Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom azzal, hogy holnap a napirend végéig lehet beadni módosító javaslatokat, és akkor fogjuk majd lezárni az általános vitát.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/9242. sorszámon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Szabó Erika asszonynak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben; az ülésvezetést pedig átadom Balczó Zoltán alelnök úrnak.

Parancsoljon!

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország kormánya a nemzeti együttműködés programjában kiemelt célként határozta meg az állam megfelelő, ésszerű és hatékony működésének a megteremtését. Ennek érdekében nélkülözhetetlen a törvényes és átlátható, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állam működési feltételeinek megteremtése.

A cél a jó állam kialakítása, amely a társadalom bizalmából képes újra megerősíteni a demokrácia alapintézményeit és a jogállamiság értékrendjét. Mindezen koncepcionális alapok mentén döntött a kormány 2011. szeptember 1-jén hozott határozatával a járások kialakításának alapvető elveiről, és fogadta el az Országgyűlés 2012 júniusában a járások kialakításáról, valamint egyes, ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvényt. Ez alapján a járások az államigazgatás legkisebb területi egységeként kerülnek kialakításra 2013. január 1-jével.

(14.00)

A kormány döntése alapján vidéken 175 járási, míg a fővárosban 23 kerületi hivatal kezdi meg a működését, és a járások kialakításával fő szabály szerint megtörténik az önkormányzati és az állami feladatellátás elválasztása szervezeti értelemben is.

A kormány végső célja az identitásra, a közösségépítésre, a településszerkezeti adottságokra és a szakmai teljesítőképességre alapozott, hosszú távon stabil járás létrehozása. A modern kori járások feladata az, hogy a mai központoktól távoli, periférikus elhelyezkedésű településeken és településcsoportokban is biztosítsák az államigazgatás hozzáférhetőségét. Ezeknek a településeknek a nagy részén ma kevés ügy intézésére van lehetőség, és ez gyakran együtt jár a hatósági ügyintézés alacsony minőségével is. Ennek a folyamatnak az elérésében jelent hatalmas lépést a járási hivatalok kialakítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! A járások kialakításával, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény elfogadása óta folyamatosan zajlik a járások kialakítása. A kormány döntött a nyár folyamán a kormányrendeleti szintű jegyzői hatásköröknek a járási hivatalokhoz telepítéséről, a járási hivatalok szervezetéről, az egyes járási hivatalok székhelyéről és illetékességéről, valamint a területi államigazgatási szerveknek a járások illetékességéhez történő igazításáról.

A törvény alapján 2012. október 31-én a kormányhivatalok összesen 2760 megállapodást kötöttek a települési önkormányzatokkal a járási hivatalokhoz ingyenesen használatba kerülő ingó és ingatlan vagyonelemekről, valamint a járási hivatalokhoz átvételre kerülő köztisztviselők személyéről. A megállapodások sikerét és országos elfogadottságát jelzi, hogy mindössze három településsel, Szegeddel, Ercsivel és Dömössel nem sikerült megállapodást kötni, ahol a kormányhivatalok 2012. november 15-ig határozattal döntöttek a megállapodás nem rendezett kérdéseiről. Dömösnél azért megjegyzem, hogy ott aláíró nem volt, tehát nem az egyetértés hiánya miatt nem született megállapodás.

Jelen törvényjavaslat egyik célja a járási hivatalok kialakítása tekintetében hátralévő, még nem rendezett kérdések tekintetében végső megoldást biztosítani. A törvényjavaslat egyik legfontosabb pontja annak biztosítása, hogy a járási hivatalokhoz átvételre kerülő 9853 köztisztviselő és munkavállaló a megállapodás megkötésekori illetményével kerüljön át a járási hivatalokhoz.

Tekintettel arra, hogy a hatályos közszolgálati törvény illetményrendszere a legtöbb átvételre kerülő köztisztviselő számára illetménycsökkenést jelentett volna, a kormány döntése értelmében az érintett személyek illetménye nem csökkenhet, mindenki a megállapodás megkötésekori illetménnyel kerül átvételre, és ezen illetményre lesz jogosult az életpályamodellnek a közszférában történő bevezetéséig.

Az illetmény kérdéseit rendezi még a törvényjavaslat azon szabályozása, amely - hasonlóan a már beterjesztett, a köznevelési, valamint a szociális és gyermekvédelmi intézmények átvételét szabályozó törvényjavaslatokhoz - biztosítja, hogy a járási hivatalokhoz átvételre kerülő köztisztviselők 2013. január hónapban esedékes decemberi illetményét már az új munkáltató, azaz a fővárosi és megyei kormányhivatal fizesse ki. Ennek forrását a 2013. évi költségvetési törvény biztosítja.

A törvényjavaslattal rendezésre kerül valamennyi, a járási, fővárosi kerületi hivatalvezető jogállásával kapcsolatos, még nyitott kérdés is. Hasonlóan a kormányhivatalt vezető kormánymegbízotthoz, szükséges például annak törvényi szintű kimondása, hogy a járási hivatalvezető az Országgyűlésben tisztséget nem vállalhat, valamint nem lehet tagja az Országgyűlés bizottságának.

Mindezek mellett rendezésre kerül továbbá a járási hivatalvezető és helyettese illetménye is oly módon, hogy azt a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter állapítja meg, függően az általa vezetett járási hivatalhoz tartozó települések és azok lakosainak számától és a járási hivatal szervezetétől.

Mindezek mellett fontos megemlíteni, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1-jével hatályon kívül helyezi a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvényt. Jelen törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy ahol szükséges, az eddigi kistérségi szabályozás helyébe járási szabályozás kerülhessen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Hiszem, hogy a járási hivatalok 2013. január 1-jei kialakításával az államigazgatási ügyek intézésében olyan fordulat következhet be, amely minden állampolgár számára érzékelhető és kedvező lesz. A járási hivatalok részét képező kormányablakok kialakításával ugyanakkor cél, hogy 2013 végére háromszáz településen, amelyeken kormányablak kerül kialakításra, több mint 2000 ügyben lehessen ügyet intézni vagy kezdeményezni, és ezzel erősödjön az ügyintézésnek az egyablakos ügyintézés felé történő átvezetése.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mint azt önök is tudják, a kormány kiemelt céljai között szerepel a közigazgatás egyszerűsítése, ésszerűsítése, a hatósági ügyintézés terheinek csökkentése, a közigazgatással kapcsolatba kerülő ügyfelek helyzetének könnyítése. Az állam szerepét, feladatkörét tekintve napjainkban egyre inkább hangsúlyeltolódás figyelhető meg a modern, szolgáltató állam és a szolgáltató közigazgatás irányába. E tendenciának megfelelően a kormánynak az a feladata, hogy kialakítsa a mindezek megvalósulását lehetővé tevő jogszabályi kereteket.

A törvényjavaslat keretében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait tartalmazó kódex, a Ket. módosítása is e folyamat egy állomásaként jelenik meg. A kormány a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű állam című középtávú kormányzati programról szóló határozatában vállalta, hogy a vállalkozások adminisztratív terheit nagymértékben csökkenti. Ennek keretében célul tűzte ki a hatósági joggyakorlatból következő vállalkozói kockázat csökkentését, a minél egyszerűbb, stabilabb, kiszámíthatóbb, továbbá alacsony idő- és költségigényű igazgatási gyakorlat kialakítását. A törvényjavaslat e célok jogalkotói megvalósítását is megjeleníti.

A kormány célja, hogy hozzájáruljon a hatósági eljárásokra vonatkozó joganyag fejlesztéséhez, amely a vállalkozások, illetve általában az ügyfelek elégedettségének növelésére, a közigazgatás szolgáltató jellegének erősítésére, a jó állam koncepciójának kiteljesedésére alkalmas, és növeli a közigazgatásba vetett állampolgári bizalmat, valamint hazánk versenyképességét. Többek között e célok is megjelennek az önök előtt fekvő törvényjavaslatban.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat több ponton alapjaiban módosítja, egyszerűsíti, racionalizálja a hatósági eljárást. Ami a konkrétumokat illeti, engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül felsoroljak néhány, az eddig ismertetett célokat szolgáló változást.

Elsőként kiemelendő, hogy hazánk versenyképességének növelése, a vállalkozások helyzetének könnyítése érdekében a javaslat főszabállyá teszi az ügyfél által saját magára kérhető hatósági ellenőrzés szabályát. Ennek köszönhetően növekedhet annak lehetősége, hogy a vállalkozások a jogszabályi előírásoknak megfelelően szervezzék működésüket, feltárhassák és felszámolhassák a szabályozástól eltérő gyakorlatukat.

(14.10)

A vállalkozók ezáltal a szabályozásból eredő kockázatokat is csökkenthetik, a hatóságok pedig ellenőrzési erőforrásaikat hatékonyabban tudják felhasználni. A kérelemre történő ellenőrzést az azt kérő cég, vállalkozás finanszírozná, így a hatóságok ellenőrzési erőforrásai is átcsoportosíthatóak lennének.

Jelentős ésszerűsítési lehetőséget teremt az a módosítás, melynek értelmében ágazati törvény vagy kormányrendelet kialakíthat olyan szabályozást, mely szerint valamely erre feljogosított szervezet által kibocsátott tanúsítványon alapuló jogok közvetlenül, konkrét hatósági eljárás, illetve döntés nélkül is gyakorolhatók.

Mindez a hatósági eljárások kiváltásával nemcsak a hatóságok terheit csökkenti, hanem az állampolgárok szemszögéből nézve is nagyban egyszerűsödik az ügyintézés. Ezeknek a céloknak az elérése természetesen messzemenőkig függ attól, hogy az egyes ágazatok miként kívánnak élni ezzel a lehetőséggel.

A hatósági eljárás ésszerű időn belül való befejezése érdekében kerül sor az ügyintézési határidőt érintő egyes rendelkezések módosítására is. Ennek kapcsán különös hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az eljárások gyorsítása valóban bekövetkezzen, méghozzá úgy, hogy ez ne hozzon létre indokolatlan terheket a hatóságok oldalán sem. Jelen javaslat ennek kapcsán például szigorítja a hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok határidő-meghosszabbítási lehetőségét, illetve jogszabálynak megengedi, hogy azt akár ki is zárhassa.

A különféle beruházásokhoz kapcsolódó engedélyek védelme érdekében a javaslat tovább racionalizálja az eljárásban az ellenérdekű ügyfelek közé való bekerülés lehetőségét is. Egy új rendelkezés szerint ágazati törvény előírhatja, hogy a hatósági döntés jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapos jogvesztő határidőn túl ügyféli érintettség címén se lehessen fellépni. Mindez azért szükséges, mert tapasztalat, hogy akár jogerőre emelkedés után évekkel is jelentkezhetnek olyan ellenérdekű ügyfelek, akik arra hivatkozhatnak, hogy velük szemben az engedély még nem emelkedett jogerőre, mivel azt velük szemben nem közölték. Erre tekintettel azután például fellebbezni kívánnak egy látszólag már lezárt eljárásban, bizonytalanná téve az engedély további sorsát, miközben a beruházó ekkorra már akár jelentős összegeket fektetett a beruházásba.

Szintén a beruházások védelmében a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az ágazati törvény indokolási kötelezettséget írjon elő a fellebbezés tekintetében. Ezenfelül a módosítás folytán a törvény további követelményként azt is előírhatná a jövőben, hogy kizárólag a megtámadott döntéssel tartalmilag közvetlenül összefüggő okból lehessen fellebbezést előterjeszteni. Mindezzel elkerülhetővé válik, hogy az engedélyek iránti kérelmet benyújtó jogkövető ügyfelek hátrányára az eljárás indokolatlanul elhúzódjon, hiszen a fellebbezés indokoláshoz, illetve meghatározott hivatkozáshoz kötésével előzetesen kiszűrhetők a nyilvánvalóan megalapozatlan jogorvoslati kérelmek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat további nagy jelentőségű koncepcionális eleme, hogy bővíti és tovább konkretizálja a hatósági eljárások gyermekbarát szabályait. Erre vonatkozóan meg kell jegyezni, hogy a gyermekbarát közigazgatás erősítése több szálon kapcsolódik a gyermekbarát igazságszolgáltatás koncepciójához is, melynek kiszélesítését nemrég a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXII. törvény vállalta magára.

A gyermekek speciális helyzetének, fejlettségének, adottságainak a hatósági eljárásokban való fokozott figyelembevétele mindemellett nemzetközi alapokon, mindenekelőtt a gyermek jogairól szóló 1989. év november 20-án kelt New York-i egyezményen nyugszik. Ez az egyezmény kimondja például, hogy a közigazgatási hatóságok minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermekek érdekét kötelesek fokozottan figyelembe venni. Ezt természetesen már eddig is alkalmazták a hatóságok, most azonban a Ket.-ben külön alapelvként is lefektetésre kerül ez a rendelkezés.

Szükséges itt megjegyezni, hogy a gyermekek jogainak és érdekeinek védelméhez kapcsolódva indokoltnak mutatkozott az egyes új szabályokat a lehető legszélesebb olyan személyi körre is kiterjeszteni, akik helyzetüknél fogva a gyermekekhez hasonló problémákkal találhatják szemben magukat egy hatósági eljárás során. Ennek folytán több gyermekbarát rendelkezés a törvényjavaslat módosításai alapján általánosan a cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes személyekre vonatkozik.

A javaslat például ennek megfelelően építi be a Ket. rendszerébe, hogy a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél, illetve tanú meghallgatása esetén a hatóság számára kötelezettség a túlzott formalitásoktól mentes, barátságos környezet, megfelelő légkör biztosítása, továbbá a szellemi érettségnek megfelelő szintű, érthető módon megfogalmazott tájékoztatás az érintettet megillető jogokról, az őt terhelő kötelezettségekről.

A gyermekek alapvető érdekeit szolgálja az az új keretszabály is, amely alapján a hatóság akár maga is gondoskodhat ügygondnok kirendeléséről, ha törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik, és a gyermek számára egyéb perképviselet nem biztosított. További lépésként pedig a javaslat bevezeti annak lehetőségét is, hogy a hatóság hivatalból is rendelkezhessen az eljárásban részt vevő gyermekek adatainak zárt kezeléséről, illetve szintén az ő védelmük érdekében mások iratbetekintési jogának korlátozásáról.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy röviden ismertessek még egy, a jogalkalmazást jelentősen megkönnyítő módosítást. Közben figyelem az órát, és már csak egy percem van hátra, úgyhogy próbálok rövidíteni.

A javaslat a Ket. hatósági nyilvántartásokra vonatkozó rendelkezéseit leszűkíti a közhiteles hatósági nyilvántartások körére. Ennek oka, hogy a jogalkalmazás során problémát, bizonytalanságot okozott a Ket.-ben eddig használt hatósági nyilvántartások túlságosan tág kategóriája, a jelenlegi szabályozás szerint ugyanis tulajdonképpen minden adatbázis, összeírás hatósági nyilvántartásnak minősülhet.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti együttműködés kormánya a "Jó állam" program keretében egyszerűsíti mind a hatóságok, mind az állampolgárok számára a hatósági eljárásban ügyfélként, hatóságként történő részvételt. Kérem, hogy a törvényjavaslatot ennek megfelelően támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor 5-5 perces időkeretben.

Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság véleményét két felszólaló ismerteti, mindösszesen 5 perces időkeretben.

Elsőként megadom a szót Papcsák Ferenc képviselő úrnak.

DR. PAPCSÁK FERENC, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2012. november 26-án megtartott ülésén megtárgyalta a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/9242. számú törvényjavaslatot; 18 igen, nulla nem és 8 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta. Többségi vélemény nem alakult ki, ez csak a szavazati arányban tükröződött.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.20)

ELNÖK: Köszönöm. Vas Imre képviselő úr jelezte, hogy álláspontját a képviselői felszólalások keretében kívánja elmondani.

Így most megadom a szót Lamperth Mónika képviselő asszonynak, aki a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismerteti.

DR. LAMPERTH MÓNIKA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! A meghökkenő arckifejezésem annak köszönhető, hogy Vas Imre képviselő úr a hozzászólásában kívánja az álláspontját elmondani. Nem tudom, hogy még milyen formában lehetne egyébként, de oké, rendben van, várjuk nagy kíváncsisággal...

ELNÖK: Bocsánat, képviselő asszony. Nekem azt jelezték, hogy a bizottsági álláspontot két képviselő adja, a többségit.

DR. LAMPERTH MÓNIKA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Bocsánat, ezt nem tudtam, elnök úr.

ELNÖK: Vas Imre jelezte, hogy ő a képviselői hozzászólás keretében, nem bizottsági előadóként; hogy tisztázzuk.

DR. LAMPERTH MÓNIKA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Oké. Semmi probléma, elnök úr, csak ez az információ nem volt meg nekünk.

ELNÖK: Az időt beszámítom, csak jobb volt tisztázni.

DR. LAMPERTH MÓNIKA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Így szerintem teljesen korrekt a dolog. Köszönöm szépen.

Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottság ülésén, igaz, hogy többségi álláspont nem fogalmazódott meg, ahogy erre nagyon korrekten utalt Papcsák képviselő úr, de kisebbségi megfogalmazódott. A bizottság ülésén két témakörben fogalmazódott meg az ellenzéki képviselők részéről álláspont és javaslat, illetve ebben a témakörben kérdéseket is intéztünk a jelen levő helyettes államtitkárokhoz, akik válaszoltak a feltett kérdésekre.

Az első a Ket.-módosítással kapcsolatos. Hozzászólásomban majd részletesen fogok erről beszélni. Mindenesetre itt kinyilvánítottuk azt, hogy önmagában azzal, hogy a közigazgatási eljárási törvény még inkább alkalmazkodjék az ügyfelek igényeihez és még inkább ügyfélbarát legyen, nyilván egyet lehet érteni, és van is jó pár olyan szabályozás a Ket.-módosítás tekintetében, amit egyenként én is jó szívvel tudok támogatni. Sőt, azt kell mondjam, hogy a módosító indítvány majdnem elment a végrehajthatóság határáig az ügyfelek érdekében. Erről fogok majd beszélni a hozzászólásomban, de itt több pozitív mondatot is el tudok mondani.

A másik területe a járási hivatalok kialakításával kapcsolatos, ahol szakmai észrevételek - hogy mondjam - nem nagyon fogalmazódtak meg, így korrekt, politikai tartalmú kritikai észrevételek azonban annál inkább. De erről is fogok majd részletesen beszélni a hozzászólásomban.

Tehát szeretném azt jelezni, hogy a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőinek tartózkodó szavazata olyan érdekes módon állt össze, hogy miközben vannak olyan ügyek, főleg a Ket.-módosításnál, amelyeket jó szívvel igennel támogatnánk, de a törvény másik módosításában pedig olyan tartalmú szabályok vannak, a járási hivatalok kialakításánál, ahol erős nemet kell mondanunk, így aztán egy tartózkodó állásponttal fejeztük ki a véleményünket. És szeretném jelezni államtitkár asszonynak, hogy nagy számú módosító indítványt fogunk beadni az előző törvényhez is, ehhez is, és kérem, hogy a kormány ezt nyitottan vizsgálja meg, hiszen a jobbító szándék vezet bennünket.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Most megadom a szót Pogácsás Tibornak, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadójának, 5 percben.

POGÁCSÁS TIBOR, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság november 16-án, hétfőn tárgyalta az előterjesztést. Az előterjesztés ismertetésekor elhangzott, hogy a törvénytervezet a vállalkozók adminisztratív terheinek a csökkentésére irányuló kormányzati szándéknak megfelelő rendelkezéseket tartalmazza, a gyermekbarát közigazgatás elősegítését szolgálja, a közigazgatási eljárásjog területén felmerült jogalkalmazói tapasztalatokat és az azok által felvetett változtatási javaslatokat tartalmazza.

