Felszólalás adatai

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik részéről "Hogyan alszanak a kormányzat képviselői, amíg áldozataik a híd alatt rendezkedtek be?" címmel. Parancsoljon, képviselő úr!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tegnap este folyamán a Fidesz házi televíziója is beszámolt arról a holnapra esedékes székesfehérvári kilakoltatásról, amelynek során egy 90 éves asszonyt és ágyhoz kötött fiát takarítanák ki a saját ingatlanukból, otthonukból. Elmondható az, hogy a kormányzat reakciója, miszerint az önkormányzat majd foglalkozik vele, hogy adott esetben mit tehet ebben a helyzetben, önmagában szánalmas, kevés, és egy szociális katasztrófa képét vetíti előre. Mint ahogy a kilakoltatási moratórium is, ami elvileg július 1-jével szűnt meg, nem volt lényegében, hiszen az önkormányzati tulajdonú lakásokból eddig is kitakaríthatták a magyar állampolgárokat.

Az pedig, hogy kvóta alapján legalizált ingatlanátjátszást folytathatnak Magyarországon, mindent elmond erről a helyzetről. Olyan emberekkel teszik ezt, akiknek esetében nem ritka az, hogy egy év alatt 700 százalékkal növekedett a törlesztőrészletük, és áthárítottak rájuk minősítetten olyan terheket, amelyek nem voltak a szerződések részei, és senki nem számoltatta el ezért a kereskedelmi bankokat, pénzintézeteket, közvetítőket. Egy olyan bankmentő csomagot írt alá a kormányzat, ahol a tárgyalóasztalnál sem a károsultak, sem a civilek nem voltak ott nagy számban vagy mérhető számban, végül pedig kihúzták a pácból azokat, akik a bajt okozták.

Nem tesznek semmit azzal a helyzettel, hogy jelen pillanatban is mintegy 9 millió 700 ezer hitelszerződés létezik Magyarországon, és folyamatosan növekszik ezeknek a száma. Időzített bombáról beszélünk, hiszen nemcsak devizaalapú hitelekről és nemcsak lakáshitelekről van szó, de manapság egy félresikerült, elveszett parkolási csekk miatt is árverezésig kerülhet valakinek a helyzete, az ingatlanjának a sorsa, ami megengedhetetlen.

1,2 millió embert érint ez a probléma, és azért kicsit gondoljuk végig, hogy mi történik egy kilakoltatás során. Megjelenik a gyámhatóság, elveszi a gyerekeket, nevelőintézetbe hurcolja őket, a család jogilag hajléktalanná válik, és mivel nincs állandó lakhelyük, ezért a szociális támogatások, juttatások és háló nagy részét elvesztik, a normális orvosi ellátástól kezdve a családi pótlékig. Egy olyan helyzetbe kerülnek, amiből nagyon ritkán, vagy soha nincsen visszaút. Hány ember kell, hogy magára gyújtsa még az otthonát, hogy a kormányzat végre feleszméljen, hogy amit eddig tett, az impotens tevékenységek sorozata volt, semmire nem volt elég, lényegében senkit nem mentett meg ettől a problémától, csak áthárította a felelősséget a következő kormányzatra, és levegőhöz juttatott néhány embert.

Mi kell még ahhoz, hogy felismerjék, hová vezet ez a problémakör, az elhibázott egykulcsos adó bevezetésének politikája, az, hogy Magyarországon nem lehet létezni a közbiztonság hiánya miatt? Egyértelműen odavezet, hogy a kivándorlás folyamatát gyorsítják fel, egyértelműen azt a folyamatot, amelynek értelmében pár évtized múlva Magyarországon farkasszemet nézhet egymással a segélyezettek, dolgozni nem akarók milliós rétege és azon elöregedett társadalom, aki már nem tudja a segélyek alapjait befizetni, de nyugdíja sem lesz sehonnan. Ilyen országban akarnak önök kormányozni? Nem lenne egyszerűbb felébredni, és most helyre tenni ezt a helyzetet ahelyett, amit önök tesznek, mint az utóbbi hetekben, hogy úgynevezett szabályozott ingatlanbefektetési társaságok megalapítására tesznek lehetőséget, amelyeknek az alaptőkéje 10 milliárd forintról indulhat.

