Felszólalás adatai

Ezért van egy pici hiányérzet bennem, hogy a magyar föld legnagyobb élharcosa, Szabó Rebeka nem ül itt közöttünk a parlamentben. (Derültség.) Annak viszont örülök, hogy Magyar Zoltán itt van. Úgy látom, megfogadta korábbi elmondásaimat, és végre részt vesz ebben a munkában. Nagyon-nagyon remélem, hogy a Jobbik Magyarország építő jellegű gondolatot fog hozzátenni ehhez a törvényjavaslathoz, ha már a tárcaközi bizottság tekintetében ezt nem tette meg. Én ezt teljes komolysággal állítom, mert azt gondolom, hogy ebben a parlamentben nemcsak szavakban kéne azt ecsetelni, hogy milyen fontos a magyar föld, a termőföld megvédése, hanem ezeknek a - hogy így mondjam - politikai jellegű megnyilvánulásoknak kéne rendelkezniük egy mögöttes tartalommal is.

A mögöttes tartalom pedig az, hogy javaslatokat, törvényjavaslatokat nyújtunk be a parlamentbe; illetőleg, ha van egy olyan bizottság, amelynek az a feladata, hogy fölszámolja a külföldiek ilyen jogellenes jogügyelete révén létrejött tulajdonszerzést, akkor abban részt vegyünk. És azért örömteli, hogy Nagy István képviselőtársam ezt a törvényjavaslatot benyújtotta a parlamentnek, mert ennek a törvényjavaslatnak az alapja azon a mosonmagyaróvári kihelyezett bizottsági ülésen született meg, amikor igyekeztünk egyrészt a Győr-Moson-Sopron megyei helyzetet áttekinteni, illetőleg olyan megoldásokat keresni ebben a körben, amelyek minimálisra fogják csökkenteni annak lehetőségét, hogy Magyarországon 2014. május 1-jét követően, vagyis amikor lejár a moratórium az Európai Unió vonatkozásában, és megnyílik a magyar földpiac, akkor spekulatív céllal termőföldet tudjanak megszerezni, illetőleg azokat a korábban megkötött szerződéseket, amelyek most a fiókban lapulnak - ezért hívjuk egyébként, vagy ezért hívja a szleng zsebszerződésnek ezeket a szerződéseket -, elővegyék, a dátum rákerüljön, és ezek a szerződések benyújtásra kerüljenek a földhivatalba, ezáltal legalizálják azokat a korábban megkötött szerződéseket, amelyek ma a jelenleg hatályos jogszabályok alapján semmisnek vagy érvénytelen szerződéseknek tekinthetők.

Azért gondolom, hogy ez a törvényjavaslat valóban annak a törvénykezésnek nagyon fontos részét képezi, amelynek, hogy így mondjam, az első nagyon nagy lépcsője az új büntető törvénykönyvben a termőföld jogellenes megszerzésének tényállási rögzítése. Azt gondolom, hogy ez Európában egyedülálló ilyen jellegű jogalkotás volt. És egyedülálló az, hogy egy hatóságnak lehetősége van, itt a nyomozó hatóságra gondolok, ilyen jellegű ügyekben nyomozni egy konkrét tényállás vonatkozásában. Ráadásul elég konkrétan meghatározza azt az elkövetői kört, amely az ilyen jellegű cselekményeket elkövetheti, akár eladó, vevő, illetőleg a szerződést készítő, ellenjegyző ügyvéd, közjegyző; és egy nagyon súlyos büntetési tétellel fenyegeti, 1-től 5 évig az elkövetőket.

Azt gondolom, ez az első lépcső volt az, amely megteremtette az új földforgalmi törvényben azokat a nagyon fontos jogintézményeket, amelyek szintén a zsebszerződések visszaszorítását szolgálják. Egyrészt ugye, a helyi földkiadó bizottságoknak vétójoguk van abban a vonatkozásban, amikor egy tulajdonátruházás tekintetében hozzá kell járuljanak, hogy valaki egy adott településen eladja a tulajdonát képező termőföldet. De ha még ez nem is lenne elegendő ebben a kérdéskörben, akkor a hatósági jóváhagyás intézménye teljes mértékben kizárja az ilyen jellegű szerződések legálissá tételét, a legálisság tételen keresztül pedig azt, hogy egy ilyen jellegű szerződés az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön, és ezáltal az ingatlan-nyilvántartáson keresztül szerezzenek tulajdonjogot azok a - hogy így mondjam - külföldiek. Illetőleg szeretném most már azért elmondani, hogy az elmúlt másfél-két évben arról is meggyőződtünk, hogy nemcsak külföldiekhez köthető az ilyen jellegű szerződés, hanem belföldi magánszemélyek is előszeretettel alkalmazták ezeket a jogtechnikai szerződéseket. (Gőgös Zoltán közbeszól. - Magyar Zoltán: NFA.)

