Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm, s egyben tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön döntünk.

Most pedig soron következik a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/9554. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/9554/14. számon ismerhették meg. Indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott módosító javaslatokat két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Felkérem V. Németh Zsolt jegyző urat, ismertesse az egyes vitaszakaszokat.

V. NÉMETH ZSOLT jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő. Az első vitaszakaszban a büntető törvénykönyv általános és különös részét érintő szigorító rendelkezések találhatók az 1-12., valamint a 14. pontok szerint. A második vitaszakaszban pedig a hatályba léptető rendelkezések módosítását kezdeményező indítványok vitájára kerüljön sor a 13., 15. és 16. pontoknak megfelelően.

ELNÖK: Köszönöm, jegyző úr. Megkérdezem tisztelt képviselőtársaimat, hogy egyetértenek-e ezen indítvánnyal. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy a látható többség egyetért az indítvánnyal, és egyben tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a vitában a felszólalási időkeret vitaszakaszonként 6 perc.

Most megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1-12., valamint a 14. pontjaira vonatkozóan. Megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, MSZP.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Több ajánlási pontról is szeretnék szólni. Természetesen kezdem azzal, amit én vagy közösen képviselőtársammal én nyújtottam be az Országgyűléshez.

Az ajánlási sor 2., 5. és 14. pontjában foglalt módosítások azt célozzák, hogy a benyújtott törvényjavaslat elfogadásakor konzekvens maradjon a 2003. évi büntetőnovella szellemiségéhez, azaz széles körű bírói mérlegelést tegyen lehetővé minden olyan esetben, ahol nem erőszakos, személy elleni bűnelkövetéssel állunk szemben. Az indítványom elfogadása, illetve Balog képviselőtársammal közös indítványunk elfogadása esetén a törvényjavaslat azt a szellemiséget követné, ha úgy tetszik, vegytisztán, nagyon tisztán, ami az MSZP büntetőpolitikájának is az egyik legfontosabb eleme, nevezetesen, hogy nagyon markánsan el kell különíteni az erőszakos, személy elleni bűncselekményekre vonatkozó szabályrendszert minden más bűncselekményre vonatkozó szabályrendszertől.

Ezt valósítja meg a 2., 5. és 14. ajánlási pontban foglalt módosító javaslat. Tehát a javaslat elfogadása esetén csak az erőszakos bűncselekmények esetén lép fel valóban drákói szigorral a törvényalkotó, és kötelezi ugyanerre a jogalkotót, azonban minden más esetben meghagyja a bírói mérlegelési szabadságot és a bírónak azt a lehetőségét, hogy valóban egyéniesített büntetéseket tudjon kiszabni. Hangsúlyozom, hogy ez teszi lehetővé azt, hogy ne térjen le az MSZP arról a büntetőpolitikai irányvonalról, amit - azt gondolom most is - nagyon helyesen 2003-ban megfogalmazott és elindított.

Az erőszakos bűncselekmények elkövetőivel kapcsolatosan a novella által javasolt szabályozást alapvetően jónak tartom. Van azonban egy olyan pont, ahol mindenképpen módosítást javasolok, és ezt a 12. ajánlási pontban meg is fogalmaztam. Ez egy csupán általam benyújtott módosító javaslat. Itt úgy érzem, és úgy gondolom, hogy bár kirívóan súlyos bűncselekménynek tartom én is a rablást, na pláne a rablásnak a minősített eseteit, azokat, amelyeket például jelentős értékre fegyverrel követnek el, de úgy gondolom, hogy ezekben az esetekben sem mehet el addig a törvényalkotó, hogy a büntetési tételkerete az ilyen cselekményeknek azonos legyen az emberölés büntetési tételkeretével, tehát 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel. Ezért a módosító javaslatomban ennek a rendelkezésnek az elhagyását javasolom. Ugyanezért tartom egyébként megfontolandónak Hankó Faragó Miklós 11. ajánlási pontban foglalt javaslatát, amelyet, úgy hiszem, akár támogathatónak is lehet tekinteni és nevezni.

