A felszólalás szövege:
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vitában több furcsa kérdés fölmerült. Ki a szerző, a törvénynek ki a szerzője? Úgy gondolom, rövid törvényhozói tapasztalatom alapján azt tudom mondani, hogy a törvénynek mindig előterjesztője van, és mögötte pedig komoly szakmai munka folyik. Volt ilyen kérdés, hogy hol lehet megvitatni. Hát most éppen megvitatjuk a törvényt, az általános vitáját folytatjuk le.
Azt gondolom, maga az Állami Számvevőszékről szóló törvény egy szimbolikus törvény. Annál, hogy az alaptörvény elfogadása után ez az első sarkalatos törvény, szerintem sokkal fontosabb az, hogy a közpénznek, a közpénzekkel való gazdálkodásnak egy új, korszerű és hatékonyabb módját igyekszik a törvény leszabályozni. Az elmúlt években nagyon sokszor találkoztam személyesen is, és több képviselőtársam is mondott példákat arról, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit egyes szervezetek, intézmények, települések hogyan nem vették figyelembe. Azt gondolom, nemcsak budapesti, vidéki példák is voltak tömegesen. Világossá kell tenni, hogy aki közpénzből gazdálkodik, annak felelőssége is van, és azt az Állami Számvevőszék ellenőrizheti, és amennyiben valaki nem tesz ennek eleget, akkor annak lehetnek következményei is. Véget kell vetni a következmények nélküli gazdálkodásnak, véget kell vetni a közpénzek kitalicskázásának.
Gondoljunk arra, én tudok olyan példát, hogy egy város - nem mondom a nevét -, ahol az Állami Számvevőszék gazdálkodási problémák miatt ellenőrzést végzett, intézkedési terv készült; a város polgármestere vállrándítással és egy "na és?"-sel válaszolt ezekre. És azt gondolom, hogy a törvény megalkotásánál, a közpénzekkel való gazdálkodás ésszerűsítése mellett azért ne felejtsük el, hogy jelentős társadalmi elvárás van. Ezt akarják a választópolgárok, ezt akarják az emberek.
Üdvözlendő az is a törvénytervezetben, hogy világos garanciákat tartalmaz az Állami Számvevőszék függetlenségének megteremtése érdekében. Hiszen maga a költségvetésének a garantálása, azt gondolom, nagyon fontos jogszabályi és materiális erő, hogy azt a munkát, amire a törvény fölhatalmazza, minden korban el tudja végezni. Azt gondolom, helyes az a szabályozás is, hogy az Állami Számvevőszék alkalmazottait a köztisztviselői törvény alól kiveszi, hiszen ez is egy, a függetlenség irányába ható, a függetlenséget garantáló jogszabályi felhatalmazás. Azt is gondolom, hogy ezenkívül az 1989-es törvény után azért még több olyan szigorú változás történik: szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok lépnek életbe, nagyobb szabadságot kap az Állami Számvevőszék elnöke a belső szervezeti struktúra megalkotása során, és szinte minden egyes elemében megújul, korszerű, XXI. századi törvény születik meg a közpénzeink, az adóforintjaink védelmében.
Vannak olyan területek, amelyeket az ellenzéki képviselőtársaim hiányolnak, hogy miért nincsen szabályozva; például, hogy milyen eljárásokkal ellenőriz az Állami Számvevőszék. Azt gondolom, hogy ha azt mondanánk, azt írnánk le, kicsit furcsa lenne, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzése során ajánlott vagy tértivevényes levélben kell értesítenie az ellenőrizendő szervet, vagy ha becsenget, akkor egyszer vagy kétszer csengessen a számvevő, azt gondolom, fölösleges ez a szabályozás. A jelenlegi szabályozás kellő mélységében és kellő tartalmában újítja meg a Számvevőszék szerepét, funkcióját.
(13.50)
Összességében azt hiszem, hogy egy szigorú, következetes, átlátható, független és közérthető Számvevőszékre van szükség. Ezt szolgálja a törvény, és azt hiszem, a törvénytervezet valamennyi elemében e célokat szolgálja.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Állami számvevőszéki Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Örülök neki, hogy a vita visszatér a medrébe, hiszen előttünk fekszik az Állami Számvevőszék 2010. évi munkájáról szóló beszámoló, jelentés, amelyről többfajta fölvetés elhangzott, vastag, milyen tartalommal bír. Én azt gondolom, minden olyan információval, amelyet parlamenti képviselőknek tudnunk kell: egy nagyon jó anyagot, szakmailag jól előkészített, jól összefogott és tényleg egy színvonalas munkának a végeredményeképpen elkészült, színvonalas munkát tarthatunk a kezünkben.
Én azt hiszem, hogy a színvonalas munka mellett azért többször elhangzott a vitában, világosan látnunk kell, hogy az Állami Számvevőszék nem normális körülmények között végezte a 2010. évi munkáját, hiszen ha egy szervezetnek nincs elnöke és helyettesítési jogkörben lévő alelnöke sem, akkor én nem nevezném teljesen normálisnak azokat a munkakörülményeket. Noha azt gondolom, hogy mindez 2010 nyarán rendeződött, és azt gondolom, azóta komoly és mélyreható változások indultak el.
Én azt hiszem, hogy ha már az Állami Számvevőszék munkájáról és annak a hasznosulásáról beszélünk, a 2010. évi tapasztalatokról, engedjék meg, hogy néhány témakört kiemeljek. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a különböző vizsgált szervezetek gazdálkodásának esetében a jobbítási, segítő szándék markánsan megjelenik. Csak egy önkényesen kiragadott példát hadd mondjak: a fogyatékkal élő személyek támogatásában részt vevő nonprofit szervezetek elszámolásában például helyesbített elszámolásra kérték a támogatást a közpénzt felhasználó szervezetek. Azt gondolom, fontos egy ellenőrzést végző szervnél, hogy a különböző módszerekkel, különböző technikákkal, amelyekkel egy ellenőrzést lezár, akkor van ilyenre is mód. Számomra ez roppant szimpatikus. Több szervezet esetében voltak azért ettől erősebb megállapításai is az Állami Számvevőszéknek - pont ezen szervezetek esetében.
Azt gondolom, nagyon fontos az Állami Számvevőszék munkájában az a fajta tevékenység, amellyel egy-egy területnek, egy-egy közpénzt felhasználó szervezetnek annak a közegnek a szabályozását, a törvényi környezete megváltoztatására irányuló tevékenységet... - tehát hogyha valami rosszul működik vagy az Állami Számvevőszék szerint rosszul működik, akkor javaslatot tesz arra, hogy hogyan kell megváltoztatni az adott szabályozási környezetet, milyen irányba kell menni, és erre néhány példát hadd emeljek ki.
Többször elhangzott a felnőttképzés rendszerének az átalakítása, hiszen alapvetően a felnőttképzésre rendkívül kevés forrás jutott az elmúlt időszakban és az is rossz szerkezetben, és ezt a következő időszakban a kormányzat hasznosítani fogja.
Vagy egy kicsit egyszerűbb példát: az iparűzésiadó-erőképesség számítása és az önkormányzati gazdálkodási időintervallumának a nyomon követése. Ebben egy gyorsabb nyomon követést, egy rugalmasabb követést tett lehetővé, hiszen nagyon sok helyen a helyi gazdaságnak a változásaiból adódóan egy-egy cég tevékenységének a kiesése az önkormányzati gazdálkodásra jelentős hatással lehet. Ez egy apró dolog, de sok-sok település életében ez nagyon kedvező változás volt. Vagy éppen a kulturális bizottságnak az előadója mondta el, hogy a színházak tevékenységének az ellenőrzése során az új előadó-művészeti törvény megalkotása, változása során hasznosítani fogják azokat a tapasztalatokat, amelyeket az Állami Számvevőszék letett.
Én azt gondolom, hogy azok a hasznosulások, azok a tapasztalatok, amelyeket az Állami Számvevőszék letesz az asztalunkra, azok minden egyes területen hasznosak és jók.
Fontosnak tartom a jó gyakorlatoknak a népszerűsítését, különösen az önkormányzatok esetében, hiszen 3200 önkormányzat gazdálkodást folytat, feladatot lát el, ehhez közpénzt vesz igénybe, és eltérő módszerekkel, technikákkal végrehajtja azokat a feladatokat, és itt lehetnek jó gyakorlatok. Én úgy tudom, én is részt vettem ilyen konferencián, hogy több százan vettek részt, és érdeklődve figyelték, hogy hol vannak azok a jó lehetőségek, jó ötletek, amelyeket hasznosítani lehet az önkormányzati gazdálkodásban.
Én fontosnak tartom, és ez már az elmúlt évben is megjelent, végül is a közpénzek feletti őrködésnek, a közpénzek őrzésének egyik fontos feladata a nyilvánosság szerepe. Az Állami Számvevőszék munkája, a munkájának a kommunikálása épp ezen irányban indult el, hiszen egy rendkívül fontos feladat, hogy minél többen megismerjék és minél többen tudják azt, hogy a közpénzek felhasználása hogyan és miképpen történik.
Itt a vitában elhangzott, hogy a 2010. év végén elkészült az Állami Számvevőszék középtávú stratégiája. Szükséges-e? - ellenzéki képviselőtársaim azt mondták, hogy nem szükséges. Azt gondolom, nagyon sok jelentést láttam már, én mindenképpen szerencsésnek tartom azt, hogy ha van egy adott évi tevékenységről szóló munka, és abból leszűrünk következő időszakra szóló irányelveket, stratégiákat, én azt gondolom, helyes és jó, hogy ez benne szerepel a határozati javaslatban.
A vitában elhangzott néhány észrevételre szeretném a saját érveimet elmondani. Az önkormányzatok gazdálkodásának az ellenőrzése: húsz évig a huszonkét éve életbe lépett törvény kötelezi az Állami Számvevőszéket az önkormányzatok ellenőrzésére. Én azt gondolom, hogy talán jó, ha azt itt elmondjuk a vitában, hogyha nemcsak az Állami Számvevőszék ellenőrzi az önkormányzatokat, hanem például a Magyar Államkincstár is a normatívák, a különböző támogatások felhasználását. Azt gondolom, van más szervezet is.
7 milliárd forint elköltése 46 jelentésre. Azt gondolom, hogy én jó pár állami számvevőszéki jelentést - különösen ami a települések gazdálkodásáról szól - megnéztem, de mondjuk, vannak olyan összegző jelentések, amelyek mondjuk 119 települési önkormányzat gazdálkodásának az összefüggéseit elemzik. Ez azt jelenti, hogy mögötte azért 119 átfogó helyszíni ellenőrzés, szabályszerűségi ellenőrzés történik meg.
Én azt hiszem, hogy abban egyetértünk, és azt gondolom, hogy van egyetértés a kormánypárt és az ellenzéki képviselők között, hogy erősebb jogosítványok kellenek, hiszen egyetérthetünk, hogy az elmúlt huszonkét évben az Állami Számvevőszéknek a jogosítványai nem teljes mértékben tudták szolgálni azt, hogy a közpénzek helyes, célszerű felhasználása megtörténjen.
Azt hiszem, hogy az állami számvevőszéki törvény világos iránymutatást ad: véget kell vetni a következmények nélküli közpénzelköltésnek, és véget kell vetni annak az eddig, huszonkét évig követett közpénzfelhasználásnak, amely, azt hiszem, mindannyiunk és az egész társadalom elvárása, hogy a közpénzek a lehető legátláthatóbban, ellenőrzöttebben kerüljenek elköltésre. Azt hiszem, hogy ez mindannyiunk érdeke, és bízom benne, hogy az állami számvevőszéki törvény ez irányban történő elfogadása minél korábban tudja segíteni ezt a munkát.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy egy nagyon fontos törvény tárgyalásánál vagyunk most jelen, hiszen a közbeszerzési törvény, a közbeszerzés szabályozása a közpénzek elköltésének felelősségéről, hatékony és felelős felhasználásáról szól. Az előttem szólók többször hivatkoztak a közbeszerzés történetiségére. Ha itt csak a rendszerváltozás utáni időszakra gondolunk, akkor is több dátumot kell felidéznünk. 1990-ben volt az első közbeszerzési törvény, '99-ben volt jelentős módosítása, majd 2005-ben, 2009-ben és 2011-ben. Úgy gondolom, ez világosan mutatja azt, hogy az adott kormányzatok milyen módon foglalkoztak, próbáltak foglalkozni a közbeszerzéssel, a közpénzek hatékony elköltésével.
Azt hiszem, a mai törvény tárgyalását alapvetően a gazdaságból érkező elvárások, a gazdasági szereplőktől, a közbeszerzésekben közreműködő szervezetektől érkező impulzusok adják meg, hiszen az elmúlt évek közbeszerzésében nagyon sok probléma halmozódott fel. Gondoljunk csak arra, hogy ha valaki közbeszerzésen indul, akkor milyen nehézkesek, milyen lassúak az eljárások. Azt gondolom, ez a törvény világosan és egyértelműen választ ad arra, hogy egyszerűbb szabályokkal, az igazolási terhek csökkentésével jelentősen csökkenti az ajánlattevők kötelezettségeit. Világosan és egyértelműen fogalmaz a törvény, hogy az ajánlati kötöttség új szabályai után gyors elbírálásra ösztönzik az ajánlatkérőt. Azt gondolom, ez egy helyes irány. Szintén fontos, hogy egyfokú bírósági jogorvoslat lép a jelenlegi kétszintű helyébe, hiszen a bírósági döntés után az ítélőtáblához történő fellebbezés megszűnik, és csak a Legfelsőbb Bíróságnak marad meg a jogorvoslati szerepe.
Fontos, azt gondolom, az a módosítás is, hogy a szerződés későbbi módosításának új szabályai az uniós gyakorlatnak megfelelőek. Az eddigi közbeszerzési törvényben az eddigi, úgynevezett "előre nem látható" kitétel eléggé tágan volt értelmezhető, és ennek megfogalmazása most sokkal pontosabbá és adekvátabbá válik. Szintén fontosnak tartom az alvállalkozó újradefiniálását, hiszen így a korábbi 10 százalékos értékhatár most 25 százalékra növekedne, ha 25 százalékos mértékben vesz részt, akkor nem alvállalkozónak, hanem közös ajánlattevőnek minősül.
Fontosnak tartom, és a törvény szellemiségének egyik fő vonulata a korrupció visszaszorítása. Azt hiszem, hogy a közszolgáltatók esetében a közbeszerzések megkerülése az elmúlt években nagyon sokszor gyakorlattá vált. Itt világosan ír a törvény arról, hogy a különböző közszolgáltatók esetében a leányvállalatok tekintetében megszünteti, bezárja a kiskapukat. Fontos az is, hogy az adott közbeszerzésben az ajánlatok bontása előtt a fedezet összegét ismertetni kell. Így világossá válik az ajánlattevők számára, mennyi fedezet áll rendelkezésre. Nagyon fontos az is, hogy eddig a gyakorlatban nagyon sokszor jó és színvonalas ajánlatok szorultak ki a közbeszerzési versenyből, mert formai okból érvénytelenítették az ajánlatkérők. Tudok olyan példát, hogy egyszerűen egy bélyegző lemaradása esetén kizártak egy ajánlattevőt a közbeszerzési versenyben, pedig az övé volt a legjobb, a legteljesebb ajánlat, mindössze egyetlenegy bélyegző hiánya miatt.
Szintén helyes, azt gondolom, a jelenlegi magyar és európai uniós szabályozásban az az irány, hogy az off-shore hátterű gazdasági társaságok pályázaton való indulását igyekszik úgy körbevenni a törvény, hogy ezek az átláthatatlan tulajdonú cégek kikerüljenek az ajánlattevői körből. Hasonlóan erénye a törvénynek a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások részleteinek segítése, különösen azon tételében, amikor lehetőséget biztosít a törvényjavaslat, hogy a fővállalkozótól származó kifizetések esetében az alvállalkozók közvetlen kifizetése biztosítva legyen, amennyiben a nyertes ajánlattevőtől legalább 500 ezer forintot meghaladó összegű díjazásra jogosultak. Egyben ezt az összeget, az alvállalkozói teljesítés összegét kivonja a felszámolási vagyon köréből, így egyfajta biztosítékot kap az alvállalkozó arra, hogy az elvégzett munkájának díjazásához hozzájusson.
