Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatal következik. Felhívom a figyelmüket, hogy a Házszabály 143. §-ának (8) bekezdése alapján az Országgyűlés nem az állásfoglalásról, hanem a benyújtott kérelmekről határoz.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az MSZP, illetve az SZDSZ képviselőcsoportja kérelmét, amely az eseti jellegű állásfoglalás elutasítására irányul. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 66 igen, 165 nem szavazattal, 7 tartózkodással a kérelmeket nem fogadta el. (Taps az FKGP padsoraiból.)

Tisztelt Országgyűlés! Az SZDSZ képviselőcsoportja a Házszabály 143. §-ának (4) bekezdése alapján Ü/3967. számú kérelmében indítványozta az ügyrendi bizottság 62/1998-2002. számú eseti jellegű állásfoglalásának elutasítását.

Tárgyalás és határozat előtt felkérem Juhászné Lévai Katalin jegyző asszonyt, ismertesse a bizottság állásfoglalását.

DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrendi bizottság 62/1998-2002. számú eseti jellegű állásfoglalása a következő. Dr. Pokol Béla, az alkotmányügyi bizottság elnöke nem járt el kellő körültekintéssel, amikor az Országgyűlés 2001. február 13-ai ülésnapján az alkotmányügyi bizottság nevében, előzetes felhatalmazás formális beszerzése nélkül a zárószavazás elhalasztását kérte. Gyimóthy Géza alelnök nem követett el házszabálysértést azzal, hogy a zárószavazás elhalasztására tett indítványt szavazásra bocsátotta.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Először megadom a szót a döntést indítványozó képviselőcsoport előadójának, Kóródi Mária képviselő asszonynak, ötperces időkeretben.

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Miután ilyen nagy fölénnyel megnyerték a faxok ellen vívott csatát, és a jövőben faxokkal már nem lehet különböző lemondásokat benyújtani a tisztelt Országgyűlésnek, az a kérdés, amit Pokol Bélának, az alkotmányügyi bizottság elnökének eljárásával kapcsolatosan eseti állásfoglalásban hozott a tisztelt Országgyűlés, tulajdonképpen nem is tűnik olyan nagy jelentőségűnek, pedig ez a kérdés sem kicsi a parlament működése szempontjából.

Frakciónk azt kérdezte az ügyrendi bizottságtól, hogy megteheti-e valamely bizottság elnöke, ebben az esetben az alkotmányügyi bizottság elnöke, hogy a bizottság előzetes felhatalmazása nélkül bizottsági álláspontot ismertet. Megteheti-e bármely bizottsági elnök, hogy anélkül, hogy a bizottságot összehívja, a bizottság véleményét kikéri, és a bizottság tagjainak szavazatával megerősítteti a bizottság határozatát, enélkül ismertet bármit. Ugyanis amikor Pokol Béla, az alkotmányügyi bizottság elnöke felállt és azt mondta, hogy elhalasztható a zárószavazás, és ezt mint az alkotmányügyi bizottság elnöke tette, akkor a bizottság felhatalmazása nélkül mondta ezt a parlament előtt.

Az alkotmányügyi bizottság elnöke nemhogy nem járt el kellő körültekintéssel, nem tartotta meg a Házszabályt. Mit értünk az alatt, hogy nem járt el kellő körültekintéssel? Nem tudta, hogy a bizottság ebben a kérdésben nem ült össze? Nem tudta, hogy a bizottsági döntésekhez a bizottságnak össze kell ülnie? Igazából mi nem kívánunk semmi egyebet ebben a kérdésben sem, csak azt, hogy ami házszabálysértés, arról mondjuk, hogy házszabálysértés, és ne mondjuk helyette azt, hogy Pokol Béla, az alkotmányügyi bizottság elnöke nem járt el kellő körültekintéssel.

A Ház ülését vezető elnök nem járt el kellő körültekintéssel, hiszen ő esetleg nem vehette észre azt, ami az ülésteremben zajlott, pedig az ülésteremben jól látható volt, hogy mindenki tudta, az alkotmányügyi bizottság elnökének ilyen felhatalmazása nincs, mégis ő ezt az álláspontot elmondja. Tudomásom szerint az alkotmányügyi bizottság elnöke ezt a tévedését, vagy ezt a hibáját egyébként belátja, csak abban nem hajlandóak közreműködni, hogy gyakorlatilag ez az álláspont egy eseti állásfoglalásban is megjelenjen.