Kinek akarják ezáltal átjátszani a magyarországi ingatlanvagyont? Kiket akarnak a majdani kivándorlók helyett behozni, betelepíteni Magyarországra? Mit terveznek Magyarországgal a problémák megoldása helyett? Miért bankmentő csomagokat írnak alá, ahelyett, hogy a magyar állampolgárokat kihúznák a pácból? Egy olyan pácból, amit nem ők okoztak és nem saját maguknak, hanem az a kereskedelmi bankrendszer, amelyet önök most éppen nyolcadszor készülnek konszolidálni, mert ez egy sokkal kényelmesebb megoldás, és mert a nemzetközi pénzügyi körök ezt engedik meg önök számára.

Mikor következhet el végre az a kor, hogy Magyarországon rendes elszámoltatás következzen be, előszedjék és megnevezzék a valódi felelősöket, ne csak simogassák őket, és ne mentőcsomagokat dolgozzanak ki számukra, és mikor szűnik meg végre az, hogy a mindenkori magyar kormányt csicskáztatják a kereskedelmi bankok Magyarországon?

Tisztelettel várom a válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Bár képviselő úr valószínűleg összetévesztette a napirend előtti felszólalást az interpellációval, de mégis sor kerül a válaszra.

Megadom államtitkár úrnak a szót.

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Megpróbálom felsorolni, mi mindent hozott össze, amire, úgy gondolom, hogy öt percben sem lehet válaszolni: van itt kivándorlás, elszámoltatás, csicskáztatás, nem is lehet követni. Azért az elejére hozzátenném, hogy nagyon olcsó dolog visszaélni emberek tragédiájával, amit például példaként hozott. (Moraj a Jobbik soraiban.) Igen-igen, ez egy rettentő olcsó politika, sokkal nehezebb ennél a megoldások megkeresése és a megoldások kidolgozása.

(14.20)

Aztán felhívnám a figyelmét arra, hogy két dolgot kever. Amit említett példaként és amelyek példaként jelenleg elhangoznak a kilakoltatás ügyében, ott javarészt bérhátralék-tartozások vannak, vagy éppenséggel nem tudják fizetni a közüzemi díjakat. Ez egy teljesen más történet, mint azok, akik lakásépítésre hitelt vettek fel. Arra kérném, hogy ne keverjük össze a két dolgot. Ez esetben, ahol lakbértartozás van, ahol önkormányzati lakbértartozás van, úgy gondolom, hogy ott az önkormányzatok felelőssége és lehetősége a helyzet megoldása.

A kormány feladata és lehetősége, erről már többször volt szó, a devizahitelesek problémájának kezelése. Annak a problémának a kezelése, amit egyébként a korábbi kormányoktól örökölt, és itt hagytak hátra egy jelentős tehertételként. Utalnék arra, hogy ebben az esetben a kormány egy olyan megoldás mellett tette le a voksát és olyan megoldás született, amelyik gyakorlatilag valamennyi érintett réteg számára megoldást nyújt. Megoldást nyújt azok számára, akiknél a legnagyobb probléma az árfolyam ingadozása, itt az árfolyam rögzítésével; azok számára, akik szeretnének vagy úgy próbálják megoldani a helyzetüket, hogy a nagyobb lakásból kisebb lakásba költöznek, ott egy hitel nyújt lehetőséget; és azok számára, akik nagyon nehezen tudnak törleszteni vagy törlesztésre képtelenek, ott pedig az eszközkezelő nyújt majd segítséget, illetve az állam is úgy gondolja, hogy az eszközkezelőn keresztül hozzájárul majd szociális családi házak építéséhez. Tehát ez a lehetőség is fennáll.

És akkor felhívnám a figyelmét arra, hogy felesleges riogatni mindenfajta számokkal, szerintem a tényekhez célszerű ragaszkodni. Július 1-jétől október 1-jéig gyakorlatilag a kilakoltatás azokat a lakásokat érintheti, amelyeknél a felvett hitel a 20 millió forintot meghaladja, illetve a lakás értéke a hitelfelvételkor a 30 millió forintot meghaladja. Ez egyrészt egy nagyon szűk kör, kiszámítható, különféle számítások forognak a sajtóban is, ez nem több 160 lakásnál. Nem hinném, hogy egyébként akik ekkora lakást építenek, azoknak olyan nagy problémát okozna, hogyha akár bérlakást kellene nézniük.

Utána pedig teljesen logikus menetrend szerint halad, október 1-jétől az érintett lakásállomány 2 százaléka az, amelyik árverezésre kerülhet. Tehát ez egy szabályozott és korlátozott rendszerben folyik. Úgy gondolom, hogy felesleges riogatni ezzel a lakosságot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)