Szintén a magyar kis- és középvállalkozói kört segíti, hogy részajánlattétel kötelező biztosítását segíti elő, hiszen sok kis- és középvállalkozó lehet, hogy egy teljes munkára nem, viszont a munka egy részére tud érvényes ajánlatot tenni. Ugyancsak védi az alvállalkozói teljesítéseket a törvény azzal, hogy a nyertes ajánlattevő nem vonhatja el a közvetlen kifizetéseket sem engedményezés, sem pedig más jogi formában. A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy európai uniós értékhatár fölötti közbeszerzésnél előleget biztosítson a kis- és középvállalkozóknak.
Fontos az is, hogy az adminisztrációs terhek jelentősen csökkennek, jelentősen mérséklődnek, jóval kevesebb igazolást kell benyújtani. Az alvállalkozókra vonatkozóan nem kell külön igazolni a kizáró okok fenn nem állását, és nem kell feladni a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót. Sokszor ezek apró terhek csökkentését jelentik, de mégis jelentősnek tartom.
Több új elemmel is bővül a közbeszerzési törvény. A közfoglalkoztatás, a foglalkoztatási helyzet segítése érdekében részszempontként figyelembe kell venni az ajánlatkérőknek, az ajánlattevőknek a munkanélküliek vagy tartósan munkanélküliek foglalkozatásával kapcsolatos vállalásait. Azt hiszem, hogy ez a mai gazdasági helyzetben egy rendkívül helyes és üdvözlendő irány. Vitatkoznék ellenzéki képviselőtársammal az ezer fő alatti települések kötelező csatlakozását illetően a központosított közbeszerzésekhez.
(13.40)
Én azt hiszem, hogy amikor a törvényalkotó ezt belevette a közbeszerzési törvénybe, aki találkozott már ezer fő lakos alatti települések vezetőivel, az tudja, hogy nekik a legbonyolultabb ez a feladat. Ezt én segítségként tudnám megfogalmazni, nem pedig egyfajta hatáskörelvonásként, hiszen ők - ha szabad így fogalmaznom - a legtájékozatlanabbak talán, és ezt elsősorban segítségként tudom értelmezni.
Összességében, a törvény azokra az elvárásokra, azokra a követelményekre, amelyeket a mai kor elvár, szerintem helyes és jó válaszokat ad, hiszen gyorsabbá válnak az eljárások, rugalmasabbakká, egyszerűbbekké, világosabbá. Elősegíti, támogatja a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások részvételét a közbeszerzésekben, csökkenti az adminisztrációs terheket, és több új elem - ilyen a közfoglalkoztatás - segítségével pedig új eszközrendszerrel próbálja, igyekszik elősegíteni a foglalkoztatás javítását. Azt gondolom, hogy összességében egy korszerű, a kor követelményeinek megfelelő törvény fog létrejönni.
Köszönöm a szót, köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is azzal szeretném kezdeni, mint több képviselőtársam itt az előzőekben, hogy nagyon sok félinformáció, nagyon sok tévinformáció kering az új köznevelési törvényről. Én az elmúlt időszakban a választókerületemben leültem pedagógusokkal, intézményvezetőkkel, és áttekintettük a törvény lehetőségeit. Örültek a konzultációnak, hiszen így nem médiából, nem rémhírekből informálódtak, hanem tényleg áttekintettük, hogy miről is szól az új köznevelési törvény tervezete.
Fontosnak tartom, hogy azok, akik végrehajtói lesznek a törvénynek, a köznevelési törvényt előrelépésnek, támogatandónak és az oktatás megújítása fontos állomásának tartják. Le is írták nekem, és ebből kiemelnék néhány fontos dolgot. Nagyon fontosnak tartják a pedagógusok, hogy a szolgáltatás, az eddig szolgáltató intézmény helyett egységes követelményrendszer lesz mind a diákok, mind a tanárok számára, az általános műveltség és a tárgyi tudás területén egységes követelményrendszer alakul ki. Ezáltal a jelenlegi tanszabadság helyett egy átjárhatóság kerül biztosításra.
Szintén rémhírként terjengett, különösen kistelepüléseken, hogy a 2 ezer fő alatti iskolák veszélybe kerülnek. Szeretném azt elmondani, hogy mondjuk, olyan kistelepülésen, ahol minden erejükkel megfeszülnek azért, hogy az iskolát fenntartsák, és azért imádkoznak, hogy a szegény önkormányzat másnap ki tudja-e fizetni a gázszámlát vagy nem, alig várják azt, hogy végre az állami fenntartás jöjjön, a biztonság és a stabilitás jöjjön.
(17.30)
Rémhír az is, hogy nem lesz alsó tagozat, megszűnnek a kistelepüléseken. A törvény világosan fogalmaz arról, hogy ahol legalább nyolc szülő igényli, ott működnie kell az alsó tagozatot ellátó tagiskolának.
Fontos az is, az előbb egy ellenzéki képviselőtársam mondta, hogy nem szerepel benne a pedagógushivatás megbecsülése, de éppen ők írták le, alá is írták, hogy örülnek, hogy végre az eddigieknél markánsabban, erőteljesebben szerepel a pedagógushivatás megbecsülése.
Döntően, akikkel én konzultáltam, kistelepülési, községi iskoláknak voltak a pedagógusai, intézményvezetői. Engedjék meg, hogy a pozitívumok mellett, amiket elmondtak, egy észrevételt is tegyek a törvénytervezettel kapcsolatosan. A jelenlegi iskolarendszerben nagyon sokfajta szerveződés jött létre az elmúlt években, intézményi társulások, többcélú kistérségi társulások, amelyek mögött eltérő nagyságú települések vannak, vagy olyan alapfokú művészeti iskolák, ahol egy-egy település a törvénytervezetben megjelent 2 ezer fős határnak az egyik alatta van, a másik fölötte van. Az egyik település szeretné majd saját maga működtetni az iskoláját, a másik kisebb, és ezáltal nem látják ezen intézményi társulásoknak a jövőjét. De ugyanez vonatkozik több helyen alapfokú zeneművészeti vagy művészeti iskolákra, ahol az a jellemző, hogy egy város a fenntartó, és sok tagiskola működik a környező községekben. Ezek olyan rendezendő dolgok, amelyeket szerintem a törvény végleges elfogadásakor vagy más kapcsolódó törvényekben világossá kell tennünk a jelenlegi intézményfenntartó többcélú kistérségi társulások irányába.
Összességében azt gondolom, én a pedagógusok véleményét tolmácsolva azt tudom mondani, hogy előrelépésnek, támogatandónak tartják, partnerként tekintenek az oktatási kormányzatra, és örülnek, hogy Magyarország megújításának, az oktatási rendszer megújításának részesei lehetnek.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Többször elhangzott itt már a ma este folyamán, hogy 21 éves az önkormányzati törvény. Én azok közé tartozom, aki ezt a 21 évet önkormányzatoknál töltöttem le polgármesterként, képviselőként, megyei közgyűlési képviselőként. Ha szabad így fogalmaznom, az önkormányzatok problémáit alapvetően testközelből tudtam megismerni.
Talán aki 1990 óta benne van ebben az önkormányzati világban, az jól tudja, hogy azok a problémák, amelyekről most beszélünk, a települések problémáiról, azok már szinte a törvény elfogadását követően a kilencvenes évek közepén, 2000 körül mindig időről időre szakmai viták, politikai viták középpontjába kerültek. Csak egyet hadd emeljek ki: valamikor 2002-2003 körül az úgynevezett IDEA-tanulmányok, amelyeket még valamikor a Közigazgatás-tudományi Intézet készített, amely komoly viták kereszttüzében volt.
Egy világos tulajdonképpen, hogy akármikor, akármilyen időben, akár a kilencvenes évek közepén, akár a 2000-es évek elején, akár most, időről időre mindig ugyanazokkal a problémákkal találkoztunk szembe.
(20.00)
Az új önkormányzati törvény ezekre a húsz év alatt felhalmozódott és meglevő problémákra keresi a választ, keresi a jogi szabályozást. Gondoljunk csak bele abba, hogy egy-egy település, egy-egy önkormányzat mennyi állami feladatot lát el - rengeteg államigazgatási feladatot. Sok polgármester-kollégám van itt, akik jól tudják, hogy a fogadóóráikon a településen élő emberek sokszor nem is helyi ügyekben, hanem az államigazgatási ügyekben keresnek meg bennünket. Azt hiszem, hogy ezzel a törvénnyel a helyükre kerülnek az államigazgatási ügyek, amiket majd az állam fog ellátni.
Időről időre felmerül a polgármester, testület és jegyző viszonya, hogy ki kinek a munkáltatója, kinek nevezi ki, ki dönt, a bizottságok. Azt gondolom, hogy helyes és jó úton indult el a törvényi szabályozás, hiszen egy erősebb polgármesteri pozíciót céloz meg, és világossá teszi az elmúlt években sokszor ütközőpontokba került polgármester-testület-jegyző viszonyt.
Szerintem fontos kérdés az is, hogy egy-egy önkormányzatnak meddig mehet el a pénzügyi szabadsága. Gondoljunk csak bele abba, hogy a magyar települések egyharmada évek óta önhikis. A másik oldalról az önhikiben egyrészt van alulfinanszírozottság, másrészt meg a települések gazdálkodásában nagyon sokszor megjelent a túlzott feladatvállalás. Világos és helyes az a célkitűzés, hogy a települések hitelfelvétele a működési hiteleken, az éven belüli hiteleken és európai uniós csatlakozási források meghitelezésén túl egy bizonyos szint fölött kormányzati engedélyhez legyen kötve.
Egyik ellenzéki képviselőtársam elmondta, hogy erőteljesebbé válik a megyei közigazgatási hivataloknak a településeket ellenőrző szerepe. Úgy fogalmazott, hogy rövid póráz. Nos, az elmúlt évek gyakorlata azt mutatja, hogy az önkormányzatok szabadságfoka a törvényesség határáig terjedhet. Én nagyon sok olyan példával találkoztam az elmúlt években, hogy egy-egy település a közigazgatási hivatal különböző észrevételeit semmibe vette, és ennek semmiféle szankcionálási lehetősége nem volt. Egy levelező tanfolyam alakult ki a közigazgatási hivatal és az érintett városi önkormányzat között. Szerintem ez sem megoldás, pedig az adott településen egy fontos közügy volt, amit az adott település helytelenül oldott meg. Fontos, hogy ez a szabályozás meglegyen.
A törvény az elmúlt 20-21 év alatt felmerült problémákra helyes és jó válaszokat próbál adni. Azt is tudjuk, hogy a törvény előkészítése során az önkormányzati államtitkárság rengeteg mindenkivel egyeztetett, rendkívül széles körű egyeztetés előzte meg, amely még most is zajlik. Gyakorló polgármesterként, önkormányzati világból érkezett emberként úgy gondolom, hogy a törvény világos és egyértelmű válaszokat ad az elmúlt 21 év problémáira, és egy megújult, működőképes önkormányzati rendszer alapjait teremti meg.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy örömmel hallgattam a vezérszónoklatokat, különösen az ellenzéki frakciók vezérszónokait. Mindenről volt itt szó, multinacionális vállalatok, Költségvetési Tanács, bírói függetlenség, magánnyugdíjpénztárak. Én a magam részéről a felszólalásomban a törvénytervezetről szeretném megosztani önökkel néhány gondolatomat.
Azok közé tartozom mint államháztartásban, önkormányzatnál dolgozó ember, akik közel húsz éve ismerik a törvényt, hiszen néhány hónap híján majdnem megérte a húsz évét az államháztartásról szóló törvény. Ez abban az időben, 1992-ben valóban egy korszerű, modernnek nevezhető törvény volt. Az akkor megfogalmazott alapelvek alapvetően mind a mai napig időtállóak, helyesek. Ezt próbálja az új törvénytervezet megerősíteni, új, korszerű, modern formába ölteni.
Engedjék meg, hogy elmondjam, az 1992. évi XXXVIII. törvény jelenleg 130 paragrafusból áll, és az elmúlt közel húsz év alatt több tucatszor volt módosítva. Ha valaki előveszi a CD Jogtárat, és megnézi a különböző hivatkozási pontokat, ebből a 130 paragrafusból 849 esetben volt egy-egy pont módosítva, tehát azt lehet mondani, hogy egy-egy jelenleg élő paragrafus hat és félszer módosult vagy változott. Én azt gondolom, hogy épp ezek azok az okok, amelyek miatt az erényei mellett, amelyek akkor voltak, igenis szükséges egy új törvény, amely világosan rendelkezik az államháztartásról, az állam pénzügyeiről.
Szintén negatívuma volt az 1992. évi XXXVIII. törvénynek, hogy rendkívül széles körű volt a szabályozása. Egyrészt voltak olyan szabályozási területei, amelyeket világosan, tehát törvényi szinten szükséges szabályozni, de rengeteg olyan szabályozás belekerült, amelyek végrehajtási jellegűek, tehát alacsonyabb szintű jogforrással szükséges szabályozni. De jellemezte ezt a törvényt, a korábbi törvényt az a fajta ellentmondásos szóhasználat, amely egy-egy szóhasználat kategorizálását, minősítését nehezen értelmezhetővé tette, például a "fejezet számára előírt kötelezettségeket" helyesen úgy lehetne mondani, hogy "fejezetbe sorolt előirányzatok terhére elszámolt kiadások, bevételek", és így lehetne tovább sorolni.
A jelenlegi törvénytervezet véleményem szerint világos és átlátható. Azok az államháztartási normák vannak szabályozva, amelyek szükségesek, kikerültek a végrehajtási jellegű rendelkezések. Tudom jól, hogy például a "rendezett munkaügyi kapcsolatok" benne való szerepeltetése egy alacsonyabb szintű jogszabályban is lehetséges, és különböző költségvetési támogatásokhoz való jutás alacsonyabb szintű ellenőrzési rendszerben, alacsonyabb szintű jogszabályokban, kormányrendeletben is lehetséges. Így világos, egyértelmű a jelenlegi jogszabály, törvénytervezet.
Pontosan meghatározza ez a törvény egy-egy költségvetési szerv vezetőit, annak jogosítványait, kötelezettségeit. Az eddigi, az 1992. évi XXXVIII. törvény még példálózó jelleggel sem említette, hogy egy-egy költségvetési szerv vezetőjének milyen jogosítványai, milyen kötelezettségei vannak, nagyon sokszor az alapító okiratra hagyatkozott, amely sokfajta lehetett. Ez is egy sokkal világosabb, ésszerűbb és életszerűbb szabályozás.
Azt gondolom, hogy örömteli az is, hogy a tervezet több helyen bezár kiskapukat, különböző trükközési lehetőségeket zár be. Ilyen például, hogy a közbeszerzés megindítása csak fedezet megléte esetén lehetséges. Eddig erre volt lehetőség, hogy fedezet nélkül is lehetett közbeszerzést megindítani. Szintén a trükközések egyik lehetőségét zárja be, egy kiskaput zár be, hogy a költségvetési szerveknek a vállalkozási tevékenységük után minden esetben teljesíteniük kell az előírt befizetést. Nagyon sokszor éltek, visszaéltek ezzel, hogy az alaptevékenységükre fordították a vállalkozási tevékenységükből származó bevételeket.
Azt gondolom, hogy jelentős előrelépés történik a törvénytervezetben az önkormányzati alrendszer tekintetében az önkormányzatok gazdálkodása területén. Aki ismerte és használta az eddigi államháztartási törvényt, az jól tudta, hogy nagyon sok ellentmondásos szabályozás van: az önkormányzat, polgármesteri hivatal kapcsolódásai, ki veti ki az adókat, kinek a bevételei, ki jogosult beszedni ezeket, hogyan kell ezt elszámolni, hogyan kell könyvelni, milyen számviteli rendben. Én azt gondolom, hogy az új szabályozásban világosan elválik, mi az önkormányzati hivatal, mi az önkormányzat dolga a bevételei és kiadásai tekintetében, bár azt hozzá kell tennem, hogy ez csak egy lépés. Közel húsz év után kerül erre végre pont, de ez még csak a folyamat része, van még további teendő is.
