aki mellé  főleg kis kórházakban  gazdasági igazgatói pozícióba bukott pártpolitikusokat és olyan, a gazdasági életben már megbukott embereket tesznek, akik politikailag ellehetetlenítik az ő nyilatkozataikat, hiszen a kórházigazgatók tudják a legjobban, hogy mitől romlik és romlott ez az egészségügyi rendszer.

Azt kérem az ágazat politikai szereplőitől, hogy mentesítsék ezeket az igazgatókat ez alól a teher alól. Oldják le ezt a béklyót a kórházigazgatókról, és igenis hadd mondják el, hogy mi a problémája az egészségügynek. Azt gondolom, ez jó lesz a politikának, jó lesz az egészségügynek, de legfőképpen a legjobb lesz a benne dolgozóknak és a betegeknek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenki tudja a teremben, hogy az eddigi kormányok legnehezebb feladata mindig is az egészségügy és a szociális szféra rendbetétele volt, azon belül is az egészségügyi és a szociális ellátás rendbetétele. Magyarországról tudni kell, és ezt sajnos a statisztikai adatok is alátámasztják, hogy elöregedő társadalmunk van, és nem működik az a családmodell, amely az elmúlt pár évtizedben jellemző volt Magyarországra, amikor is több generáció élt egy házban, kezdve az unokákon, a nagyszülőkön keresztül a szülőkig, így a családtagok be tudtak egymásnak segíteni, és ha már a nagyszülő ápolásra szorult, akkor a gyermeke ezt a feladatot el tudta végezni. De sajnos ma Magyarországon ez egyre nehezebb, hiszen a fiataloknak dolgozniuk kell, vagy, mondjuk, az unokák már külföldön találták meg a számításukat. Egyre kevesebb az a szociális ellátó intézet vagy idősek otthona, amely be tudja fogadni ezeket az időseket, akik már a nap 24 órájában ápolásra szorulnak.

Látjuk, hogy ma Magyarországon a kormány egyre kevesebb ilyen férőhelyet biztosít az elöregedő társadalomnak és az idős embereknek. Ezért az önkormányzatoknak maguknak kell dönteni arról, hogy önerőből vagy akár csekély állami támogatásból létrehozzanak idősek otthonát. Bükkszenterzsébet mert nagyot álmodni és mert nagyot lépni, egy 33 férőhelyes idősek otthonába fogott bele, egy épületet alakítottak át. Igen ám, csak mivel állami támogatás nem volt, és a szűkös anyagi kereteik megszabták azokat a határokat, ameddig nyújtózkodhattak, a belső berendezésre már nem jutott önkormányzati forrás.

(19.00)

Ezért egy közös ismerősünk kapcsán megkerestek, és mivel látták azt, hogy több alkalommal hoztunk már Magyarországra egészségügyi bútorokat, tehát betegágyakat, illetve éjjeliszekrényeket, kérték a segítségünket.

A Jóisten gondoskodó keze azért Bükkszenterzsébet önkormányzata felett is megtalálta a lehető legjobb utat, és egy zürichi kapcsolat révén  és nevezzük is meg itt azt a segítő személyt, aki önzetlen segítségével próbált segíteni Bükkszenterzsébet önkormányzatának, Fekete Szegeti Erikának köszönhetően  az első körben (Taps a Jobbik padsoraiból.) tizenöt darab ilyen ágyat és egyéb felszerelést sikerült Bükkszenterzsébetnek szerezni. Majd, amikor Erika látta azt, hogy nagy szükség van ezekre az ágyakra, egy újabb kapcsolat révén, ami Forchból érkezett, egy idősek otthonából, újabb huszonhét darab elektromos ágy tudja a mindennapjait biztosítani az odaérkező és az ellátásban részt vevő időseknek.

Azt gondolom, hogy ha a politika nem is tud változni, akkor az embereknek kell változni. Ha a politika nem képes változni, akkor a segítő embereknek a segítő szándékára szorulnak ezek az intézmények, hiszen hogyha végigjárjuk az országot, akkor megláthatjuk az áldatlan állapotokat, hiszen hiába kap állami finanszírozást egy ilyen szociális intézmény, a benne lévő bútorzatot éveken keresztül nem tudja lecserélni.

Ezért is van szükség ilyen adományokra, ezért is szeretnénk a svájciaknak megköszönni, és nem csak Erikának, hiszen Svájcban most már egy olyan folyamat indult el, amely, azt gondolom, hogy megállíthatatlan, és nem is szabad megállítani ezt a folyamatot, hiszen a Máltai Lovagrend is felajánlotta a segítségét. Az elkövetkezendő időkben egyre több szociális intézményen fogunk segíteni, fog segíteni a Jobbik, fog segíteni az összes országgyűlési képviselő az adott körzetében, hiszen hogyha a kormánynak már mostohagyermeke az egészségügy és a szociális ellátórendszer, akkor mi próbáljunk meg ezen a politikán változtatni, próbáljuk meg a segítő szándékot előtérbe helyezni, próbáljuk megváltoztatni a szemléletet, és a szemléletváltoztatás által próbáljuk megváltoztatni a politikát.

Még egyszer, de nem utolsósorban köszönjük meg azoknak az intézményvezetőknek, akik felajánlották ezt az adományt, köszönjük meg még egyszer Erikának és azoknak az önkéntes segítőknek, akik több ezer kilométert átutazva ezeket az adományokat ide, Magyarországra szállították. Köszönet érte innen, Magyarországról. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Nagyon nehéz szavakat találni egy ilyen felszólalás után, hiszen én is személyesen ismertem Jánost. Nagyon jó ember volt, egy nagyon jó szakembert és egy végtelen jó embert ismertem meg benne. Isten nyugosztalja!Hétfőn köszönetet mondtam itt a parlamentben napirend utáni felszólalásomban Svájcnak és az adományozóknak, akik több alkalommal már segítettek Magyarországnak és magyarországi intézményeknek. Most ezt a sort folytatva, bár kronológiailag kicsit megszakítva, hiszen Németországból már 2015 óta mind Tapolca, mind egész Magyarország több városa többször kapott már adományt. Ha végigjárjuk Magyarország egy-két közintézményét, és betekintést nyerünk abba az állapotba, amelyben ezek az intézmények szenvednek, megnézzük, mondjuk, egy iskolának a bútorzatát, megnézzük, mondjuk, egy egészségügyi intézménynek a berendezését, felszerelését, hát, kritikus hangok hallatszanak ezekből az intézményekből.

Az elmúlt időszakban nagyon sokszor és sok alkalommal kaptunk már Regensburgból ilyen adományokat, és engedjék meg, hogy pár intézményt fel is soroljak, a teljesség igénye nélkül. Elsősorban Tapolca város önkormányzata kapott több alkalommal irodafelszereléseket, a Batsányi János általános iskola padokat, székeket, a tapolcai kórház egészségügyi felszerelést, ágyakat, az ajkai kórház egyszer használatos felszereléseket, ágyakat több millió forint értékben, a tapolcai idősek otthona, a mindszentkállai idősek otthona  mind-mind elektromos ágyakról van szó , illetve ugyanígy az ajkai idősek otthona is.

Regensburgban van két olyan úriember, akik az egészségtanácsban töltik mindennapjaikat, és segítőkész szándékuk kiapadhatatlan, és napjainkban is érkeznek majd tőlük felszerelések. Ez a felszólalás értük és miattuk van. Szeretném innen is megköszönni az ő önzetlen segítségüket. Az egyik úriembert úgy hívják, hogy Josef Troidl, a másik Rudolf Eberwein. Mindketten Regensburgban a CSU-frakció régi alapító tagjai. Szeretném innen is még egyszer megköszönni nekik, és ugye, nem elég a regensburgi kapcsolat, Magyarországon kell egy kapocs, ami összeköti ezt a két szálat, az pedig nem más, mint Sándor László, az IPA szervezetnek a jegyzője.

Számtalanszor érkezett és fog érkezni ilyen szállítmány, ilyen adomány. Én arra hívom fel innen a parlamentből az intézmények vezetőit, hogy ne féljenek, keressenek meg minket, mi segíteni fogunk nekik, hiszen tudjuk azt, nagyon nehéz ezeket az irodai felszereléseket vagy tantermi felszereléseket önerőből lecserélni, és ezáltal mi segítséget tudunk nyújtani nekik. Köszönjük még egyszer, Regensburg és Németország! (Taps a Jobbik soraiból.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A mai napirend utáni felszólalásomban körülbelül ugyanaz a téma, mint amivel már egy éve is foglalkozom, és megpróbáltam a fideszes képviselők belátását és érzületét megváltoztatni. Ez az SMA betegségben szenvedő betegek sorsa. Az elmúlt hetekben végigizgulhattuk Levente és Zente küzdelmét, küzdelmét az idővel és küzdelmüket a pénzért. Azért dotálhatjuk azt, hogy nagyon rövid időn belül egy nagyon nagy összeg gyűlt össze mind a két kisgyermeknek. Hiszen egy olyan ritka betegségben szenvednek, ami az SMA, és az erre kifejlesztett génterápiás gyógyszer egy igen drága árva gyógyszer, amelynek magyarországi ára 700 millió forint, amit a magyar költségvetés, illetve az egészségbiztosító nem fizet számukra. Ezért egy közösségi adakozás indult, ami eddig példa nélküli volt, de ezután, azt gondolom, példaértékűvé kell váljon.De sajnos ez az ördögi kör, ez a circulus vitiosus nem ért véget, hiszen az ő boldogságuk után jelentkezett egy harmadik kisgyermek, aki még csak pár hónapos. Őt Noelnek hívják, Erdélyben él, és a szülei megpróbálták, hogy ezt a kezelést ő is megkaphassa. Igen ám, de neki is 700 millió forintot kell ehhez a kezeléshez összegyűjtenie.

