Felszólalás adatai

DR. MAGDA SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Miniszter Úr! A magam nevében szeretettel köszöntöm a felsőoktatás megjelent képviselőit. Számunkra ez a törvény már mintegy két éve komoly vitát jelent, mindegy, hogy hol találkozunk, arról vitatkozunk, hogy miben tudunk segíteni, mert segíteni szeretnénk, és egy jobb törvénnyel versenyképessé szeretnénk tenni a magyar felsőoktatást. Fontos ennek a hangsúlyozása azért is, mert ha visszaemlékszünk arra, hogy két évvel ezelőtt honnan indultunk, és ma milyen törvény általános vitájára kerülhet sor - amit természetesen még a módosító és jobbító szándékú javaslatok erősíteni fognak -, akkor azt lehet remélni, hogy az elfogadása után ténylegesen előbbre tudunk lépni, és a felsőoktatás, a munkaerőpiac, de maga a magyar nemzet is nyerni fog ezzel a törvénnyel.

A törvényre konkrétan rátérve: a mezőgazdasági bizottság és a szakma részéről mintegy másfél évvel ezelőtt felvetődött az a kérdés, hogy gyakorlat nélkül lehet-e mérnöki területen diplomát kibocsátani. Akkor elhatároztuk, hogy megkérdezzük a szakmát, és a szakmai egyetértésével - s teljesen egyetértve Pósán képviselő úr idézetével - azt kértük mind az oktatási, mind a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől, hogy csak abban az esetben járuljon hozzá a BSc elfogadásához, ha a mérnöki területen és az üzleti tudományok területén is minimálisan hét félév, és ez törvénybe iktatva kerül bevezetésre.

Gyakorlatilag ez a vita folyt a későbbiekben is, a frakcióban is többször megvitattuk. Tegnap az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága - mivel a jelen törvényjavaslatnak minden eddigi ígéret ellenére nem része a gyakorlati képzés törvényben rögzített garanciája - az általános vitára való alkalmasság megszavazásakor azzal a kitétellel élt, hogy törvényi garancia nélkül, csupán kormányrendelet szintjén nem látja biztosítottnak az oktatási színvonal fenntartásának és a munkaerőpiac versenyképességének megőrzését a mérnöki és az üzleti tudományok képzési ágaiban. Ez nem új, ezt minden esetben így fogalmazzuk meg.

Nem biztos, hogy a felsőoktatási intézmények a gazdasági kényszer szorításában törvényi garancia hiányában helyt tudnak állni a törvényjavaslat által feladatként megfogalmazott elvárásoknak, ezért a BSc-t csak azok a felsőoktatási intézmények hirdessék meg, amelyek akkreditált gyakorlati helyekkel rendelkeznek; ezek a gyakorlati helyek természetesen bármelyik vállalkozásnál rendelkezésre állhatnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyakorlat és a tudomány napi kapcsolatba kerül, hisz aki a gyakorlatban hallgatóként helytáll - ezt látjuk mi -, az vissza sem akar jönni a diplomáját megvédeni, mert egyéni tantervvel fejezi be az utolsó félévet. Megítélésünk szerint az agrárágazatban a hetvenes évek versenyképessége annak volt köszönhető, hogy nemcsak a mezőgazdasági termék volt világszinten exportképes, hanem a mezőgazdasági mérnök is. Sőt, ebben az időszakban jött a legtöbb külföldi tanuló magyar főiskolákra és egyetemekre. Ezért is mondjuk azt, hogy gyakorlat nélkül a mérnöki területen és az üzleti tudomány területén nem lehet elképzelni a képzést, ez feltétele kell legyen a diploma kiadásának.

Megítélésünk szerint mindezzel együtt ez a felsőoktatási törvény lehetőséget ad arra, hogy a következő nemzedék a fényhez egy lépéssel közelebb kerüljön. Ezt Széchenyi mondta, és én azt hiszem, ha ezek megvalósulnak, ezt a törvényt el lehet fogadni. Ezért nem véletlen az, hogy hosszú, mintegy másfél éves vita után a bizottság - érezve a jobbító szándékú változásokat - úgy döntött, hogy általános vitára javasolja, mégpedig 15 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett. Remélem, hogy az általános vita során csak jobb irányba fog elmozdulni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)