(20.30)

Elnök úr, elnézést kérek, legyen szíves a képviselőtársamat rendre utasítani, mert engem zavar, hogy itt mögöttem folyamatosan beszól, illetőleg én azt gondolom, ha az NFA-val kapcsolatban képviselőtársamnak kifogása van, akkor tegye meg interpelláció, kérdés formájában, és fogunk önnek válaszolni, eddig is válaszoltunk. Csak ne ugyanazt tegye föl, mert eddig mindig ugyanazt mondta.

Tehát azt szeretném mondani, hogy a jogalkotási folyamat harmadik lépcsője ez a törvényjavaslat, és én azt gondolom, hogy ez valóban tartalmazza azokat a nagyon fontos jogintézményeket, jogi kellékeket, amelyeket Nagy István elmondott. Egyrészt az ügyészségnek sokkal nagyobb lehetőséget biztosít, másrészt a bíróságoknak az úgynevezett naturális obligáció révén megadja azt a lehetőséget, hogy az ilyen jellegű kötelezettségek bírósági úton ne legyenek érvényesíthetők. Persze, mi nem kívánjuk az eladót - aki szintén a szerződés megkötésének pillanatában tisztában volt azzal, hogy egy semmis jogügyletben vesz részt - előnyben részesíteni, ezért megadjuk az ügyésznek azt a lehetőséget, hogy az ilyen jellegű jogügyletek esetében, amikor a bíróság kimondja a semmisséget, akkor a közérdekre hivatkozva indítványozhatja, hogy ez a jogellenes szerződés révén átruházott földterület az állam javára kerüljön megítélésre. Ez egy végleges, egy nagyon végső megoldás, de azért azt gondolom, hogy ezt a jogintézményt mindenképpen meg kell hagyni a bíróságoknak, és úgy gondolom, hogy az ügyészségeknek valóban olyan jogosítványokat kívánunk adni, amelyek az eddigi, hogy így mondjam, leszűkített magánjogi képviseleten túl egy közérdekre hivatkozással történő fellépés esetén konkrétan pereket tudnak indítani ezekben az ügyekben.

Az is nagyon fontos ebben a kérdéskörben, hogy pontosan azt a Magyar Ügyvédi Kamarát kerestük meg a törvénytervezet - hogy így mondjam - beterjesztése előtt, akiket valóban érintenek az ilyen jellegű jogügyletek, mert ma Magyarországon adásvételi szerződést az ingatlan-nyilvántartási törvény szerint ügyvéd, közjegyző tud elkészíteni és ellenjegyezni. Mi mindenképpen garanciákat kértünk arra, hogy az ilyen jellegű szerződéseket ne lehessen benyújtani a földhivatalba, és ezért született az a megoldás, amit az Ügyvédi Kamara hamarosan le fog tenni a KIM elé, hogy egy olyan - hogy így mondjam - biztonsági bélyeggel lássák el ezeket a szerződéseket, amely alapján semmiképpen sem lehet ezeket a szerződéseket benyújtani, és plusz egy olyan időbélyegzővel, amely alapján a bélyeg rákerülésekor, illetőleg egy számítógépes rendszer révén lehet látni, hogy ez a szerződés mikor került megkötésre, illetőleg mikor került benyújtásra. Ezek mind-mind olyan biztonsági kellékek, amelyek egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy 2014. május 1-jét követően Magyarországon az ilyen jellegű szerződéseket nem lehet benyújtani, nem lehet felhasználni. Persze, ezek a jogalkotás területén - hogy így mondjam - elért sikereknek tekinthetők, de ezen túl azokat az adminisztratív szabályokat vagy döntéseket, amelyeket eddig is alkalmaztunk, azokat továbbra is alkalmaznunk kell.

Az egyik legfontosabb a nemzeti parkok területén az olyan jellegű védett területek állam javára történő kisajátítása, amely vonatkozásban az Őrségi Nemzeti Parkban jelentős sikereket értünk el. 2012-ben a kormány 1 milliárd forintot biztosított, 2013-ban 2 milliárd forint áll a nemzeti parkok rendelkezésére, hogy az ilyen védett területeket kisajátítsa vagy megvásárolja, és ugyancsak 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Földalapkezelőnek, hogy állami elővásárlási joggal élve gyakorolja azokra a területekre az elővételi jogát, ahol fölmerül az ilyen jellegű visszaélésekkel kapcsolatos gyanú.

Azt gondolom, hogy az elmúlt húsz évben soha egyetlenegy kormány sem biztosított olyan jelentős forrást azokra a jogügyletekre vagy azokra a földvásárlásokra, mint amit 2012-13 között ez a kormány biztosított, és azt gondolom, hogy ezek az intézkedések lehetővé teszik, hogy közel tízezer hektár (Az elnök csenget.) területet vásároljon meg a magyar állam.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)