Magyar Köztársaság Kormánya

J/6899.
számú
Beszámoló

a kis- és középvállalkozások 2002. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről

Előadó: dr. Csillag István
gazdasági és közlekedési miniszter

Budapest, 2003. december hó

Beszámoló

1. Bevezetés

Az Országgyűlés a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározására, valamint a fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalása érdekében megalkotta a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvényt, hogy olyan gazdasági feltételek kerüljenek kialakításra, amelyek hosszú távon biztosítják a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, a versenyhátrányok csökkentését, valamint a vállalkozások felzárkózását az Európai Unió követelményeihez.

A törvény 11. §-a értelmében a Kormány évente az Országgyűlés elé terjeszti a gazdasági miniszter által kidolgozott, a kis- és középvállalkozások helyzetét, gazdálkodási feltételrendszerét tartalmazó beszámolót, amely bemutatja a korábbi döntéseknek a kis- és középvállalkozások gazdasági helyzetére gyakorolt hatását és az állami támogatások hatékonyságát is.

2003-ban a harmadik alkalommal készült el az Országgyűlés részére a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló éves beszámoló. Az idén a beszámoló a 2003. évben a kis- és középvállalkozás-fejlesztés területén elért eredményeket is bemutatja a 10. számú mellékletben.

Az Országgyűlés 2003. április 14-én hozott 42/2003. (IV.16.), illetve 43/2003. (IV.16.) számú határozatában fogadta el a korábbi évek teljesítményét bemutató 2000. évi és 2001. évi jelentéseket. A 2001. évi jelentés elfogadásával egyidejűleg az Országgyűlés felkérte a Kormányt, hogy a kis- és középvállalkozások támogatási rendszerében további fejlesztéseket hajtson végre annak érdekében, hogy finanszírozási forrásokhoz, üzleti szolgáltatásokhoz, tanácsadáshoz való hozzáférésük javuljon, EU integrációs felkészítésük sikeres legyen. A fenti határozatokban megfogalmazott feladatok teljesítéséről önálló előterjesztés kerül az Országgyűlés elé. A határozat 2003. december 31-ig előírja a KKV törvény átfogó felülvizsgálatát is, amely jelenleg folyik az Európai Bizottság 2003. május 6-i, a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározására vonatkozó ajánlása alapján. A kis- és középvállalkozások fogalmának módosításával kapcsolatos kérdésekről bővebben az 1. számú melléklet tájékoztat.

2. Összefoglaló helyzetelemzés a kis- és középvállalkozói szektorról

A 2002. év végén több mint 1.152 ezer vállalkozást regisztráltak a gazdaságban. Közülük ténylegesen mintegy 860 ezer vállalkozás működött. Ezeknek 99,9 %-a a kis- és középvállalkozások körébe tartozik.

2002-ben a regisztrált vállalkozások 62 százaléka egyéni, közel negyven százaléka társas vállalkozás volt. Figyelembe véve az összes, a táblázatban nem szereplő gazdálkodási formákat is, a jogi személyiség nélküli és a jogi személyiségű társas vállalkozások száma közötti különbség 35 ezer volt 1999-ben. Azóta a jogi személyiség nélküli vállalkozások száma gyorsabban nőtt, ezért 2002-ben a jogi személyiségű vállalkozások száma mintegy 47 ezerrel kisebb, mint a jogi személyiség nélkülieké. Utóbbiak között a betéti társaságok, előbbiek között 2002-ben a Kft-k domináltak. A közkereseti társaságok, részvénytársaságok, szövetkezetek aránya töredéke az összes vállalkozásnak. A regisztrált egyéni és társas vállalkozások száma 2002-ben is nőtt.

A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként

(1999-2002)*

*A táblázat nem tartalmazza az összes jogi személyiségű és jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozási formát.

Forrás: KSH Havi Közlemények

A regisztrált vállalkozások tekintélyes hányada valójában a korábbi évekhez hasonlóan 2002-ben sem működött. Méret szerint az 50 főnél kisebb vállalkozások között, gazdálkodási forma szerint az egyéni vállalkozások és a szövetkezetek között gyakoribbak a nem működő vállalkozások.

A működő vállalkozások száma 2002-ben összességében nőtt. 2001-hez képest csökkent a Kkt-k, Rt-k és szövetkezetek száma. Ezt ellensúlyozta az egyéni vállalkozások, a Bt-k és Kft-k számának növekedése.

A működő vállalkozások száma gazdálkodási formánként (1999-2002)

Forrás: KSH Havi Közlemények

Az alkalmazott nélküli vállalkozások számának csökkenése ellenére arányuk 2002-ben még mindig meghaladja a 63%-ot. A mikrovállalkozások száma és aránya egyaránt kis mértékben emelkedett, az összes működő vállalkozás közel egyharmada a mikrovállalkozás méretkategóriájába tartozott 2002-ben.

A működő vállalkozások megoszlása vállalati méretkategóriánként (1999-2002)

Forrás: KSH Havi Közlemények

Ágazati és szakma szerinti megoszlás

A legtöbb vállalkozás az ingatlanforgalmazás, ingatlan bérbeadás, gazdasági szolgáltatások területén működik, ezt követi a kereskedelem, majd az ipari és az építőipari ágazat. Jelentős számú vállalkozás foglalkozik egyéb közösségi szolgáltatással és szállítással, valamint vendéglátással. Csak ezután következnek a vállalkozói engedéllyel rendelkező mezőgazdasági vállalkozások.

Az ingatlanügyletek és a kereskedelem területén működik az összes vállalkozás több mint fele. A mezőgazdaságban, iparban és a kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások száma az évek során csökkent, míg a szolgáltatások területén, főként a pénzügyi szolgáltatásokban működőeké nőtt. Az építőipari, az oktatási, az egészségügyi és az egyéb közösségi szolgáltatást végző vállalkozások aránya növekedett. Természetesen az oktatási és az egészségügyi feladatok döntő részét a közszolgálati rendszerek végzik. Itt csak a magánvállalkozások adatait mutatjuk be.

A működő vállalkozások megoszlása ágazat szerint (%)

(1999-2002)

Forrás: KSH

Minden gazdasági ágban az alkalmazott nélküli és a mikrovállalkozások aránya túlnyomó. A kis- és közepes vállalkozások aránya az iparban a legnagyobb.

Területi megoszlás

A vállalkozások területi megoszlása az utóbbi években alig változott. Budapesten és Pest megyében található a legtöbb vállalkozás. Feltűnő azonban a társas vállalkozások koncentrációja Budapesten. Az összes társas vállalkozás több mint 40 százaléka működik a fővárosban. Az egyéni vállalkozásoknál ez az érték csak 20 százalék. Vidéken ezek az arányok fordítottan alakulnak, ott az egyéni vállalkozások másfél - két és félszeresen meghaladják a társas vállalkozások arányát.

Az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma megyénként
(2001-2002)

Forrás: KSH Statisztikai Havi Közlemények 2002/4 és 2003/4; A működő gazdasági szervezetek száma.IV.negyedév

A működő vállalkozások régiók szerinti megoszlásában 2000-ig folyamatosan nőtt a közép-magyarországi régió részesedése, majd 2001-2002-ben 39,1-39,2%-ra csökkent. Emellett 1999. és 2002. között 0,3%-kal nőtt a közép-dunántúli és az észak-alföldi, valamint 0,2%-kal az észak-magyarországi és nyugat-dunántúli nagyrégió részaránya. Ugyanezen időszak alatt a dél-dunántúli és a dél-alföldi régió részaránya 0,3%-kal csökkent.

A működő vállalkozások régiók közötti megoszlása (%)

(1999-2002)

Forrás: KSH Havi Közlemények

A kis- és középvállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepe jelentős. Az utóbbi években a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatják az alkalmazottak mintegy kétharmadát, a 2002. évben 56,8%-át.

A 2002. év végén a foglalkoztattak közel 43,2%-a dolgozott nagyvállalatnál, míg a mikrovállalkozások részesedése 20%, a kisvállalkozásoké 18,6%, a középvállalkozásoké 18,2% volt.

Az összes foglalkoztatott megoszlása vállalati méretkategóriánként
(2000-2002)*

Forrás: Az adóbevallások adataiból számolva

* egyszeres és kettős könyvvitelt vezető értékelhető bevallást adó vállalkozások

A nagyvállalatok részesedése a bruttó hozzáadott értékből 2002-ben mintegy 63% volt, az egyes méretkategóriák aránya nem mutat nagyobb szerkezeti változást. A kis- és középvállalkozások részesedése 2001. és 2002. között alig változott, a nagyvállalkozások aránya 2%-kal nőtt, a mikrovállalkozások aránya pedig több mint 2%-kal csökkent. A mikro-, kis- és középvállalkozások bruttó hozzáadott értékének összege 2001. és 2002. között kis mértékben csökkent, míg a nagyvállalatok esetében ugyanez az összeg 2001-ről 2002-re csaknem 500 milliárd forinttal nőtt. A kis- és középvállalkozásoknak a bruttó hozzáadott értékben való csökkenő részesedése továbbra is igényli a vállalkozásfejlesztési intézkedéseket, amelyek a kkv-k megerősítését szolgálják.

Meg kell jegyeznünk, hogy a kis- és középvállalkozások hazai meghatározásában alkalmazott árbevétel-, illetve mérlegfőösszeg-korlát (4 000 millió, illetve 2 700 millió forint) jóval alacsonyabb az EU-ban elfogadottnál (10 000 millió, illetve 6 750 millió forint). A KKV törvény a kis- és középvállalkozások körébe tartozást a létszám, árbevétel és mérlegfőösszeg jellemzőkön kívül a vállalkozások tulajdonosi szerkezete alapján is definiálja. Magyarországon szép számmal vannak részben állami, illetve önkormányzati tulajdonú, egyébként kicsinek minősülő vállalatok. Ez a két tényező közel tíz százalékponttal kisebbnek mutatja a kis- és középvállalkozások részesedését a bruttó hozzáadott értékből.

A bruttó hozzáadott érték vállalati méretkategóriánként a vállalati szektorban
(2001-2002)*

Forrás: APEH adatok

* egyszeres és kettős könyvvitelt vezető értékelhető bevallást adó vállalkozások

A 2002. évben a mikro-, kis- és középvállalkozások részesedése az exportértékesítésből 18,5% volt. A mikro -, kis- és középvállalkozások hozzájárulása az exporthoz a 2001. évhez képest arányokat tekintve szinte nem változott. A mikrovállalkozások 2002-ben 4,4%-kal, a kisvállalkozások 4,2%-kal, a középvállalkozások pedig 9,9%-kal járultak hozzá az exporthoz. A mikro- és kisvállalkozások exportértékesítésének összege 2001. és 2002. között kis mértékben csökkent, míg a középvállalkozások esetében ugyanez az összeg szinte változatlan maradt. Az export meghatározó hányadát a vámszabad területeken működő nagyvállalatok adják. Az adatok továbbra is azt bizonyítják, hogy folytatni kell a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását szolgáló intézkedéseket annak érdekében, hogy javuljon a vállalkozások nemzetközi versenyképessége.

Az exportértékesítés megoszlása vállalati méretkategóriánként
(2001-2002)*

Forrás: Az adóbevallások adataiból számolva

* csak a kettős könyvvitelt vezető értékelhető bevallást adó vállalkozások

A társas vállalkozások közül a mikro-, kis- és középvállalkozások nyeresége összességében nőtt. 2002-ben összesen 1163 milliárd forint nyereséget értek el, amely 129 milliárddal több az előző év adataihoz képest. Az előző évhez hasonlóan különösen a mikro- és kisvállalkozások jövedelmezősége nőtt, a középvállalkozások által realizált nyereség tömege alig változott.

A társas vállalkozások vesztesége a 2000. évi 700 milliárd forintról 2002-ben 924 milliárd forintra emelkedett. Figyelemre méltó azonban, hogy a vállalkozások veszteségének emelkedése a kis- és középvállalkozások veszteségének csökkenése mellett következett be, így a mikro-, kis- és középvállalkozások veszteségből való részesedése folyamatosan a 2000. évi 62 %-ról 2001-ben 51 %-ra, majd 2002-ben 47%- ra csökkent. A veszteség növekedése a nagyvállalati körben meghaladta a 60 Mrd forintot.