(21.00)

Nem mehet sajnos ez a végsőkig, hogy emberek adják össze azt, amit az állam kell hogy biztosítson.

De beszéljünk egy kicsit az SMA-ról! Sokan nem tudják, hogy ennek az izomsorvadásos betegségnek három típusa van, a legsúlyosabb az 1-es típus, amikor a beteg nem tud felkelni az ágyból, a légzőizmai is lebénulhatnak, ágyban lélegeztetésre szorul; a 2-es típusú az, amikor ülni tud, illetve felállni, de járásra képtelen; a 3., a legritkább az, amikor járásra is képtelen (sic!), de az izmai hamar fáradnak. Ezekre is létezik egy terápia, amit úgy hívnak, hogy Spinraza, ezt a kezelést, van olyan beteg, aki megkapja a NEAK által, de vannak körülbelül 42-en, akiknek a kezelését elutasította a NEAK. A 40 beteg közül 30 felnőtt, és 10 gyermek vár a gyógyulásra. Nagyon sok előterjesztésünk volt, akár költségvetési, akár határozati javaslat, de sajnos megértésre nem találtunk itt a Házon belül a fideszes padsorok között. Én azt gondolom, ahogy a címben is benne van, hogy az emberi életet és az egészséget nem lehet pénzben kifejezni. Ezeknek a betegeknek ez egy 120 millió forintos költség lenne, amelyet, hozzáteszem, az Európai Unió egyéb tagállamai már ingyenesen adnak az összes ilyen típusú betegnek.

Beszéljünk akkor Daniról, beszéljünk Timiről, beszéljünk Zsoltikáról, és beszéljünk Bálintkáról, akiknek a kezelését elutasította a NEAK. Mi lesz ezekkel a gyermekekkel? Mi lesz ezekkel a felnőttekkel? Lemond róluk a kormány? Egészítsük ki azt a tézist, hogy senkit nem hagyunk az út szélén, egészítsük ki azzal, hogy senkit nem hagyunk betegségben szenvedni, és nem hagyunk senkit meghalni. Ezek a betegek, ha nem kapják meg ezt a kezelést, akkor bizony meghalnak. Leáll a légzésük, mivel légzésre képtelenek, mivel ez a betegség megtámadja az ő légzőizmukat.

Van egy nagyon nagy harcos köztük, akit úgy hívnak, hogy Tímea. Tímea egy egyszerű, de mégis bölcs lány, akinek a tollából nagyon sok jó dolog származik. Engedjék meg, hogy felszólalásom végén rávilágítsak arra, hogy miről szól ez a betegség az ő szemükkel, és ha meghallgatják ezt, akkor egyből megértik, hogy ők miért küzdenek ezért a gyógyszerért. A diagnózis után kétfajta út van; az első, a szerencsés, akik megkapják ezt a kezelést, ők új játékba kezdenek, ez a játék az, hogy megye már ma, ami tegnap még nem. S van egy másik út, ez a legszörnyűbb, akiket elutasítanak, és nem kapják meg ezt a kezelést, ők sajnos ezt a játékot játsszák, hogy vajon megye még ma, ami tegnap még ment. Ez a kérdés.

Nem hagyjuk annyiban ezt az egészet, egy újabb határozati javaslatot nyújtottunk be a tisztelt Ház elé és a bizottságok elé, amely arról fog szólni, hogy a kormány hozzon létre egy alapot, amelybe magánszemélyek, illetve vállalkozások az adójuk 1 százalékát fel tudják ajánlani, illetve adományként tudják ezt az alapot bővíteni, és a kormány egy bizonyos kritériumrendszer szerint segítse ezeket a betegeket ahhoz, hogy túléljék ezt, és ne mondjanak le ezekről az emberekről. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm azt a higgadtságot, amivel kezelte a teremből távozó képviselők látszatát, hiszen egy futballmeccs után is halkabban hagyják el az üres stadiont, mint itt a parlamentben, ahol a munkahelyük is van. Az egy igen fontos kérdés, amiről ez a határozati javaslat szól. A ritka betegségek csoportjába tartozó gyermekek, illetve felnőttek kezelésére egy pénzügyi alapot hoznánk létre. Az elmúlt hetekben, hónapokban nyomon követhettük Zente és Levente küzdelmét az idővel és küzdelmét a pénzért, hiszen egy nagyon drága kezelésre gyűjtöttek a két kisgyermeknek, amely kezelés összértéke magyar forintban mérve 700 millió forint. De hát ez az ördögi kör nem zárult be, tovább folytatódik, a napokban már Noelnek is gyűjtenek. Ő egy egyéves kisgyermek, akinek ugyanilyen kezelést szeretnének a szülei megadni.

(Folytatás a 93/2-ben.)

2018-2022. országgyűlési ciklus Budapest, 2019. november 18. hétfő 93/2. szám

Országgyűlési Napló

Jakab István, dr. Latorcai János és Lezsák Sándor elnöklete alatt Jegyzők: Gelencsér Attila, Hiszékeny Dezső, Szabó Sándor, dr. Szűcs Lajos

Elsősorban mindig az SMA-ról beszélünk, amely a legtöbbször megjárta a világot és a médiát. De hát el kell mondanunk, hogy egy brutális számról van szó, ma Magyarországon közel 800 ezer honfitársunk szenved valamilyen ritka betegségben. A választókerületemből Krisztiánt tudnám felemlíteni. Krisztiánnak egy olyan ritka betegsége van, amely a verejtékmirigyet támadja meg, folyamatos gyulladásban van, és csak sebészeti úton lehet ezeket a gócpontokat és gócokat megszüntetni. Krisztián szülei nagyon szerény anyagi körülmények között élnek, a mindennapi megélhetés is gondot okoz számukra, s még megemlíteném azt is, hogy a kezelések után folyamatos kötéscserére és fertőtlenítésre van szükség, de a család sajnos ezt sem tudja megteremteni, a BNO-kódok pedig nem teszik lehetővé azt, hogy az ő számára ingyenesen hozzáférhető legyen a kötszer és a fertőtlenítőszer.

Ezért több egyeztetés és előzetes vizsgálatok után úgy döntöttünk, hogy beadunk egy olyan határozati javaslatot, amely ma Magyarországon nem ördögtől való, s már használták is. Ez egy pénzügyi alap létrehozása, egy olyan pénzügyi alap létrehozása, amely azon ritka betegségben szenvedők és köztük az SMA-sok kezelését is tudná támogatni, akiket valamilyen oknál fogva az állami egészségügyi ellátórendszer kitaszít magából és az út szélén hagy. Ez a pénzügyi alap három lábon állna. Az első lába a befizetett adó 1 százaléka, a második láb egyéb adományok vállalkozások és magánszemélyek részéről, a harmadik pedig természetesen egy kormányzati forrás hozzárendeléséről szólna.

Ilyen pénzügyi alap már volt Magyarországon, amikor a legnagyobb ipari katasztrófa sújtotta Veszprém megyét, a vörösiszap-katasztrófa. Akkor több vállalkozó, kis- és nagyvállalkozások, sőt még az önök által ördögként emlegetett Soros György is 2 millió dollárt utalt ebbe az alapba. Hasonló lehetőséget kell biztosítani azoknak a betegeknek ma Magyarországon, akik valamilyen oknál fogva a magyar ellátórendszerből kikerülnek.

Vannak azok az SMA-betegek, akiket elutasított a NEAK, és az ő kezelésükre Magyarországon már törzskönyvezett gyógyszer létezik, az úgynevezett Spinraza gyógyszer, amelynek az össz éves kezelési költsége körülbelül 120 millió forint. Így lehetőség nyílna azoknak a felnőtteknek és ma még viszonylag jó egészségi állapotban lévő SMA-s betegeknek, hogy megérjék az öregkort. Tisztelt képviselőtársaim, lehet, hogy önök nincsenek tisztában azzal, hogy ez az izomsorvadásos betegség egy halálos betegség, ha a beteg nem kapja meg a megfelelő gyógyszert. S kérdezhetik, hogy mi a megfelelő gyógyszer. A megfelelő gyógyszer a Spinraza nevű készítmény, amely Európában, például Romániában, Szlovákiában, Ausztriában, Németországban, Olaszországban, és sorolhatnám tovább, minden korosztály számára minden típusú betegség esetén ingyen kapható. Ezért áll elő az az anomália, hogy nagyon sok magyar honfitársunk összegyűjti a pénzt és elmegy Olaszországba, hogy ott megkapja a kezelést. Ezért kérem az önök támogatását.

