Felszólalás adatai

PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A késői órán engedjék meg, hogy nagyon röviden egy-két dologra reagáljak, természetesen a teljesség igénye nélkül. Mindenekelőtt szeretném rögzíteni, hogy ez egységes szövetkezeti törvény, és nem mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény. Ez ezzel a szándékkal is készült, és nem a mi tárcánk, hanem éppen ezért a MeH tárcája készítette elő, mert több ágazati törvényt, ágazati szövetkezeti érdeket is magában foglaló törvény.

A másik, amit szeretnék kihangsúlyozni, hogy ez év augusztusa óta rajta van a honlapján a minisztériumnak, tehát bárki áttekinthette, értékelhette, vizsgálhatta és elgondolhatta, hogy hogyan tudná jobbítani magát a szövetkezeti törvényt.

A harmadik, amit szeretnék kihangsúlyozni: a tárcánk vezetése egy párbeszédet folytatott a szövetkezésről ez év kora tavaszától, februárjától kezdve, és nyilvános vitákat honlapon szerveztünk a maga valóságában regionálisan és a minisztériumban is, hogy hogyan lehet a szövetkezéssel a mezőgazdaság versenyképességét segíteni, a termelők alkupozícióját javítani, a beruházásokat, a fejlesztéseket közösen megvalósítani. Tehát tulajdonképpen egy jó egyéves folyamatnak a munkája, amiről most itt számot adunk.

Úgy gondolom, az sem helytálló, hogy a különböző szövetkezetek nem tekintik ezt elfogadhatónak, mert a Szövetkezetek Országos Tanácsa, a különböző ágazati szervezetek, szövetkezetek jónak tartják. Kétségkívül minden ágazati szervezet, illetve szövetkezet a maga képére szeretné jobban formálni az egységes szövetkezeti törvényt, ami úgy gondolom, hogy természetes dolog, és a módosító indítványokkal ezeket az érdekeket nyilván meg lehet jeleníteni.

Ami az üzletrész ügyét illeti, az 1992. évi II. törvény hozta létre a szövetkezeti üzletrész fogalmát. Tulajdonképpen nem a szövetkezeti törvénybe és nem a szövetkezeti struktúrába illett az üzletrész fogalma mint intézmény, ez a társasági jogból lett átemelve a szövetkezetbe. Ettől kezdve öszvérré vált a szövetkezet, nem is szövetkezetként, de nem is társaságként működött, magam is megéltem egyébként, és mint tudjuk, az öszvér nem szaporodik, nem fejlődik, így a szövetkezetek sem tudtak fejlődni, és az volt a felelőssége, többek között a kormánynak lett volna felelőssége, hogy ezt a kérdést oldják meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző kormány mit tett az üzletrész kérdésében? Államosította a szövetkezeteket. Megvásárolta az üzletrészeket, és urambocsá!, láss csodát, a szövetkezetek egy jelentős része állami tulajdonba került. Volt olyan szövetkezet, aminek 70 százaléka állami tulajdonban volt (Dr. Vitányi István közbeszól.) Jó, ott kezdődött, most ezért veszi meg, azért veszi, ajánlatot tesz az állam százszázalékos társasága az üzletrész-tulajdonosnak. Majd az üzletrész mögött mi van? Traktor, állattartó telep és a többi, és az állami tulajdonba kerül. Ez olyan probléma, amit mindenképpen fel kell oldani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha nem körültekintő a szövetkezeti törvény e vonatkozásban, akkor újabb tőkekivonás keletkezne a mezőgazdaságból, amit önök említenek. Pont akkor lenne tőkekivonás, ha a szövetkezeti tagokkal vagy a szövetkezettel vásároltatnák vissza az üzletrészeket.

(23.20)

Egyébként pedig óriási - hogy mondjam -  az adófizetők pénzére való nem kellő odafigyelés volt az elmúlt időszakban, amikor önök fölvásárolták a szövetkezeti üzletrészeket. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Hát a lenyúlás nem a mostani egységes szövetkezeti törvény és az üzletrész kezelése következtében fog bekövetkezni, hanem ha önök folytatták volna, az lett volna az igazi lenyúlása a szövetkezeti vagyonnak, amikor az állami tulajdonban levő szövetkezeti vagyont akarták önök értékesíteni. Úgyhogy tisztelt képviselőtársaim, ha figyelmesen elolvassák, és erre konzultációs lehetőséget biztosít a minisztérium, akár a miénk is, nyilván meg fogják érteni, mi ennek a szövetkezeti törvénynek a lényege.

Úgy gondolom, egyébként hadd tegyem hozzá, hogy Dánia egy szövetkezeti köztársaság, és nincsen szövetkezeti törvény. A kooperációs készségben azért Magyarországon a mezőgazdasági termelők, vállalkozók között még van gond. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Ez nem pártállás kérdése, tisztelt képviselőtársaim, de szeretném hozzátenni, ez az egységes szövetkezeti törvény, azért ha most eltekintünk attól, hogy most választás előtt vagyunk fél évvel, és az ellenzéki képviselőtársaim most nyilván ebből az aspektusból közelítik meg, azért ez lényegesen jobb, mint az előző időszakok szövetkezeti törvényre vonatkozó kísérletei voltak, ha figyelmesen elolvassák, tisztelt képviselőtársaim.

Nos, úgy gondolom, hogy a különböző módosító indítványokkal a még a különböző ágazati szakszövetkezeti érdekképviseletekkel való egyeztetés alapján ebből kialakulhat egy jó szövetkezeti törvény.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)