Készült: 2024.09.19.09:27:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

187. ülésnap (2004.11.17.), 159. felszólalás
Felszólaló Németh Zsolt (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:05


Felszólalások:  Előző  159  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Örülök az alkalomnak, és örülök azoknak a hozzászólásoknak, amelyek a nemzetpolitikát úgy értik, ahogy a magyar politikai köznyelv ennek az értelmezését oly módon határozta meg, ahogy azt Csapody Miklós is egyébként megfogalmazta.

Természetesen azért ne feledjük, hogy szegény határon túli magyarok Pilátusként kerültek a credóba. Hogy most egy pártközi csatározás fókuszában őróluk kell beszélnünk, meglehetősen esetleges dolog, de ettől még beszéljünk őróluk.

Az új nemzetpolitika körvonalai - ne haragudjanak, képviselőtársaim - nem nagyon látszanak még. Úgy vélem, ha nem lenne ez a népszavazási kampány, akkor nem lenne új nemzetpolitika sem. De lehet, hogy ez lesz a haszna ennek a népszavazási kampánynak, hogy a végén mégiscsak lesz valami új nemzetpolitika. Tegnap a nemzeti összetartozásról szóló törvényre tettünk javaslatot, s ezzel kapcsolatban három elemet szeretnék most kihangsúlyozni.

De még mielőtt erre rátérnék, szeretném hangsúlyozni azt, hogy az új nemzetpolitika vagy a szülőföldcsomag érdekes ötletek; mint ahogy érdekes ötletek hangzottak el a Magyar Állandó Értekezlet hét végi ülésén is. Például foglalkozhatnának a kormányzati berkekben az RMDSZ-nek azzal a javaslatával is, amit hét végén Markó Béla fogalmazott meg, hogy lassan a költségvetésnek végre rögzített százalékában támogassuk a határon túli magyarokat. Ő a jelenlegi 0,2 százalék helyett 0,3 százalékot javasolt, és azt kérte, hogy fokozatosan jusson el 0,5 százalékig az elkövetkezendő években egy-egy tizedszázalékkal fölfelé haladva. De mindez nem váltja ki az állampolgárságot, mert az állampolgárságról lesz népszavazás december 5-én, a határon túli magyarokat pedig, azt hiszem, nem lehet most már kifizetni ilyen-olyan-amolyan nagyságrendű javaslatokkal.

Ezt a három pillért, amire utaltam az előbbiekben, a Magyar Állandó Értekezleten elfogadott közös nyilatkozat - mert 16 szervezetből 14 elfogadott egy közös nyilatkozatot - negyedik pontja alapján határoztuk meg. Ennek a lényege az, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy bevándorlás nélküli magyar állampolgárságot kaphassanak végre azok a külhoni magyarok, akik ezt kérik. Az európai minták, a franciák, a németek, a spanyolok, de a szomszédaink is, a horvátok, a szerbek, a románok megadják bevándorlás nélkül az állampolgárságot. Erről beszélünk. Próbáljunk ebbe az irányba elmozdulni.

Másodszor: nagyon fontos összetevője lenne - határon túli szempontból döntő -, hogy az útlevéllel járjon ez az állampolgárság, ugyanolyan útlevéllel, amivel mi, magyarországi állampolgárok rendelkezünk. Miért kérik ők ezt? Azért kérik, mert tudják, hogy 2006 végén, 2007-ben jön Schengen, és Schengenen nehéz lesz nekik átmenni, egy magyar útlevéllel viszont könnyebben tudnak átmenni. Ezért én most ezen a helyen szeretném üdvözölni Hiller Istvánnak, az MSZP elnökének azt a bejelentését, hogy támogatja, hogy a magyar útlevéllel azonos útlevelet kapjanak a határon túli magyarok.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez a kijelentés még nem hangzott el, és azt hiszem, itt az ideje, hogy erre reagáljunk. Üdvözlöm, hogy elhangzott ez a kijelentés. Önök, akik itt ülnek, ezt a saját fülükkel hallották. Én azt szeretném, ha ezen a ponton, amit itt most együtt hallottunk, hogy olyan útlevelet kapnak a határon túli magyarok, mint amivel mi rendelkezünk, ha ennyien itt összefogunk, azt gondolom, hogy innentől meg lehet találni a megoldást arra az ügyre, amire meg szeretnénk találni.

A tegnap beterjesztett szülőföldcsomagban ez még nem volt benne, és nagyon örülnék annak, ha egy módosító javaslat segítségével, amit mondjuk, Hiller úr benyújtana, ez a javaslat, hogy magyar útlevelet fognak kapni a határon túli magyarok, belekerülne, és akkor azt gondolom, egy döntő lépést tennénk annak érdekében, hogy mindenkinek nyugodt legyen a lelkiismerete. Azt kell mondanom, mi úgy gondoljuk, innentől nem lehet mást mondani, mint hogy ha egyszer á-t mondunk, akkor b-t is kell mondani, hogy ez állampolgárság, valamiféle állampolgárság, mert útlevél nem létezik állampolgárság nélkül; ezt talán Horn Gyula külügyminiszter-miniszterelnök úr is alá tudja támasztani.