A bizottságban a törvényjavaslattal kapcsolatban érdemi vita nem alakult ki, így a bizottság végül 16 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Vas Imrének, a Fidesz képviselőjének.

DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/9242. számú törvényjavaslat szabályozza a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények módosítását, a települési önkormányzatoktól a járási, fővárosi kerületi hivatalokhoz átkerülő köztisztviselők illetményének rendezését és annak biztosítását. A települési önkormányzatoktól a járási, fővárosi kerületi kormányhivatalokhoz átkerülő köztisztviselők a jelenlegi illetményükkel kerülnek átvételre. A jelenlegi illetményükre az átvett köztisztviselők az életpályamodell alapján történő bérezés bevezetéséig jogosultak. Az átvett köztisztviselő illetménye ezen időpontig a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény általános szabálya alapján változhat, kivéve, ha e törvény alapján a besorolása szerinti illetménye a törvény hatálybalépését követő bekövetkező ok miatt meghaladja a korábbi illetmény összegét.

Az előterjesztés bemutatja, hogy a jelenlegi illetménnyel történő átvétel milyen többlet személyi költségekkel jár a fővárosi kormányhivatalok számára. Itt jelezném természetesen azt, hogy ugyanezzel az összeggel az önkormányzatok kiadásai csökkennek, illetve azt is, hogy a jelenlegi költségvetési törvénytervezetben ezek az illetmények betervezésre kerültek.

A javaslat rendezi a járási, fővárosi kerületi hivatal vezetőjére vonatkozó szabályokat is. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a kormánymegbízotthoz hasonlóan a járási hivatalvezető se viselhessen tisztséget az Országgyűlésben, illetve ne lehessen tagja állandó bizottságnak. Rendezésre kerül továbbá a járási hivatalvezető illetménye is oly módon, hogy az illetményét a közigazgatás szervezetéért felelős miniszter határozza meg, az illetmény legfeljebb a köztisztviselői illetményalap 18-szorosa, a hivatalvezető-helyettes esetén 16-szorosa lehet. Az illetmény meghatározása függ a vezetett járási hivatalhoz tartozó települések számától, a lakosság számától. Tudjuk, hogy rendkívüli eltérést mutat, hogy egy-egy járási kormányhivatalhoz hány település, illetve hány lakos tartozik.

A törvényjavaslat a járási szabályozást helyezi a kistérségekre vonatkozó szabályozás helyébe egyes jogszabályok tekintetében. A körzetközpont hiányában a javaslat szabályozza a körzetközponti jegyzőkre vonatkozó szabályokat is. Azon államigazgatási feladat- és hatáskörök tekintetében, amelyek nem kerülnek a járási hivatalhoz átvételre, körzetközpont hiányában meghatározza, mely település jegyzője fog eljárni. Ezen feladat- és hatáskörök közül mind a zaj- és rezgésvédelmi feladatok, mind a telephely-engedélyezés, mind a vásárok és piacok engedélyezése tekintetében 2013. január 1-jétől a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője fog eljárni az érintett tárcák javaslata alapján.

Rendezésre kerül továbbá, hogy rendkívüli helyzetben, például járványveszély esetén vagy katasztrófa esetén a megyei szakigazgatási szerv vezetőjének javaslatára a kormánymegbízott a járási hivatalvezető egyes munkáltatói jogait ideiglenesen elvonhatja, és azok gyakorlásával a megyei szakigazgatási szerv vezetőjét bízhatja meg.

Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosításával a vidékfejlesztésért felelős miniszter kap felhatalmazást arra, hogy az ingatlanügyi hatóság illetékességi területét miniszteri rendeletben határozza meg. Az átállásra az egyes földhivatalok esetében ütemezetten kerül sor, nem egy időben, így ezen változásoknak kormányrendeleti szintű követése megvalósíthatatlan, a javaslat éppen ezért az illetékességi szabályoknak miniszteri rendelet útján történő követését írja elő.

A javaslat a Ket. hatósági ellenőrzésről szóló szabályainak módosítása keretében - az eddigiekkel ellentétben, amikor is erre csak törvény kifejezett rendelkezése esetén volt lehetőség - fő szabállyá válik az ügyfél által kérhető hatósági ellenőrzés lehetősége, amellyel kapcsolatban kiemelendő, hogy azt az ügyfél csak saját magával szemben kérheti.

(Földesi Gyula elfoglalja jegyzői helyét.)

(14.30)

Az ellenőrzés eredményeként az ügyfél választásától függően vagy jegyzőkönyv, vagy pedig egy évig hatályos hatósági bizonyítvány kiállítására kerül sor. Ugyanakkor például, jelzem itt, hogy a törvény eltérő szabályokat állapít meg a Gazdasági Versenyhivatal vonatkozásában, ahol az ügyfél a dolog jellegéből következően nem kérhet ellenőrzési eljárást.

A javaslat a Ket. tanúsító szervekre vonatkozó szabályait is módosítja. A törvényjavaslat a jelenlegi közreműködő tanúsító szervek kategóriája mellé megteremti az önálló tanúsító szervek kategóriáját, nevezetesen azt, hogy az ágazati törvény vagy kormányrendelet által lehetőség nyílik olyan szabályozás kialakítására, amely értelmében a tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítvány alapján az abban tanúsított tényeken alapuló jogok közvetlenül gyakorolhatók.

A mérlegelésen alapuló szakhatósági megkeresés kapcsán rögzítésre kerül, hogy a szakhatóság állásfoglalása olyankor is köti a hatóságot döntése meghozatalakor. Másrészt a módosítás alapján megerősítendő, egyértelműsítendő, a jelenleg hatályos rendelkezések alapján is nyitva álló lehetőség, hogy az ágazati jogalkotó nemcsak a hatóság mérlegelésére bízhatja a szakhatóság megkeresését, hanem olyan szabályozást is kialakíthat, mely szerint egyes jogszabályban meghatározott objektív feltételek teljesítése alapján a hatóságnak kötelező a szakhatóság megkeresésének mellőzése. Az előterjesztés továbbá meghatároz egy olyan szempontot, amely fellebbezés esetén biztosít lehetőséget a szakhatóság megkeresésének mellőzésére.

A törvényjavaslat erősíti az ellenőrzési eljárás nyilvánosságát is. A törvényjavaslat a szakhatósági eljárások időtartamának elhúzódása megakadályozása érdekében, az ügyfelek érdekeinek megfelelő ésszerű időn belüli eljárás védelmében szigorítja a szakhatósági eljárásokra vonatkozó határidő-meghosszabbítási lehetőséget.

A módosítás a beruházások védelme érdekében lehetővé teszi az ügyfélkörbe történő bekerülés további korlátozását, amennyiben az ágazati törvények lehetővé teszik annak előírását, hogy a hatósági döntés jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapos jogvesztő határidőn túl ügyféli érintettség címén ne legyen lehetőség bekerülni a már lezárt eljárás ügyfélkörébe, illetve arra hivatkozva kezdeményezni az eljárás folytatását.

A törvényjavaslat a kiskorú magasabb fokú védelme érdekében a Ket. alapelvi rendelkezéseinek körében deklarálja a kiskorúak érdekének fokozott védelmét, annak biztosítása érdekében, hogy a közigazgatási hatóságok a kiskorúakat érintő eljárás során, így a döntésükben is a gyermek érdekét vegyék figyelembe elsősorban.

Felülvizsgálatra kerül az ügygondnok kirendelésére vonatkozó szabályozás annak érdekében, hogy az ügygondnokrendelés a jelenleginél gyorsabban szolgálhassa a közigazgatási hatósági eljárás folytatását, a gyermek alapvető érdekeire tekintettel. A törvényjavaslat alapján a hatóság a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes ügyfelek érdekében - az említett személyi kör érdekeinek veszélyeztetettsége esetében - erre vonatkozó kérelem nélkül is dönthet a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes ügyfelek adatainak zárt kezeléséről, továbbá a hatóságnak lehetősége van az említett személyi kör védelme érdekében rájuk vonatkozó iratokba való betekintés korlátozásáról dönteni.

A törvényjavaslat rendezi a kormányablak működéséhez kapcsolódó eljárási határidők számítását annak érdekében, hogy egyrészt az ügyintézési határidő az eljárásra a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz érkezéssel kezdődjön meg, abban az esetben is, amikor a kormányablak csak továbbítja az ügyfél beadványát, másrészt, hogy legyen meghatározva egy maximális átfutási idő, amely alatt a kormányablaknak a beadványt továbbítani kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Ez a kormányablaknál egy munkanap. A közreműködő hatóság által átvett iratok esetében a jelenlegi tíz nap öt napra változik. Ennél rövidebb határidőt azonban még bármely jogszabály meghatározhat.

A hatályos szabályozásból hiányzik a bírósági felülvizsgálat lehetősége abban az esetben, amikor a törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, és a törvény az ügyben elsőfokú határozattal szemben kizárja a fellebbezést. Ezt a joghézagot is rendezi a javaslat.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondhatjuk, hogy a törvényjavaslat a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, "Egyszerű állam" című, középtávú kormányzati program egyes feladatainak módosításáról szóló kormányhatározatban szereplő céloknak való megfelelést szolgáló rendelkezéseket, a gyermekbarát közigazgatás erősítésére irányuló módosítási javaslatokat, valamint a közigazgatási eljárásjog területén felmerült jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükségessé vált módosítási javaslatokat tartalmazza. Erre tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: A következő felszólaló Lamperth Mónika, az MSZP képviselője. Képviselő asszony!

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint közigazgatási eljárás és egyéb kapcsolódó törvények módosítására benyújtott javaslat abban a tekintetben hasonló az előző törvényhez, hogy ennek is vannak olyan részei, amelyek jó szívvel támogathatók, és vannak olyan részei, amelyeket pedig kritikával fogok illetni.

A Ket., a közigazgatási eljárási törvény módosítására vonatkozó javaslati pontokról vagy pontokkal kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy minden olyan célkitűzést a közigazgatási eljárás tekintetében, ami az ügyfelek jobb kiszolgálását jelenti, azt jó szívvel támogatjuk. Az a célkitűzés, hogy a közigazgatási eljárás ügyfélbarát legyen, azonban nem csak ettől a kormánytól származó célkitűzés (Dr. Hargitai János: Csak a megvalósítás vár rá.), hiszen az 1957. évi IV. törvényt, az államigazgatási eljárásról szóló törvényt kiváltó Ket., közigazgatási eljárási törvény, amit 2004-ben alkotott meg az Országgyűlés, már, ha úgy tetszik, a feje tetejéről a talpára állította a rendszert, hiszen az '57. évi IV. törvény egy állambarát, az államigazgatás szempontrendszerét tartalmazó törvény volt, míg a 2004-es közigazgatási eljárási törvény egy ügyfélbarát, az ügyfelek érdekeit szem előtt tartó törvény volt, nagyon sok olyan rendelkezéssel, amelynek a célkitűzései és a konkrét szabályozás is a mostani kormány által is támogatott módon - hiszen erre építi a további lépéseket - kerül most folytatásra.

Mind a három célkitűzés ezen belül, amely a vállalkozók adminisztratív költségeinek csökkentését, a gyermekbarát közigazgatást és a jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükséges módosítást be kívánja építeni, ez is egy támogatható cél, azt gondolom, hogy ez egy helyes törekvés. És azt is jónak, támogatandónak tartom, hogy a jogalkalmazói tapasztalatokat folyamatosan kísérje figyelemmel a jogalkotó, és ha olyat lát, olyat tapasztal, amit korrigálni kell, merthogy nem lehetett pontosan előre megmondani, hogy milyen hatása lesz egy adott szabály változásának, ezt rendre beépíti. Ez ugyanolyan fontos, mint a dereguláció, tehát azt gondolom, hogy ezt üdvözölni lehet.

Ugyanakkor azt szerintem valamennyien, akik ebben a szakmában dolgozunk, pontosan tudjuk, hogy az ügyfélbarát megoldásoknak a bevezetése egyfajta korlátig lehetséges.

(14.40)

Mondok egy példát: például az eljárás gyorsítása. Ha föltesszük azt a kérdést, hogy helyes-e, hogy a közigazgatási eljárást gyorsítani akarjuk az ügyfelek szempontjából, hát persze, hogy helyes. De ennek van egy korlátja, mégpedig az államigazgatás, a szakmai apparátus teljesítőképessége, hiszen nem lehet olyan ésszerűtlenül rövid határidőt adni valamilyen feladat ellátására, amelyre egyszerűen fizikailag nem képes az államigazgatási apparátus.

Itt most behoz például egy új szabályt a tervezet, hogy az adott szakhatósági eljárás ideje az ügyintézési határidőbe beszámít. Nekem ez szimpatikus, megmondom őszintén. De ha azt nézzük, hogy itt esetleg olyan konkrét ügyről van szó, ahol több szakhatóságnak az eljárási idejére szükség van, bizony előfordulhat az, hogy egyszerűen azért, mert nagyságrendileg ez egy olyan halmazt jelent, nem biztos, hogy ez így végrehajtható lesz. Ne úgy értsék, hogy én egy támadó kritikát mondok, ez inkább egy az ügy érdekében való jó szándékú aggodalom. Én azt szeretném javasolni, hogy ha már ezt így hagyják - mondom még egyszer: nagyon helyesen az ügyfél szempontjait figyelembe véve -, akkor érdemes azt figyelni, hogy ez hogyan hatályosul majd a gyakorlatban, és ha szükséges, akkor esetleg korrekcióval ellátni.

Szerintem az is egy méltányolható szabály - nem fogom az összeset fölolvasni, csak néhányat kiemeltem, egyrészt azért, mert viszonylag rövid volt a felkészülési idő, azért ezt ismerje el, államtitkár asszony, hogy elég izmos csomagot kaptunk erre a hétvégére. Úgyhogy vagyunk itt néhányan ebben a Házban, akiknek van valamennyi közigazgatási tapasztalatunk, és mégsem volt egyszerű feldolgozni, még szakértők segítségével sem. De én például azt jónak tartom, hogy a hatóság mérlegeli, hogy megkereshet-e valamely szakhatóságot vagy sem. Ilyenkor is köti a szakvélemény, ez is helyes, hogy ne lehessen ilyen műmutatványokat csinálni. Azután az ellenőrzési eljárás nyilvánosságának az erősítését is ilyennek tartom, tehát támogatandó, jó célnak.

A gyermekbarát közigazgatással kapcsolatos módosítások is szerintem helyénvalóak és támogathatók, bízzunk benne, hogy ezek úgy fognak majd érvényesülni. Volt már korábbi kormány idején is ilyen gyermekbarát átalakító csomag. Azt is támogattam, részese voltam, szerintem ez rendben van.

Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szabályozásokban is van olyan tartalom, ami miatt azt gondolom, hogy egyetértésről lehet beszélni. Na, eddig volt, ez volt a pozitív része.

Most jön a következő: ez a fővárosi, megyei kormányhivatalok, illetve a járási hivatalok kialakításának egyes szabályai. Tisztelt Államtitkár Asszony! Az ön expozéja egy olyan sikertörténetről számolt be (Dr. Hargitai János: Az is!), amivel én nem találkoztam. És nem azért nem találkoztam, mert nem érdekel engem ez a terület, vagy elhanyagoltam a tapasztalatszerzést, szó nincs erről. De amikor ön a kormányablakok sikeréről beszél, akkor szembe kell állítanom ezzel a gyakorlati tapasztalatot. Kedves államtitkár asszony, nem mondom meg, hogy hol volt, nehogy baj érje az illető kollégákat, nem a saját megyémben, ahol tapasztalható az, hogy a kormányablakoknál dolgozó kollégák a statisztikánál az információkérésre vonatkozó statisztikát duzzasztják mindenféle módon, mert egyszerűen nincs mit csinálniuk. Hát, tessék bemenni egy ilyen helyre! Ez nincs még kitalálva. Ez nagyon jól hangzik, meg nagyon jó szövegeket meg stati... Na, szóval sikertörténeteket lehet kreálni, ez egyszerűen nem így van. Itt nem mutatkozik meg semmilyen módon még az úgymond jó állam.

A járási hivatalok kialakításának az a célkitűzése, hogy így közelebb viszi az államigazgatást az állampolgárokhoz, ez egyszerűen nem igaz. (Dr. Hargitai János: És miért nem?) Ezt mondta az államtitkár asszony. (Dr. Hargitai János: És ez így is van.) A jegyzőnél korábban meglévő vagy jelenleg meglévő olyan államigazgatási hatáskörök, amelyek majd átkerülnek a járási hivatalhoz, hogyan mennének ezek közelebb? A jegyzőnél közelebb hogyan tud lenni az államigazgatás? (Közbeszólások a Fidesz soraiból, köztük dr. Kovács Zoltán: Ügysegédek útján.) Oké. Ügysegéd, és mitől lesz közelebb az ügysegéd, mint a jegyző? (Dr. Kovács Zoltán közbeszólása.) Oké.

ELNÖK: Bocsánat, egy mondat, tisztelt képviselőtársaim. Elnézést kérek, de az a kötelességem, hogy a dialógus rajtam keresztül történjen, tehát Kovács képviselő úr, ha kettő percre bejelentkezik, örömmel vesszük majd a hozzászólást. (Dr. Lamperth Mónikához:) Beleszámítom az időbe, elnézést kérek, folytassa.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ilyen interaktívvá vált valóban ez a parlamenti hozzászólás, de nem baj, mert ez azt mutatja, hogy érdekes dolgokat mondok, fölkeltettem a fideszes képviselők érdeklődését, és ez engem igazi örömmel tölt el.

No, de akkor visszamenve a hozzászólás tartalmához. Igazából, amikor a koncepciót a szaktárca közzétette, akkor generálisan azt jelölte meg ebben az egyoldalas, koncepciónak nevezett papirosban, hogy a jegyző államigazgatási feladatai átkerülnek a járási hivatalhoz. Nem differenciált. Nem azt mondta a koncepció, hogy a jegyző legfontosabb feladatai vagy a jegyző ilyen vagy olyan feladatai, tehát nem minősített, hanem en bloc a jegyző feladatairól, hatásköreiről beszélt.

Akkor az hamar kiderült, hogy ezt nem lehet mind átvinni, mert praktikus és egyéb okai és problémái vannak. A közelmúltban államtitkár asszonytól idézett a sajtó, hogy ezek közül a feladatok közül mintegy 46 százaléknyi az, ami átkerült a járási hivatalokhoz. Hát, ez jóval soványabb eredmény, mint amire számítottak, de én személyesen örülök annak, hogy néhány tekintetben megkötötték a kompromisszumot, mert valóban voltak olyan feladatok, amiket ésszerűtlen messzebb vinni.

Egyébként, tételezzük föl, ha még igaz is lenne az, hogy most ott is lesznek majd ügysegédek, ahol eddig nem volt hivatal, azt gondolom, hogy a rendszer ettől nem lesz önmagában sem hatékonyabb, no pláne sem olcsóbb. Hiszen azok a körjegyzőségek, ahol a jegyző lelkiismeretesen látta el a feladatát, jól megszervezték - most is az -, hogy a nem székhely településeken is legyen államigazgatási szolgáltatás, tehát azért ezzel nem találtuk föl a meleg vizet.