A társasági adóalanyok jövedelmezőségi adatai vállalati méretkategóriánként
(2000-2002)*

Forrás: az APEH összesítései a benyújtott társasági adóbevallásokból

* a táblázat nem tartalmazza a naptári évtől eltérő adóévet alkalmazó társaságok, az előtársaságok és az off-shore társaságok adatait

Összegezve a mikro-, kis- és középvállalkozások alapvető szerkezeti jellemzői 2002-ben alig változtak, gazdálkodásukat magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. Jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. Ez a tény önmagában természetes, de nemzetközi összehasonlításban a kis- és a nagyvállalkozások közötti különbség meglehetősen nagynak tűnik, és a rés inkább nyílik, mint záródik.

A vállalkozások száma tovább nőtt. Folytatódott a szolgáltató ágazatok térnyerése a feldolgozóipari, és kereskedelmi vállalkozások rovására. A vállalkozások területi megoszlása 2002-ben lényegében nem változott.

Az Európai Unióban működő és a magyarországi kis- és középvállalkozások néhány összehasonlító adatát mutatja a következő táblázat. A hazai adatok számításakor a kisvállalkozásokról szóló törvény definíciói szerint a létszámnagyságokon kívül figyelembe vettük az árbevételre, mérlegfőösszegre, meghatározó tulajdonosi befolyásra vonatkozó megkötéseket is. A hazai árbevétel- és mérlegfőösszeg korlátok jóval kisebbek az EU országaiban szokásosnál, emiatt a mikro- és kisvállalkozások közül a nagyobb méretkategóriába került összesen 6 012 vállalkozás. Ennek egyik következménye a közép- és a nagyvállalatok nemzetközi összehasonlításban kisebb átlagos nagysága.

Az Európai Unió és Magyarország vállalkozásainak néhány összehasonlító mutatója

*Eu-19: A 15 tagállam +Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc

Forrás: Observatory of European SMEs 2002, No. 2., SMEs in Europe, including a first glance at EU Candidate Countries és az APEH adatai alapján számolva

Forrás: Observatory of European SMEs 2002, No. 2., SMEs in Europe, including a first glance at EU Candidate Countries és az APEH adatai alapján számolva

*Eu-19: A 15 tagállam +Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc

A következő táblázat az Európai Unió és a csatlakozó országok vállalkozásainak néhány adatát összehasonlítva a 13 jelölt és a 19 európai ország aggregált adatai alapján a vállalatok és a foglalkoztatottak hasonló vállalatnagyság szerinti struktúráját mutatja. A fő különbség a KKV-k (ezen belül a mikrovállalatok) magasabb aránya a jelölt országokban. Ennek köszönhető az 5 fős átlagos vállalatnagyság a jelölt országokban, szemben az EU 6 fős átlagával.

A magyar és az EU kis- és középvállalkozások egyes minőségi jellemzőit összehasonlítva megállapítható, hogy míg a vállalkozások számát és a foglalkozásban betöltött szerepét tekintve a magyar kis- és középvállalkozások nem mutatnak jelentős eltérést az EU országokhoz képest, addig jelentős elmaradások regisztrálhatók a jövedelemtermelésben, exportban. Mindez aláhúzza annak jelentőségét, hogy a kormányzati teendők fókuszába a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását kell helyezni. E törekvés hatja át a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programot, melynek teljes eszköztára a versenyképesség javítását szolgálja és azt tekinti a sikeres EU csatlakozás meghatározó feltételének.

Kis- és középvállalkozások Európában

Forrás: Observatory of European SMEs, 2002.

*Az EU 15 tagállama + Izland + Norvégia + Liechtenstein + Svájc

A csatlakozó országok és az Európai Unió tagállamai és négy európai állam vállalkozási adatainak aránya

*Az EU 15 tagállama + Izland + Norvégia + Liechtenstein + Svájc

3. A kis- és középvállalkozás-fejlesztés 2002. évi céljai és azok megvalósítására hozott 2002. évi fontosabb intézkedések

3.1. A vállalkozások működési feltételeinek javítása

Az adó és járulékszabályokat illetően - a 2001-2002. esztendőt felölelő költségvetés részeként - két évre szóló szabályok születtek. Számos változás történt a részletszabályokat érintően 2001 folyamán is a 2002-es adóévre vonatkozóan, amelyeket a devizaliberalizáció, az új tőkepiaci törvény, valamint a jogharmonizáció indokolt. A kisvállalkozások adóterheinek mérséklése érdekében 2001-től 2 jelentős kedvezmény került bevezetésre.
- Egyik a mikro- és kisvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, amely az adózás előtti eredmény csökkentésére nyújt lehetőséget meghatározott feltételek fennállása esetén az adóalap összegéig, 2001-ben legfeljebb 10 millió Ft-ig, 2002-ben max. 30 millió Ft-ig.
- A másik a kis- és középvállalkozások hitelkamathoz kapcsolódó adókedvezménye, amely lehetővé teszi, hogy a tárgyi eszköz beszerzéséhez felvett hitel után megfizetett kamat 40 százalékát, de adóévenként legfeljebb 5 millió forintot a vállalkozó adójából levonja. A 2001-ben bevezetett kisvállalkozói kedvezmény és a kisvállalkozások adókedvezménye 2002-től ugyanazon beruházásra egymás mellett is érvényesíthető.
- A kutatás-fejlesztés ösztönzésének támogatása érdekében mind a társas, mind az egyéni vállalkozások 2001-tól az ilyen címen felmerült költségek 200%-át érvényesíthetik adóalap-csökkentésként.
- A turisztikai vállalkozásokat érintő jelentős lépés volt a turisztikai hozzájárulás eltörlése 2002-től. A mintegy 22 ezer vállalkozást érintő döntés 4,6 milliárd forint értékű adófizetési kötelezettséget szüntetett meg.

A 2002. folyamán született szabályozási változások közül a legnagyobb változást az új adózási forma, az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) - 2003 évi bevezetése - (2002. évi XLIII. törvény) jelenti. Ezt azok a maximum 15 millió Ft éves (ÁFÁ-val együtt értendő) árbevételű, meghatározott gazdálkodók választhatják, akik legalább 2 éve változatlan formában működnek.
- Az EVA alanya lehet korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság, közkereseti társaság, személyi jövedelemadó törvény szerinti minden egyéni vállalkozó, szövetkezet, ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, végrehajtói iroda és erdőbirtokossági társulat.
- Az adó mértéke 15%, amely kiváltja az ÁFÁ-t, a cégautóadót, egyéni vállalkozónál a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót, gazdasági társaságnál a társasági adót és az osztalék utáni személyi jövedelemadót.
-A magánszemély és közeli hozzátartozója tulajdoni érdekeltségében csak egy vállalkozás választhatja.
- A helyi iparűzési adó alapja az EVA alap fele.
2002. december 20-áig jogvesztő határidővel kellett a vállalkozásoknak eldönteniük és bejelenteniük az APEH-hez, hogy belépnek-e a törvény hatálya alá vagy maradnak az eddigi adózási mód mellett. Az APEH-hez a megadott határidőig 66 737 bejelentkezési lap érkezett, amiből nyilvántartásba 63 340-et vettek. Az egyéni vállalkozók száma ezen belül 37 372. Budapesten 11 168 egyéni és 13 024 társas vállalkozás jelentkezett be az EVA hatálya alá. Az EVA bevezetése nagy jelentőségű lépés lehet abban a tekintetben is, hogy láthatóvá válhat a rejtett gazdaság egy része, amelynek súlya a legutóbbi kutatások eredménye szerint az elmúlt időszakban tovább csökkent Magyarországon.
Az MTA Közgazdaság-tudományi Kutató Központjának legutóbbi vizsgálata szerint javult az adórendszer átláthatósága és kiszámíthatósága, az adóigazgatásról alkotott vélemény, a cégek adózási és szerződéses fegyelme, valamint mérséklődött az adócsaló cégek aránya.

Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2002. évi XLII. törvény a számviteli törvény módosításait is magába foglalja. A rendelkezések több olyan könnyítést, egyszerűsítést is tartalmaznak minden, a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozást érintően, amelyeket a 2002. évi beszámolóra is alkalmazni lehetett. Ezek érintik az anyavállalat és a kapcsolt vállalkozások fogalmát, az egyszerűsített éves beszámoló készítési kötelezettséget, a bérbe vett ingatlanon végzett beruházást, felújítást, a lekötött tartalék képzésének új jogcímét, a bekerülési (beszerzési) érték meghatározását, a külföldi pénzértékre szóló eszközök, kötelezettségek értékelését, a saját termelésű készletek közvetlen önköltségének megállapítását, a vevőnek adott utólagos engedményt, a terven felüli értékcsökkenés pontosítását, a végleges vagyonmérleget, valamint a mérlegképes könyvelő alkalmazásának feltételeit. A könyvviteli szolgáltatást végzőkről nyilvántartást kell vezetni. 2002. június 4-től a 93/2002. (V.5.) Korm. rendelet szabályozza a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét.

2001-2002 évben jelentősen megváltoztak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló, többször módosított 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (EHO) szabályai. Az élőmunka költségek csökkentésére a fizetendő munkaadói társadalombiztosítási járulékok 2-2%-kal csökkentek, mértéke 33%-ról 2001-ben 31%-ra, 2002-ben 29%-ra mérséklődött.
- A tételes egészségügyi hozzájárulás összege, 2002-ben havi 4 500 Ft-ra emelkedett. A kiegészítő tevékenységű társas és egyéni vállalkozók kivett jövedelmük után továbbra is 5% baleseti járulékot kötelesek fizetni. A vállalkozók terheit jelentősen csökkenti a hozzájárulás 2003. évi 3 450 Ft-ra való mérséklése.
- A százalékos egészségügyi hozzájárulást érintő változás, hogy utoljára a 2002. évi, 35%-os adóval terhelt osztalék, illetve vállalkozói osztalékalap után kell megfizetni a 11%-os egészségügyi hozzájárulást, ha ezt az osztalékot 2003. december 31-ig ténylegesen ki is fizetik.
- A nyugdíjjárulékra vonatkozó egyéni járulékfizetési felső határ egy naptári napra eső összege 2001-ről 2002-re 6020 forintról 6490 forintra emelkedett, ami vonatkozott a "főállású" egyéni vállalkozókra is.
- A jogszabály módosítása visszahozza a korábban hatályon kívül helyezett kezdő egyéni vállalkozó fogalmat, s szabályozza a járulékfizetés kötelezettségét is, amelyet a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege után köteles teljesíteni.
- Az egyszerűsített vállalkozói adót választó főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a minimálbér alapján kell megfizetnie a járulékot, de természetesen magasabb járulékalap után is fizethet.

2002. január 1-jétől a minimálbér összege 50 000 forintra nőtt. A minimálbér-növelés esetleges kedvezőtlen foglalkoztatási hatásainak ellensúlyozására a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete 4/2002. (I.9.) határozata alapján a Gazdasági Minisztérium pályázatot írt ki a magas élőmunka-igényű vállalkozások 2002. évi foglalkoztatási támogatására, a vállalkozás szintjén 2002. évre számított járuléktehertöbblet, illetve élőmunka-többletköltség részben vagy egészben történő átvállalására. 2002-ben 15 milliárd Ft állt rendelkezésre a kompenzációra. A támogatásra több mint 42 ezer vállalkozás jelentkezett, 41 163 pályázatot fogadott el a bírálóbizottság, közülük 24 716 volt egyéni vállalkozás. A támogatás összesen 355 ezer főt érintett. A minimálbér emelésének hatásairól mind a GKI Gazdaságkutató Rt., mind a BKIK végzett felmérést, amelyek szerint a nagyobb foglalkoztatókra általában nem gyakorolt jelentős hatást az intézkedés, de a kis- és középvállalkozásoknak mindkét évben több mint 40%-át érintette az emelés.

A 2002. évi választásokat követően megalakult új Kormány prioritásként kezeli a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, társadalmi elismerésük növelését. Ennek érdekében alapvető célként tűzte ki egy olyan átlátható, kiszámítható adópolitika kialakítását, amely a közterhek csökkentése és a megtakarítások ösztönzése révén közvetve biztosítja a gazdaság versenyképessége erősítését és az igazságos közteherviselés elvének érvényesülését. E célok jegyében az első lépés 2002. szeptember 1-től a minimálbér "adómentessé" tétele volt, azaz a magánszemélyeket megillető adójóváírás mértékének a feltételek megléte esetén való emelkedése. A számos 2003-tól hatályos változás közül kiemelendők a gazdasági aktivitás, a beruházások és a tőzsdei üzletek fellendítése érdekében bevezetett új adó- és adóalapkedvezmények, valamint a beruházási kedv ösztönzése érdekében bevezetésre kerültek a gyorsított amortizációt lehetővé tevő változások.