Egyértelművé, világossá és életszerűbbé válik például az évközi átcsoportosítások lehetősége, hiszen ha minden egyes ilyen jogot a képviselő-testülethez telepítenénk, akkor borzasztó nehéz lenne ezeket folyamatosan átvezetni, ezért negyedévente a polgármester beszámol tulajdonképpen az átcsoportosításokról. Életszerűbbé válik a törvénytervezet.
Nagyon sok helyen előfordul, hogy egy-egy önkormányzatnak, költségvetési szervnek valamifajta visszafizetési kötelezettsége származik. Eddig nem nagyon volt pontos szabályozás, most világosan kerül az szabályozásra, hogy amennyiben valakinek visszafizetési kötelezettsége származik egy-egy költségvetési támogatás felhasználásából, akkor egyedi kérelemre maximum 12 hónapra a Kincstár engedélyezheti ennek a visszafizetését.
A törvénytervezet kötelezővé teszi az önkormányzatok számára is a tartalékolást, bár nincs számszerűsítés. Szintén a törvény előnye, hogy igyekszik csökkenteni a bürokráciát, hiszen megszűnik az utalvány külön ellenjegyzése, pénzügyi ellenjegyzése, amely szintén egy jelentős tehercsökkenés.
Én azt gondolom, hogy maga az új államháztartási törvény tervezete, az abban megfogalmazott célok nagyban fogják segíteni a különböző költségvetési szervek munkáját, hiszen alapvetően megújítja a tervezés folyamatát, nem felülről vezérelt, hanem alulról, az elemi költségvetésekből fog összeállni.
(15.20)
Véleményem szerint egyszerűbb és áttekinthetőbb lesz az államháztartás rendje, és alapvetően megújítja a költségvetés-tervezés folyamatát. Azt gondolom, hogy mindenkinek, aki az állami költségvetésben működik, a munkáját ez nagymértékben fogja segíteni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Azt gondoltam, már nem kerül rám a sor, hiszen olyan sok téma felvetődött.
Az ellenzék részéről a törvénytervezetet az a kritika érte, hogy újból ötletelés van. Én azt gondolom, nem ötletelés van, hanem az elmúlt fél évben született különböző változások átvezetése, a gyakorlati tapasztalatok, az EU-s jogharmonizációs elvárások teljesítése vagy olyan ágazati szabályozások átvezetése a pénzügyi, adójogszabályokon, amelyek életszerűek és szükségszerűek a gazdaság mindennapi működéséhez. Hadd emeljek ki néhány fontos momentumot, amelyeket nagyon jónak tartok. Azt gondolom, hogy nem olyan régen elfogadtuk a szociális szövetkezetek működését, hogy itt az adótörvénnyel azt a harmóniát teremtsük meg, hogy akik személyesen közreműködnek a szociális szövetkezetekben, azok adó- és járulékmentesen tudnak az ott termelt termékekből juttatást kapni, amely bizonyos térségekben, bizonyos településeken szerintem elsőrendű és nagyon fontos feladatunk, hogy az ilyen embereken, akik erre rászorulnak, segíteni tudjunk.
De én ugyanolyan fontosnak tartom, hogy a kormány és a Bankszövetség között létrejött megállapodás, amelyet minden politikai erő üdvözölt, azt gondolom, ebben a törvénytervezetben nem szerepel más, mint ennek a végrehajtása. Gondoljunk csak arra, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások, amennyiben a bankok növelik az önerőhiteleiket, az előfinanszírozás-hitelüket, akkor a bankadóból csökkenthetik. De itt szerepel az a tény is, hogy a különböző támogatások, amelyeket a devizahitel árfolyamgátrendszerében kapnak a különböző adósok, a bankok számára leírhatók - pontosítva most már - az adóalapjukból.
(14.20)
De ugyanolyan fontosnak tartom azt is - és ebben sok vita volt itt -, hogy bővül az energiaellátók körének a különadója, az úgynevezett Robin Hood-adó, és bekerülnek a közműszolgáltatók. Engedjék meg, hogy mondjak egy példát. Ha egy olyan energiaellátó cégre, amely az elmúlt években évente 10 és 20 milliárd forint közötti profitot vitt ki az országból, egy különadót hozunk létre, az az országon belül van, tehát nem kell sajnálni az ilyen cégeket. Szerintem ez egy szerencsés és helyes szabályozás.
De mindazok az adózás rendjéről szóló szabályozások, amelyek pontosítják az adóregisztrációs eljárást, a vevő adószámának a feltüntetését vagy a csődeljárásban bizonyos pontosításokat tesznek, mind-mind szükségesek ahhoz, hogy az elmúlt fél évben történt gyakorlati tapasztalatok átvezetődjenek az adójogszabályokon, és bizonyos eljárások egyszerűbbé és rendezettebbé váljanak. A törvény az adózás rendjét, az adózás módját életszerűen, az élet változásait és a különböző kormányzati elképzeléseket követve helyes és jó irányba tereli, maguk a változások szükségszerűek, és szerintem támogatni is kell ezeket a változtatásokat.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslatban az állami vagyonról szóló törvény módosítása történik meg. Ez alapján rendelkezik a törvényjavaslat az egyes állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, egyben más paragrafusaiban, további részeiben a gyakorlati tapasztalatok alapján történő pontosításokat, meglévő törvények korrekcióját tartalmazza.
(18.00)
Az első részében, a törvénynek az 1. §-ában az állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átadandó ingatlanokról rendelkezik olyan egyházaknak és társadalmi szempontból kiemelt szervezeteknek, amelyek fontos tevékenységet látnak el. Hadd mondjak az egyházakra egy példát: olyan egyházi ingatlanokról van szó, amelyeket az 1950-es években a tudtuk nélkül, az egyházak tudta nélkül államosítottak, és a rendszerváltozás utáni időszakban, amikor az egyházak kártalanítása, kárpótlása megtörtént, nem tudták ezt az igényt érvényesíteni, így ezeknek a rendezése történik meg az 1. § rendelkezése alapján, amely, úgy gondolom, egy jogos igényt elégít ki.
A törvényjavaslat 2. §-ában a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény módosításával az új cégbírósági és adóhatósági szabályok alóli felmentés lehetőségét teremti meg a törvényjavaslat azzal, hogy az államháztartás alrendszerébe tartozó szerv számára újabb törvényi mentesítési okokat sorol fel, ezzel lehetőséget teremtve, hogy nehéz helyzetben levő vállalkozásokat finanszírozási technikákkal tudjunk segíteni, megelőzve ezzel egy esetleges csődhelyzetet és köztartozások felhalmozódását.
A 3. §-ban a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény alapján az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB Zrt. által a forrásszerzés céljára külföldről és belföldről felvett hitelekből, valamint a kötvénykibocsátásokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért. A törvényjavaslat rögzíti, hogy az MFB Zrt. forrásbevonási ügyletei esetén a hitelező állam által kezességvállalási díj felszámolása nélkül a vállalt készfizető kezességen túl további fedezet előírására nem köteles, ezáltal az MFB kedvezőbb feltételekkel tud forrásokhoz jutni, amely alapvetően fontos nemzetgazdasági érdeket segít elő.
A 4-5. §-ban a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvény módosítása részben pontosítás, részben pedig technikai dereguláció. A nemzeti mobil fizetési szervezetről szóló szabályozás módosításának célja, hogy a jelenlegi rendelkezés garanciáinak megőrzésével rugalmasabb megoldást nyújtson. A módosítás értelmében nemcsak közvetlenül az állam százszázalékos tulajdonában levő szervezet jelölhető ki nemzeti mobil fizetési szervezetként, hanem az ilyen szervezet százszázalékos tulajdonában álló leányvállalat is. Ezáltal lehetővé válik, hogy a nemzeti mobil fizetési szervezet kijelölése költséghatékonyabb módon történjen meg.
A törvénymódosítás felhatalmazást ad a kormány részére az Információs Hivatal vonatkozásában rendelet alkotására, hiszen az Információs Hivatal irányító felügyeleti szerve minisztériumi hatáskörből a Miniszterelnökséghez kerül, és ezáltal a Miniszterelnökség miniszteri rendelet helyett kormányrendeletben tudja az Információs Hivatalra vonatkozó szabályozásokat átruházni, átadni.
Az utolsó paragrafusokban az Eximbank és a Mehib Rt. esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti egyszemélyi ügyvezetési típus helyett szakmai és gyakorlati okokra tekintettel indokolt és szükségessé vált az a visszatérés, hogy ne egyszemélyi vezetés, hanem testületi ügyvezetés alakuljon ki, amelyet a gazdasági társaságokról szóló törvény fő szabályához igazítunk. Úgy gondolom, hogy ezek a változások gyakorlati tapasztalatok alapján indokoltak és szükségesek.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem a törvényjavaslat megtárgyalását és elfogadását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vita során már nagyon sok minden elhangzott. Engedjék meg nekem, hogy most normál hozzászólásban reagáljak néhány ellenzéki képviselőtársam gondolatára. Jámbor Nándor képviselőtársam többször elmondta, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv kisvállalkozásokat segítő fejezete csak a 6 millió forint alatti árbevételű vállalkozásokat segíti. Engedje meg, képviselőtársam, hogy elmondjam, a kormány által javasolt másik adónem a kisvállalati adó, amely elsősorban a foglalkoztatottság növelését célozza. Az új adót maximum 25 főt foglalkoztató kisvállalatok választhatják 500 millió forintban meghatározott összes bevételi és mérlegfőösszeg küszöb alatt s a többi. Az új adónem kiváltja a vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket. Számomra az a vita egyik olvasata, hogy nagyon sok képviselőtársam el sem olvasta a konkrét munkahelyvédelmi akciótervet, különösen ellenzéki képviselőtársaim, és ebből fakadnak a nézeteltérések.
Más: a szocialista képviselőcsoport tagjainak azt javaslom, érdemes utánanézni, hogy a modern közgazdaságtanban milyen gazdaságtörténeti intézkedések történtek az elmúlt időszakban, hogyan próbál egy-egy gazdaság a válságra választ adni, legyen az '29-33-ban vagy a hetvenes évek végén. Több jó recept is van erre, és azt gondolom, hogy ezeket sokkal sűrűbben kellene forgatniuk, sűrűbben, mint Marxnak A tőkéjét, hiszen az kicsit elavult már a mai világban. (Kovács Tibor: Esküszöm, hülyére röhögjük magunkat!)
(16.20)
Végül is javasolnám Samuelsontól a Közgazdaságtan 1., 2., 3.-at, azt gondolom, az alkalmazott közgazdaságtan része, több helyes receptet, helyes gyógymódot ír különböző gazdaságpolitikai problémák megoldására.
De én azt gondolom, akárhonnan is nézzük a munkahelyvédelmi akciótervet, világos, a magyar társadalom számára fontos kérdésekre ad választ. Tegyük fel ezeket a kérdéseket! Szükség van-e arra, hogy a magyar kisvállalkozások adóterheit mérsékeljük? Szükség van-e arra, hogy a 25 főnél kisebb létszámot alkalmazó vállalkozások adóterhei csökkenjenek, a pénzügyi adminisztrációjuk egyszerűbbé váljon? Egyetértünk-e azzal, hogy az 500 ezer euró árbevétel alatti cégek az áfát akkor fizessék meg, amikor az azt tartalmazó számlájuk egyenértékét megkapták? Vagy segítsünk-e a tartósan munkanélkülieken a munkaerőpiacra történő visszakerülésükben? Segítsük-e a gyedről, a gyesről visszatérő anyákat a munkavállalásban, hogy a magyar családokat is segítsük ezzel? Segítsük-e az 55 év feletti munkavállalókat, hogy a munkaerőpiacon megőrizhessék munkahelyeiket? Segítsünk-e a 25 év alatti fiataloknak a munkaerő-piaci esélyeik növelésében?
Ezeket a kérdéseket továbbra is feltehetjük, több kérdést feltehetünk, én azt gondolom, hogy ezekre a kérdésekre egyetlenegy válasz adható, olyan felelős válasz, amely igenis ezekre a kérdésekre csak igen lehet. Szükség van arra, hogy a magyar kisvállalkozásokat segítsük, szükség van arra, hogy a tartósan munkanélküliek munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeit segítsük.
Azt gondolom, erre csak ez az egyetlen válasz adható meg. Azt hiszem, az európai válság első szakaszában 2010-től a nemzeti együttműködés kormánya megteremtette az ország pénzügyi stabilitását. A válság jelenlegi szakaszában olyan új utat kell keresni, olyan új válaszokat kell keresni, ami a jelenlegi magyar társadalom legnagyobb problémájára adja meg a választ: megőrizni a munkahelyeket, megvédeni a munkahelyeket, és ha lehet, a munkahelyvédelmi akciótervvel növelni a foglalkoztatottságot. Azt gondolom, a magyar emberek, a magyar családok ezt akarják. Egy új utat, egy olyan új utat, amelyben minél több magyar családot... - minél több magyar vállalkozást, minél több embernek maradjon meg a munkahelye, és bővüljön a foglalkoztatás. Azt gondolom, ez a munkahelyvédelmi akcióterv lényege. Bízom benne, hogy ezt minél többen tudjuk elfogadni és támogatni a végső szavazáson. Azt hiszem, az emberek ezt akarják, és ezt végre is tudjuk hajtani.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A képviselőtársaimmal közösen benyújtott indítvány két törvény módosítását irányozza elő, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényét és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényét. A környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítását az indokolja, hogy a fővárosi kerületi önkormányzatok önállóan és egymástól eltérő koncepció alapján fejlesztik az adott kerületek épített környezetét. A fővárosban a lakossági közlekedés és az idegenforgalom eloszlása is változó, ezért a zajterhelés mértéke sem egyforma. A Fővárosi Önkormányzat az ezekből az eltérő kerületi sajátosságokból adódó igényeket nehezen és nem megfelelő gyorsasággal tudta kezelni.
A fővárosi kerületek számára a törvénymódosítással megteremtett rendeletalkotási lehetőség hatékonyabban biztosítja a kerületi önkormányzatok környezetvédelmi feladatainak érvényesülését. A módosítást továbbá a fővárosi kerületek eltérő zöldövezeti sajátosságai indokolták. A törvénymódosítás egyben lehetővé teszi, hogy a kerületi önkormányzatok a helyi adottságokat szem előtt tartva biztosítsák közigazgatási területeiken belül a fás szárú növények védelmét.
(19.30)
A kereskedelmi törvény módosításának indoka a környezetvédelem és a közbiztonság javítása, valamint a városképi környezeti szempontok érvényesítése. A világörökség területén üzemeltetett, a szórakoztatást az illegális erotikus szolgáltatással összekötő intézmények, bárok, night clubok veszélyt jelenthetnek mind a közbiztonságra, mind pedig a kialakult városképre. Ezért szükséges az ilyen jellegű intézmények nyitva tartásánál az engedélyezés során a rendőrség bevonása mint szakhatóság.
A rendőrség engedélyét a már működési engedéllyel rendelkező és az üzemelő üzleteknek is be kell szerezniük, amire egy 90 napos türelmi időt határoz meg a törvénytervezetünk.
Kérem mindezek alapján az indítványunk megtárgyalását, majd elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 18 éve jött létre törvényi szabályozással a Mehib Zrt. és az Eximbank Zrt. Az elmúlt 18 év alatt a két állami tulajdonú részvénytársaság működését szabályozó törvények többször változtak, amelynek oka az adott közgazdasági környezethez való alkalmazkodás és annak a megteremtése volt. Így az előttünk fekvő törvénytervezet is tulajdonképpen a mai közgazdasági környezet adottságaihoz kívánja igazítani a két állami tulajdonú zártkörű részvénytársaság működését.
Azt hiszem, egyértelmű, hogy a törvénytervezet azt a célt szolgálja, hogy hogyan tudjuk a gazdasági növekedést ösztönözni. Ennek egyik fontos eszköze a befektetések, az életképes, a növekedés egyik húzóágazatát jelentő, exportorientált cégek támogatása, segítése. Hiszen a válság hatására csökkent a hitelezési aktivitás, amely jelentősen szűkíti a magyar gazdaság mozgásterét. Ezért fontos, hogy az államháztartás lehetőségeihez mérten forrásokat biztosítson magyar cégek, a magyar gazdaság gerincét jelentő kis- és középvállalkozások támogatásához, segítéséhez.