Ahogy elnök úr is elmondta a felvezetésében, a határozati javaslatot elutasították. Bár nemmel szavaztak a kormánypárti képviselők, egy „tartózkodom”-ot nyomtak, de azt mindenki tudja, ahogy a tartózkodás megfelel egy udvarias nemnek is. Tisztelettel kérem önöket, hogy gondolják át még egyszer, s most nem politikai szavazásról lenne szó, hanem egy lelkiismereti szavazásról. Próbáljunk meg segíteni azoknak a beteg gyermekeknek és felnőtteknek, akiknek ez az életet jelenti. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy megköszönjem azon képviselőtársaim támogatását, akik jónak találták ezt, és a szavazás során is támogatni fogják. Itt valóban egy megelőző momentum is volt, hiszen ebben az évben egy 4,1 milliárdos költségvetési átcsoportosítást javasoltunk, amit a Költségvetési bizottságnak a kormánypárti képviselői sajnos nem támogattak. Most másik oldalról próbáltuk ezt megközelíteni: egy olyan alapot hoznánk létre, amely ezt a költségvetést, a jelenlegi, 2019. évi költségvetést semmilyen formában nem érintené, ez egy lehetőséget adna az állampolgároknak arra, hogy ahogy eddig is, az előző két esetben az adományaikból tudjon a kormány segíteni egy szakértői grémiumon keresztül. De azt nagyon jól tudjuk, vártuk azt, hogy kormánypárti képviselők is felállnak, és akár pró és kontra elmondják az érveiket, de azt tudjuk, hogy amikor egészségügyről van szó, akkor vagy álhíreknek mondják, amik felröppennek, vagy inkább hallgatnak, ahogy azt a mai ülésen is lehetett hallani, amikor az egészségügy átszervezéséről, kórházbezárásokról, osztályok átcsoportosításáról volt szó.

De azért azt ne felejtsük el, hogy nem az ellenzéktől indult a kórházaknak az átcsoportosítása és osztályoknak az átcsoportosítása, hanem a Kórházszövetség újdonsült elnökének a legelső nyilatkozatából! Én ezért szerettem volna azt, ha kormánypárti képviselők felállnak, és azt mondják, hogy ezért nem támogatható, hogy ilyen átalakítást szeretnének.

Egyetlenegy dolgot kérünk: vegyék tárgysorozatba ezt, egy szakmai vitát folytassunk le róla. Lehet rajta finomítani, a jobbító szándékot mindig szívesen veszem, a gáncsoskodást viszont nem, főleg akkor nem, amikor gyermekekről, beteg emberekről van szó. Köszönöm a szót. (Taps az ellenzék soraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! „Miért félnénk, miért élnénk, ha nem egy álomért?”  idén 60 éves Ajka városa. 1959. október 6-án a Magyar Közlöny 100. számában közzétették az Elnöki Tanács 14/1959. számú határozatát Ajka és Tósokberénd községek egyesítéséről és Ajka várossá alakításáról. A város gazdasági alapjainak kialakítását a szénbányászat megindulása rakta le. A rendszerváltásig bővült az erőmű, korszerűsödött az üveggyár, létrejött a Videoton legnagyobb vidéki gyára, elkészült a Timföld II., meggyorsult a városiasodás. Új iskolák, óvodák, bölcsődék épültek, átadták az 550 ágyas kórházat, kialakítottak lakótelepeket, és megújult a városközpont. A Magyar Urbanisztikai Társaság 1987-ben Ajkának ítélte meg a Hild-díj egyikét.

A rendszerváltás első éveiben még nem történtek mélyreható átalakulások, a privatizáció volt az első olyan gazdasági folyamat, amely a város életét is megváltoztatta. Új tulajdonosai lettek a timföldgyárnak, az üveggyárnak, az erőműnek és a Videotonnak.

Bezárták a kohót. A formaöntödét értékesítették. Megkezdi Ajkán a működését a Le Bélier cég. Egyesítik a bányákat az erőművel, megkezdődnek a bányabezárások. Ez az első nagy csapás Ajka társadalmára. Bezárják a Jókai-bányát, le is bontják. Következik a padragi bánya. 2004-ben befejezi működését Ármin-bánya is. A valamikor 5 ezer embert foglalkoztató bányák bezárásra kerültek. A munkanélküliek száma ekkor eléri a 20 százalékot.

Ennek felszámolására az önkormányzat munkahelyteremtési programot indít, pénzügyi támogatás igénybevételével. Több mint 1200 új munkahely jön létre. 2016-17-ben irtózatos mennyiségű pernye hullik a városra. Szerencsére a rendszerváltást követően cégek telepednek a városba, melyek nagyvállalatokká növik ki magukat. A város gazdasági erejét mutatja, hogy a nemzeti GDP 1 százalékát adja, amit 17 ezer munkavállalóval ér el.

Megújulnak az épületek, színes lett több mint 6 ezer lakás. A kiépített utak több mint 70 százalékot tesznek ki. A város szinte teljesen átépül. Ezt támasztja alá, hogy a városfejlesztés és a városvezetés megoldásaiért az Európa Tanács az Európa-díj elnyerésének három megelőző fokozatát Ajka városnak ítélte. Itt elmondanám, hogy hasonló eredményekkel Magyarországon csak két város büszkélkedhet.

A város lakosainak kultúrszomja hihetetlen igényű: ezer megkérdezett városlakóból 116 a színházba járók száma. Országosan előkelő helyen áll ez a város is, akárcsak a sporttal kapcsolatos mutatókban.

(23.20)

Semmi sem lehetetlen, és az ajkaiak ezt számos alkalommal bebizonyították.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ugye, önök is büszkék erre a dunántúli városra? Ugye, önök is csodálattal néznek arra a kitartásra, tenni akarásra, az ország és a városuk iránti szeretetre, ami az ajkaiakra jellemző? Ugye, önök szerint is tiszteletre méltó és példaértékű a közösségi összefogás, a „nem adom fel” attitűd? Ugye, önök is úgy gondolják, nem lehet véletlen az, hogy a város születésnapján a Pannon Várszínház „Egy álomért” című darabjában a Pál utcai fiúk történetén keresztül mutatták be az elmúlt évtizedeket? Ugye, önök is úgy vélik, hogy a város, amely ennyi nemzetközi díjban részesült, ilyen magas arányban járul hozzá a nemzeti össztermékhez, megérdemli a támogatást? Az a város, amely ennyi mindenen keresztülment, ilyen nehéz időket megélt, ahányszor újjászületett, mint egy főnixmadár, minden tiszteletet megér.

Ajka városának jogos elvárása az, hogy véleményüket tiszteletben tartva csakis az elért eredmények és a közös építkezés számítson önöknek a jövőben, és ne kelljen félniük politikai bosszútól, a források megvonásától, mint sajnos az elmúlt években. Az ember számít, illetve az, ki mit tett le az asztalra, nem a pártszín  mi Ajkán így gondolkodunk. Ezekkel a sorokkal zárom felszólalásomat. Boldog születésnapot, Ajka! (Taps az ellenzéki sorokban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Adhattam volna a napirend utáni felszólalásomnak is a struktúraváltás 2.0 címet, hiszen azt tudjuk, hogy 2010-ben, amikor a Fidesz kormányra került, az egészségügyben egy mélyreható egészségügyi folyamatot indított el, amit a kórházak szintjén struktúraváltásnak hívnak. Azért nézzük meg, hogy az egészségügyi rendszer struktúrája miből is áll: áll három pillérből, a megelőzésből, a prevencióból, a gyógyító-aktív ellátásból, ami a kuráció, illetve a krónikus ápolási ellátásból, ami a prevenció. Ezt a fajta strukturális kórházi átalakítást 2012-ben hajtották végre először, és ennek is kétfajta része van, az egyik a területi, a másik pedig a kórházi struktúraváltás.

A területi azt jelenti, amikor a kis kórházakban megszüntetik az aktív fekvőbeteg-ellátást, mondjuk, a sebészetet, a belgyógyászatot. Ennek lett sajnos áldozata a tapolcai kórház, és most jön a hírek szerint, de majd elmondom részletesebben, az intézményi szintű struktúraváltás, ami azt jelenti, hogy a még megmaradt kis kórházakat nagyobb kórházakba áthelyezik, illetve telephelyként üzemeltetik, majd az adott anyakórház megszünteti az aktív fekvőbeteg-ellátást. 2012-ben 45 funkcióváltó kórház volt, ami azt jelenti, hogy 1882 aktív ágyat szüntettek meg önök itt az országban, és adtak át egyéb kórházaknak, de mellé pluszfinanszírozást, pluszorvost, -ápolót nem.

Ha megnézzük azokat a nyilatkozatokat, amelyek a napokban felröppentek, az EMMI egyből reagált rájuk, hogy ezek teljes mértékig álhírek, és itt a kormányzat nem tárgyal ilyenekről. Mindig azt kell mondani, hogy az igazság valahol félúton van, és az ördög mindig a részletekben rejlik. Ha az EMMI-nek nem is hiszünk, akkor próbáljunk meg egy-két felelős beosztású embernek az elmúlt időszakban tett nyilatkozataiból idézni.

