Felszólalás adatai

Az első, a T/13080. számú, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat célja alapvetően az Európai Unió tőkekövetelmények irányelvének a bevezetése és a tőkekövetelmény-rendeletnek való megfelelés. Az új uniós jogszabályok átvétele tette szükségessé a régi, 1996. évi törvény hatályon kívül helyezését és egy új banktörvény megalkotását. Tehát az új törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi törvényt annak megfelelően, hogy a hitelintézetek pénzügyi vállalkozásaival kapcsolatosan áttekinthetőbbek és rendszerezettebbek legyenek.

A régi hitelintézeti törvény 1996 óta számos alkalommal módosításra került, és sok nehézkes változáson ment keresztül, ami töredezetté és jó néhány helyen kevésbé átláthatóvá tette a jogszabályt. Az uniós változások eredményeként azonban a régi hitelintézeti törvény szerkezeti megbontásával áttekinthetőbb és logikusabb szerkezetű jogszabály kialakítására nyílik lehetőség.

Az új hitelintézeti törvény a hatályos jogszabályok alapjaira épül, és ennek keretében kerül kiegészítésre az uniós jogszabályok által leginkább érintett prudenciális követelményekkel, különösen a vállalatirányítási és kockázatviselési szabályok előírásával, valamint a felügyeleti szabályok erőteljesebb változása terén, míg a korábbi tőkekövetelményekre vonatkozó és a különböző, más egyéb előírások kikerülnének a hazai jogszabályokból, mert azt egyértelműen rendezi az európai uniós tőkekövetelmény-rendelet.

Az új hitelintézeti törvény számos rendelkezése azonban, úgy, mint más általános rendelkezéseké, az engedélyezésre, a tevékenységre és a működésre vonatkozó szabályok, összevont alapú felügyelet a tulajdonjog gyakorlására, az irányításra és az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések és valamennyi más, a fogyasztóvédelemre, a számvitelre és a könyvvizsgálatra vonatkozó előírások a hatályos jogszabályokon alapulnak, amelyek esetében csak kisebb módosításokra kerül sor. Tehát tulajdonképpen egy új banktörvényünk jön létre ezáltal.

A T/13081. számú törvényjavaslat, amely az egyes fizetési szolgáltatókkal kapcsolatos törvénytervezet, tulajdonképpen abból indul ki, hogy a 2008-as pénzügyi és gazdasági válság máig hatóan érzékenyen érinti a magyar és az európai gazdaságot. Amikor a tanulságok levonására sor került, abban mindenki egyetértett, hogy a válság kialakulásában jelentős szerepe volt a bankok, pénzügyi szolgáltatók, pénzintézetek nem megfelelő ellenőrzésének is. Ezért az Európai Bizottság azon dolgozott, hogy szigorítani kell a korábban elfogadott úgynevezett Bázel I., Bázel II. szabályozáscsomagot, és így született meg 2010-ben a Bázel III. bankszabályozási csomag, amely tulajdonképpen a válság által feltárt piaci kudarcok kiküszöbölése érdekében az új szabályozás célját erősíti, egyrészt mikroprudenciális szinten, hiszen az egyes bankok gazdasági sokkokkal szembeni ellenálló képességének a javítása a cél, másrészt a makroprudenciális reformok a rendszerszintű kockázatokat és a prociklikusságot hivatottak kezelni.

A Bázel III. bevezetésére viszonylag hosszú ideje lesz a bankrendszernek, a pénzintézeti rendszernek, hiszen 2014. január 1-jétől igyekeznek majd alkalmazni, de legkésőbb 2019. január 1-jétől már minden új szabályozási módnak meg kell felelniük. Tehát 2019-re van egy jelentős, komoly átállási idő.

Az új banktörvénnyel és az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításairól szóló törvényjavaslattal együtt benyújtott jelen javaslat együtt szolgálja az új bázeli irányelveknek való megfelelést.

