A felszólalás szövege:
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kénytelenek vagyunk mi is bekapcsolódni ebbe a valóban kicsit filozofikusnak tekinthető vitába.
Az alkotmányügyi bizottságban is elmondtam azt a véleményemet, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a maga részéről támogatja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatnak - ami egyébként egy jól szabályozott, jól körülhatárolt jogintézménye a mai magyar jogrendnek - a polgári törvénykönyvben történő megjelenítése vagy ennek a hiánya a későbbiekben elfogadandó polgári törvénykönyvben nem jelent semmiféle joghátrányt az együttélésnek ezt a formáját választó magyar természetes személyek számára.
Azt gondolom, hogy az élettársi jogviszonyban élők tekintetében eddig is lényegében bármilyen szerződéses kötelezettséget vállalhattak és vállalhatnak egymással szemben, végrendelkezhettek is, és a jogalkotó, illetőleg a főbizottság nyilván abból a megfontolásból építette be akár az együttélésnek ezt a formáját, akár az élettársi kapcsolatot ilyen minőségben, mert a társadalomban ez egy jelentős mértékben jelen lévő jogintézménnyé kezd alakulni.
Nyilvánvalóan én a magam részéről azért tartom fontosnak, hogy ez megjelent vagy megjelenik a polgári törvénykönyvben ilyen magas rendű és rangú szinten, mert nagyon sok gyermek él ezen jogi státuson belül, és mindig a gyermekek jogai a legfontosabbak. Azt gondolom, hogy a jogalkotónak ezt preferálnia kell.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én ehhez csak azt szeretném mondani képviselő asszonynak, hogy ezért is fontos talán az a módosító javaslat, amely a hozzátartozói státust hozza be javaslatunk szerint a polgári törvénykönyvbe.
Abban az esetben, ha már hozzátartozónak minősül az élettárs, akkor ezek a problémák már orvosolhatók az adójogi szabályok szerint is. Amennyiben támogatják, azt nagy örömmel veszem.
Köszönöm szépen.
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor tegyük tisztába! A bizottsági ülésen, akik ott voltak - voltak, akik nem voltak ott, de akik ott voltak -, pontosan látták. Tehát akkor rögzítsük pontosan itt is a jegyzőkönyv számára a részletes vitában: a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő szerkezeti részt a Fidesz is támogatta, hogy kerüljön ki a polgári törvénykönyv rendelkezései köréből. Természetesen semmiféle jogfosztás, joghátrány nem érheti ezen személyeket, tehát a hatályos jogszabályok szerint regisztráltathatják magukat, és élhetik az életüket.
A másik kérdésben, az élettársi jogviszonnyal összefüggő módosító javaslat tekintetében megkapta a többséget, azonban nem rejthetem véka alá, hogy a Fidesz-frakció - tehát az alkotmányügyi bizottság tagjairól beszélek - szétszavazott ebben a kérdésben, tehát voltak, akik támogatták, voltak, akik nem támogatták, de összességében megkapta a többséget. Ezt úgy fogalmaztuk meg ott a bizottságságban, hogy "kis igent" kapott.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ipkovich képviselő úrra reagálnék, illetőleg az általa tett módosító javaslatra, amely a cselekvőképesség szabályait összhangba kívánná hozni a büntető törvénykönyvben bevezetett, a 12-14 év közötti elkövetőkkel szemben alkalmazott, mondjuk így, szabályozás kérdésével.
Azt gondolom, hogy ez nem helytálló. Egyrészt a polgári törvénykönyvben általánosan határozza meg és általánosan fogja meghatározni a jogalkotó a cselekvőképesség korlátozását, illetőleg a cselekvőképtelenség szabályait. A büntető törvénykönyv egy privilegizált esetet rajzol fel, amely abból a társadalmi igényből indult ki, mely szerint a 12-14 év közötti gyermekek - hogy így fogalmazzak - nagyon súlyos bűncselekményeket követtek el és követnek el az országban az elmúlt években. Csak emlékeztetném a tisztelt képviselőtársaimat, hogy majd ezer alkalommal súlyos testi sértést követtek el, illetőleg majdnem ötven alkalommal erőszakos nemi közösülést, és nyilvánvalóan a jogalkotónak, az új büntető törvénykönyvet megalkotónak le kellett ezt reagálni, és be kellett vonni a büntető hatósági rendszerbe az ilyen súlyos, élet vagy a testi épség ellen vétő bűnelkövetőket.
(22.40)
De ez nem azt jelenti, hogy a polgári törvénykönyvben is ezt a gyakorlatot követnünk kellene. Azt gondolom, hogy kellőképpen megindokoltuk a bizottság előtt is, illetőleg itt a parlamentben is. Kérem, hogy fogadják el az észrevételemet.
Köszönöm szépen.
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Nagyon röviden reagálnék. Képviselő úr azt mondta, hogy milyen adatokra hivatkozunk. Ez az ügyészség adata, illetőleg a bíróság előtti adatok. Ez mindenki számára teljesen ismert, tehát nyilvánvalóan mindenki által ismerhető, a Statisztikai Hivatal által rögzített adatok. A megindított és a befejezett büntetőeljárások kapcsán rögzített tényadatokról van szó. Köszönöm szépen.
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálatosnak tartom azt, hogy Ertsey Katalin képviselőtársunk nem vett részt a vitában (Ertsey Katalin: Én ott voltam.), és nem olvasta el a polgári törvénykönyv tervezetét sem. A polgári törvénykönyvnek az élettársakra vonatkozó rendelkezései nemhogy nem vonnak el senkitől semmilyen jogot, hanem kifejezetten biztosítják számukra a szerződéskötési szabadságot. A polgári törvénykönyv családjogi részében kiemelt szerepet kap. Azt gondolom, ideje lenne forgatnia ezt a munkát.
A zárószavazáshoz érkeztünk. A zárószavazással érintett módosító javaslatok csak rendezettebbé és kiszámíthatóbbá tették, illetőleg a kodifikációval érintett részek pontosító rendelkezéseket tartalmaznak. Arra kérem önöket, hogy támogassák. Hosszú-hosszú évek óta várunk erre a kódexre, még talán úgy is fogalmazhatnék, hogy 500 éve várunk erre. Valamikor 1512-1513 táján egy Werbőczi István nevű ítélőmester úgy ítélte meg, hogy polgári jogokat emel be törvényi szintre, akkor az akkori országgyűlés nem fogadta el. Most egy történelmi pillanathoz fogunk érkezni, reményeim szerint néhány perc múlva. Itt megalkothatjuk az 1999 óta készülő polgári törvénykönyvünket. Azt gondolom, ez egy ünnepi időszak.
1959-ben, amikor egy polgári törvénykönyvet alkottak, akkor egy polgári törvénykönyvet alkottak polgárok nélkül, tulajdonról rendelkeztek magántulajdon nélkül. Most egy szabad országban, azt gondolom, megalkothatjuk ezt a fantasztikus törvényt. Minden egyes esetben az alkotmányügyi bizottságban, illetőleg itt a parlamentben szakmai vita folyt. Azt gondolom, ez az a kódex, amelynek vitája során csak és kizárólag szakmai vitát folytattunk. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a polgári törvénykönyvet szavazataikkal, illetőleg a zárószavazással érintett módosító indítványokat.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. PAPCSÁK FERENC, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság alelnöke: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2012. december 17-én megtartott ülésén megtárgyalta a szocialista frakció december 6-án, illetőleg Mesterházy Attila által november 13-án jegyzett indítványát, amely akkor napirend-kiegészítő javaslatként érkezett a bizottságunk elé. Egy - mondhatom - tartalmas vitát követően 21 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett azt az általános érvényű állásfoglalást fogadtuk el, amit jegyző úr, elnök úr ismertetett a plénummal. Azért sajátos a szavazati arány, mert - a 21 igen és az 5 tartózkodó szavazat tükrözi egyébként az állásfoglalásra adott választ - az 5 tartózkodó szavazat a szocialista párti frakció képviselőinek a szavazata volt.
Tisztelettel tájékoztatom önöket, hogy az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 27/2010-2014. AIÜB általános érvényű állásfoglalásának a felhatalmazása az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 61. § (4) bekezdésében foglaltakból ered, ennek alapján állíthatunk ki általános érvényű állásfoglalást. Mi arra tennénk indítványt, hogy ne fogadja el a Magyar Szocialista Párt frakciójának indítványát, és hatályában tartsa fenn az Országgyűlés az általános érvényű állásfoglalást.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
DR. PAPCSÁK FERENC, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Azért sajnálom képviselőtársamat, Tóbiás képviselő urat, frakcióvezető-helyettes urat, mert el kell olvasni a szöveget: pontosan meghatározza, általános érvényű állásfoglalást adtunk meg a plénum számára, de meglehetősen konkrét a szöveg. Tehát ha csak a (2) bekezdést nézi, akkor abból pontosan látja, hogy egyébként a felszólalása tartalmát érdemben érintő véleményét az ülésvezetői teendők átadása mellett képviselői felszólalás keretében adhatja elő. Nem tudom, hogyha ebben nem lát konkrétumot a képviselő úr, akkor nagyon sajnálom.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a szocialista frakció indítványát szíveskedjék elutasítani.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
DR. PAPCSÁK FERENC, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő alaptörvény negyedik módosításának két része van. Az első részben nyilvánvalóan a 2012 decemberében az Alkotmánybíróság által formai és jogtechnikai okokból megsemmisített átmeneti rendelkezések több előírására vonatkozó szakaszának az alaptörvénybe történő beemeléséről van szó. Azt gondolom, hogy az Alkotmánybíróság ezen határozatára figyelemmel a tervezett módosításunk egyik fő célja az volt, hogy az Alkotmánybíróság által formai okokból megsemmisített rendelkezéseket megfelelően átemeljük az alaptörvény teljes szövegébe. Ezért a tervezett módosítás nagy része érdemben megegyezik az átmeneti rendelkezések korábbi szövegével. E tekintetben a tervezet csupán egy technikai jellegű módosítást jelent. Képviselőtársam, Gulyás Gergely már, mondhatom, körültekintően ismertette ezt.
Azt gondolom, egyet lehet azzal érteni, hogy ezen szakaszok ne vesszenek el, amelyek a kommunista diktatúrával kapcsolatosan hozott rendelkezések, az egyházakkal kapcsolatos előírások, a nemzetiségként történő elismerés feltételeinek sarkalatos törvénybe való utalás, illetőleg az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a legfőbb ügyésznek az a joga, hogy az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelöljön ki az ügyek tárgyalására, illetve az ilyen bíróságok előtti vádemelésre adjon utasítást.
Számunkra, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőinek számára nem érdektelen az, hogy az alaptörvény rendelkezései közé emelődjön, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében a kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek, mondhatjuk, bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak a II. világháborút követő esztendők többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért, a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért, a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért és az ország eladósításáért. Ezeknek a rendelkezéseknek az alaptörvény részévé kell válniuk.
A tervezett módosításnak vannak egyéb rendelkezései is, illetőleg olyanok, amelyeket szeretnénk, ha megjelennének. Ki nem ért azzal egyet ebben a Házban, hogy a családi kapcsolat a házasságon alapul, amely férfi és nő között jön létre, illetőleg a szülő-gyermek viszonyt jelentse? Fontos számunkra, hogy a kampányköltségek csökkentése és a jelölő szervezetek számára az egyenlő feltételek biztosítása érdekében a közszolgálati médiában minden politikai szervezetnek egyenlő feltételekkel és ingyenesen kerüljön biztosításra a választási hirdetések közzététele. Más választási politikai hirdetések közzétételét viszont a sarkalatos törvény korlátozhatja.
Fontos számunkra, hogy az egyetemi kutatási és oktatási autonómia sérelme nélkül a tervezet beépítse a közpénzekkel való hatékony gazdálkodást, amely a kormány feladatává teszi, hogy az állami költségvetésből finanszírozott felsőoktatási intézmények gazdálkodását a kormány felügyelje. Azt gondolom, egyet lehet érteni azzal is, hiszen minden magyar állampolgár forintjával hozzájárul a felsőfokú oktatási intézményekben tanuló hallgatók tanulmányi költségeihez, hogy azok a hallgatók lennének jogosultak felsőfokú tanulmányaik állami támogatására, akik vállalják, hogy tanulmányaik befejezését követően bizonyos ideig Magyarországon, magyar munkáltatónál vállalnak munkát.