Balog Zoltán képviselőtársam módosító javaslatairól csak egy mondat. Az az egy mondat arról szól, hogy ha és amennyiben Hankó Faragó Miklósnak azt a javaslatát nem fogadja el az Országgyűlés, miszerint is nem kell ilyen módon megszigorítani az intézkedő rendőrrel szemben alkalmazott erőszak büntetési tételkeretét, akkor Balog Zoltán javaslatát sem kell elfogadni. Én ezt tartanám a legjobbnak, de ha nem fogadjuk el Hankó Faragó Miklós javaslatát, akkor úgy gondolom, hogy meg kell fontolni Balog Zoltán javaslatának az elfogadását.

Végül pár szót Répássy Róbert javaslatairól. Alapvetően Répássy képviselőtársam a '98-as büntetőnovella visszaállítását fogalmazza meg módosító javaslatok által. Én ezt természetesen nem javaslom, hiszen ez a mi büntetőpolitikánkkal szöges ellentétben áll, ez az a büntetőpolitika, amit 2003-ban a Magyar Szocialista Párt megváltoztatott, hangsúlyozom: úgy gondolom, helyesen. Ugyanis ez a büntetőpolitika már egyszer nem jött be. A differenciálatlan szigorítás, a nem jól átgondolt szigorítás nem vezetett eredményre, és ezt a jogalkalmazók szintén így gondolják, ezen az állásponton voltak és vannak a mai napig.

Másrészt Répássy képviselőtársam a három csapás bevezetésére tenne javaslatot módosító javaslatok formájában. Ezt a vitát nem kívánom felnyitni, mindössze utalok arra, hogy ezt a Fideszen kívül senki nem támogatja, sem a szakma, sem a tudomány képviselői, jogalkalmazók egyáltalán nem, sem a bíróságok, sem az ügyvédi kamara, sem az ügyészségek. A Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete pedig kifejezetten alkotmányellenesnek találta ezt a javaslatot, ezért tehát nem javaslom elfogadásra, hangsúlyozva azt, hogy egyébként a novellában szereplő eredeti javaslat nagyon-nagyon sok helyen tesz nagyon markáns és drasztikus szigorításra javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem, hogy kíván-e valaki részt venni a vita e szakaszában. Megadom a szót Selmeczi Gabriella képviselő asszonynak 2 percre, Fidesz.

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Bárándy Gergely képviselőtársam már egypár szót mondott Balog Zoltán egyik módosító indítványáról.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Én ezt a módosító indítványt szeretném a figyelmükbe ajánlani, az 5. számon szereplőt. Azt mondja ez a módosító indítvány, hogy a törvényjavaslat minősítő körülménnyé teszi az intézkedést végrehajtó rendőr, pénzügyőr ellen elkövetett erőszakot. De ugye, nem teszi meg azonban ugyanezt az intézkedést végrehajtó rendőr és pénzügyőr által elkövetett bántalmazás esetében. Balog Zoltán képviselőtársam módosító javaslata ezt kívánja egyensúlyba hozni azáltal, ahogy arról szó volt, hogy az intézkedő rendőrök, pénzügyőrök által elkövetett bántalmazást is szigorúbban rendelné büntetni.

Erre szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy ezt jónak tartjuk, a szigorítást indokoltnak tartjuk, és kérném, hogy Balog Zoltán képviselőtársunk módosító indítványát a szavazáskor támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Most szintén két percre megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, MSZP.

(20.40)

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azért kértem szót, mert szeretnék reflektálni arra, amit Selmeczi képviselőtársam elmondott.

Magam is azon a meggyőződésen vagyok, és követtük ezt az elmúlt időszakban végig, minden témában és nem csak büntetőjogi témában, hogy nem lehet kettős mércével mérni. Valóban így van.

Ugyanezen okból kifolyólag támogattuk nem is olyan régen azt a KDNP-s javaslatot, amelyik a bántalmazás hivatalos eljárásban büntetési tételét valóban azonos szintre hozta a hivatalos személy ellen elkövetett erőszak büntetési tételével. Ezért emlékeztetek arra, amit elmondtam a felszólalásomban, hogy én a legjobbnak azt tartanám, ha Hankó Faragó Miklós képviselőtársam javaslatát fogadnánk el, amelyik nem változtat a jelenlegi helyzeten. Azonban, ha és amennyiben nem így dönt az Országgyűlés, akkor bizony én is megfontolásra ajánlom Balog Zoltán képviselőtársam javaslatát.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem, kíván-e még valaki szólni. Igen, megadom a szót Selmeczi Gabriella képviselő asszonynak, Fidesz, kétperces időkeretben.

