Felszólalás adatai

De azért az a megállapítás, amit Warvasovszky alelnök úr mond, és olyan érzést ad, mintha például az elmúlt időszakban a monitoringgal itt senki nem törődött volna, azt gondolom, nem igaz. Hisz teljesen világosan mindenkinek tudni kell, hogy minden operatív program mögött volt egy monitoringbizottság, ahol rendszeresen végigtekintették a folyamatokat, és ha kellett, beavatkoztak, ott ültek nemcsak a minisztérium, hanem az Európai Unió képviselői is. Tehát azért azt az érzést kelteni, hogy az elmúlt hét évben ezzel senki nem foglalkozott, azt gondolom, ez nagyon nagy probléma. Ha ebben van javítanivaló, akkor teljesen természetesen ezt ki kell javítani.

Nagyon örülnék, ha arról tudnánk beszélni, amiről az Állami Számvevőszék beszélt, hogy össze kell hangolni a hazai fejlesztési forrásokat és az uniós fejlesztési forrásokat. Azt kell hogy mondjam, hogy nincs mit összehangolni, mert nincs hazai fejlesztési forrás. Legalábbis számottevő nincs, ha tehát bele akar avatkozni az állam a reálgazdaság folyamataiba és a különböző hazai fejlesztésekbe, amiket a cégek valósítanak meg a saját pénzükön, akkor lehet, hogy ilyenről lehet beszélni, de az államnak tessék megnézni a mostani költségvetési törvényt! Milyen hazai fejlesztési forrásokról beszélünk? Persze ha arról van szó, hogy a stadionfejlesztéseket be kell csatornázni az uniós ügyekbe, és ezeket ellenőrizni kell, ezzel mélységesen egyetértek.

Nagyon örülnék neki, ha lenne hazai fejlesztési forrás, mert azt mindannyian tudjuk, hogy nagyon sok olyan ügy van, amit egyszerűen nem lehet beletuszkolni az uniós fejlesztési célelőirányzatba. Ráadásul aki ismeri a 2020-stratégiát, pontosan tudja, hogy ezek az ügyek egyre nehezebbek. Egyre nehezebben fogunk tudni beletuszkolni olyan fejlesztéseket, amelyek különösen a magyar vidék szempontjából fontosak lennének. Tehát jó lenne, ha lenne ilyen, és akkor persze lehetne összehangolni.

Azért szeretném emlékeztetni alelnök urat, amikor még ő megyei jogú városi polgármester volt, és amikor még volt hazai fejlesztési forrás, akkor a regionális tanácsban ott ültek a szereplők, és ott ültek, amikor a koncepciót kidolgoztuk, amikor még voltak ezek a különböző, mozaiknéven emlegetett fejlesztési források. Amikor tehát ezek voltak, akkor igazából megtörtént ezek egyeztetése. Igaz, hogy fokozatosan ez szűkült, teljességgel elismerem, és mára sajnos meg is szűnt a hazai fejlesztési forrás, tehát ilyen tekintetben ezen nincs mit egyeztetni.

És persze az is gond - és itt van egy nagyon fontos filozófiai különbség a fejlesztési koncepció tekintetében. Arról beszélünk, hogy voltak területi fejlesztések és folyamatok, és voltak ágazati ügyek, és ebben önnek is - aki ezt problémának tartja - igaza van, hogy ezek az ügyek nem mindig találkoztak. Ezt én teljességgel elismerem, mert magam is nagyon nehezen tudtam bizonyos ágazati struktúrákon keresztülverekedni magam, amikor döntési helyzetben voltam.

De nem az a megoldás, hogy azt mondjuk, amit önök mondanak, hogy a szubszidiaritás minden ellen, mert ezt persze így meg lehet oldani, hogy akkor mindent centralizálunk, minden a kormánytól függ, és végül van egy látszat területi dolog - majd fogok erről beszélni -, de végül mindenen a kormány tartja a kezét, és akkor persze, ilyenkor ki lehet pipálni azt, hogy nincsenek az ágazati és a területi folyamatok között problémák, mert azt a kormány hatalmi szóval el fogja intézni.

Szerintem ez nem jó megoldás. Jobb megoldás lenne, ha megmaradnának igazából a területi folyamatok tekintetében vagy a területi fejlesztések ügyében is az előző struktúrák, mert a területen lévő politikusok sokkal nagyobb hatással tudnak lenni erre a dologra.