Az Eximbank célja ennek megfelelően, hogy a magyar áruk és szolgáltatások exportjának finanszírozásával tegye lehetővé a Magyarországon működő exportorientált vállalkozások számára, hogy minél teljesebb mértékben tudják kiaknázni az exportlehetőségeiket, ezáltal növelve külgazdasági versenyképességüket.
A javaslat kapcsán szeretnénk kiemelni, hogy a javaslat hatálya nemcsak a közvetlen hitelviszonyon alapuló jogviszonyokra, hanem a Mehib ZRt. által biztosított vagy az Eximbank által garantált hitelviszonyra is kiterjed, azaz az Áht. szóban forgó rendelkezése alóli mentesülés a piaci szereplők számára az Áht-ban rögzített normaszöveg betű szerinti olvasatához képest tágabb körben lesz lehetséges. Összességében a törvénytervezet a közgazdasági környezet, a válság kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozását igyekszik előmozdítani az Eximbank hatékonyabb forrásbevonási potenciáljának segítésével.
Köszönöm figyelmüket.
BALÁZS JÓZSEF, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A számvevőszéki és költségvetési bizottság e hét hétfői ülésén megtárgyalta az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Az előterjesztés továbbviszi a 2011-ben a megyei önkormányzatoknál megkezdett folyamatot, hiszen a települési önkormányzatok fenntartásában lévő fogyatékos, pszichiátriai beteg, további szenvedélybeteg személyek, valamint a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények tekintetében megszűnik az önkormányzatok ellátási kötelezettsége, amely feladatok az államhoz kerülnek, így az egyes intézmények egységes irányítású, egyben fenntartható működésének biztosítása jöhet létre.
Az ellátási kötelezettség 42 telephelyen működő szociális intézményt érint, amelyek 3911 férőhelyen biztosítják a fogyatékos, pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek esetében az ellátásukat. A gyermekvédelmi intézmények vonatkozásában az ellátási kötelezettség rendszere a gyermekvédelmi szakellátások területén egységesítésre kerül, teljes egészében állami feladattá válik. Az ellátási kötelezettség állami átvétele 126 telephelyen működő gyermekvédelmi szakellátási intézményt, összesen 2693 férőhelyszámot érint. A törvénytervezet az átvétel általános és speciális szabályait részletesen szabályozza, így az intézmények elhelyezését szolgáló ingatlanok, tárgyi eszközök helyzetét, az intézmények személyi állományának átvételét, a vagyonhoz kapcsolódó adósságállomány és szállítói tartozások átvételét.
Összességében a bizottságunk 17 igen szavazattal és 2 nem szavazat ellenében általános vitára és elfogadásra javasolta a törvénytervezetet. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy hozzászólásomat mint hegyközségi tag, mint hegyközségi tisztségviselő mondjam el, aki az elmúlt 18 évben testközelből követte végig azokat a folyamatokat, azokat a változásokat, amelyek a magyar szőlészet-borászat elmúlt 18 évét jellemezték.
Itt, az új hegyközségi törvény tárgyalásakor többen föltették azt a kérdést, hogy szükség van-e a törvény változására, miért kell új törvény, vagy elegendő lett volna a régi törvény módosítása. Azt gondolom, ha az elmúlt 18 évre visszatekintünk, akkor egyértelmű a válasz, hogy igenis szükséges egy új, megújított, tényleg egy komoly átalakításon átesett, korszerű hegyközségi törvény. Az elmúlt 18 évre ha visszatekintünk, biztos nagyon sok pozitívumot tudunk felsorolni arról, hogy a hegyközségek, a szőlő- és bortermelők életében milyen pozitívumok, milyen helyes és jó lépések történtek. Hiszen kialakult egy információs bázis a termelőknek, egy szakmai háttér, sok helyen kialakult a mező-, hegyőrség, nagyon sok hegyközség rendezvényekkel, helyes és célszerű eredetvédelmi szabályok alkalmazásával segítette a termelőit. Nagyon sok helyen aktív marketingfeladatokat látnak el, segítik a termelőket, borászatokat.
De azért ne feledkezzünk meg arról sem, hogy én nagyon sok termelővel találkozom és azok meg panaszkodnak. Nagyon sok termelő nem tudja, hogy most neki a hegyközség mit jelent. Csak járulékbefizetést és adminisztrációs terhet jelent. Vannak ilyenek is nagyon sokan. Vagy azért ne feledkezzünk el arról, több képviselőtársam elmondta, hogy az elmúlt 18 évben eltűnt a magyar szőlőterület egyharmada, bár mindenki más mennyiséget mond, hogy mennyi volt '94-ben, de abban egyetértünk, hogy egyharmaddal kevesebb a magyar szőlőnek a területe. Egyharmaddal.
Azt gondolom, hogy ezek az akár a pozitív, akár a negatív folyamatok egyértelművé teszik azt, hogy egy alapjaiban új, a szakmával egyeztetett, a szakmai szervezetekkel egyeztetett hegyközségi törvényt kell alkotnunk. LMP-s képviselőtársam itt az egyeztetésekről szólt. Azt gondolom, hogy nemcsak a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa partner az egyeztetésekben, én személyesen Gyöngyösön, a mátrai borvidéki tanáccsal egyeztettem, és elmondták a hegyközség képviselői azokat az észrevételeket, amelyeket ők helyesnek tartanak, javasolnak elfogadni vagy amivel nem értettek egyet.
Azt gondolom, hogy a törvénytervezet alapvetően szakít az eddigi törvény szellemiségével, szerintem egy korszerűbb, a mai piaci viszonyokhoz alkalmazkodóbb és jobb törvény jön létre. Fontosnak tartom azt, hogy a hegyközségek működési területe növekszik, tehát a minimális területnagyság nagyobb lesz. A törvénytervezet indoklásában alapvetően minőségvédelmi, eredetvédelmi szabályokra való hivatkozás jelenik meg elsősorban, hiszen így egy-egy borvidék érvényesülését az szolgálja, ha mögötte nagyobb, egységesebb termelői közösségek vannak.
Azt gondolom, még az is a nagyobb területű hegyközségek mellett szól, hogy kevesebb járulékbevételből lehet ugyanazt a szervezetrendszert fönntartani. Az elmúlt években, ha megnéznénk, hogy a hegyközségek különböző járulékterhei mennyivel nőttek a termelők számára, akkor jelentősen nőttek, bár nem ez a legnagyobb teher. De azt hiszem, teljesen világos, hogy ha egy hegyközségnél eltűnik a szőlőterület egyharmada, a termés egyharmada, hogyha nem változik semmi, akkor tulajdonképpen ennyivel többet kell fizetniük a termelőknek ugyanazon apparátus fenntartásához. Ezért helyes a nagyobb a terület.
A hegybíró státusa: fontos és kardinális kérdés a törvényben, meghatározó, hiszen eddig valamennyi hegyközségi feladat végrehajtója a hegybíró volt. Ő az, aki végrehajtotta a közgyűlések határozatát, az lehetett érdekvédő, hatósági, államigazgatási ügy. Tehát sokszor egymásnak ellentmondóan. Az kérdés, ellenzéki képviselőtársaim, hogy mondjuk olyan példát, amikor ez a munka csorbult. Az a hegybíró, akinek hatósági feladatokat kell ellátni, és egy közgyűlés döntésétől függ az egzisztenciája, tud-e úgy föllépni azokkal a termelőkkel vagy borászatokkal szemben, végrehajtani a hegyközség közgyűlésének intézkedéseit, döntéseit, ha tőlük függ.
Azt gondolom, szét kell választani az érdekvédő és a hatósági igazgatási, államigazgatási funkciókat. Ez egy garancia arra, a törvény garantált alapilletményt határoz meg számára. Én tudok olyan hegyközséget, ahol a hegybírók fizetést sem kapnak a munkájukért, mert nem tudják beszedni a pénzt a hegyközségi tagoktól, mert nem képesek befizetni valamilyen oknál fogva. Elvárható így olyan munka, ami ehhez a funkcióhoz szükséges? A másik oldalról pedig a hegybíró státusának rendezésében nagyon fontos a határozatlan idejű kinevezés, mert nem függ attól, hogy a közgyűlés mikor fogja megválasztani, mikor nem. Tehát mindenképpen jó ez a függetlenedés és szerintem hasznos és jó lehet.
A szavazati jog tekintetében arról beszélgetünk, hogy helyes volt-e az eddigi "egy tag-egy szavazat" vagy most a terület arányában szabjuk meg a szavazatok arányát, megoszlását. Aktív hegyközségi tagként mondom, több hegyközségnek is tagja vagyok, mind a kettőben több száz tag van, az egyik helyen 670, ezt tegnap kérdeztem meg. A legtöbb közgyűlésen részt vevő ember 86 volt, 86 volt. De csak azért, mert abban az évben választás volt, és eljöttek a rokonok, ismerősök, barátok, mert éppen hegybíróválasztás volt. Csak azért. Amúgy 30-40 fő az aktív résztvevő. Azt gondolom, ha megadjuk annak lehetőségét, hogy egy-egy hegyközség területén valóban komoly gazdasági tevékenységet végző termelők a termelési volumenük súlyához képest tudjanak beleszólni, hiszen ők adják össze a pénzt is, ők fizetik a járulékokat, akkor szerintem helyes irányba fog elmenni a törvényjavaslat.
Szerintem helyes az is, hogy fennmarad a jelenlegi hármas tagozódás, ez mindenképpen helyes, ezt kérték a különböző hegyközségi szervezetek. Szerintem ez helyes és jó is. Annak is örülök, hogy megjelenik a borrégiók lehetősége. Nem kötelező, de legalább önkéntes alapon. Horváth képviselőtársam magyarázta el ennek logikáját, lehetőségét, nem akarom képviselőtársamat ismételni, de erre eddig nem volt lehetőség. Most lehetőséget teremtettünk, hogy egy nagyobb borrégióban is létrejöjjenek a hegyközségek regionális szervezetei.
És külön örülök annak is, hogy ezekben a regionális, tehát borvidéki és nemzeti hegyközségi tanácsokban világosan, egyértelműen rögzítésre kerül az a kérdés, hogy van egy szőlészeti szekció, és van egy borászati szekció.
(18.20)
Hiszen nagyon sokan feltették a kérdést, ha a borászokkal beszélt az ember, hogy most kinek az érdekét képviseli, mondjuk, a nemzeti hegyközségi tanács vagy a borvidéki hegyközségi tanács; a borászok érdekeit, mondta az egyik, a másik a másikat, mindig a másikra kenték, hogy éppen a döntés miért úgy született, vagy miért ezt az érdeket képviseli. Itt most világosan rögzítésre kerül, hogy az együttműködési, együttdöntési lehetőségek azért komolyan, tényleg együttgondolkodásra késztetik úgymond a két felet. Tehát azt gondolom, hogy ez mindenképpen egy jó irány.
Külön kiemelném azt, én ahhoz csatlakoznék, azokhoz a képviselőtársaimhoz, hiszen nagyon sokan a hegyközségi törvénynél csak a borászatokról beszélnek. Tényleg, a magyar hegyközségek tagjai számában azért nagyon sok borász és nagyon sok termelő van, de több termelő van. Azt gondolom, ezért tartom helyesnek, hogy külön megjelenik a szőlőtermelő szekció, mert még mindig ők vannak többségben, és ha 55 ezer hektár szőlő marad Magyarországon, az baj. Az lenne a jó, ha ez a hektár, ez a terület gyarapodna, és itt számítunk azokra a termelőkre, akik az elmúlt két évben úgy gondolták, hogy a korábbi évek hanyatlása után újból telepítésbe kívánnak belefogni. Ez különben nagyon örvendetes hír, hogy jelentem, ma ott tartunk, hogy rendkívüli nagyságrendű a telepítési igény, gyakorlatilag Magyarországon nincs olyan nagyságrendű oltvány a telepítésekhez, ez szerintem egy nagyon fontos és jó hír.
Néhány apróságot még hadd emeljek ki! Szerintem helyes és jó dolog, bár lehet, hogy sokan elsiklanak mellette, hogy a vadvédelemről és a vadgazdálkodásról szóló törvényben a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint képviseli majd a hegyközség a tagjait. Az elmúlt hetekben a mátrai borvidékről - ez a választókerületem része - nagyon sok termelő jelzett, ahol az erdő és a szőlőterület találkozik, tehát rendkívüli nagyságrendű sokszor a vadkár, és ebben az egyeztetési folyamatban azért szerencsés, ha nem a jegyző közbeiktatásával, hanem direktben tudja képviselni a hegyközség a tagjait; ez is egy lehetőség. Szerintem fontos az is, hogy elővásárlási jogot biztosít a törvény az egymás mellett fekvő szőlőkataszterbe tartozó földterületek megvásárlása esetén a hegyközségi tagok számára. Ez mindenképpen egy jó dolog, segíti a birtokegyesítést, segíti az egészségesebb üzemméretek kialakulását, hiszen tudjuk azt, hogy a magyar szőlőterületek nagysága rendkívül elaprózódott, jobb, ha ez is segíti azt a folyamatot, hogy tényleg egy ésszerűbb üzemméret alakuljon ki.
Összességében: véleményem szerint a törvényi szabályozás jelentősen megújítja, helyesen alakítja át a hegyközségek szervezetrendszerét, korszerűbbé válik a szőlő- és bortermelők önigazgatási, államigazgatási szervezetrendszere, jó és helyes az irány. Én azt gondolom, ezen törvény elfogadása után a következő lépésekben pedig azokról kell gondolkodnunk, hogy hogyan lehet a termelőinket, a borászainkat még jobb helyzetbe hozni. Különösen szeretném felhívni a figyelmet, képviselőtársaim, az adminisztráció, a bürokrácia csökkentésére, valamennyi termelő vagy borász, akivel az ember találkozik, mindenki ugyanezt mondja. Ebben kérem, hogy a minisztérium a különböző rendeletalkotásaival a termelőkre, a borászatokra rakódó bürokratikus terheket csökkentsék. Voltak már lépések az elmúlt időszakban, de még további lépéseket kell tenni. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a hozzászólásom elején Gőgös Zoltánnak a szavaira válaszoljak, aki azt mondta, hogy több tízezer szereplőt kell meghallgatni. Gőgös Képviselő Úr! Én azok közé tartozom, akik a mátrai borvidéken szinte minden hegyközségi vezetőt, minden hegybírót és több száz termelőt ismerek. (Gőgös Zoltán: Nem merik elmondani, mert kirúgod őket! - Babák Mihály: Gőgös! Ne légy gőgös!)
Miért volt szükség a hegyközségi törvény újraszabására? Mondjuk már ki, aki tényleg a hegyközségek életében dolgozott, benne volt - én 1995 óta voltam hegyközségi tag több hegyközség területén is -, meg kell nézni, hogy a termelők, a borászok hogyan viszonyultak a hegyközségek működéséhez; mikor a hegyközségi tagok 1-2-3-5 százaléka ment el, és tudnék még alacsonyabb számokat is mondani.
Mit vártak el az akkori törvényalkotóktól? Azt gondolom, hogy alapvetően a termelők úgy élték meg a hegyközségi törvény működését, a hegyközség működését, hogy valakihez el kell menniük többletpapírokért, többletpapírokat kell tőlük kérni, és ezért pedig nekik nem túl sokat - hiszen a járulékokra nem jellemző, nem egy nagyon nagy költség -, de azért jelentős összegeket kell fizetni ezért.
Azt gondolom, az új hegyközségi törvény afelé indult el, hogy valóban a magyar hegyközségek működése során a magyar szőlőtermelés egy megújított, átalakult és a kor kihívásaihoz igazodó szervezetrendszere alakuljon ki, amely figyelembe veszi az ágazatban dolgozó, élő, termelő szereplők véleményét.