És fontosnak tartjuk, én mint zuglói polgármester, különösen érzékeny vagyok erre a területre, a hajléktalankérdés megoldását. Nem gyakran hangzik el itt a parlamentben a többség érdekeinek védelme, hiszen a többséget is megilletik emberi jogok. A tervezet értelmében az állam és a helyi önkormányzatok kötelezettsége, hogy valamennyi hajléktalan személy számára törekedjenek szállás biztosítására. Ebből következően viszont arra is lehetőséget ad, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelme érdekében megtiltsák a közterületek egyes részeinek életvitelszerű, rendeltetésellenes használatát. Ez egy nagyon fontos passzusa az alaptörvénynek. Remélem, hogy az önkormányzatok élni fognak azzal a lehetőséggel, hogy ezen szakaszra hivatkozással, ez már az önkormányzati törvényben meg is jelenik bizonyos szempontból, a többség érdekeit védjék. Ma Magyarországon a hajléktalankérdés szociális és közegészségügyi probléma is, több szálláshely áll rendelkezésükre, mint ahány hajléktalan a közterületeket életvitelszerűen használja.
(9.40)
Az Alkotmánybírósággal összefüggésben is számtalan rendelkezést kívánunk az alaptörvény részévé tenni. Fontos a számunkra az Alkotmánybíróság mint jogintézmény, fontos a számunkra a véleményük, minden alkalommal frakciónk tiszteletben is tartja az Alkotmánybíróság védelmét, illetőleg a véleményét. (Dr. Bárándy Gergely: Viccelsz, ugye?) Én azt gondolom, hogy a későbbiekben is tiszteletben fogjuk tartani (Dr. Bárándy Gergely: Rossz vicc!), de fontos, hogy az alaptörvény legyen az, amely alapján az ítéleteit, a rendelkezéseit meghozza.
Lényegében a tervezet rögzíti, hogy az alaptörvény hatálybalépése előtt hozott alkotmánybírósági határozatokat és azok indokolását az alaptörvény értelmezése során nem lehet figyelembe venni, tekintettel arra, hogy az alaptörvény szövegösszefüggései eltérnek a korábban meghozott alkotmányétól. Ez a rendelkezés azonban nem jelenti azt, hogy a korábbi határozatokkal megsemmisített jogszabályok újra életre kelnek, sem pedig azt, hogy az Alkotmánybíróság valamely konkrét ügyben ne juthatna ismételten ugyanarra a következtetésre, amire az előző alkotmány szövege alapján is jutott. Azt viszont jelenti, hogy az Alkotmánybíróság nem utalhat vissza korábbi határozataira egy egyszerű kereszthivatkozással, hanem részletesen le kell vezetnie immár az alaptörvény alapján a jogi érveket. Ez bizonyos értelemben bővíti is az Alkotmánybíróság mozgásterét, hiszen szabadságában áll felülvizsgálni a korábbi gyakorlatát.
A tervezet Alkotmánybírósággal összefüggő rendelkezései eljárási alapelveket is meghatároznak, így például meg kell hallgatni kérelmére a feleket, és egy úgynevezett indítványhoz kötöttség elve is megjelenik, sőt még bővül az Alkotmánybírósághoz fordulók jogosulti köre is.
Azt gondolom, hogy a tervezett alaptörvény negyedik módosítása nagyon fontos rendelkezéseket tartalmaz. Arra kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák majd szavazataikkal az alaptörvény negyedik módosítását.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokból.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy senki ebben a házban most így este el nem vitatja, el nem vitathatja, hogy a kommunista bűnök elévülhetetlenek. Tehát nem évülnek el sohasem. Azok, akik ezt vitatnák, nincsenek ebben a teremben, legalábbis ezt feltételezem.
Azonban kétféle gondolkodás van ezen a területen, hogy Szilágyi képviselő úr felvetésére reagáljak. Az egyik az úgynevezett jogpozitivista felfogás, a másik pedig a természeti jog szerinti felfogás. Aki jogász, az pontosan tudja, hogy volt a történelemnek egy olyan periódusa a náci bűnökkel összefüggésben, amikor nem rendes bírósági úton, hanem a természetjog - mondjuk úgy - talajára állva és nem az írott jog talajára állva, tehát erkölcsi értékek alapján egy különbíróságot, egy olyan törvényszéket hoztak létre - ez a nürnbergi törvényszék volt -, amely speciális hatáskörrel rendelkezett. Ez, mondhatjuk, kiszolgálta - helyesen, hozzáteszem - azt az igényt, ami a második világháborús trauma után elvárás volt a társadalmak, illetve az országok és a polgárok részéről. Kiszolgálta azt a büntetőjogi igényt, amit a legmesszebb menőkig meg kellett lépni.
Sajnos a kommunista rendszerrel összefüggésben sehol egyébként Európában, sem a Szovjetunió utódállamaiban, sem Közép-Európában ilyen típusú speciális szervezet nem állt fel, nem jött létre a természeti jog alapján, pedig ennek az időszaka 1990 környékén meglehetett volna. Annyit tettek csak az államok, hogy kizárták őket a közéletből, a jog gyakorlásából. Magyarországon sajnos még ezt sem tettük meg, választók és választhatók maradtak, azonban ez a speciális jogintézmény vagy bíróság nem jött létre. Ez egy adóssága a rendszerváltozásnak. De sajnos ez nem állítható fel ma, legalábbis úgy látom, hogy erre nincsenek meg a jogi keretek.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
(19.50)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak annyival szerettem volna kiegészíteni, mert a két perc kevés volt ehhez, hogy tehát '89-től napjainkig számtalan olyan feljelentés, beadvány született az ügyészséghez, rendőrséghez, és számos helyre, az európai fórumokra is, hogy ítéltessenek el azok a személyek, akiket önök is említettek.
Megneveztük Biszku Bélát, de nem csak ő az egyetlen ilyen típusú rendszerműködtető. A hatóságok minden alkalommal azzal utasították el ezeket a feljelentéseket, hogy az írott jog szerint ezek nem bűncselekmények; akkor, tehát az elkövetéskor, illetőleg a regnálás időszakában nem bűncselekmények.
Van olyan típusú egyébként - és ebbe talán lehet kapaszkodni -, van olyan típusú bűncselekményfajta, tehát büntetőtörvényi tényállásban vagy az akkori büntető törvénykönyvben lévő büntetőtörvényi tényállásban - hazaárulásra gondolok és így tovább -, amelyek esetében talán megfontolás tárgyává tehető mind a mai napig egyébként a feljelentés megtétele, illetőleg erre is történt már reagálás vagy legalábbis bejelentés. Azonban az esetek többségében, különösen bírók, ügyészek esetében a leggyakrabban arra hivatkozással utasították el a hatóságok a feljelentéseket, hogy az akkori cselekmény szerint azok nem voltak, mondjuk úgy, elítélhető személyek, illetőleg nem volt elítélhető maga a cselekmény.
Tehát röviden ennyivel szeretném kiegészíteni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Nagyon szépen köszönjük a képviselő hölgyeknek és uraknak, hogy ebben a részletes vitában részt vehettünk, és az ajánlási pontokhoz érdemi szóbeli kiegészítéseket fűztek. Természetesen valamennyit megfontoljuk, és vannak olyan módosítási javaslatok, amelyeket a bizottsági módosítóba egy kissé átszerkesztett, mondjuk úgy, hogy jobbított formában már beemeltünk, és az alkotmányügyi bizottság már el is fogadta a mai napon.
Nem rabolnám az időt, hogy minden ajánlási ponton végigmenjek, de azt gondolom, fontos megemlíteni, hogy volt az ajánlásoknak egy olyan része, amelyek nem házszabályszerűek. Ezeket nyilvánvalóan el fogjuk vetni, a bizottságban is elvetettük. Azonban van az alapvetésekhez lényegében a Jobbik Magyarországért frakciótól érkező módosításoknak az a része, amely a kommunista bűnökkel összefüggésben részben taxatíven kívánja megnevezni és kibővíteni azoknak a szervezeteknek a körét, amelyeket megnevesített, amelyek a bűnök elkövetésében szerepet játszottak. Szerintem a taxációt érdemes elkerülni, mert én magam is felírtam néhány olyan szervezetet - Béketanács, Ifjú Gárda, Katonai Politikai Osztály, és még számos munkaszervezetet lehetne megjelölni -, amelyeket a módosítási javaslat nem tartalmaz. Azt gondolom, hogy ami az eredeti javaslatunkban van, az fenntartható.
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a szabadságjogok, illetve a kötelezettségek közül a vitában elhangzott a hajléktalankérdés. Fontos, hogy számukra biztosítsuk a lakhatás jogát. A (2) bekezdés egyébként ezt a jogi lehetőséget biztosítja, azonban a közegészségügy, a közrend, a közbiztonság nyilván megköveteli, hogy alaptörvényi szinten határozzuk meg és jogosítsuk fel az önkormányzatokat a cselekvésre, hiszen alapvetően az önkormányzatok találkoznak és szembesülnek ezzel a problémával, és a többség védelme nagyon fontos.
Sajnálatosnak tartom - ha az emlékezetem nem csal, akkor Gyüre Csaba képviselőtársam említette meg, és az egyik ajánlási pontban Szabó Timea képviselő asszonytól származik - a házassággal kapcsolatos módosító javaslatot, amely törölné a házassággal összefüggő rendelkezést az alaptörvényből. A vezérszónoki felszólalásomban kijelentettem, ebben a teremben szerintem mindenki egyetért azzal, hogy Magyarországon a házasság csak férfi és nő között jön létre, és a család a házasságot, illetőleg a szülő-gyermek kapcsolatot jelenti. Szomorúan tapasztalom, hogy nem így van, de azt gondolom, a többség mégiscsak emellett fog majd állást foglalni.
Még egyszer nagyon szépen köszönöm a módosítási javaslatokat és az értékes észrevételeket, és minden módosító javaslatot megfontolunk és átgondolunk majd. Köszönöm szépen a figyelmet, és remélem, hogy az alaptörvény negyedik módosítását a parlament támogatni fogja.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. PAPCSÁK FERENC, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság az ülésnapján megtárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot, általános vitára alkalmasnak találta, nagy többséggel fogadta el. Élénk vita nem zajlott az ügyben, és támogatásra érdemesnek tartotta.
Köszönöm szépen, elnök úr.
DR. PAPCSÁK FERENC, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság a 2013. április 15-i ülésén megtárgyalta a statisztikáról szóló törvényjavaslat módosítását. Eszerint 19 igen szavazattal, 5 ellenében, 3 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztés általános vitára való alkalmasságát.
A bizottsági vitában a többségi véleményt megfogalmazó tagok kiemelték, hogy a módosításra elsősorban az uniós adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, illetve a demográfiára vonatkozó uniós előírások rendelettel összefüggő jogharmonizációja miatt van szükség. Külön üdvözölték, hogy a törvényjavaslat célja: kiterjeszteni szándékozik az egyes népforgalmi és népmozgalmi adatgyűjtéseket az országhatáron kívül történt eseményekre is. A bizottság ellenzéki tagjai aggodalmukat fejezték ki az adatvédelmi szabályok betartása miatt, de mi szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy a személyes adatokat a KSH csak addig használja és addig kezelheti, amíg az adatfeldolgozás és az adatátadás meg nem történik, amit egy másik törvény ír elő a hivatal számára. Onnantól kezdve a KSH az adatvédelmi törvényeknek megfelelően ezeket az adatokat törli. Az ellenzék egyes képviselői a közhatalmi feladatokkal összefüggő kérdéseket is vita tárgyává tették.
