Felszólalás adatai

Úgy gondolom, hogy in medias res belevágva, már a részletes dolgokra térek rá. A Gaudi képviselőtársam által elmondottakkal mindenben egyetértek, és azt a vágyat is kifejezem, hogy jobb lett volna, ha csak a szabálysértési kódex felülvizsgálatáról vitatkozhatunk itt, a menekültügyi, idegenrendészeti szabályokról pedig nem kell. De a szabálysértési törvényeknél is van egy-két olyan problematika, amit mindenképpen orvosolni kell. Gondolok itt például a 126. §-ra, amely esetében a szabálysértési kódexben is megnyitásra és pontosításra kerül az a rész, ahol a hivatásos katasztrófavédelmi szervek - például a tűzoltók - hivatásos tagjait katonának minősítik. Ezzel kapcsolatban az új büntető törvénykönyvben is egyfajta új megközelítés kerül bevezetésre. Az alkotmányügyi bizottság ülésén volt szerencsénk meghallgatni a tűzoltó-szakszervezet részéről egy vezetőt, aki elmondta, hogy miért is sérelmezik és miért nem ezt tartják jónak. Hozzáteszem, hogy az érvek abszolút meggyőzőek voltak, és jómagam is úgy látom, hogy nem indokolt a tűzoltókat katonai státusban tartani, ami a szabálysértési és büntetőtörvényeket illeti.

(19.10)

Annál is inkább, mert a NAV-adónyomozókat például most veszik ki ebből a körből. Ők is az új szabályok alapján kerültek volna be, de ebben az esetben visszakoznak ettől.

Egy tűzoltó esetében, bár sok esetben megtörténik az sajnos, hogy tűzoltókra támadnak, vagy vannak olyan honfitársaink, akik még azt sem tisztelik, hogy valaki őket segíteni jött és megtámadják esetleg a tűzoltókat, ilyen esetből természetesen még fel is lehetne őket - idézőjelben - fegyverezni, de a viccet félretéve nem jó az ő katonai státusuk, és olyan korlátozásokkal is jár, amely tovább nehezíti a tűzoltók azon státusát és egyébként a katasztrófavédelemben dolgozókét is, ami a nyugdíjjogosultságuk elvonása, az egyre rosszabb munkakörülmények, az alig kifizetett túlórák sorában már-már egyre elviselhetetlenebbé teszi ezt a nemes munkát. És hozzáteszem, hogy pont a tűzoltók azok, akik a rendvédelmi szervek közül, vagy ha őket is ebbe a körbe soroljuk, illetve a rendvédelmi szervekkel kibővített körben a legnagyobb elismeréssel és társadalmi bizalommal bírnak, tehát jó lenne az ő kéréseiket figyelembe venni, és sem a szabálysértések ügyében, sem a Btk.-ban nem katonának tekinteni őket.

Egy másik meglátás: elhangzott államtitkár úr részéről is a közveszély színhelyén a 7,5 tonna fölötti járművekkel való közlekedés és ezeknek a szabályoknak az esetleges be nem tartása. Itt, megmondom őszintén, túl szigorúnak tartom azokat a szabályokat, hogy ha valaki ezt megszegi, akkor automatikusan a járművezetéstől eltiltást kell alkalmazni. A hatóságoknak tehát nem lesz arra lehetőségük, hogy mérlegeljenek, hogy az adott élethelyzethez igazítsák ezt a büntetést, hogyha ők, mondjuk, a haladásra vagy az előzésre vonatkozó szabályokat megszegik a közveszély színhelyén, akár teljesen jóhiszeműen vagy fel nem róható módon, akkor sincs lehetőség másra, mint a jogosítvány elvesztésére. Mondjuk, egy teherautó-sofőrnél a jogosítvány elvesztése a munka elvesztésével is jár, hiszen nem tudja a feladatát és a munkáját elvégezni. Ez túlzottan szigorú olyan esetekben, vagy lehetnek olyan élethelyzetek, ami ezt nagyon méltatlanná és túlságosan szigorúvá teszi. Egyéb esetben meg lehet, hogy nemcsak a 7,5 tonna fölötti járművekre, hanem bizonyos esetköröket ki kellene terjeszteni bárkire, aki gépjárművel közlekedik.