Az SZDSZ frakciója azért kérte ennek az eseti állásfoglalásnak az elutasítását és új állásfoglalás kialakítását, mert azt gondoljuk, hogy ez az eljárás házszabálysértő volt. Nem adhatunk a jövőben sem módot arra, hogy ilyen eljárások történjenek, nem adhatunk módot arra, hogy bizottsági elnökök önkényesen a maguk álláspontját vezessék elő, és ehhez később szerezzék meg a bizottság felhatalmazását.

Ezért kérjük, hogy ezt az állásfoglalást a tisztelt Országgyűlés utasítsa el, és az ügyrendi bizottság foglaljon állást a későbbiekben úgy, hogy a bizottsági elnökök bizottsági felhatalmazás nélkül bizottsági véleményt nem ismertethetnek. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most szintén ötperces időkeretben megadom a szót Salamon Lászlónak, az ügyrendi bizottság elnökének, aki a bizottság állásfoglalását és annak indokait ismerteti.

DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Ígérem, rövid leszek. Az ügyrendi bizottság dr. Pokol Béla elnök urat az Országgyűlés február 13-ai ülésnapján a zárószavazás kérdésében tett nyilatkozata miatt elmarasztalta.

(22.40)

Az elmarasztalás megfogalmazásában azonban kifejezésre juttatta, hogy az elnök úr pusztán formális hibát vétett, mivel - mint az az eset körülményeiből nyilvánvaló - valójában a bizottság túlnyomó többségének akarata szerint nyilatkozott. Ehhez annyit tennék hozzá, hogy elő lehet venni a zárószavazás elhalasztásáról szóló szavazási jegyzőkönyvet, és kiderül abból, hogy a 33 alkotmányügyi bizottsági tag közül 25-en igennel szavaztak Pokol Béla indítványára, tehát valóságos bizottsági többségi akarat áll az elnök úr nyilatkozata mögött.

Az ügyrendi bizottság Gyimóthy Géza alelnök urat az ügyben teljesen vétlennek találta, kiindulva abból, hogy az ülésvezető elnöknek nem lehet kötelezettségévé tenni annak hivatalbóli vizsgálatát, hogy az Országgyűlés ülésein nyilatkozó személyek nyilatkozatukat felhatalmazáshoz kötöttség esetén formailag is beszerzett felhatalmazás alapján teszik-e meg.

A fentiekre tekintettel kérem, hogy az SZDSZ kérelmét az Országgyűlés utasítsa el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most a képviselőcsoportok álláspontját frakciónként egy-egy képviselő fejtheti, ki 5-5 perces időkeretben.

Megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, SZDSZ. (Közbekiáltások a Fidesz soraiból: Ne! Ne!)

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Tisztelt Országgyűlés! A kérdés, amivel az SZDSZ az ügyrendi bizottsághoz fordult, úgy szólt: mondja meg az ügyrendi bizottság, hogy Pokol képviselő úr, az alkotmányügyi bizottság elnöke akkor, amikor a bizottsági ülés összehívása és a bizottság állásfoglalása nélkül nyilatkozott úgy az Országgyűlésben, hogy a bizottság ezt meg azt kéri, megsértette-e a Házszabályt. Nem más, mint a MIÉP bizottsági tagja hívta föl erre a figyelmet a bizottság ülésén, hogy ez volt a kérdés. Szeretném hozzátenni: nem először. Az ügyrendi bizottság erre a kérdésre nem volt hajlandó állást foglalni.

Tisztelt Országgyűlés! Amikor Áder János házelnök úr úgy rendelt el újra szavazást egy törvény végszavazásánál, hogy nem volt meg a kormánytöbbség, akkor az ügyrendi bizottság elismerte, hogy erre nem volt joga - de nem volt hajlandó kimondani, hogy a házelnök megsértette a Házszabályt. Akkor, amikor Kosztolányi Dénes bizottsági elnök úr úgy terjesztett be valamit, egy jelentést a bizottság nevében az Országgyűlésnek, hogy a bizottságot erről meg sem kérdezte, akkor az ügyrendi bizottság elismerte, hogy erre nem volt joga - de nem volt hajlandó kimondani, hogy Kosztolányi bizottsági elnök úr megsértette a Házszabályt. Más esetekben, mondjuk, amikor egy ellenzéki alelnökkel történt valami hiba, akkor az ügyrendi bizottság buzgón kijelentette, hogy az ellenzéki alelnök megsértette a Házszabályt.