Összességében tehát azt mondhatom, hogy a törvényjavaslatot mind a szükségesség, mind a főbb célok tekintetében általános vitára alkalmasnak tartotta az alkotmányügyi bizottság, ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat is, hogy tárgyalják meg és fogadják el az előterjesztést.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértek Lamperth Mónika képviselő asszonnyal abban, hogy valóban száraznak tűnhet ez a jogterület, száraznak tűnhet ez a törvény, illetőleg ennek a törvénynek a módosítása. Azt viszont nagyon fontos elmondani a tisztelt Házban, hogy a magyar statisztikai rendszer már 180 éves múltra tekint vissza. Én magam is büszke vagyok, hogy a Magyar Statisztikai Társaság tagja vagyok (Dr. Lamperth Mónika és dr. Rétvári Bence tapsol.), úgyhogy nagyon fontos területnek tekintjük, és egy nagyon stabil törvény az, amely meghatározza a Statisztikai Hivatalnak a munkáját. Olyan elődök fémjelezték a magyar statisztika történetét, mint Fényes Elek vagy Keleti Károly, vagy Teleki Pál, vagy Rónai András, a későbbiekben Andorka Rudolf, illetőleg Bibó István is ezen a területen dolgozott, vagy Kovacsics Józsefről is érdemes megemlékeznünk.
Úgy látom, hogy a pontos mérés, a Statisztikai Hivatal tevékenysége a pontos társadalomstratégia megalkotásában mindenképpen szükséges. Azonban a módosításról fontos elmondanunk, hogy ennek a törvényjavaslatnak a célja, hogy a statisztikáról szóló '93. évi XLVI. törvény módosítása annak érdekében vált szükségessé, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező személyekre vonatkozó egyes népmozgalmi adatgyűjtéseket kiterjessze az országhatáron kívül történt eseményekre is, az uniós adatszolgáltatási kötelezettségeinknek megfelelően. Ez nem csupán az uniós adatszolgáltatási kötelezettség miatt vált szükségessé, hanem a saját jogunk, tehát a magyarországi területre is fontos.
Az 1993. évi statisztikai törvény szerint ugyanis eddig a népmozgalmi statisztikai adatgyűjtések kizárólag Magyarország területén bekövetkezett események - születés, halál, házasságkötés vagy a házasság felbontása - esetében történtek csak meg, a jelen törvényjavaslat a szabályozást módosítani kívánja. A statisztikai törvény módosítását tehát szükségessé teszik az uniós adatszolgáltatási kötelezettségek, a hazai jogszabályváltozások, valamint az Európai Parlamentben a szavazás előtt álló, a demográfiai statisztikákra vonatkozó európai uniós rendelettervezetre vonatkozó előírások. Ezek szerint a már jelenleg is hatályban lévő uniós rendelkezések szerint a tagországoknak részletes adatokat kell szolgáltatniuk a halálesetekről, köztük a külföldön elhalálozott személyek elhalálozásáról, a lakóhely szerinti ország statisztikájában. Szükséges továbbá a magyarországi lakcímmel rendelkezők külföldön történő születésének és halálozásának a számba vétele, illetve az állampolgárság és a születési ország szerinti adatszolgáltatás a rendszeres népmozgalmi statisztikában, és szükséges a demográfiai statisztikák harmonizációja is.
Volt egy olyan időszaka hazánknak, amikor nagyon pontos információkkal rendelkeztünk egyébként a külhoni országokban, nem csupán a külföldön vagy a határokon túl élő magyarok lakóhelyéről, illetőleg a népmozgalmi adatairól. 1920-22-ben még Teleki Pál volt miniszterelnök volt az, aki az Államtudományi Intézetet létrehozta; akkor Magyarságkutató Intézetnek hívták, illetőleg a magyarságkutatással foglalkozó Államtudományi Intézetnek, az elhalálozását követően pedig a Teleki Pál nevet viselte ez az intézmény. Fontos volt, hogy tudjuk, egészen Münchentől Montenegróig, illetőleg Constanţától Krakkóig pontosan ismertük az ottani magyarok helyzetét, de nem csak az ottani magyarok helyzetét, minden faluról mindent ismertünk. Ez azért is fontos, mert hiszen a gazdaságtervezésben, a társadalompolitikai stratégia megalkotásában nagyon fontos szerepet játszott az, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzünk a határokon túl élő honfitársainkról.
A mostani módosítás viszont szükségessé teszi, hogy a népességi adatokat az EU döntéshozatalával összhangba hozzuk, éppen ezért itt három területet tudnék megjelölni: a minősített többségi szavazással összefüggő kérdéseket; az államháztartási egyensúly fenntartásával összefüggésben nagyon fontos, hogy az Eurostat a népesség-előrejelzések alapján szokta elvégezni ezt a kérdést; illetőleg a fenntartható fejlődés stratégiájának a megalkotását.
Röviden szeretném tisztelettel figyelmükbe ajánlani a törvényjavaslat 1. §-át, amely pontosítja, illetőleg módosítja a statisztika feladatát és célját. Fontos, hogy kiemeljem ebből, hogy valósághűnek kell lennie a statisztikának, tárgyilagos képet kell adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek részére, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára. A cél elérése érdekében a törvény az adatok statisztikai módszerekkel történő felvételével, feldolgozásával, tárolásával, átadásával, átvételével, elemzésével, szolgáltatásával, közlésével, valamint a közzététellel kapcsolatos közhatalmi és egyéb tevékenységet szabályozza.
Úgy ítélem meg - és vitába szállnék képviselőtársammal, Lamperth Mónikával -, hogy fontos a közhatalmi szerep erősítése. Ez az intézmény, a KSH, a Központi Statisztikai Hivatal az államszervezetnek egy fontos eleme volt, amikor a Belügyminisztérium hatókörében működött egy ügyosztályként - ez az 1800-as évekre volt jellemző. Azt gondolom, jelen szakaszában a gazdaságunk tervezésének, illetőleg a társadalomstratégia megalkotásának át kell gondoljuk a szerepét.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és remélem, hogy képviselőtársaim támogatják majd a módosító javaslat elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy ésszerű módosító javaslatot terjesztünk a tisztelt Ház elé. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek célja a perbe történő beavatkozás általános szabályainak szigorítása, ezzel is elősegítendő az ésszerű időn belül történő lefolytatását a pereknek, és fokozottan biztosítani szeretnénk a peres felek érdekeinek védelmét.
A beavatkozás jogintézményének célja az azonos érdekű fél perben történő támogatása, pernyertességének elősegítése, ugyanakkor a beavatkozót nem saját jogon, hanem a támogatott fél jogán keresztül, ahhoz kapcsolódóan illetik meg az általa gyakorolható perbeli jogok és terhelik a kötelezettségek. Ezt támasztja alá az is, hogy a beavatkozót, a speciális önálló beavatkozás jogintézményének kivételével, a félhez képest többletjogosultságok nem illetik meg, és a cselekményei nem lehetnek ellentétesek az általa támogatott fél cselekményeivel.
A gyakorlati tapasztalatok sajnos ugyanakkor azt mutatják, azt mutatták, hogy a beavatkozás eddigi szabályozása a jogalkotó szándékával ellentétes joghatást váltott ki, mivel a jogintézményre vonatkozó eddigi rendelkezések alapvetően a rendeltetésellenes, visszaélésszerű joggyakorlatot vagy joggyakorlást segítették elő. Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat biztosítja annak a lehetőségét, hogy az eljárás ésszerű időben történő befejezését és az alapvető érdekek védelmét szolgálja.
A javaslat növeli a jogbiztonságot a peres eljárások során azáltal, hogy a visszaélésre is lehetőséget adó szabályozást szigorítja. Ugyanakkor a beavatkozás elutasítása tekintetében fennálló jogorvoslati hiányok miatt a beavatkozó érdekei nem sérülnek, mert hiszen önállóan is perelhet, és így nyilvánvalóan az ő fennálló jogviszonyára a módosítás nem terjed ki. Ez lenne az egyik indítványunk.
A másik, amely speciális helyzetet rendez. A javaslatom szerint a fentiek mellett a munkáltató helytállási kötelessége körébe tartozó személyhez fűződő jogot sértő tevékenység és egyéb károkozás iránti perek tekintetében egyértelműsíti, hogy a perekben kik a felek, illetőleg a tanúkénti pozícióban álló bíró személyes adatainak védelmét szolgálja, illetőleg azt, hogy a bírók hogyan és miképpen hallgathatóak meg a bíróságok előtt.
Tisztelettel kérem a tisztelt parlament plénumát, képviselőtársaimat, hogy tárgyaljuk meg az általam tett előterjesztést, utána pedig támogassák szavazataikkal.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Schiffer képviselő úr felszólalása önmagát minősíti, mert ha járna az alkotmányügyi bizottságba, akkor találkozott volna ezzel a módosító javaslattal, az alaptörvény negyedik módosításhoz benyújtott részeként, tehát ily módon nem most nyújtottuk be, nem most nyújtottam be, ön a felszólalásában még citálta is azt az alkotmányügyi bizottsági ülést, ahol egyébként megtárgyaltuk, és a parlament plénuma előtt is szerepelt ez az ügy. Tehát nyilvánvalóan hetekkel ezelőtt ismertté vált a lényege ennek a módosító javaslatnak.
Azt elvitatni egy magyar országgyűlési képviselőtől, hogy javítani szándékozik egy jogszabályt, lát egyébként egy olyan társadalmi helyzetet, a polgári perek elhúzódását, és lát olyan pereket, egyébként a perek elhúzódását támogató beavatkozói magatartásokat, nyilvánvalóan fölmerül az emberben az igény, hogy előterjesszen egy ilyen módosító javaslatot.
(20.30)
Egyébként nem magyarázkodnom kell, bármikor jogunk, sőt kötelezettségünk is a parlamenti munkában részt venni, önnek pedig az alkotmányügyi bizottság munkájában részt venni. Szeretettel várjuk, nagyon jó hangulatú szakmai vitákat szoktunk folytatni, de gondolom, el van foglalva pártjának az egyébként reménytelen állapotával.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Nagyon köszönöm a lehetőséget, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvényhez benyújtott módosító indítványok kapcsán Schiffer képviselő úr vitába száll. Sajnos az a baj, hogy nem tud vitázni, mert az általa elmondottak jellemzően egyébként kinyilatkoztatások. Aki vitázik, az türelmesen meghallgatja a másik felet, és még érvel is. Egyetlen érvet nem hallottam a képviselő úrtól, hogy a benyújtott módosító indítvánnyal mi a problémája esetlegesen, illetőleg milyen jobbító szándék mutatkozik meg vagy tükröződik az általa elmondottakban. Sajnos lózungokat mond, és ahogy mondtam, kinyilatkoztatásokat.
Tisztelettel tájékoztatom a kérdésre adott válaszképpen, hogy ha ismerné a Házszabályról szóló rendelkezéseket, ez egy teljesen normál eljárásban zajló tárgyalási menetrend, sem kivételes eljárási eszközt, sem sürgősséget nem alkalmazunk. Teljes mértékben házszabályszerű, úgyhogy azt gondolom, ebben a formában folytathatjuk a vitát. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, csak nagyon röviden szeretném megválaszolni. Leggyakrabban nyilvánvalóan a felszólalók, ahogyan itt bebizonyosodott, formai kritikákat fogalmaztak meg az előterjesztéssel összefüggésben, sőt odáig mentek, hogy egy országgyűlési képviselő jogát elvitatták vagy kétségbe vonták, hogy törvénymódosító javaslatot terjesszen elő. Azt gondolom, minden országgyűlési képviselő szíve joga, hogy a jogszabályokat rendezettebbé és jobb állapotúvá tegye, így van ez a jogász végzettségű képviselővel is, aki nyilván általános érvénnyel jogi tárgyú jogszabályokat figyel és vizsgál.
Csak válaszolni szeretnék, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakciója meglehetősen jelentős számú szakértőt tud igénybe venni ahhoz, hogy a képviselői indítványokat elő tudja terjeszteni. Egyébként a képviselő úrnak válaszolva: az OBH elnök asszonyával szoktam egyeztetni, ebben a kérdésben nem egyeztettem, de egyébként szoktam egyeztetni a jogi tárgyú jogszabályokat. Semmiféle sürgősség nem mutatkozik meg ebben a kérdésben, teljesen normál menetrendben tárgyaljuk, sem kivételes eljárást, semmit nem vettünk igénybe, semmiféle hátsó szándék nincs, és visszautasítom azt, ha valaki azt feltételezi, hogy magánérdekből történik ez. Nagyon nagy számú azoknak a pereknek a száma, sőt olyan pereket ismerünk, főleg a banki hitelkárosultak ügyei és így tovább, ahol akár különös érdek mutatkozik meg annak érdekében, hogy a perek elhúzódjanak. Itt a beavatkozás jogi eszközének az igénybevételével szeretnénk vagy szerettem volna ezzel a jogszabállyal még ésszerűbbé, még gyorsabbá vagy racionalizáltabbá tenni a pereket, illetőleg az ott tárgyaltakat. Azt szeretném, ha a tisztelt parlament a módosítással a beterjesztett javaslatomat majd támogatná.
Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Harmadik alkalommal kerül elénk a polgári perrendtartásnak az általunk történő benyújtott módosítására vonatkozó indítvány. A hétfői napon én magam csatlakoztam, hiszen eredetileg én magam terjesztettem elő ezt a módosítási javaslatot.
Első alkalommal még az alaptörvény negyedik módosításához nyújtottam be módosításra vonatkozó - tehát a polgári perrendtartásról szóló törvényhez - módosítási javaslatot, majd ezt követően önálló képviselői indítvány formájában terjesztettük a tisztelt plénum elé. Ennek az általános vitája a múlt hét hétfői napon megtörtént, illetőleg lezajlott. Akkor ellenzéki képviselőtársaim alapvetően három eljárásjogi kérdésben vetettek fel esetleges aggályt: egyrészt a tárgysorozatba-vétellel összefüggő kérdésben, másrészről hogy miért olyan fontos és sürgős ez a kérdés, a harmadik pedig az, hogy kikértük-e az Országos Bírósági Hivatal véleményét.
Mind a három esetben elhárítottuk az esetleges aggályokat, mind eljárásjogilag, mind a sürgősségre vonatkozóan megválaszoltuk. Ha már négy hete zajlik ennek a polgári perrendtartásról szóló módosításnak a vitája, azt gondolom, nehéz lenne azt mondani, hogy sürgősen kívánjuk elfogadtatni - ez az egyik ellenérvem. A másik pedig az, hogy nem kértünk a tisztelt plénumtól, parlamenttől kivételes sürgősségre vonatkozó, mondjuk úgy, hogy elbírálást vagy elbánást.
Nagyon röviden szeretném csak ismertetni, hiszen a múlt héten már ecseteltem ennek a módosítási indítványnak a szükségességét és fontosságát; nagyon röviden szeretném csak ismertetni. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egy nagyon stabil törvény, nyilvánvalóan a polgári törvénykönyv elfogadásával megérett az idő, megérik az idő arra, hogy egy önálló új kódex szabályozza a polgári peres eljárásról szóló normákat, de addig is fontosnak tartom, tartottuk képviselőtársammal, Vas Imrével, hogy tekintsük át egyes jogintézményeinek a problémás voltát, és így jutottunk el a beavatkozás jogintézményéhez.
A beavatkozás jogintézményének célja az azonos érdekű fél perben történő támogatása, pernyertességének elősegítése, ugyanakkor a beavatkozót nem saját jogon, hanem a támogatott fél jogán keresztül, ahhoz kapcsolódóan illetik meg az általa gyakorolható perbeli jogok és terhelik azoknak a kötelezettségei.
(15.30)
Azonban a gyakorlati tapasztalatok ugyanakkor azt mutatták - ez a bizottsági vitában is kiderült -, hogy a beavatkozás eddigi szabályozása a jogalkotó szándékával az eljárás segítése, ugyanis ez ellentétes joghatást váltott ki, mivel a jogintézményre vonatkozó eddigi rendelkezések alapvetően a rendeltetésellenes, visszaélésszerű joggyakorlást segítették vagy esetlegesen segítik elő.
A gyakorlati tapasztalatok azt is alátámasztották, hogy a beavatkozások meghatározó számban nem az eljárás segítésére, hanem a per elhúzására irányultak vagy irányulnak. Így számos ügyben évekig nem született meg az ítélet vagy nem születik meg az ítélet. Éppen ezért azt gondoljuk, hogy a legfontosabb cél a polgári peres eljárásoknál, hogy ésszerű időn belül gyors folyamatban történjen meg az ítélet meghozatala.
Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy a beavatkozás elutasítása és a fellebbezési jogtól való megfosztása nem akadályozza meg a perbeli felet, hogy saját jogán önálló, mondjuk úgy, hogy kereshetőségi joggal keresse meg a bíróságokat, tehát azt gondoljuk, hogy a jogérvényesítés eszközét továbbra is biztosítani tudjuk, saját jogán ugyanis védekezési jog illeti meg, ezáltal semmilyen tekintetben nem sérülnek a jogosítványai. Mi erre tettünk indítványt a képviselőtársammal.
Arra kérem tisztelettel a Házat, illetőleg képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal majd támogassák az előterjesztésünket, a módosításainkat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak nagyon röviden. Ezt az eljárási részét szeretném lezártnak tekinteni. Tehát nem sürgős ennek a kérdésnek az eldöntése, ez most már a harmadik általános vita ezzel a jogszabályi tervezettel összefüggésben.
Az eljárásjogi aggályok abban a tekintetben merülhettek fel esetlegesen, és éppen ezért tettem azt az indítványt, hogy vonjuk vissza ezeket a módosító indítványokat, amikor az alaptörvény kapcsán felmerült. Akkor egyébként az alkotmányügyi bizottság házszabályszerűnek minősítette az indítványt.
(15.50)
De volt egy ilyen felvetés, hogy házszabályszerű-e, és nem szerettem volna azt, hogy később esetlegesen egy támadás áldozatává váljon ez a Pp.-módosítás, éppen ezért vettük ki, illetőleg vontam vissza a módosítást, és önálló javaslatban hoztam. Viszont akkor egy szerencsétlen dolog történt a tárgysorozatba-vétel kapcsán, ezt is korrigáltuk, tehát most már rendes eljárási rendben, minden esetleges ellenzéki aggályt figyelembe véve tudjuk tisztán és korrekt módon a Pp.-módosítást tárgyalni.
Az az aggály is elhangzott itt az előző általános vitában, hogy az Országos Bírósági Hivatal miként és hogyan vélekedik erről a módosításról. Tisztelettel megkerestem elnök asszonyt, és ő a munkatársai véleményének bekérését követően azt mondta, hogy ez egy tiszta és korrekt, a gyakorlati tapasztalatok alapján elkészült indítvány. Azt gondolom, támogatásra érdemes.
Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak nagyon gyorsan szeretnék reagálni két percben az elhangzottakra. Ismételni szeretném csak magam: tehát nincs ilyen érdek. Ha sürgősen szerettük volna elfogadtatni, akkor sürgősséget kértünk volna, sőt kivételes sürgősségi eljárással fogadtattuk volna el. Nincs semmilyen érdek, amiért ez munkálna.
A képviselő asszony biztosan megértette, az alkotmányügyi bizottságban tárgyaltuk a tárgybeli kérdést, ott esetlegesen felmerült a házszabályszerűség kérdése mint aggály, mint akadály, egy túlterjeszkedésre vonatkozó indítvány. Ezt nem fogadta el az alkotmányügyi bizottság, tehát házszabályszerűnek minősítette. De minden vitát megelőzendő, én mégis, mint a módosító javaslat benyújtója, azt gondolom, az ellenzék igényét méltánylandó, visszavontam, és egy önálló törvényjavaslatban terjesztettem elő Vas Imre képviselőtársammal együtt. Tehát Vas Imre képviselőtársam csatlakozott az én módosítási javaslatomhoz önálló képviselői indítvány formájában. Adott esetben szükséges, hogy a képviselők segítsék egymás munkáját, mert adott esetben közfeladataik miatt akadályoztatva vannak. Egyébként most is akadályoztatva van a képviselő úr, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének ülésén van.
Nem elegáns az, ahogyan viselkedik Schiffer képviselő úr, hogy számon kéri egy-egy képviselőn, hogy éppen hol tartózkodik. Az előterjesztő jelen van a Házban. Arra kérem önt tisztelettel, a módosítási javaslatról beszéljen, hogy el tudja-e fogadni, avagy nem tudja. Arról beszéljen, hogyan és miként kellene a hatálybalépést eszközölni. Az ön módosítási javaslata egyébként nem vonatkozik arra, hogy a beavatkozást a törvény hatálybalépését követően vagy azt megelőzően kelljen figyelembe venni. Ön hatályában fenntartja, hogy a beavatkozásokra vonatkozóan ez a törvény hatálybalépését követő bejelentett beavatkozásokra kell hogy kiterjedjen. Azt gondolom, ez egy méltányolható érdek, és örülök, hogy ön is támogatja.
Nagyon szépen köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívánok élni a rendelkezésre álló időkerettel, nagyon röviden foglalnám össze. Köszönöm szépen képviselőtársaimnak az értékes gondolatokat, hozzászólásokat. Nagyon örülök, hogy a végén Staudt képviselő úr is érdemében foglalkozott magával a jogszabály-módosítási javaslatunkkal, így a munkavállalókra vonatkozó rendelkezést is, illetőleg a 8. §-t is jó szabályozásnak ítélte. Egyébként ez egy jogkiterjesztés ebből a szempontból. És úgy gondolom, hogy a bírákra vonatkozó rendelkezéseket is itt volt az ideje pontosítani, szabályozni, ők is csak a magyar társadalom részei, és adott esetben fölmerülhet velük szemben olyan eljárási jogi elem, amit mindenképpen le kellett reagálnunk.
Azonban sajnálom, hogy voltak képviselőtársaim, akik megrekedtek, leragadtak az eljárásjogi szabályoknál. Hűen és plasztikusan igazoltuk, hogy semmiféle sürgősségi indok itt föl nem került. Már negyedik hete tárgyaljuk egyébként ezt az indítványt, és nyilvánvalóan megérett az idő arra, hogy a részletes vitában is kifejthessük véleményünket, figyelemmel arra, hogy úgy látom, módosító javaslatok érkeztek. Ezeket megfontoljuk, áttekintjük, és remélem, hogy egy nagyon jó törvénymódosítást fogunk itt a parlamentben elfogadni.
Nagyon szépen köszönöm a támogatásukat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy azzal mindannyian egyetértettünk, illetőleg egyetérthettünk itt az elmúlt napok vitái során, hogy a perek ésszerű időn belül történő lezárása, illetőleg befejezése egy elfogadott cél és egy elfogadott szándék.
Azt gondolom, Staudt képviselő úrnak a 2. ajánlási ponthoz tett észrevételét nem tudjuk elfogadni, mert hiszen pont a lényegét venné ki a módosítási indítványunknak, tehát olyan, mintha meg se kezdtük volna ezt a munkát.
Nagyon fontos felhívnom a figyelmet ebben a körben arra, hogy a beavatkozó önálló kereshetőségi jogát, önálló perhez való jogát ez nem érinti, teljesen természetes. Azonban azt láttuk, látjuk a gyakorlatban, és ez helytálló, hiszen az OBH maga is ezt alátámasztotta, sőt a kormány is támogatólag lépett fel, hogy fontos ennek a jogintézménynek az újragondolása, illetőleg specifikálása. Abban az esetben, ha a bíróság elutasítja a beavatkozást, jogerőssé válik az elutasító végzéssel a határozat. Ezt követően rendkívüli perorvoslattal élhet, illetőleg önállóan akár kereshetőségi jogával élve perre viheti az ügyet. Én nem gondolom, hogy ez különösebben problémát okozna. Ez egyben válasz is Gyüre Csaba képviselőtársam felvetésére, miszerint ez alkotmányos jogot érint, hogy a beavatkozás jogintézményét esetleg mi módosításunkkal érintenénk.
Több olyan jogterület, jogintézmény van a polgári perrendtartás jelenleg hatályos szabályai között, ahol fellebbezési joggal nem élhet, természetesen rendkívüli perorvoslattal igen. Úgyhogy nagyon szépen köszönjük egyébként az értékes észrevételeket, és remélem, hogy a parlament támogatni fogja az indítványokat.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)
DR. PAPCSÁK FERENC, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel tájékoztatom az Országgyűlést, hogy az alkotmányügyi bizottság 2013. szeptember 9-én megtárgyalta a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat előadója, dr. Magyariné dr. Nagy Edit szóbeli kiegészítésében lényegében az államtitkár úrral egyező gondolatokat fogalmazott meg, amely szerint az alaptörvény rögzíti, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok kötelesek segíteni azzal, hogy törekedjenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára megfelelő szállást biztosítani.
A törvény, helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelme érdekében a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.