De nem is ez a legnagyobb kritikánk, ezt elmondtuk már annál a törvénynél is, hanem az, hogy az államigazgatás, közigazgatás átalakításának további politikai nyomás alá helyezését valósítja meg ez a módosító javaslat is. A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja azt is kritizálta, amikor a kormánymegbízottak, a megyei kormányhivatalok vezetői politikai státusok, politikai szabadrablás eszközévé váltak. (Dr. Hargitai János közbeszólása.) És ez akkor is így van, elnök úr, ha kormánymegbízott úr ezt hangosan kommentálja.

Mi ezt nem tartjuk jónak, nem tartjuk helyesnek, és az, hogy a politikai komisszárok hálózatát bővítik azzal, hogy a járási hivatal vezetője is pártpolitikus lesz, ez egészen elképesztő. Ha igaz az, hogy ott államigazgatási, hatósági ügyintézés folyik, akkor milyen politikai döntéshozatalra van ott szükség, kedves államtitkár asszony? Milyenre? És amikor beleírják ebbe a törvénybe napnál világosabban, hogy a hivatalvezetőnek elég a felsőfokú végzettség, nem kell, hogy szakirányú legyen, kell ugyan közigazgatási gyakorlat, amibe beleszámítják, hogy öt évig itt képviselő. Na, azt, hogy a polgármestert beleszámítják, azt még nagyjából értem, mert ha valaki polgármesterként dolgozik öt éven keresztül, és hetente legalább egyszer találkozik a jegyzővel, és beszélnek is, akkor valami ragad rá. De hogy öt évig itt ül a parlamentben, és nyomkodja a gombot, ettől közigazgatási szakemberré válik? Bocsánatot kérek, ez a mi szakmánk is egy szakma!

Az én képviselőtársam, Kovács Tibor öt éve már ott ül a parlament egészségügyi bizottságában, mert közgazdászként érdekli az egészségügy finanszírozása. Kedves államtitkár asszony, akkor Kovács Tibor holnaptól operálhat? (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Azért bocsánatot kérek, ez is egy szakma! És napnál világosabb, hogy miről szól ez a történet, hogy lecsökkentik drasztikusan az országgyűlési képviselők számát, ami mögött társadalmi akarat van, és helyes, de úgy próbálnak meg gondoskodni majd azokról az emberekről, akik esetleg nem lesznek képviselők, hogy a járási hivatal vezetői székét megpróbálják megnyitni a számukra. Elfogadhatatlan. Nem értünk vele egyet.

(14.50)

Az államtitkár asszony még azt is mondta, hogy növeli a közigazgatásba vetett állampolgári bizalmat most ez a rendszer, és a jó állam kiépítése fantasztikusan halad előre. Államtitkár Asszony! Mondok egy konkrét példát. A kaposvári Kistérségi Szociális Szövetkezet közmunkaprogram-pályázaton nyert közfoglalkoztatást, közmunkaprogramot végez, és szeptember óta két telephelyen, az egyik Mosdós, a másik Töröcske, az egyiken 19, a másikon 15 embert foglalkoztat. Ezek az emberek nem kaptak fizetést, erről sajtónyilvánosság előtt is volt szó, mert mentek mindenhová, hogy egyszerűen az elvégzett munka ellenértékét megszerezzék, és az újság megkérdezte, nyilatkoztatta a kormányhivatalt is, és a kormányhivatal vezetője vagy valaki - mert azt írta az újság, hogy a kormányhivatal, nem akarom a vezetőt itt személyesen kritizálni, ha nem ő volt, lehet, hogy a sajtóosztály vagy bárki - a jó állam jegyében, a közigazgatásba vetett bizalom jegyében azt nyilatkozta, hogy neki erre nincs hatásköre, s ezek az emberek közpénzből, közfoglalkoztatás keretében végeztek munkát, közpénzből kellene hogy finanszírozzák, valaki ezért a közpénzt felvette, és a jó állam jegyében nincs senki, aki ebben az ügyben eljárna. Ilyen közigazgatást akarnak?

Én most képviselőként írtam több helyre levelet, elkezdtem az üggyel foglalkozni. Remélem, hogy ezeknek a szerencsétlen embereknek a jogos járandóságát majd valaki kifizeti, de én azt gondolom, hogy ez nincs összhangban azzal, amelyet...

ELNÖK: Képviselő asszony, egy perccel meghosszabbítom a felszólalási idejét.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ebben a törvényjavaslatban, most már lezárva a járási hivatalok kialakításával kapcsolatos kritikai észrevételeimet, tehát vannak olyan elemek, vannak olyan szabályok, amelyeket tudunk támogatni, ez elsősorban a közigazgatási eljáráshoz kapcsolódik, és vannak olyan elemek, amelyeket pedig rendkívül éles kritikával illetünk, azzal a tartalommal, amelyet elmondtam. Ezek a politikai elemek, amelyek a járási hivatalok kialakítása környékén megjelentek, semmiképpen nem szolgálják a közigazgatásba vetett bizalmat, semmiképpen nem szolgálják azokat az egyébként nemes célokat, amelyeket önök a zászlójukra tűztek, úgyhogy ezt nem fogjuk támogatni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kovács Zoltánnak, a Fidesz képviselőjének a reagálása következik, két percben.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban így a helyes, hogy szókérésre megkapja az ember a szót, ha jól viselkedik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én azért kiabáltam be, és elnézést kérek mindannyiuktól, mert ha a törvényt figyelmesen olvassa mindenki, akkor láthatja azt, hogy a járásközponton kívül vannak a kirendeltségek és vannak az ügysegédek. Nem véletlen egyébként, hogy 2700 megállapodást kötöttek a kormánymegbízottak az önkormányzatokkal, ennek jelentős része egyhangú döntéssel született meg a képviselő-testületek részéről, hogy a különböző településeken ügysegédek lesznek, illetve ahol szükséges, nagyobb az ügyfélkör, ott kirendeltséget hoznak létre. Tehát az a filozófia, amelyet a kormány maga elé tűzött, mely szerint az európai uniós elveknek, tehát a szubszidiaritásnak és a decentralizációnak kíván érvényt szerezni, az ebben a törvényben érvényesül, ellentétben egyébként a szocialistákéval, akik a regionalizmus irányába tolták el az egész rendszert, akár annak idején a területfejlesztést, és hogyha lett volna erejük hozzá, meglett volna a kétharmaduk, regionális képviselő-testületeket is hoztak volna létre, hiszen ez volt leírva Ágh Attila 40 milliós Idea-programjában.

A másik, amit szeretnék elmondani. Azt gondolom, előre nem kell elparentálni azokat a munkatársakat, akik majd a járási hivatalokat vezetik, hogy politikai komisszárok. Ez a szocialista gyakorlat volt, nézzük meg a LEADER-közösséget, ahová fagylaltosokat, karnagyokat, trombitaművészeket, jó elvtársakat neveztek ki annak idején. Azt gondolom, várjuk ki a végét. Én Veszprém megyéről tudok beszámolni. Több körjegyző, aljegyző, többcélú kistérségi társulási hivatalvezető került felterjesztésre a miniszter úrhoz, azért, hogy ők hivatalvezetést lássanak el.

A többit majd a normál felszólalásban vagy egy következő kétpercesben elmondom.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót szintén két percben Vinnai Győzőnek, a Fidesz képviselőjének.

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Lamperth Mónika azt mondta, hogy a közigazgatásba vetett bizalom nem javult 2010 óta, de én emlékszem arra, amikor 2010. szeptember 1-jén vissza kellett állítani az önkormányzatok fölötti törvényességi felügyeleti jogot, az állam egy ilyen szétcsúszó képet mutatott, és minden tevékenységünk 2010 májusától vagy 2010 januárjától arra irányul, hogy a közigazgatás ne csak szervezetileg változzon meg, hanem munkakultúrájában is megváltozzon, és a közigazgatásba vetett bizalom helyreálljon. 2002-2010 között nem a leghatékonyabban intézték az ügyeket, ha finoman akarok fogalmazni.

Engedjen meg, képviselő asszony, egyetlen reagálást, talán még van egy percem. Ön a kormányablakokról szólt, hogy a kormányablakokban hogyan intézik az ügyeket. Szeretném önnek elmondani, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a kormányhivatalt vezetem, a legtöbb ügyfélforgalmat teljesítette a kormányablak, és ott egy olyan közigazgatási kultúraváltás, egy szemléletmódváltás is megjelenik, három szóval tudnám ezt önnek összefoglalni: szakmailag kifogástalan, hozzáértő emberek legyenek, ezt a kormányablakba bekerülő képzés biztosította, tehát ott nálunk többdiplomás, közigazgatásban jártas emberek vannak; hogy motiváltak legyenek, hogy mindenképpen a megoldásokat keressék, és ne csak a hivatali szemlélet jelenjen meg; és a harmadik, hogy empatikusak. Tetszik tudni, ez az empátia azt jelenti, hogy beleéli magát annak az állampolgárnak a helyzetébe, aki ott ügyet akar intézni, és nem is tudja pontosan, hová kell mennie, de ott van a közelben egy kormányablak, amelynek segítségével el tudja intézni. Igen, ez a közigazgatásba vetett bizalom!

És még valamit. A jövő év végére 300 ilyen kormányablak lesz, tehát cáfolnám, amit mondott, közelebb kerülünk az emberekhez járásközpontokkal, kormányablakokkal és települési ügysegédekkel.

Köszönöm szépen, elnök úr, a szót.

ELNÖK: Lamperth Mónika képviselő asszony, MSZP, reagál az elhangzottakra.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Hát, ez itt most a finom csúsztatások ideje. Nem kellett önöknek a törvényességi felügyeletet visszaállítani, amikor kormányra kerültek, mert akkor még nem is volt törvényességi felügyelet. (Zaj, közbeszólás a kormánypártok soraiból: Volt!) Nem volt törvényességi felügyelet, mondom, nem volt! Volt törvényességi ellenőrzés, amelynek azonban mások a jogosítványai. A törvényességi ellenőrzéssel kapcsolatban valóban voltak alkotmányos problémák, mert önök, visszaélve ezzel a helyzettel, hogy kétharmados többség kellett annak a megváltoztatásához, emlékszem jól, hogy milyen viták és egyeztetések folytak a többször beterjesztett törvénymódosításkor az akkori önkormányzati bizottságban, de önök eldöntötték, hogy semmilyen módon ehhez nem járulnak hozzá, így azután valóban voltak ezzel problémák, ez kétségtelen, elismerem.

Kovács képviselő úr, amikor azt mondja, hogy mi a települések helyett a régiókhoz akartunk vinni hatásköröket, ez is egy, nagyon finom vagyok, mikor azt mondom, hogy csúsztatás. Ha visszaemlékszik arra a kormánymegbízott úr, a regionális önkormányzatok kialakításáról szóló koncepcióban is, de a beterjesztésben is napnál világosabban benne volt, hogy ez egy decentralizáló törvény, mert a központi közigazgatás, a minisztériumok feladatait szerettük volna nagyobbrészt a választott regionális önkormányzatokhoz telepíteni, és csak kisebb részt a megyei önkormányzatok feladatait. Tehát ez nem lentről fölfelé, hanem ellenkezőleg, föntről lefelé, a szubszidiaritásnak megfelelően zajlott volna. Itt nem igazából a hatósági államigazgatási feladatokról volt szó, hanem egész más, sokkal inkább egy régiós, térségi területfejlesztési, közszolgáltatási funkcióról. A hatósági, államigazgatási ügyekben mi bíztunk a jegyzőkben. Nem tudom, önök miért nem bíznak a jegyzőkben. Szerintem ma is ők viszik a hátukon az államigazgatást. (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.)

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót két percben Kovács Zoltánnak, a Fidesz képviselőjének.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Ezen utóbbival szeretném kezdeni, döntsék el önök, hogy kinek van igaza.

A központi államigazgatási feladatok régióhoz történő telepítése vagy a megyéhez, illetve bizonyos tekintetben a szakfeladatok esetében a járáshoz történő telepítése, ami egyébként most van. Önök a régióhoz tették, a területi integrációval az Orbán-kormány pedig a megyékhez, illetve bizonyos részében a járásokhoz.

(15.00)

Mi van közelebb az emberekhez? - kérdezem én, de mindenki tudja rá a választ.

Ami a helyzettel való visszaélést illeti, hiszen benne voltam, még egyeztettem is a törvényességi ellenőrzésről annak idején Répássy államtitkár úrral együtt, azt kell mondjam, hogy önök egyoldalúan törvényt módosítottak. Úgy gondolták, hogy megtehetik, az Alkotmánybíróság döntése ellenére is. Ebből az következett, hogy joghézag lett, másfél évig nem volt törvényességi ellenőrzés az önkormányzatok felett. Ebből aztán származott itt-ott némi baj. Természetesen a többség továbbra is tisztességesen dolgozott. Majd, amikor létrejöttek a közigazgatási hivatalok, térdig gázoltak a jegyzőkönyvekben, másfél évi el nem végzett munkát kellett elvégezni az újonnan megalakult közigazgatási hivataloknak.

Ami pedig a kormányablakot illeti, tisztelt miniszter asszony, az ott dolgozó munkatársaink nevében szeretném kikérni és visszautasítani azt, amit ön mond, hogy itt bruttósítják a statisztikát. Tisztességes, normális, jól képzett szakemberek dolgoznak ott, a feladatok jelenleg megoszlanak a kormányablakok, illetve a szakigazgatási szervek között. De amennyiben a következő év végére létrejönnek az integrált ügyfélszolgálatok, akkor ez lesz ennek az úgymond sikertörténetnek a csúcsa, amikor egy helyen minden elintézhető. Nem kell elmenni egy adott ügyben a földhivatalhoz tulajdoni lapért, majd utána elmenni az NSZSZ-hez, régi nevén Köjálhoz vagy ÁNTSZ-hez, hogy mindenki tudja, miről beszélek, meg a közlekedési hatósághoz, hanem egy helyen tudják ezt a feladatot elvégezni. Ez lesz ennek a lényege, és kérem, hogy ezt támogassák. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Lamperth Mónika, az MSZP képviselője válaszol.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Szeretném világossá tenni, hogy a kormányablakoknál dolgozó kormánytisztviselők felkészültségével és szakmai elkötelezettségével nekem semmi bajom nincsen. Én is voltam néhány helyen, és azt tapasztaltam, hogy valóban fiatal, udvarias, felkészült emberek vannak. Semmi bajom ezzel. Nem erről beszéltem. Tehát nincs mit kikérni a kormánymegbízott úrnak, mert én nem bántottam őket.

Én arról beszéltem, hogy olyan statisztikai nyomás alatt vannak, amit az élet nem tud teljesíteni. Mert nagyon kevés ügy van, amivel ők érdemben tudnak foglalkozni. Nagyon kevés ügy van. Sokkal lassabban halad ez, mint ahogyan önök ezt eredetileg eltervezték. Ami egyébként nem csoda, mert irracionális is volt. Hát azért, csak nézzen mindenki magába! Nem kell tőlem megvédeni sem a szabolcsi, sem a többi kormánytisztviselőt, nem vagyok nekik ellenségük. De azért ha saját tapasztalataik alapján is mélyen belegondolnak, hogy mi és hogyan történik ezen a területen, akkor, azt gondolom, joggal el lehet ismerni, hogy itt nagyobb a PR, mint a valódi tartalom.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nekem személyesen van türelmem ahhoz, hogy kivárjam, mit hoz majd pozitívan ez a rendszer. De azt kell mondjam, hogy ez a tempó, ahogyan önök átalakítanak, nem egyfajta bátorságról, erőről és lendületről tesz tanúbizonyságot, hanem valamiféle politikai célkitűzésről, aminek egyébként majd azok az ügyfelek látják a kárát, akik nem fogják tudni ezt a tempót követni, mert irracionális. Irracionális, és attól tartok, hogy az élet majd ezt be fogja bizonyítani. Nem biztos, hogy először a járásoknál, lehet, hogy először a Klebelsbergnél, amikor a közoktatási intézményrendszer átadásánál lesznek szerintem iszonyú nagy problémák. (Az elnök többször csenget.) De azt gondolom, hogy itt is. Nem vagyok ennek szurkolója, csak teszem a dolgomat.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Szintén két percben felszólalásra következik B. Nagy László, a Fidesz képviselője.

B. NAGY LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Ház! Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Gyakorló kormánymegbízottként nekem fogalmam sincs, hogy ön miről beszél, hogy milyen statisztikai nyomásnak vannak kitéve a kormánymegbízottak. Én biztos vagyok benne, hogy ilyen számsorelvárás és utasítás nincs, mert akkor én tudnék róla. Ha el tetszene jönni a mi kormányablakunkba, akkor biztos, hogy nem tetszene tudni ilyet mondani.

A hozzászólásom másik része. Az azért nem biztos, hogy úgy van, ahogy tetszett mondani, hogy politikai állások lesznek a járási hivatalok vezetői posztjai, mert szerintem majd meg tetszik lepődni december 17-én, amikor kihirdetik a járási hivatalvezetők személyét. És ha statisztikát tetszenek készíteni, akkor ki fog derülni, hogy ez egy nagy téveszme, amiről itt beszélnek.

Egyébként én is kikérném magamnak az országgyűlési képviselők nevében, mert egyáltalán nem igaz az a tény, hogy egy országgyűlési képviselő nem képes ellátni egy járási hivatalvezetői beosztást. (Dr. Lamperth Mónika: Én nem ezt mondtam.) Azt tetszett mondani, hogy az ön képviselőtársa nem lenne alkalmas járási hivatalvezetőnek. (Dr. Lamperth Mónika többször megismétli: Nem ezt mondtam.) Szerintem az Országgyűlésben ülő képviselők vannak olyan kaliberű személyek, hogy bármelyik el tudna látni egy járási hivatalvezetői tisztet.

Köszönöm.

ELNÖK: Megadom a szót két percre Tarnai Richárdnak, a KDNP képviselőjének.

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon déj vu érzésem van, mert annak idején itt a Ház falai között, amikor a kormányhivatalok létrejöttek, gyakorlatilag ugyanezek az előzetes kritikák fogalmazódtak meg, hogy majd a kormányhivatalok nem fognak működni, miért kell hogy politikus legyen az élén. Most pedig a járások kapcsán ugyanezek a szirénhangok, ugyanezek a kritikák már jó előre megfogalmazódnak, hogy a politikusok hogyan tudnának elvezetni egy járási hivatalt.

Azt gondolom, az elmúlt évek pontosan itt, a parlamentben bizonyították, hogy ez egy jó döntés volt. Hiszen több olyan törvényjavaslat volt, amit kormánymegbízottak terjesztettünk be, és pontosan a terepről jövő tapasztalatokat hoztuk be ide. Ezt azért is mondhatom, mert ezen javaslatokat szinte kivétel nélkül a parlament majdnemhogy egyhangúlag, 80-90 százalék fölötti egyetértéssel fogadta el. Ezek szakmai javaslatok, szakmai törvényjavaslatok voltak. Tehát működik az a rendszer, miszerint egy egész megyei kormányhivatalt tud egy politikus, adott esetben egy országgyűlési képviselő irányítani.

Ha pedig ez így van, akkor miért gondoljuk azt, hogy egy jóval kisebb egységnél, egy járásnál ördögtől való dolog, ha egy-egy esetben, és visszautalnék itt képviselőtársamra, a politikából érkező, illetőleg képviselői feladatot ellátó ember ezt el tudná végezni. Azt gondolom, hogy a gyakorlat alapján tudunk majd ítélkezni, mert egyszer már ezek a kritikák alaptalannak bizonyultak, pontosan a kormányhivatalok esetében. Úgyhogy én ezért kérek visszafogottságot a kritikák tekintetében.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megadom a szót két percben Lamperth Mónikának, az MSZP képviselőjének.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Kedves Képviselőtársam! Szívesen lennék én visszafogott, ha nem próbálnák meg minden szavamat kiforgatni, és csúsztatásokkal élni.