Az elektronikus aláírásról szóló törvény tavaly szeptemberben lépett hatályba. A törvény által elismert és szabályozott digitális tanúsítványok alkalmazásával elvileg lehetővé vált Magyarországon a hiteles elektronikus ügyintézés, szerződéskötés, kereskedelem és pénzügyi tranzakciók végrehajtása. Az elektronikus dokumentumok a papír alapú dokumentumokkal egyenértékűekké váltak.

A bevallások kitöltésének és benyújtásának megkönnyítése érdekében 2002. január 1-tól is valamennyi bevallási és kontroll adatszolgáltatási nyomtatvány megtalálható az APEH honlapján. Egy részük összefüggés-vizsgálati szempontokkal, ellenőrző és kitöltő programjaikkal együtt tölthető le, másik részük csak bizonylatkép formájában jelenik meg. Az APEH folyamatosan bővíti részvételét a közigazgatás elektronikus ügyintézési folyamataiban. Az adózók számára ezek a szolgáltatások jelentősen megkönnyítik kötelezettségeik teljesítését. Ezek közé tartoznak az APEH honlapja és a rajta keresztül elérhető szolgáltatások, vagy az olyan interaktív szolgáltatások, mint az elektronikus adóbevallás, a közvetlen adófolyószámla lekérdezés, illetve az elektronikus úton történő hiteles, jogkövetkezményekkel járó állásfoglalás egy- egy konkrét kérdéssel kapcsolatban. Az egyéni vállalkozók esetében 2001-ről 2002-re 2,8%-ról 13,8%-ra nőtt az Internetről letöltött és beadott bevallások aránya, a társasági adóbevallások esetében pedig 18,5%-ról 44,5%-ra. Az elektronikus forma nemcsak az adózók számára előnyös, hanem jelentősen megkönnyíti az adóhatóság munkáját is, érzékelhetően csökkentve minden bevallástípusnál az adózók által elkövetett számszaki logikai hibák számát, a társasági adóbevallásoknál pl. a hibaarány megfeleződött.

Az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről a 256/2000. (XII.26.) Korm. rendelet rendelkezik, amelyet 2002. december végétől módosított a 263/2002. (XII.18.) Korm. rendelet. A jelenlegi 274 önkormányzati okmányiroda leterheltsége rendkívül nagy, 2002. első félévében kezelt ügyek száma közel 4 450 ezer volt, amelyből több mint 177 ezer volt az egyéni vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos ügyek száma. Ezen csak tovább rontott az igazolványok kötelező cseréje, továbbá az, hogy egyszerűsített vállalkozói adót választó 63,3 ezer egyéni vállalkozónak az adószámok megváltozása miatt újra kell cserélnie igazolványát. Az új előírások hatálybalépése előtt kiadott igazolványok érvényességének megszűnése miatti csere eredeti időpontja 2002. június 30. volt, de a 2000. november 1-je előtt kiadott vállalkozói igazolványok érvényességét 2003. február 15-ig meghosszabbították. A vállalkozói igazolványok cseréjére azért van szükség, mert létrejött a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala által kezelt egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók központi nyilvántartása, amely nyilvános.

2002. június 1-ei hatállyal a cégeljárásról szóló törvény a devizaliberalizációval összefüggésben 2 új bekezdéssel egészült ki. E szerint az egyablakos rendszer keretében kiépült számítógépes rendszer segítségével nemcsak a bejegyzéskor közli az adóhatóság az adószámot és a statisztikai számot a Cégbírósággal, hanem azok bármely változása során is, így a Cégbíróság folyamatosan értesül a mindenkori aktuális statisztikai és adószámról.

A pénzmosás elleni állami fellépés jegyében 2002. január 1-től új szabályok rendelkeznek a cégek közötti fizetési, elszámolási rendszerről. A 232/2001. (XII.10.) Korm. rendelet megváltoztatta a pénzforgalom szabályait, amely érinti a bankszámla megnyitását, a számlatulajdonosok tájékoztatását, a bankszámla feletti rendelkezést, annak korlátozását, de új rendelkezések vonatkoznak a fizetési megbízásokra és az elektronikus fizetési eszközökre. A bankszámlanyitás részben megváltozott új szabályai igyekeznek megakadályozni, hogy fiktív, bűncselekmények elkövetéséhez használt számlákat lehessen nyitni azáltal, hogy előírja a pénzintézet számára az ügyfelek azonosításának követelményeit. Lényegesen szigorúbb előírások szabályozzák az előtársaságok bankszámláján való forgalmazását is. Az új szabályok nemcsak azt tiltják meg, hogy a még létre nem jött társaság számára nyitott bankszámla terhére forgalmazzon a számlatulajdonos, hanem - az alapítói vagyon kivételével - a számla javára történő jóváírást sem teszi lehetővé.

3.2. A finanszírozási lehetőségek alakulása, finanszírozási konstrukciók 2002-ben

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatának (KKC) - központi költségvetésből biztosított - forrása 2002-ben 17 milliárd forint volt, amely a zárszámadási törvény keretében 5 milliárd forinttal egészült ki. A Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból meghirdetett központi pályázatok keretében a 2002-ben tárgyalt pályázatok közül 2 358 pályázó részesült összesen 24 805 millió forint támogatásban. A Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból a 2002. évre meghirdetett pályázatok keretében 1 012 pályázó kapott összesen 10 947 millió forint támogatást. A nyertesek közül 58 pályázó 1 739 millió forint értékben a Turisztikai Célelőirányzatból részesült támogatásban. A fennmaradó 954 pályázóból - az SZT-2002-VE-18-as felhívásra mutatkozó kiemelkedő érdeklődés miatt - 55 pályázó esetében a REGÉC és GFC forrásaiból került sor támogatás megítélésére. A pályázatokat részletesen az 5.1. pontban, illetve a 4. számú mellékletben ismertetjük.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kezelt Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat felhasználása során is kiemelt hangsúlyt kaptak a pályázati rendszer keretében elnyerhető támogatások, amelyek közül kiemelnénk az alábbiakat:

A versenyképes beruházások támogatására (SZT-2002-VE-12) fordított összeg 8.724,9 millió forint volt, amelyből összesen 48 vállalkozás részesült. A befektetői aktivitás nagy mértékű támogatási igénye következtében a Kormány döntése (2393/2002. (XII. 20.) Korm. hat.) szerint a központi költségvetés általános tartaléka terhére 900 millió forint addicionális forrással egészült ki. A támogatást elnyert pályázatok közel kétharmada kis- és középvállalkozás. A projektek főbb mutatói: a megtérülési idő a hozzáadott érték alapján számítva 2,2 év alatti, az egységnyi támogatás átlagában mintegy 9-szeresének megfelelő beruházást eredményez, a támogatott beruházások összértéke 87 milliárd forint, a beruházások hozzáadott érték növekménye a vállalt időszakban évente több mint 40 milliárd forint, a beruházások eredményeképpen közel 5,6 ezer fő többletfoglalkoztatására nyílik lehetőség.

A minőség- és környezetirányítási rendszerek bevezetésének és tanúsíttatásának támogatására (SZT-2002-VE-14) 736,8 millió forint került kifizetésre. A támogatás az ISO 9001: 2000 és ISO 14001: 1996 szabványok előírásai szerinti minőség- és környezetirányítási rendszer, az ISOTS 16949, QS 9000, VDA6 járműipari beszállítói előírásoknak megfelelő rendszerek, az AQAP 110, 120, a NATO előírásának megfelelő minőségirányítási rendszer, valamint a BS 7799, illetve 17799 szabványok előírásai szerint információvédelmi irányítási rendszerek bevezetésére és tanúsíttatására terjedt ki. A Magyar Minőség Társaság és a Minőségügyi Tanácsadók Szövetségének nem hivatalos adatai alapján jelenleg mintegy 8000 magyarországi gazdálkodó szervezet rendelkezik tanúsítvánnyal. A tanúsítványok közel 85 %-át GKM támogatással szerezték meg. A kedvezményezettek döntő hányada a kis- és középvállalkozások köréből kerül ki.

A Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzatból (KFC) az exportösztönzés keretében az ITDH által szervezett programok, valamint a kereskedelemfejlesztési pályázatok finanszírozására került sor. 2001-ben 334, 2002-ben pedig 523 pályázat részesült támogatásban a kis- és középvállalatok körében.

2002-ben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kezelt Környezetvédelmi Alap Célfeladatok (KAC) terhére a környezetvédelmi és az energia megtakarítást eredményező beruházásokhoz a kis-, közép- és nagyvállalkozások 60%-os támogatásban részesülhettek. Azoknál a beruházásoknál, amelyek szennyezett területek helyreállítására irányultak, a támogatás mértéke akár 100%-os is lehetett, ha a szennyező nem ismert, vagy jogutód nélkül megszűnt. Összesen 2002-ben a kis- és középvállalkozások 161 esetben kaptak ebből a forrásból támogatást.

A Kormány a 1011/2002. (II. 18.) számú határozatának eredményeként a mikro- és kisvállalkozások forgóeszköz finanszírozásának támogatására 2002. augusztusával bevezetésre került a Széchenyi Kártya. A VOSZ és az MKIK közreműködésével kifejlesztett hitelkonstrukció segítségével az érdekképviseletek tagjaként, megbízható, üzleti múlttal rendelkező vállalkozások 2002-ben 500 ezer és 1 millió forintos, háromhavonta megújítandó forgóeszköz hitelhez juthattak a piacinál jóval alacsonyabb kamat mellett. A hitel 73 százalékára vállal garanciát a Hitelgarancia Rt., az erre eső garanciadíj 50 százalékát az állam vállalja át. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a bevezetéskor meghatározott hitelkeret a vállalkozók reális hiteligényénél alacsonyabb. Ezért 2003-ban az igényekhez igazodva a Kormány a hitel felső határának emeléséről döntött. Megjelentek a 2, 3, 4 és 5 millió forintos hitelkeret összegű kártyák. A GKM által a kártyához biztosított kamattámogatás mértéke az 500 ezer és 1 millió Ft esetében 2003. július 1-től 5 %, a magasabb keretű kártyáknál 3,5 % lett. A konstrukció beindulása óta 2003. szeptember közepéig 5000 vállalkozó juthatott kamattámogatott forgóeszköz hitelhez 8,2 milliárd Ft összegben.

A gazdasági tárca, a Hitelgarancia Rt. és a Kis- és Középvállalkozói Szövetség (KÉSZ) kidolgozta a regionális kisvállalkozói garanciaszövetkezetek hazai modelljét abból a célból, hogy a létrejött hét regionális garanciaszervezet hozzájáruljon a mikro- és kisvállalkozások hitelhez jutási problémáinak enyhítéséhez. Az intézményrendszer tényleges működése 2002-ben kezdődhetett meg, ugyanis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által előírt valamennyi feltétel - ezek között a legfontosabb az alaptőke 20 millió Ft-ról 50 millió Ft-ra történő emelése - teljesítését követően kaptak működési engedélyt.

A garanciaszövetkezetek hatékony működésének elősegítése és továbbfejlesztése érdekében, az eredeti szerződő felek a Minisztérium, a Hitelgarancia Rt. az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, valamint a Kis és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség négy tagszervezete között 2003. április 30-án létrejött egy új együttműködési megállapodás. Az aláírt megállapodás alapján, a garanciaszövetkezetek lehetőséget biztosítottak az integrálódott takarékszövetkezetek számára tagként történő belépéshez, valamint megkezdték hitelezési együttműködés és egy új garanciavállalási konstrukció kialakítását. A tagként belépett takarékszövetkezetek vállalták részjegyek jegyzését, ami lehetővé teszi a részjegytőke növelését és ezen keresztül a kockázatvállalási képesség növelését is. A költségek minimalizálása érdekében, a garanciaszövetkezetek működéséhez szükséges infrastruktúra kialakításában is részt vesznek a régióban működő takarékszövetkezetek.

• Az elmúlt években több kockázati tőketársaság is megalapításra került, 100 %-os vagy többségi állami részesedéssel. A kisvállalkozásokba történő tőkebefektetés aktivizálásának szándéka hívta életre a Beszállítói Befektető Rt.-t, a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.-t, a Corvinus Rt.-t, valamint a Regionális Fejlesztési Holding Rt. regionális fejlesztési társaságait és az Informatikai Kockázati Tőkealapot. E társaságok többsége 2002. végéig gyakorlatilag nem működött. Az okok között említhetők a nem megfelelő működési, vezetési körülmények. A fent említett társaságok közül érdemi befektetési tevékenységet a Corvinus Rt. végzett. 2002. év végén beindította tevékenységét a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. kifejezetten a kisvállalkozásokra irányuló kisebb összegű (maximum 50 millió forint) kockázati tőkebefektetést. A társaság 2002. szeptemberében a GKM kezelésébe került, az új igazgatóság és a menedzsment kidolgozta a hosszú távú stratégiát, 2003-ban már számos szerződéskötés történt. A tőkejuttatás elősegíti a hitelezést is, mert javítja a kisvállalkozás eladósodottsági mutatóját.

