Felszólalás adatai

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Két héttel ezelőtt a vezérszónoki felszólalásomban elmondtam azt, hogy miért tartom szükségesnek, hogy ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja. Egyébként erre utaló megjegyzéseket, érvrendszert viszonylag hosszan kifejtett miniszter úr is előterjesztői felszólalásában, és Balogh László képviselőtársam is a mai ülésnapon megtartott felszólalásában. Mindazonáltal, természetesen megtartva a Házszabályt, és az általános vita keretei között maradva, mindenképpen szükségesnek tartom, hogy a jogszabály főbb pontjairól is ejtsek pár szót. Annál is inkább, hiszen ezeket a főbb pontokat, úgy tűnik, nem csak én tartottam kiemelt jelentőségű - vagy hadd használjam továbbra is ezt a kifejezést - főbb pontoknak, ellenzéki képviselőtársaim éppen ezeket a rendelkezéseket kritizálták talán a legélesebben.

Azzal fejeztem be a felszólalásomat két héttel ezelőtt, hogy nagyon remélem, hogy a megkezdett ötpárti tárgyalások folytatódnak, amelyek a rendbontók elleni hatékonyabb fellépést célozzák, és a gyülekezési törvény módosításáról szólnak. Örömmel tudom jelenteni, hogy ezek ismét megkezdődtek Világosi Gábor alelnök úr koordinálásával, házelnök asszony felkérésére. Nos, akkor nézzük azokat a főbb pontokat, amelyek kritika tárgyai voltak. Azt gondolom, néha kicsit alappal voltak azok, mások pedig meglátásom szerint teljes mértékben alaptalanul.

A törvényjavaslat rendelkezik a közösség tagja elleni erőszakról, illetve rendelkezik az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértéséről. Főleg ez utóbbi rendelkezéssel kapcsolatban merült fel az a kifogás, hogy miért kell egyik fejezetből a másikba átkerülnie, hiszen a jogszabály eddig is általános alanyt tartalmazott, azaz az "aki" kifejezést. Eddig is bárki elkövethette ezt a bűncselekményt. Csak éppen a bíróságok nem így értelmezték, és nem így alkalmazták, mondom erre ellenérvként. Ha pedig ezt a jogalkotó észreveszi, akkor ez ellen tenni kell. Azzal, hogy egy másik fejezetbe tesszük át, nyilvánvalóvá teszi a jogalkotó azt, és most már nemcsak az általános alanyi megfogalmazás miatt, ami a törvényi tényállásban szerepel, hanem a jogszabály rendszertani értelmezését tekintve is bárki által elkövethető, nem pedig csupán és kizárólag hivatalos személy által.

Nagyon sok kritika érte, tulajdonképpen még kormánypárti körökből is, hiszen Balogh képviselőtársam szintén utalt erre, az úgynevezett előkészületi magatartásokat. Ugye, itt több törvényi tényállás, több bűncselekmény esetén kívánja a törvényalkotó büntetni rendelni az előkészületi magatartást. Ez nem takar más, mint hogy a bűncselekményt már egy picit korábbi stádiumban büntetnénk, mint ahogy ez eddig lehetséges volt, tehát nemcsak az úgynevezett befejezett bűncselekményt, amikor a törvényi tényállás minden eleme megvalósul, nem is annak megkísérlését, hanem már az előkészítését is. Úgy gondolom, ez abszolút magyarázható két okkal. Egyrészt a bűncselemények úgynevezett tárgyi súlya miatt, hogy milyen társadalomra veszélyességgel rendelkezik. Másrészt magyarázható azzal, és nagyon sok esetben él a jogalkotó ezzel az eszközzel, amikor úgy ítéli meg, hogy bizonyos bűncselekmények elszaporodtak, túlontúl elszaporodtak, és ezért szükséges az, hogy a jogalkalmazónak lehetősége legyen legalább elvileg egy korábbi stádiumban megakadályozni a bűncselekmény elkövetését, nem megvárva azt, hogy nyilvánvalóan kifejlődjön, befejezetté váljon, és egy társadalomra sokkal veszélyesebb formát öltsön.

Nos, ezeknek a bűncselekményeknek az előkészületi magatartását kívánja az előterjesztő büntetni, és én a magam részéről ezzel egyet tudok érteni. Kiemelném azt is, hogy nagyon értékelhető és értékelendő az előterjesztőnek az a felfogása, hogy nem csupán, ha úgy tetszik, "az egyik oldalt" kívánja büntetni, tehát mondjuk, a tömegben randalírozásra készülő emberek magatartását, illetve az általuk elkövetett bűncselekmény előkészületét, hanem a másik oldalt, tehát a hatóság, a rendőr magatartását is, amennyiben az, mondjuk, kényszervallatást valósít meg, ennek az előkészülete is büntetendő. Nyilván a részletes vitában majd erre bővebben ki fogok térni, ha jól emlékszem, Pettkó képviselőtársamnak van egy erre irányuló módosító javaslata, és ez elhangzott a vezérszónoki felszólalásban is az MDF képviselője részéről, hogy nagyon nehezen bizonyíthatóak ezek a magatartások - lehetséges. Rengeteg olyan bűncselekményünk van, ami nehezen bizonyítható. De ez még önmagában nem ok arra, hogy ne nyilvánítsunk egy magatartást büntetendőnek, ha az a társadalomra adott esetben kiemelten veszélyes.