Nem azt mondtam, hogy az országgyűlési képviselők általában nem alkalmasak egy járási hivatal vezetésére. Nem ezt mondtam. Azt mondtam, hogy helytelen, hogy közigazgatási gyakorlatnak minősül az öt év képviselői munka. Ugyanis ez is egy szakma. A közigazgatás is egy szakma, ahhoz is érteni kell. Tehát én azt gondolom, nem helyes, hogy közigazgatási gyakorlatnak betudja a törvény az öt év országgyűlési képviselői gyakorlatot. Azt sem mondtam, hogy az itt ülő képviselők nem alkalmasak valamilyen vezetői feladat ellátására általában. Konkrétan azt tudom, hogy van olyan országgyűlési képviselő, aki egy kőművesbrigádot sem tudna elvezetni (Derültség.), egészen bizonyos vagyok benne, de nem fogok neveket mondani, mert eszem ágában sincs személyeskedni. Azt gondolom, hogy a járási hivatalok élére hiba politikust kinevezni, súlyos hiba.

Föltettem egy kérdést az államtitkár asszonynak, de sem ő, sem más nem válaszolt rá. Amikor önök úgy döntöttek, hogy a kormányhivatalok élére politikai komisszárokat ültetnek, akkor az államtitkár asszony azzal érvelt, hogy vannak olyan ügyek, ahová politikusi döntés kell. Én ezt vitatom, de még a kormányhivatalok élén esetleg, ha az agyamat egy picit megerőltetem, akkor bírok találni ilyet. Egyelőre nem sikerült, de még talán-talán. De egy járási hivatal élén, ahol hatósági, államigazgatási feladatokat látnak el, milyen politikai döntést kell hozni? Milyet?! Tessék erre válaszolni!

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tarnai Richárd, a KDNP képviselője válaszol.

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen. Csak egyetlenegy példa. Talán KDNP-s képviselőként megengedik nekem, hogy egy félig-meddig egyházi hasonlatot hozzak. Látszik a kettőnk közötti gondolkodásbéli különbség.

(15.10)

Ön most azt mondja, hogy a kormányhivatalok vezetőinél még talán-talán elfogadható ez a gyakorlat, azonban a járásoknál nem. Én azt gondolom, hogy ez körülbelül az a hasonlat, mint ha azt mondjuk, hogy egy püspök egy egyházmegyét el tud vezetni, de nehogy már egy plébániát el tudjon vezetni, mert nem tudja a plébániát elvezetni. Tehát egy sokkal nagyobb egységet el tud vezetni, és jól működnek ezek a rendszerek, de nehogy már egy kisebbet el tudjon vezetni. Én azt gondolom, hogy abszolút faramuci ez a logika, és nem értem, hogy képviselőtársam ez alapján már jó előre, tehát mielőtt még ezek a döntések megszületnének, miért kritizál egy fordított logika alapján egy ilyen döntést.

Köszönöm szépen. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Magából indul ki.)

ELNÖK: A következő reagáló Kiss Sándor, a Jobbik képviselője.

DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én megértem, hogy országgyűlési képviselők lesznek járási hivatalvezetők. De kérem, gondoljanak abba bele, hogy minden négy év után cserélődni fognak a járási hivatalvezetők, attól függően, hogy milyen lesz a választási eredmény. (Dr. Lamperth Mónika: Így van!) Tehát ez semmiképpen nem szolgálja az államigazgatás stabilitását szerintem.

De egyébként én elfogadom azt, amit önök mondanak. Amennyiben legalább egyharmad ellenzéki országgyűlési képviselőt látunk majd járási hivatal élén, akkor én elismerem azt, hogy önöknek ebben a kérdésben igazuk van. De ha egyetlen ellenzéki országgyűlési képviselő sem lesz járási hivatalvezető, míg önök közül többen, akkor egyértelmű, hogy önök csúsztatnak.

Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót kettő percben B. Nagy Lászlónak, a Fidesz képviselőjének.

B. NAGY LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak egy mondatot szeretnék reagálni. A járási hivatalvezetőknek mindegy, hogy politikus, polgármester, vagy honnan jön, nem kell neki politizálni. Azt tetszett mondani, hogy miért kell ott politizálni. Nem kell neki politizálni. De attól, hogy most országgyűlési képviselő vagy polgármester, miért ne lehetne egy jó járási hivatalvezető? Nem politikusnak veszik föl, hanem hivatalvezetőnek. Köszönöm.

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A kétperces kör végére értünk, és így megadom a szót az írásban előre jelentkezett képviselők közül Apáti Istvánnak, a Jobbik képviselőjének.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a törvénynek van egy szakmai és van egy politikai része is. A szakmai részében kétségtelenül vannak előremutató szabályok. A teljesség igénye nélkül hadd emeljek ki egyet, például a közös környezetvédelmi program megalkotásának lehetősége, mert mind környezetvédelmi, mind egyéb programok megalkotásától főleg a kisebb önkormányzatok már szenvedtek hosszú évek alatt. Mindannyian jól tudjuk, hogy sok esetben, pláne egy kistelepülésen az ilyen és ehhez hasonló programokat legfeljebb az íróasztalfióknak meg a szekrényeknek állították elő, és legfeljebb, hogyha pályáztak, akkor volt szükség ennek a bemutatására, egyébként semmilyen gyakorlati hasznot a település számára nem hozott. Egy szükséges rossz volt, amelyet el kellett végezni, amelyért szankció járt adott esetben, és kénytelen-kelletlen túlestek rajta ezek a települések, már akik meg tudták fizetni például egy környezetvédelmi program megalkotásának a sokszor igen-igen borsos költségeit.

Éppen ezért én személy szerint nagyon örülök annak, hogy közös környezetvédelmi programok megalkotására is lehetőséget biztosítanak, mert ezáltal egy összefogást erősítenek, egy összefogás lehetőségét teremtik meg, és a rossz anyagi helyzetben lévő, alacsony helyiadó-bevétellel rendelkező kistelepülésekről legalább ennyi teher lemegy azáltal, hogy közösen, többen összefogva is megalkothatnak ilyen programot, és nem kötelesek egyenként megalkotni, aminek egyébként gyakorlati jelentősége és haszna nincs is.

Az adó- és értékbizonyítvány határidejének módosításával azonban már óvatosabb lennék. Úgy gondolom, hogy itt elkel majd némi módosítás, ugyanis 8 napra lerövidíteni ennek a határidejét legalábbis kockázatos. Gondoljunk csak például egy hagyatéki eljárásra, ahol azért nem mindig ilyen egyszerű ezt betartani. Ráadásul ez abszolút nem politikai kérdés, tehát semmi probléma nem származik abból, hogyha mondjuk, ezt a határidőt megnöveljük.

De szeretnék rátérni itt a már eléggé jó hangulatúvá váló vitának a politikai részére, és azért legalább két dologra felhívnám az önök szíves figyelmét.

Egyrészt menjünk vissza a kályhához, nézzük meg, hogy honnan ered ez a probléma, ami a járási hivatalvezetők kinevezése, politikai komisszárok vagy nem politikai kinevezettek kérdésköréhez is szervesen kapcsolódik.

De még mielőtt ebbe belekezdenék, a költségvetési hatékonyságára szeretném ráirányítani a figyelmüket, ugyanis többszöri kérésünk ellenére sem voltak hajlandóak megválaszolni sem a Közigazgatási Minisztérium, sem más minisztériumok részéről azt a kérdést, hogy mennyivel lesz ez a rendszer olcsóbb. Az, hogy hatékony lesz-e vagy sem, valóban várjuk meg a tapasztalatokat, várjuk meg, hogy mi lesz ezzel a gyakorlatban. Mindenesetre a megyei kormányhivatalok működése kapcsán hozzám nemcsak jó és pozitív visszajelzések jutnak el, hanem akár átlagemberek, akár vállalkozók részéről továbbra is eljutnak olyan nyugtalanító hírek, hogy semmi nem változott, vagy csak nagyon kevés, pályázataikhoz, mindennapi működésükhöz nem kapnak elég segítséget, bürokratikus a rendszer. Nem az ügyintézők hozzáállására, mentalitására panaszkodnak, csak egész egyszerűen úgy gondolják, hogy még mindig nem lett egyszerűbb és még mindig nem lett rövidebb, például egy pályázat benyújtásának a körülményei, egy engedélyeztetési eljárás és ehhez hasonló eljárástípusok.

Tehát az, hogy mennyire hatékony, még az is véleményes. A járási hivatalok szintjén várjuk meg, a megyei kormányhivatalok szintjén még igencsak kétséges, hogy mennyire válik be ez a rendszer.

Viszont arra nem válaszoltak, hogy ez mennyivel lesz olcsóbb, mennyivel lesz költségvetési értelemben hatékonyabb, költségtakarékosabb. Továbbra is tartom azt a véleményemet, hogy a mai közigazgatási rendszerben alapvetően két módon tudunk vagy tudnak önök reális eséllyel megtakarításokat elérni. Az egyik, hogyha szükségtelenné vált vagy önök által szükségtelennek minősített épületek fenntartásáról a továbbiakban nem kell gondoskodni, nem kell fizetni az épület fűtés-, víz-, világításköltségét, nem kell fizetni az épület rezsiköltségeit, ezt be lehet zárni, adott esetben egy értékesítéssel egy egyszeri bevételhez is lehet jutni, vagy ha más módon hasznosítják, akkor olyan módon esetleg lehet takarékosabbá tenni. Vagy - és itt a nagy kérdés - hogyha embereket küldünk el, köztisztviselő kollégákat küldünk el a közigazgatásból. Bár megjegyzem, ez is csak a tárgyévet követő évben hozhat némi megtakarítást, mert ki kell fizetni ebben az esetben a dolgozók felmentési időre járó illetményét, végkielégítését, és a következő évben hozhat ez érdemi megtakarítást, ha nem vesznek fel a kirúgott dolgozók helyére új köztisztviselőket.

Erre vonatkozólag önök a legjobb tudomásom szerint semmilyen hatástanulmányt, semmilyen számítást, előzetes tervet nem tettek le az asztalra. Nem tették világossá, hogy az épületek fenntartásán mennyit lehet megtakarítani. Nem tették világossá és egyértelművé, hogy hány köztisztviselő kollégát óhajtanak elküldeni akár megyei, akár járási szintről.

És megint csak kérdezek, mivel önök teljes bizonytalanságban tartanak minket. Nem kezdek el vádaskodni, nem kezdek el olcsó politikai frázisokat pufogtatni, nem akarok a demagógia ingoványos talajára lépni, hogy többezres vagy több tízezres létszámokat jelöljek meg, és ezáltal félelmet, bizonytalanságot keltsek köztisztviselő kollégákban, de a kollégák között megvan ez a félelem, megvan ez a bizonytalanságérzés.

Jól tudom, tudnék mondani egyébként településnevet is, ahol a jegyző kolléga most azzal a lelkiismereti problémával kezdett el küszködni, hogy jövő tavaszig, nyárig hány köztisztviselőjének, hány hivatali dolgozójának kell megmondani azt, hogy a munkahelye megszűnik, és aztán mehetnek Isten hírével. Többségében negyven-, ötvenvalahány éves korukra majd kereshetnek az országnak munkahelyekben nem éppen bővelkedő részén új állást, ha tudnak, vagy esetleg mehetnek ők is külföldre, vagy ehetik a munkanélküliek keserű kenyerét. Jó lenne tehát tisztázni, hogy hány munkahely, hány köztisztviselői álláshely, hány státus megszűnésével járhat ez az átalakítás, mert pénzügyi értelemben megtakarítást csak az előbb említett két módon lehet elérni. Jó lenne, hogyha erre egyszer végre egyértelmű választ adnának.

Ami pedig itt a várható politikai kinevezések tárgykörét érinti, itt nem új keletű a probléma, egészen 2010 késő tavaszáig, kora nyaráig kell visszamennünk, amikor is - egyébként nagyon helyesen és a Jobbik programjával is egyező módon - felére csökkentették - csökkentettük, a Jobbik is megszavazta - az országgyűlési képviselők létszámát. Valóban felesleges 386 országgyűlési képviselőt fenntartani a jövőben, bőven elég annak közel fele is. Viszont ez átrendeződést idéz elő, jelen esetben elsősorban a Fidesz-KDNP köreiben is, hiszen innentől kezdve tarthatatlan az a helyzet, hogy adott pártok, de most vonatkoztassunk el a Fidesztől meg a KDNP-től, beszélhetek itt bármelyik majdani kormányzópártról is, tarthatatlan az a helyzet, hogy a pártok erős emberei több tisztséget is lefoglalnak, több tisztséget is élveznek, és ebből kifolyólag óriási jövedelmeket vesznek fel. Éppen ezért a parlament megfeleződése, a helyi önkormányzatban a képviselő-testületek létszámának csökkentése miatt szükségessé vált, hogy ezeket úgymond jobban szétosszák egymás között, tehát magyarán mondva, a tortához többen is hozzáférjenek.

Ha Veszprém megyében valóban ez a helyzet, hogy nem lesz jellemző a politikai kinevezés, akkor annak én nagyon örülök. Akkor jelzem, hogy Veszprém megye követendő példa, ahol valóban korábbi jegyzőket, aljegyzőket, kistérségi társulási munkaszervezet-vezetőket neveznek ki, én ezt nagyon üdvözölöm, és úgy látom, hogy Kovács Zoltán képviselő úrhoz kell fordulni ez ügyben jó tanácsért, mert ha tényleg ez lesz az irányvonal, akkor azt érdemes lesz követni, és akkor önök is egy csomó politikai támadást meg fognak tudni spórolni.

Ugyanakkor nem vagyok ennyire optimista például Szabolcs megye néhány választókerületét vagy járási hivatalát illetően. Mivel nincsenek itt vagy nincs itt egy-két olyan személy, akiről beszélni szeretnék, nem fogom őket megnevezni, vagyok annyira lovagias és úriember, hogy nem fogok olyanokat támadni, akik itt a jelenlét hiánya miatt nem tudják megvédeni magukat, de vannak bizonyos képviselők felkészültsége, szakmai gyakorlata kapcsán igen erős kérdőjelek bennem.

(15.20)

Ettől ők önmagukban nem rossz emberek, csak egész egyszerűen lehet, hogy az adott területhez, a közigazgatáshoz nem értenek, mert nem ebben töltötték az életüket.

Azt még el tudom fogadni, hogy egy polgármesternek a polgármesteri tisztsége ellátása során keletkeztek olyan közigazgatási tapasztalatai, van olyan közigazgatási gyakorlata, ami esetleg őt járási hivatalvezetőnek alkalmassá teszi. Viszont úgy gondolom, hogy egy országgyűlési képviselőnek - teljesen mindegy, hogy hány ciklust visz végig - nem feltétlenül sem veleszületett, sem szerzett tulajdonsága az, hogy ilyen mértékű közigazgatási ismeretekre tegyen szert. Persze az is egy megoldás - ennek is látom a lakókörnyezetemben esélyét -, hogy majd a járási hivatalvezető-helyettesek fogják végezni a tényleges és érdemi munkát, akik valóban gyakorlott szakemberek, és akik személyükben, karakterükben is olyan tulajdonságokat hordoznak magukban, hogy ők fogják majd végezni az érdemi munkát.

Ugyanakkor azt legalábbis meggondolandónak tartom, hogy rögtön tizennyolcszoros szorzókkal kínáljuk meg a járási hivatalvezetőket. Tőlem aztán igazán távol áll, hogy bárkinek a vagyoni helyzetében meg a zsebében turkáljak, de azért - pláne az ország északi és keleti fertályán, ahol óriási a munkanélküliség, és ahol az emberek alapvető megélhetési, szó szerint biológiai létfenntartási problémákkal küszködnek, és egyetlen árva munkahelyet nem tudnak találni, s ha találnak, akkor nagyon keveset keresnek - ha a valamivel csökkentett országgyűlési képviselői javadalom mellé adott esetben még tizennyolcszoros szorzót veszünk is alapul a 38 650 forintos illetményalaphoz képest, akkor egy közel 700 ezer forintos fizetéssel még jobban kibéleljük ezeket az országgyűlési képviselőket.

Tehát ideje lenne már a 2014-es választásokat is megelőzően annak, hogy önmérsékletet tanúsítson a politika, önmérsékletet tanúsítson a jelenlegi kormányzópárt, mert ez a fizetés egy országgyűlési képviselői fizetés megtartása mellett szemérmetlen, adott esetben közel lesz a 2 millió forinthoz ezeknek az országgyűlési képviselő járási hivatalvezetőknek a javadalmazása.

Ha ezen önök hajlandóak változtatni, akkor nézzék meg, és akkor osszanak-szorozzanak, vagy adják össze ezeket a számokat. Ha ez nem így van, én annak örülök, ezek olyan kérdések, tisztelt képviselőtársaim, hogy annak örülnék, ha jó nagyot tévednék. Ha pedig az országgyűlési képviselő járási hivatalvezető lesz, akkor adott esetben döntse el, hogy honnan veszi fel a fizetését, melyik fizetést veszi fel, és melyik fizetésre nem tart igényt. Időbeli, fizikai, emberi képtelenség, hogy két ilyen munkakört párhuzamosan el lehessen látni. Valaki vagy járási hivatalvezető, vagy országgyűlési képviselő; az összeférhetetlenségi körbe ugyanakkor nem tették be a tisztségek egyidejű betöltése kapcsán az országgyűlési képviselő és a járási hivatalvezető összeférhetetlenségét.

És akkor most visszakanyarodnék az előbbi gondolatmenetemhez: felére csökkentett parlament, több kormánypárti képviselőnek kell a képzeletbeli tortához hozzáférni, és pontosan ezért nem tették ezt összeférhetetlenné. Önök is tudják, hogy komoly igazság van abban, amit elmondtam a tisztségek együttes ellátásának képtelensége kapcsán, csak hát nyilván minden szentnek maga felé hajlik a keze, főleg, ha el van törve - szól ugye a szép régi mondás -, és úgy magukkal szemben kicsit mindig elnézőek. Szeretnek az emberek zsebében kotorászni, szeretik újabb akciótervnek elkeresztelt megszorításokkal húzni a magyar emberek századik bőrét is, de amikor önökre kerül a sor - tisztelet a kivételnek -, akkor már kevésbé takarékosak, úgy gondolják, hogy ez önöknek jár; és nyilván ezt csak az vegye magára, akinek inge, akinek nem inge, az meg ne vegye magára ezeket a kritikus szavakat.

De a tizennyolcszoros szorzó, a tizenhatszoros szorzó a járási hivatalvezetőnek, a 618 ezer meg a 695 ezer forintos javadalom legalábbis túlzó, és persze ez az adható maximum. Értem én, nem akarom félremagyarázni, de nagyon kíváncsi leszek, hogy hány olyan járási hivatalvezető meg helyettese lesz, aki nem a maximumot fogja kapni. Nagyon kíváncsi leszek, hogy hányan fognak, mondjuk, nyolcszoros vagy tízes szorzókkal indulni, és majd csak érdemeik elismerését követően kapják meg a magasabb fizetést. Ha tévedek, akkor képes leszek gombot nyomni, felállni, és elmondani, hogy örülök annak, hogy mértéktartóak voltak, csak szeretném ezt előrebocsátani, hogy nagy veszélyben vannak, és egyébként talán munkamorál szempontjából sem túlságosan szerencsés, ha valaki rögtön az adható maximumot kapja, mert utána egyébként mennyire lesz motiválva a színvonalas munkavégzésben, vagy mennyire lesz érdekeltté téve. Ezen azért érdemes elgondolkodniuk.