Azzal a vitával kapcsolatban, hogy a szavazati elv milyen mértékben befolyásolja a hegyközségek életét, engedjék meg, hogy néhány példát mondjak. A mátrai borvidéken nagyon sok hegyközség területén a 2 hektár alatti termelők száma 95-98 százalék egy-egy hegyközség területén. Az ő tulajdonukban, az ő használatukban van a terület 80-85 százaléka. Valamennyi mátrai borvidéki, 12 hegyközség területén ezek a számok az igazak. Tehát aki attól félti a hegyközségek működését, hogy néhány nagytermelő majd nagyon nagy befolyást fog szerezni, azt gondolom, hogy a mátrai borvidéken ezek a számok ezt nem adják vissza, épp ellenkezőleg, én azt gondolom, hogy a termelők valóságos jogokat kapnak arra, hogy itt sokkal nagyobb szavuk legyen, és akinek nagyobb területe van, azért nagyobb beleszólása is lesz. Tehát a felelősség és a tehervállalás mellett én inkább azt gondolom, hogy az új hegyközségi törvény alapvetően a korábbi érdektelenségi viszonyokat váltja föl egy érdekeltségi viszonyrendszerré. És ez szerintem mindenképpen helyes.
Többen is javasolták, több módosító is keletkezett arról, hogy 500 hektár vagy mennyi legyen a legkisebb területe egy-egy hegyközségnek. Van, aki ezt lejjebb akarja vinni, van, aki följebb. Én amellett törnék lándzsát, hogy 500 hektár legyen a minimális terület. Tényleg a gyakorlatból egy példa: nagyon sok olyan borász van, mondjuk, a mátrai borvidéken, aki mind a 12 hegyközséggel kapcsolatban áll, és akinek különböző papírokért 12 helyre kell elmennie, 12 helyről kell beszereznie először a szőlőszármazásit, utána a borszármazásit. Azt gondolom, a praktikum is amellett szól, hogy 500 hektár legyen a legkisebb terület. Szerintem ez egy ésszerű területhatár.
Én is külön örülök Szabó Zsolt képviselőtársam módosító indítványainak. Szerencsés dolog az, hogy mondjuk, életszerűbbé válna a törvény, talán szerencsésebb lenne, ha nem a nemzeti hegyközségi tanács főtitkára, hanem a Borvidéki Tanács titkára; tehát közelebbről tudna, gyorsabban tudna reagálni egy-egy élethelyzetből adódó probléma megoldására, amikor is a hegybíró tevékenységével kapcsolatban valamilyen adminisztratív összeférhetetlenségi akadály keletkezik.
(15.40)
Azon vitatkozhatunk, hogy a járulékbevételek tekintetében megszabjunk-e különböző korlátokat. Vannak olyan vélekedések, amelyek azt mondják, hogy mindenképpen meg kell egyfajta határokat szabni, hogy mennyiben részesüljön a Borvidéki Tanács és mennyiben a nemzeti tanács. Én azt hiszem, hogy ha abból indulunk ki, hogy ez viszont egy alulról fölfelé épülő szervezet, akkor lehet ezt a megoldást választani, hiszen a különböző szervezetek alulról építkezve tudják ezt meghatározni. Tehát nem hiszem, hogy ebben az ügyben az épülő, az alulról szerveződő szervezetekkel szemben lenne, mondjuk, meghatározva járulék, de lehet ezt szabályozni.
Külön örülök dr. Nyitrai Zsolt képviselőtársam javaslatának, amelyik egy, a szakmában régóta meglévő problémára igyekszik pontot tenni. Amennyiben külföldről, más országból kerül be bor és továbbfeldolgozás céljára, akkor az is kerüljön be a járulékfizetés rendszerébe. Ez egy nagyon régi probléma, amelyet a szakma forszíroz.
És azt hiszem, látható az is, ellenzéki képviselőtársaim, hogy nem volt a szakmával egyeztetés - volt egyeztetés. Például ez is a szakma által, a borászok által régóta várt kedvező változás. Gondoljunk bele, hogy bár nem ez adja a magyar és a külföldi bor versenyben való előnyét vagy hátrányát, nem ez fordítja meg, de akkor azt a terméket előállító is hegyközségi járulékot fog fizetni.
Azt gondolom, hogy a sok-sok módosító között én kiemelném, hogy azért mindenki látja azt a problémát, hogy ez az ágazat akkor tud életképes maradni, akkor tud fejlődni, akkor tud továbbfejlődni, hogyha ez a borász-szőlész együttműködés továbbra is fennmarad. És azokat a módosítókat, amelyek arról szólnak, hogy a különböző borvidéki és a nemzeti hegyközségi tanácsban az együttműködés még erősebb legyen, mind támogatni tudom, hiszen ez az ágazat akkor tud a jelenlegi helyzetéből továbbfejlődni, amennyiben a szőlészek és a borászok együttműködnek, és akkor lehet az ágazat fejlődése zökkenőmentes.
Én azt gondolom, hogy a módosító indítványok elfogadásával egy korszerű és új hegyközségi törvény tud létrejönni, és én bízom benne, hogy az új hegyközségek sokkal jobban fognak működni, mint az eddigi működésük során; sokkal több tag lesz érdekelt abban, hogy részt vegyen a közgyűléseken; sokkal több tag fogja magáénak érezni azokat a döntéseket, amelyeket meg kell hozni. Ebben bízom.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt hetekben tizenhét alkalommal okozott komoly fennakadásokat a turizmusban egy-egy áramszünet a Mátra jelentős részén. Nem beszélve a folyamatos áramingadozásokról.
A mátrai sícentrumok közül Kékestetőn egy alkalommal, a mátraszentistváni Síparkban öt alkalommal álltak le a síliftek és az elektromos berendezések áramszünet miatt. A legnagyobb mátrai szálláshelyek is megszenvedték a szolgáltatás kimaradását, mind presztízsben, mind gazdasági értelemben. Gyöngyös közigazgatási területén például a mátraházi Lifestyle Hotel, a Hotel Ózon, a sástói kemping építkezése és a mátrafüredi Hotel Anna számolt be gyakori áramkimaradásokról. A mátraszentimrei Hotel Narád vagy a patinás galyatetői nagyszálló is jelezte, hogy nehézséget okoz számukra az ingatag áramellátás.
Az áramkimaradások gyakorlatilag Sástótól felfelé az egész Mátrát érintik. Ha áramszünet van, nincs oktatás az iskolában, az óvodában, az áramkimaradás tönkreteszi a házaknál a kazánokat is. Ilyenkor telefonszolgáltatás sincs a térségben. A helyiek nyolcvan százaléka idegenforgalomból él, a vendéglátókkal, vendégekkel együtt több ezer embert érint a probléma. Az áramszünetek hossza volt, amikor elérte a nyolc órát is. Gondoljunk bele, hogy ez alatt az idő alatt szinte semmilyen alapszolgáltatás nem működik.
Az illetékes áramszolgáltató az első panaszokra azt válaszolta, hogy a hóesés okozza ezt a rendkívüli helyzetet. Azt gondolom, hogy mint Mátrában élő emberek, tudjuk, hogy esett a hó tavaly is, tavalyelőtt is, akkor nem volt áramkimaradás, most pedig van. A hóhelyzet nem vis maior. Azt kérdezem a minisztériumtól, államtitkár úrtól, szükséges-e a krízis orvoslásához valamely jogszabály módosítása. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Kérem azt is, hogy vizsgáljuk meg, hogy minden érintett fél megtette-e a rá vonatkozó jogszabály szerinti kötelezettségeit.
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Engedje meg, hogy először idézzek, felolvassak az illetékes áramszolgáltató nem olyan régen kiadott kiadványából, amelynek ez a címe: "Az áram áráról feketén-fehéren". "Az elmúlt évek során nagyon sok pénzt költöttünk a hálózatok felújítására, ezért van ma feleannyi áramszünet, mint 10 éve." A Mátrában élő emberek nem azt látják. Azt látják, hogy éppen több az áramkimaradások nagysága, mint 10 évvel ezelőtt.
Bízom benne, hogy az ügy felszínre kerülése segíti azt, hogy ez a probléma mindannyiunk számára, a Mátrában élő emberek számára megnyugtatóan megoldódjon, hiszen az elmúlt években több milliárd forintnyi fejlesztés, beruházás, befektetés indult el magántőkéből, hitelből, pályázati támogatásból, amelyek hasznosulása csak akkor lehetséges, ha (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) az áramellátás zavartalan, hiszen ez biztosítja az ott élő, ott dolgozó emberek alapvető életminőségét.
Köszönöm szépen.
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy először Suhajda Krisztián képviselőtársam szavaira reagáljak. Azt hiszem, hogy ő négy-öt perc közötti időtartamig a magyar falunak az elmúlt húsz évben kialakult helyzetével foglalkozott.
Azt gondolom, hogy az előttünk fekvő törvénytervezet szellemisége tartalmában éppen a magyar falu, a szőlő- és borvidékeken lévő települések megújítását próbálja előrevinni. Szeretném leszögezni, szőlőtermelő vagyok. Bort is előállítok, hegyközségi tag is vagyok most már tizenhét éve, tehát nyomon követtem azt, ami az ágazatban történik az elmúlt években.
Voltak ilyen állításai, hogy szembeállítja a szőlészt a borásszal. Ha jól elolvasta volna a törvényt, pontosan és részletesen, akkor világosan kiolvashatta volna belőle, hogy a különböző döntéshozatali szinteken a szőlészek és a borászok egyensúlyban vannak, tehát az egyik a másik rovására nem hozhat döntéseket.
Érdektelenség. Nem tudom, hogy hány hegyközségi közgyűlésen vett részt az elmúlt időszakban. Én voltam olyan hegyközségi közgyűlésen, ahol 647 hegyközségi tagból 8-an vettek részt. Pont azért vettek részt 8-an az elmúlt időszakban, mert magának az 1995-ös törvénynek a szellemisége, ereje, amelyet ki kellett volna fejtenie, nem érte el a termelőket, nem érte el a gazdákat. Azért kellett megújítani, azért kell az érdekeltséget belevinni, hogy akik szőlővel, borral foglalkoznak, azoknak az érdekei a hegyközségek működésében megjelenjenek.
Felmerült a szőlőár kérdése. Azért tessék beszélni a szőlőtermelőkkel, bármelyik borvidéken, hogy az elmúlt egy-két évben milyen szőlőárak alakultak ki a korábbi évekhez képest. Jelentős nagyságrenddel növekedtek, és azt gondolom, hogy a szőlőtermeléssel foglalkozó embereknek valahol az elmúlt egy év visszaadta a hitét. És szerintem ebben még segíteni fog a hegyközségi törvény elfogadása is.
Fontosnak tartom ezen kiigazítás révén - visszatérek az előttünk fekvő törvénytervezethez -, hogy a hegybírók feletti munkáltatói jogkörök esetében egy praktikus változás történik. Világos, hogy a felmentést, kinevezést a Nemzeti Hegyközségi Tanács főtitkára gyakorolja, viszont ha el akar menni szabadságra, célszerű, ha a borvidéki hegyközségi tanács titkárának adjuk át ezt a lehetőséget.
Horváth képviselőtársam beszélt a járulékfizetés alapjainak a kiszélesítéséről. Én még azt is fontosnak tartom, hogy a termőterület, a szőlő és a bor után fizetendő járulékok arányai is rögzítésre kerülnek. Tehát nem lehet az egyik járuléktípust a másik rovására megnövelni. Én tudok olyan hegyközséget, ahol mondjuk, november táján elfogy a pénz, akkor hirtelen a hegyközség közgyűlése felemeli a járulékot azon egy borászati felvásárló részére, akitől a hiányzó forrásokat be tudják szedni. Tehát ilyen anomáliák is el tudnak tűnni a hegyközségek működéséből.
Ugyanúgy fontosnak tartom azt is, hogy nemcsak a települési hegyközség esetében lesz az a kritérium, hanem a hegyközségi tanács esetében is, hogy fenntartási hozzájárulást nem fizető települési borvidéki hegyközség nem vehet részt a döntéshozatalban. Ez nemcsak a hegyközség, hanem a borvidéki tanács esetében is kötelező erejűvé válik.
Fontosnak tartom, hogy az elmúlt napokban-hetekben, amikor hegyközségi tisztségviselőkkel, tagokkal találkozott az ember, akkor kiderült, hogy valóban az egyik legnagyobb gondot az átmenet szabályozása jelenti; a jogászok erről beszélgettek, a jelenlegi hegyközségi törvény és az új hegyközségi törvény között az átmenet; hogyan, meddig kell tartani a közgyűléseket, hogyan kell megoldani.
(20.10)
Én azt gondolom, hogy ez a törvény ezekre a kérdésekre, amelyek fölmerültek, világos és egyértelmű válaszokat ad.
Ahogy kezdtem a hozzászólásomat, szeretném azt megerősíteni, hogy aki mostanság borvidékeken szőlősgazdák között jár, az elmúlt egy-két évben voltak olyan pozitív változások, amelyek egyértelműen a jövőbe vetett hitüket erősíti. De azt is el tudom mondani, és azt gondolom, hogy akik szőlővel foglalkoznak, megerősítenek abban, hogy nem a kivágáson gondolkoznak, hanem a telepítéseken. Az elmúlt időszakban soha nem volt annyi kiadott telepítési engedély, mint az elmúlt egy-két évben; a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a telepítésekhez szükséges szőlőoltvány rendelkezésre áll-e az országban vagy hogyan, honnan lehet beszerezni. Én azt gondolom, hogy ez rendkívüli fontosságú, akik szőlővel foglalkoznak, azok hisznek abban, hogy amivel foglalkoznak, annak van jövője és van perspektívája. Ezt gondolják az országban szerintem nagyon sokan, de nálunk is odahaza a mátrai borvidék településein.
Azt gondolom, hogy fontos, itt van körünkben államtitkár úr, a múltkori hegyközségi törvény vitájában is elmondtam, azt kérem a minisztériumtól, hogy a bürokráciát, ameddig csak lehet, ésszerű mértékben csökkentse, hiszen ez a másik olyan terület, amelyben bár sok előrelépés történt az elmúlt egy-két évben, de még további bürokráciacsökkentések szükségesek, hogy a termelők munkája, a termelők mindennapjai még egyszerűbbé tudjanak válni.
Én azt gondolom, hogy az előttünk fekvő törvénytervezet összességében ezekkel az apróbb kiigazításokkal, pontosításokkal világosan rögzíti a hegyközségi törvény átalakításának, a hegyközségek megújításának az irányát. Azt gondolom, ezekkel a pontosításokkal azokra a kérdésekre, amelyek az elmúlt hetekben a hegyközségi fórumokon, a szakmával való találkozás során felmerültek, világos és egyértelmű válaszok születtek.
Én arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák szavazataikkal a törvény elfogadását, hogy ezek a módosítások minél hamarabb a termelők, a hegyközségek életének gördülékenyebbé tétele érdekében megvalósuljanak.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Én azt hiszem, hogy pont arról szóltam, hogy alapvetően a magyar szőlészetben és a magyar borászatban az alapanyagot meg kell termelni, és hogyha ebben a preferenciarendszerben nézzük, akkor tulajdonképpen itt a szőlőtermelő van preferálva a hegyközség működésében, én azt gondolom. Viszont eggyel föntebbi szinteken pedig már a hegyközségnél a borvidéki tanácsban már paritásos elvek lépnek életbe.
Világos, hogy az elmúlt egy-két évben a szőlőárak alakulását valóban nagyon sok helyen rendkívüli vagy szélsőséges időjárási körülmények befolyásolták. De azt is tudni kell, hogy egyrészt kialakult egy olyan keresleti piac, amely egyértelműen jelzi azt, hogy a magyar szőlő és a magyar bor iránt van igény, és voltak olyan térségek, ahol nem volt fagy, hanem normál viszonyok voltak, ott is hasonlóan kedvező árak alakultak ki a termelők részére. Bízom benne, hogy ez a folyamat a további években is tovább fog folytatódni, és a szőlőtermelők a következő években is jó terméseket és jó árakon tudnak betakarítani és értékesíteni.
BALÁZS JÓZSEF, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A számvevőszéki és költségvetési bizottság a mai ülésén megtárgyalta a T/10518. számú törvényjavaslatot, amelyet egyhangúlag elfogadásra javasolt a tisztelt Háznak, hiszen az Európai Unió a 2013. március 19-ei közleményében elutasította a fordított áfa bevezetését élő sertés, félsertés és takarmányok értékesítésére vonatkozóan, ezért szükséges módosítani az adótörvényt. Tulajdonképpen a bevezetési, a hatálybalépési határidejét kell kivenni az adótörvény teljes szövegéből. Ezzel a bizottságunk egyhangúlag egyetértett.
Kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el a törvénytervezetet. Köszönöm szépen.
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány hónapja a választókerületemben, a Mátrában élőket sújtó komoly nehézségeket tálaltam az ország és a tisztelt Ház nyilvánossága elé. Arról kellett szólnom, hogy a mátrai sícentrumokban több alkalommal álltak le a síliftek, a szolgáltatások kieséséből és a berendezések tönkremeneteléből származó károk meghaladták a több tízmillió forintot. A legnagyobb mátrai szálláshelyek is megszenvedték a szolgáltatás kimaradását mind presztízsben, mind gazdasági értelemben, hiszen vendégek mentek haza, akiket természetesen kárpótolni illett a szállodáknak. És miután a Bükkről, a Bakonyról nem nagyon hallottunk ilyen hasonlóan botrányos híreket, sejthető volt, hogy Gyöngyös és környékén elmaradásban lehet az elektromos hálózat korszerűsítése az ország egyéb hegyvidékeihez képest. Pedig máshol is esett hó, dőltek a fák, amire először hivatkozott az Émász. Onnan indultunk ugyanis, hogy öt centi hó szerintük vis maior helyzetnek számít. Ugyanakkor csak az egyik érintett új szállodát, a Hotel Ózon Residence-t alapul véve 16 millió forint volt az az összeg, amelyet az áramszolgáltató hálózatfejlesztés címén beszedett, de a sípark is mintegy 13 millió forintot fizetett, nem beszélve az éves egyéb karbantartási díjakról. Ha a panaszokat összegezzük, úgy tűnt, hogy a Mátrában a szolgáltatók nem azt kapják a pénzükért, amit elvárhattak, precíz, korrekt szolgáltatást. Lényegében minden szereplő egybehangzóan kérte tőlem a gyors segítséget.
Az energiahivatal a felszólalás hatására vizsgálatot indított az ügyben, Fónagy János államtitkár úr hatékony közbenjárására. Közben Mátraszentimrén, Magyarország legmagasabb lakott településén egy asztalhoz sikerült ültetni a térség turisztikai, önkormányzati szereplőit az Émász, az áramszolgáltató vezető szakembereivel. Az áramszolgáltató cég illetékesei a kezdeti, rutinszerű, felettébb néhol barátságtalan kijelentései után rövid időn belül sikerült meggyőzni őket a problémák valós mélységéről. Áram nélkül ugyanis a Mátra jelentős részében nincs színvonalas vendéglátás, kiszámíthatatlanná válik a rendezvényszervezés, az ott élők számára nincs telefon, fűtés, tehát ez nem mondható XXI. századi életminőségnek.
Ahogy felolvadt a fagyos hangulat, a nagyvállalat is mindinkább partnerként kezdett viselkedni. A legutóbbi levelezésünk már több eredményről több pozitívumot is tartalmazott. Nemrég levélben adtak hírt a fejlesztések állásáról, erről szeretnék itt röviden tájékoztatást adni. A dokumentumban leírtak szerint cég már megkezdte mindazon ígéreteinek a megvalósítását, amelyet a februári szakmai egyeztetésen felvállaltak. A szolgáltatás gyorsabb helyreállítása érdekében automatizált kapcsolódó készülékek beépítését tervezik, a megbízhatóbb ellátáshoz költségesebb, de üzembiztosabb kábelhálózati állomás telepítését választották, ahol a kapcsolóberendezések a földbe telepített transzformátorállomásban lesznek elhelyezve. A munka a kábelhálózatok lefektetésével jár, ami a hatályos törvényi előírások alapján új vezetékjogi eljárást von maga után, ennek időigénye mintegy 6-8 hónap, és a tényleges megvalósítás 2013 végére várható. Külön üdvözlendő, hogy a vezetékre veszélyes fák, gallyak eltávolítása érdekében az idejében esedékes munkákat kimondottan a mátrai térségre koncentrálják.
A munkák pénzügyi forrása is rendelkezésre áll, már elindultak a felmérő bejárások a munkát elnyert vállalkozók bevonásával. Május második felében veszik fel a kapcsolatot az erdészetekkel, az erdőtulajdonosokkal a szükséges engedélyek beszerzése érdekében.
A nagyfogyasztók részére az üzemzavarokról, illetve azok várható elhárítási idejéről történő tájékoztatás készen áll, és készen állnak egyedi üzemviteli szerződések megkötésére a nagyfogyasztókkal. A lakosság számára az áramszünetek esetére tájékoztató anyagot is összeállítottak.
Úgy gondolom, hogy az áramszolgáltató a kezdeti, ha szabad így fogalmaznom, rugalmatlan nyilatkozatai után ma már végre a cég képviselői is elismerték, hogy a többmilliárdos mátrai turisztikai fejlesztések sikeréhez és annak működtetéséhez, az ott élő emberek életminőségének a biztosításához elengedhetetlenül fontos a térség magas színvonalú elektromos infrastruktúrája.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, örvendetes, hogy egy áramszolgáltató együttműködik az érdemi megoldásokban, és gondolkodik a térségben élők, vállalkozók ellátásbiztonságáért.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! A kormány kitartó munkájának meglett az eredménye, ugyanis a 2006-os 9,3 százalékos költségvetési hiányt immár tartósan sikerült 3 százalék alá szorítani. A szocialista kormányok egyszer sem tudták 3 százalék alá vinni a költségvetési hiányt, sőt, a 2006-ban elért 9,3 százalékos hiány olyan negatív rekordnak számított, ami kirívó volt az egész Európai Unióban. Mindezt a gazdasági válság előtt, prosperáló világgazdasági környezetben sikerült véghezvinnie az előző kormánynak. Természetesen a 2006-os választásokat követően voltak kiigazítások, amelyek valójában csak megszorítást jelentettek a lakosság számára. Feltételezem, ha 2010-ben a szocialisták folytathatták volna a kormányzást, most nem lenne 10 százalékos rezsicsökkentés, nem lenne családi adókedvezmény, nem lennének nagyvállalatokra kivetett ágazati adók, de lenne helyettük ingatlanadó és kétkulcsos adó.
Ezzel szemben a mostani kormánynak sikerült növekedési fordulatot elérnie, amit a közelmúlt számai is egyértelműen igazolnak. Az első negyedéves GDP 0,7 százalékos növekedést mutat. Történelmi mélységben az infláció és az alapkamat. A friss foglalkoztatottsági adatok is biztatóak, ugyanis 2007 óta nem volt ilyen magas a foglalkoztatottság tavaszi szintje. A kormány fegyelmezett és kiegyensúlyozott költségvetési politikájának köszönhetően a 2012. évi költségvetési hiány 1,9 százalék lett, ami az elmúlt 20 év legjobb hiányadata.
Most először van reális esélye annak, hogy kikerüljünk a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól, most felállhatunk arról a szégyenpadról, amire a szocialisták ültettek le bennünket.
Ezért kérdezem miniszter urat, hogyan sikerült a 2006-2010-es évek átlagához képest harmadára csökkenteni a költségvetési hiányt. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Vitathatatlan, hogy a gazdaság állapotát jelző makrogazdasági adatok a kedvezőtlen világgazdasági helyzet ellenére is imponálóak, jónak mondhatók, egyértelműen jelzik a kormányzat gazdaságpolitikai célkitűzéseinek hatékony érvényesülését. A magyar gazdaság a kijelölt kormányzati célok mentén fejlődik a nehéz örökség ellenére, mind a fiskális, mind a költségvetési, mind a monetáris területen megteremtődtek a gazdasági növekedés feltételei.
Miniszter úr, a válaszát elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)
BALÁZS JÓZSEF, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindkét törvényjavaslat, mind az egyes közteher-viselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló törvényjavaslat és a 2013. évi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat célja Magyarország államháztartása stabilitásának előre nem látható események esetén is történő stabilizálása, és ezzel párhuzamosan természetesen, hogy tartósan 3 százalék alatt maradjon a költségvetési hiány, bármilyen fajta helyzet kialakul, semmiképp se kerüljön vissza a túlzottdeficit-eljárás alá, és a 3 százalékos hiánycél biztonsággal tartható legyen, bármi is történik.
Ennek érdekében az egyes közteher-viselési kötelezettséget előíró törvények módosítása esetén a kormányzati gazdaságpolitikával összhangban a forgalmi típusú adók emelésére kerül sor, ilyen a pénzügyi tranzakciós illeték vagy a távközlési adó mértékének nem magánszemélyek esetén történő emelése, és hasonlóan a kormányzati gazdaságpolitikához, a tőkejövedelmek esetén a magánszemélyek kamatjövedelme után 6 százalékos eho fizetése válik kötelezővé, hasonlóan más kamatjövedelmekhez. Továbbá a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy az 1993 óta változatlan mértékű bányajáradék mértéke 12 százalékról 16 százalékra emelkedik.
A 2013. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat létrehozza a beruházási alapot, amelynek lényege tulajdonképpen az egyszeri jellegű beruházások megvalósításának szabályait rögzíti, hiszen világossá teszi azt, hogy a beruházási alapból csak akkor teljesíthető kifizetés, ha abba előre be nem tervezett állami vagyon értékesítéséből vagy vagyon hasznosításából származó bevétel érkezik. Ez egy fontos elem ezen egyszeri beruházások esetén.
Szintén egyszeri, az önkormányzatok adósságkonszolidációja esetében az állam által átvállalt adósságrész 7 százaléka összegét a bankok vagy önkéntesen, vagy pedig ezen törvények alapján a költségvetésbe kötelesek befizetni. Azt gondolom, logikus lépés, hiszen a bankok kockázati szintje jelentősen csökkent az önkormányzati adósságkonszolidáció megtörténte miatt. A törvénymódosítás az elektronikus útdíjfizetés miatt a magyar fuvarozóknak kedvező feltételek melletti forráshoz jutását is elősegíti, és az útdíjfizetési kötelezettségét is megkönnyíti.
Ezen célból az állam készfizető kezességet vállal a Kavosz Zrt. által az autópályák, autóutak, főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló kölcsönnyújtás céljára pénzügyi intézményektől felvett kölcsönéből eredő fizetési kötelezettségeinek 100 százalékára.
(18.50)
A bizottságunk a mai ülésén mindkét törvényjavaslatot megtárgyalta, és mindkét törvényjavaslat esetében 14 igen és 5 nem szavazattal általános vitára javasolta.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gyöngyös és térségének országgyűlési képviselőjeként fontosnak tartom a helyi adottságok minél jobb kihasználását. Ennek jegyében kezdeményeztem nemrég a gyöngyösi Nagyzsinagóga méltó kulturális tartalommal való megtöltését.
Ennek formája a magyar zsidó-keresztény együttélés múzeumának a megalapítása lehet.
Bejelentésemet a gyöngyösi zsidótemetőben tettem, az egykori gyöngyösi gettó kiürítésének emlékére megtartott megemlékezésen, amit üdvözöltek a túlélők is.
A projekthez szükséges forrásokat egyházi támogatásokból, kulturális alapokból, különböző pályázati forrásokból szerezhetjük meg. Minderre a következő időszakban jó esély kínálkozik, hiszen jövőre a holokauszt 70. évfordulója jön, és Gyöngyös város az egyik legjelentősebb zsidó kulturális, egyházi örökséggel rendelkező város, amelynek a temetője és a zsinagógája hosszú ideje aggasztó állapotban van.
A tervek szerint a ma bútorboltként működő városközponti épület a közép-európai zsidó és keresztény vallású magyar polgárok több évszázados építő együttműködését, közös eredményét mutatná be. Az új múzeum amellett, hogy úttörő módon segítheti a magyarországi és a nemzetközi zsidó-keresztény párbeszédet, oldhatja az előítéleteket, és ösztönzi a történelmi előzmények hiteles ismeretét, nem kizárólag a holokausztra vagy a helyi emlékekre koncentrálva.
A projekt Gyöngyös és térsége számára jelentős turisztikai és kulturális előrelépést hozhat. Ezzel hasznosíthatóvá válik a ma méltatlan állapotban lévő zsidó hagyaték, amely a város építészetében, hagyományaiban évtizedek óta meghatározó. A kérdéses zsinagógát a jelenlegi tulajdonosa hosszú ideje értékesíteni kívánja.
A Gyöngyösért tenni akaró közéleti szereplők jelentős része összefogott, közöttük olyanok is, akiket nem könnyű közös nevezőre hozni, juttatni bármilyen ügyben. Az összefogás nemcsak helyi szintre terjedt ki, hanem már a város határain is túlmutat, hiszen a liberálisok, kereszténydemokraták vezető politikusai is már aláírásukkal szándékukat fejezték ki, hogy egy ilyen ügy elindításában részt kívánnak venni. Ez az összefogás napról napra gyarapszik. Ez mutatja, hogy mindenki tenni akar. Jó lenne megőrizni az ügy elindítását övező összhangot. A projekt megindítására elindult a lobbimunka, és hamarosan bejegyzésre kerül egy alapítvány, amelynek már megvannak a kezdő támogatói.
Szeretnénk azt bizonyítani, hogy Gyöngyös továbbra is egy sokszínű, az értékek iránt nyitott, elfogadó és befogadó város maradt. Arra kérem a politikai pártokat, a minisztériumokat, a különböző pályázati alapok kezelőit, vezetőit, látogassanak el hozzánk Gyöngyösre, győződjenek meg a múzeum ügyének fontosságáról, és lehetőség szerint segítsék elő saját eszköztárukkal a magyar zsidó-keresztény együttélés múzeumának méltó megvalósítását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a Jobbik soraiból.)
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mátrai történelmi borvidék az ország 22 borvidéke közül területi nagysága alapján a második legnagyobbnak számít csaknem hétezer hektárnyi szőlőültetvényével. A mátrai borvidék adja az ország szőlőborexportjának több mint egyharmadát, az európai uniós exportnak pedig több mint 40 százalékát. A borvidékek sorában mégis általában egy kissé halványabban említik más, sokkal jobb promócióval dolgozó borvidékek után. Az eredményes marketing azonban, és ezt térségi képviselőként, de aktív borosgazdaként is mondhatom, nem kisebbíti a mátrai borok alapvetően jó minőségét, piacképességét, és erről mindenkit biztosítani szeretnék.
Az elmúlt évben, még a hegyközségi törvény vitájában a borvidék szereplőinek érdekében gyakran hoztam fel mátraaljai példákat egy-egy törvényszakasz jobbá tételére, és az itteni hegyközségi tanács véleménye is beépült az akkori anyagba. Nyilvánvalóan voltak berzenkedések, mert voltak érdeksérelmek. De azt gondolom, mára a legtöbb újdonságot megszokták a borvidéken, és a kezdeti nehézségek után sokat javult, és még tovább javul a hegyközségi rendszer. Az új szabályozás alkalmazkodik a megváltozott piaci viszonyokhoz, biztosítja az eredetvédelmet, és nagyobb területű hegyközségek létrehozására sarkallta a tagságot. Ez gazdaságosabb működést eredményez, kisebb fenntartási költséggel, amihez kevesebb járulék beszedése is elegendő. Megszűnni látszik a felvásárlók és a szőlőtermelők között felfedezhető eddigi érdekellentét.
Persze, mindez azon múlik, hogyan működik majd a reform élesben. A mátrai borvidéket illetően nem számolhatok be jelentős fennakadásokról, felvásárlási konfliktusokról, komolyabb problémákról. Ez számomra azt jelzi, hogy az új hegyközségi rendszer, ahogy manapság mondani szoktuk, a korábbinál jobban teljesít. Nem szeretném azonban elhallgatni, hogy egyelőre még az új hegyközségi rendszer ügyintézése nem sokkal gyorsabb elődjénél, hiszen a technikai háttér fejlesztésre szorul, és a papírmunka sem lett érezhetően kevesebb. Biztos vagyok benne, hogy az ágazat jövőjét alakító szakértők most is azon dolgoznak, hogy fejlesszék ezeket a lehetőségeket.