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Bárándy képviselőtársunk részéről itt szóba került a bántalmazás hivatalos eljárásban is.

Én akkor hadd ragadjam meg az alkalmat, és egy másik módosító indítványra is felhívjam a figyelmet, ezt szintén Balog Zoltán képviselőtársunk nyújtotta be, ez a 4. számon szerepel. Ő itt azt mondja, hogy a törvényjavaslat személy elleni erőszakos bűncselekménynek minősíti a hivatalos személy elleni erőszakot, ugyanakkor nem sorolja ide az ön által is említett bántalmazást hivatalos eljárásban. Balog Zoltán képviselőtársam és mi is úgy érvelünk, hogy indokolatlan e bűncselekmény kihagyása az erőszakos bűncselekmények közül, és módosító javaslatával ezt kívánja korrigálni.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni a vita e szakaszában. Bárándy Gergely képviselő úrnak a szavazógép... (Dr. Bárándy Gergely jelzi, hogy nem kíván szólni.) Ez tévedés, köszönöm.

Tehát mivel több felszólaló nincs, így a részletes vita e szakaszát lezárom, s megnyitom a részletes vita második szakaszát, az ajánlás 13., 15. és 16. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki szólni. Most megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, MSZP.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tényleg csak nagyon röviden, hiszen a hatályba léptető rendelkezésekről szól a vita e szakasza, és az ott megfogalmazott módosító javaslatok is.

Azért szeretném erre külön felhívni a figyelmet - bár talán ritkán szokás ebben a témában az Országgyűlésben felszólalni -, mert nagyon sok ellenzéki kritika érte a javaslatot azért, hogy túl későn kívánja az előterjesztő hatályba léptetni a javaslat egyes rendelkezéseit.

Akkor is elmondtam én is, és elmondta az előterjesztő is, hogy ezeknek a javaslatoknak a hatályba léptetéséhez idő szükséges, hiszen megfelelő felkészülési időt kell hagyni a jogalkalmazónak, illetve más jogszabályokat is meg kell alkotni ahhoz, hogy valóban megalapozottan hatályba tudjon lépni a rendelkezés.

Azonban a kritikát én némiképp jogosnak éreztem, és konzultációk után, úgy hiszem, hogy két hónappal az eredeti javaslathoz képest korábban a novella hatályba tud lépni. Én erre teszek javaslatot, ezen megfontolásból. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, így a részletes vita e szakaszát és a vita egészét lezárom.

Megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra.

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a büntető törvénykönyv átfogó módosítását tartalmazza.

A törvényjavaslat módosításának jelentős részét a szigorító rendelkezések teszik ki, amelyek érintik a Btk.-nak mind az általános, mind a különös részét. E rendelkezések indoka, hogy tűrhetetlen az a helyzet, amit az utóbbi időben napvilágra került, a társadalom minden tagját elborzasztó súlyos bűncselekmények okoztak. Bár az erőszakos bűncselekmények száma nem mutat emelkedő tendenciát, a kormánynak mégis reagálnia kell ezekre a társadalmat leginkább irritáló cselekményekre, ezért az emberek biztonságérzetének növelése érdekében súlyosabb büntetésekre van szükség.

A törvényjavaslat második csoportjába azok a rendelkezések tartoznak, amelyek a sértettek fokozottabb büntetőjogi védelmét, illetve érdekeik határozottabb figyelembevételét szolgálják. Ennek keretében a törvényjavaslat módosítja a jogos védelem szabályait, valamint a tevékeny megbánás szabályozását.

A törvényjavaslat utolsó csoportjába a Btk. szankciórendszerének reformját jelentő rendelkezések tartoznak. Ennek keretében a törvényjavaslat csaknem teljesen felszámolja a hatályos Btk.-ban meglévő, a büntetési nemek együttes, illetve egymás mellett történő kiszabására vonatkozó korlátokat, ezzel jelentősen kiterjesztve a bíró büntetéskiszabás során meglévő mérlegelési szabadságát, ami egyben jobban szolgálja az elkövetők személyi viszonyait figyelembe vevő egyéniesítés lehetőségét is.