Szóval, minden olyan esetben, ahol országgyűlési képviselőt fognak kinevezni járási hivatalvezetővé, azt a gyanút önök nem tudják lemosni magukról, hogy ezt azért teszik, mert azokat az embereiket, akik már nem férnek be az első kisebb parlamentbe, valahova el kell helyezni, valahol gondoskodni kell valamilyen formában róluk. Pláne, ha minél több ciklust húznak le országgyűlési képviselőként, és esetleg a polgári foglalkozásukat, vállalkozásukat szüneteltetik vagy megszüntették, annál nehezebb visszatalálni a civil szférába. Ez régi nagy problémája a politikának, csak nem érdemes ezt a választópolgárok előtt pufogtatni egy ilyen politika- és politikusellenes közhangulatban.

A család a legfontosabb - mondta ezt egy nagyszerű színész korábban -, a "család a legfontosabb" elve alapján gondoskodni kell ezekről a képviselőkről, hogy akár a nyugdíjazásukig valahogy sikeresen eljussanak, vagy egyéb módon biztosítsák az egzisztenciájukat, a megélhetésüket. Mert azért valljuk be őszintén, nagyon sokan az elmúlt 22 év politikai elitjéből nagyon komoly megélhetési problémák elé néznének, ha egyik napról a másikra saját vállalkozásból, saját gazdálkodásból meg egyéb módon kellene megélniük. Ez nem támadás, és most sem személyeskedek, csak hangosan gondolkodom, lehet velem vitatkozni. Nem kötelező velem egyetérteni, csak én azt próbálom most is önök felé közvetíteni, amit azok az emberek, akikkel nagy számban találkozom, gondolnak, mondanak, éreznek, és ráadásul ezekkel az emberekkel az én gondolkodásom nagyon sok esetben, nagyon sok ponton teljes mértékben meg is egyezik.

Hogy visszakanyarodjak egy gondolat erejéig - mert lassan sajnos lejár az időm -: a hivatalvezető-helyettesi munkakör ellátásának szabályai. Nagyon jól körbeírják egyébként, egészen az utolsó mondatig nincs is a megfogalmazással gond, hogy milyen végzettség, képzettség megléte esetén lehet valaki hivatalvezető-helyettes - ennek már azért úgy tényleg köze van a szakmához is -, és rögtön az egészet agyonverik, agyoncsapják azzal, amikor azt mondják, hogy "kivételesen indokolt esetben a hivatalvezető javaslatára egyéb felsőfokú végzettségű személy is kinevezhető hivatalvezető-helyettesnek". Ha van rossz a jogalkotásban, ha van bűn rossz dolog a törvényhozásban, az pontosan az, amikor megteremtjük a kivételes indokolt eset meg az egyéb esetek kategóriáját, hiszen ezzel gyakorlatilag teljesen tönkretesszük az azt megelőző, egyébként egész tetszetős és színvonalasnak látszó szabályozást. Az ilyen gumifogalmakat, amelyeket "ha akarom vemhes, ha nem akarom, nem vemhes" jelleggel lehet alkalmazni, ezt jó lenne...

ELNÖK: Hogy éljek a lehetőségemmel, akkor egy perccel meghosszabbítom a felszólalás idejét.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Nem kell, köszönöm szépen, elnök úr, de úgy látom, hogy még szükséges lesz gombot is nyomni, mert nem tudtam mindent elmondani.

ELNÖK: Akkor javaslom, hogy ismételt felszólalásra is jelentkezzen be.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Rendben, akkor maradjunk ennyiben, ismételt felszólalásra kérek majd lehetőséget.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Így van. Kettőperces reagálásra megadom a szót Czunyiné dr. Bertalan Juditnak, a Fidesz képviselőjének.

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Apáti képviselőtársamnak mondanám itt a hozzászólására. Azt mondta, hogy fizikai képtelenség és lehetetlenség ellátni két ilyen felelős feladatot, amelyet járási hivatalvezetőként és országgyűlési képviselőként abban a rövid időtartamban, amiről a javaslat szól - erről ne feledkezzünk el -, nem lehet ellátni felelősen. Jelentem önnek, hogy önnel szemben jó néhány fizikai lehetetlenség foglal ma helyet a parlament padsoraiban, hiszen kormányhivatalokat vezető kormánymegbízottak egész megyére kiterjedő államigazgatási szervező feladatot végeznek, és a kormányhivatalok nem dőltek össze, minden ellenkező riogatás ellenére működnek, az államigazgatás nem állt meg, nem ment csődbe.

És ha már a csődnél és a pénzügyeknél tartunk, azt mondta a képviselőtársam, hogy az ésszerűségnek és az ésszerűsítésnek a gazdálkodásban két módja van; az egyik az épületekkel való gazdálkodás. Ezt is tesszük, hiszen látható volt, hogy az ingatlanok használata, hasznosítása az államigazgatás területén - területi szinten, megyei szinten - nem feltétlenül volt mindig gazdaságos és racionális. A másik pedig a létszámleépítés mint lehetséges eszköz. Mondok én önnek még a tapasztalataink alapján jó néhányat vagy mondanék többet is: az oktalan, felesleges szolgáltatási szerződések felmondása, a megrendelések egyszerűsítése, egyneműsítése, a funkcionális szervezési feladatok, logisztikai feladatok és egyáltalán a menedzsmentféle szemlélet bevitele az államigazgatásba, megyei kormányhivatalonként - az én megyémről tudok beszámolni - több száz milliós megtakarításokat eredményeztek már az első évben, és 2012-ben még nem vagyunk az év végén. Komárom-Esztergom megye is azok közé a megyék közé sorolható, ahol nem politikus lesz járási hivatalvezető.

Tehát szeretném mondani, hogy az aggodalmak - a kormányhivatalok eddigi működése miatt - alaptalanok. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót kettő percben Vinnai Győzőnek, a Fidesz képviselőjének.

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Vitatkoznék Apáti képviselőtársammal, mert rossz a számítása. Egy ténybeli tévedésre hívnám fel a figyelmét, hiszen ez a módosítás, ez a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló módosítás is tartalmazza azt, hogy ha országgyűlési képviselő lesz ebben az átmeneti időszakban - mert utána teljesen megváltozik, hiszen összeférhetetlen, a megyei kormánymegbízottak és a járási kormányhivatal-vezetők sem lehetnek országgyűlési képviselők 2014-től -, csak az országgyűlési képviselői alaptiszteletdíjat kapja; ugyanaz a szituáció lesz, mint a megyei kormánymegbízottak esetében.

(15.30)

Tehát nem is értem, hogy itt kétmilliós fizetésről beszél, mert ez köszönő viszonyban sincs a valósággal.

De ha már itt vagyunk a gyorsabb és olcsóbb közigazgatásnál, engedje meg azt a hatékonyságot - lehet ezt vitatni, hogy hogyan intézzük el az ügyeket, mert ambivalens volt a hozzászólásában, hogy csökkentjük az ügyintézési határidőt, közben pedig az ügyintézési határidőn belül szeretnénk ügyfélbarát közigazgatást elérni és a költségeket is csökkenteni -, hogy éppen a megyei kormányhivatalok bizonyították be, hogy az integrációval sikerült csökkenteni a költségeket, mert a megyei kormánymegbízottak, ahogy az előttem szóló is mondta, funkcionális feladatokért felelősek, és a szakigazgatási szerveknél van egy szakmai irányítás.

Tehát ha mondjuk, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét vesszük, ahol nagyon magas a munkanélküliség - önnek ebben igaza van -, 22,9 százalék, az országos átlag duplája, ott van egy megyei munkaügyi központ, amelynek a szakmai vezetője a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárának szakmai irányítása alatt végzi a munkáját. Tudja-e ön, hogy sikerült ezt a munkanélküliséget - talán még ez belefér az időmbe - úgy csökkenteni, mert csökkent egy kicsit, hogy a versenyszférában is elhelyezkedtek azon a nehéz területen, és 33 ezren dolgoznak a közfoglalkoztatásban? Tehát segély helyett mi munkát adunk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az embereknek.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Kettőperces reagálásra következik Apáti István, Jobbik.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. Vinnai képviselő úrnak mondanám, hogy el nem végzett vagy megfelelően el nem végzett munkáért még a 231 900 forintos képviselői alapdíj is bőven sok. Nem tudom, hogy tényleges, effektív munkavégzés nélkül ma Magyarországon hány munkavállaló vagy hány köztisztviselő, tisztségviselő keres akár 23 forintot is, nemhogy 231 900 forintot. Mindenesetre az már örvendetes, ha az önmérséklet első biztos és csalhatatlan jelei megjelennek az önök törvényalkotásában.

Másrészt nem azt mondtam, hogy kivétel nélkül mindenki kétmillió forintot kaszál havonta, de a javaslat nem foglalkozik azzal, hogy adott esetben önöknek még a megyén belül is van - csak az a képviselő sincs itt, aki ebben érintett - több olyan, nem kifejezetten politikai, de nyilván a politikai szerepvállalása révén, a képviselői minőség miatt megszerzett tisztsége, ahol bizony közelebb van a kétmillió forinthoz az összjövedelme, vagy talán azt meg is haladja, különböző LEADER-egyesületi, felügyelőbizottsági meg igazgatótanácsi tagságokkal. Az aztán meg főleg képtelenség, hogyha valaki, mondjuk, kormánymegbízott vagy járási hivatalvezető meg országgyűlési képviselő, meg nem tudom, még milyen tisztségeket tölt be. Ezt a kérdést ez a javaslat nem érinti.

Másrészt, épületgazdálkodás. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Nincs ilyen.) Dehogy nincs ilyen! Ugyan már! Csak azért nem mondom, mert én a saját házam tájékán sepregetek. Most nyugodtan az államtitkár asszony is kételkedhet a szavaimban, de higgyék el, hogy alaposan utána szoktam nézni. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Mondd a nevét!) Nem fogom mondani a nevét, mert nincs itt, és nem fogok hátulról kést rántani. Lehet, hogy ez az önök szokása, hogy hátulról rántunk kést az ellenfeleinkre. Nekem az a szokásom, hogy szemtől szembe, mert engem úgy neveltek a szüleim, hogy ha valami problémám van valakivel, akkor szemtől szembe intézzem, ne pedig üzengessek, és úgy tapossam vagy döngöljem a földbe, hogy nem tudja megvédeni magát. (Dr. Hargitai János: Most üzengetsz!) Majd nyomjanak gombot, ha meg idegesek, akkor forduljanak kezelőorvosokhoz, gyógyszerészekhez.

A másik az épületgazdálkodás. Kérem szépen, örülök annak, ha vannak olyan megyék, ahol az épületgazdálkodásban már vannak előrelépések, de például, ha már itt tartunk, Mátészalkán 693 millió forintos beruházásból építették újjá, újították fel a majdani járási hivatal székhelyét, a járási hivatalnak (Az elnök csenget.) otthont adó épületet. A mátészalkai hivatal marad a nagyon-nagyon nagy költséggel fenntartható épületben, a járási hivatal meg át fog menni Mátészalka székhelyén abba (Az elnök csenget.), amibe Mátészalka is több millió forintot tolt be. Na, ezt adják össze, és akkor erről mondjanak valamit! (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: A következő felszólaló Tarnai Richárd, a KDNP képviselője, kettő percben.

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Elég sommás véleményt fogalmazott meg ellenzéki képviselőtársam. Eleve a leendő járási vezetőket elintézte egy mondatban, hogy eleve alkalmatlanok lesznek. Ez azért érdekes, mert még azt sem tudja, hogy kik lesznek ezek. Talán egy kis visszafogottság ez esetben indokolt lenne.

A helyettesek tekintetében pedig a képviselőtársam azt kifogásolta, hogy a helyetteseknél egész jól indult a szabályozás, aztán a végén elromlott, amikor a kivételes lehetőséget biztosítja a jogszabály. Ez alapján akkor, megnyugtatom a képviselőtársamat, hogy mondjuk, az Amerikai Egyesült Államok egykori elnöke, Truman elnök sem lehetne járási hivatalvezető Magyarországon, mert nemhogy szakirányú diplomája nem volt, hanem egyáltalán nem volt diplomája, és mégis szerintem a feladatát a második világháború után elég jól látta el. Tehát megnyugtatnám a képviselőtársamat, hogy attól, hogy a jogszabály kivételes esetekben lehetőséget ad, pontosan azért, hogy alkalmas ember tudja helyettesként ezeket a járási hivatalokat a munkájukban segíteni, az nem ördögtől való, hanem pontosan a rendszer rugalmasságát jelenti. A rugalmasság fenntartása, azt gondolom, hogy az ott élő emberek érdeke, tehát nemcsak egy szakmai kérdés, hanem leginkább az ott élő emberek szempontjából fontos kérdés. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megadom a szót kettő percben Szilágyi Péternek, az LMP képviselőjének.

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Vinnai képviselőtársamra szeretnék reagálni, aki azt mondta az Apáti képviselőtársam által elmondottakra adott reagálásában, hogy a járási hivatalvezetők alapdíja 231 ezer forint lesz. Lehet, hogy ez a szándéka a kormánynak, csak ebben a törvényjavaslatban ez nem szerepel.

Most összeférhetetlenségek szerepelnek benne. A 15. pontban vannak a 47. és a 48. §-ban szabályozva, ahol arról van szó, hogy a járási hivatalvezetőkre nem fog vonatkozni az a rendelkezés, miszerint egy bizottsági helyet kell kapniuk, illetve nem láthatnak el országgyűlési tisztségviselői posztot sem. Én ezt a szakaszt találtam meg benne.

Köszönöm.

ELNÖK: Ha Kovács Zoltán képviselő úr a helyére megy, akkor készséggel megadom a szót kettő percben.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Jó befutással visszaértem, mire megadta a szót.

Apáti képviselő úrnak szeretném mondani: jó behozni - az ő szavait idézem még korábbról, amikor még bizottsági alelnök volt mellettem -, hogy az SI-faktor egy fontos tényező.

A "sárga irigységet" szokta így nevezni egyébként. Akkor hozzuk elő a javadalmazást (Dr. Apáti István: Én sosem mondtam ilyet.), nyilván most is húzzuk be a vitába, vessük fel, sejtessünk valamit - egyébként arról beszélünk, hogy egyenesen közlekedünk. Ez nem egyenes közlekedés, képviselő úr, ezt szeretném elmondani.

Ami a javadalmat illeti, az egyébként differenciált lesz, mert lesznek kisebb járások és lesznek egészen magas létszámú településsel és lélekszámmal ellátott járások. A tól-ig határban lehet mozogni a kinevezőnek, és ebben az esetben nyilvánvaló, hogy a feladathoz igazítja a javadalmazást. Szerintem ez egy normális szabályozás, ezt tartalmazza egyébként a jogszabály.

A másik, amit szeretnék elmondani: lehet, hogy Mátészalkán épül egy új járási hivatal, amit én nem tudok, és ebben nem is kívánok állást foglalni. Én arról tudok beszélni, hogy alapvetően az a szisztéma érvényes mindenhol a járási hivatalokat illetően, hogy a polgármesteri hivatal - hogy leegyszerűsítsem - feleződik. Jobbra megy a járási hivatal, balra pedig megy az önkormányzat. Ebből adódóan nincs épülettöbblet, hanem gyakorlatilag szervezési feladatok vannak, ami alapján az elhelyezést kell megoldani, az informatikáját kell megoldani, és az állampolgár ugyanabba az épületbe megy be, hiszen ő nem tud különbséget tenni, hogy ez most állami vagy önkormányzati ügy. Nem ügyefogyott, ügye van, és azt szeretné elintézni, és odamegy a megfelelő szakemberhez, aki elirányítja, hogy hol találja meg mint jogkereső állampolgár a problémájára a megoldást. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Kettőperces reagálásra következik Szabó Erika államtitkár asszony.

DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontos kérdésekről beszélünk, és úgy gondoltam, hogy a vitának ennek a részénél muszáj megszólalnom. Bár a kiváló felkészültséggel rendelkező kormánymegbízottak próbálják elmagyarázni a törvényjavaslat egy-egy fontos elemét, de úgy látom, hogy önök, mármint a Jobbik és az LMP vitában jelen lévő képviselői vagy nem olvasták el alaposan ezt a jó szándékkal és szakmailag rendkívül magas színvonalon előkészített törvényjavaslatot, vagy pedig elolvasták, de kihasználva a tévéidőt, a közvélemény félrevezetését próbálják elérni a nyilvánosság adta lehetőséggel.

Éppen ezért szólok, hogy elmondjam önöknek és a nyilvánosság számára is, hogy a járási hivatali rendszer kialakításával mi egyetlenegy embert sem fogunk elbocsátani.

(15.40)

A kormányhivatalokhoz, járási hivatali munkába összesen 9853 köztisztviselőt fogunk átvenni, és a törvényjavaslatnak egy rendkívül lényeges, fontos eleme az, hogy függetlenül attól, hogy a kormány-tisztviselői illetményrendszer kevesebb illetményt, alacsonyabb fizetést biztosítana ezen köztisztviselők számára, a kormány úgy döntött, hogy ne változzon az illetményük, tehát majd' tízezer köztisztviselő, aki a feladattal átjön a járási hivatalokba, illetménye nem csökkenhet. Ez egy rendkívül fontos intézkedés, jó lenne, ha erről beszélnénk, és elbocsátás ezen a vonalon nem lesz.

A másik pedig a járási hivatalvezetők illetménye, ha országgyűlési képviselők. Valószínű, hogy ők kevesebbet fognak keresni, mint a most adott esetben egy vagy két bizottsági hellyel rendelkező országgyűlési képviselők. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Szintén két percben megadom a szót Apáti Istvánnak, a Jobbik képviselőjének.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb nem tudtam befejezni, Mátészalkánál hagytuk abba. Valóban, minimum ellentmondásos, hogy 693 millió forintból, nagyrészt uniós és hazai forrásokból felújítunk egyébként nagyon impozánssá téve egy épületet, amely járási hivatal céljára fog szolgálni, és aki ismerős Mátészalkán, tudja, hogy van egy üvegpalota, egy nagy fehér ház, amelyet elképesztő, gigantikus fűtés- és egyéb költségekkel tud már csak az önkormányzat fenntartani, és ott semmifajta támogatási vagy pályázati lehetőség nem mutatkozik, hogy hogyan tudja Mátészalka mint körzetközponti település a saját polgármesteri hivatalát létrehozni. Ezt már csak a jövőt illetően jegyzem meg, hogy talán ildomos volna legalább az ekkora méretű önkormányzatoknak is valamilyen formában segíteni, és igenis Mátészalka néhány millió forintját beletette a legvégén a legjobb tudomásom szerint kiegészítésként ebbe, mégis ez most a járási hivatal épületének felújítására ment, ami egyébként jóval takarékosabban lesz fenntartható nyilvánvalóan az ott alkalmazott korszerű szigetelésnek és korszerű technológiáknak köszönhetően.

Nem fognak senkit elküldeni, meg senki nem marad az utcán, meg nem kell félnie senkinek - bár így lenne! Higgyék el, nem azért szurkolok, hogy rúgjanak ki bárkit, aztán majd mi el tudjuk azt mondani ellenzéki képviselőként. Ilyen áron senkinek nem kell se népszerűség, se szavazat. Csak jól tudom, hogy nem egy és nem két jegyző kolléga megkeresett már, hogy nem fog tudni mit kezdeni a lelkiismeretével abban az esetben, ha majd több tucatszám kell köztisztviselő kollégákat elküldeni, mert ők már nem tudják fenntartani, a járási hivatalba is csak egy bizonyos létszámot vesznek át, és még mindig e mellé a két csoport mellé ott van egy harmadik, akiket majd sajnos el kell küldeni.