A vesztegetésnél is óriási a látencia. Óriási! A vesztegetéseknek, nem tudom a statisztikákat, de nagyon-nagyon csodálkoznék, ha 5 vagy 3 százalékánál nagyobb arányban derülnének ki ezek a bűncselekmények. Attól még a vesztegetésnek helye van a büntető törvénykönyvben. És ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy egyáltalán elméletileg lehetséges-e bizonyítani ezeket a magatartásokat, így már fel lehet tenni, mert ha erre elméleti lehetőség sincs, akkor természetesen egy ilyen irányú módosítás nem indokolt. Csak példát mondok: hivatalos személy elleni erőszak és kényszervallatás - ezt a két bűncselekményt, illetve ezek előkészületét érte a legtöbb kritika. Ha egy szónok azt mondja a gyűlésen, sportrendezvényen, akárhol, hogy menjünk neki a rendőröknek, ezzel már megvalósította a hivatalos személy elleni erőszak előkészületét, könnyen bizonyítható. A kényszervallatásnál? Úgy gondolom, kényszervallatás nem úgy szokott előfordulni még egy rendőri szervezetben sem, hogy egy rendőr életében egyetlenegyszer ilyet tesz, és sem előtte, sem utána semmi más jogsértést nem követ el. Lehet, hogy van ilyen, de nem ez a tipikus.

Ha pedig úgy látják, hogy felmerül a gyanúja bizonyos rendőröknél, hogy meg nem engedett eszközökkel élnek, akkor például lehetőség van arra, hogy lehallgassák a hivatali szobájukat, azt, ahol ők egymással kommunikálnak, a telefonjaikat, erre megint csak megvan a lehetőség bírósági engedély alapján. Ha pedig ez megtörténik, akkor az előkészületi magatartás a közhiedelemmel ellentétben nemcsak az, amikor valaki beszerzi a szükséges eszközöket, vagy megkönnyíti a bűncselekmény elkövetésének feltételeit, mondjuk, az emberöléshez beszerzi a fejszét. Nemcsak ez az előkészület, tisztelt képviselőtársaim, hanem az is, ha valaki bűncselekmény elkövetésére felhív, ajánlkozik, vagy közös elkövetésben megállapodik.

(13.40)

Ha az én példám alapján megállapodnak egy közös elkövetésben, már tetten érhető a kényszervallatás előkészülete. Tehát azt gondolom, mindezeknek a bűncselekményeknek igenis el lehet képzelni az életszerű megvalósulását, és el lehet képzelni életszerű helyzetet, amikor ezek a bűncselekmények valóban felderíthetők, ezért azt gondolom, alaptalanok azok a félelmek, miszerint is olyan törvényjavaslat elfogadására készül a Ház, ami utána nem lesz kikényszeríthető, nem lesz alkalmazható.

Amire szintén szeretnék még egy picit bővebben kitérni - erre szintén utalt képviselőtársam -: az úgynevezett tojásdobálásos ügyek. Magyarán: ha valakit élelmiszerrel megdobnak vagy olyan tárggyal, ami alkalmatlan arra, hogy sérülést idézzen elő, az belefér-e még a szólásszabadság keretei közé, az jogszerű magatartás-e vagy sem? Én két héttel ezelőtt elmondtam a felszólalásomban azt, hogy az a legszerencsésebb, ha ezt a jogalkalmazó teszi meg, tehát az egységes jogértelmezést a jogalkotó biztosítja. Elmondtam azt is, hogy egy nappal az általános vita megkezdése előtt született egy jogegységi határozat, ebben a határozatban a jogalkalmazó kimondja azt, hogy ezek a magatartások bizony nem férnek bele a szólásszabadság keretei közé - ezt a Legfelsőbb Bíróság mondja ki ebben a határozatában, ami általános érvényű minden jogalkalmazóra nézve -, hanem megvalósíthatják a garázdaság, illetve a tettleges becsületsértés törvényi tényállását.