(16.00)

Innentől fogva tehát nyugodtan fogunk tudni december 5-én - legalábbis erre a kérdésre - igent mondani.

A harmadik pillér pedig az, hogy a költségvetési realitásokra tekintettel kell lennünk. Mi értjük azokat az aggodalmakat, amiket önök megfogalmaztak az elmúlt időszakban, ugyanakkor azt gondoljuk, hogy a jelenlegi állampolgársági elvek ezekre a problémákra megoldási lehetőséget hordoznak, ugyanis a szociális juttatásokat az életvitelszerűen Magyarországon élő állampolgárok, sőt személyek vehetik igénybe. Tehát ha ennek az állampolgársági elvnek a gyakorlat szintjén érvényt tudnánk szerezni, akkor világos lenne, hogy a szülőföldön a bevándorlás nélküli állampolgárok ezeket a szociális juttatásokat nem vehetik igénybe. Innentől fogva már csak az a kérdés, hogy tudjuk-e ellenőrizni, tudunk-e érvényt szerezni azoknak a jogelveknek, amelyeket egyébként mi magunk alkottunk meg.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A lelkiismeret-furdalás szavai megszólaltak az elmúlt napokban. Most, amikor a miniszterelnök úgy szólt, hogy jó, de nehéz magyarnak lenni, valamilyen formában szintén ez jelentkezik, és azt gondolom, hogy ha nem oldjuk meg azt a vitát, ami jelenleg feszül Magyarországon, akkor ez a lelkiismeret-furdalás, ez a kognitív disszonancia fokozódni fog az elkövetkezendő időszakban. Ez sajnálatos módon érthető, ugyanakkor részben biztató is. Én nagyon megrendültem Vitányi Iván őszinte szavain, emberi és magyar hangot hallottunk tőle, ugyanakkor egy alattomos és hazug hecckampánynak vagyunk mindannyian a szemtanúi. Nem tudom, hogy Vitányi Iván ezt megkapta-e a postaládájában (Felmutat egy papírt.), egymilliót szórtak szét az elmúlt napokban ebből a szórólapból. A státustörvény idején megfogalmazódott 23 millió románnal való kampányolás szintén ebbe a vonalba illeszkedik, és ez a hangulatkeltés - ami nyugodtan minősíthető alattomos, hazug és határon túli magyarellenes hangulatkeltésnek - az európai szélsőjobbnak, Le Pennek és a Flamand Bloknak, tehát a legelfogadhatatlanabb politikai irányzatoknak a sajátja. Le Pen és a Flamand Blok-osok megirigyelhetnék ezt a szórólapot. (Zaj a kormánypárti oldalon.)

Örülnék annak, tisztelt hölgyeim és uraim, ha a határon túli magyarokat nem használnánk fel belpolitikai játékszerként. (Moraj a kormánypárti oldalon.) Rendkívüli mértékben hiányolom, hogy ők most nem lehetnek jelen közöttünk. Hiller István, a Szocialista Párt elnöke ígéretet tett a Magyar Állandó Értekezleten arra, hogy itt lehetnek ezen a vitán. Nem látom őket. Szeretném, ha az elkövetkezendő időszakban, amikor a magyar parlament keretei között újra napirendre kerülnek ezek a kérdések, itt lehetnének. Nem véletlen, hogy egyöntetű álláspontot fogalmaztak meg. Tizenöt éve nem volt példa arra, hogy a magyar kormánnyal szemben egyöntetű álláspontot fogalmazzanak meg a határon túli magyarok. Meg kellene tudni találni erre a választ.

Önök, a kormányzat aggódik az elvándorlás miatt, és Vitányi Iván föl is rótta Kövér Lászlónak, hogy az orvosok elvándorlásával kapcsolatban milyen álláspontot fejtett ki. Azt gondolom, hogy Vitányi Iván félreértette Kövér Lászlót, Kövér László ugyanis nem örült annak, hogy 4500 orvosnak át kellett jönni Erdélyből. Ugyanakkor ha kalkulálunk, tisztelt hölgyeim és uraim, és kiszámoljuk, hogy 168 ezer forintba kerül egy határon túli magyar, akkor elfelejtettük a mérleg másik serpenyőjét is ebbe a kalkulusba betenni.

Az “igenö és a “nemö kockázata tehát a kulcskérdés. A “nemö kockázatai nagyon világosak, körvonalazódnak: megosztottság az anyaország és a határon túli magyarság között, a megalázottság érzésének állandósítása a határon túli magyarok körében, és a határon túli magyarok kiszolgáltatása szélsőséges, szomszédos politikai erőknek. Ez a kockázata annak, ha nemmel fogunk szavazni, ha elutasítjuk a határon túli magyarok kettős állampolgárságát. Az “igenö viszont lehetőségeket hordoz arra, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy kidolgozzuk, hogyan lehet a határon túli magyarokat valamilyen formában mégiscsak állampolgársághoz juttatni. Kétharmados törvényről van szó, és mi készen állunk az ezzel kapcsolatos egyeztetésekre. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  159  Következő    Ülésnap adatai