Másrészt Kovács képviselő úrnak mondanám, hogy nagy tévedésben van, én ilyen SI-faktorról soha életemben nem beszéltem. Tehát vagy egy előző ciklusbeli emlékképet hozott elő memóriája legmélyéről, vagy valami pápai emlékkép jöhetett fel az agyából, de én ilyet soha nem mondtam. Egyébként, aki ismer, az tudja, hogy abszolút nem vagyok sem irigy, sem rosszindulatú ember, én senkitől nem sajnálom, ha valamiért tisztességgel megdolgozott, és tisztességes adózott jövedelemből szerzett akár ingó, akár ingatlan vagyontárgyat. De a sunyi politikai álláshalmozásból meg a politikai szerepvállalásból megszerzett jövedelmek miatt igenis fel fogom emelni ezután is a szavam. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Visszatérünk az írásban előre bejelentett felszólalók köréhez. Felszólalásra következik Szilágyi Péter, az LMP képviselője.

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem kívánom folytatni az előbbiekben a járási hivatal vezetőivel kapcsolatosan kialakult polémiát. Nekem meggyőződésem, de majd államtitkár asszony biztos kijavít, de szerintem nem szerepel a törvényben egy olyan rendelkezés, hogy csak alapdíj fog járni a járási hivatalvezetőknek.

Összességében a törvényjavaslattal kapcsolatban elöljáróban annyit tudok elmondani, hogy hasonlóan az előző javaslathoz, ez is számos pozitív javaslatot tartalmaz. Ilyenek lehetnek például a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személyekre vonatkozó rendelkezések és a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos rendelkezések is. Ott azonban majd egy-két problémára szintén szeretném még felhívni a figyelmet.

Szintén szerepel a törvényjavaslatban az egyetemes szolgáltatók ügyfélszolgálat-fenntartási kötelezettsége. Ez a villamosenergia-törvény módosítására, illetve a földgázszolgáltatások esetére vonatkozik. Úgy gondolom, hogy itt is egy adottsághoz való hozzáigazítást eszközöl a törvény ebben a tekintetben.

Azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat 3. §-ában, ahol a környezetvédelmi tervekkel kapcsolatosan rendelkeznek, a törvényjavaslat indokolásában az előző vita kapcsán egy furcsa inkonzisztenciát tapasztalok. Pillanat, odalapozok, hogy pontosan tudjam idézni. Ott lényegében az szerepel... - pillanat, megkeresem... (A képviselő a notebookján keres.) -, tehát hogy "tekintettel a megszűnő többcélú kistérségi társulásra". Én nem éreztem teljesen feloldottnak az előbbi vita kapcsán a kérdést, de én úgy értelmeztem, hogy az önkormányzati törvény által hatályon kívül helyezett javaslat, ami a kistérségeket felsorolta, mégiscsak valamilyen szinten orvoslásra került, és ezért a továbbiakban is lesznek kistérségek. Tehát itt érzek némi inkonzisztenciát, de ezt csak szerettem volna megjegyezni.

Ugyanakkor van egy olyan nagyon fontos kérdés ebben a törvényjavaslatban, ami, azt gondolom, hogy olyan ügyféljogokat sért, amit szeretnék egy kicsit bővebben is kifejteni, és nagyon kérem önöket, hogy erre esetleg majd reflektáljanak. A javaslat módosítja az építésügyi és építésfelügyeleti törvényt - és akkor itt szeretnék idézni belőle, ez az 53. § új szakasza. Eszerint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárást lezáró döntés jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapot követően új ügyfél nem vehet részt az eljárásban. A 12. pont szerint az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó érdeksérelemre lehet hivatkozni.

Tehát ezt a kiegészítést így önmagában nehéz volt értelmezni, hiszen az Épt. módosított rendelkezése az építésügyi bírság fejezetében található, és nem az ügyfél fogalmánál, és nem a jogorvoslati jognál. Mindkét bekezdést indokolatlanak tartjuk, hiszen jogerős, végrehajtható, azaz lezárt eljárásokban eddig sem merülhetett fel új ügyfél belépésének a lehetősége.

A Ket. hatályos szabályozása szerint, ami a 98. §-ban található, az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet, a fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

Látható tehát, hogy az indoklási kötelezettség természetesen most is megvan. A megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggésben azonban az indokok nincsenek korlátozva, és ez a jogorvoslati jog garanciális szabálya. A javasolt új (12) bekezdésben írt követelmények a jogorvoslattal kapcsolatban azt sugallják, hogy a jogalkalmazóknak tág mérlegelési joga lesz a fellebbezés megítélésében és így megengedésében, és a kérdés az, hogy mi történik, ha a fellebbező indokát az elsőfokú hatóság nem tartja tartalmilag összefüggőnek, és mi minősül közvetlen jog- vagy érdeksérelemnek.

Ez a mérlegelési jog eddig csak a közigazgatási perekben eljáró bíróságot illette meg, ugyanis a jogerős döntés ellen benyújtott keresetnek épp ezek az előfeltételei. Azonban a hatóságot a jogorvoslati kérelem, azaz a fellebbezés benyújtása eddig eljárásjogilag köti, nem mérlegelhet, hogy az alapos-e, összefüggő-e, illetve közvetlen-e. Ezt nincs jogában eldönteni, csak a bíróságnak.

A konkrét törvényszakasz indokolása szerint itt arról van szó, hogy ha például valaki, aki ügyfélnek minősül, nem értesül a döntésről, akkor részére az ügyféli bejelentkezéskor meg kell küldeni a határozatot, és a jogorvoslati joga folytán annak alaki jogereje megszűnik, így az emiatti bizonytalanság ellentétes a kérelmezők érdekeivel. Úgy gondolom, abszurd, hogy valakit, ha esetleg a hatóság hibájából nem értesül a döntésről, akkor ilyen módon megfoszthassanak az alapvető jogától.

De szintén az Éptv. módosításához kapcsolódik a Ket. módosítása, a 15. § (6) bekezdése. Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogainak gyakorlását a törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be. Törvény vagy kormányrendelet meghatározhatja a nyilatkozat, illetve a kérelem tartalmi követelményeit is. Az új 6/A. § azt mondja: "A törvény előírhatja, hogy a hatósági döntés jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított, a törvényben meghatározott legalább hat hónapos határidőn túl további ügyfél nem vehet részt az eljárásban. Ebben az esetben a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye."

(15.50)

Nos, tehát ez a 6/A. pont az előzőekben ismertetett Épt.-módosítással függ össze. A (6) bekezdés második mondata a módosító javaslat, és ennek értelmezéséhez is szükséges az Épt.-t módosító javaslat. Ugyanis a legtöbb eljárást indító kérelem tartalmát már most is jog szabályozza. A kiegészítés tehát nyilvánvalóan a fent idézett fellebbezésre mutat, mint az egyik alapvető ügyféli jogra, amelynek tartalmát konkrétan még nem szabályozza törvényrendelet, hiszen a jogorvoslati jog tartalmában teljes, ugyan eljárásjogilag számos kötöttséggel bír, de csak így alkotmányos. Ha a javaslat célja az, hogy a közigazgatási eljárásjogban benyújtható fellebbezések tartalmát szabályozza előre, akkor ez megítélésünk szerint súlyosan jogellenes.

Összességében úgy gondoljuk, ami ezeket a szakaszokat illeti, hogy ezeknek a javaslatoknak a célja az, hogy az eljárásjogban ki akarják szűrni az egyéb ügyféli fellépéseket, ahol annak anyagi jogilag egyébként helye lenne, azaz jogosult lenne például egy érdekvédelmi civil szervezet a fellépésre, azonban ez a lehetősége azért hiúsulhat meg, mert a hatóság a határozatot azonnal végrehajthatóvá nyilvánítja. Úgy gondolom, hogy ez a módosítás semmiképpen nem támogatható.

Szintén aggályosnak tartjuk a Ket. módosítását, amely egy új 88/A §-t illesztene a törvénybe. A 88. § szerint a hatóság a hatáskörének keretei között ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. Tehát a javaslat (1) bekezdése, azaz az új szakasz (1) bekezdése kizárja annak a lehetőségét, hogy például a Kvtv.-ben szabályozott közösségi részvételi jogok, ezen belül a hatósági ellenőrzés kezdeményezési joga gyakorolható legyen, hiszen ezekben a környezetvédelmi kezdeményezésekben az ügyfél a civil szervezet, amely a javaslat alapján csak saját maga ellenőrzését kérelmezhetné, egy esetleges környezetszennyezés, -károsítás esetén érintett felelős ellenőrzését például már nem. Ugyanígy nem kezdeményezhetné rendkívüli ellenőrzés lefolytatását az új szakasz (2) bekezdés b) pontja miatt, holott a hatósági betervezett ellenőrzések sok esetben nem képesek feltárni a potenciális környezetveszélyeztetéseket vagy az ellenőrzések közötti jogellenes magatartásokat.

Összességében én úgy gondolom, hogy ennek a javaslatnak számos pozitív elemét találhattuk meg, azonban a civil szervezetek számára, úgy gondolom, hogy a fellebbezési jog ilyen korlátozásával mindenképpen méltánytalan helyzetet teremtenek, és azt gondolom, ez a magyar társadalom számára ebben a formájában nem elfogadható.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Ügyrendi kérdésben jelentkezik Apáti István, a Jobbik képviselője.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Kérem annak az engedélyezését vagy az ahhoz való hozzájárulást, hogy ehhez a törvényjavaslathoz módosító javaslatok benyújtására a holnapi ülésnap végéig legyen lehetőség.

Köszönöm.

ELNÖK: Kellő egyeztetés után visszatérek rá.

Most rendes felszólalásra következik Simon Miklós, a Fidesz képviselője.

DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program a jó állam fogalmát a következők szerint definiálja: "Az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek és vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között a legmegfelelőbb módon szolgálja."

A kormány kiemelt célkitűzése a közigazgatás hatékonyságának növelése, az egyszerűsítés, az állampolgárok számára könnyebbé, gyorsabbá való szakszerű ügyintézés, a szolgáltató típusú közigazgatás kialakítása. A fővárosi és a megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/9242. számú törvényjavaslat ennek szellemében módosít egyszerre több törvényt, kiegészítve és pontosítva a korábbi szabályozásokat.

A járási rendszer kialakításával az állam közelebb kerül az állampolgárokhoz, költséghatékonyabban, szakszerűbben és gyorsabban intézhetők az ügyek, amely cél elérését elősegíti a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvényeknek a törvényjavaslat szerinti módosítása is. Különösen örülök annak, hogy ezzel sikerül elérni azt, hogy az egyetemes szolgáltatók is közelebb kerülnek a lakossági fogyasztókhoz, legalább azzal, hogy járásonként minimum egy ügyfélszolgálatot kötelesek működtetni. Ez nagy segítség azon kistelepülések lakóinak, akik jelenleg kénytelenek több tíz kilométert utazni az ügyeik intézése miatt. A törvénymódosítással azonban - bízom benne - nemcsak időt, hanem jelentős utazási költséget is meg tudnak majd takarítani.

A törvényjavaslat módosítja továbbá többek között az illetékekről szóló törvénynek az adó- és értékbizonyítványra vonatkozó rendelkezését is, miszerint az adó- és értékbizonyítvány kiállítására irányuló eljárásban csökken az ügyintézési határidő. Ezzel a javaslattal maximálisan egyetérthetünk. Ehhez kapcsolódóan azonban a szakszerű, hatékony ügyintézés érdekében megfontolásra javasolnám annak felülvizsgálatát, hogy az adó- és értékbizonyítvány kiállítása esetében a hatáskör címzettjeként valóban a jegyző a legmegfelelőbb. A jegyzők többsége nem rendelkezik az ehhez szükséges értékbecslő-képesítéssel vagy jogi végzettséggel, és főleg a kistelepüléseknél egyáltalán nincs olyan szakember, aki a felek számára is elfogadott és megalapozott értékbecslést végezhetne. Az egyre sokasodó végrehajtási eljárásokban a bírósági végrehajtók előszeretettel keresik fel a továbbra is leterhelt jegyzőket az adó- és értékbizonyítványok kiállítása céljából, mivel ez lényegesen olcsóbb, mint ha hivatalos ingatlanérték-becslőt kérnének fel az ingatlanok forgalmi értékének megállapítására. Sok esetben azonban a végrehajtás alá vontak nem fogadják el a megállapított forgalmi értéket, így jelentősen elhúzódhatnak a végrehajtási eljárások, mely végső soron további felesleges költségeket is okozhat, ami tovább sújtja az amúgy is nehéz helyzetben lévő embereket. Ebből is látszik az, hogy tovább kell folytatni a feladat- és hatáskörök felülvizsgálatát a költségtakarékos és racionális megoldásokat keresve.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Megadom a szót Hargitai Jánosnak, a KDNP képviselőjének.

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hallgatva a vitát, körülbelül az történik, amit várni lehetett, a Ket. - közigazgatási eljárásról szóló törvény - módosítása kevésbé kritika tárgya, bár itt Apáti képviselő úr és az LMP-s képviselő úr is érdemi kérdéseket fogalmazott meg még a Ket. kapcsán is, de igazán azt lehetett várni, hogy nyilvánvalóan a szervezeti átalakítás az, ami az ellenzéki pártok részéről vihart ver. Ez csak egy látszatvihar, elsősorban a szocialistákra utálok (Derültség a Jobbik soraiban.), utalok, akik Lamperth Mónika által voltak képviselve, és közülük most már senki nincs itt; ugyancsak nincsenek itt a független Demokratikus Koalíció tagjai. Ebből is látszik az, hogy ez az átalakítás olyan nagy vihart még az ő szemükben sem ver.

(16.00)

Nyilván a kritikájukat megfogalmazzák, de a kritikájuk nagyon hamis, mert tudjuk, hogy milyen államigazgatási szervezetet örököltünk tőlük, és mit kell meghaladnunk. Épeszű ember tudta, hogy azt, amit ránk hagytak, azt úgy továbbvinni nem lehetett.

Mi volt jellemző erre az állapotra? A közigazgatás az ő kormányzásuk végére teljesen szétesett és működésképtelenné vált, és ennek csak a legdurvább és látható tünete volt az, amiről itt már beszéltünk, hogy az önkormányzatok fölött a törvényes ellenőrzés több mint egy éven keresztül nem működött. Ez a legnagyobb alkotmányos skandalum, ami a rendszerváltás óta egy jogállami környezetben megtörténhetett.

Ők azzal kísérleteztek, hogy regionálisan szervezik át az államigazgatást. Ezt is felemásan tették, van, ahol megtették, máshol nem tették. Ahol megtették, és regionális egységeket hoztak létre, ott is fenntartottak megyei egységeket. A jogkereső állampolgárnak fogalma nem volt, hogy melyik régióban hol, melyik szervezetet találja meg. Ezen változtatni kellett.

A mi kormányunk, az Orbán-kormány úgy döntött, hogy egy megyei térben fogja megszervezni egységesen az államigazgatást.

Az államigazgatással szemben alapvető követelmény, hogy egyfajta bizalom legyen vele szemben a jogkereső állampolgár részéről. Hogyan lehet bizalmam egy olyan szervezetben, amit képtelen vagyok átlátni? Azt a szervezetet, amit - mondom - megörököltünk, átlátni nem lehetett.

A másik - hogy a témánk szempontjából már közelebb kerüljek a mostani kérdésekhez -, az is egy nagyon kusza helyzet volt, hogy az államigazgatás végpontja valójában az önkormányzat által mozgatott jegyző volt, és hatáskörök tömkelegét telepítette rá a jogalkotó úgy, hogy ennek a hatáskörellátásnak a finanszírozásáról nem gondoskodott. A kizsigerelt önkormányzatok államigazgatási feladat ellátói voltak az általuk foglalkoztatott jegyzőn keresztül. Ez is az átláthatatlanság egyik jele. Nyilvánvalóan ezen is célszerű volt változtatni.

A kormány konzekvens, és azt mondta, hogy megyei térben létrehozom a kormányhivatalokat is, ezeknek a kormányhivataloknak létrehozom a járási egységeit, hogy minél közelebb kerüljek az állampolgárokhoz. Lamperth Mónika mondhatja, hogy ezzel nem kerültünk közel az állampolgárokhoz. Az ő koncepciójuk alapján persze ők nagyon távolról nézték az állampolgárokat.

Jól tudjuk azt, hogy az államigazgatási hatáskörök meghatározó részét már az előző kormányok - majdnem járásközpontjegyzőt mondtam - a térségközpont jegyzőjéhez telepítették, a kisebb súlyú ügyek ottmaradtak nyilvánvalóan még a kistelepülési jegyzőknél, de meghatározó államigazgatási ügyek, már ha úgy tetszik, centralizálva voltak a térségközpontoknál. Ezekből a térségközpontokból lettek egyébként a járási egységek.

Vannak olyan államigazgatási feladatok, amelyek helyhez kötött ügyintézést igényeltek tegnap is és ez holnap is így lesz. Mondjuk, például azok, amelyek okmánykiadást jelentenek. Mivel ott ujjlenyomatot, fotót készítenek az emberről, nem tudjuk elvinni kistelepülésekre ezt a feladatot. Tegnap se lehetett. Ezért el kell menni oda, ahol ezt a szolgáltatást nyújtják. Na jó, de ilyen típusú jogkeresése nem mindennap van az állampolgárnak, azért okmányokat nem naponta gyártunk, hanem 5-10 évenként találkozunk ezzel a kérdéskörrel. Tehát ezzel, hogy vannak szolgáltatások, amihez helybe kell menni, nehézséget igazán nem okozunk az állampolgároknak.

A járási hivatalaink létrejöttével és a járási hivatalok létrejötte után az a kapcsolati háló, ami majd kialakul a járási hivatali egységek és az önkormányzati közös hivatalok között, ez a kapcsolati háló fogja garantálni az államigazgatási ügyintézés gördülékenységét, és fogja garantálni azt, hogy a kistelepüléseken élők is elérjék ezeket a szolgáltatásokat.

Már szóba került az, hogy egy-egy járás területén mi esetleg kirendeltségeket is létrehozunk. Ott, ahol ez indokolt, lesznek ilyen kirendeltségek, és működtetjük ezt az úgynevezett ügysegédi rendszert is.

De szeretném arra is felhívni az itt levők figyelmét, Apáti képviselő úr mindenképpen ilyen, aki ráadásul érti a múltja okán, az előző munkaköre okán, hogy a legfelkészültebb ügysegédünknek - és itt az ügysegédet a szó legnemesebb értelmében használom, ez valójában a jegyző -, a jegyzőnek ma is kötelessége eljárni olyan ügyekben, ami nem az ő hatásköre. Nem úgy, hogy elintézi hatáskör hiányában, hanem továbbítja azokhoz, akikhez tartozik. Nyilvánvalóan a kistelepülési jegyzőt államigazgatási ügyekben is keresni fogják a továbbiakban is azok az emberek, akiknek bizalma volt benne, hisz ismerték, holnap is ott fog dolgozni. És a jegyző tudni fogja, tegnap ez az én hatásköröm volt, meg fogja értetni azzal a települési polgárral, hogy ma nem az én hatásköröm, de tudom a dolgod, és továbbítom oda, ahova ez való, és az államigazgatás fel fogja dolgozni ezeket az ügyeket.

