Felszólalás adatai

Tisztelettel, akkor szeretnék még arra hivatkozni, hogy Gulyás Gergely képviselő úr adott egy történelmi áttekintést azzal kapcsolatban, hogy tulajdonképpen hogy alakult a '97-es igazságszolgáltatási reform, és hogy annak milyen eredményei voltak. Bárándy képviselő úr azt mondta, hogy csak most állapítottuk meg annak a bukását, az remekül működött. Ez nem igaz. Ennek bizonyítására tudom mondani, hogy a jelenlegi államtitkár úr, aki akkor a Fidesz-frakció jogi kabinetjének volt a vezetője, az én társaságomban vagy én az ő társaságában járhattam Draskovics miniszter úrnál, aki, belátva, hogy a rendszer nem működik, kilátásba helyezte azt, hogy a két pozíciót szétválasztják. Vagyis az, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, aki egyben ellátja a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségét is, az igazgatási feladatokat is, ezt a munkaterhet nem lehet a továbbiakban fenntartani, és ezért ő már akkor erősen gondolkodott azon - akkor éppen nem volt elnöke az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak -, hogy ezt a két tisztséget kettéválasszák. Erre aztán nem került sor, sőt meglehetősen sok huzavona után került sor csak arra, hogy Baka Andrást többszöri, előtte sikertelen kísérlet után az Országgyűlés megválasztotta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének.

Itt, ennél a pontnál nem pontosan szövegszerűen idetartozott vagy itt következne Bárándy képviselő úr felszólalása, de azért szeretnék hivatkozni arra, hogy a bírák nyugállományba helyezése, és az a döntés, hogy 70 évről 62 esztendőre csökkent a bírói felső korhatár, az nem abban az időben született, amikor Handó Tünde elnök asszony hivatalban volt, hanem az még messze Baka András elnöksége alatt született.

(11.50)

Mert hisz az egész alkotmányozás és az egész alkotmányi rendszer kialakítása alatt Baka András töltötte be az országos igazságszolgáltatás elnöki pozícióját. Tehát ezt nála felelősségként megállapítani nem lehet, de később erre szeretnék visszatérni.

Szeretnék arra is visszatérni, hogy többször hallottuk, az alkotmányozás során arra hivatkozott Bárándy képviselő úr, hogy úgy Vas Imre, mint Rubovszky György úgy nyilatkoztak, hogy az országos igazságszolgáltatás változatlan meg fogja tartani az igazgatás feletti irányítás jogát. Ez kétségtelen, ezt mondtuk, de azért tessék szíves lenni visszaemlékezni, hogy az alkotmányozás másfél esztendeje alatt az alkotmányozási munka közben egy koncepcióváltásra került sor. Erre azért is emlékezni kell, mert az eredeti időszakban Bárándy Gergely még egy munkacsoportot vezetett, és a koncepcióváltás következtében visszavonult, egyszerűen kivonult az alkotmányozási munkából, és attól kezdve, ha jól tudom, nem vett részt az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában. (Dr. Bárándy Gergely: De a jegyzőkönyvet olvastam!) Tehát hogy a koncepcióváltás előtt mi volt, erre nekem azt szokták mondani, amikor hasonló kérdést felteszek, hogy nem nézed ki belőlünk, hogy fejlődőképesek vagyunk. Na, félre a viccet!

Arra szeretnék még hivatkozni, hogy tulajdonképpen az alkotmányügyi bizottság előtt és itt a Házban is végig arról volt szó, hogy a rendszer hibás, a rendszer miért nem jó, és hogy a rendszert vissza kellett vonni. Tisztelettel, megítélésem szerint nem ez a napirend. A napirend az, hogy a jogszabályi keretek között az Országos Bírósági Hivatal elnöke hogy látta el a feladatát. Nagyon örülök, ha szorosan vett napirendi kérdéshez kerülünk, akkor Bárándy képviselő úr is elismerő hangon nyilatkozik az elnök asszony számtalan megnyilvánulásáról és munkájának számtalan részéről.