A vitában több képviselő szólalt fel, dr. Schiffer András képviselőtársam kezdeményezte, hogy A Város Mindenkié társadalmi szervezet, csoport is hozzászólhasson. Ennek az alkotmányügyi bizottság lehetőséget biztosított, Balog Gyula úr elmondhatta a véleményét az alkotmányügyi bizottságban; majd a képviselői hozzászólásokra került sor, amelynek során egy kisebb vita alakult ki; a kisebbségi véleményt majd Schiffer András ismerteti.
Én magam egy kérdést intéztem a megjelent államtitkárhoz, amely szerint fontosnak tartjuk, hogy a város több pontján, illetőleg az országban is több településen úgynevezett illegális kereskedelmi tevékenységet folytató személyek jelentek meg nagy tömegben, így a zuglói önkormányzat területén, a Városligetben, az Örs vezér terén és környékén, valamint az Erzsébet királyné úti aluljáróban, de több képviselőtársam jelezte már, hogy ez más településeken is elharapódzott jelenség.
A benyújtott jogszabály ezt nem tartalmazta, illetőleg ennek a szankcionálását nem tartalmazta, erre figyelemmel már ott, a bizottsági ülésen jeleztük, hogy módosító indítványt fogunk előterjeszteni. Miután a kereskedelmi törvény nincs megnyitva, éppen ezért csak a rendészeti bizottság tehette ezt meg. Úgy tudom, hogy a délelőtt folyamán a rendészeti bizottság tárgyalta, és a módosításra vonatkozó kezdeményezésünket előterjesztette.
Egyetlen vitapont merült még fel, amely szerint a fővárosban csak a Fővárosi Önkormányzat lenne vagy lett volna jogosult azt a zónát, amely tilalmazott, kijelölni. Erre vonatkozóan a fővárosi polgármesterekkel, képviselőtársaimmal a ma délelőtti időszakban benyújtottunk egy módosító javaslatot, hogy csak a helyi önkormányzatok, hiszen a Fővárosi Önkormányzat is helyi önkormányzatnak minősül a jog értelmében, illetőleg a kerületi önkormányzatok ne legyenek ettől a joguktól megfosztva.
Tisztelettel tájékoztatom önöket arról, hogy az alkotmányügyi bizottság többsége, 18 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal, illetőleg 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a jogszabályt.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt kúriai Elnök Úr! Kedves Elnökhelyettes Úr! Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 28. § (4) bekezdése alapján az alkotmányügyi bizottság benyújtotta önálló indítványát, a Kúria 2012. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében benyújtott beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot, amelyet a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakciója a támogatásáról biztosít.
Az előttünk fekvő elnöki beszámoló egy bizonyos fokú lezárása az elmúlt évek vitájának. Nem volt az kérdés előttünk, tisztelt képviselőtársaim, hogy a 2011-ben megkezdett és befejezett igazságszolgáltatási, igazságügyi reform lényegében kontinuus az 1997-es, az úgynevezett Országos Igazságszolgáltatási Tanács felállításával összefüggő igazságügyi reformmal. Akkor egy más modellt kerestek az országgyűlési képviselők, mi pedig úgy döntöttünk, hogy kettéválasztjuk a bírói, az igazságszolgáltatási önálló hatalmi ág úgynevezett igazgatási tevékenységét, másrészről pedig a szakmai szervet, illetőleg a bírói munkaszervezetet is egy önálló részben alakítjuk át a Kúria fennhatósága alá.
(9.30)
Nyilvánvalóan ez ünnep is egyben az igazságügyben dolgozók számára is, hiszen 2012. január 1-jétől Kúriának nevezik a Legfelsőbb Bíróságot. Azt gondolom, ezzel is a hagyományainkhoz visszatértünk.
Nagyon kiérlelt vita volt egyébként ez az igazságügyi reformmal kapcsolatos parlamenti vita. A képviselőtársaim emlékeznek, mondhatom, hogy éles, még az Európai Unió különböző szervezeteit is megjárt vita volt, de ezen kiérlelt vita után számomra már-már meglepetés, hogy ahhoz képest, amilyen éles volt akkor a vita, ma igazából a képviselők körében, így az alkotmányügyi bizottságban helyet foglaló képviselők körében sincs már problémafelvetés. Azt gondolom, szakmailag akkor is indokolt volt és most is a jogegységgel összefüggő tevékenység, illetőleg az önkormányzati rendeletek fölötti normakontroll körében indokolt lépés volt a Kúria felállítása. Nagyon fontos, hogy az elnök urat idézzem: a Kúria feladata, hogy valamennyi bíróságon igazságos és megnyugtató határozatok szülessenek. Nyilvánvaló, hogy ezen a területen még sokat kell dolgozni.
A Kúria feladatai körében már több képviselő úr is elmondta, Vejkey képviselőtársam is, hogy a Kúriának döntési jogosítványa van az önkormányzati rendelet alaptörvényen kívüli, más magasabb szintű jogszabállyal összeütközésben történő felülvizsgálatában, illetőleg dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. Ez egy fontos jogintézmény, figyelemmel arra, hogy 2010-ig az úgynevezett közigazgatási hivatalok nem működtek, ez egyfajta mulasztás volt az akkori kormányzó erők részéről. 2010-től felállításra kerültek a kormányhivatalok, és annak a 3200 önkormányzatnak a számára, amely számtalan döntést, rendeletet, határozatot hoz, nyilvánvalóan egyfajta jogi kontrollt kell biztosítani.
Korábban az Alkotmánybíróság körébe tartozott ezen döntések, rendeletek, határozatok felülvizsgálata, de a leterheltségre figyelemmel a Kúria hatáskörébe került. Azonban megnyugtató látni - bár az elnök úr kifejtette gondolatai körében -, hogy egy aktívabb, mondjuk úgy, benyújtási időszak indult meg, de az egyéves tapasztalat azt mutatja, hogy összesen 44 ügyben kellett döntést hoznia. Azt gondolom, ahhoz képest, hogy 3200 önkormányzat több ezer rendeletével, illetőleg határozatával, döntésével foglalkozna a felállított tanács, ez egy elenyésző szám.
Amit szeretnék még kiemelni, hogy élénk vitát folytattunk itt a parlamentben is az ügyek áthelyezésével összefüggő, 14/2012. számú, augusztus 23. napjától hatályos elnöki utasítással felállított tanács kérdésében, miszerint az OBH elnökének a bíróságok kijelölésére vonatkozóan döntése van, amely ellen fellebbezés nyújtható be. Itt is felállításra került a Kúrián egy tanács, és itt is azt látom, hogy önmagában véve ez sem egy általánosan alkalmazott döntési - mondjuk úgy, hogy - helyzet, hiszen csak néhány esetben történt bíróság kijelölése az ügyekben, jellemzően büntetőbíróságokról van szó. Az ellenük benyújtott fellebbezést négy ügyben tárgyalta a Kúria tanácsa, és mind a négy ügyben, ami megint csak elenyésző, az OBH elnökének határozatát helybenhagyta a Kúria tanácsa.
Fontosnak tartok még megemlíteni két nagy jogágat, a büntető törvénykönyvet, illetőleg a már hatályba lépett büntető törvénykönyvvel kapcsolatos jogegységi tevékenységet. Nyilvánvaló, hogy itt még nagyon sok feladata, dolga van a Kúriának, ez a munka elkezdődött, azonban itt van még a majd hatályba lépő polgári törvénykönyvnek a jogegységgel történő, mondjuk úgy, hogy észrevételezése. Örömmel töltött el, hogy az új polgári törvénykönyv előkészítésében a kollégium részt vett, és azt gondolom, hogy egy példa nélkül álló jogi szakmai munkát követően mindenki számára tiszta, világos polgári törvénykönyv lép hatályba, és a jogegység is ezt a legmesszebbmenőkig le fogja majd képezni, illetőleg követni fogja.
Röviden szeretném tisztelettel megköszönni a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakciója nevében a Kúria, az elnök úr és munkatársainak a munkáját. További sikeres tevékenységet kívánok. Remélem, hogy az Országgyűlés elfogadja majd a határozati javaslatunkat.
Köszönöm szépen, és kérem, hogy támogassák majd. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az előterjesztés, amely a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szól, a felelősségről és a közösségről is szól egyben. Három éve vagyok Zugló polgármestere, és az elmúlt három évben igyekeztünk mindazt a mulasztást, azt a 60 évet, illetőleg a rendszerváltozás óta eltelt 20 évet pótolni akár a közösségépítés, akár a közösségi terek építése területén, amely sajnos elmaradt, illetőleg elmulasztottak az elmúlt években.
A mai napon adtuk át a Bosnyák tér második ütemét, a befejezett ütemét, és nagyon büszke vagyok arra, hogy itt van előttünk a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló indítvány, amelyet remélem, hogy a képviselőtársaim támogatni fognak.
Kicsit visszamennék az időben. A Városliget egy szakrális helye a magyar nemzetnek, hiszen a rákosmezei országgyűléseknek is a színtere volt, általában vadászatra használták, illetőleg a Pest város melletti legelőként használták ezt a területet. Mintegy 260 éve került Pest város közösségének a tulajdonába, és látható, hogy nagyon sok minden történt, hiszen 1810-1813 között Európa kontinensi részének az első épített közparkjaként kapta meg a funkcióját. És mondhatom azt, hogy a 200 éves tér, amely 200 éve nyerte le a közparki funkciót, két alkalommal lett rendezett formában rendbe téve, és mind a két alkalommal a magyar állam, a magyar nemzet közösségének a forrásaiból.
Első alkalommal, éppen ahogy említettem, még 200 évvel ezelőtt József nádor volt, aki indukálta a városépítészeti bizottság felállítását - nem ezen a néven működött -, akkor kezdődött el a megépítése, majd rá majdnem száz évre, 1890-ben döntöttek úgy, hogy a millenniumi ünnepségekre megújítják ezt a területet, és akkor kapta meg lényegében a mai jellegét ez a terület.
Minden alkalommal, amikor nagy átalakításra került sor, ez a két alkalom is, és azóta éppen száz év telt el, minden alkalommal az államnak kellett beavatkozni. És miért is volt ez indokolt? Azért volt indokolt, mert sem a területi önkormányzatnak, hogy így fogalmazzak, tehát sem Pest városának akkor, sem az akkori környékbeli önkormányzatnak nem volt meg a megfelelő forrása. Mint ahogy ma sincs meg a forrása, sem a zuglói önkormányzat nem rendelkezik akkora pénzeszközökkel, de a főváros sem rendelkezik akkora pénzeszközökkel, hogy mintegy 100-150 milliárd forintot tudjon allokálni a fejlesztésekre. Azonban nagyon fontos a fejlesztés, és nagyon fontos a közösség építéséhez - mint ahogy mondtam - a közösségi tereknek a kialakítása.
Nézzük meg, hogy milyen állapotú ez a tér ma, illetőleg ez a környezet. Látható, hogy néhány héttel ezelőtt a parlamentünk tárgyalta a szabálysértési törvény módosítását, amellyel az életvitelszerű, közterületen való tartózkodást tilalmazzuk, illetőleg az illegális árusítást fel kívántuk számolni. Ennek egyik, mondhatom, hogy területe a Városliget volt, ahol ezt fel kellett hogy számoljuk. Nagyon nagyok az aszfaltterületek, illetőleg az aszfaltozott területeknek a nagysága, mondhatom, hogy közösségi folyosóként használták az elmúlt 20-30 évben a Városliget területét. A '70-es, illetőleg a '60-as években döntött akkor az építész szakma úgy, hogy a Kelet-Magyarország irányába terjedő, az M3-as autópálya megépítésével lényegében egy fővárosi közforgalmú utat átvezetnek az ország egyik legszebb közparkján. Tehát a Kós Károly sétány közlekedési folyosóként működik mind a mai napig. P+R parkolóként használják a város környéki lakók, hiszen nem tudnak máshol megállni, miközben 160 hektárnyi terület, a Rákosrendező állomás hosszú évtizedek óta rendelkezésre állhatna ahhoz, hogy P+R parkolót építhettek volna az előző városvezetők, illetőleg elgondolkodhattak volna rajta az ország vezetői is, hogy építsenek egy parkolót.