Először például Kásler Miklós miniszter úr, azt mondja: „Hogyha megvan a struktúra, a pontos tevékenységhez lehet rendelni forrásokat.” Ez az A; utána jön a B nyilatkozat: 2019 márciusában a Kórházszövetség új elnöke, Ficzere Andrea a Magyar Hírlapnak egy mélyinterjút adott, s megkérdezték többek között arról is, hogy mi a véleménye a kormány azon intézkedéséről, hogy a kórházi gazdasági igazgatók mellé úgynevezett kancellária-rendszert próbál kialakítani. Ő egyértelműen kijelentette azt, hogy ez a rendszer rossz, hiszen a gazdasági igazgatók tudják a munkájukat, ismerik a kórházak működését; egyetlen egyet nem értek, hogy hogyan lehet ekkora a kórház adósságállománya. És folytatta a gondolatmenetét: inkább azt a kérdést tenném fel, szükségese ennyi aktív ágy Magyarországra. Majd folytatta: szerintem nem.

Még egy államtitkári nyilatkozat, ami a napokban került nyilvánosságra. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár adott egy nyilatkozatot, és megkérdezték tőle, hogy ugye, teljes mértékig álhír, amit az ellenzék vagy egy-két sajtóorgánum próbál itt hangsúlyozni, hogy kórházakat zárnak be.

Egyből nagyon szépen és nagyon okosan feltették neki a kérdést, hiszen itt nem kórházbezárásokról van szó, tehát kórházakat önök nem fognak bezárni, hanem funkciókat fognak csökkenteni, és funkciókat, kapacitásokat fognak átcsoportosítani, ahogy államtitkár asszony is nyilatkozott. Azt mondta: kórházbezárásról nem beszélhetünk, itt a kapacitások átcsoportosításában kell gondolkodni. De teljesen mindegy, hogy melyik mondatot mondom el, a lényeg ugyanaz, ennek a kárát sajnos megint csak a kis kórházak látják.

Önök struktúraváltást hajtanak végre, úgy, hogy nem egyeztetnek az ott élőkkel, a betegekkel, a kórházigazgatókkal és az ellenzéki pártokkal. Svéd és francia modellt hoznak ide, ami Svédországban, Franciaországban működik, de Magyarországon nem. Önök úgy kezdenek el egy struktúraváltást, mint mondjuk, egy építőiparban elkezdenek egy építkezést, és a tetőt akarják először megépíteni, és négy emberre próbálják azt a terhet rakni, amit ez a tető nyom alattuk, és amikor valamelyik része megrogyatkozik, azt próbálják meg csillapítani.

Ugyanez folyik itt: struktúrát váltanak úgy, hogy az alapellátást nem erősítették. Struktúrát váltanak úgy, hogy a mentést lecsökkentik. Struktúrát váltanak úgy, hogy a járóbeteg-szakrendeléseken lassan nem lesz orvos, és tényleg igaz lesz az a mondás, amit már három éve mondtam Rétvári államtitkár úrnak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), hogy össze fogják vonni a szemészetet és a reumatológiát, és egyszerre fogják vizsgálni a nézését és a járását is. (Derültség és taps a Jobbik padsoraiból.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Előre leszögezem, hogy a Jobbik-frakció támogatni fogja ezt az előterjesztést, hiszen ez arról szól, hogy beszéljünk róla, vitázzunk róla. Arató képviselő úr azért elmondta azt, hogy a kormány az elmúlt hétben bejelentette azt, hogy sikerült megállapodást kötniük a Biogennel, ami egy nagyon hosszú egyeztetés vége, de azért nézzünk mindig a sorok közé, hogy mi mit szeretnénk elérni, mit szeretne a keresztény értékrendet képviselő ember elérni. Mi azt szeretnénk, ha minden egyes beteg megkapná ezt a gyógyszert, ugyanúgy, ahogy az Európai Unió egyes tagállamaiban, köztük Ausztriában és Németországban. A jelenlegi rendelet úgy szól, hogy minden 18 év alatti gyermek igénylés nélkül, egyedi kérelem nélkül megkaphatja. Jön a kérdőjel. Tisztelt Képviselőtársaim! Eddig a beteg gyermekek csak kérelem alapján kaphatták meg, akiknek nagy részét elutasították. Rossz szakmai indok volt? Vagy kevés volt a pénz? Valamelyik biztos.

Mi a különbség a 17 és fél éves SMA-s beteg és a 18 és fél éves SMA-s beteg között? Semmi. Ugyanaz a problémájuk, és ugyanaz a gyógyszer gyógyítja meg őket. Mi a különbség a lélegeztetőgépen lévő Bálintka  aki 6 éves és nem fogja megkapni e rendelet szerint ezt a gyógyszert , és mi a különbség a 42 éve SMA-betegséggel küzdő Tímea között? Ő kívül kerül a periférián? Ő nem számít? Ő még jelen pillanatban jól érzi magát, de ha nem kapja meg ezt a kezelést, mert e rendelet hatálya szerint ő nem jogosult rá, akkor semmi más nem vár rá, csak az állapota rosszabbodása, és sajnos ki kell hogy mondjuk e Házban azt is, hogy az állapotrosszabbodás halálhoz fog vezetni. Nem ítélhetünk halálra Magyarországon senkit (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) politikai és pénzügyi indokokkal.

Én azt kérem képviselőtársaimtól, hogy fogadjuk be ezt a tárgysorozatba vételt, vitázzunk róla, és a jövő az, hogy ezt a Zolgensma-kezelést minden egyes két év alatti gyermek is megkaphassa. (Az elnök ismét csenget.) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt nagyon sok mindenről szó volt, csak a lényegéről nem, hogy miről szól ez a törvény. Természetesen egyet lehet érteni azzal, hogy a fiatalkorúak és a nemdohányzók védelmében hozunk egy olyan törvényt vagy törvényjavaslatot, ami azt a célt szolgálja, hogy ezeket a fiatalokat eltántorítsuk attól a lehetőségtől is, hogy ők valamikor is cigarettához nyúljanak. Úgy mondom ezt, hogy én egy dohányos ember vagyok, de ez nem erről szól. Önök is tudják nagyon jól, 2013-ban, amikor az első pályázatok kiírásra kerültek, az olyan célból került kiírásra, hogy olyan családi vállalkozások jussanak koncesszióhoz, amik már évek vagy évtizedek óta dohányboltot vagy trafikot üzemeltetnek. Megjelentek a pályázati elbírálások, és jött a nagy úgymond pofára esés, olyan emberek nyertek koncessziót, akik dohányboltot nemhogy belülről, de lehet, hogy még kívülről se láttak.

Ekkor a nagy felháborodásra Orbán Viktor, 2013. május 3-án a Magyar Nemzetben megjelent egy cikk, a Kossuth rádió egy pénteki „180 perc” adásában a következő nyilatkozatot tette: „Nem engedhető meg, hogy elveszítsék a megélhetésüket azok, akik eddig főállásban trafikot működtettek, de nem nyertek dohánypályázatot.”  Ezt mondta Orbán Viktor. Ő kezességet vállalt azokra a családi vállalkozásokra, amelyek már évtizedek óta vállalkozásban és több száz embert alkalmaztak. Ő kezességet vállalt ezekért a trafikosokért, és önök most ezzel a törvényjavaslattal a koncessziót nem nyert kisvállalkozásokat teljesen eltörlik a föld színéről. Ez nem arról szól, hogy maguk megmentik itt a fiatalokat, meg a nemdohányzók védelme meg az e-cigaretta; az e-cigaretta, mondjuk, az is a dohánybiznisz része.

Vegyünk egy 30 ezres várost! Amikor ez a törvény életbe lépett, akkor kétezer főnél húzták meg a határt, hogy kétezer főnként lehet dohánykoncessziót nyerni. Körzetemben van egy ekkora város, Ajka városa, az 15 koncessziót jelent. Majd rájöttek, hogy vannak azért mások is olyanok, akik nem nyertek, húzzuk ezt a határt egy kicsit tovább, legyen háromezer fő, háromezer főnként lehet egy dohánytrafikot nyitni. Na, innen már kiesett öt trafikos. Most ebben a törvénykezésben, ebben a legújabban önök négyezer főre emelik, és annak a dohányos kisvállalkozónak, aki nem nyert koncessziót, de dohányboltot üzemeltet, még esélye se lesz, hogy koncessziót nyerjen! Hol van az a garancia, amit az önök pártelnöke, Magyarország miniszterelnöke egy nemzeti lapnak és egy rádiónak nyilatkozott? Önök garantálják azt, hogy azok a családi vállalkozások, amik tényleg ebből élnek, és nem a profitot szedik le az emberekről és adják tovább, a megélhetésük biztosítva legyen úgy, ahogy azt Orbán Viktor megígérte nekik? Ők ezt várják.

Azt, hogy 2021-re majd egységes megjelenése lesz a dohánytermékeknek, és akkor fogjuk behozni azt a szabályozást, amit Szilágyi képviselőtársam is benyújtott ellenzéki képviselőként, önök is biztos nagyon sokat járnak az Unió többi tagállamába, ott nem kell trafikba menni ahhoz, hogy cigarettát vegyenek, ott bemennek egy benzinkútra vagy bármely boltba, ott ugyanúgy kapnak, ugyanúgy belátnak az üzletbe, ugyanúgy érvényesül az a jog, és ott nincsenek ilyenek, hogy megtámadnak trafikost. Magyarországon sajnos ez is probléma, ezt is sajnos önök okozták! A helyzetet nem 2021-ben kell kezelni, ha szeretnék, hanem azt most, még 2019-ben, amikor itt előttünk van ez a törvény.