A Regionális Fejlesztési Holding Rt. a Gazdasági Minisztérium kezdeményezésére és annak pénzügyi támogatásával, 2,5 Mrd forint alaptőkével 2002. márciusában megalapította a Beszállítói Befektető Részvénytársaságot. A társaság célja a beszállítói tevékenységet végző, vagy bizonyíthatóan azzá váló hazai kis- és középvállalkozások fejlődésének előmozdítása, gyártástechnológiájuk fejlesztése, új termékek bevezetése, export-képességük növelése, piaci pozíciójuk megerősítése. E cél elérését a társaság a vállalkozások feltőkésítésével (tőkeemeléssel), átmeneti időre szóló tulajdonrész-szerzéssel támogatja. A társaság a befektetés időtartama alatt (3-7 év) társ-tulajdonosként (25-49% tulajdonhányad) együttműködik a vállalkozások tulajdonosával, és felhasználva ismereteit, infrastruktúráját és kapcsolati rendszerét szakmailag is támogatja a vállalkozást. A társaság tevékenységének dinamizálódása 2003-tól indult meg.

2002. júniusában a - PSzÁF engedélyével - a Regionális Fejlesztési Holding Rt. megalapította az Informatikai Kockázati Tőkealapot (és Alapkezelő Rt.-t) 3,1 milliárd forint forrásbiztosítással. A tőkealap célja, hogy segítse az informatikai és a távközlés terén tevékenykedő induló és kezdeti fejlődési szakaszában lévő vállalkozásokat kockázati tőkebefektető tevékenységével.

2002-ben az Északkelet-magyarországi Regionális Kockázati Tőkealap 5 millió eurós induló tőkéjével megkezdte tevékenységét a 60 millió forintos alaptőkéjű alapkezelő társaság. Az alap működtetésének a célja a hat megyét felölelő régió kis- és középvállalkozásai tőkeellátottságának a javítása.

A kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának javítása érdekében a Hitelgarancia Rt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tevékenysége az utóbbi években tovább fejlődött. Ez lehetővé tette, hogy mind több - piacképes fejlesztési tervekkel igen, de kellő hitelfedezettel, biztosítékkal nem rendelkező - kis- és középvállalkozás banki hitelekhez jusson. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból a vállalkozások hiteleihez kapcsolódó készfizető kezességvállalások díjainak megfizetéséhez biztosít díjtámogatást. 2002-ben erre a célra 250 millió forint keretösszeg állt rendelkezésre. Ezek terhére a vállalkozók maximum 50 %-os díjtámogatást kaphattak az általuk felvett legfeljebb 40 millió forint nagyságú bankkölcsönök vagy bankgaranciák biztosítékaként kért készfizető kezességvállaláshoz. A Hitelgarancia Rt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által 2002-ben a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott garanciavállalás összege 124,9 milliárd forint volt. A hitelgarancia intézmények tevékenységéről szóló bővebb tájékoztatást a 2. számú melléklet tartalmazza.

A Gazdasági Minisztérium 2002-ben a Magyar Export-Import Bank Rt. közreműködésével kamattámogatásban részesítette azokat a kis- és középvállalkozásokat, amelyek az export célokat szolgáló termeléshez és értékesítéshez (a szolgáltatást is beleértve) szükséges forgóeszközök részbeni finanszírozására a banktól hitelt vettek fel, továbbá garanciadíj támogatást kaphattak, amennyiben hitelfelvételükhöz kereskedelmi bank garanciát nyújtott. E konstrukció mellett a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. más exporthitel- és árfolyam-biztosítási konstrukciói is kifejezetten előnyösek voltak a KKV-k számára. A bank részére a GKM összesen 400 millió forint keretet biztosított a kis- és középvállalkozások export-tevékenységének segítése érdekében.

A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib Rt.) 2001-ben Partner elnevezéssel speciális kisvállalati biztosítást vezetett be, amelyet már belföldi ügyletekre is meg lehet kötni. A konstrukció keretében a vevő maximum 60 ezer eurónak megfelelő árut kaphat a szállítótól, s a fizetés határideje nem haladhatja meg a 180 napot. 2002-ben a GKM 50%-os díjkedvezményt nyújtott a Partner biztosítás igénylőinek. A Mehib Rt. új biztosítási módozatot kínál a faktorálással foglalkozó cégeknek is.

A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB Rt.) működésében a 2002. év nagy változásokat hozott az. A 2002 nyarán hivatalba lépett új Kormány döntött arról, hogy a Magyar Fejlesztési Banknál stratégiai profiltisztítást hajt végre és a vagyonkezelői funkciók helyett az EU-csatlakozással kapcsolatosan szán nagyobb szerepet az MFB-nek, egyben a társaság lett felelős több új vállalkozásfejlesztési programért is, valamint közvetlen és közvetett módszerekkel, speciális kisvállalkozói hitelkonstrukciókkal (Európa Hitel, Fejlesztési Tőkeprogram stb) finanszírozza a hazai kis- és középvállalkozói kör modernizációs célú beruházásait.

2002-ben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az MFB-vel együttműködve megtette az előkészületeket a Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram indítására, amely 2003-ban végül Európa Hitel néven vált ismertté. A konstrukció kedvezményes jellegét az állami árfolyamgarancia biztosítja. Az Európa Hitel a vállalkozásfejlesztés eszközrendszerében korábban hiányzó finanszírozási formát kínál, amely célirányosan segíti a modernizációt, technológiafejlesztést hordozó beruházásokat. A hitelkonstrukciót 2003-ban a az MFB Rt. és partnerbankjai bonyolítják. A kedvezményes kamatozású hitelt a mikro-, kis- és középvállalkozások részére egy elkülönített, 80 Mrd Ft-os keretből kínálják. A kapcsolódó árfolyamgarancia miatt ennek maximális kamata mindössze 6,5 %.

A mikrohitel konstrukció feltételeit 2001. őszén és 2002. tavaszán lényegesen megváltoztatta az előző Kormány. 2001. október 15-től a hitel felső összeghatára 6 millió forintra emelkedett. 2002. márciusában a mikrohitel feltételeit megváltoztatták. Ennek alapján a hitel maximális futamideje 3-ról 5 évre emelkedett. A kedvezményezettek köre kibővült az évi maximum 200 millió forint nettó árbevétellel rendelkező vállalkozásokkal. Az összeghatár korábban 100 millió forint volt. A forgóeszköz célú finanszírozásra vonatkozó korlátozások eltörlésre kerültek, így a felvehető hitelösszeg egésze fordítható forgóeszközre. Korábban a felvett hitel felét lehetett csak ilyen célra felhasználni. A változtatások hatására olyan mértékben megnőtt az igény a mikrohitelek iránt, hogy azt a meglévő forrásokból nem tudta kielégíteni az addig is sikeres Program. Ez volt az oka annak, hogy 2002. augusztus 27-én felfüggesztették az új hitelkérelmek befogadását. 2002-ben a Program keretében 4 343 hitel folyósítás történt 9 390 millió forint értékben. A tavalyi év utolsó negyedében egyértelművé vált, hogy a Program újabb forrásokat igényel. Ennek érdekében a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programról szóló 1213/2002. (XII.23.) Korm. határozat arról rendelkezett, hogy a mikrohitel konstrukció finanszírozását 2003-tól kereskedelmi banki és takarékszövetkezeti forrásokra kell alapozni és úgy kell átalakítani, hogy önfenntartóvá váljék. A Mikrohitel Program feltételeinek átalakításáról 2003. júliusában döntött a Kormány. A 1065/2003. (VII. 15.) számú Kormányhatározat alapján kialakításra került az ún. négylépcsős hitelprogram, mely a mikro- és kisvállalkozások széles köre számára kínál - állami támogatás mellett - kedvező hitelfelvételi lehetőséget fejlesztési céljaik megvalósításához, illetve forgóeszköz finanszírozásuk megkönnyítésére. 2003. októberétől a négylépcsős hitelprogram valamennyi eleme (mikrohitel, Széchenyi Kártya, midihitel, Európa hitel) működik.

2002-ben állami társfinanszírozás mellett folytatódtak a kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó, a korábbi években megkezdett PHARE programok (HU 9906, HU 0008-05, HU 0105-04) 2002. évi megvalósításához. A 487 millió forint PHARE forrás mellé összesen 786 millió forint költségvetési társfinanszírozás kapcsolódott a programok megvalósítására.

A költségvetési törvény 61. § (1) bekezdése értelmében a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő öt megye (Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Békés) részére 2002-ben 661 millió forint decentralizált támogatási keretösszeget biztosított a GKM a KKC-ből. A tükörrégiók kis- és középvállalkozásainak támogatására pedig 713,5 millió forint forrást biztosított a gazdasági tárca.

A GKM támogatásával 2002. szeptember 26-án Budapesten megrendezésre került a "Kis- és középvállalkozások finanszírozása Közép-Kelet-Európában" című konferencia.

A kis- és középvállalkozások innovációs képességének erősítése

2002-ben az Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkársága támogatásával elkészült "A magyar kis-közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztése" c. tanulmány. A tanulmány átfogóan foglalkozik a kis- és középvállalkozások versenyképessége és innovációs képessége összefüggéseivel, a legfontosabb hídépítő és közvetítő intézmények szerepkörével, kitér a nemzeti innovációs stratégiára és javaslatokat fogalmaz meg az innovációs folyamatok elősegítésére.

Az Oktatási Minisztérium kis- és középvállalkozások technológiafejlesztéséhez, kutatás-fejlesztési programokban való részvételéhez hozzájáruló kutatás-fejlesztési programjai a 2002. évben az alábbiak voltak:

• Az új technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások (beleértve az egyéni vállalkozásokat is) fejlesztését, valamint a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek kutatási eredményeire alapozott (ún. spin-off) vállalkozások létrehozását "Új technológia-intenzív kisvállalkozások" (Techstart) című, a KMÜFA-ból támogatott pályázat segítette. A 2 éves futamidejű projekt 265 millió forintos keretéből a spin-off vállalkozások létrehozását támogató intézményi nyilatkozattal rendelkező természetes személyek max. 2 M Ft-ra, egyéb technológia-intenzív tevékenységet folytató vállalkozások max. 10 M Ft-ra pályázhattak, amelyből megvalósíthatósági tanulmányra max. 2 M Ft volt fordítható.
• Az Oktatási Minisztériumnak a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal közösen működtetett Integrátor pályázati programjának célja egy nagyvállalat és legalább két vele együtt pályázó, potenciálisan technológia-intenzív beszállítónak alkalmas KKV együttműködésének elősegítése. A támogatás 5%-át nagyvállalat, míg 95%-át KKV-k kaphatták a fejlesztési terv megvalósítására. A fejlesztési program 586 millió forint keretéből a támogatás max. 45%-a, max. 50 millió Ft-ot tehetett ki.
• "A kutatás-fejlesztés emberi erőforrásainak fejlesztése" pályázat célja új K+F munkahelyek létrehozásának segítése kis- és középvállalkozásoknál. A támogatás fix összegű fizetés-hozzájárulást (2002-ben havi 120.000 Ft), valamint a K+F munkahely létrehozásához szükséges K+F beruházáshoz való hozzájárulást tartalmaz, a költségek maximum 50%-áig, max. 1 millió Ft értékhatárig.
• A 2002-ben indult regionális innovációs pályázat a KKV-k innovatív működését előmozdítani hivatott regionális innovatív és technológiatransfer-stratégiák kidolgozását maximum 5 millió Ft értékhatáráig, max 100% részesedéssel, míg a kidolgozott stratégia végrehajtását 20 millió Ft értékhatárig, max. 75% részesedéssel támogatta.
• Az "5 megye innovációs program" a gazdasági fejlettség szempontjából leghátrányosabb 5 megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Békés, Somogy) decentralizált innovációs támogatási programja.
• A kis- és középvállalkozások innovációs képességének erősítése, informatikai befektetések előmozdítása érdekében a 2002. évi teljes ráfordítás mintegy 600 millió Ft-ot tett ki.