És mondjuk ki: sajnos nagyon rossz állapotú a Hősök tere is. Hiszen a Hősök tere ugyan a külföldi turisták által szépnek látott, de ha megnézzük jól a tér burkolatát, rettenetesen elhanyagolt állapotúnak mutatkozik. Tehát még egyszer: Zuglónak nincs erre forrása, a fővárosnak sincs erre forrása, azonban már elindult egyfajta hisztériakeltés ebben a kérdésben, félrevezetik az embereket és félretájékoztatják.
(13.50)
Nézzük meg, hogy mi történt a félretájékoztatók által! 60 éve nem tettek ezért a Városligetért igazából semmit, elhanyagolt épületek sora mind a mai napig ott van a Ligeten belül. Lerombolták a park egy jó részét, felvonulási utat vagy felvonulási teret építettek, felvonulási térnek alakították át a tér egy részét - most a kommunistákról beszélek egyébként -, bódévárost építettek a Ligetben, tehát látható, hogy egyszerűen olyan szinten elhanyagolt bódéváros alakult ki az Állatkerti körút mentén, amely méltatlan, illetőleg nem méltó Budapesthez. Leromboltak egy nagyon szép templomot, a Regnum Marianumot, amely pótolhatatlan értéket képviselt.
Nézzük meg a jogszabályt! Miről szól ez a törvényjavaslat? A törvényjavaslatunk egyfajta jogi keretet, szerkezeti és szervezeti keretet biztosít a ciklusokon átnyúló, tehát a több évre, mondhatom, hogy másfél évtizedre kiterjedő fejlesztésekre és építési beruházások megvalósítására. Szeretnénk, ha a közeljövőben középtávon már kiemelt állami beruházásnak minősülő formában megvalósulna a múzeumi negyed. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy egy helyen valósuljon ez meg, és mint zuglói polgármester nagyon büszke lennék arra, hogy ez éppen Zuglóban valósulna meg.
Jogi szempontból a törvényjavaslat nem érinti a főváros tulajdonjogát, és nem érinti a zuglói önkormányzat tulajdonjogát sem, azonban a törvény erejénél fogva vagyonkezelést állapít meg, vagyonkezelői jogot alapít a magyar állam részére és a magyar állam által felállított munkaszervezet részére. Ez a vagyonkezelő lenne majd hivatott elvégezni a feladatokat.
Fontosnak tartjuk azt, hogy a vagyonkezelő által az ingatlanra felépített építményeknek a tulajdonjoga, mondhatom, hogy tartós állami tulajdonba kerüljön, azaz százszázalékos állami tulajdonba, a kizárólagos vagyoni körben hosszú-hosszú évtizedekre gazdagítsa majd az országot. Nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy a beruházások közérdekű célú fejlesztésnek minősülnek.
Amit szeretnék még kiemelni, hogy a Városliget ingatlanterületén csupán kulturális, közösségi, oktatási-nevelési, sport- és szabadidő, hitéleti, turisztikai, kiskereskedelmi, közlekedési, biztonsági és vendéglátó funkciójú és rendeltetésű területeket építhetnének meg. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a főváros önkormányzata felhatalmazást kap, hogy a következő fél évben erre a területre a mondhatjuk, hogy speciális építési szabályokat alakítsa ki, amelyek ennek a területnek a jövőbeli fejlesztését, illetőleg a feladatokat meghatározzák, hiszen ez egy kiemelt területe egyébként is az országnak, ily módon pedig egy kiemelt státushoz a Fővárosi Önkormányzatnak rendelet formájában kell az építési szabályzatot megalapítani, illetőleg megállapítania.
Benyújtott egy képviselőtársam egy módosító javaslatot, amelyet egyeztettem vele. Fontosnak tartom, hogy a Városliget ingatlanterületén a zöldfelületek a 2013. december 31-ei állapotnak megfelelően rögzítésre kerüljenek, illetőleg csak ennél nagyobb zöldfelületek kerüljenek meghatározásra, ami azt jelenti, hogy nem csökken a zöldfelületek aránya, amennyiben a képviselők itt majd ezt elfogadják és támogatják. Én a magam részéről támogatom.
Köszönöm szépen, elnök úr. Ennyit szerettem volna indításképpen elmondani. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem terveztem, hogy kétpercesben is hozzászóljak, csak úgy látom, hogy nagy indulatokat váltott ki ez a törvényjavaslat, de nem ez a célja. Ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy tiszta, rendezett és átlátható keretek között oldjuk meg azokat az előkészítő tevékenységeket, amelyek egy ekkora beruházásnál indokoltak. Olyan szervezeti és jogi keretet kell szabni, amely biztonságosan célhoz juttatja az államot, azaz megújul, rendbe lesz téve a Városliget. Ki az ebben a teremben, aki elvitatja azt, hogy Magyarország egyik legfontosabb közterületéről van szó, az egyik legfontosabb közparkjáról van szó?
Azt gondolom, ezt senki el nem vitatja, hogy a Hősök tere, amilyen állapotban van, nem méltó egy ilyen országhoz. (Dr. Józsa István: Vagy az ország hozzá!) Rettenetes állapotban van. Azt gondolom, hogy rendbe kell tenni, mint zuglói polgármester, engedje meg képviselő úr, Pál Tibor, hogy azt mondjam, rendbe kell tenni. A magyar állam tulajdonában van. Azt gondolom, a Városligetet is rendbe kell tenni, és a Városliget alapvetően a főváros tulajdonában van. A főváros gondja a Városliget fenntartása és rendbetétele, és a fővárosnak viszont a teljes megújuláshoz nincsenek meg a forrásai. Azokkal a forrásokkal - és nem azért, mert rossz a főpolgármester vagy jó, vagy a korábbi rossz volt vagy jó volt, hanem mert nem rendelkezik olyan szintű forrásokkal.
Azt szeretném indukálni itt a tisztelt képviselőtársaknál, hogy segítsék azt a munkát, hogy a Városliget átlépjen a XX. század szlömös, 60-as évekbéli lepukkant állapotából egy elegáns, tiszta, rendezett formájú világba, a XXI. század közparkját alakítsuk ki együtt, ebben kérem a támogatásukat. Semmilyen hátsó szándék, semmilyen, nem tudom (Babák Mihály: Mutyi! - Az elnök csenget.), mutyi nem vezérel bennünket ebben. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Szeretnénk rendezett, tiszta közállapotokat.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Mindenképpen reagálnom kell. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Józsa képviselő úr, nem gondoltam, hogy ilyen mélyen vagyunk szellemi szint tekintetében. A 7. § (2) bekezdését kérem... (Dr. Józsa István: Harmadik!) Még egyszer: a 7. § (2) bekezdése után érkezik az, amit ön olvasott fel. Egy törvényjavaslatot teljes egészében, összefüggésében, majd részleteiben is értelmezni kell. Ön fogta, kiragadott belőle egy bekezdést, és ezt itt világgá hinti.
Miért nem olvassa el a (2) bekezdést? (Dr. Józsa István: Olvastam azt is!) A (2) bekezdés úgy szól, tisztelt képviselőtársam, hogy felhatalmazást kap Budapest Főváros Önkormányzata, hogy 2014. június 30-áig a városligeti ingatlan területére rendelet formájában... (Dr. Józsa István: Amiben semmit nem vesz figyelembe! - Az elnök csenget.) ...rendelet formájában, kerületi, urambocsá! területi építési szabályzatot állapítson meg. Egy kiemelt, speciális területre állapítson meg egy építési szabályzatot. Ez az első, ez a fő attribútum, hogy állapítsa meg a szabályzatot, hogy mit fog ott csinálni. (Dr. Józsa István: Mindentől függetlenül!)
Ezután már az jön, amit ön mond. (Dr. Józsa István: Mindentől függetlenül!) Így van, mert kiemeli, speciálissá válik, tehát... (Dr. Józsa István: Mutyi! - Az elnök csenget.) Ne haragudjon! Azt gondoltam (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Beteg vagy!), hogy a Városliget megújításával...
ELNÖK: Tisztelettel kérem önt, legyen szíves végighallgatni a képviselő urat! Figyelmeztetem.
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Azt gondolom, hogy a Városliget megújításával összefüggő törvényjavaslat messze-messze több türelmet, tiszteletet, és azt gondolom, hogy sokkal több békét érdemel. Budapest fővárosa és valamennyi polgára, így Zugló polgárai is egyébként messze-messze sokkal több tiszteletet érdemelnek, és megérdemelnék azokat a tiszta, rendezett közállapotokat, amelyeket mi Zuglóban igyekszünk a számukra megteremteni.
Önök semmi mást nem hagytak itt 20 éves regnálásuk alatt, a Demszky-Horváth-éra alatt, csak mocskot, szennyet (Dr. Józsa István: Mese!), piszkot. Mi rendbe tesszük ezt a várost (Dr. Józsa István: Zsebre teszik!), és nem adjuk fel egyébként Budapestet, szeretnénk a választásokat megnyerni jövőre, az önkormányzatit is.
Köszönöm szépen. (Kontur Pál: Magadból indulsz ki! - Taps a Fidesz soraiban.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót. Nyilvánvalóan vannak olyan elképzelések, megvalósíthatósági tanulmányok, amelyek a Városligetre születtek. Ez így van egyébként már kétszáz év óta, tehát folyamatosan gondolkodik a városvezetés, Tarlós István is, a zuglói önkormányzat is és a magyar állam is, hogy hogyan és miként újítsa meg a közterületeit.
(14.40)
Kifejezetten a zuglói önkormányzatot tudom önnek példaként említeni, legalább negyven elkészített terve van a zuglói önkormányzatnak az 1990-es évek közepéről, csak forráshiány miatt nem valósultak meg akkor azok a fejlesztések. Így a Városligetre is számos elképzelés van, egyébként erre akár tervpályázat, ötletpályázat is volt kiírva, foglalkozik vele a Magyar Urbanisztikai Társaság, és így tovább. Tehát teljesen természetes, hogy a Városliget kapcsán az építészszakma, a civil szervezetek és mindenki gondolkodik. Sőt megfordítom, az önkormányzatoknak nemcsak joga, hanem kötelezettsége is egyébként tervezni, álmodni, elkészíteni akár előterjesztéseket, elképzeléseket.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel arra kérném minden képviselőtársamat, hogy az előterjesztéshez szóljanak hozzá, és nagyon-nagyon... Éppen Szabó Rebekát szerettem volna megszólítani, hogy örülnék, hogyha mint zuglói polgár, ehhez az előterjesztéshez módosító javaslatot tenne. Két és fél évvel ezelőtt tisztelettel meghívtam az irodámba - nézze el, hogy mint közszereplő, ezzel most visszaélek -, akkor még a Lehet Más a Politika színeiben politizált, akkor arra kértem önt, mint zuglói polgárt, hogy keresse a polgármesterét, és indítványaival javítsa a munkánkat. Azóta csak vidéken látom önt feltűnni. Szerintem mindenki jobban jár, ha Zuglóban fejti ki a tevékenységét.
Köszönöm szépen. (Dr. Gruber Attila tapsol.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Megszólíttattam képviselő asszony által. Tisztelettel tájékoztatom, hogy a Regnum Marianum jogutód temploma a Zoborhegy téren van, ez Zuglóban van Hajnal atya plébános felügyelete és munkássága mellett. (Hegedűs Lorántné: Nem jogutód kell, azt kell odaépíteni...) Tehát jogutód plébániatemplom. Többször fölvetettük az elmúlt három évben, hogy szeretnénk a Városligetben méltó emléket állítani, állíttatni ennek a plébániatemplomnak, illetőleg van egy olyan elképzelés is, van erre egy alapítvány, amely szeretné ezt újjáépíteni, újjáépíttetni. Én támogatom az ő munkájukat, de természetesen a Magyar Katolikus Egyház nélkül ez nem fog tudni megtörténni, hiszen a Magyar Katolikus Egyház az ügy ura ebben a kérdésben. Viszont az az elképzeléseink között szerepel - tisztelt elnök úr, ha ennyit még engednek a számomra -, hogy a volt plébániatemplom megmaradt altemplomi részét megfelelő formában rendbe tegyük, és megfelelő emléket állítsunk az egyébként a kommunisták által lerombolt templomnak.
Viszont nagyszerű lehetőséget biztosít a beruházásra, így a múzeumi negyed kialakítására az a Felvonulási tér, ahol parádéztak a kommunisták 40 évig. Most turisták fognak sétálgatni, megújult és felfrissült állapotban múzeumok fognak épülni, szerintem ez nagyon fontos.