Szeretnék választ várni arra, hogy mi lesz azokkal a kisvállalkozókkal, akik ily módon kiszorulnak erről a piacról. Vagy önök a haverjaikat szeretnék segíteni, hogy még több pénzt bezsebeljenek? Mert ez nem arról szól, felejtsék el, ez nem arról szól, hogy maguk megvédik a fiatalokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és a nemdohányzók védelmében! Ez egyetlenegy dologról szól, hogy a haverjaikat még több koncesszióhoz juttassák. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A tavalyi év végén kerestek meg a dobai pszichiátria bezárása és az ott kezelt betegek további sorsa ügyében. A tisztánlátás érdekében írásban az emberi erőforrások miniszteréhez, illetve önhöz fordultam, melyre azt a választ kaptam: nincs szó az intézmény bezárásáról, politikai hisztériakeltés folyik. Államtitkár úr válasza akkora felháborodást keltett az érintetteknél, hogy elözönlöttek az aggódó hozzátartozók, az ott dolgozók és sümegi lakosok által írt levelek.

Mivel az évek óta szerzett rossz tapasztalataim alapján a kormánynak már nem tudok hinni, ezért személyes látogatást tettem abban a csodálatos dobai kastélyban, ahol ez idáig 200 pszichiátriai beteget kezeltek. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy az államtitkár úrtól kapott válasszal ellentétben a kastély egy részét már kiürítették, és folyamatban van a többi beteg áthelyezése is a környező kórházakba, mondjuk, például Sümegre, hajléktalanszállókba, például Tapolcára.

Családtagok elmondása szerint kész tények elé állították őket, hogy oldják meg a gyógyszeres kezelésre és állandó felügyeletre szoruló hozzátartozójuk otthoni vagy szociális otthonban történő elhelyezését. Sajnos munka mellett és az intézmények végeláthatatlan várólistái miatt egyik opció sem megoldható számukra. Ezért szeretném megkérdezni államtitkár urat a következőkről: mi lesz a betegek sorsa? A Sümegre kerülő betegek miként lesznek elkülönítve a járóbeteg-szakellátás épületétől és a gyermekorvosi rendelőtől? Mivel eleve óriási a szakemberhiány a szociális szférában és az egészségügyben, miként oldják meg a betegek ellátását? Végezetül, de nem utolsósorban: kinek kell a kastély? És egy nagyon fontos kérdés: a hajléktalanszállóra, Tapolcára helyezett ellátottakkal vagy gondozottakkal mi lesz április végén, amikor a krízisidőszak lejár, és tapolcai érintettsége ezeknek a betegeknek, gondozottaknak nincs? Várom megtisztelő, őszinte és szakmaiságban hemzsegő, de politikától mentes válaszát. (Taps a Jobbik soraiból.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Meglepő lehet, hogy egy napon kétszer ugyanolyan felszólalás hangzik el, de el kell hogy mondjam, abban a napirendi műfajban, ami elhangzott, a szóbeli kérdés, nem lehet két percben elmondani a dobai intézmény múltját, jelenét, és megpróbálunk beletekinteni a jövőjébe.Ha kronológiai sorrendbe próbálom szedni azt az elmúlt időszakot, ami a dobai pszichiátriai intézmény életében elmúlt és létrejött, akkor el kell kezdenünk 2019 decemberében, amikor is egy belső anyag szivárgott ki, amely szerint több egészségügyi intézményben átszervezések, struktúraátalakítás, osztálybezárások lesznek, és itt volt megemlítve a dobai Erdődy-kastélyban működő pszichiátriai bentfekvős intézet is.

Itt 200 beteget ápolnak, és a hírek szerint akkor leírta ez a lap, hogy több beteget a sümegi centrumban helyeznek el, és otthonukba engedik a betegeket. Ekkor írásbeli kérdéssel fordultam miniszter úrhoz. Rétvári Bence államtitkár úr egy kétsoros politikai válasszal ütötte le a kérdést. Azt mondta, hogy semmi ilyenről nincs szó, ez egy sima politikai hisztériakeltés.

Amikor közösségi oldalamon ezt a választ megjelentettem, nagyon sok ott dolgozó, hozzátartozó keresett meg, és elmondták, hogy pont az ellenkezője az igaz. Ekkor vettem a bátorságot, és elmentem mind a sümegi pszichiátriára, mind a dobai kastélyba, és ott érdeklődtem. Mind a két helyen megerősítették, hogy nem is értik, hogy államtitkár úr miért hazudott ebben. A kiürítés már jelen pillanatban is folyamatban van. A 200 betegből már 90 beteget vagy otthonába, vagy - most kapaszkodjanak meg! - hajléktalanszállóra helyeztek, és 110 beteget fognak még áthelyezni a sümegi pszichiátriára, illetve a közben megüresedő sümegi krónikus osztályra.

Több kérdés merülhet fel az emberben. Egy: ha egy képviselő feltesz egy írásbeli kérdést egy kormányzati szereplőnek, akkor annak a kormányzati szereplőnek mi a dolga? Hogy válaszoljon rendre, tisztességgel egy képviselőnek, aki a feladatát szeretné ellátni, vagy azt a dolgot próbálja meg takargatni, és hazugságot az arcával is felvállalva, félreterelni a képviselőt? Azt gondolom, hogy egy államtitkárnak vagy egy miniszternek mindig az igazságot kell elmondani, anélkül vagy azzal együtt is, hogy ez néha fájhat.

Ha megnézzük ezt a területet, ezt a kastélyt, ahol ez az intézmény elterül, akkor azt kell hogy mondjuk, hogy Doba külterületén egy gyönyörű, 1800-as évek végén épült kastélyról van szó, amihez tartozik jelen pillanatban egy 90 hektáros angolpark; az elmúlt években közel 400 millió forint összberuházásban felújították ezt a parkot. A kastély épületére sajnos már nem került ilyen forrás, és ezért az évek folyamán ez a kastélyépület elhasználódott.

A másik kérdés: amikor államtitkár úr felé egy második kérdésben is fordultam, és lelepleződött az ő hazugsága, akkor már megpróbálta szakmai irányba vinni a kérdést. Válaszában az szerepelt, hogy XXI. századi pszichiátriai kezelést próbálnak biztosítani minden betegnek, és a járóbeteg-szakrendelés felé viszik el ezt az irányt.

A következő a kérdésem: az a beteg, az a pszichiátriai beteg, az a szenvedélybeteg, aki egy bentlakásos, és még egyszer mondom, zárt intézmény keretén belül is megpróbálja kijátszani a nővérek, orvosok figyelmét, és nem veszi be a gyógyszert, majd ő el fog menni a járóbeteg-szakrendelésre? Ki vállalja fel a felelősséget azért, ha az ő állapota rosszabbodik? Másik oldalról közelítsük meg: milyen pszichiátriai kezelést tud biztosítani a tapolcai hajléktalanszálló? Semmilyent. Mi lesz azokkal a betegekkel, ha lejár a krízisidőszak, és kiengedik őket onnan a hajléktalanszállóról, nem kell ellátást biztosítani, mivel tapolcai kötelékkel nem rendelkeznek? Ezt hívhatjuk úgy Doba esetében, hogy OPNI 2., amit önök végrehajtanak.

Felmerül az a kérdés, hogy kié lesz a kastély. Valószínű, egy új Döbrögié. De a legfontosabb: mi lesz az ott dolgozókkal? A veszprémi kórház vezetősége tartott egy értekezletet, hogy ők nagyon szívesen átveszik azt a 120 dolgozót, akik ott dolgoznak jelen pillanatban. Az egyik részük mehet a sümegi pszichiátriára a betegeivel és kezelheti tovább, a másik rész pedig a veszprémi Csolnoky Kórházba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindegyik intézménybe az utazás két óra. Ki fizeti ki nekik ezt a két órát? Senki. És ha ezzel a lehetőséggel nem éltek, akkor egy olyan aljas szankciót próbálnak bevezetni, hogy a végkielégítésüknek csak az 50 százalékát fizeti ki a munkáltató úgy, hogy ledolgoztak 35-40 évet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ebben az intézetben.

Azt gondolom, hogy ha legközelebb egy képviselő kérdést tesz fel (Az elnök ismét csenget.), az a minimum, hogy az államtitkár őszinte és szakmai választ adjon. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

(18.30)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A börtönbiznisztörvény után egy hasonló bizniszre térnénk át. Ez az egészségügyi biznisz, ami a kormány számára is kiemelt bizniszforrás lehet. És kapcsolódhat a hétfői felszólalásomhoz, amelyben a dobai pszichiátriai intézmény bezárásának körülményeit taglaltam. Kicsit hasonlít rá, sőt, nagyban hasonlít ez a folyamat.Akkor említettem, hogy egy napilapban megszellőztettek egy kormányzati szándékot, miszerint több kórházat, illetve osztályt szüntetnének meg, és abban nevesítették a dobai pszichiátriai intézményt, és kiderült ott  ugye, az első kérdésemre kapott államtitkár válasz egy politikai válasz volt , hogy semmi, ez egy hisztériakeltés, amit a képviselő úr tett, nem történik ott semmi; majd kiderült, hogy mégis megszüntetik azt az intézményt, kiköltöztetik onnan a betegeket.

