Felszólalás adatai

DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Én tényleg türelmesen megvártam voltam Csáky képviselő úr fölszámolás... (Derültség.), fölszólalását. Nem szándékos volt, elnézést kérek érte. Tényleg türelmesen megvártam volna, míg elmondja a beszédét.

(15.00)

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Amikor az Európai Unió újabb bővítése kerül napirendre immáron huszonöt ország parlamentjében, nagyon sok képviselő, a huszonöt ország kormánypárti és ellenzéki képviselői - Németh Zsolt képviselő úrhoz hasonlóan és hozzám hasonlóan is - fölteszik azt a kérdést, hogy vajon készen áll-e Románia és készen áll-e Bulgária az európai uniós tagságra. Én azt gondolom, hogy a huszonöt tagállam parlamentjében nagyon sok beszéd fog elhangozni arról, hogy bizony lehet nagyon sok szempontot, érvet felhozni amellett, hogy sem Bulgária, sem Románia nem áll még teljes egészében készen arra, hogy belépjen az Európai Unióba.

Csakhogy, tisztelt Országgyűlés, vajon Magyarország készen állt vagy ma teljes egészében készen áll az európai uniós tagságra? Vagy Lengyelország, vagy a balti országok? Vagy menjünk vissza időben egy kicsikét: amikor Portugália tag lett, amikor Görögország tag lett, vajon készen álltak-e az európai uniós tagságra? Azt lehet mondani, hogy nem, de végül is részben az európai uniós tagság következtében ezek az országok - és remélhetőleg Magyarország is és a környező országok, és majd valamikor Románia és Bulgária is - abszolúte teljes jogú tagjai lehetnek az Európai Uniónak, és senkinek eszébe sem fog jutni, hogy valamikor, néhány évtizeddel korábban ennek a két országnak az érettsége talán vita lehetett az Európai Unión belül.

Engedje meg - majdnem elnök asszonyt mondtam, de most már látom -, tisztelt elnök úr...

ELNÖK: Megtisztel!

DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: ...hogy a mostani bővítést három dimenzióban tárgyaljam a Szabad Demokraták Szövetsége nevében.

Az első, ha tetszik, egy európai dimenzió. Amikor az Európai Unió elődje, az Európai Közösség létrejött, akkor még volt Szovjetunió, még volt berlini fal, és volt vasfüggöny, a gazdag országok klubjának minősült. És amikor a berlini fal leomlott, amikor a szögesdrót eltűnt, és a volt szovjet szatellitországokban a demokratizálódási folyamat elindult, akkor mi, magyarok szerettük volna, hogy először persze csak a visegrádi országokkal bővüljön az Európai Unió, úgy gondolom, nekünk ez egy érdekünk lett volna. Nem így történt, hanem tíz országgal bővült. Ugyanakkor, ha történelmileg nézzük az Európai Unió bővítését, akkor meg kell hogy állapítsuk, hogy az Európai Unió bővítése a tíz ország belépésével nem állt és nem is állhatott le, sőt Bulgária és Románia belépésével sem állhat le, mert Európa még mindig nem egyesült.

Én nagyon bízom abban, hogy azok a demokratizálódási folyamatok, mint a piacgazdaság kiépülése, amely Közép-Európában nagyon szépen beindult, szép lassan Bulgáriában és Romániában is, el fogja érni az egész Balkánt, és még a mi életünkben az egész Balkán, a Balkánnak minden tagállama az Európai Unió részesévé válhat, és Európa tényleg egyesülni tud majd az Európai Unió keretén belül. Tudjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy a tíz országgal való bővülés sem volt egy könnyű feladvány az Európai Unió számára, igen nehéz feladat volt. De az, hogy most Románia és Bulgária belépése ismét napirendre került, ez egy nagyon fontos üzenet abban a vonatkozásban, hogy a bővítési folyamat nem állt és nem áll le, hanem azok az országok, amelyek megtesznek mindent a csatlakozás érdekében, be is fognak jutni. Ez volt tehát az első dimenzió, ami egy európai dimenzió.

A második dimenzió, ha tetszik, egy Kárpát-medencei dimenzió, olyan kárpát-medencei dimenzió, amelynek a történelme meglehetősen nehéz. Minden itt lévő nép számára voltak olyan korok, amikor a Kárpát-medencét végül is a magyarság dominálta, aztán tudjuk jól, és mondjuk is ki, Trianon óta a Kárpát-medence egyes részein a magyarok kerültek kisebbségbe és más nemzetek többségbe. Ha az úgynevezett trianoni trauma, amely talán Magyarországon már kevésbé tapasztalható, de érthető módon - és Németh Zsolt erről végül is beszélt - a szomszédos országokban még mindig is egy nagyon létező és egy komoly érzelmi viharokat okozó probléma még ma is, tehát ha egy trianoni trauma létezik, akkor egy célt tűzhetünk magunk elé: azt, hogy a traumát megszüntessük. És ha a trianoni traumának az oka az volt, hogy határokat húztak magyarok és magyarok közé, akkor az lehet az előttünk álló célkitűzés, hogy ezeket a határokat eltöröljük, és ez az Európai Unió bővítése.