Tisztelt Országgyűlés! Ismét arról van szó, hogy érvényesül-e a jog. Nem az a kérdés, hogy egy közúti szabálysértés kicsi vagy nagy, súlyos vagy nem súlyos, hanem az a kérdés, hogy megsérti-e valaki a KRESZ-t, amikor lejárt forgalmival közlekedik, ami enyhe ügy, vagy amikor átmegy a piroson egy forgalmas utcán, ami súlyos ügy; ugyanúgy, ha valaki egy olyan hibát követ el, esetleg rossz szándék nélkül, mint Pokol elnök úr, akkor enyhén, súlyos kárt nem okozva, de megsértette a Házszabályt. Amikor a házelnök úr egy olyan esetben, amikor a kormány törvényjavaslata nem kapta meg a többséget, új szavazást rendelt el, akkor súlyosan megsértette a Házszabályt - de mind a két esetben megsértették a Házszabályt! Ez az, amit kormánypárti képviselő, kormánypárti tisztségviselő esetében a Fidesz vezette ügyrendi bizottság ebben az Országgyűlésben nem hajlandó kimondani. És itt ismét a jogállam kérdéséről van szó, és ezért kell az ügyrendi bizottságnak ezt az állásfoglalását elutasítani.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, Fidesz.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Csak nagyon röviden szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy az ebben az ügyben érintett törvény kapcsán a három hét alatt összeült az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága és zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be, ami azt mutatja, hogy indokolt volt a zárószavazás elhalasztása. Utána az Országgyűlés elfogadta a zárószavazás előtti módosító javaslatot és elfogadta a törvényt. Tehát kérem, mérlegeljék azt is, hogy amikor a bizottság elnöke indokoltnak találta a szavazás elhalasztását, ezt a bizottság utána - mellesleg nagyon nagy többséggel - zárószavazás előtti módosító indítványával világossá tette, hogy igenis el kellett halasztani a szavazást. Így születhetett meg az a kétharmados törvény, erre bizonyára emlékeznek.

Ez persze még nem lenne indok, de hangsúlyozom, hogy mivel a zárószavazás előtti módosító javaslat megszületett, ezért arra kell hogy következtessünk, hogy volt koherenciazavar, ami miatt el kellett halasztani a zárószavazást, tehát indokolt volt, hogy ez az eljárás megtörténjen.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem.

Tisztelt Országgyűlés! Most háromperces lehetőség állna rendelkezésre, ha frakciónként jelentkeznének. (Senki sem jelentkezik.) Nincs ilyen.

Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kóródi Máriának, az előterjesztőnek ötperces időkeretben. (Dr. Kóródi Mária jelzi, hogy nem kíván szólni.) Nem kér szót. Salamon László elnök úr? (Dr. Salamon László jelzi, hogy nem kíván szólni.) Ő sem kér lehetőséget.

Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Felhívom figyelmüket, hogy a Házszabály 143. § (8) bekezdése alapján az Országgyűlés nem az állásfoglalásról, hanem a benyújtott kérelemről határoz. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az SZDSZ képviselőcsoportja kérelmét, amely az eseti jellegű állásfoglalás elutasítására irányul. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 27 igen szavazattal, 146 nem ellenében, 18 tartózkodással a kérelmet nem fogadta el... (Közbekiáltások: Nem jó, Géza! Nem vagyunk határozatképesek!) - nem határozatképes a Ház. (Általános zaj. - Az elnök csenget.) Megkérem a teremőröket, hogy hívják be a képviselőtársakat.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést... (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Megkérem a képviselőtársakat, foglalják el helyüket. Ez az utolsó szavazás. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az SZDSZ képviselőcsoportja kérelmét, amely az eseti jellegű állásfoglalás elutasítására irányul. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 24 igen szavazattal, 160 nem ellenében, 14 tartózkodással a kérelmet nem fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt megkezdenénk a következő napirendi pont tárgyalását, két perc technikai szünetet rendelek el. (Rövid szünet. - Számos képviselő elhagyja az üléstermet.)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes, egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/3931. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3931/1-2-3. számokon kapták kézhez a képviselők. Most a képviselői felszólalások következnek a napirendi ajánlás szerint 10-10 perces időkeretben.

(22.50)

Délelőttről elmaradt - mondja a főtitkár úr és a jegyző asszony - egy kétperces felszólalás. Keller László képviselő úrnak adom meg a szót, MSZP. Tessék!