Fölteszem azt a költői kérdést: ki az a budapesti városlakó, magyar honpolgár, aki azt mondja, hogy nem kell felújítani a Városligetet, nekünk nem kell múzeum, nekünk nem kell kultúra, nekünk nem kell rendezett közterület? Nem is értem egyébként ezt a vitát. Nem is értem egyébként Józsa bekiabáló József... Nem tudom, mi a keresztneved. (Közbeszólás: István.) István. (Dr. Józsa István: Nem tudod? Szégyen!) Direkt elfelejtem egyébként. (Közbeszólások. - Az elnök csenget.) Nem is értem a hozzáállását a képviselőtársaimnak.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Nagyon szeretném, ha rögzítenénk egy tényt: ennek a környéknek, a Városligetnek, az Ajtósi Dürer sornak és ennek a résznek van egy megválasztott országgyűlési képviselője az én személyemben. Egyéni országgyűlési képviselőként ne tessék már elvitatni tőlem azt, képviselő asszony, hogy önálló képviselői indítvány benyújtásának jogával éljek. Azt gondolom, jogom van hozzá. Szeretném azt, ha ez a területrész megújulna, és valóban - még egyszer rögzített formában, hogy megértsék - a XXI. századot éljük már 13 éve.
De azok az állapotok a '70-es éveket tükrözik: azok a bódék, azok a lepukkant épületek, az az aszfalttenger. Ezt rendbe kell tenni. Ennek találtam ki a jogi szervezeti kereteit, amely beruházás kiemelt állami beruházássá történő minősítését javaslom, amely beruházás kiemelt állami beruházási státusa azt eredményezi, hogy erre egy szervezetrendszert kell felállítani, a Nemzeti Vagyonkezelő rendszerében felállításra kerül egy munkaszervezet részvénytársaság formájában, amely százszázalékos állami tulajdonú. A megépített építmények százszázalékos állami tulajdonba fognak kerülni. A jogcíme a vagyonkezelés, nagyon egyszerű: vagyonkezelés.
A zuglói önkormányzat résztulajdonát - egészen csekély tulajdona van a Városligetben - nem érinti. Ennek a területnek a felelőse a Fővárosi Önkormányzat, tehát a Fővárosi Önkormányzatnak kell fenntartani, karbantartani. Láthatóan egyébként nagyon sok minden történt az elmúlt 3 évben, de ekkora összegű beruházásra nem képes a Fővárosi Önkormányzat sem. Azt gondolom, hogy kiemelt állami feladatként ezt a kérdést tisztességgel meg kell és meg is lehet oldani.
A Regnum Marianumra - nyolc másodperces - azt mondtam, hogy a magyar katolikus egyház nélkül ez a templom újjá nem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) építhető. A jogutód temploma pedig most is létezik. Szeretném, ha újjáépíthető lenne.
ELNÖK: Képviselő úr!
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen.
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelettel, a képviselő asszony által elmondottakra reagálnék rendkívül röviden. Ön egy sajtótájékoztatót tartott egy nőverő férfival a megújult Bosnyák téren, amely éppen a zuglói önkormányzatnak köszönhetően zöldült ki, rendeződött. Olyan teret biztosítottunk a demokrácia gyakorlásának színteréül, amit egyébként mindenhol példaként szeretnék állítani.
Amivel vádol minket, engem, éppen pont azt tesszük, több zöldterületet építünk, így például Zuglóban példa nélkül álló módon már több mint kétezer esetben fordult elő a "Virágzó Zugló" programban, hogy megújítjuk a közterületet az épületek előtti részen. Nagyon szeretném önnek elmondani, folytatjuk a bódék lebontásával összefüggő akciót, és rendezett közterületté, zöldfelületté alakítjuk át. Legutóbb például a Thököly út és a Róna út kereszteződésében lebontottunk egy elhagyott bódét, ahol hajléktalanszálló működött. Ezenkívül az Örs vezér terén most fogjuk lebontani a bódék egy részét, mert fontosnak tartjuk, hogy zöldfelületek alakuljanak ki. Ugyancsak példa nélkül áll Budapesten az a kezdeményezésünk, hogy közösségi kertet hozunk létre a lakótelepen élő emberek számára.
Viszont a fővárosiak számára és minden magyar polgár számára egy kiemelt zöldfelületen szeretnénk a Városligetet rendbe tenni. Ezt a szándékot, kérem, tisztelje, nagyon szeretném, ha megújulna. Mint a körzet egyéni országgyűlési képviselője, fontosnak tartom, hogy rendezett, tiszta állapotok uralkodjanak ott is. De ha a 3. § (4) bekezdését elolvassa, akkor abban pontosan le van írva, hogy az építtetőnek milyen kötelezettségei vannak, illetőleg mit kell tennie. Kérem, forgassa a törvényjavaslatot, és akkor minden kérdésére megtalálja a választ.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, csak nagyon röviden szeretnék válaszolni. Nem gondoltam volna, hogy ilyen élénk vita fog kialakulni a Városliget fejlesztésével és megújításával összefüggésben. Több képviselőtársam egészen impulzív módon állt a gondolatai megfogalmazásához. Én ennek inkább örülök, mint a rosszallásomat fejezném ki, annál is inkább, mert hiszen úgy látszik, valóban fontos témát tárgyaltunk, nagyon sokan szóltak hozzá, és fontosnak értékelem azokat a gondolatokat, amelyek egyébként valóban 260 évvel ezelőtt... És milyen fantasztikus dologról is beszélünk Magyarország esetében, ahol a rendszerek szinte 20-30 évente változtak, hogy egy 260 éve köztulajdonban lévő közterület megújításáról, illetve a közterület megújításának az előkészítéséről tudunk itt vitát folytatni.
Visszaidézném az előterjesztői expozémban jelzett, illetőleg elmondott két gondolatot. Ez a felelősségről szól, felelősöknek kell lennünk a közterületeinkkel összefüggésben, és a közösségi építészetben teret kell biztosítani az emberek számára. Sajnos, nagyon rossz tapasztalataink voltak a főváros kapcsán az előző 20 évben, hiszen nem épültek közterületek, illetőleg a meglévőket is leromlott, lepusztult állapotban örököltük meg.
Csak egy példát hadd mondjak el önöknek, hogy megvilágítsam, mennyire összetett a Városliget ügye. Miközben a zuglói polgárok és a budapestiek mindig a zuglói polgármesteri hivatalt keresik meg a felszólalásukkal, engedjék meg, hogy megvilágítsam, mondjuk, az Állatkerti körút jogi státusának ismertetésével. Az Állatkerti körútnál, ha az Állatkert oldaláról nézzük, az Állatkert az Állatkertet üzemeltető vállalkozás használatában, birtokában van, tehát ott ő jogosult. A járda a zuglói önkormányzat tulajdonában van, az úttest a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van, majd ha átmegyünk az út másik oldalára, akkor pedig a Széchenyi fürdő részben, a hőforrás pedig a magyar állam tulajdonában van. Tehát mindenképpen egy rendkívül összetett tulajdoni, használati és birtoklási struktúrával rendelkező területet kell egységes egészként kezelni. Én személyesen tudom elmondani önöknek azt, hogy akár csak a Gundel, illetőleg az Állatkert előtti bejáratnál, amikor a zuglói önkormányzat a zuglói önkormányzat tulajdonában lévő járdaszakaszt kívánta díszburkolattal elláttatni, akkor 3 évbe telt egyébként azt a pár tíz négyzetméternyi területet rendbe rakni.
Éppen ezért, látva azt, hogy milyen ambiciózus tervekkel megy neki a kormány a Városliget fejlesztésének, ezt szeretném komplex módon is kezeltetni, mert egy dolog a múzeumi negyed megépítése, de nagyon fontosnak tartom, hogy a zöldfelületek megmaradjanak, sőt fejlődjenek. Aki ismeri a Városligetet, pontosan tudja, milyen széles közlekedési folyosókat alakítottak ki valamikor az '50-es, '60-as években, és aki ott jár, pontosan tudja, hogy milyen drámai forgalmi helyzetek alakulnak ki egyébként ezen a zöldfelületen, hiszen az M3-as autópálya bevezető szakasza átvezet a Kós Károly sétányon, és nehéz lenne, itt elhangzott az ellenzéki képviselők szájából, babakocsival közlekedni. Nem lehet átjutni, van, amikor szinte át sem lehet jutni a park egyik oldaláról a másik oldalára, és számtalan élethelyzetet tudok önöknek felsorolni, hogy mivel szembesül az odalátogató, akár a vidékről érkező, akár fővárosi, akár zuglói vagy bármilyen polgár, akár a turisták, akik ott megfordulnak. Vannak városrendezési tervek, vannak elképzelések, voltak álmok, vannak tervek is egyébként erre vonatkozóan, de a komplexitása mindenképpen azt indokolja, hogy az előkészítés során egy szervezeti rendet, egy szervezeti keretet alakítsunk ki.
Nekem mint egyéni országgyűlési képviselőnek szívem joga, hogy én erre tegyek egy javaslatot. Az én javaslatom szerint sem a zuglói önkormányzat tulajdonjogát, sem a Fővárosi Önkormányzat tulajdonjogát nem érintő módon egy úgynevezett vagyonkezelési jog kerülne a magyar állam kezébe, amely a vagyonkezelői jogát egy általa száz százalékban létrehozott társaság útján gyakorolná, amely társaság az építtető. És itt válaszolok a többször feltett kérdésekre. A törvényjavaslatom 3. § (4) bekezdésében rögzítettük, hogy ez az a vállalkozás, amely teljeskörűen elkészíti, elkészítteti az ingatlanfejlesztés megvalósításához szükséges terveket, tanulmányokat, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéni igazgatási eljárásokban, tehát lesznek hatósági eljárások, és lesznek engedélyezési eljárások. Saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket, lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat, ez is rögzített, tehát itt lesz közbeszerzés, megköti a megvalósításra vonatkozó építési és egyéb szerződéseket, elvégzi a teljesítések igazolását, műszaki ellenőrzési tevékenységét és így tovább.
Tehát azt gondolom, azok az aggályok, amelyek itt felmerültek, hogy itt valami láthatatlan köd veszi körbe a beruházást, illetőleg a beruházás előkészítését, ez légből kapott. Azt gondolom, hogy nagyon fontos ez a fejlesztés, nagyon fontos, hogy az állam kezében összpontosuljon, a megépített, a megépülő beruházási elemek, így az építmények százszázalékosan állami tulajdonba fognak kerülni, és a vagyonkezelői jog miatt a fenntartásuk, gondozásuk, rendezésük, működtetésük az állam feladatává válik, tehát sem a kerületi önkormányzatot, sem a fővárost onnantól kezdve nem terheli. Azok az építmények, amelyek már ott vannak, és rossz vagy mondjuk úgy, hogy leromlott állapotban vannak, a beruházás során történő felújítást követően azok is az állam tulajdonába fognak kerülni, tehát a közösségünk tulajdonában lesz. A zuglói önkormányzatnak csak területe van és egy pici kis házikó egyébként a tó partján, más ingatlannal mi ott igazából nem rendelkezünk. De fontosnak tartom azt elmondani, hogy az az állapot, amellyel most a zuglói polgárok és nem csak a zuglói polgárok, mondjuk, egy-egy hétvégi illegális árusítás során megkerestek, hogy tegyünk rendet, alakítsuk ki, azt gondolom, azt kellett hogy indukálja bennem, hogy törvényjavaslat formájában szerezzünk érvényt a közösség akaratának, hogy a Városligetet igenis tisztának, rendezettnek, európainak és XXI. századinak kell ismerni és tudni, ez az egyik elem.
(16.30)
A másik elem pedig az, hogy meghatározott és az állam ellenőrzése melletti szervezeti keretek között kell azokat a forrásokat látniuk az embereknek, amelyeket most majd elköltünk.
Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat jó, remélem, hogy a módosító indítványok, amelyeket már előterjesztettek, úgy tudom, hogy három indítvány született, előremutatóak. Kozma Péter képviselő úr indítványára azt tudom mondani, hogy a magam részéről támogatom, hogy ne változzon meg a zöldfelületek aránya az építmények arányához viszonyítva, tehát minimum a meglévő állapotok maradjanak meg. A másik két indítványt még nem ismerem.