A javaslat a pénzforgalmi intézményekre, az elektronikus pénzt kibocsátó intézményekre, valamint az utalványkibocsátók tevékenységére is kiterjed, és meghatározza az eddigieknél szigorúbb felügyeleti és tőkemegfelelési szabályokat is.

A harmadik csomagja, a harmadik része tulajdonképpen ennek a pénzügyi intézkedéscsomagnak a jogharmonizációs célú T/13082. számú törvényjavaslat, amely tulajdonképpen az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslat értelmében az EU-s tőkekövetelményi irányelvet nemcsak a bankokra, hanem a befektetési vállalkozásokra is kiterjeszti. Így a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi törvény is jelentősen módosul, összhangban az új hitelintézeti törvénnyel.

A módosítások lehetőséget adnak az összevont alapú felügyelet átlátható szabályozásának megteremtésére is. Emellett módosul a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi törvény is az uniós jogszabályok felügyeleti hatóságra vonatkozó rendelkezéseinek átvétele miatt. Továbbá módosulnak a Magyar Nemzeti Bank makroprudenciális eszközeire vonatkozó szabályok is.

Módosul a biztosítási törvény is, ennek legfőbb célja a jutalékcsalások megelőzése, ennek érdekében a biztosításközvetítői jutalékra vonatkozó szabályozás alapjainak lefektetése, megteremtve az összhangot a polgári törvénykönyvvel. A biztosítóval szerződő biztosításközvetítőkre vonatkoznak a rendelkezések, és a megtakarítási jellegű életbiztosításokra is kiterjednek. Az egy szerződésre kifizetett jutalék összege nem lehet magasabb az adott szerződésre befolyt díj összegénél. Azt gondolom, ez fontos változás. E rendelkezések a jutalékcsalások megelőzését célozzák.

A javaslat hatálybalépésének 2014. január 1-je, kötelező alkalmazásának kezdő időpontja viszont 2015. január 1-je, ezzel biztosítva megfelelő felkészülési időt az érintett szektornak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy az előttünk fekvő pénzügyi, hitelintézeti törvényjavaslatok alapvetően új és szigorúbb szabályozásokat vezetnek be a hitelintézeti, pénzügyi szektor területén. Azt gondolom, hogy döntően az új szabályozást az indokolta, hogy a pénzügyi szektor gazdasági válságokból eredő anomáliáit célszerű előre szabályozni, célszerű olyan szabályozórendszert kialakítani, amely egy-egy válság negatív tovagyűrűző hatását képes lesz tompítani, képes lesz ebben hamarabbi visszajelzéseket adni gyorsabban.

(21.20)

Tulajdonképpen mind a tőkekövetelmények szigorítása, a likviditási követelmények, úgy gondolom, rendszerszinten is szilárdabbá teszik a bankrendszert.

A szigorú szabályozás pedig a fogyasztók bankrendszerbe vetett bizalmát is helyreállíthatja, valamint az időszakos válságok bekövetkezésekor segítheti a bizalmi válságok elkerülését. Bár azt fontos tudni és látni, hogy lehet, hogy ennek a biztonságnak az ára a bankrendszer csökkenő hitelkihelyezésében jelenik majd meg, és lehet, hogy valamilyen szinten hatása lesz a gazdasági növekedésre is, azonban ez mindenképpen kisebb károkkal, hátrányokkal járhat, mint az időközönként bekövetkező bankválságok rendkívül magas társadalmi költsége.

Tisztelt Képviselőtársaim! A három törvényjavaslatot a magam részéről jó szívvel ajánlom elfogadásra, hiszen a magyar hitelintézeti, pénzintézeti szektort megerősíti, szabályozását átláthatóbbá teszi, és egyben segíti azokat a fogyasztóvédelmi elképzeléseket, amelyek mind a három törvénytervezetben megjelennek.

Köszönöm figyelmüket.