A száraz papírmunka helyett inkább hadd beszéljek kézzelfogható tényekről, ami sokkal örömtelibb változást jelentett már ebben az évben, de az elmúlt években is. Hiszen a termelők, a gazdák évek óta az egyik legjobb mennyiséget tudják betakarítani. De nemcsak a mennyiség kedvező a termelők számára, hanem a szőlőárak is meghálálták az egész évi kemény munkát. A felvásárlási árak ebben az esztendőben jól alakulhatnak. Nem emlékeztetnek a 2008-2009 körüli évek rémálmaira, amikor aggódni kellett azért, hogy megmarad-e a szőlőtermelés a Mátra vidékén. Az idén jó néhány fajta ára 130-150 forint/kilogramm, de a jó minőségű tömegszőlő is 90-100 forintos ár körül mozog. Bízom benne, hogy ez az ár, ami jó a termelőnek, és még vállalható a borászoknak, tartós marad, vagy kissé emelkedik is.
De azt gondolom, minden ár akkor jó igazából, ha zsebbe is kerül, és a termelőkhöz kerül. Sokszor a papírok kiállítása hosszadalmasabb idő, mint ameddig a termelők pénzhez jutnak, olyan gyorsan fizetnek ugyanis a felvásárolók a termelőknek. De nemcsak a termés mennyisége és minősége kedvező ebben az évben, hanem olyan örömteli változások is megindultak, amelyek szerintem az egész borvidék és a magyar borászat számára kiemelkedőek. Szakmai előírások szerint, szakmai felmérések szerint a borvidéken ebben az évben mintegy 600 hektárnyi új szőlő telepítése indult meg. Hadd beszéljek egy kicsit haza, Nagyrédén mint a mátrai borvidék központjában 60 hektár új szőlőtelepítés létesült, és legalább ugyanannyit terveznek a következő esztendőben is.
(23.30)
Az elmúlt évek kivágási hulláma most kezd visszájára fordulni, telepítési hullám jellemzi a mátrai borvidéket. Most ismét jó kimenni a határba, mert látszik a jövőkép. Szerencsére már nemcsak a termőterületek, hanem azok gazdái is fiatalodnak, folyamatban van egy egészséges generációváltás.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány ma azon az úton jár, hogy a minőségre és nem a mennyiségre építő szakmai munkát segíti elő a szőlős-boros ágazatban. (Az elnök csenget.) Ebben a küzdelemben a piaci szereplők legtöbbje jó szívvel tudja támogatni a kormány stratégiáját a mátrai borvidéken, mert bár a célhoz vezető úton vitatkozhatunk, de a célunk közös.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szövetkezeti hitelintézetek integrációs alapjáról szóló törvényjavaslat célja, hogy vagyont bocsásson a takarékszövetkezet integrációjáról szóló törvény nyári elfogadásával létrehozott szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezetének rendelkezésére, és teljesítse az ezzel kapcsolatos egyéb feladatokat. Ennek megfelelően ezen alap kedvezményezettje a takarékszövetkezeti szektor új integrációs szervezete lesz, amelyen keresztül az egész takarékszövetkezeti szektor a pénzalap kedvezményezettjévé válhat.
A törvény fontos szabályokat tartalmaz a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezetére és jogállására vonatkozóan. Meghatározza a szervezet induló vagyonát, továbbá azt a vagyont, amit a törvény hatálybalépését követő 150 napon belül a szövetkezeti hitelintézeti integrációs szervezet rendelkezésére kell bocsátani. Az integrációs szervezet a rendelkezésére bocsátott vagyont alaptevékenységének ellátására, működési költségeinek finanszírozására, oktatási és képzési célokra, valamint a szövetkezeti integrációs modell gyakorlati megvalósítására és fejlesztésére használhatja fel.
Ez az alap társasági-, helyiadó- és illetékmentes alap lesz, amelynek bevételi forrása származhat egyebek között a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től, önkéntes befizetésekből, adományokból, és kaphat természetesen központi költségvetési támogatást is. Az alapot a Magyar Fejlesztési Bank kezeli majd, amely legalább évente egyszer május 31-ig a kormány útján tájékoztatja az Országgyűlést az alap előző évi működéséről.
Az államháztartási törvény szerint az elkülönített állami pénzalapok kezelését központi költségvetési szerv vagy kivételesen köztestület láthatja el. E körbe a kezelő személye nem tartozik bele, ezért a törvényjavaslat kezdeményezi az államháztartási törvény szabályainak módosítását annak érdekében, hogy az elkülönített állami pénzalap kezelését a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörű Részvénytársaság is elláthassa.
A törvényjavaslat ezen túl szabályozza a szövetkezeti hitelintézetek integrációs alapja rendeltetését, kiadásait, meghatározza kezelőit, és államháztartási törvényben kimondja az alap jogi személyiségét is.
(10.20)
Hiszen az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint központi és fejezeti kezelésű előirányzatok, állami pénzalapok nem bírnak munkáltatóként, munkaerőt nem foglalkoztathatnak, saját vagyonnal nem rendelkezhetnek. E szabályoktól eltérően azonban a jogalkotói cél, hogy az alap nem pénzvagyont is szerezhessen, illetve gazdálkodási körében a megszerzett vagyont értékesíthesse.
Összességében a törvény alkotójának szándéka a szövetkezeti hitelintézeti szektor újraszabályozása, modernizálása, hosszú távú működésük biztosítása, intézményi rendszerük garantálása, ami kiemelkedően fontos a mai pénzügyi intézményrendszer hatékonyságának javítására, ami véleményem szerint sürgető feladat.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
BALÁZS JÓZSEF, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A számvevőszéki és költségvetési bizottság a 2013. október 14-ei ülésén megtárgyalta a nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló H/12380. számú oktatási, tudományos és kutatási bizottsági határozati javaslatot.
A határozati javaslat révén a kommunista diktatúra erőszakszervezetei által elkövetett rémtettek és a nemzetiszocialista vészkorszak történelmének teljesebb megismertetésére, bemutatására egységes kezelés jön létre. A számvevőszéki és költségvetési bizottság egyhangúlag támogatta a határozati javaslat általános vitára való bocsátását, egyben egyhangúlag támogatta annak elfogadását is.
Köszönöm szépen figyelmüket.
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Régi közmondás: addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. A 2014. évi költségvetés maximálisan betartja ezt az elvet, mint az elmúlt években is, hiszen nemcsak a régi közmondás szerint, hanem mint európai uniós tagállamnak a maastrichti hiánycélok teljesítésében most már harmadik éve - 2014. lesz a harmadik év - teljesül a 3 százalékos hiánycél. Azt gondolom, hogy ez rendkívül fontos, nemcsak a megfelelés miatt, hanem valóban annyi forrásból, annyi bevételből gazdálkodik az ország, amennyi rendelkezésre áll, amennyit a magyar gazdaság megtermel.
Én külön fontosnak tartom, hogy hasonlóan fontos hiánycél az infláció mértéke, amely - a vita során elhangzott - a szegények adója. Hát sem ebben az évben, sem a következő évben nem nagyon működik ez az adó, hiszen történelmi mélypontokra süllyedt ebben az évben, és a következő évben is szerény lesz. Ez tulajdonképpen különböző keresetnövekedések esetén jelentősen tudja befolyásolni a reálkereseteket, amelynek révén többletfogyasztás tud generálódni. Fontosnak tartom, hogy folyamatosan, 2014-ben is csökken az államadósság, és így az a fajta összeg, amit 2002 és 2010 között a szocialista kormányzat felvett, és fenntarthatatlan pályára sodorta a magyar költségvetést, azért kezd ezáltal, ezzel a csökkenő államadósságszinttel kezelhető, fenntartható tartományba kerülni.
Fontosnak tartom azt is elmondani, hogy 2014-ben nem veszi el a költségvetés, nem tervez többletadó-bevételeket, nincsenek adóemelések, az elmúlt két-három év stabilizációs intézkedései, konszolidációs intézkedései megteremtették azt a lehetőséget, hogy 2014 egy kiszámítható, stabil költségvetési év legyen.
Örvendetesnek tartom, hogy a gazdasági növekedés terén az ez évi közel 1 százalék után 2014-ben jó esély van a 2 százalék elérésére, hiszen, és ezt nemcsak a kormányzat, hanem az elemzői várakozások is ebben a sávban - a közel 2 százalékban - határozzák meg. Azt gondolom, hogy tartható, és bármilyen ellenzéki képviselők firtatják ezt sokszor, hogy lesz-e, vagy nem lesz, mennyire reális ez a 2 százalék, én azt gondolom, hogy amennyiben bármifajta gond történne, az országvédelmi tartalék kellő fedezetet nyújthat, hiszen 1 százalék gazdasági növekedés mintegy 100 milliárd forint nagyságrendű bevétellel egyenértékű.
(20.20)
Azt gondolom, hogy fontos, ha állami költségvetésről beszélünk, ezen makroszámokról is néhány szót ejteni. Engedjék meg, hogy elsősorban most inkább a települések költségvetéséről beszéljek. Nagyon sok ellenzéki képviselőtársam kritizálta az önkormányzatok költségvetését. Azt hiszem, fontos és örvendetes lépés az, hogy 2013-ban az új feladat- és finanszírozási struktúrának a korrekciója, kiigazítása már részben megtörtént, hiszen a szerkezetátalakítási tartalékból több mint ezer település, elsősorban aprófalvak, kistelepülések kaptak jelentős forrásokat, és ezen szerkezetátalakítási tartalékok, a 17 milliárd forint felhasználása 2014-ben már automatikusan bekerül a települések költségvetésébe. Azt gondolom, hogy ezzel az aprófalvak, a kistelepülések helyzete kezelhető és sokkal erősebbé válik. Azt gondolom, hogy ez a korrekció, ez az átalakítás szükséges volt, és ez az évi, év közbeni belenyúlás, ha szabad így fogalmaznom, indokolt volt. Valóban egy új rendszer, és amennyiben korrigálni kell, a kormányzat hajlandó ezekre a települések irányába kedvező, pozitív korrekciókra.
Elhangzott az is az ellenzéki képviselőtársaim részéről, hogy a települési költségvetésekben kevesebb szociális ellátásra tervezett forrásokat látnak. Sőt, talán az egész nagy állami költségvetésben, azt hiszem, Józsa képviselőtársam fogalmazta meg, jóval kevesebb szociális forrást lát. Azt gondolom, hogy sokkal átfogóbban kell belenéznünk és áttekintenünk a 2014. évi költségvetésbe, mert ha más sorokat nézünk, rendkívüli nagyságrend szerepel a közfoglalkoztatás, a közmunka területén: 180 milliárd forint. Ez is tulajdonképpen, ha szabad így fogalmaznom, szociálpolitikai, foglalkoztatáspolitikai eszköz. Ha a kettőt együtt tekintjük, a kormányzat szociálpolitikára és foglalkoztatáspolitikára fordított pénzeszközei jelentősen növekszenek. Azt gondolom, hogy a vita során elhangzott, és én is ahhoz csatlakoznék, sokkal szerencsésebb, hasznosabb, ha a munkaerőpiacról kikerülők nem segélyt, hanem munkát kapnak. Azt gondolom, hogy sokszor sokat beszéltek erről, a jelenlegi kormányzat meg is teszi ezt, hogy ez a fajta átalakítás végbe tudjon menni.
Azt hiszem, hogy a közmunkát is több képviselőtársam támadta. Engedjék meg, hogy kicsit arról beszéljek, hogy a közmunkaprogram nem csak egyszerűen foglalkoztatáspolitikai támogatás. Egy kicsit komplex, hiszen van benne egyfajta területfejlesztési, vidékfejlesztési szempontrendszer is. Ha a képviselőtársaim jobban utánajárnak, nagyon sok településen a közmunkaprogram nemcsak egyszerűen foglalkoztatásról szól, hanem nagyon sok helyen, több száz településen önfenntartó települési modellek bevezetéséről, amelyek valóban jó néhány településen egészen új közösségi viszonyokat, közösségi fejlődési utakat tudnak bemutatni és a közösség számára vonzóvá tenni. De azt gondolom, nemcsak önfenntartó települési modellek, amelyek meghatározóan helyben termelt élelmiszerek, alapanyagok helyi felhasználására szolgálnak, hanem ugyanígy megjelenik szintén több száz településen az energiagazdálkodás, megújuló energiák felhasználása, hiszen több ezer biomasszakazán kerül ki a településekre, amely révén a helyben megtermelt alapanyagokból valósul meg az intézmények, a különböző középületek fűtése, és ez egy folyamat, egyre több és több helyen. Már ebben az évben és a következőben is a közmunkaprogramokban szerepel egy továbblépés a jelenlegi közmunkaprogramból a szociális szövetkezetek irányába. Több száz településen nyújt a Belügyminisztérium a közmunkaprogramok forrásaiból települési szociális szövetkezetek létrehozására támogatást, amelyek már egy újabb lépcsőfokot jelentenek, nemcsak egy évre, hanem hosszú távra is rendszeres munkajövedelmet tudnak biztosítani nagyon sok embernek.
Azt gondolom, ha a települések költségvetéséről beszélünk, és ez is a mai nap során többször szóba került, mindenképpen szólni kell arról, hogy a gyermekétkeztetés normatívája jelentősen emelkedik. Azt gondolom, ez egy fontos feladat a településeken, és 2014-ben is több forrás fog jutni erre.
Van néhány apróbb változtatás is, amelyet szintén helyeslek és egyetértek vele. Nagyon sok helyen jöttek létre közös önkormányzati hivatalok. 2014-től a közös önkormányzati hivatalok gesztor fenntartó települése fogja megkapni a teljes normatívát, és a sokszor néhány település között kialakult pénzügyi vitás kérdések sokkal egyszerűbben és jobban rendezhetők.
Többször szóba került - ez már nem az önkormányzatok területe -, az ellenzéki képviselőtársaim beszéltek arról, hogy a családi pótlék a családtámogatások rendszerében változatlan. Azt gondolom, hogy világosan szögezzük le: mind az elmúlt évben, mind ebben az évben mintegy 540 milliárd forint, ami családi pótlékra és különböző hasonló támogatásokra szolgál a költségvetésekben. 2014-ben a személyi jövedelemadó-rendszeren belül a családtámogatási területen, az úgynevezett gyermekkedvezmények területén 240 milliárd forintot tudnak igénybe venni a családok. Azt gondolom, a családi pótlék mellett ez egy olyan jelentős növekedés, amely valóban jelentős és komoly segítséget tud nyújtani 2014-től már a kiskeresetű családoknak is. Azt gondolom, hogy ez rendkívül fontos, hiszen több képviselőtársam elmondta, hogy különböző családtípusokban ez milyen jelentős növekedést tud nyújtani.
Nagyon sok képviselőtársam, többen a civil szféra támogatásáról beszéltek, és a Nemzeti Civil Alap alacsony nagyságrendjét firtatták. Azt hiszem, jobbikos képviselőtársaim voltak. Engedjék meg, hogy elmondjam, a költségvetésben nagyon sok olyan terület van, amely más sorokon, más helyeken jelenik meg. Az európai uniós úgynevezett Darányi Ignác-tervben nagyon sok vidéki településen, faluban működő civil szervezet rendkívül komoly támogatásokat kap rendezvényekhez, eszközfejlesztésekhez, működéshez, rengeteg fejlesztést tud igénybe venni, csak ez más soron van. Azt gondolom, ha ezeket a véleményeket kialakítjuk, igyekezzünk minél jobban elmélyedni a 2014. évi költségvetés számaiban.
A felszólalásomat úgy kezdtem, hogy addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Azt gondolom, hogy 2014-ben ez a takaró most bővebb. Akár a települések, akár nagyon sok más-más terület reálértékben jelentős többletforrásokhoz tud jutni, ami véleményem szerint kiszámíthatóvá teszi az intézmények működését, a családoknál csökkennek a megélhetési költségek, növekednek a bevételek, a vállalkozások, a gazdaság környezete kiszámítható és stabil lesz. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy Kovács Tibor és Babák Mihály előttem folyó vitájába én úgy csatlakozzam be, hogy Kovács Tibor azt mondta, hogy minden beruházás mindenhol csak EU-s pénzből valósul meg. (Kovács Tibor: Nem azt mondtam, hanem hogy a többsége.) Én nagyon szívesen látom, hogyha eljönne Gyöngyös környékére, ahol be tudnánk mutatni olyan beruházást - van, ami teljesen magyar tőkéből, könnyűipari vállalkozás -, ami ötmilliárd forinttal, egy huncut fillér európai támogatás nélkül valósul meg. (Kovács Tibor: A kivétel erősíti a szabályt. - Bányai Gábor: Mondja egy szocialista! - Az elnök csenget.)