A Magyar Innovációs Szövetség által évente szervezett Innoforum Szellemi Termék Börze két napon keresztül lehetőséget ad a szellemi terméket, a hasznosítással kapcsolatos szolgáltatást eladni szándékozó intézmények, illetve az ilyen terméket és szolgáltatást vásárolni akaró (kis)vállalkozók szervezett formában történő találkozására, személyes kapcsolatok kialakítására. A helyszínen térítésmentesen lehetett igénybe venni különböző (iparjogvédelmi, inkubátorházi tanácsadást stb.) szolgáltatásokat. Az Innoforumot két napon keresztül, naponta átlagosan 250-300 érdeklődő kereste fel.

A (HU9906-01-03-01) PHARE program keretében a szektor-specifikus inkubátorházak kialakítása 2003. június 30-ai határidővel befejeződött. A Technológia orientált inkubátorház 2003. január 30-án elkészült és a program lezáródott. A Magyarországon már működő inkubátorházak támogatása (HU9906-01-03-02 és HU9906-01-02-03 program) 2002. decemberben lezárult és kifizetésre került.

A klaszter típusú vállalkozói hálózatok kiépülését a Széchenyi Terv Regionális Gazdaságépítési Programjának RE-1 (Regionális klaszterek létrehozásának támogatása) számú pályázata támogatta 2001-2002-ben. Ennek során 16 projekt összesen 350 millió Ft-os (1,6 millió euro) támogatásban részesült. A pályázat hozzájárult a jelenleg működő 21 klaszter működésének elindításához, a bizalmi tőke növeléséhez és a hálózatszerű együttműködések elősegítéséhez. 2002-ben az Észak-Alföldi Termál Klaszter nyert 4,45 milliós támogatást. 2003-ban a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program SZVP-6-os számú (Mikro- kis- és középvállalkozások közötti hálózatépítés támogatása) pályázata segíti elő a hálózatosodást, a klaszteresedés folyamatának további ösztönzése pedig a Technológia-fejlesztési és Innovációs Program keretében zajlik.

2002. év végéig 160 terület nyerte el az "Ipari Park" címet, összterületük 8800 hektár. A parkok betelepítettsége változó, átlagosan 40%, mintegy 5 000 hektár várja, keresi a befektetőket, betelepülőket. 136 ipari parkban van már betelepült cég, ezekben 2100 vállalkozás működik 1 200 milliárd forint értékű termelő beruházással és 128 000 fős létszámmal közel 3 500 milliárd forint értékű terméket állítanak elő, amelynek 75%-a export. Az ipari parkok súlyát jelzi, hogy vállalkozásaik adták az ipari foglalkoztatottak 15,7%-át, az ipar teljes értékesítési árbevételének 26,3%-át, valamint exportárbevételének 39,0%-át. 2002-ben az ipari park program rendelkezésére álló 1 213 millió forint keretösszegből, 530 hektár területen 14 park épült.

A PHARE 2001-es országprogram keretében a dél-alföldi régióban működő vállalkozások innovatív tevékenységeinek támogatása érdekében hirdettek meg projektet (HU0105-11), amely a vállalkozások esetében 25 %-ban, a non-profit szektor esetében pedig 60 %-ban határozta meg a támogatások szintjét. A program megvalósulását 3 millió euró értékben a PHARE, 1 millió euró értékben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium segítette.

A kutatás- és kísérleti fejlesztés ösztönzését szolgáló társasági adóalap kedvezmény a 2001-2002-es költségvetési évtől kedvezően változott. Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés adóévben felmerült közvetlen költségének teljes összegével csökkenteni lehet az adózás előtti eredményt. Korábban a közvetlen költség teljes összege helyett annak 20 %-át lehetett figyelembe venni, mint adózás előtti eredményt csökkentő tételt.

2002-ben a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megbízta az Országos Foglalkoztatási Közalapítványt, hogy a minisztérium szakmai felügyelete mellett a kis- és középvállalkozások saját munkavállalói képzésének támogatására pályázatot írjon ki, amelynek eredményeképpen lehetőség nyílik a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítására, a új, korszerű technológiák alkalmazására, azáltal, hogy az általuk foglalkoztatott munkavállalók mindehhez szükséges szakmai tudását továbbfejlesztik.

A pályázati keretösszeg 500 millió Ft, melynek forrása a Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprész 2002. évi központi kerete iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszköze.

A pályázat lebonyolítására a 2003. évben kerül sor.

3.4. Az üzleti információs rendszer fejlesztése

A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) a hazai és a magyar piacon tevékenykedő, illetve az itt megjelenni szándékozó külföldi cégek számára befektetésösztönzési, kereskedelem- és vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokat kínál. Ez utóbbihoz tartozik a Kht. keretei között működő Euro Info Központ (EIC) tevékenysége is: a kis- és középvállalkozások EU-s csatlakozásra való felkészülésének támogatása versenyképességük növelése érdekében. A központ az Európai Bizottság által működtetett nemzetközi - 2002-ben 282 (ebből 7 magyarországi) tagot számláló EIC - hálózat teljes jogú tagja. A Központ ügyfélszolgálati munkája - tanácsadás és tájékoztatás, szemináriumok szervezése és információs standok üzemeltetése, kiadványok megjelentetése, üzleti partnerközvetítés - során 2002-ben mintegy 500 kérdést regisztrált. Kiemelten kezelt témakörei: termékbiztonság (CE jelölés), Magyarország számára nyitott közösségi programok, Magyarország és az EU közötti külkereskedelem, környezetvédelem és uniós közbeszerzési tenderek. Hazai és külföldi szakértők bevonásával az EIC támogatja a kis- és középvállalkozásokat a közösségi projektek megírásában, továbbá biztosítja az európai forrásokról szóló információhoz való egyszerű hozzáférést. 2002. év elején az EIC indította útnak - együttműködve a Budapest Kereskedelmi és Iparkamarával - a mintegy tíz részből álló szakma-specifikus szeminárium sorozatot "Felkészülés a belső piacra" címmel.

Az Informatikai- és Hirközlési Minisztérium a legkorszerűbb informatikai technológiák alkalmazásának hozzásegítése érdekében az SZT-IS-5 jelű pályázatának indításával két célcsoport számára teremtette meg a fejlesztés lehetőségét. Az összesen 526 millió, egyenként minimum 2 millió forint, maximum 9 millió forint összegű támogatást igénybevevők egyfelől azon infokommunikációs alkalmazásfejlesztő vállalkozások, melyeknek továbbfejlődéséhez elengedhetetlen a rendelkezésre álló hardver és szoftver állomány korszerűsítése, átalakítása, másfelől olyan nem az infokommunikáció területén működő kis- és középvállalkozások, amelyek hatékony tevékenységéhez grafikus alkalmazások szükségesek.

Az SZT-IS-6 jelű pályázaton belül pedig:

• Az SZT-IS-6/A jelű pályázat a KKV-k számára biztosítja az információs és szolgáltató portálhoz a biztonságos csatlakozás technikai és anyagi feltételeit (támogatás: maximum 500 ezer forint);
• az SZT-IS-6/B jelű felhívás a mikro- és kisvállalkozások számára kifejlesztett alkalmazások vagy adatbázisok KKV-k általi ingyenes elérhetőségét, letölthetőségét tette lehetővé úgy, hogy ezen alkalmazások Internetes közzétételre való alkalmassá tételét és az adatbázis egy éven keresztüli folyamatos frissítését, illetve a szoftver egy éven át tartó folyamatos karbantartását támogatja.

Az IHM-ITP-6-os pályázatkeretében az IHM 2002-ben összesen 300 millió Ft összegben nyújtott támogatást 26 db belföldi székhelyű mikro- és kisvállalkozás, gazdasági társaság, civil szervezet és felsőoktatási intézmény, illetve közadat-gazda által alakított legalább kéttagú konzorciumok részére olyan új tartalom-termékek előállításához, amelyek a projekt befejezése után Magyarországon és/vagy az EU országaiban piacképesek és a támogatás megszűnése után üzleti tervvel dokumentáltan bemutathatóan önfenntartóak lesznek.

A HU 0105-04 számú, "Elektronikus kereskedelem, mint a KKV-fejlesztés eszköze" című Phare projekt társfinanszírozására - az EU Delegáció kérésének megfelelően - módosítással betervezésre került 2003. évre a szükséges összeg (ÁFÁ-val együtt 241.475 millió Ft) a Befektetés Ösztönzési Célelőirányzatból.

A Széchenyi Terv keretében meghirdetett térségi elektronikus mintapiacok és portálok pályázatra benyújtott projektek megvalósulásával, az előírt hároméves üzemeltetési kötelezettség szakmai felügyeletével javul a kis- és középvállalkozások üzleti környezete. Ezek a piacterek és portálok elősegítik a kkv-k online termelési, innovációs és információs kapcsolatfelvételét, online együttműködését. A gazdasági információk mellett online keresőrendszerrel, adatbázisokkal, levelezőrendszerrel, a pályázati lehetőségek és az Európai Uniós ismeretek megjelenítésével segítik a térség vállalkozóinak bekapcsolódását az elektronikus gazdaságba (pl. "Minőségportál", "Tőkehiány portál", GKIeNET portál, BKIK portálja, külkereskedelmi portál, "Bitpiac").

A magyar EAN (European Artical Numbering) termék- és céginformációs adatbázisnak a GKM támogatásával megvalósult fejlesztése eredményeképpen bármely - EAN elvek alapján azonosított - termékkel kapcsolatos vállalkozás nyilvános adatai Interneten keresztül elérhetők. Az adatbázisból a tevékenységek (TEÁOR), a vállalkozások nagysága és a földrajzi terület szerinti keresés is lehetséges. A nyilvántartott vállalkozások száma meghaladta az ötezret, 90%-uk a kis- és középvállalkozások körébe tartozik.

A 2002. évi projektek módosításaként a Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program (MAP) Irányító Bizottsága elfogadta az EU Bizottságának azt a javaslatát, hogy az "Európai e-business támogató hálózat KKV-k részére" (European e-Business Support Network for SMEs) című projekt irányító bizottságába vonják be a tagjelölt országok szakértőit is. A projektben való részvételünkkel hozzájárultunk az e-business irányelvek érvényesítéséhez, a meglévő és a jövőbeli e-business célok egyeztetéséhez, a gyakorlati tapasztalatok kicserélésével a hazai KKV-k versenyképességének növeléséhez. A GKM megújult honlapján keresztül közvetlen elérést építettünk ki az EU honlapján az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos online szolgáltatáshoz.

A kormányzaton belül több éve folyik a munka az állampolgár és a kormányzat közötti online kapcsolat megteremtése érdekében. Ennek keretében valósult meg az ekormanyzat.hu és a magyarorszag.hu portál. Mind az egyéni, mind a társas vállalkozások részletesen tájékozódhatnak a vállalkozások megszüntetésének, törlésének tudnivalóiról is a Kormányzati Portálon a vállalkozás címszó alatt. Itt valódi kommunikációról beszélhetünk a magán- és közszféra közt: a felhasználók hivatalos online adatbázisokat érhetnek el (ingatlan-, gépkocsi-nyilvántartás, telekkönyvi kivonatok), ügyeiket elektronikusan intézhetik, vagy nyomtatványokat tölthetnek le.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2002-ben is folyamatosan karbantartotta a kis- és középvállalkozások számára elérhető támogatásokat bemutató Forrástérképet, és jelentősen továbbfejlesztette a honlapját, hogy naprakész információkkal szolgáljon a szektor vállalkozóinak.

Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény és az elektronikus kereskedelmi információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2002-ben lépett hatályba. E-kereskedelemről szóló törvényt azonban néhány szempontból módosítani szükséges, hogy a közösségi jogrenddel teljes összhangba kerüljön. Ennek érdekében a szabályozott foglalkozásokat és a kapcsolódó e-kereskedelmi kommunikációt pontosan definiálni szükséges.

A statisztikai szabályozás területén, a külkereskedelmet illetően a legfontosabb feladat a tagállamok közötti kereskedelem mérésére szolgáló INTRASTAT bevezetése. 2002 elején az APEH és a KSH együttműködési megállapodást kötött az uniós csatlakozás miatt szükséges statisztikai rendszer bevezetésére.

A 2001-ben az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld régiókban indult PHARE HU0008-05 Vállalkozások közötti együttműködés fejlesztése című program marketing és tanácsadás komponense szakmailag és pénzügyileg 2002-ben lezárult. A beruházási komponens megvalósítása folyamatban van. Az utánkövetés ("follow-up") komponens munkatervének pontosítása folyamatban van, a 3. komponens megvalósítása várhatóan 2004-ben kezdődik el. A beruházási komponensnél a vissza nem térítendő támogatás összegének kétszeresét fogják a támogatottak egyéb forrásból biztosítani (kb. 4.700 millió forint, amelynek fele lehet természetbeni hozzájárulás). A programot a VÁTI TFI az MVA együttműködésével irányítja. A program megvalósulásához több mint 8 millió euró értékben a PHARE, 4,4 millió euró értékben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, és 22,8 millió euró értékben a résztvevők járultak hozzá.