Ugyanezt a kérdést tettem föl államtitkár úrnak a tapolcai kórház esetében, hiszen ebben a lapban és ebben az anyagban nevesítve lett a tapolcai kórház és az ott lévő aktív ágyak. Érdekes módon ugyanazt a taktikai és politikai választ kaptam, hogy semmi nem történik, politikai hisztériakeltésről van szó.

Ha ezt a két ügyet összevetjük és az eljárásokat figyelembe vesszük, akkor sajnos el kell hogy mondjuk, hogy ahogy a dobai pszichiátriai intézmény kapcsán hazudott az államtitkár, feltételezhetjük azt, hogy itt is hasonló ügy folyik. Ha megnézzük az előző években kialakult tendenciát és folyamatot, akkor azt el kell mondanunk, hogy 2010 óta, mióta a Fidesz kormányoz, már nem lehet visszamutogatni az egészségügyi rendszer hibáira, az előző szocialista kormányra! A szocialista kormányoknak is rengeteg hibájuk volt, de kérdezem képviselőtársaimat: mit tettek önök az elmúlt tíz évben azért, hogy ez a rendszer stabil legyen és működőképes? Semmit.

Ha csak a tapolcai kórházból elvándorolt orvosokat és nővéreket nézzük az utóbbi egy évben, és akkor szűkítsük le az utóbbi fél évre, akkor azt el kell hogy mondjam, hogy a tapolcai kórházból elment szemészdoktor, elment pszichiáterdoktor, elment most már a nőgyógyászdoktor, két diabetológus, elmegy a kardiológus főorvos is. Ez önök szerint struktúraátalakítás vagy tudatos leépítése a kórháznak? És azt tudja mindenki  legalábbis aki a teremben ül, bízom benne, hogy igen , hogy az uniós pályázat fenntartási időszaka ebben az évben lejár. Nagyon sok bent dolgozó, illetve a városban közéleti szereplést elvállaló ember keresett meg az elmúlt időszakban azzal, hogy Lajos, mi lesz ezzel a kórházzal, ha lejár a fenntartási időszak. Igazake azok a hírek, hogy ezt ugyanúgy, ahogy más egészségügyi intézményt, privatizálni szeretnék, vagy csak krónikus és rehabilitációs ellátást végeznének, még azt a 15 belgyógyászati ágyat is megszüntetnék, amit nagy kínkeservesen 2018-ban sikerült visszaadni a kórháznak?

Képviselőtársaim bizonyára nem tudják, hogy ez a több mint százéves kórház úgy épülhetett meg, hogy az ott élők a saját vagyonukat, szabadidejüket fektették bele abba, hogy az ott élőknek az egészségét megőrizze ez a kórház. Elénk került egy 28 oldalas kormányzati anyag, amely taglalja a későbbiekben változásban bekövetkező egészségügyi intézmények sorsát, és nagyon sok olyan célzást lehet észrevenni benne, ami igenis a struktúra átalakítását, a kórházi ágyak leépítését célozza meg. Egyet ismertetnék önökkel. A dokumentum leszögezi, hogy elengedhetetlen az aktív fekvőbeteg-szakellátás arányainak és kapacitásainak csökkenése és ezzel egyidejűleg az alapellátás és járóbeteg-szakellátás tevékenységi körének bővítése. A második résszel teljesen egyet lehet érteni, hiszen ha valamit csökkentenek, valamit bővíteni kell. Csak itt az elmúlt tíz évben  és még egyszer mondom, a fideszes kormányzás alatt  sem az alapellátás, sem a járóbeteg-szakellátás kapacitása, eszközellátása nem lett bővítve. Itt egymásra épülő dolgokról beszélünk, egyik a másik nélkül nincs.

Sajnos a háziorvosok kiöregedtek, a háziorvosi betöltetlen praxisok száma nagyon nagy, így a legnagyobb kárvallottjai az egészségügyi struktúra átalakításának az olyan térségek, települések lesznek, mint mondjuk, Tapolca. És sajnos azt kell hogy lássam az elmúlt négy-öt évben a parlamentben kialakult vitakultúrában, hogy az ugyanolyan, amit láthattunk itt a törvénybiznisz kapcsán, ez sajnos ugyanilyen az egészségügyi vita kapcsán. Egy hasonlattal hadd éljek! Tehát önökkel vitatkozni, kedves fideszes képviselők, sajnos olyan, mint egy verébbel sakkozni. Először az első lépésben ledönti az összes bábut, második lépésben rápiszkít a sakktáblára, és harmadik lépésben örömujjongásba kezd, hogy ő győzött. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Így nem lehet egy témáról vitatkozni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatva az egészségügyi dolgokról az eszmecserét, most áttérnénk egy másik szegmensére az egészségügyi dolgozóknak, ez az Országos Mentőszolgálat. Az elmúlt időszakban, amit le tudtam dolgozni az egészségügyben, a fél munkaidőmet az Országos Mentőszolgálat kötelékében teljesítettem, a másik felét pedig kórházban. Régen is voltak olyan atrocitások, amelyek a mentődolgozókat érték, de sajnos ezek akkor, abban az időben nem kerültek napvilágra. Idősebb dolgozók mondták el az újonnan bekerülő fiatal dolgozóknak ezeket a történeteket. Rendőrségi ügy nem nagyon lett belőle.Az elmúlt hetekben, hónapokban az emberek kedélyét egyre jobban borzolta az, hogy nagyon sok helyen és nagyon sokszor inzultus éri azokat az embereket, akik a napjaikat, a mindennapjaikat, a munkaidejüket azzal töltik, hogy emberi életeket mentsenek. Nagyon egyszerű, hogyha beütjük az internetes keresőbe ezt a kifejezést, hogy „mentődolgozókra támadtak”, akkor 2010-ig visszamenőleg nagyon sok, sőt, azt kell hogy mondjam, végeláthatatlan cikkek tömkelegét tárja elénk az internet. Párat felsorolnék önöknek: „Mentősökre támadt egy férfi Bonyhádon”, „Mentősökre támadt egy beteg, akit kórházba akartak vinni”, „Baltával támadt mentősökre”, „Zsebkéssel támadott a mentősökre”, majd jön napjainkban Csenyéte, amikor is fizikai fenyegetés mellett végezték csak a munkájukat a mentősök.

Megkerestük írásban az Országos Mentőszolgálat főigazgatóját, dr. Csató Gábort, hogy az Országos Mentőszolgálat vezete egyáltalán olyan statisztikai adatot, hogy akár a bejelentés vagy a kiérkezés alatt a mentősöket akár verbális, akár fizikai inzultus érné. Sajnos a főigazgató úr arról tájékoztatott, hogy ilyenfajta statisztika, illetve ilyenfajta adatgyűjtés nem folyik az Országos Mentőszolgálatnál. Meglepő számomra, hiszen az elmúlt 22 évben, amit ott dolgoztam, egy sima, egyszerű, koccanásos balesetnél a mentőápolónak, a mentőtisztnek, illetve a gépkocsivezetőnek is kötelessége volt kitölteni egy szolgálati lapot, hogy az az egy centiméteres horzsolás, sérülés a mentőgépjárművön hogy keletkezett. Abban az időben, amikor fizikai erőszakkal és verbálisan is támadják az egészségügyben dolgozókat és főként a mentőszolgálat dolgozóit, akik a legelső ellátást biztosítják ott a helyszínen, megengedhetetlen az, hogy már a bejelentés pillanatában, amikor ilyenre van eset, akkor azt ne rögzítsék, és el kell kezdeni a párhuzamos riasztások elvét, ami azt jelenti, hogy oda, arra a helyszínre karhatalmat kell rendelni. Ugye, mondhatja a főigazgató úr azt, és egy cikkben nyilatkozott is, hogy a TETRA-rádió alkalmas arra, hogy egy riasztást küldjenek az összes mentőegységnek és a rendőrségnek, de hát vannak azok a szituációk, amikor annak a használata még nagyobb indulatot vált ki az ott lévőkben és családtagjaikban, és ne adja a Jóisten, akár ez még halálhoz is vagy akár a mentődolgozók sérüléséhez vezethet. Épp ezért gondoltuk azt itt a frakcióban, hogy egy törvénymódosítást szeretnénk kezdeményezni, egy olyan Btk.-szigorítást, amely duplájára emelné az egészségügyi dolgozókat ért inzultust (sic!), illetve itt elsősorban a kiérkező mentődolgozók tekintetében.