A kifogás tárgyává tett kérdések közül egy ellentmondásra szeretném felhívni a figyelmet. Azt mondja, hogy milyen lehetetlen szituáció az, hogy a Bírósági Hivatal elnöke jogerős bírói ítélet végrehajtását nem teljesítette. Ha netalántán teljesítette volna, akkor nyilván az a kritika érte volna Handó Tünde elnök asszonyt, hogy hogy jön ahhoz az Országos Bírósági Hivatal elnöke, hogy a törvény adta kötelezettségét nem teljesíti, és a megüresedett bírói helyekre miért nem nevezett ki bírói vezetőt. Egyszerűen, amikor utána megpróbálta megmagyarázni, hogy Brüsszel elismerő nyilatkozata kvázi kényszerhelyzetre való hivatkozással született meg, és mondták azt, hogy jó ez, így elfogadható, tulajdonképpen végig kellene nézni, hogy volt az elnök asszonynak egy olyan kötelezettsége, hogy az alkotmány, illetve a bírósági szervezeti törvény hatálybalépését követően bizonyos pozíciók megüresedtek, nem volt vezetőjük. Az ő feladata az volt, hogy ezt az egész apparátust működtesse. Ha az apparátus szembemegy a hatályos alkotmánnyal, és szembemegy a hatályos bírósági törvénnyel, szerintem elképzelhetetlen lett volna.

Tisztelettel, két dologra szeretném felhívni az Országgyűlés figyelmét, ami a Bírósági Hivatal elnök asszonyának jelentéséből kiderül, és ami nagy terhet ró az Országgyűlésre. Az egyik kérdés, amivel évek óta foglalkozunk, hogy az egy bíróra jutó bírói segítség száma 1,35 százalék (sic!), és ez egész Európát tekintve a lehető leghátrányosabb. Ezen a téren a hivatal vezetője nem tud mozogni, csak akkor, ha az Országgyűlés ehhez a kellő segítséget megadja. (Dr. Schiffer András: Hát, hajrá költségvetés! - Dr. Gaudi-Nagy Tamás Gulyás Gergelyhez szól.) Nagyon helyesen az elnök asszony úgy fogalmazza meg kötelezettségének a legfőbb pontját, hogy (Az elnök csenget.) a Kúria irányt mutat a jogalkalmazás terén, az Országos Bírósági Hivatal meg megteremti ennek a feltételeit. Igen ám, csak ez nem olyan feltételrendszer, amit ő önmagában meg tud valósítani.

Mire szeretnék célozni? Szeretnék célozni itt a bíróságok elhelyezésére. Egyszerűen ezt a problémát görgetjük magunk előtt most már 23 esztendeje. Nagy siker így például a debreceni bíróságon a munka elkezdése, de azért szomorúan emlékszem arra, hogy 1998 és 2002 között, amikor először voltam tagja az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, én azért lobbiztam már az akkori elnök asszonnyal egyetemben, hogy a Pest Megyei Bíróság építkezésével kapcsolatban a költségvetés adjon további százmillió forintot arra, hogy a tervezés, az épület bővítése és a meglévő épületrész korszerűsítése megvalósulhasson. Ennek, tisztelettel, 15 esztendeje, és most vagyunk ott, hogy a beszámolóból tudhatjuk meg, hogy tulajdonképpen a törvényszék elhelyezése talán valamilyen épületátcsoportosítással megoldhatóvá lesz. Ugyanígy én örömmel köszöntöm azt a jelzést, amely szerint a Kúria visszakaphatja a régi épületét és visszaköltözik a Kossuth téri épületbe.

Tisztelettel, én azt hiszem, és szeretném hangsúlyozni, hogy Bárándy képviselő úr felszólalásából azokat a lényeges pontokat vegyük ki, amelyek az elnök asszony tevékenységének pozitív megítélésére vonatkoztak. Azt kérem a képviselőcsoportom nevében is, hogy a beszámolót teljes terjedelmében az Országgyűlés szíveskedjen elfogadni, és az a kérésem, hogy azokat a szervezeti problémákat, amelyeknek legalább annyira szenvedő alanya az elnök asszony, azokat ne az ő terhére rójuk, ez a mi itteni csatánk feladata.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)