Felszólalás adatai

DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon legutóbb közel negyven éve volt teljes körű gyümölcsfa- és szőlőösszeírás. Az összeírás óta eltelt időben, különösen az utóbbi tíz évben bekövetkezett jelentős változások miatt a jelenlegi helyzet megismerése és felderítése tovább már nem halasztható.

A szőlő- és gyümölcsös ültetvények pontos felmérése elengedhetetlenül szükséges az agrárgazdaság megalapozott irányításához, és azon belül különösen az értékesítés és az export tervezéséhez, továbbá a támogatási rendszerek, valamint a fejlesztési koncepció kidolgozásához.

(9.10)

Ugyancsak szükséges az Európai Unió követelményrendszerével összhangban álló nyilvántartási rendszer kialakításához. Eredményei rendkívül fontosak az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások során a magyar agrárgazdaság teljesítményének bemutatása, a megfelelő kvóták kialakítása érdekében.

Nem mindegy, hogy az ország mezőgazdasága szempontjából jelentős, nagy hagyományokkal rendelkező, potenciális exportárualapot előállító ágazat milyen súllyal szerepelhet a későbbiekben az Unión belül. Az Európai Unió kötelező érvénnyel írja elő a szőlőültetvények tízévenkénti, bizonyos gyümölcsfajok ültetvényeinek ötévenkénti felmérését, amelyet a közbenső években a változásokra - kivágás, telepítés, területfelmerés -, a termelésre vonatkozó megfigyelések egészítenek ki, amelyekről évenként kell beszámolni.

A 2198/1998. (IX.9.) kormányhatározat, amely az Európai Unióhoz történő csatlakozási tárgyalásokon a már átvilágított területek magyar tárgyalási álláspontjainak meghatározásáról rendelkezett, rögzítette, hogy a csatlakozás időpontjáig a szőlő- és gyümölcsös ültetvények alapfelmérését végre kell hajtani, és ennek alapján nyilvántartási rendszert kell kialakítani.

A felmérést a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. §-ának (3) bekezdése értelmében törvénnyel kell elrendelni. A jelenlegi törvényjavaslat az általános mezőgazdasági összeírást követően, az abból származó információkra is támaszkodva, a szőlő-, a bor-, továbbá a gyümölcspiac szabályozását, működését megalapozó, a szőlő-, illetőleg gyümölcsös területek termelési potenciáljára, a termelésben és kínálatban jelentkező középtávú tendenciákra vonatkozó pontos, naprakész adatokat biztosító ültetvények teljes körű statisztikai felmérését és az ültetvények statisztikai nyilvántartási rendszerének létrehozását kezdeményezi. Ezen kívül előírja, hogy a felmérés teljessé tétele érdekében a földhivatalok, a megyei földművelésügyi hivatalok, a VPOP, a hegyközségek a nyilvántartásukban szereplő szőlő-, illetőleg gyümölcsös ültetvényekre vonatkozó, az összeírás végrehajtásához szükséges valamennyi adatot a KSH-nak átadják.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági meghallgatások során felmerült, hogy miért szükséges az általános mezőgazdasági összeírást követően az ágazatban ismét egy részletes statisztikai felmérést végrehajtanunk, miért nem kértünk megfelelő információkat a cenzus kapcsán. A 2000. évi általános mezőgazdasági összeírás valóban felmérte a szőlő- és gyümölcstermesztés alapvető jellemzőit, szőlőfajtacsoportok, illetőleg gyümölcsfajok összes és termőterületét, de az ültetvények további szakmai jellemzőinek helyszíni bejáráson alapuló felmérésére - jellegéből adódóan - nem vállalkozhatott. Ez egy szűkebb körű, szakmailag jól felkészült, illetőleg az esetek jó részében felkészített szakértői csapat feladata lehet.

A szőlő- és gyümölcsös ültetvények felmérése, a gyümölcsfajok és -fajták, illetőleg a szőlőfajták felismerése, jellemzőinek megállapítása még a legfelkészültebb szakemberek számára is csak a növényi vegetáció meghatározott időszakában végezhető el megbízhatóan. Magyarországon ez az időszak a különböző gyümölcsfajoknál június elejétől szeptember végéig terjedő négy hónapban, a szőlőnél júliustól, fajtánként eltérően, a betakarításig tartó két és fél, illetőleg három és fél hónapban jelölhető meg. Ezek alapján a felmérést 2001. május 31-ei eszmei időponttal 2001. június 1-je és október 15-e között javasoljuk végrehajtani.