Plusz ott van az ügysegédi rendszer, amikor dömpingszerűen jelentkeznek államigazgatási ügyek. Nyilvánvalóan nem fogjuk megvárni azt, hogy az állampolgárok zarándokoljanak hozzánk, hanem az ügysegédeken keresztül, ha úgy tetszik, a közös hivatalok érintésével el fogjuk érni az állampolgárokat. Tehát nem távolodik el tőlük ez a szolgáltatás, de átlátható lesz és racionálisabb is lesz.

Hogy ez megtakarításokat jelent-e? Nyilvánvalóan jelent megtakarításokat. Egyrészt, mert átlátható, föntről a kormány is vezérelni képes ezt a rendszert.

És a másik, ami itt már szóba került - én csak erre ráerősítek -: a járási hivatalok létrejöttével még mindig megmarad a kormányhivatalon belül az egységes pénzgazdálkodás. Tehát egy költségvetési szerv a kormányhivatal, ennek minden előnyével.

Közös vagyongazdálkodás. Itt épületek kerültek szóba, de nemcsak épületekről beszélhetünk, hanem minden más vagyontárgyról, mondjuk, a gépkocsik működtetése egy izgalmas és nagyon költséges kérdés, amit nyilvánvalóan egy szervezeten belül hatékonyabban lehet mozgatni, mintha ezek egymástól elkülönülő szervezetek lennének. Közös informatikai rendszerek, és még sorolhatnám azokat a funkcionális feladatokat, amelyeknek az egy kézbe kerülése - és ez gyakorlatilag a kormányhivatal vagy a kormányhivatal vezetője - költségmegtakarításokat jelent a kormányhivatalnak és költségvetési megtakarításokat jelent ilyen szempontból a kormánynak is.

Melyek azok az izgalmas kérdések, amelyeket itt ebben a törvényben szabályozunk? Hisz amiről beszéltem, ez többé-kevésbé eddig is tudott volt, hogy ez a szándékunk, és erről a parlamentben eddig beszéltünk.

Mi az, ami itt most vita tárgya lehet? Kik lesznek a járási hivatal vezetői? Én azt gondolom, hogy a törvényben ez jól van szabályozva, és nem kell már sokat várniuk, néhány nap múlva, amikor a miniszter úr kihirdeti a saját döntését - hisz a kormánymegbízott előterjesztést tesz, de a közigazgatási miniszter lesz a járási hivatalok kinevezője -, akkor önök látni fogják, hogy a józan paraszti eszünket használva használható, közigazgatáshoz értő emberek tömkelegét vettük elő, és kivételesen lesznek olyan emberek, akikről szintén azt gondoljuk, hogy értik ezt a feladatot, csak legfeljebb nem a közigazgatás területéről kerültek oda. Tehát ez igaz lesz a járási hivatalvezetőkre, és még inkább igaz lesz az ő szakmai helyetteseikre.

Amikor arról az összegről rendelkezünk, hogy mi az, amit maximum kereshet egy járási hivatalvezető, akkor a következőkkel szembesültünk. Én mondok önöknek baranyai példát. Megnéztem, hogy Baranyában azok a jegyzők, akik egy járásközpont, székhely településen jegyzői feladatot látnak el, ma mennyit keresnek. És azt láttam, hogy azzal a korábbi koncepcióval, amivel korábban adni akartunk a járási hivatalvezetőknek, nem találtunk volna hivatalvezetőt, mert a leggyengébben megfizetett járásszékhelyen működő jegyző is többet keresett, mint amit korábban ezeknek az embereknek szántunk.

Ezen az összegen emelni kellett, ez az emelés a 18-as szorzó, hogy megfelelően felkészült szakembereket kapjunk erre a posztra. És én azt is elhiszem, hogy persze Nyugat-Magyarország és Kelet-Magyarország között lehetnek különbségek, ez egy maximális szám, amit kaphatnak. Körbe van írva a jogszabályban, hogy hogyan lesz megállapítva a fizetésük. Mekkora az a járás. Nyilvánvalóan egy megyeszékhelyen levő járás lélekszáma mindenhol sokkal nagyobb, mint néhány kicsi járásé, és ezeket a szempontokat mind-mind a fizetésekről rendelkező kénytelen figyelembe venni, hisz a törvény ezt majd előírja. Tehát egy differenciált összeg lesz, és a legizgalmasabb feladatokat, a legnagyobb feladatokat ellátó járási vezetőknek nyilvánvalóan a fizetése nagyobb lesz, és a kisebb járásokban tevékenykedők fizetése kisebb lesz.

De itt Apáti képviselő úrnak mondom: baranyai példa alapján felelősséggel mondom önnek, hogy a legrosszabbul megfizetett járásszékhely-vezető is több pénzt keresett volna, mint amiben korábban gondolkodtunk. Nyilvánvalóan nem kaptunk volna szakembereket.

Ami nagyon fontos, ugyanezt láttuk egyébként az ügyintézők esetében is, akiket az önkormányzati hivatalokból hozunk át. Az ember azt gondolná, hogy van ebben az országban valamifajta rend, valami hierarchia, és magasabb posztokon levők, amit magasabbnak tekinthetünk, esetleg többet keresnek a nagyobb felelősségük okán, mint a kisebb helyeken dolgozók. De nem feltétlenül ezt látjuk. Azt látjuk, hogy az önkormányzati dolgozók többet keresnek - és én sem irigylem tőlük, én is mozgattam ilyen szervezetet -, mint amit az államigazgatás ígért volna nekik. Ezért egy fontos szabály, amit ide beépítettünk a jogszabályba, hogy az a több mint 9 ezer ember, akit az önkormányzati világból átmozgatunk az államigazgatás világába, a járások világába, ugyanezeket a fizetési kondíciókat, addig majd, ameddig ez a normál rendszer, amit itt előrevetítettem, be nem áll, hozni fogják.

(16.10)

Tehát nem ér senkit olyanfajta sérelem, hogy az önkormányzatnál ugyanazért a munkáért több fizetést kapott, mint amennyiért a járási hivatalban dolgozik. Középtávon pedig - egész biztos vagyok benne - azok a munkatársaink, akik az önkormányzatokból átjönnek az államigazgatás rendszerébe, az államigazgatás világában meg fogják találni a számításaikat, és ezt a későbbiekben ők is így fogják értékelni.

Azt gondolom, hogy adjunk bizalmat ilyen szempontból egymásnak. Abban vagyunk érdekeltek, hogy felkészült emberek kerüljenek a járási hivatalok élére. Senki nem akar egy olyan rendszert felépíteni, kormánymegbízottak nyilvánvalóan nem tesznek olyanfajta javaslatot a miniszternek, hogy alkalmatlan embereket ültessünk oda; önmaguk alatt vágnák a fát. Mi azt gondoljuk, hogy ez egy tartós rendszer lesz. Meggyőződésünk: az lesz. A parlamentben nem lévő frakciók - ha lehetőségük lenne rá egy majdan távoli jövőben - sem változtatnák meg ezt a rendszert, mert ez egy racionális, hatékony rendszer, és vissza fogja igazolni az ügyfelek nézőpontjából is, hogy érdemes volt ezt az átállást megcsinálni.

És itt szeretném ezen a ponton, ha úgy tetszik, a politikusok szerepét kiemelni ebben. Lamperth Mónika, mivel a Ket. eljárási szabályait olyan nagyon kritizálni nem tudta, ezért azt a nagyon elmés megjegyzést tette, hogy a korábbi kormányok a Ket. kapcsán is törekedtek arra, hogy ügyfélbarát legyen a Ket. eljárása. Ez egy remek megállapítás. Jó, hogy nem azt deklarálták, hogy az ügyfelek ellenére működjön az államigazgatás. Én ma kormánymegbízottként és a társaim is jól látjuk, hogy hogyan működik az államigazgatás. Aki már egy bürokrácia élén volt, vagy látott már bürokráciát működni, az tudja jól, hogy a bürokráciának az átalakítások ellenében van egy ellenállása és egy hatalmas ellenállása. Azért tudjuk mi talán energikusabban és többször módosítani az eljárási törvényt úgy, hogy az ügyfélbarát legyen, mert a politikus szeme és érzékenysége ott van ezekben a kérdésekben. Mi, akik egyébként választott emberek vagyunk, mi függünk az ügyfeleinktől, mert az ügyfeleink a választóink is.

A bürokrácia, a választott tisztségviselőtől függetlenül működő bürokrácia képvisel egy szakmaiságot, és képvisel teljesen természetesen egy önérdeket is. Sokszor nehézséget jelent számunkra, hogy ezt az önérdeket kivezessük a rendszerből, és tényleg ügyfélbaráttá tegyük a közigazgatási eljárás rendszerét és az egész államigazgatási eljárást. Ezt csak politikusszemmel lehet megtenni, ezt higgyék el nekem, belülről látom ezt a világot, és segítsenek minket abban, hogy ez a világ haladhasson is.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A következő felszólaló Kovács Zoltán, a Fidesz képviselője.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jó néhány dologról volt szerencsénk már beszélni a mai előterjesztés kapcsán. Azért nem érdektelen felidézni azt, hogy mi volt a kormány célja, amikor elindította a közigazgatási rendszer átalakítását. Az egyik a teljes szervezeti megújítás, a másik a struktúra átláthatóbbá tétele, a harmadik a hatékonyság növelése és az alacsonyabb társadalmi költséggel működő rendszer létrehozása. Ennek a munkának a felénél vagyunk, vagy talán mondhatom: a kétharmadánál. Az utolsó nagy eleme ennek a rendszernek majd a kormányablakok létrehozatala lesz.

A lényeg, amit Navracsics miniszter úr is már jó néhány alkalommal megfogalmazott, hogy a közigazgatási rendszer átfogó, a közjót szolgáló átalakításának célja, hogy az állam kifele a lehető legegyszerűbb, befele a leghatékonyabb legyen.

A járási hivatalok tekintetében az egyik fontos kérdés volt az állami feladatok átvétele az állam részéről, hiszen mint volt önkormányzati vezető, úgy is, mint az önkormányzati bizottság elnöke itt a parlamentben, jó néhányszor tapasztaltuk azt az elmúlt két évtized során, talán az első évtized első felét leszámítva, hogy az állami feladatokra soha nem jutott annyi pénz egyébként, mint amennyi erre szükségeltetett volna. Ezt az önkormányzatok mindig is hangsúlyozták. Most itt az alkalom, hogy az állami feladatokat az állam teljeskörűen el fogja látni állami pénzből, tehát csökken az államra fordítandó önkormányzati többletköltség, hogy így mondjam. A kormányablakokkal pedig biztosíthatóvá válik az állampolgárok számára a nyugodt és egyszerű ügyintézés. Erről is volt már szó a mai napon.

Tisztelt Képviselőtársaink! A hozzáférés lehetőségéről is, mármint a közszolgáltatások, illetve az államigazgatási szolgáltatások hozzáféréséről is jó néhányszor hallottunk ma már kritikát, illetve felvetést. Mi erre megválaszoltunk. Szeretném továbbra is megerősíteni, és ehhez egy ábrát is felmutatni. (Felmutatja.) Ezen ez a sok pötty mind ügysegédi hivatalnak a létrehozatala, ügysegédnek a megjelenítése a helyi önkormányzatokban a járási székhelyeken kívül. Ezért is született az a 2700 megállapodás, ami ezt segíti elő. E tekintetben terepen lévő, a terepet ismerő, hiszen lehet, hogy adott esetben annál a körjegyzőségnél dolgozó kollégánk lesz majd ott az ügysegéd, aki a munkát elvégzi, illetve ismeri az ott lévő állampolgárokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az államigazgatási feladatok tekintetében kettéosztjuk a feladatokat. Ami kifejezetten a jogszabály szigorát, a jogszabályban a kötöttséget jelentő feladatokat jelenti, azok a járási hivatalhoz, az államhoz kerülnek. Ami mérlegelésként jelenik meg adott esetben, vagy abszolút tipikusan helyi megoldást jelent, például a helyi adó, helyi szociális ügyek, és ebben van mérlegelési lehetőség, hiszen helyben ismerik ezeket a feladatokat, tehát a jegyzői feladatok szétválása tekintetében úgy gondolom, hogy mintegy fele itt lesz, fele pedig ott lesz. Ezért is beszéltem arról, hogy legtöbb helyen a leendő hivatalok gyakorlatilag ugyanott maradnak, ugyanott tudják az állampolgárok az ügyeiket intézni, csak egyik helyen az állami feladatokat intézik el, a másik helyen pedig az önkormányzatiakat.

A járási hivatalokon belül szakigazgatási szervekként működnek a korábbi kirendeltségek, ez is szerintem evidens, logikus, a rendszerből következik.

A leendő kormányablakokkal kapcsolatosan legyen szabad megjegyezni, hogy azok a munkatársaink, akik ott fognak dolgozni, egyéves képzésnek néznek elébe, még akkor is, ha ügyfélszolgálati munkát láttak el a korábbiakban. Ezt alapvetően e-learning módszerrel fogják végezni, tehát kevésbé esnek ki a munkából, de mindenesetre komoly képzést kapnak; és fontos - amire Vinnai képviselő úr utalt - az ügyfelekhez való hozzáállás, az empátia, hiszen ez az egyik célja, hogy ne a bürokratát lássák az ablak túloldalán vagy az asztal túloldalán a bejövő állampolgárok.

Az ügysegédekre még néhány szóval visszatérve, ezeket megállapodásokba rögzítettük. Én Veszprém megyei példát tudok önöknek mondani: 84 megállapodásból 72 egyhangú, azaz 86 százaléka az összesnek egyhangú testületi döntéssel született meg. Tehát azok a politikai felhangok, mely szerint ezek nem lesznek alkalmasak, meg eltávolítjuk az állampolgárok közeléből az ügyintézést, ezek azt mutatják, hogy egyértelműen "vevők" - hogy így mondjam, idézőjelbe téve - az ügyfelek, illetve az önkormányzatok az ügysegédi rendszerre is.

Ráadásul azért, ha a saját életünkre visszagondolunk, a rendszer átalakítása előtt a körzetközponti jegyzőhöz be kellett menni okmányirodai ügyekben, be kellett menni építéshatósági ügyekben, be kellett menni a körzeti gyámhivatalhoz. Ezek nem a helyi jegyzőnél voltak. Helyi jegyzőnél volt néhány szociális ügy, esetleg néhány környezetvédelmi ügy, de igazán hatósági ügy nagyon kevés volt a falusi körjegyzőségeknél, a legtöbbje fölcsúszott a járási körzetközponti jegyzőhöz. Most mi ezeket a feladatokat visszavisszük a településekre az ügysegédeken keresztül.

Ami a feladatokat illeti, arról már beszéltem. Ami pedig a javadalmazást illeti, itt már jó néhány szót váltottunk róla, én nem akarom ebbe az irányba elvinni a vitát, Hargitai János ezt az imént plasztikusan elmondta, én magam is szóltam már erről. Ami nehézséget okoz, az a megyei jogú városok, illetve a fővárosi kerületek esetében, ahol jóval magasabb volt az átlagjavadalmazás egyébként, mint - most így mondom - a normál köztisztviselői, illetve kormány-tisztviselői javadalmazás. Tehát ott lett volna különbség lefele, erről beszélt az államtitkár asszony, mely szerint mindenkinek ugyanannyi lesz a fizetése, tehát nem csökken itt sem, ami egyébként a gyakorlatban problémát jelent, mert bérfeszültséget fog okozni adott esetben a különböző járási hivataloknál, hogy ki honnan jött.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szilágyi Péter képviselőtársunk említette itt a fellebbezéssel kapcsolatosan, az anomália szót használta, illetve hogy szűkül itt a fellebbezéssel kapcsolatos lehetőség.

(16.20)

Az eljárásban azt szeretné a jogalkotó kiküszöbölni, és ebben valóban el kell dönteni, hogy mi a fontosabb: az a fontosabb, hogy aki valamilyen engedélyezési eljárásba belevág, valamit létre akar hozni, valamit meg akar csinálni, ne az ügyeskedők jussanak úgymond pénzhez. Ma általánossá vált az a gyakorlat sajnálatos módon, és ennek nincsenek tanúi sehol sem, mert ez nem olyan műfaj, hogy a szomszéd, vagy akinek valamilyen érdekeltsége fűződik egyébként ehhez az eljáráshoz, azt mondja, adsz iksz összegű pénzt, vagy pedig megfellebbezem, és a beruházásod másfél, két évet késni fog az eljárások során, vagy a szakhatósághoz megyek, szakhatósági eljárást folytatok le, és csúsznak. Tehát itt a gazdasági érdek meg az állampolgári érdek adott esetben valóban ütközhet a fellebbezési jog tekintetében és az eljárásba való beavatkozás tekintetében, de azt gondolom, hogy a nagyobb cél megvalósítása mindig fontosabb érdek, de a legfontosabb az ügyeskedők, a korrupció irányába az ügyet elvivők kiszűrése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt tudom mondani önöknek, hogy azok a politikai felhangok, amelyek végigkísérték ezt az egész rendszer-átalakítást, akár a területi közigazgatás integrálását, akár a járási hivatalok kialakítását, a vezetőik kinevezését, azokra méltó választ ad ez a beterjesztés. Azt gondolom, cáfolja mindazokat a felhangokat, amelyek politikai oldalról és nem szakmai oldalról közelítették meg ennek a törvénynek a beterjesztését, ezért, azt gondolom, nyugodt szívvel támogathatják ennek az elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Kétperces reagálásra következik Szilágyi Péter, az LMP képviselője.

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak Kovács képviselőtársamnak szeretnék reagálni. Abban önnek valóban igaza van, hogy - ha ezt lehet így fogalmazni - rosszindulatú fellebbezéseknek is lehettünk tanúi, illetve lehettek tanúi a közigazgatásban dolgozók, de azt gondolom, az össztársadalmi érdek az, és szerintem abban valamennyien egyetérthetünk, hogy így olyan környezetvédelmi és egyéb civil szempontok is háttérbe szorulhatnak és ellehetetlenülnek, amit semmiképpen nem tartanék követendőnek. Tehát amikor én ezt sérelmeztem, akkor nem az ellen szólaltam fel, hogy a kormány, illetve a közigazgatás ezeknek a rosszindulatú fellebbezéseknek vegye az elejét, hanem azt gondolom, ezeket a jóval összetettebb, a környezeti és egyéb hatásokat is figyelembe vevő szempontokat nem lenne szabad negligálni, még akkor sem, ha ez esetleg építkezések csúszását eredményezné.

Nem hiszem azt, hogy itt elsősorban az építtető érdekeire kellene figyelemmel lenni, a törvényalkotónak az egész társadalomra kell tekintettel lennie. És nem hiszem, hogy most az Országgyűlés ebben igazságot tud tenni, mert nem véletlenül voltak ezek a lehetőségek a közigazgatási eljárásban eddig, amelyeknek meg kell maradniuk véleményem szerint.

ELNÖK: Kovács Zoltán, a Fidesz képviselője reagál az elhangzottakra.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tekintettel arra, hogy a vita végére érkeztünk, igazán nem akarom húzni az időt, néhány gondolattal hadd reagáljak.