A törvényjavaslathoz tíz módosító javaslat érkezett. Ennek a többségét támogatta a kormány. A támogatott módosító javaslatok között voltak mind ellenzéki, mind kormánypárti javaslatok. Támogatta a kormány az erőszakos visszaesést megalapozó bűncselekményi körnek a kiszélesítését, a bántalmazás hivatalos eljárásban tényállással. Támogatta továbbá, hogy a hatályos szabályozáshoz hasonlóan továbbra is csupán a többszörös visszaesők legyenek kizárva a próbára bocsátás lehetőségéből, ne pedig valamennyi visszaeső. Támogatta az előterjesztő emellett azt is, hogy a büntetés végrehajtásának felfüggesztéséből ne valamennyi többszörös visszaeső, hanem csupán az erőszakos többszörös visszaesők legyenek kizárva. Végezetül támogatta a végszükségre vonatkozó hatályos szabályozás fenntartását és a szankciórendszerre vonatkozó részek hatálybalépési idejének módosítását is.

Nem támogatta azonban a kormány az úgynevezett három csapás törvényjavaslatából származó módosító javaslatokat, amelyek közül több felveti az alkotmányellenesség lehetőségét. A három csapás törvényjavaslat célja nagyjából azonos e törvényjavaslattal, a különbség azonban az, hogy a kormány javaslata átgondolt és következetes szigorítást tartalmaz, ami kiállja a jogállamiság próbáját.

Kiemelendő, hogy a három csapás törvényjavaslat szerint kötelezően alkalmazandó életfogytig tartó szabadságvesztés kiiktatja a szabad bírói döntéshozatalt, így ezt a kormány nem tudja támogatni. Ez ugyanis felszámolja a bíró büntetéskiszabás során meglévő mérlegelési lehetőségét, és kizárja az elkövetett bűncselekmény súlyához igazodó, tehát tettarányos, egyben az elkövető személyi viszonyait, valamint az enyhítő és a súlyosbító körülményeket is figyelembe vevő, vagyis egyéniesített büntetés kiszabását. Az ilyen büntetéskiszabási szabály minden valószínűség szerint alkotmányellenes.

Úgyszintén nem támogatta a kormány a középmérték szabályának visszaállítását sem, hiszen az bár nem vonja el teljesen, mégis jelentősen szűkíti a bíró büntetéskiszabási szabadságát. A középmértékes szabályozás ellen szól az is, hogy gyakorlatilag értelmezhetetlenné teszi a büntetés enyhítésére vonatkozó szabályt, továbbá nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy amikor a Btk. azt tartalmazta, a gyakorlati alkalmazására szinte nem került sor. A független bíróságok mint jogalkalmazók ugyanis igyekeztek valamilyen úton kikerülni ezt a jogszabályi kötöttséget.

Nem támogatta emellett a kormány azt a módosító javaslatot sem, amely a fegyveresen elkövetett rablás büntetési tételeinek szigorítását kívánta volna elhagyni. A kormány álláspontja szerint a fegyveres rablás olyan súlyos bűncselekmény, hogy ez esetben nem beszélhetünk aránytalanul magas büntetésekről.

Végül említést kell tenni a hivatalos személy elleni erőszak tényállását érintő módosító javaslatokról. A törvényjavaslat a hivatalos személy elleni erőszak tényállásának módosítása körében egyrészt beiktatja a törvénybe minősített esetként a fegyveres elkövetést, valamint szigorúbban bünteti az intézkedő rendőrök, illetve pénzügyőrök sérelmére történő elkövetést.

Ez utóbbi rendelkezéshez több módosító javaslat is érkezett, mindegyik azt az anomáliát kívánta kiküszöbölni, amely szerint a bántalmazás hivatalos eljárásban tényállása és a hivatalos személy elleni erőszak alapesete a törvényjavaslat értelmében eltérő büntetéssel lenne fenyegetett. A kormány azt a módosító javaslatot támogatta, amely ezt az aránytalanságot megfelelően ki tudta küszöbölni.

Amint arra az expozéban is felhívtam a figyelmet, a társadalom védelme, az erőszakos bűnözők szigorú megbüntetése és a sértetti érdekek hangsúlyosabb figyelembevétele mindannyiunk közös érdeke. Erre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt elfogadni szíveskedjen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

(20.50)