Gaudi képviselőtársam elmondta, hogy nem értjük, hogy a törvényszék elnöke miért jelölhetne ki más illetékességű bíróságot, erre nem találunk túl sok jogi indokot. Ha valahol olyan nagy ügyteher van, akkor esetleg az igazságügyi tárcával meg kellene oldani, hogy esetleg új bírókat nevezzenek ki, vagy megoldják az adminisztráció bővítésével ezt a feladatot. Itt megint kinyitunk egy olyan kaput, amit már korábban is elutasítottunk, és nemcsak mi, hanem akár Nyugatról jövő hírek vagy akár a Velencei Bizottság is ezt problémaként vetette föl akkor az Országos Bírósági Hivatal ügyáthelyezésével kapcsolatban.

Még egy apróság, de fontos lehet: a 157. §. Az ügyvéd kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak, ez még talán érhető is lehet, az is, hogy indokolt esetben egy alkalommal más ügyvédet kérhet, aki erre rá van szorulva, nincs meghatalmazott védője, viszont ezt nem tennénk a rendőrség vagy a bíróság döntési hatáskörébe, hanem egy alkalommal ezt meg lehetne tenni az adott szabálysértési eljárás alá vont személynek. Annál is inkább, mert nem várható el, hogy olyan ügyvéddel dolgozzon együtt, akiben esetleg a bizalma nincs meg, és kiszűrné azt is ez az egy alkalom, hogy visszaélésszerűen gyakorolja ezt a jogát, de mégsem avatkoznak be a felek jogviszonyába.

Azt üdvözölni tudom, hogy egy-két dicséretet is mondjak a végén, hogy például a 10 ezer forint alatti elővezetési költség is adók módjára behajtható köztartozásnak minősül majd. Ez azért is jó, mert ha valaki nem jelenik meg, mondjuk, a rendőrség vagy egyéb hatóság idézésére - nagyon sokan vannak ilyenek, és nem is mentik ki magukat és mondjuk, 10 ezer forint alatti elővezetési költséggel vagy adott esetben bírsággal sújtják őket, akkor ez ugyanúgy behajtható legyen, mert ebben a körben is az állampolgárokat a jogkövető magatartásra ellene ösztökélni, főleg, hogy az anyag szerint tömegesen nem fizetik be, nagyjából 10 százalék az, aki ezt befizeti.

Illetve jónak tartom azt is, azokon túl, amit Gaudi képviselőtársam elmondott - a kártérítési és egyéb ügyekre most nem térnék ki -, hogy a 141. §-ban megteremtődik az a lehetőség, hogy elévülés esetén is az ügyésznek meg kell küldeni a megszüntető határozatot. Ez azért lehet egy fontos jogintézmény, ahogy egyébként a részletes indokolás le is írja, mert számos esetben azt kell látni, hogy az elévülés mérlegelése komoly jogi kérdés lehet, és ennek komoly jogi irodalma is van, hogy mikor évült el egy ügy vagy mikor tekinthető elévültnek. Tehát bizony sok esetben az ügyésznek meg kell teremteni a rálátást ezekre az ügyekre, és meg kell teremteni azt, hogy az ügyészség is véleményt nyilvánítson vagy a jogi lépéseket megtegye, ha úgy gondolja, hogy esetleg nem évült el, és mégis a rendőrség a nyomozást megszüntette volna.

Összefoglalva tehát ezek azok a javaslatok, amelyeket módosító javaslatokként is meg fogunk fogalmazni, és nagyon bízunk benne, hogy ha nem is mindet, de legalább néhányat a Belügyminisztérium támogatni fog és a kormánypárti képviselők is támogatni fognak. Annál is inkább, mert itt azért nagyon sok olyan ponton is - zárszóként talán el lehet mondani - módosításra kerül a szabálysértési törvény, amely esetében már a szabálysértési törvény általános vitájában és részletes vitájában annak idején kifejtettük, hogy nem fog működni, vagy a gyakorlatban esetleg meg kellene fogadni azokat a tanácsokat, amiket adtunk.

Ez akkor nem talált megértő fülekre, de bízunk benne, hogy azáltal, hogy most újra visszajött a törvény, a jövőben talán jobban odafigyelnek arra, amit az ellenzék mond. Akár a szabálysértések fogalmától, ahogy Gaudi képviselőtársam elmondta, onnantól lehetne kezdeni, de nem mennék végig azokon a módosításokon, amelyeket egyébként már a szabálysértési novellánál jeleztünk. Úgyhogy nagyon szeretnénk, ha államtitkár úr meg tudná erősíteni, hogy mely javaslatokat tudja támogatni, illetve nyilván a részletes vitában erről fogunk beszélni, és egy kicsit jobbá tudnánk tenni közösen ezt a javaslatot, ha már ilyen nagy sebességgel és a jogalkotási dömpingben terjesztették be.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)