A Gazdasági Minisztérium által lebonyolított és finanszírozott kutatások keretében 25 db tanulmány készült a kis- és középvállalkozói szektor működéséről, továbbfejlődési lehetőségeiről. E tanulmányok, hatásvizsgálatok, elemzések tapasztalatai a gazdaságpolitika KKV-fejlesztéssel foglalkozó döntéshozóinak munkáját segítették.

Ezek közül is kiemelkedő:

• A kis- és középvállalkozói szektor helyzete az európai integráció tükrében.
• A hazai kis- és középvállalkozások nehézségei, egy következetes kormányzati kis- és középvállalkozói program célkitűzései és eszközrendszere.
• A "fejlődőképes", "stagnáló", "vegetáló" és a "zsugorodó", illetve "lemaradó" vállalatcsoportok jellemzőinek komplex vizsgálata a feldolgozóiparban, vállalati adatok alapján.

A Menedzserek Országos Szövetsége által szervezett "Mentor Menedzserek Tagozat", valamint a "Menedzser Akadémia" projektek megvalósításához a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 8, illetve 10 millió forinttal járult hozzá.

3.5. A vállalkozói kultúra fejlesztése

A szakképzési hozzájárulás 0,5%-ának felhasználását jellemző adatok szerint 2002-ben 2001-hez képest ismét növekedett - 1964-ről 2473-ra - azoknak kérelmeknek a száma, amelyet a vállalkozások nyújtottak be a fejlesztési és képzési alap saját dolgozók részére történő felhasználásához. (A ilyen képzések száma 40%-kal nőtt 2001-hez képest, 2002-ben 5290 volt.)

A Leonardo da Vinci program keretében létrejött kezdeményezés a Learn and Work projekt (Munka és tanulás a kis és középvállalkozásoknál) keretében olyan modulok kipróbálására, tesztelésére került sor, amelyek a vállalati képzési igények felmérését készítették elő, a vállalati vezetők munkahelyi képzésében nyújtottak segítséget, illetve a konzultációk szerepét mutatták be a kipróbálást végző hazai vállalkozásoknál. Hasonló kezdeményezések történtek a környezetvédelmi területen, és van néhány kísérleti projekt, amely az e-learnig alkalmazásának bevezetését célozza meg a kisvállalkozások képzésében. Pályázati programok is segítik a kisvállalkozások fejlődését, megerősödését, amelynek keretében a szakmai ismeretek megszerzése költségeinek részbeni kiegészítésére kaphatnak támogatást.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása kedvező helyzetet teremt a felnőttek képzéséhez, ösztönző intézkedésnek tekinthető, hiszen az oktatásban résztvevőnek lehetősége van az összevont adóalap adójának csökkentésére. (2002. évi XLI. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról.)

2002-ben az Európai Unió Phare-programjának keretében egy átfogó képzési program indult a magyar kis- és középvállalkozások részére. A program lebonyolítását nemzetközi konzorcium végzi, magyar részről pedig a Nemzetközi Bankárképző Központ. A projekthez a Phare 498 millió forint támogatást nyújt, a Magyar Kormány hozzájárulása 101, a vállalkozók önrésze 280 millió forint. A képzés 3 régiót érint: Észak-Magyarországot, Észak-Alföldet, Dél-Alföldet. A tanfolyam témái: üzletfejlesztés, export, üzleti infrastruktúra (ipari park, inkubátorház), turizmus. A program szakmai képzésből, illetve gyakorlatorientált oktatásból áll.

3.6. Az intézményrendszer korszerűsítése

A Kormány Magyarország közelgő EU-felvételével összefüggésben unió-konform intézkedésekkel kívánja erősíteni a kis- és középvállalkozások helyzetét, ezen belül növelni a vállalkozásfejlesztési intézmények hatékonyságát, megerősíteni az intézmények közötti kooperációt, megszüntetni a párhuzamos tevékenységeket. Az intézményrendszer fejlesztése, korszerűsítése a Kormány által elfogadott Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programnak is része.

• A 2002. évi választásokat követően a kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika alakításáért felelős minisztérium a központi kormányzat felépítésében történt változások nyomán jelentős átalakításon ment át. Az új Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2002. májusában alakult meg. A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 171/2002. (VIII.9.) Korm. rendelet alapján a miniszter feladatai közé tartozik a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésére, támogatási és információs rendszerének kialakítására vonatkozó javaslatok kidolgozása, a kisvállalkozásoknak nyújtott állami támogatások hatékonyságának értékelése, a kisvállalkozások európai uniós integrációra történő átfogó felkészítésének, továbbá a kisvállalkozásokkal összefüggő, egyéb jogszabályokban meghatározott kormányzati feladatok ellátása, illetve összehangolása. Ennek megfelelően a GKM először négy, majd ezeket átalakítva három főosztályt hozott létre, amelyek elemzési, stratégiai, EU-felkészítési és támogatási feladatokat látnak el.
• 2002. decemberében a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. (MVf Kht.), a GKM és 19 Helyi Vállalkozásfejlesztési Központ (HVK) együttműködési megállapodást írt alá. A megállapodás célja közös részvétel a kis- és középvállalkozás-fejlesztési támogatási programok lebonyolításában; közreműködő intézményrendszer létrehozása és működtetése az EU forrásainak (főleg a strukturális alapok) a vállalkozásokhoz közvetítésében; a vállalkozói magatartás és kultúra fejlesztése, a vállalkozások hatékonyabb működését szolgáló feltételek biztosítása. Az együttműködés további célja, hogy összehangolja az országos vállalkozásfejlesztési hálózatot képező szervezetek munkáját. 2003-ban elkészült az a hálózati kézikönyv, amely a fent említett partnerek közötti kapcsolat részleteit szabályozza. Ezzel az MVf Kht. a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány helyre lép a hálózat működtetésében.
• A Regionális Fejlesztési Holding Rt. 2001-2002 folyamán közreműködött a Széchenyi terv pályázatainak lebonyolításában. 2002. júliusától - a területfejlesztésért felelős államtitkár szakmai irányítása alá került - és új stratégiájának célja, hogy a csatlakozást követően szerepet vállaljon a Strukturális Alapok támogatásainak közvetítésében, felhasználásában elősegítve a kistérségek és a régiók projektjeinek megvalósítását.
• 2002. szeptember eleje óta közös igazgatóság irányítja az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. munkáját. A döntésben kifejezésre jut az a kormányzati elvárás, hogy a két intézmény hatékonyabban szolgálja a vállalkozások külpiaci versenyképességének javítását. A hatékonyság fokmérője az ésszerűbb költségráfordítás, a közös termékfejlesztés, a kedvezményezett vállalatok piaci térnyerése.
• 2002. július 16-án újjáalakult a háromoldalú tárgyalások fóruma, az Országos Érdekegyeztető Tanács. Célja, hogy közösen alakítsa ki a társadalmi párbeszéd fórumrendszerét, a társadalmi kontrollt, törekvése, hogy az európai szabályoknak megfelelően az érdekképviseletek mögött valóban társadalmi csoportok álljanak. Az érdekegyeztetés újraindításáról szóló 1094/2002. (VI.8.) Korm. határozat szerint a kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy szorosan együttműködjön a munkáltatói érdekképviseletekkel és a szakszervezetekkel.
• A területi különbségek növekedésének megállítása és a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása érdekében a Kormány működteti a területfejlesztési, illetve a regionális fejlesztést támogató szervezetek hálózatait. Ezek közül a vállalkozásfejlesztés szempontjából említhetők: a Regionális Fejlesztési Holding és Regionális Fejlesztési Társaságai, a Regionális Fejlesztési Tanácsok és Ügynökségei, a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság és regionális képviseletei, a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá tartozó Megyei Területfejlesztési Tanácsok, a területfejlesztési Phare Programirányító Iroda, a Regionális Vidékfejlesztési Irodák, amelyeknek célja az európai területfejlesztési politika átvétele, a kiegyensúlyozott magyarországi térségi szerkezet kialakítása. 2002. második felében létrejött, a Miniszterelnöki Hivatal keretében működő Nemzeti Területfejlesztési Hivatal, amely a kistérségek fejlesztésére koncentrál.
• A Vállalkozásfejlesztési Tanács 2002-ben is részt vett a kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia kialakításában, ennek keretében megtárgyalta a kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia megalapozását szolgáló szakmai programokat és intézkedéseket, valamint a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat felosztását, az alapvető támogatási elveket és formákat, emellett meghatározta az eszközrendszer működésének fő elveit is. A VT ülésein megtárgyalta a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló országgyűlési beszámoló munkaanyagát, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó kérdéskörét, a 2003. évi KKV pályázatokat, azok működési tapasztalatait.
• Folyamatos volt a konzultáció és az egyeztetés a vállalkozói szövetségekkel, szakmai érdekképviseletekkel és a kamarákkal a kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika kidolgozásának és megvalósításának minden területén. 2002-ben az érdekképviseletek számos, a mikro-, kis- és középvállalkozásokat érintő problémát vetettek fel. Így javaslatot tettek az egyéni vállalkozói és a gazdasági társaságokról szóló törvények felülvizsgálatára, módosítására, valamint részt vettek a szakképzési törvény általános reformjának előkészítésében, véleményt nyilvánítottak a kisvállalkozások beruházási adókedvezményéről, a Széchenyi-kártyáról, a kisvállalkozások tőkehiányát enyhíteni hivatott támogatási és hitelezési programokról, valamint javaslatot tettek általánosságban a mikro-, kis- és középvállalkozások arányosabb teherviselésének kialakítására.

3.7. Felkészülés az Európai Unióhoz történő csatlakozásra

A 2002-ben elkészült Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) az a stratégiai dokumentum, amely alapján Magyarország igénybe veheti az európai uniós forrásokat. Magyarország számára első számú prioritás e támogatások megszerzése. A források lehívhatóságának azonban komoly feltételei vannak. Ezen feladat elvégzésére és koordinálására a Miniszterelnöki Hivatalon belül új szervezeti egységet hoztak létre, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalát, amely ezenkívül ellátja a jelenleg futó Phare és ISPA programok menedzselését is. Az NFT öt Operatív Programja között "A gazdasági versenyképesség erősítése" c. program foglalkozik a kis- és középvállalatok fejlesztésével. Az operatív program végrehajtásában közreműködő szervezetek a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., a Magyar Fejlesztési Bank Rt., a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., a Regionális Fejlesztési Holding Rt., az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Pályázat-kezelő és Kutatáshasznosítási Iroda, és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közreműködő szervezete.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos tájékoztatási és felkészítő feladatok ellátása érdekében a Kormány 1178/2002. (X. 10.) határozatával és 216/2002. (X.24.) Korm. rendeletével az EU Kommunikációs Közalapítvány létrehozásáról döntött. A Közalapítvány, amely szervezi és finanszírozza a magyar társadalom EU-felkészítését, elkészítette az uniós csatlakozáshoz kötődő kommunikációs és cselekvési tervet e szakmai dokumentum alapján a kamarák, a szakmai érdekképviseletek kidolgozhatják saját kommunikációs stratégiájukat.

A vállalkozói szféra EU-integrációs felkészítésének stratégiáját és az erre épülő operatív intézkedéseket meghatározó Középtávú Cselekvési Program értelmében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2002-ben az alábbi programokat valósította meg:

• A mikro, kis- és középvállalkozói szféra integrációs képzésére Egységes Oktatási Csomag-ajánlás készült, melyet a minisztérium kompetens szakterületeivel, a kamarákkal és a szakmai szövetségekkel együttműködésben dolgoztunk ki.
• "Hazai Európai Uniós kiadványok" Országjáró Vándorkiállítás és Konferenciasorozat 17 helyszínen, elsősorban kamarai székhelyeken és kistérségi központokban. A rendezvény kettős cél érdekében szerveződött: elsődlegesen tájékoztatni a vállalkozókat a rendelkezésükre álló széleskörű információs forrásokról, bemutatni a Magyarországon kiadott mintegy négyszáz EU tárgyú szakmai kiadványt, másrészt felmérni a vállalkozók információs elvárásait, szükségleteit. A kiállítások kísérő-rendezvénye "A vállalkozások EU integrációs felkészítése" című konferencia-sorozat, mely a megcélzott térség vállalkozói igényeinek figyelembe vételével összeállított előadásokat és kerekasztal beszélgetéseket foglalt magában.
• Az integrációs felkészítő tevékenység és programjainak prezentációja regionális kiállításokon és vásárokon. Ezeken a rendezvényeken információs standdal, a kapcsolódó szakmai programokon pedig előadással vettünk részt a "Kormányzati szerepvállalás a kis- és középvállalkozások felkészítésében" címmel.
• A kis- és középvállalkozások integrációs felkészítésében résztvevő magas színvonalú, minősített előadói és szakértői kör kialakítása.
• Közérdekű, vállalkozókat érintő EU-információkat tartalmazó weboldal indítása a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján, amely tartalmazza többek között a "Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról - Kézikönyv kisvállalkozóknak" c. kiadvány elektronikus változatát is.