Elnök úr, nagyon szépen köszönöm az értékes hozzászólásokat, képviselőtársaimnak az aktív közreműködést, és remélem, a részletes vitában tudjuk folytatni.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Annyiban igazat adok Staudt képviselőtársamnak, hogy nagyon-nagyon fontos a zöldfelületek miatti aggódás, azonban ezt el kell oszlassam. Hiszen nemhogy nem lesz kevesebb, hanem sokkal több lesz, hozzávetőlegesen, az általam ismert számok alapján mintegy 50 ezer négyzetméterrel több, tehát mintegy 5 hektárral nagyobb zöldfelület keletkezik az építkezéseket követően. Azt tartanám célszerűnek, nem tudom, hogy részt vett-e az önkormányzati bizottság ülésén, de az önkormányzati bizottság ülésén elmondtam, hogy ebben a formájában nem. Remélem, hogy kialakul majd az a konszenzus, amellyel megnyugtató szabályozást nyer ez a törvényi rendelkezés, amely szerint nem lehet kevesebb a Városligetben a zöldfelületek aránya a 2013. december 31-i állapotot figyelembe véve, az építkezéseket követően.
Egy megjegyzés még. Valóban kevés módosító indítvány érkezett, amit értékelhetnénk. Ezt egy picit sajnálatosnak tartom. Azt gondolom, hogy kellő idő állt rendelkezésre képviselőtársaimnak, hogy előterjesszék.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Nem tartom olyan hosszúnak ezt a törvényjavaslatot, hogy ne lehetett volna értelmezni ennyi idő alatt, 9 szakaszból áll, meglehetősen rövid törvényről van szó.
A bizottsági ülésen elmondtam, hogy támogatom Kozma Péter javaslatát, de nem abban a formában, ahogy az megszületett. Áttekintjük. Ennek van egy jogszabályi módja, lehetősége. Az önkormányzati bizottság bizottsági módosítót nyújthat be. Hogy ezt megteszi-e, majd a bizottsági ülés eldönti.
Viszont még egy megjegyzést hadd tegyek. A sajtóban a szocialisták felszólaltak Staudt képviselő úr ajánlási ponthoz tett megjegyzésére, csak elnök úrra nézek. Szeretném megjegyezni, hogy a szocialisták nem aggódtak az elmúlt húsz évben a Városligetért. Tóth Csaba képviselőtársam, aki ugyan nincs itt a teremben, megszólalt ebben a kérdésben, de sem a tegnapi vitában, sem módosító indítvánnyal nem kívánta jobbá tenni, csak a sajtóban üzenget nekem, illetőleg a zuglóiaknak. Jó lenne, ha itt, a parlamentben is vitézkedne. Éppen most sincs bent a részletes vitán sem. Remélem, hogy majd egyszer tiszteletét teszi a parlamentben. (Dr. Staudt Gábor: A szocialisták már csak ilyenek.)
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, kevés módosító javaslat született, amit egyébként szomorúan konstatálok, fogadom el tényként, figyelemmel arra is, hogy nem egy egyszerű ingatlanról beszélünk, egy ingatlanegyüttesről, hanem a magyar nemzet egyik legfontosabb szakrális helyéről, a Hősök teréről és a környezetéről. Nem egy egyszerű ingatlanról beszélünk; Budapest ékkövéről, a Városligetről, amelynek a fejlesztése igenis megérdemli, hogy nagyobb figyelem övezze, és megérdemli, hogy anyagi áldozatokat fordítson rá az ország.
(12.40)
Tegnap az általános vitában elmondtam, hogy a zuglói önkormányzat nincs abban a helyzetben, hogy egy ekkora beruházást megvalósítson, a főváros sincs abban a helyzetben. A 200 éves története során első alkalommal még József nádor kezdeményezésére az 1800-as évek elején történt meg a felújítása közpénzből, állami forrásokból, majd az 1896-os millenniumi ünnepségsorozatra ugyancsak állami forrásból valósult meg. Eltelt azóta 110 év, láthatjuk, azt is elmondtam az általános vitában, hogy milyen állapotot örököltünk az elmúlt 20 év után is, illetőleg milyen állapotba került ez az egyébként jobb sorsra érdemes zöldfelület, illetőleg ingatlanegyüttes.
Hegedűs Lászlóné... (Hegedűs Lorántné: Lorántné vagyok, de mindegy!) Elnézést kérek; nézze el nekem, elnézést kérek. Hegedűsné képviselő asszony Regnum Marianumra tett megjegyzését idézve a magyar katolikus egyház nélkül nincs újjáépítés, az altemplom továbbra is megtalálható ott, a tervek között szerepel, és én a magam részéről is támogatom, de azt gondolom, hogy a képviselő asszony is jó szívvel támogatja azt, ha legalább az altemplomot rendbe tesszük, a fejlesztés során erre különösen oda kell figyelni. Én azt gondolom, hogy nagyon fontos dologról beszélt, nem lesz kaszinó, megnyugtatom, ezzel szemben közösségi terek kerülnek kialakításra, illetőleg múzeumi negyed is fog épülni, ami turisztikai vonzerővel bír a főváros számára, és megszüntetjük azt a Felvonulási térnek nevezett ingatlanrészt, amelyet a Városliget zöldfelületéből vettek el még a kommunista időszakban.
Pál Tibor képviselőtársam megjegyzésére reagálva: ön Tóth Csaba képviselőtársával a költségvetéshez több mint 100 módosító indítványt nyújtott be a főváros különböző területein különféle fejlesztések megvalósítására, és egy sem találta el a Városligetet. Ezt szomorúan konstatáltam, és ön nagyon kardoskodott a vitában. Van benne csepeli kiserdő, Szilas-patak felújítása, XV. kerületi lakótelep, Bakáts téri templom felújítása. Tóth Csaba zuglói MSZP-elnökként még véletlenül sem találta el a térképen Zuglót. Gondoltam, hogy a Szugló utcában lévő, mindenki által ismert térképboltba meginvitáljuk, hogy egy Budapest-térképen azért megtalálja az önkormányzatunk területét, és hátha akkor tudja segíteni a polgármestert abban, hogy hol és mi valósuljon meg. Sajnálom, hogy nem vett részt a vitában Tóth Csaba képviselő úr, miközben sajtótájékoztatót tart egyébként a Demszky-Horváth-éra levitézlett főpolgármester-helyettesével, Horváth Csabával, aki aztán végképp nem tett a fővárosért semmit sem.
Úgyhogy én azt gondolom, hogy egy előremutató javaslat fekszik előttünk. Köszönöm szépen a hozzászólásaikat, amelyekkel gazdagították ezt, és remélem, hogy az Országgyűlés támogatni fogja a módosító indítványok közül azokat, amelyeket mi, remélem, az önkormányzati bizottság ülésén kiérlelünk majd, illetőleg az egész előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Visszafelé menve: Staudt képviselőtársamnak szeretném válaszolni, hogy az egységes javaslat 7. § (2) bekezdésében pontosan specifikálva van az az állapot, amely a zöldfelületekre vonatkozik. Eszerint - idézném saját magamat - a 7. § (2) bekezdése azt mondja, és ez nem változik, a zárószavazással nem érintett rész: a városligeti ingatlan területén az építési beruházások befejezését követően a zöldfelület aránya nem lehetett kevesebb a 2013. december 31-ei állapotnál. Illetőleg a (3) bekezdés meghatározza, hogy milyen típusú ingatlanfejlesztés valósul meg.
Örülök egyébként a képviselőtársaim türelmetlenségének. Hegedűs Lorántné egy kicsit előreszaladt abban a tekintetben, hogy még ott nem tartunk, hogy a Regnum Marianum templomot újraépíthessük, annál is inkább, hiszen van egy működő, jogutód plébániatemplom a Zoborhegyen. Az altemplom újjáépítésére mindenképpen sort kellene kerítenünk, én ezt nagyon fontos ötletnek tartom, és továbbítani fogom, azonban a Magyar Katolikus Egyház nélkül ez újjá nem építhető. Amennyiben a Magyar Katolikus Egyház úgy nyilatkozna, hogy építsük újjá, ezt mi örömmel fogadnánk, és akkor visszaállíthatnánk eredeti pompájában.
Egyetértek azzal, hogy borzalmas, de itt semmilyen kaszinóvárosról nincs szó. A fővárosi, illetőleg a zuglói, valamint az ország polgárainak, illetőleg az idelátogató turistáknak lesz egy, a szórakozását (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Nincs miből szórakozni az embereknek! Éheznek!), a kulturált, mondjuk úgy, hogy zöldfelület-használatát biztosító beruházássor, és természetesen megvalósul a múzeumi negyed is, ez egy fontos dolog.
Nem veszzük el senkinek semmilyen jogát, amennyiben pontosan, figyelmesen végigolvasták - mert lehetőségük volt rá, hogy végigolvassák a törvény szövegét -, a Fővárosi Önkormányzat az, amely a rendezési tervet megalkotja, június 30-ig kell megalkotnia, figyelemmel az építési törvényre, illetőleg az agglomerációs törvény rendelkezéseire, tehát a jogszabályok által pontosan meghatározott keretek között (Hegedűs Lorántné: Ez nem így van.), az építési tervek, illetőleg rendezési tervek megalkotására vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével, ami azt jelenti, hogy a civil szervezeteket is meg kell kérni.
Fontosnak tartom egyébként, hogy mind a minisztériumok, mind az egyébként a Városligettel foglalkozó civil szervezetek az előterjesztésünket, a Városligettel összefüggő törvényjavaslatunkat támogatják, így a Liget Köztársaság is (Dr. Szél Bernadett nemet int. - Hegedűs Lorántné: Az összes ügyféljogot hatályon kívül helyezi.), Persányi Miklós maga is nyilatkozott ebben a kérdésében. Hiába tetszik kiabálni (Az elnök csenget.), ettől még támogatta, tehát sajnálom, hogy nem figyeli a sajtót. Nyilvánvalóan fontos, hogy azt a szervezeti keretet, amely egy ekkora volumenű beruházást megalkosson, és hogy miért fontos a Városligetet kiemelni az egyéb ingatlanok köréből (Hegedűs Lorántné: Azért, hogy Andy Vajnának legyen új kaszinója!), Magyarország egyik legfontosabb... (Dr. Gaudi-Nagy Tamás közbeszól.) Bocsánat, Gaudi képviselő úr, ne kiabáljon, legyen szíves, ez a Magyar Országgyűlés! (Az elnök csenget. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Miért kaszinót akar?) Ez a Magyar Országgyűlés, a magyar parlament (Közbeszólások.), és tisztelje meg a képviselőtársát, hogy végighallgatja. A Magyar Országgyűlésben van. Köszönöm szépen. (Az elnök közbevetésére:) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy olyan szakrális helye, történelmi helye a magyar népnek, a magyar nemzetnek - a Hősök terére gondolok -, amely fontos, hogy méltó legyen ahhoz, hogy a magyar polgárok ezt megfelelő módon tudják látogatni.
Jelenleg a burkolata nem felel meg a XXI. század színvonalának, töredezett, rendezetlen, bódéváros van a Hősök tere mögött, ezt föl kell hogy számoljuk, rendbe kell hogy tegyük. Azt gondolom, amikor Szél Bernadett képviselő asszony félti a zöldfelületet, akkor csak figyelmébe ajánlanám, hogy érdemes arra sétálnia, és akkor láthatja, hogy milyen zöldfelület van, hiszen ki van taposva a fű, rendezetlenek az állapotok, hajléktalanok foglalták el a bokrok alját, illegális árusok taposták le a füvet (Dr. Szél Bernadett: Tessék rendbe tenni!), és így tovább, sorolhatnám a problémákat, amelyeket egyébként rendbe kell tenni. (Dr. Schiffer András: Ki a polgármester? - Az elnök csenget.) Megoldottuk s megoldjuk ezt a problémát. Most itt ez a törvény, kérem, hogy támogassák, mert arra érdemes, hogy rendbe tegyük közösen a Városligetet.
Köszönöm szépen a biztató szavakat is. Azt gondolom, mindannyiunk közös érdeke, hogy a Városliget is megújuljon ebben az országban. Ez volt az a törvényjavaslat, ami mellé reméltem, hogy az ellenzék is felsorakozik. Hát, sajnos nem. Azonban én remélem, hogy a képviselőtársaim holnap támogatni fogják. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)