(10.10)

Én a bizottsági ülésen nekiszegeztem a kormánypárti képviselőknek, hogy összeadták-e a fejlesztési forrásokat, amiben a területi ügyek lesznek; és én azt mondtam, és azt állítottam, hogy a következő pénzügyi ciklusban a területekre folyó források lényegesen kevesebbek, még akkor is, ha vannak címzetten odaadva a megyei önkormányzatoknak, a megyei jogú városoknak és a térségi fejlesztéseknek, tehát ez a három csomag. Erre az volt a válasz a helyettes államtitkár úrtól és azt hiszem, éppen Szűcs elnök úrtól, aki Pest megyének a vezetője, hogy ez nem így van, mert ott van a versenyképes operatív program, és ezek is majd területi folyamatokat fognak befolyásolni. Szeretném önöket figyelmeztetni, hogy a versenyképes operatív program, az egy kvázi ágazati operatív program, tehát ott mindenki versenyezni fog, Battonyától Nemesmedvesig. És pontosan az előző időszak területi dolgainak szerintem az volt a nagyon fontos lényege, hogy azért legalább a hét régióban ezek a források dedikáltak voltak, legalább abban a térségben versenyeztek ezekért a forrásokért.

Akik részt vettek ilyen döntésekben, tessék elképzelni, játsszunk el egy ilyen elméleti folyamattal! Én nagyon sokat veszekedtem az irányító hatóság akkori vezetőivel, amikor például a dél-alföldi operatív programban belterületi útfejlesztésre írtak ki pályázatot, mert ugye, minden pályázat ott dől el, hogy milyen a kiírás, legalábbis 90 százalékban. Utána már lehet a döntésen majd mit mismásolni, de a kiírás egy nagyon fontos dolog, hiszen ha a kiírásnak nem felel meg, akkor egyszerűen kiteszik a pályázatot, és nem is versenyez tovább.

Két szempont volt, amin nagyon komolyan veszekedtünk - és ezek települési belterületi utak -, a kiírók mindenféleképpen ahhoz akartak ragaszkodni, hogy nézzük meg, mennyi a baleset, van-e rajta tömegközlekedés. Na most, ha valaki végiggondolja, mondjuk, egy vidéki Magyarországnak az ilyen típusú dolgát, akkor rájön, hogy egy kistelepülésen nem is fog tudni belterületi utat fejleszteni, mert nyilván kevés a baleset, és sajnos a vidéki Magyarországon helyi közlekedés meg alig van.

Ezzel a példával csak arra szeretném önöket figyelmeztetni, hogy ne gondolják azt, hogy ez olyan egyszerű dolog lesz, a versenyképes operatív programban azt a nagyon szépen hangzó dolgot elmondani, hogy majd felzárkóztatjuk a lemaradó térségeket a vidéken. Kérem szépen, nem fognak tudni olyan kiírást csinálni, garantálom. Mert a kiírónak mi az érdeke? Az, hogy a forrás minél gyorsabban elfogyjon, minél hatékonyabban meg tudja ezt a dolgot tenni. És egy központi vezérelt ügyben ebből szerintem a vidék még inkább lemarad. És - nem most mondtam, hanem nagyon sok évvel ezelőtt mondtam ezt, de már többen átvették - ebből az lesz, hogy a szegény még szegényebb lesz, a gazdag pedig még gazdagabb. Tehát én azt gondolom, hogy nagyon észnél kellene ezekben a dolgokban lenni, elsősorban azoknak a helyi politikai vezetőknek, akik már nem fognak itt ülni a parlamentben, de ők fogják az egész dolgot majd a saját vállukon elvinni.

Képviselőtársam azt mondta, hogy a megyei önkormányzatok mindenre fel vannak készülve. Ha ez olyan fáklyásmenet lenne, az összes megyei önkormányzati vezető itt ülne - ugye, mindenki parlamenti képviselő -, és azt mondaná, hogy heuréka, és menne haza, és azt mondaná, hogy milyen jó ez a kormány, milyen jól kistafírozott bennünket, micsoda eredményt fogunk elérni majd az elkövetkezendő hét évben. Egyetlenegy megyei önkormányzati vezetőt nem látok itt a teremben, aki azt mondaná, hogy ez most egy kitűnő dolog és mellé kellene állni. Meg valószínű, ennek van egy kritikája, de ezt majd nyilván önök jobban tudják.