Tehát az sem jó, ha átesünk a ló túloldalára, és a zöldszervezetek, azzal, hogy meg tudják magukat mutatni, hogy mi is a porondon vagyunk egyébként, ezért időnként - bocsánat a kifejezésért - l'art pour l'art fellebbezéseket nyújtanak be, vagy indulnak be az eljárások menet közben. Egyébként minden beruházásnak vagy minden eljárásnak lehetősége, és az új törvény is ad erre lehetőséget, hogy szakhatóság kerüljön bevonásra. A szakhatóság adott esetben a zöldhatóság is lehet, és azt gondolom, bízzunk a zöldhatóságnál ott lévő független szakértők véleményében, meg annak az ügyintézőnek vagy szakigazgatási szervnek a vezetőjében, aki eldönti mérlegelési jogkörben, hogy őt bevonja vagy nem. Van, ahol egyébként kötelező, vannak erre például esetek. Ilyenek például a sok vitát kiváltó halotthamvasztó-ügyek, ahol kötelező a szakhatóságok bizonyos tekintetben történő, a védőtávolság, az imissziós érték megnézése esetében, hogy bevonják a rendszerbe ezeket a szakhatóságokat. A kiszűrendő, az ügyeskedők kiszűrésére van ez. Ráadásul mindenkinek van szomszédja. Ha környezetvédelmi szempontból, zöld szempontból - egyszerűsítsük le a problémát - valakinek gondja van, a szomszéd mindig fellebbez. Azt nem lehet megcsinálni, hogy csak azért, hogy az eljárást húzzuk, csak azért, hogy bizonyos jövedelemre tegyünk szert, ezért fellebbezzünk. Ezt próbálja keretek és korlátok közé szorítani az új javaslat.

Én azt gondolom, ez egy nagyon szűk mezsgye a jogok és a kötelezettség mezsgyéjén, de szerintem mégis egy helyes utat próbál követni a törvényjavaslat, a magam részéről ezt ilyen módon támogatni tudom. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A vita folytatódik. A szó Szilágyi Péteré, LMP.

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm. Utolsó megnyilvánulásom ebben a kérdésben. Képviselő úr, én azt gondolom, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik. Ön úgy kezdte, hogy a civil szervezetek, a környezetvédő szervezetek azért emelik fel a hangjukat, hogy hallathassák hangjukat, hogy láthatóvá tegyék magukat. Én nem mondom, hogy ez egy helyes hozzáállás lenne. Én azt gondolom, hogy olyan össztársadalmi és civil érdekeket jelenítenek meg ezek a szervezetek, amelyekre valamennyiünknek szükségünk van. Tehát én nagyon-nagyon problémásnak látom azt a kérdést, hogy ügyeskedő szomszédokkal egy besorolás alá kerülnek ezek a civil és környezetvédelmi szervezetek. Szerintem ez egy nagyon helytelen feltevés.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót rendes felszólalásra Apáti Istvánnak, a Jobbik képviselőjének.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem fogom kimeríteni a 15 percet, de az is biztos, hogy két percbe nem férne bele a mondandóm.

Először is, a javaslat valóban közigazgatási szakmai részéhez fűzném még hozzá, itt ahhoz kapcsolódóan, hogy üdvözöltem az előbb, és tényleg nagy előrelépés, hogy több település közvetlenül is alkothat környezetvédelmi programot. Én arra buzdítanám önöket, hogy más programok kapcsán is menjenek tovább ezen az úton, és vegyék a bátorságot, vagy nyugodtan vegyük a bátorságot ahhoz, hogy bizonyos, olyan teljesen felesleges programokat, terveket, koncepciókat, amelyeknek a világon semmi értelmük, semmi hasznuk, semmi hozadékuk egy kisebb vagy nagyobb önkormányzat életében, működésében, akár szüntessük is meg, gyomláljuk ki, vegyük ki a rendszerből, ne növeljük ilyen módon feleslegesen a bürokráciát és az önkormányzatok kiadásait. Vagy valóban tegyük lehetővé azt, hogy akár szélesebb körű, akár több járásra vagy több kistérségre kiterjedő közös összefogás jegyében alkossanak ilyeneket. Tehát vagy a megszüntetésnek, vagy az ilyen módon való egyszerűsítésnek a többi, ilyen borzasztó adminisztrációs tehernél is teremtsük meg a lehetőségét, hiszen felsorolni is nehéz lenne, talán még a 15 perces felszólalás keretében is, hogy hány felesleges program megalkotásával terhelik a mai napig az önkormányzatokat.

Másrészt, ha a legjobb kimenetele lesz ennek az egész rendszer-átalakításnak, akkor is még csak az egyik részét végeztük el ennek a munkának, mert ha azt feltételezzük, tényleg a legjobbakat előrevetítve, hogy profi vezetők, profi személyi állomány, mindenki a helyén van, futballnyelven szólva rögtön vettünk egy jó kapust, jó a hátvédsor, jók a középpályások, kiválóak a befejező csatárok (Derültség.), tényleg nagyon jók az edzők, kiváló a szakmai stáb, ez ebben az esetben még mindig csak egy fél siker, mert semmit nem fog érni az egész, hogyha akár az anyagi, akár az eljárási jogszabályok megalkotása kapcsán például az ügyek jelentős részét képező építésügyi igazgatási szabályok kapcsán egyre nagyobb terheket rovunk egyrészt a személyi állományra, a közigazgatás állományára, másrészt pedig fokozzuk a feszültséget az ügyfelek és a közigazgatásban dolgozók között, azáltal, hogy egyre inkább, például az építésügy területén, mondjuk, a bontások elrendelése irányába mozdulunk el, vagyoni és nem vagyoni szankciók kirovása irányába mozdulunk el, mert ez nem fogja növelni a közigazgatásba vetett bizalmat, legyen akármilyen profi is az állomány.

Czunyiné dr. Bertalan Judit képviselő asszonynak szeretnék reagálni, mert az előbb kifelejtettem őt a felsorolásból, ő kiesett a szórásból. Itt az álláshalmozás kapcsán ön említette, hogy bizony, milyen profi kormánymegbízottak dolgoznak, lám, itt is ellátják a feladatukat, meg a megyei kormánymegbízotti teendőket is a megyében. Azt értsék már meg, hogy mi ezen vitatkozhatunk, hogy mi a sok munka, kevés munka, kis leterheltség, nagy leterheltség, kevés fizetés, több fizetés, és a többi, de gondolkozzunk már az egyszerű választópolgár fejével! Ez itt a magyar törvényhozás háza, a magyar nemzet temploma, és nem egy elvarázsolt kastély. A legtöbb embert igenis irritálja és teljesen jogosan irritálja az, hogy egy amúgy is magas, az országos átlagfizetéshez képest magas jövedelemmel rendelkező országgyűlési képviselő, akár politikai, akár nem politikai jellegű tisztségéből különböző jogcímeken különböző mértékű javadalmakat vesz fel, hívják azt akár illetménynek, tiszteletdíjnak, költségtérítésnek vagy bárminek keresztelve. Igenis, én nem találkoztam még olyan választópolgárral, teljesen függetlenül attól, hogy melyik pártra szavazott, vagy melyik ideológia szimpatikus neki, hogy ne irritálta volna ez a jogintézmény, ennek a lehetőségnek, a kiskapuknak meg a nagykapuknak a fenntartása.

(16.30)

És azt is higgyék el nekem, hogy ha ez az ország jól működne, ha nem ekkora lenne a munkanélküliség, ha nem igazságtalan adórendszer lenne az országban, a többség nem albán fizetésekért dolgozna, akkor abszolút nem érdekelné az embereket, vagy sokkal kevésbé érdekelné őket, hogy akár a közigazgatás szereplői, akár a politikusok mennyit keresnek. Ha jól menne az embereknek, ha jól menne a soruk, ha az építőipar szárnyalna, ha az emberek tudnának boldogulni, ha az emberek tisztességesen meg tudnának élni ebben az országban, abszolút nem érdekelné őket, vagy sokkal kevésbé foglalkoznának vele, hogy kinek mennyi a fizetése.

De akkor, amikor 23 százalékos a kimutatott munkanélküliség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a megye egy részében ettől még jóval nagyobb, jóval rosszabb is a helyzet, amikor egy jogcímhez, egy munkahelyhez, egy fizetéshez nem jutnak az emberek, akkor igenis joggal irritálja őket ennek a jogintézménynek a fenntartása. És nem vigasztalja őket, hogy most a bizottsági pótlékkal csökken-e a járási hivatalvezető országgyűlési képviselők javadalmazása, vagy éppen "csak" 231 900 forintot kapnak hozzá, mert a legtöbb ember számára önmagában már a 231 900 forint is egy elérhetetlen álom. Soha életükben nem fognak kapni ilyen fizetést, nemcsak Szabolcs megyében, hanem az ország más részein sem.

Vagy gondolkozzunk egy vállalkozó fejével! Hát én még olyan vállalkozót életemben nem láttam, aki mondjuk, kőművesként épületkivitelezésekkel foglalkozott, ugyanakkor jutott ideje még arra, hogy agrárvállalkozó legyen, földet műveljen vagy kertészkedjen, meg még egyébként a maradék idejében beugrott, és az autószerelő műhelyében még autószerelőként is helyt tudott állni. Ilyen a világon nincs! Egy parasztgazda sem tud egyszerre, egy időben öt tábla földet szántani, egy gyári munkás sem tud egyszerre háromszor három műszakban dolgozni! Ezt kellene már végre megérteniük!

Vegyük tudomásul mi, politikusok is, a választónak mindig igaza van. Vegye tudomásul a közigazgatásban dolgozó köztisztviselő, hogy az ügyfélnek mindig igaza van. Vegye tudomásul egy vállalkozó, hogy a megrendelőnek, a vevőnek mindig igaza van. Tehát beszélhetnek önök akármit, de az átlagembereknek közel száz százalékban a politikai álláshalmozásról ez a véleménye. És jól tudom, hogy 2014-ben ez jelentősen leszűkül, de azért még a hátralévő másfél évben sem vet jó fényt az amúgy is rossz megítélésű magyar politikára, hogy ilyen lehetőségeket fenntartunk.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

S végül, de nem utolsó-, hanem inkább elsősorban nagyon örülök annak, ha a közigazgatás vezető tisztségviselőit a javadalmazás elégedettséggel tölti el, legyenek azok jegyzők, járási hivatalvezetők, hivatalvezető-helyettesek, főosztályvezető-helyettesi besorolásúak. De arra is nagyon kérném önöket, hogy fordítsunk-fordítsanak jóval nagyobb figyelmet, nyilván önök vannak döntési helyzetben, ezért fogalmazok így, hogy az egyszerű ügyintézők, a katonák, az egyszerű honvédek, a közkatonák ebben a képzeletbeli közigazgatási seregben is találják meg a boldogulásukat, akár a legkisebb településeken, akár a járási hivatalokban.

Mert nem minden közigazgatási vezető fogja fel úgy, ha már katonai példánál maradok, hogy az a jó tábornok, aki ott van a katonáival, és a harc kellős közepén velük egy sorban, a frontvonalban áll helyt. A jó vezetők így fogják fel. Az arisztokratikusabb hozzáállású vezetők pedig azt gondolják, hogy ők majd csak aláírnak, reprezentálnak, minimális adminisztrációs teendőket látnak el, esetleg, jó esetben még átnéznek bizonyos határozatokat, de egyébként meg végezzék el az egyszerű "közigazgatási katonák" ezeket a feladatokat, akiket viszont szemérmetlenül alulfizetnek több esetben. Akik épphogy csak a kötelezőt kapják meg, olykor egy-egy önkormányzat anyagi helyzete miatt azt is jelentős csúszással.

Tehát nagyon kérem önöket, mozduljanak el abba az irányba, hogy ne csak a közigazgatási vezető beosztást betöltők, hanem az egyszerű ügyintézők is találják meg a számításukat, és legyenek sokkal elégedettebbek akkor, amikor hó végén ránéznek a bérjegyzékükre. Ugyanis ők sem azért szeretnek dolgozni, hogy a nap végén kellemesen elfáradjanak.

Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Köszöntöm a tisztelt Házat.

Nem látok több bejelentkező hozzászóló képviselőt. Ügyrendi jelentkezés, Apáti István képviselő úr!

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Elnézést, kénytelen vagyok egy kicsit rátarti vagy erőszakos lenni. Az előbb föltettem egy kérdést, egy indítványt. Azt kértem, hogy ehhez a javaslathoz módosító indítványok benyújtására a holnapi ülésnap végéig legyen lehetőség. Erre nem kaptam választ, és mielőtt még lezárná az ülést, ez nagyon fontos, ezért kérném a válaszukat.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Amint látja, most vettem át az ülés vezetését, és akklimatizálódom meg tájékozódom. De főtitkár úr rögtön kezembe adta a pótlap elnevezésű irományt, amely a forgatókönyvet azzal egészíti ki, hogy a mai napon minden tárgyalt előterjesztés során, ügyrendi javaslatnak helyt adva, az ülést vezető elnök elnapolja az általános vitákat. Erre figyelemmel valamennyi mai napirendi pont vitájának lezárására, a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében, a holnapi ülésnap végén kerül sor. Ha jól értem a többes számot, akkor ez nemcsak erre, hanem az előző általános vitákra is vonatkozik.

No, akkor több hozzászólás nincs. Megkérdezem államtitkár asszonyt, Szabó Erikát, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra.

DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Igen, köszönöm szépen.

ELNÖK: Amennyiben igen, öné a szó.

DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Éppen a kormánymegbízottak felkészültségét, szakmai hozzáértését és a területről hozott konkrét példáit látva tudjuk bizonyítani azt, hogy egy országgyűlési képviselő milyen kiválóan tudja az államigazgatás megfelelő szintjén képviselni a kormány érdekeit, és hogy az országgyűlési képviselői feladat, valamint a kormánymegbízotti tisztség ellátása nem okoz számukra problémát.

Történelmet írunk velük együtt a területi közigazgatás átalakításában, és valóban, az a törvényjavaslat, ami a kezünkben van, a régi-új járási rendszer visszaállításával kapcsolatos egyes pontosításokat tartalmazza, hogy a január 1-jei induláshoz minden feltétel, minden törvényi és egyéb feltétel rendelkezésre álljon, hogy semmilyen probléma ott már, az indulásnál vagy újraindulásnál ne legyen.

Az eddigi törvényjavaslatainkkal összefüggésben, amelyek a közigazgatási rendszer átalakításáról szóltak, mind-mind számos kétséget fogalmaztak meg az ellenzéki oldalról. Mindig azt hallottuk, hogy nem fog sikerülni, problémák lesznek, nem áll össze a rendszer, nem lesz működőképes. Ehhez képest minden eleme a rendszerünknek kiválóan működik. A kormányablakok - és nagyon fáj, hogy ezeket olyan durván kritizálta Lamperth Mónika - kiváló példái, csírái annak az országos kormányablakrendszernek, ami majd a végső célját jelenti az egész területi közigazgatás átalakításának. Hiszen 2013 végére egy olyan országos kormányablakrendszert építünk ki, ahol az egyablakos ügyintézésre lesz lehetőség minden járási székhelyen és minden olyan településen, ahol ma Magyarországon okmányiroda működik.

Több mint kétezer hatósági ügyet lehet majd intézni ebben a kormányablakban. Minden járásszékhelyen és minden helyen, ahol most okmányiroda működik, több mint kétezer ügyet. Hol van olyan város, kisváros ma Magyarországon, ahol egyszerre több mint kétezer hatósági ügyet lehetne intézni? Nincsen. Ez ajándék. Ezzel közelebb kerülünk az állampolgárokhoz. És még nagyon ügyfélbarát nyitvatartási idővel ráadásul, hiszen hétfőtől péntekig reggel 8-tól este 8 óráig fogunk nyitva tartani. Ez az a fő cél, amiben kezdettől fogva kértük az ellenzéki képviselők támogatását is és konstruktív hozzászólását is.

Nem az a kérdés, kedves képviselőtársaim, hogy most mennyit keres adott esetben a járási hivatalvezető. Amint hallottuk a területről, jól ismerik a kormánymegbízottak, mennyit keresnek a jegyzők. A jegyzők az esetek többségében többet keresnek, mint amennyit a járási hivatalvezető keresni fog. Ráadásul a maximumról beszélt egyfolytában Apáti képviselő úr, a legmagasabb összegről. Az is elhangzott, de a törvényjavaslatban is benne van, hogy nagyon differenciált lesz a járási hivatalvezetők illetményére tett javaslat, hiszen nagyon differenciáltak maguk a járási hivatalok is. Az egyikben 13 ezer állampolgár él, míg a másikban 200 ezer. Nagy különbség lesz majd a hivatali dolgozók létszámában is, így az ügyszámokban is, amihez képest mi differenciálni fogunk az illetményben.

Tehát kár volt ezt a részét a törvényjavaslatnak így kiemelni, miközben azért számos elismerő szót is hallottunk, amit külön köszönök. Hiszen azért összességében azt a célt senki nem kérdőjelezte meg, amelynek mentén a nemzeti együttműködés kormánya ezt a törvényjavaslatot benyújtotta. Vagyis hogy ügyfélbarát módon, egyszerűsített közigazgatási keretek között végezze az állam az ügyfelek kiszolgálását. Ennek nagyon örülök. Ilyen elismerő szavak mentén még lelkesebben fogjuk természetesen végezni a munkánkat.

(16.40)

De azt kérem, hogy egy ekkora változás kapcsán, amikor egyébként is majd' tízezer köztisztviselő munkahelye vagy munkáltatója fog megváltozni, ne ijesztgessük fölöslegesen a rendszert. Próbáljuk elolvasni pontosan a törvényjavaslatot, annak megfelelően fogalmazzuk meg a hozzászólásainkat, és fogadjuk el azt a nagy eredményt, és lássuk a területen azt a nagy eredményt, amit a kormánymegbízottak értek el az önkormányzatokkal folytatott egyeztetés során, ahol már nagyon jól értik azt, amit még némely országgyűlési képviselő nem ismer olyan pontosan, hogy közös érdek, hogy jó és jól működő járási hivatalaink legyenek.

Ha 2763 településből 2760 településsel a kormánymegbízottak megállapodást tudtak kötni, és ezt megelőzte egy képviselő-testületi többségi döntés is, ez azt mutatja, hogy a települések nagyon jól értik, hogy miről szól a járási hivatali rendszer kialakítása. Nagyon jól értik azt, hogy egymásra leszünk utalva, hiszen az állampolgár nem azt fogja nézni adott esetben, hogy most a polgármesteri hivatal ügyintézője vagy a járási hivatal ügyintézője volt vele udvarias vagy udvariatlan, hanem azt nézi, hogy ott a hivatal, és vele hogyan bántak, mennyire voltak segítőkészek, mennyire szolgálták ki őt.

Az is elhangzott, hogy az esetek többségében ez egy épületben lesz, a járási hivatal az épület egyik szárnyában, a másik szárnyában pedig a polgármesteri hivatal munkatársai fognak dolgozni.

Együtt kell tehát működnünk, és itt az Országgyűlésben is együtt kell működnünk abban, hogy minél jobb törvény szülessen, hogy az esetleg felmerülő kérdésekre választ tudjunk adni, hogy valóban azt a célt el tudjuk érni, amit megfogalmazott a nemzeti együttműködés kormánya, és ebben kérem az önök támogatását.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönjük szépen államtitkár asszonynak. A vitát tehát lezárom, az előző megjegyzésem pedig ideillik, hogy akkor a holnapi nap végéig várjuk a módosító javaslatokat.

A napirendi pont végéhez érkeztünk, a napirendi pontok tárgyalásának is a végéhez érkeztünk.

Egy napirend utáni hozzászólás van. Korondi Miklós képviselő úr jelentkezett, a Jobbik frakciójából: "Merjünk nagyok lenni! - Diósgyőr 1975" címmel. Öné a szó, képviselő úr.

Felszólalások:   57-93   93-183   183-184      Ülésnap adatai