(20.00)

Nagyon sokszor elmondtam azt, hogy fontos az élet védelme, és egy nagyon egyszerű és idevágó mondatot szeretnék mondani, ami az országos mentődolgozók egyik jelmondata: hivatás az életért. Azért szeretnénk küzdeni, és azért szeretnénk, hogy a tisztelt Ház ezt a törvényjavaslatot elfogadja, hogy az a jelmondat, amivel ők mindennap, amikor beülnek az autójukba, szembenéznek, és ekként élnek, hogy azok az emberek, akik az életünkért küzdenek és mindennap ezért dolgoznak, fizikai biztonságban tudják ezt megtenni, úgy, hogy a nyugdíjas éveiket a gyermekeik és unokáik körében élhessék le, és ne kelljen nekik nap mint nap elszenvedni azt a fizikai és verbális bosszút, amely akár egy szegregált kisebbséghez tartozó vagy akár egy olyan csoporthoz tartozó vélemény lenne, ami az ő munkájukat befolyásolná. Ezért kérjük a tisztelt Ház támogatását majd az elénk kerülő törvénymódosítással kapcsolatban. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Megpróbálom egy picit higgadtabb mederbe terelni ezt a vitát és pár dolgot letisztázni itt a tisztelt Ház előtt. Itt a jogászok pró és kontra elmondták az érveiket, hogy miért jó, miért nem jó, miért kell megszavazni és miért kell ellene szavazni ennek a dolognak. Megpróbálom inkább úgy, mint egészségügyi dolgozó megközelíteni ezt a dolgot, és egy nagyon egyszerű tézissel kezdeni. Akármilyen törvényt hoznak itt önök és szavazunk mi is igennel, egy vírust nem fogunk megállítani egyetlenegy törvényjavaslattal sem, a törvények betartásával annál inkább. Nagyon sok kérdés merült fel az emberben, amint hallgatta a felszólalókat és az expozét. Orbán Viktor miniszterelnök úr tegnap azt mondta, hogy neki 133 bátor emberre van szüksége. A bátorral egyet tudok érteni, azzal, hogy most bátor emberekre van szüksége. A számszakisággal viszont nem tudok egyetérteni. Az önök frakciójában egyetlenegy ember van, aki bátornak nevezhető, ezt az embert úgy hívják, hogy dr. Zombor Gábor, aki önként jelentkezett önkéntes munkára most az úgynevezett háborús helyzet alatt, amikor egy vírussal vívunk háborút. Ő bátor ember. Ugyanúgy önkéntesnek jelentkezett, mint az a kilencszáz ember, aki jelen pillanatban is várja azt, hogy a regisztrációját aktiválják.

Azt gondolom, hogy a mai felszólalásom az elkövetkezendő vészhelyzetben az utolsó lesz, hiszen most kaptam az értesítő e-mailt, hogy az Országos Mentőszolgálathoz mehetek dolgozni a frontvonalba, ugyanúgy, ahogy az egészségügyi dolgozók teszik. Segítséget adott ehhez Orbán Viktor. Megkértem őt, hogy a bürokráciát próbálja meg az ő ráhatásával picit meggyorsítani, hiszen az önkéntesek beintegrálása az egészségügyi szervezetekhez nagyon nehéz. Önök mint törvényhozók az elkövetkezendő időben arra figyeljenek, hogy a törvényhozás lehetősége már megvan arra, hogy az önkénteseket már most hadrendbe állítsuk ahhoz, hogy a káoszból nehogy még nagyobb káosz legyen. Ez az én kérésem most innen önök felé.

Azzal kapcsolatban, hogy miért nem tudunk hinni önöknek, pár dolgot felírtam. Ezek nagyon egyszerű dolgok. Mindegyik úgy kezdődik, hogy szeretnék hinni önöknek. Szerettem volna hinni önöknek, amikor rákérdeztem arra, hogy a dobai intézmény bezárása igaz-e. Államtitkár úr, aki most sajnos nincs itt, azt mondta, hogy ez tévhit, ilyen nincs, ez álhír, nem zárják be. Két nap múlva kiderült, hogy igen, bezárják, a betegeket költöztetik. Tehát hazudtak.

Szeretnék hinni önöknek a tekintetben, hogy 2500 azonnal bevethető lélegeztetőgép van jelen pillanatban a rendszerben. Hány beteg van a lélegeztetőgépek végén jelen pillanatban? Azért kellett most 80 lélegeztetőgépet hozni. Ha figyelik a külföldi adásokat, nézik az olasz vagy az egyesült államokbeli egészségügyi ellátórendszert, láthatják, hogy aneszteziológus főorvosok már azon kísérleteznek, hogy egy lélegeztetőgéppel hogyan lehet négy beteget lélegeztetni, pedig az ő ellátási rendszerük jóval fejlettebb a magyarnál. Szeretném azt hinni  s itt mindig a védőfelszerelésekről beszélünk , hogy van elég védőfelszerelés.

De térjünk át egy másik témára! A 2500 lélegeztetőgéphez van elegendő egyszer használatos kör-vírus- és -baktériumfilter? Elgondolkodtake azon, hogy ha ne adja a Jóisten, csak fele olyan állapot alakul ki, mint amilyen Olaszországban, akkor megfelelő mennyiségű orvosioxigén-ellátásra biztosítotte az egészségügyi ellátórendszer? Ezen gondolkodott valaki? Szerintem még eddig senki.

Szeretném hinni, hogy önök betartják a jogszabályokat és a járványügyi intézkedéseket. Hogy fordulhatott elő, hogy itt volt egy fideszes képviselő, aki az elmúlt napokban vírussal fertőzött emberrel kontaktált? Ő nem bejött, őt önök behívták. Tehát a tiszti főorvos utasításait sem tartják be.

Én a vészhelyzet elkövetkező napjaiban a törvényhozást illetően bölcs és meggondolt lépéseket kívánok önöknek, hiszen önök most arról döntenek, hogy az egészségügyi dolgozók a fronton hogy tudják végezni a munkájukat. Ha nincs megfelelő felszerelés, akkor ezt a háborút nem itt a parlamentben vesztik el, hanem kint a csatatéren. (Taps az ellenzéki oldalon.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm, elfogadom.

ELNÖK: Igen. Öné a szó, képviselő úr.

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az azonnali kérdés inkább egy állítás, hiszen május 10-éről és május 12-éről lenne szó. Május 10e volt a mentődolgozók, a mentők napja, illetve május 12e lesz a nemzetközi ápolók napja. Én innen, a parlamentből, az Országgyűlés falai közül szeretném megköszönni az áldozatos, mindennapi munkájukat (Taps.), és szeretném megköszönni az őket segítő civilek munkáját is, hiszen egy óriási civil összefogás tapasztalható mind helyi, mind országos szinten, az ő munkájukat segítik élelmiszerrel és egyéb felszerelésekkel.

Magyarországot sem kerülte a humánjárvány, amely az egész világot behálózta. A magyarországi adatokat tekintve azt mondhatjuk, hogy még viszonylag szerencsések vagyunk, de ha a számok mögé nézünk, sajnos már nem ezt látjuk, hiszen az egymillióra levetített halálozási arányszám igen magas Magyarországon. Új eljárásrendeket vezettek be az egészségügyi szolgáltatók mind az Országos Mentőszolgálatnál, mind a kórházakban, amelyek azt célt szolgálják, hogy a betegek, az opcionális fertőzöttek kiszűrése minél magasabb legyen. Védőfelszerelésekkel ellátottak az első körben az Országos Mentőszolgálat dolgozói. Innen kérem államtitkár urat is, hogy mindig a legmagasabb szintű felszerelést biztosítsák a kollégáknak.

Ennek ellenére sajnos azt kell tapasztalnunk, hogy elég magas az egészségügyi dolgozók fertőzöttsége is. Kérdésem a következő lenne, államtitkár úr, hiszen láttuk, hogy több járványkórházat jelöltek ki az ország területén: ha a vírus lecsengésben van már vagy vírusmentes időszakot állapítunk meg, visszaállítjáke ezeknek a kórházaknak a funkcióját? Vagy ha azt a kijelentést nézzük, amit akár Orbán Viktor miniszterelnök úr vagy több szakember is mondott, hogy szeptemberre visszatérhet ez a járvány, akkor fenntartjuke ezeknek a kórházaknak a járványfunkcióját, vagy esetleg másban gondolkodnak? Köszönöm. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Abban egyet kell hogy értsek államtitkár úrral, hogy együtt kell élnünk ezzel a vírussal, tehát át kell formálnunk az életünket, viszont a kórházakra feltett kérdésre nem kaptam választ. Egy ötletet mondanék önnek, hiszen sokkal egyszerűbb olyan mobil járványkórházakat építeni, mint például a kiskunhalasi, amit megnéztem videón és képeken, és azt kell hogy mondjam ellenzéki képviselőként, hogy a XXI. századnak megfelelő profi szintű felszerelés van mind az ágyak, mind a gépek tekintetében. Sokkal egyszerűbb, higiénikusabb és fenntarthatóbb, mint mondjuk, egy régi kórházba, kiálló csövekből…  azt mondani, hogy 90 intenzív ágyat tudunk csinálni, és sokkal inkább XXI. századi, mint mondjuk, egy kórház előszűrő állomásán  és itt nem megsértve a katonákat , egy 63M mintájú katonai sátorban próbálunk a tavaszi 40 fokos melegben 36,5 fokos testhőmérsékletet mérni, ami lehetetlen, hiszen megkérdeztem a nővéreket, 45 fokos sátorban ritka az, hogy valakinek 35 fokos legyen a hőmérséklete (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és általában a digitális hőmérő magasabbat mér. Én ezt kérem államtitkár úrtól, hogy a későbbiekben próbáljunk meg inkább a XXI. század felé elmenni és a mobil kórházakat erőltetni. (Taps a Jobbik soraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. Tisztelt Képviselőtársaim! Adhattuk volna címként ennek a felszólalásnak azt is, hogy napirend utáni kérés, hiszen kormányzati tisztviselőktől nagyon sok helyen, illetve miniszter úrtól is elhangzott az, hogy az egészségügyben dolgozók szolgálatát itt a vírusidőszakra vetítve egy 500 ezer forintos egyszeri bruttó jutalomban részesíti. Itt engedjék meg, hogy tételesen felsoroljam, miniszter úr kikre gondolt.