ELNÖK: Kérem képviselőtársaimat, hogy a párbeszédtől most tartózkodjunk, a képviselő úré a szó.
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Szívesen látom, és bemutatom önnek azokat a beruházásokat, hogy tényleg kapjon teljes képet a magyar gazdaság állapotáról.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok ellenzéki képviselő egyfajta párhuzamot von az adórendszer és a gazdaság állapota között. Azt próbálják elmondani, hogy az adórendszertől függ a gazdaság állapota. Én azt gondolom, hogy azt azért világosan látnunk kell, hogy egy ország adórendszere a gazdaság működésének egy kisebb szeletét érinti, hiszen maga a gazdaság állapota, a gazdaság működése, a gazdaság fejlődése azért még nagyon sok más tényezőtől is függ. Ilyen például a monetáris politika vagy a külgazdasági feltételrendszer állapota, vagy itt Európában milyen a pénzügyi helyzet, van-e válság Európában vagy nincs. Tehát én azt gondolom, hogy sokat segíthet, de alapvetően nem ez a meghatározó, hogy a gazdaság merre halad. Egy biztos, az adórendszer átalakítása, szabályozása világosan jelzi a kormányzat adópolitikai filozófiáját. Az elmúlt 2-3 esztendőben megvalósult a magyar adórendszer átalakítása, amely révén a korábbi jövedelemtípusú adózás helyett a forgalmi, fogyasztási típusú és az arányos adózás vált meghatározóvá.
Én azt hiszem, hogy ezen átalakítás révén a 2014-es adórendszerben az előttünk lévő előterjesztés mindössze alapvetően jótékony, kisebb-nagyobb kedvezmények bevezetését terjeszti elő. Külön kiemelném, amit képviselőtársaim is szinte minden oldalról üdvözöltek, ez a családi adókedvezmény kiterjesztése. 260 ezer család tud újabb adókedvezményt igénybe venni nemcsak az adója, hanem a befizetett járulékai után.
Ha családokról beszélünk, én ugyanolyan fontosnak tartom az szja-rendszeren túl az illetéktörvénynek azt a kedvező módosítását, ami az első lakástulajdon megszerzését követően az illeték megfizetésére vonatkozik. Eddig általában az volt a gyakorlat, hogy a különböző halasztott fizetésekre az adott ingatlanszerzőnek kérelmet kellett írni az illetékhivatalhoz, és az illetékhivatal eldöntötte, hogy ad vagy nem ad. Most ez automatikussá válik. Ez alapvetően egy életszerű változás, hiszen így nem kell az ingatlanvásárlónak ezt külön kérelmeznie.
Hasonlóan kedvező változásnak tartom és rendkívül fontosnak - itt mellettem Herman képviselő úr ecsetelte - a kkv-szektort segítő adóváltozásokat, én ebből kiemelném a társaságiadó-kedvezménynek azon változását, amely révén 40 százalékról 60 százalékra nő az a kedvezmény, amelyet a kisvállalkozások, középvállalkozások a tárgyieszköz-beruházás céljából felhasznált kölcsöneikre tudnak igénybe venni mint adókedvezményt. Azt hiszem, hogy ez egy nagyon fontos változás, különösen azt tekintve, hogy a kkv-szektor az elmúlt időszakban az MNB-hitelprogram keretében milyen jelentős forrásokat tudott lehívni.
Hasonlóan a közművállalatok adója esetén is, a hírközlési szektorban a hírközlési vezetékkel rendelkező cégeknél is növekszik az adókedvezmények mértéke, tehát csökken az adóterhelésük, ami szintén egy kedvező hír a hírközlési szektorban. Az adórendszernek a különböző kedvezményeken túl fontos feladata a gazdaság kifehérítése, hogy minél több jövedelem kerüljön a legális, látható világba. Ennek egy fontos eszköze, itt előttem már többen szóltak róla, hogy meghosszabbodik a gabonaszektorban a fordított áfa alkalmazása, 2014 júliusától az engedélyt megkaptuk, hogy 2018. december 31-ig lehet alkalmazni, amely egyértelműen növelte ezen szektorban az adóbevételek nagyságát. Sajnos szomorú az, hogy a húságazatban ezt az Európai Unió elutasította, így ebben nem tudjuk ezt igénybe venni.
De fontos változás lesz 2014-től szintén a gazdaság kifehérítése érdekében, hogy a pénzügyi tranzakciósilleték-fizetési kötelezettség alól mentesülnek a bankkártyás fizetések, amely révén láthatóvá válik a pénzek mozgása, hiszen ezáltal sokkal nagyobb lesz az igénybevétel, jelentősen növekszik a bankkártyák használata.
(14.40)
A gazdaság kifehérítése mellett hasonlóan jó néhány, a szakmai szervezetek által javasolt változtatás is bekerült, amelyek révén a különböző kamarák, szakmai szervezetek tettek arra javaslatot, hogy akár az adózás rendjéről szóló törvényben, akár a különböző adótörvények esetében kisebb-nagyobb olyan módosítások születtek, amelyek egyértelműen azt a célt szolgálják, hogy 2014-ben a vállalkozói környezet adópolitikai eszközrendszere, háttere javuljon, a magánszemélyek, a családok adóterhelése pedig csökkenjen, és növekedjen azon intézkedések száma, amelyek a gazdaság kifehérítését szolgálják.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy egy olyan adótörvényt tartunk a kezünkben, amely szinte minden egyes adónem esetében az adóalanyok számára kedvező változásokat takar, akár a családok, akár a vállalkozások, akár más területek részén. Azt gondolom, hogy képviselőként egy ilyen adótörvényt mindig jó kézbe venni, és abban bízom, hogy a vita után azokat a változásokat, amelyek ebben szerepelnek, meg is fogjuk majd szavazni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
BALÁZS JÓZSEF, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A számvevőszéki és költségvetési bizottság tegnapi ülésén megtárgyalta a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról, az egyes fizetési szolgáltatókról és az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvénytervezeteket. A bizottságunk jelen lévő tagjai mind a három törvényt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartották.
Köszönöm szépen a figyelmet.
BALÁZS JÓZSEF, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A számvevőszéki és költségvetési bizottság a tegnapi ülésén megtárgyalta a "Nemzeti fejlesztés 2030 - az országos területfejlesztési koncepcióról" szóló határozati javaslatot.
A megtárgyalt anyag szakmailag kiváló, jól előkészített, egységes jövőképet vázol fel a területfejlesztési és fejlesztéspolitika számára, világos üzeneteket fogalmaz meg a magyar társadalom és a gazdasági szereplők részére, illetve egységes szerkezetben kezeli az ágazati és területfejlesztési elképzeléseket. Az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció a nemzet társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségletéből kiindulva megalapozza a 2014-2020 közötti európai uniós tervezési és költségvetési időszak során készülő tervdokumentumokat. A partnerségi megállapodáson keresztül, közvetve a szakpolitikai és a területfejlesztési célokon keresztül megalapozza az operatív programok tartalmát és a nemzeti célú források felhasználását.
Azt gondolom, azt gondoljuk, hogy a területfejlesztési koncepció szakmailag kiváló, jól előkészített anyag, nagyon sok ember dolgozott benne. A munkámból adódóan több mint 20 éve foglalkozom területi tervezéssel, ezzel voltam kapcsolatban, régen láttam már ilyen színvonalas, jól előkészített és kiváló munkát. Azt gondolom, a magyar területi tervezésnek az elmúlt jó pár évtizedben előfordult hibáit okosan korrigálja, helyesen korrigálja, láthatóak benne azok a súlypontok, azok az elmozdulások, amelyek egy jó irányt vetítenek elő.
Tisztelt Képviselőtársaim! A számvevőszéki és költségvetési bizottság a tegnapi ülésén a jelen lévő képviselők egyhangú szavazatával általános vitára alkalmasnak találta a határozati javaslatot.
Köszönöm a figyelmüket.
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Még délután lezajlottak a vezérszónoki hozzászólások erről a három pénzügyi, hitelintézeteket érintő törvényről. Abban alapvetően egyetértés volt, hogy a magyar hitelintézeti szektort, az azok által nyújtott tevékenységeket, a különböző szabályozásokat érdemes és szükséges átalakítani, szükséges változtatni, amelyre egyrészt a hazai gazdaság, illetve az európai pénzügyi válság is okot szolgáltat.
Az első, a T/13080. számú, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat célja alapvetően az Európai Unió tőkekövetelmények irányelvének a bevezetése és a tőkekövetelmény-rendeletnek való megfelelés. Az új uniós jogszabályok átvétele tette szükségessé a régi, 1996. évi törvény hatályon kívül helyezését és egy új banktörvény megalkotását. Tehát az új törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi törvényt annak megfelelően, hogy a hitelintézetek pénzügyi vállalkozásaival kapcsolatosan áttekinthetőbbek és rendszerezettebbek legyenek.
A régi hitelintézeti törvény 1996 óta számos alkalommal módosításra került, és sok nehézkes változáson ment keresztül, ami töredezetté és jó néhány helyen kevésbé átláthatóvá tette a jogszabályt. Az uniós változások eredményeként azonban a régi hitelintézeti törvény szerkezeti megbontásával áttekinthetőbb és logikusabb szerkezetű jogszabály kialakítására nyílik lehetőség.
Az új hitelintézeti törvény a hatályos jogszabályok alapjaira épül, és ennek keretében kerül kiegészítésre az uniós jogszabályok által leginkább érintett prudenciális követelményekkel, különösen a vállalatirányítási és kockázatviselési szabályok előírásával, valamint a felügyeleti szabályok erőteljesebb változása terén, míg a korábbi tőkekövetelményekre vonatkozó és a különböző, más egyéb előírások kikerülnének a hazai jogszabályokból, mert azt egyértelműen rendezi az európai uniós tőkekövetelmény-rendelet.
Az új hitelintézeti törvény számos rendelkezése azonban, úgy, mint más általános rendelkezéseké, az engedélyezésre, a tevékenységre és a működésre vonatkozó szabályok, összevont alapú felügyelet a tulajdonjog gyakorlására, az irányításra és az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések és valamennyi más, a fogyasztóvédelemre, a számvitelre és a könyvvizsgálatra vonatkozó előírások a hatályos jogszabályokon alapulnak, amelyek esetében csak kisebb módosításokra kerül sor. Tehát tulajdonképpen egy új banktörvényünk jön létre ezáltal.
A T/13081. számú törvényjavaslat, amely az egyes fizetési szolgáltatókkal kapcsolatos törvénytervezet, tulajdonképpen abból indul ki, hogy a 2008-as pénzügyi és gazdasági válság máig hatóan érzékenyen érinti a magyar és az európai gazdaságot. Amikor a tanulságok levonására sor került, abban mindenki egyetértett, hogy a válság kialakulásában jelentős szerepe volt a bankok, pénzügyi szolgáltatók, pénzintézetek nem megfelelő ellenőrzésének is. Ezért az Európai Bizottság azon dolgozott, hogy szigorítani kell a korábban elfogadott úgynevezett Bázel I., Bázel II. szabályozáscsomagot, és így született meg 2010-ben a Bázel III. bankszabályozási csomag, amely tulajdonképpen a válság által feltárt piaci kudarcok kiküszöbölése érdekében az új szabályozás célját erősíti, egyrészt mikroprudenciális szinten, hiszen az egyes bankok gazdasági sokkokkal szembeni ellenálló képességének a javítása a cél, másrészt a makroprudenciális reformok a rendszerszintű kockázatokat és a prociklikusságot hivatottak kezelni.
A Bázel III. bevezetésére viszonylag hosszú ideje lesz a bankrendszernek, a pénzintézeti rendszernek, hiszen 2014. január 1-jétől igyekeznek majd alkalmazni, de legkésőbb 2019. január 1-jétől már minden új szabályozási módnak meg kell felelniük. Tehát 2019-re van egy jelentős, komoly átállási idő.
Az új banktörvénnyel és az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításairól szóló törvényjavaslattal együtt benyújtott jelen javaslat együtt szolgálja az új bázeli irányelveknek való megfelelést.
A javaslat a pénzforgalmi intézményekre, az elektronikus pénzt kibocsátó intézményekre, valamint az utalványkibocsátók tevékenységére is kiterjed, és meghatározza az eddigieknél szigorúbb felügyeleti és tőkemegfelelési szabályokat is.
A harmadik csomagja, a harmadik része tulajdonképpen ennek a pénzügyi intézkedéscsomagnak a jogharmonizációs célú T/13082. számú törvényjavaslat, amely tulajdonképpen az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslat értelmében az EU-s tőkekövetelményi irányelvet nemcsak a bankokra, hanem a befektetési vállalkozásokra is kiterjeszti. Így a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi törvény is jelentősen módosul, összhangban az új hitelintézeti törvénnyel.
A módosítások lehetőséget adnak az összevont alapú felügyelet átlátható szabályozásának megteremtésére is. Emellett módosul a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi törvény is az uniós jogszabályok felügyeleti hatóságra vonatkozó rendelkezéseinek átvétele miatt. Továbbá módosulnak a Magyar Nemzeti Bank makroprudenciális eszközeire vonatkozó szabályok is.
Módosul a biztosítási törvény is, ennek legfőbb célja a jutalékcsalások megelőzése, ennek érdekében a biztosításközvetítői jutalékra vonatkozó szabályozás alapjainak lefektetése, megteremtve az összhangot a polgári törvénykönyvvel. A biztosítóval szerződő biztosításközvetítőkre vonatkoznak a rendelkezések, és a megtakarítási jellegű életbiztosításokra is kiterjednek. Az egy szerződésre kifizetett jutalék összege nem lehet magasabb az adott szerződésre befolyt díj összegénél. Azt gondolom, ez fontos változás. E rendelkezések a jutalékcsalások megelőzését célozzák.
A javaslat hatálybalépésének 2014. január 1-je, kötelező alkalmazásának kezdő időpontja viszont 2015. január 1-je, ezzel biztosítva megfelelő felkészülési időt az érintett szektornak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy az előttünk fekvő pénzügyi, hitelintézeti törvényjavaslatok alapvetően új és szigorúbb szabályozásokat vezetnek be a hitelintézeti, pénzügyi szektor területén. Azt gondolom, hogy döntően az új szabályozást az indokolta, hogy a pénzügyi szektor gazdasági válságokból eredő anomáliáit célszerű előre szabályozni, célszerű olyan szabályozórendszert kialakítani, amely egy-egy válság negatív tovagyűrűző hatását képes lesz tompítani, képes lesz ebben hamarabbi visszajelzéseket adni gyorsabban.
(21.20)
Tulajdonképpen mind a tőkekövetelmények szigorítása, a likviditási követelmények, úgy gondolom, rendszerszinten is szilárdabbá teszik a bankrendszert.
A szigorú szabályozás pedig a fogyasztók bankrendszerbe vetett bizalmát is helyreállíthatja, valamint az időszakos válságok bekövetkezésekor segítheti a bizalmi válságok elkerülését. Bár azt fontos tudni és látni, hogy lehet, hogy ennek a biztonságnak az ára a bankrendszer csökkenő hitelkihelyezésében jelenik majd meg, és lehet, hogy valamilyen szinten hatása lesz a gazdasági növekedésre is, azonban ez mindenképpen kisebb károkkal, hátrányokkal járhat, mint az időközönként bekövetkező bankválságok rendkívül magas társadalmi költsége.
Tisztelt Képviselőtársaim! A három törvényjavaslatot a magam részéről jó szívvel ajánlom elfogadásra, hiszen a magyar hitelintézeti, pénzintézeti szektort megerősíti, szabályozását átláthatóbbá teszi, és egyben segíti azokat a fogyasztóvédelmi elképzeléseket, amelyek mind a három törvénytervezetben megjelennek.
Köszönöm figyelmüket.