Én abban bízom, hogy nem máról holnapra, de talán holnapról holnaputánra - és most évekről beszélünk - az Európai Unió bővülésével, elsősorban Románia csatlakozásával a magyarok és magyarok között fennállt határok végre lebomlanak, és a gyerekeink, unokáink már nem is fognak emlékezni, hogy volt valaha egy Ártánd, voltak határok, ahol a kocsinkat megállították, megkérdezték, hogy mit viszünk magunkkal meg hova megyünk. Ennek vége lesz, mindenki oda megy, ahova menni akar, oda megy lakni, oda megy házasodni és dolgozni, ki hova akar. És persze egy nagyon fontos üzenet azon Kárpát-medencei országok számára, itt mondjuk, Horvátországra gondolok, amelyek most még nem tárgyalnak az európai uniós tagságról, hogy ha ők is elvégzik a házi feladatot, akkor ők is beléphetnek, és végül a Kárpát-medence ismét valóban egyesülhet az Európai Unió égisze alatt.

És a harmadik dimenzió, tisztelt elnök úr, talán a magyar politikára vonatkozó dimenzió. Én abban bízom, hogy az Európai Unió bővülésével, elsősorban Románia tagságával egy bizonyos fajta radikális politikának az alapjai megszűnnek, egy olyan politikára gondolok, amely a most elhagyott század első felére volt leginkább jellemző, leginkább sérelmekben és revánsokban tudott gondolkodni. Ha ennek az okai megszűnnek, akkor talán maga ez a politika is meg fog szűnni Magyarországon és a Kárpát-medence más országaiban is, amit néha lehet tapasztalni. Nagyon fontos megértenünk, hogy ez a játszma, ez az integrációs játszma nem egy zéró összegű játszma: mennél jobb nekem, annál rosszabb a másiknak. Tudomásul lehet venni, hogy ami jó a magyarságnak, az jó lesz a románságnak is, jó lesz a szlovákoknak is - most hadd ne menjek végig ezen a soron -, tehát érdemes egymást is segítenünk ezekben a törekvésekben.

Tisztelt Országgyűlés! Németh Zsolt joggal beszélt létező problémákról. Ezeket a problémákat én osztom, és aligha hiszem, hogy van valaki, aki ezeket ne osztaná. Az, hogy a Fidesz kivel konzultált, az egy dolog, ha jól értettem, három püspök és két erdélyi polgári kör válaszolt a Fidesz megkeresésére. Azért jelzésértékű, hogy a romániai magyarok legitim politikai érdekvédelmi szervezete, az RMDSZ, ha jól értem, nem válaszolt a Fidesz megkeresésére - azért érdekes lett volna az ő válaszuk. Nekem meggyőződésem, hogy az RMDSZ egy olyan választ adott volna, amit a kormány javasol, hogy most támogassuk Romániát, és most lehetőleg ne egy szkanderjátékot kezdjünk velük, hogy ki az erősebb, és ki van olyan helyzetben, hogy egyes, talán megalapozott, de mégis egyedi érdekek érdekében egyfajta zsarolási potenciált próbáljon meg kiharcolni.

Nyilvánvalóan itt két koncepció ütközik. Én elfogadom azt a koncepciót, hogy Magyarország mutassa meg, mi már benn vagyunk, hogy csak akkor léphet be Románia, hogyha ezt meg ezt meg ezt teljesíti. Én azt gondolom, hogy ez egy rossz szerep Magyarország számára. Ahogy Magyarországnál, a térség más országainál is az Európai Unió együttesen és Magyarország közreműködésével el fogja érni ezeknek a céloknak a teljesülését, amelyeket itt Németh Zsolt is megfogalmazott.

Tisztelt Országgyűlés! Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr Popescu Tariceanu miniszterelnöknek ígérte meg - nem az előző kormánynak, hanem a mostani kormánynak, tehát nincsen szó pártpolitikai barátkozásról, ez két ország közötti kapcsolat -, hogy Magyarország az elsők között lesz, amely Románia belépését támogatni fogja. És ha talán legelsők nem is lehettünk eljárási okok miatt, én örülök annak, hogy a Magyar Országgyűlés a huszonöt európai uniós tagállam közül az elsők között ad felhatalmazást a kormánynak arra, hogy írja alá a csatlakozási dokumentumot.

Ha még egyszer fölteszem azt a kérdést, tisztelt elnök úr, hogy készen áll-e Románia és Bulgária az EU-tagságra, akkor a válasz valóban az, hogy ma még talán nem, még nem mindenben, de az a meggyőződésünk, és ez az Európai Unió legnagyobb tapasztalata, hogy majd bent, velünk együtt készen fog állni, és ez mindannyiunknak a hasznára fog válni. Ezért a Szabad Demokraták Szövetsége a legmélyebb elkötelezettséggel támogatja azt, hogy a kormány írja alá Romániával és Bulgáriával a csatlakozási szerződést.

Köszönöm szépen, elnök úr, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)