Felszólalás adatai

Az elmúlt húsz évben viszont hasonló jelenséget Magyarországon is tapasztalhattunk, azt, hogy az állami földvagyon egy jelentős része a politikához szorosan kötődő emberek kezébe került és kerül ma is. A jelenségnek hol a helyi gazdálkodók, hol pedig a környezetvédelem vált és válik áldozatává. Az LMP erre a veszélyre hívta fel a figyelmet, amikor "Földrablás helyett földosztást" feliratú molinót tartott a kormánypárti képviselők elé.

A Nemzeti Földalapkezelő haszonbérleti pályázati rendszerének visszásságai arra utalnak, hogy a cél nem más, mint a földek új, a hatalom által preferált bérlőkhöz juttatása. Erre példa a Borsodi Mezőség, ahol ötezer hektáros területre részben politikai alapon, a nagyobbik kormánypárthoz való kötődésük révén választották ki az új bérlőket. A Hortobágyon is szemet vetettek 6-8 ezer hektárra, mert a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft. új vezetése mindenáron fel akarja szabadítani ezt a területet, még azon az áron is, hogy felmond egy olyan uniós projektet, amely miatt 7,5 millió eurót bukik a természetvédelem. A Pro Vértes Alapítvány által kezelt csákvári természetvédelmi területek kapcsán is kérdés, mi történik a jelenlegi bérlő több száz állatával, ha esetleg másvalaki nyeri a bérletet, ami, lássuk be, Felcsút közelében előfordulhat.

A Nemzeti Földalap 200 ezer hektárnyi állami terület földbérleti jogát pályáztatja az idén. A kormány valamilyen okból most, a választások előtt akarja eldönteni, hogy a 200 ezer hektárnyi állami földet ki fogja művelni 2017-től. A tét nem kicsi, mert nemcsak a földet, hanem a földdel járó agrártámogatásokat is újraosztja a politika, évente hektáronként 60-100 ezer forintot.

Kérdés az is, hogy a természetvédelemnek mekkora helye marad ezek után a nemzeti parkokban. Nagy kár, hogy a földosztás az átláthatóság mellőzésével történik. Az LMP csak a bíróságon tudta megszerezni a Hortobágyi Nonprofit Kft.-től a cég felügyelőbizottsági jegyzőkönyveit, és ismert az is, hogy az egyik napilap munkatársa szintén csak jogi úton tudta elérni, hogy a Földalap kiadja azok neveit, akik pályázaton kívül használnak körülbelül félbalatonnyi méretű állami földet.

Mindeközben éppen a múlt héten derült ki, hogy az Állami Számvevőszék komoly szabálytalanságokat tárt fel a Földalap 2012-es vagyongazdálkodásában. Ezek után nem csoda, ha felmerül a gyanú, hogy mindez nem véletlen, valami nincs rendben az állami földek körül. A Nemzeti Földalapkezelő titkolózása, a hortobágyi EU-s pályázat visszaadása, a Borsodi Mezőségben vagy éppen a Pro Vértes háza táján játszódó folyamatok mind részei lehetnek a nagy magyar földrablásnak. Ennek eredménye hazánkban is hasonló lesz, mint Afrikában: vidéki elszegényedés, elvándorlás, veszélybe került természeti értékek. Ezt akarják? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét. - Taps az LMP soraiban.)