A felmérés lebonyolításához a szőlő-, illetőleg gyümölcstermesztéshez értő és jó helyismerettel rendelkező összeíró-hálózatot kell kialakítani a kutatóhelyek szakemberei, az önkormányzatok, a hegyközségek hathatós és támogató részvételével.

A felmérés végrehajtásáért a Központi Statisztikai Hivatal a felelős intézmény, amely ezt a feladatot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium együttműködésével, illetve a már említett intézmények szakembereinek bevonásával végzi el.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a 2184/1999. (VII.23.) számú határozatának 3. pontjában intézkedett a nemzeti programban előírt feladatok végrehajtásához szükséges források biztosításáról. 2001-ben az előkészületi munkák, térképek, címlisták átvétele, összeválogatása, a nyomdai előkészítés, a kérdezőbiztosok kiképzése, a szervezeti előkészületek kiadásai mintegy 400 millió forintot tesznek ki. A teljes körű, helyszíni felkereséses adatfelvételek költsége, körülbelül 350 ezer szőlő-, illetőleg gyümölcsös ültetvényt használó személyes megkeresése, továbbá mintegy 700 ezer ültetvényegység, illetőleg parcella helyszíni felkeresése, az adatfelvétel végrehajtása körülbelül 1,2 milliárd forintba kerül. A dologi kiadások, valamint a 2002. évben a felmérés adatainak rögzítési-feldolgozási költségei, a nyilvántartások kialakításának ráfordításai további 600 millió forint kiadást fognak okozni.

Az összeírás költségvetési forrásigényének biztosításához a költségvetési forrásokon felül számoltunk az agrárstatisztika-fejlesztési Phare-program megvalósítása során képezhető magyarországi dologi kiadásokra fordítható támogatással is.

Felhívnám még az igen tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy noha a törvényjavaslat a szőlő- és gyümölcsös ültetvények összeírásáról szóló címet viseli, az ültetvényhez kapcsolódó feldolgozó- és tárolókapacitás felderítésére is kötelez ez a törvény, és a termékek értékesítésére vonatkozó adatokat is fel kell deríteni, tehát ez egy összességében komplexnek tekinthető olyan törvényjavaslat, amely az adott ágazat egészére fontos adatok felmérésének együttes felderítését szolgálja. Ilyen módon végre választ lehet kapni arra a kérdésre is, hogy a nálunk jelenleg található, illetőleg a következő években bekövetkezendő szőlő- és gyümölcsöstelepítésekre, -fejlesztésekre tekintettel a tárolókapacitás kielégítő-e, a feldolgozókapacitás kielégítő-e, illetve az nagyságrendben országos viszonylatban kielégítő-e; vajon a különböző kistérségek megélhetése szempontjából kielégítő-e az a helyzet, amely az adott kistérségre vonatkozik.

(9.20)

Tehát ez az előterjesztés egy olyan nyilvántartás kialakítására ad lehetőséget, amely ezeknek az ágazatoknak a komplex helyzetét tudja reálisan a szemlélődő elé tárni, és enélkül ma már korszerű mezőgazdálkodást folytatni nem lehet.

Legyen szabad külön rámutatnom arra, hogy Európa nyugati felében ez az összeírás és azoknak a számítógépes nyilvántartása olyan pontosságot ért el, hogy mondjuk, Madridban egy számítógép-billentyű benyomása esetén pillanatok alatt megjelennek az adatok, hogy például Cádizban egy gazdának hány olajfája van, van-e még olajfája, vagy több olajfája van, mint amennyi a nyilvántartásban szerepel. Úgy gondolom, ez a fajta naprakész állapot megteremtése valóban hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar agrárium olyan szintet érjen el, amely az Európai Unióban nemcsak egy pontos adatszolgáltatást, de versenyképességet is biztosít az ország számára.

Kérem ezért az igen tisztelt képviselőtársaimat, hogy pártállásra tekintet nélkül támogassák ezt a magyar agrárium és vidék szempontjából oly fontos törvényjavaslatot.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)