Még két dolgot szeretnék szóba hozni; egyrészt azért, mert államtitkár úr elég sommásan és viszonylag röviden tudta bevezetni ezt a szerintem is nagyon fontos törvényjavaslatot. Nem tudom, mi ennek az oka, lehet hogy éppen a tartalmi szegénysége miatt volt ilyen rövid. De szeretném azért megkérdezni, hogy mi lesz annak a jelentésnek a sorsa, amit 2012. november 26-án tárgyalt például az önkormányzati bizottság J/8102. számmal. Ez a jelentés az ország területi folyamatainak alakulásáról, a területfejlesztési politika, területrendezési tervek érvényesítésének hatásáról és az OTK felülvizsgálatáról és a magyar településhálózat fejlesztéséről szól. Szerintem ezt önök elsumákolták. A bizottságban mi ezt megtárgyaltuk - van egy jegyzőkönyv -, ott elég komoly vita volt erről; megtárgyalta a fenntartható fejlődés bizottsága. Én megnéztem a parlamenti naplót, valószínűleg Nagy Andort vissza fogják hívni Izraelből, hogy mondja el a bizottsági véleményt. A mezőgazdasági bizottság van még kijelölve, ő nem tárgyalta. Szeretném kérdezni, mi lesz ennek a sorsa. Mert szerintem ez egy fontos dokumentum, egy csomó megállapításával én nem értek egyet, de legalább lehetett volna vitatkozni. Most ezt sommásan öt mondatban elintézte, hogy minden rossz. Én azt gondolom, hogy ez nem így van. És erről az elmúlt évben lehetett volna vitatkozni, nyilván most már ennek annyira nagy szerepe nincs.

Még egy dolgot szeretnék fölvetni. Itt a bizottsági kisebbségi véleményben is ezt felvetettem, és most államtitkár urat is szeretném kérdezni, mert a helyettes államtitkára mondott egy elég konkrét dolgot a jövővel kapcsolatban. Én megnéztem a jövő heti előzetes parlamenti menetrendet, és nem találtam benne annak a dokumentumnak a vitáját, amiről azt mondta - és ez idézet a jegyzőkönyvből -: "A jövő héten fogja tárgyalni az Országgyűlés a nemzeti fejlesztés 2030 területfejlesztési koncepciót, ami egy alapvető koncepcionális dokumentuma a helyi fejlesztéseknek." És még nincs is rajta a parlamenti rendszeren! Én azt gondolom, hogy valószínű, hogy létezik, és lehet, hogy a kormánypárti képviselők is tudnak róla, de ha önök tényleg azt gondolják, és én is egyetértek, hogy vannak közös nemzeti érdekek, és az elkövetkezendő hét év, mert azért a hét évnek nem hétéves kihatása van, sokkal több... - tehát ezek olyan érdekek, amelyeket muszáj lenne a parlament elé hozni, és itt erről a dologról komolyan beszélni. De gyakorlatilag egy jó hónap van a parlamenti ciklusból, valószínűleg a jövő évben már az Országgyűlés nem fog ülésezni, nagyon szerencsétlen dolog lenne, hogy ebben a ciklusban, behozva ezt a törvényjavaslatot... - miért nem lehetett ezt mondjuk egy menetben, ezzel a jelentéssel együtt, a törvénymódosítással és mondjuk, ezzel ezt megoldani, és egy vitanap keretében ezt a dolgot megbeszélni. És akkor hátha többen lettek volna itt a teremben érdeklődők.

Én azt gondolom, hogy ezek a folyamatok igazából nem oda fognak vezetni, amiről önök olyan szépen beszéltek a hozzászólásokban, hogy persze a fejletlenebb térségek majd fel fognak zárkózni. Sajnos, én is ismerek nem egy olyan dokumentumot, ahol az a megye, ahol én élek, továbbra is nagyon erősen a leszakadó megyék közé tartozik, még akkor is, ha nagyon komoly források kerültek oda európai uniós fejlesztési forrásokból, de mégsem tudott a vállalkozói tőke megtelepedni, mondjuk, Békés megyében. És én nagyon kíváncsi lennék, hogy a 2030-ig kitekintő fejlesztési koncepció, mondjuk, az én térségemnek mit üzen, mit mond nemcsak Békés megyének, hanem a határ menti térségben lévő embereknek, akik olyan történelmi helyzetbe kerültek, hogy a helyi pici vállalkozókon kívül és az önkormányzaton kívül nincs számottevő vállalkozási lehetőség. És hogyan akarja a kormány ezt segíteni?

Mi elindítottunk 33, kifejezetten halmozottan hátrányos térségre egy indikált forrás dolgot. Ezek működtek, de ezeknek is nyilván kell egy kifutási idő, hogy ezek működjenek. Működni fognak-e ezek tovább? Hogyan fog ez a struktúra működni? Vagy majd ennek a megyei önkormányzatok kell hogy legyenek... - mert nyilván a megyei jogú városok kevésbé fognak foglalkozni ezekkel a térségekkel, mert ők azt mondják, hogy ők dedikáltan a megyei jogú várossal kapták. A térségek, a városok közötti térségek, ami valószínű, a térségi társulásoknak egy régen megmaradt formája, azok esetleg foglalkozhatnak vele. Tehát kinek lesz ez a dolga? Ezért lenne jó, ha ezt a koncepciót igazából meg tudnánk tárgyalni.

Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

(10.20)