(19.10)

Elmondta a miniszter úr: „Az egyszeri juttatást valamennyi közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvos, ápoló, asszisztens megkapja, a művesekezelést végző szolgáltatók, az Országos Mentőszolgálat és a betegszállítást végző egyéb szolgáltatók munkatársai, valamint a műszaki, gazdasági és adminisztratív területen dolgozó, és az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók főigazgatói és gazdasági igazgatói is jogosultak a juttatásra. Ugyancsak megkapják ezt a bérkiegészítést a háziorvosok, alapellátást végző fogorvosok, asszisztensek, védőnők, főállású iskolaorvosok, otthoni hospice szolgálatok és az otthoni szakápolást nyújtó szolgálatok dolgozói is. Szintén jogosultak az egyszeri juttatásra a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a kormányhivatalok, járási hivatalok járvány elleni védekezésben részt vevő egészségügyi dolgozói, valamint az egészségügyi tevékenységet végző közreműködők, a veszélyhelyzet alatt a betegellátásban részt vevő orvostanhallgatók, a Magyar Honvédség közfeladatot, védelem-egészségügyi feladatot ellátó dolgozói és a védelem-egészségügyben dolgozók is.”

A tárcavezető ismertetése szerint a részmunkaidőben dolgozókat is megilleti a teljes összeg, illetve azokat, akik szabadságon, fizetés nélküli szabadságon, betegszabadságon, állásidőn, illetve gyesen, gyeden vannak.

Tisztelt képviselőtársaim! Tisztelt Kormánypárti Tagok! Bár most sajnos egyet nem látok az ülésteremben. (Jelzésre:) Bocsánat, jegyző úr itt van. Ha ez így van, akkor engedjék meg, hogy az én hangomon mondjak egy nagy köszönetet az egészségügyi dolgozók részéről, ha ez így lesz. De ahogy lenni szokott, sajnos minden egyes jutalomban, minden egyes törvénytervezetben néha kifelejtünk valakit. Most egy olyan réteget felejtettünk ki, amely a mai napon többször akár a napirend előtti kérdések órájában vagy az azonnali kérdések órájában elhangzott.

Ez nem más, mint a szociális szférában dolgozók ügye. Hiszen, ha egy rendszert nézünk, ami az egészségügyi ellátórendszer, az óraműpontossággal kell hogy működjön, és minden egyes fogaskeréknek megvan a maga helye ebben a rendszerben ugyanúgy, ahogy a kórházi asszisztensnek, a műtősnőnek, az aneszteziológusnak, az orvosnak, a takarítónőnek, a műszaki szakembereknek, és megvan a szociális ágazatban dolgozóknak is a része ebben. Egyik a másik nélkül nem tud működni.

Azt tudhatjuk, hogy a vírusidőszakban a fertőzöttek nagy száma, sőt többsége a szociális intézményekben volt. Hogy mondhatjuk azt, hogy ők nem voltak kitéve ennek a fertőzésveszélynek? Ők közvetlenül ott voltak, sőt nagyon sok dolgozó vírusfertőzött is lett. Nagyon sok dolgozó úgy állt neki a kárenyhítésnek, hogy nem volt megfelelő védőfelszerelése. Nagyon sok dolgozót két hét karanténra kellett kötelezni, két hétig nem láthatták a családjukat. Nagyon sok dolgozó, aki a szociális szférában dolgozik, önként vállalta azt, hogy idősotthonba beköltözve a járvány idejére, teljes munkaidőben az ott gondozottak ellátását önként végzi.

Azt gondolom, és ezért mondtam azt, hogy ez a mai napirend utáni felszólalás nem egy felszólalás lesz, hanem úgymond egy napirend utáni kérés lesz, hiszen még van annyi ideje a kormánynak július 1-jéig, és van akkora költségvetési forrás ebben a 2020-as büdzsében, hogy ne felejtkezzen meg azokról az emberekről, akikről sajnos el kell mondjuk, hogy minden egyes évben elfelejtkeztünk. Most van itt az idő, hogy kárpótoljuk őket. A költségvetésben szerintem vannak olyan források, amelyeket tudunk nélkülözni ahhoz, hogy a magyar gazdaság még ugyanúgy biztos lábakon álljon. Kevesebb plakátkampány kell, kevesebb sorosozás, és még több jut szerintem a szociális ágazatban dolgozóknak, legyen az akár idősek otthonában, akár az alapellátásban, vagy egyéb, egyházi szervezet körében teljesítsen szolgálatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak, és kérem azt, hogy a kérésemet fontolják meg. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A felszólalásom címe: „Egy svájci út margójára 2.0” Ha jól emlékszem, tavaly pont ebben az időszakban egy Svájcból érkező adományról emlékeztem meg és szólaltam fel. Hasonló adományról szeretnék pár szót, gondolatot mondani, de engedjék meg, hogy előtte pár gondolatban kifejtsem azt, hogy milyen tapasztalatok voltak itt az elmúlt két hétben, amikor kétszer is sikerült kiutaznom Svájcba, és ott beszélgetni a már 30 éve kint élő magyar közösség tagjaival.Vegyük először a politikai kultúrát, és hasonlítsuk össze Svájcot és Magyarországot! Svájcban a politikai kultúra úgy működik, hogy választási időszakokban van csak politikai vita egy kulturált vitafórumon, és hasonló platformot kap minden egyes párt; eltekintve attól, hogy mekkora is az országban a támogatottságuk. Kultúra, politikai kultúra létezik, nincs mocskolódás, nincs karaktergyilkosság.

Amint lezajlik a választás, utána a politikát félretéve az ország gazdasági élénkítése kerül előtérbe. Azt, hogy ma Magyarországon milyen politikai kultúra alakult ki, itt nem kell szerintem ecsetelni, mindenki láthatja akár a közmédiában és egyéb televízióadásokból. Megpróbálom minden egyes felszólalásomban azt elérni, hogy Magyarországon ez a politikai közbeszéd, a politikai kultúra valamilyen szinten megváltozzon.

Van egy mondás, hogy ha van egy probléma, arra háromfajta megoldási javaslatod lehet: vagy elfogadod; ha nem tudod elfogadni, akkor megpróbálsz rajta változtatni; ha nem tudod megváltoztatni, akkor meg egész egyszerűen elengeded.

Ezzel a svájci adománnyal kapcsolatban elértem arra a szintre, és megpróbálom ezt továbbvinni, hogy megpróbálom megváltoztatni. Hogyan lehet egy politikai kultúrát megváltoztatni? Egy adományon keresztül, azt gondolom, hogy lehet; és lehet ezt követendő vagy példaértékű adományozásnak is tekinteni, hiszen több párt kivette ebből a részét.

Első körben szeretném megköszönni az adományozó svájci félnek, Andreas Jarossnak, a svájci máltai lovagrend vezetőjének, hogy lehetőségünk nyílt arra, hogy ezt a két teherautónyi felszerelést Magyarországra hozzuk, illetve magyar orvostudományi egyetemnek tudjuk majd átadni ezeket a felszereléseket.

Szeretném megköszönni a Jobbik pártalapítványának, hogy ezt a nem kevés fuvarköltséget átvállalta, és lehetőség nyílt arra, hogy orvostovábbképzésben ezek a műszerek részt vegyenek.

De ellenzéki képviselőtől nem megszokott az, hogy megköszönje egy miniszternek a közbenjárását is, hiszen azon időszak végén tudtunk kimenni Svájcba, amikor is a vírusjárvány már lecsengőben volt az Európai Unióban, és Svájc is megnyitotta a határait. Ez pedig nem más volt, mint Szijjártó miniszter úr és az ő apparátusa. Hatékonyan segítettek nekünk akár az adminisztrációs terhek enyhítésében, illetve engedjék meg, hogy külön megköszönjem Nagy István berni nagykövetnek a hathatós közbenjárását, hiszen kint tartózkodásunk ideje alatt folyamatosan kommunikált velünk, és ha bármi probléma merült volna fel, ő a segítségét ajánlotta.

Azt gondolom, hogy a politika tud így is működni, hiszen ez előremutató abban a tekintetben, hogy jó ügy érdekében, jó ügy mellett nagyon sok politikai párt fel tud sorakozni. És engedjék meg végezetül, hogy külön megköszönjem egy tapolcai egyesületnek, az Egységben Tapolcáért Egyesület tagjainak azt az önzetlen munkát, amit akár kint Svájcban az áruk felpakolásában, akár Tapolcán végeztek, amikor beérkezett ez a két teherautó, hathatósan közreműködtek.

Az adományban többek között szerepelt  amely átadásra kerül majd egy orvostudományi egyetemnek  két agy-, idegsebészeti mikroszkóp, amely a későbbiekben, ahogy már elmondtam, az orvostovábbképzésben jelentős szerepet fog képviselni.

Még egyszer köszönöm mindenkinek, aki részt vett ebben a munkában, és azt gondolom és bízom benne, hogy a gondolkodásmódot mind itt, mind ott meg tudja változtatni, és ha a problémán tudok változtatni, akkor változtatni fogok, ha nem, akkor pedig, ahogy a mondás is mondja: elengedem.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)