Nos, sokan mondták a határozatot követően, hogy azért nem igazán jó, és azért kellene a határozat ellenére mégis benne hagyni ezt a szakaszt a törvénytervezetben, mert feltételes módban fogalmaz. Azt gondolom, ez természetes, és nem is fogalmazhat másként a jogalkalmazó, amikor értelmező rendelkezésről ír, és jogértelmezést tárgyal, hiszen ahhoz, hogy valami tettleges becsületsértésnek minősüljön, ahhoz, hogy valami garázdaságnak minősüljön, a törvényi tényállásnak nemcsak ezen elemének kell megvalósulnia, hanem az összes többinek is. Tehát a feltételes mód nem vonatkozik arra, hogy ezt így is vagy úgy is lehet értelmezni, ez a feltételes mód egyetlenegy dologra vonatkozik, hogy ha és amennyiben a törvényi tényállás többi eleme megvalósul, akkor így kell értelmezni.

Nos, úgy gondolom, mivel a jogalkalmazó ebben egyértelműen foglalt állást, és ez az állásfoglalás tökéletesen ugyanolyan, tehát osztja a frakciónk álláspontját, a kormány álláspontját, és egyébként nem utolsósorban a több tíz éve kialakult bírói gyakorlatot követi, ezért szükségtelen ennek a szakasznak a továbbiakban a törvényjavaslatban történő megtartása.

Tisztelt Országgyűlés! Még megfogalmazódott kritika és talán a legélesebben az úgynevezett - hadd használjam itt én is ezt a kifejezést - szabálysértési szégyenlista kapcsán. Répássy képviselőtársam kifejezetten azt mondta, hogyan lehet az, hogy amikor a móri mészárosnak nem lehet a nevét nyilvánosságra hozni, akkor pont a bagatell cselekmények, a kicsi súlyú bűncselekmények vagy szabálysértések elkövetőivel kívánja ezt a jogalkotó megtenni. Nos, azt hiszem, erre talán azt szokták mondani, hogy ez egy erős csúsztatás. Vagy talán ha kicsit erőteljesebben fogalmazok, akkor hangulatkeltés? Az aprócska különbség, a nagyon pici különbség az, hogy a móri mészárosról még nem derült ki, hogy valóban ő az vagy sem.

Addig nem lehet a bűncselekmények elkövetőit, adott esetben a kicsi vagy a nagyobb súlyú bűncselekmények elkövetőinek a nevét nyilvánosságra hozni, ameddig nem született jogerős ítélet. Ezekben az esetekben pedig, tisztelt Országgyűlés, már van jogerős döntés, sőt nemcsak jogerős döntés van, hanem még meglenne a lehetősége az illetőnek, az eljárás alá vontnak, hogy a jogerős döntés alapján befizesse azt a 30, 50 vagy 100 ezer forint bírságot, és amikor ő ezt is elmulasztja, és ezt szándékosan nem fizeti meg, csak akkor kerül sor arra, hogy a neve nyilvánosságra kerül. Tehát még két lépcső iktatódik közé, és ez nem elhanyagolható körülmény, ezt a két esetet nem lehet összemosni.

Felmerültek adatvédelmi aggályok, és ezek mögött jogos felvetések, aggodalmak húzódnak, hogy mi van akkor, ha valaki ezt letölti, és amikor egyébként már okafogyottá vált az elkövető személyazonosságának a nyilvánosságra hozatala, azaz ezen a listán való szerepeltetése, ha úgy tetszik, ez akkor is keringhet az interneten. A mai modern technika korában van arra lehetőség, hogy olyan adatbázist hozzon létre a hatóság, amit nem lehet másolni, nem lehet letölteni, és ebből fakadóan ez a probléma - ez az egyébként jogos aggály - mégsem válik jogos aggállyá. Ezt természetesen biztosítani kell ahhoz, hogy jogállami módon tudjon ez az intézmény működni.

A bírósági eljárások védelme vonatkozásában szintén voltak felvetések, és a Fidesz képviselőcsoportjából Répássy képviselő úr kifejezetten azt mondta, nem fogja támogatni a bírósági szervezeti törvény módosítását, ami azt a célt szolgálná, hogy a bírósági eljárások biztonságát szavatolni lehessen. Az elnöknek adja ezeket a feladatokat. Nos, erre azt tudom mondani, remélem, hogy képviselőtársam még meggondolja magát ebben a témakörben, mert úgy gondolom, ezt a bíróságok, a bírósági vezetők és maguk a bírák szeretnék, hogy ez így legyen. Ők igénylik ezt a védelmet, tisztelt képviselőtársaim. Nem velünk babrálnak ki az ellenzéki képviselőtársak akkor, ha ezt nem szavazzák meg, hanem a bíróságokkal. Nem a mi érdekünk, hogy ez megtörténjék, hanem a jogbiztonság és a bírák érdeke. Ezt újra kellene gondolni, és talán érdemes revideálni az erről alkotott álláspontot.

A további észrevételeket a részletes vita során kívánom majd kifejteni. Előrevetésként csak annyit: már most látható, bizonyos módosító javaslatokat biztos, hogy nem tud a frakciónk támogatni, de úgy gondolom, bizonyos módosító javaslatok megvitatásra érdemesek.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)