A 2002-ben megjelent felkészítést segítő kiadványok:

• "Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról - Kézikönyv kisvállalkozóknak" címmel vállalkozás felkészítő kézikönyv 30 ezer példányban. A kézikönyv egy általános tájékoztató kiadvány, mely tartalmazza a legfontosabb közérdekű tudnivalókat, bemutatva az információs forrást a hozzáférhetőségi paraméterekkel együtt. A kiadvány első 15 ezer példánya a kamarákon, érdekképviseleti szervezeteken, szakmai szövetségeken és a GKM ügyfélforgalommal rendelkező háttérintézményein keresztül jutott el a vállalkozókhoz, akik a mellékelt kérdőív kitöltésével hozzájárultak a kézikönyv frissítéshez, igényeiknek megfelelő javításához.
• "Az Európai Unió címszavakban - Iránytű kisvállalkozóknak" című tájékoztató füzet 50 ezer példányban. A füzet kérdés-felelet formában, figyelemfelkeltő és könnyen érthető fogalmazásban tárgyalja azokat a kérdéseket, melyekkel egy kisvállalkozó az EU-csatlakozás folyamatában és azt követően szembesülni fog.
• Tájékoztató a kis- és középvállalkozások integrációs felkészítéséről 2002-ben c. kiadvány 6 nyelven, összesen 5500 példányban.
• Téma- és szakma-specifikus füzetek 7 témában, összesen 15 ezer példányban. A kamarákkal, érdekképviseleti szervezetekkel és szakmai szövetségekkel együttműködésben megjelentetett füzetek célja a cégalapítás, munkavállalás, információs gazdaság, iparjogvédelem, szabadalmak, munkahelyi biztonság, minőségbiztosítás vonatkozásában az EU-ban az egyes szakmákkal szemben támasztott szakmai alapkövetelmények megismertetése a vállalkozókkal.
• A Magyarországon megjelent gazdasági témájú, európai integrációs ismereteket és információkat tartalmazó kiadványok katalógusa 8 ezer példányban.
• A mikro, kis- és középvállalkozások európai integrációs felkészítésének stratégiai és operatív céljait ismertető, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kidolgozott, Középtávú Cselekvési Programot tartalmazó kiadvány hat nyelven, 5500 példányban.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közvetlenül és folyamatosan segítette az EU Kommunikációs Közalapítvány Call Center információs hálózatának munkáját.

2002-ben kezdődött meg az "EU házhoz jön" szakma-specifikus, 150 kistérséget érintő rendezvénysorozat előkészítése, a regionális és kistérségi adottságok és igények figyelembevételével. E program célcsoportjaiként a helyi, valamint a határon túli magyar kis- és középvállalkozásokat jelöltük meg és az előzetes felmérések alapján 20-22 ezer vállalkozó részvételével számoltunk. A kistérségi program szakmai előkészítése az MKIK és területi szervezetei, az IPOSZ, a KISOSZ, a VOSZ, a Magyar Agrárkamara, az ITD-H, a szakmai szövetségek, valamint a helyi önkormányzatok együttműködésével történt.

4. A kis- és középvállalkozás-fejlesztésben végzett nemzetközi tevékenység

Magyarország az uniós csatlakozásra váró többi országgal közösen 2002. április végén a szlovéniai Mariborban aláírta a Kisvállalkozások Európai Chartáját, amely a kisvállalkozások támogatási és fejlesztési tevékenységének az alapja az Európai Unióban, és ezzel Magyarország is kötelezettséget vállalt arra, hogy a meghatározott cselekvési programmal összhangban a kisvállalkozások igényeinek messzemenő figyelembevételével alakítja a hazai KKV fejlesztési politikát és gazdálkodási környezetet.

2002. április 26-án a Kormány meghozta a 2126/2002. számú határozatot az "Európai Charta kisvállalatok részére" című dokumentum elfogadásáról és az ehhez kapcsolódó jelentési kötelezettség vállalásáról. A Charta 10 témájában elért hazai vállalkozásfejlesztési eredményeiről készített beszámolót a GKM 2002. szeptember 30-án megküldte Brüsszelbe. A beszámoló a 2001. szeptember óta megtett intézkedésekről, illetve az azóta lezárult programok eredményeiről, kiemelten bemutatva a KKV szektoron belül kifejezetten a kisvállalkozók támogatását célzó intézkedéseket adott tájékoztatást. Az Enterprise DG a beszámoló alapján megírta a tagjelölt országok charta-végrehajtási jelentéseit összefoglaló külön jelentését, amely a Bizottság internetes honlapján is hozzáférhető.

A 2001-2005-re szóló 4. Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Programot (4^th Multiannual Programme for Enterprise and Entrepreneurship and in Particular for SMEs 2001-2005) Magyarország számára megnyiló Együttműködési Megállapodás 2002. október 15-én lépett hatályba. A megállapodás alapján a programban való részvétel érdekében Magyarország pénzügyi hozzájárulást fizet az Európai Unió általános költségvetésébe. A Többéves Program keretében a projektek jellegéből fakadóan nem közvetlenül vállalkozások pályázhatnak, hanem az adott témában érdekelt intézmények (pl. vállalkozásfejlesztési szervezetek, kamarák, kutatóintézetek, nemzeti statisztikai hivatalok, pénzintézetek, stb.). A MAP keretében két új Euro Info Központot kívánunk felállítani, a nyugat-dunántúli illetve a közép-dunántúli régióban. A pályázati felhívás új EIC-k létesítésére 2002. november 19-én jelent meg.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2002. márciusának folyamán több beszámolót készített az Európai Unió számára, melyek közül legjelentősebb az ANP / a 16. (KKV) fejezet (az acquis, a közösségi vívmányok átvételéről szóló) beszámoló és az ún. ANP felülvizsgálatok (éves tervek) elkészítése.

A GKM képviselője jelen van a Közép Európai Kezdeményezés KKV Munkacsoportjában és közreműködik az ülések előkészítésében.

2002. június 11-én került sor Budapesten, a GKM-ben a "Visegrádi 4-ek" KKV-fejlesztési szakembereinek konferenciájára. A konferencián Csehország, Szlovákia Lengyelország és Magyarország vállalkozásfejlesztési szakemberei ismertették hazájuk KKV-fejlesztési tapasztalatait.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak a kis- és középvállalkozás-fejlesztéssel kapcsolatban 2002-ben végzett nemzetközi tevékenységéről bővebben a 3. számú melléklet ad tájékoztatást.

5. A kis- és középvállalkozói szektor támogatása

5.1. A Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból a Széchenyi Terv keretében meghirdetett pályázatok

A Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatot a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény hozta létre azért, hogy a kis- és középvállalkozások, valamint az azok fejlesztését célzó programok támogatásának forrásául szolgáljon. A célelőirányzat a 2000. évtől funkcionál.

A 2002. évben a célelőirányzat forrásából a GKM döntően pályázati úton elnyerhető támogatásokat finanszírozott. A KKC szolgált továbbá a kis- és középvállalkozás-fejlesztési Phare programok hazai társfinanszírozásának forrásául, valamint a célelőirányzatból kerültek finanszírozásra egyes pályázati rendszeren kívül nyújtott támogatások is. A támogatási rendszer lebonyolításához és működtetéséhez kapcsolódó költségek szintén az előirányzat forrásaiból kerültek finanszírozásra.

A Széchenyi Terv Vállalkozáserősítő Programja keretében 2001. november 14-én 9 pályázati felhívás került meghirdetésre a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat forrásából. A 9 új felhíváson túl (amelyből 7 tekinthető a 2001. évi felhívások folytatásának) 6 darab 2001. évi pályázati kiírás elbírálása húzódott át a 2002. évre. A vállalkozásoknak a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból meghirdetett pályázatokból való részesedéséről a 4. számú melléklet nyújt tájékoztatást. A melléklet tartalmazza a felsorolt konstrukciókat illetően a 2003. évre áthúzódó döntéseket.

• A jogszabályváltozás miatt szükséges telephely-változtatás támogatására kiírt pályázat (SZT-2002-VE-1) a 2001. évben került először meghirdetésre. A pályázat esetében 69 vállalkozás nyert el támogatást, összesen 1005 millió forint értékben.
• A 2002-ben elbírált a kézműves mikrovállalkozások fejlesztésének támogatása pályázatok (SZT-VE-3) közül összesen 13 pályázó nyert el támogatást, 26 millió forint értékben.
• Az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülést szolgáló program támogatása (SZT-VE-4 és SZT-2002-VE-4) című pályázati felhívások esetében a 37 projektnél született támogató döntés, amelyhez összesen 221 millió forint támogatást biztosítottunk.
• A beszállító (vagy beszállítóvá váló) kis- és középvállalkozások fejlesztési célú beruházásainak támogatása (SZT-VE-5) pályázatok közül 2002. évi támogatási döntéssel 33 pályázatot tudtunk támogatni, összesen 390 millió forint forrással.
• A háziorvosi és szakorvosi működtetési jog megvásárlását vagy gyakorlását segítő kamattámogatás (SZT-VE-7, SZT-2002-VE-7) a 2001. és a 2002. évben is meghirdetésre került. Összesen 61 pályázat nyert el támogatást, 37 millió forint értékben.
• A kereskedelmi szálláshelyek bővítésének és a hozzá kapcsolódó vendéglátás feltételeinek támogatása (SZT-VE-8, SZT-2002-VE-8) konstrukció 2001-ben és 2002-ben is meghirdetésre került. A 2002. évben a nyertes pályázatok finanszírozása a Turisztikai Célelőirányzatból történt. A kiemelkedő vállalkozói érdeklődének köszönhetően 93 pályázat nyerhetett el támogatást, melyek összesen 2 375 millió forint állami segítséghez jutottak.
• A kis- és középvállalkozások fejlesztéseit segítő kamattámogatásra meghirdetett pályázat (SZT-VE-9, SZT-2002-9) a 2001. évi pályázat folytatásaként szolgált. A konstrukció keretében a 2002. évben 68 pályázó nyerhetett el összesen 357 millió forint értékű támogatást.
• A kereskedelem és szolgáltatás területén működő kis- és középvállalkozások fejlesztési célú beruházásainak támogatására (SZT-VE-10) 2001-ben meghirdetett konstrukció esetében a 2001. év végén benyújtott pályázatok egy részének bírálata áthúzódott a 2002. évre. 2002. évi döntéssel e konstrukció keretében 9 pályázót támogattunk, összesen 122 millió forint értékben.
• A hazai közúti közlekedési szolgáltatók versenyképességének növelését szolgáló informatikai beruházások támogatására (SZT-VE-11) 2001-ben meghirdetett konstrukció esetében a 2001. év végén benyújtott pályázatok egy részének bírálata áthúzódott a 2002. évre. 2002. évi döntéssel a felhívás keretében 27 vállalkozás részesült támogatásban, összesen 25 millió forint értékben.
• A franchise hálózatok fejlesztésének támogatására (SZT-VE-15) 2001-ben meghirdetett pályázat esetében 2002-ben összesen 13 pályázat megvalósítását segítettük, együttesen 633 millió forint támogatási összeggel. A konstrukció finanszírozása a Regionális Gazdaságépítési Célelőirányzatból történt.
• A belföldi közúti közlekedési szolgáltatás területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások gépjárműparkjának fejlesztése (SZT-VE-17, SZT-2002-VE-17) érdekében meghirdetett felhívás keretében 403 pályázat nyert el támogatást, összesen 2 455 millió forint értékben.
• A mikro-, kis- és középvállalkozások technikai korszerűsítését eredményező műszaki berendezések, gépek beszerzésének támogatására (SZT-VE-18, SZT-2002-VE-18) meghirdetésre került pályázat finanszírozása részben a GFC és a REGÉC forrásából történt. A GFC-ből 454,1 millió forint, a REGÉC-ből pedig 500,0 millió forint lett elkülönítve erre a célra. A pályázati felhívás iránt jelentős érdeklődés mutatkozott. E konstrukció keretében összesen 16 385 millió forint értékben született támogató döntés, amely összeg 1 285 beruházás megvalósítását segíti elő.
• A módosított Mikrohitel program támogatására (SZT-2002-VE-19) pályázati konstrukcióra először a 2002. évben lehetett jelentkezni. A felhívás keretében 51 pályázó nyerhetett el összesen 27 millió forint értékű támogatást.
• A mikro-, kis- és középvállalkozások által üzemeltetett önálló kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és lakossági szolgáltató helyek bővítésének felújításának korszerűsítésének támogatására a 2002-ben először hirdettük meg az SZT-2002-VE-20 jelű pályázatunkat. A felhívás keretében 176 pályázó esetében született döntés a támogatás megítéléséről, összesen 707 millió forint értékben.

A Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból meghirdetett központi pályázatok keretében a 2002-ben tárgyalt pályázatok közül 2 358 pályázó részesült összesen 24 805 millió forint támogatásban.

5.2. A támogatási rendszer továbbfejlesztése 2003-ban

Az új Kormány 2002. őszén áttekintette a kis- és középvállalkozások támogatási rendszerét és elfogadta a KKV fejlesztés új középtávú koncepcióját, Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programot, amelyet a Kormány 1213/2002. (XII.23.) határozatában hirdetett ki.

A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program a KKV-k fejlesztésének alapvető prioritásaként a versenyképesség növelését és a KKV-k EU csatlakozásra történő felkészítését határozta meg. E célok elérését egy komplex eszközrendszerrel biztosítja, amelyben helyet kapnak a versenyképesség javítását célzó beruházási adókedvezmények, a KKV-k pénzügyi szolgáltatásokhoz és tőkepiachoz való hozzájutását segítő finanszírozási konstrukciók, valamint célirányosan a versenyképesség fokozását segítő pályázati támogatások.

Az új Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program megőriz bizonyos elemeket a korábbi Széchenyi Tervből, de szemléletében jóval komplexebb annál. A 2001-2002. évek Széchenyi Tervével szemben nem kizárólag a vissza nem térítendő támogatásokra koncentrál a Program. Az EU színvonalhoz való felzárkózáshoz alapvető feltételként a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességének megerősítését jelöli ki. A versenyben való talpon maradáshoz és fejlődéshez az út a modern termelési és értékesítési eljárások alkalmazásán és az uniós feltételekről való lehető legteljesebb informáltságon át vezet. Ehhez kínál eszköztárat és az állami támogatások széles skáláját a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program, amely:

• komplex támogatási eszköztárat tartalmaz a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítására és EU felkészítésére, míg a Széchenyi Terv csupán vissza nem térítendő támogatásokkal operált,
• az egyenlő hozzáférés elvén nyugszik, szemben a Széchenyi Terv klientúra-elvű támogatásával,
• a vállalkozások sokkal szélesebb köre számára hozzáférhető, a meghirdetett támogatási konstrukciók 25-27 ezer vállalkozás számára biztosítanak finanszírozási forráshoz jutási lehetőséget és 25-30 ezer vállalkozást érnek el közvetlenül az EU felkészítő programok, míg a Széchenyi Terv támogatásai a "csúcs-év"-nek számító 2002-ben sem jutottak el 5 ezernél több vállalkozáshoz,
• a támogatási eszközök, célok és az eljárásrend EU konform és transzparens,
• azon a filozófián nyugszik, hogy a támogatásnak a vállalkozásokat abban kell segítenie, hogy fokozatosan a pénzügyi szolgáltató szektor ügyfeleivé válhassanak, a piachelyettesítő eszközökkel szemben a piaci feltételek között, megtérülési követelmények mellett működtethető eszközöknek ad prioritást,
• az olcsó forrásokkal szemben a források elérhetőségét tekinti a támogatás politika fő rendezőelvének.

A 2003. évi kis- és középvállalkozás támogatási rendszerben kiemelt cél az esélyegyenlőség javítása. E célt szolgálja, hogy az átlagosnál nagyobb mértékű támogatáshoz juthatnak a hátrányos helyzetű térségek vállalkozási, és külön támogatási programok segítik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok vállalkozásainak fejlődését.

A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében 2003-ban meghirdetett pályázatok nem csak tartalmukban térnek el a korábbi Széchenyi Terv pályázatoktól. A támogatások odaítélése és felhasználása átláthatóbbá vált, a pályázó vállalkozások szélesebb körű információ ellátását az egyes pályázatokhoz készített részletes pályázati útmutatókon kívül pályázati kézikönyv segíti, mely tanácsokkal segíti a vállalkozókat a pályázati eljárásban történő eligazodásban, az esetleges buktatók elkerülésében.

Nagy hangsúlyt helyezett a GKM a pályázati rendszer normatívvá tételére, valamint az EU pályázati rendszerével történő harmonizációra, a támogatási programok feltételrendszerébe a programok hatékonyságának mérését biztosító indikátorok épültek be.

A pályázatok nem speciális ágazati célokat szolgálnak, hanem szektor semleges módon segítik valamennyi növekedésorientált kis- és középvállalkozás fejlődését, a teljesítmény növekedését gyorsító, foglalkoztatási képességét javító és az európai piacon való helytállásukat erősítő támogatásokkal.

A kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló források a hatékonyabb elosztás következtében a vállalkozások jóval szélesebb körét érik el. A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programban rögzített elvek biztosítják az adófizetők pénzének hatékonyabb felhasználását.

Az EU jogszabályok által előírt nyilvántartási kötelezettségek nagy terhet jelentenek a kis- és középvállalkozásoknak. Számos olyan terület van, ahol az EU normatívák nem különböztetik meg a kis- és középvállalkozásokat a nagyvállalkozásoktól. Ezért a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program kiemeli a vállalkozások adminisztratív terhei csökkentésének és az esélyegyenlőség biztosításának a jelentőségét is.

5.3. A kis- és középvállalkozói szektort érintő közterhekkel kapcsolatos változások

A kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan az elmúlt időszakban számos kedvező jogszabályváltozás történt, de az Európai Unióhoz való csatlakozás és az azt megelőző jogharmonizáció azonban még továbbra is elsősorban számukra okoz sok nehézséget.

A törvényi előírásokat, törvénycsomagok keretében a 2001., 2002. éveket érintően többször változtatták ezek következők voltak:

• A vállalkozások gazdálkodási-pénzügyi feltételeit meghatározó szabályok számtalan ponton módosultak a 2001. évi LXXIV. törvény, a pénzügyi "salátatörvény" által. A 13 módosított jogszabály között van a vámtörvény, a jövedéki adóról, a személyi jövedelemadóról, az illetékekről és az adózás rendjéről szóló törvény is.
• A 2002. évi XXIII. törvény módosította a 2001. és 2002. évi költségvetésről szóló törvényt, amely keretében 12, köztük több a vállalkozásokat közvetlenül érintő törvényt is módosítottak. Így változás érintette a személyi jövedelemadó, a közbeszerzési, a jövedéki adó és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról szóló törvényeket.
• Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 15 törvényt módosított jelentősen, záró rendelkezéseiben más törvényeket is érintett.

Az adózási szabályokban 2001-2002-ben végrehajtott változásokat alapvetően a számviteli törvény újrakodifikálásából és a jogharmonizációból eredő követelmények, valamint a kis- és középvállalkozások adózási és adminisztrációs terheinek enyhítésére irányuló törekvések indokolták. Az utóbbi téren a legjelentősebb lépésnek az "3.1. A vállalkozások működési feltételeinek javítása" fejezetben már ismertetésre került két új, beruházáshoz fűződő adókedvezmény (kisvállalkozói kedvezmény, kamatbonifikáció) bevezetése tekinthető a KKV törvény hatálya alá tartozó vállalkozások számára.

A kisvállalkozói beruházási adókedvezmény egyrészt a nyereség kimutatására ösztönöz, másrészt a beruházásokkal a felzárkózási esélyek javulhatnak. A 2002. évi adóbevallások alapján a vállalkozások ezen a címen 124 Mrd Ft adókedvezményt vettek igénybe.

A Kormány a kamatbonifikáció bevezetésével a kis- és középvállalkozások beruházási költségeit kívánta csökkenteni. A kisvállalkozói kedvezmény a mikro- és kisvállalkozások beruházásait ösztönzi, elősegítve a vállalkozások vagyongyarapodását.

A mikro-, kis- és középvállalkozások által igénybe vett adókedvezmények

(2001-2002)

• az előtársaságok, az off-shore és a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó társaságok nélkül

Forrás: APEH összesítései a 2001. és 2002. évről benyújtott személyi jövedelemadó- és társasági adóbevallásokból

2002. évről benyújtott adóbevallások alapján a beruházásokhoz nyújtott adókedvezmények igénybevételének eredményeként:

• több mint 41 ezer mikro- és kisvállalkozás közel 124 milliárd forint értékben csökkenthette az adózás előtti eredményét,
• illetve közel hatezer kis- és középvállalkozás a hiteleinek kamatkedvezménye alapján több mint 2 milliárd forintnyi adókedvezményt vehetett igénybe.

A kedvezményeket 2002-ben 3 325-tel több vállalkozás vette igénybe, mint 2001-ben és a beruházási hitelek utáni igényelt adókedvezmény a kétszeresére, a beruházási adóalap kedvezmény igénybevétele 83,5 milliárd forintról közel 124 milliárd forintra növekedett.

A kedvezményeket lényegesen több mikro-, kis- és középvállalkozás (több mint 47 ezer) vette igénybe, mint ahányan a Széchenyi Terv keretében - hasonló méretkategóriát figyelembe véve - támogatáshoz jutottak, és a kedvezmények mértéke is jelentős.

A kis- és középvállalkozói szektort érintő közterhekkel kapcsolatos további lényegesebb változások a "3.1. A vállalkozások működési feltételeinek javítása" fejezetben már ismertetésre kerültek.

Összegezésül megállapítható, hogy az adó- és járulékrendszer szabályozása során eddig megtett lépések a KKV-k működési terheinek könnyítése, valamint a rejtett gazdaság láthatóvá tételének csak első lépéseiként értékelhetők, ezért a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program is kiemeli a vállalkozások adminisztratív terheinek további csökkentését.

5.4. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány pénzügyi programjai

A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a helyi vállalkozói központok által lebonyolított, az Európai Unió PHARE forrásából társfinanszírozott hálózati programok helyi szinten számos szolgáltatást nyújtanak a mikro-, kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítása érdekében. Ezek közül az egyik legismertebb és legfontosabb a Mikrohitel Program, mely immár tíz éve kedvezményes hitellehetőségekkel támogatja a hazai kis- és középvállalkozói szektort. Emellett kiemelkedő jelentőséggel bírnak a vállalkozások tevékenységét segítő Helyi Vállalkozói Központok vállalkozásfejlesztési programjaihoz támogatást nyújtó, az inkubátorházak létrehozását, fejlődését szolgáló és a kis- és középvállalkozások közötti együttműködést elősegítő programok. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a kis- és középvállalkozói szektor fejlesztésére a 2002. évben működtetett folyamatban lévő programjait foglalja össze az 5. számú melléklet.

5.5. A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott pénzügyi támogatások

A kis- és középvállalkozások 2002. évi támogatásain belül a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból finanszírozott, a Széchenyi Terv keretében meghirdetett pályázatokat az 5.1. fejezetben már bemutattuk. Jelen fejezetben a költségvetés egyéb előirányzataiból juttatott támogatásokat foglaljuk össze, végül bemutatjuk a kis- és középvállalkozói szektor részesedését a vállalkozói hitelekből és a közbeszerzésekből.

5.5.1. A kis- és középvállalkozások részesedése az egyéb állami támogatásokból

A Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzaton kívül a költségvetés más forrásai is juttattak támogatást a kis- és középvállalkozói szektornak. A 6. számú melléklet a kis- és középvállalkozásoknak a költségvetés valamennyi előirányzatából a 2002. évben folyósított állami támogatásokat foglalja össze. Ennek megfelelően a mellékletben szereplő SZT-2002-VE jelű pályázatok adatai a jogelőd pályázatok 2002. évi kifizetéseivel együtt értendőek. A kis- és középvállalkozások támogatásokból, vállalkozói hitelekből és közbeszerzésekből való részesedésével összefüggő adatszolgáltatásról szóló 205/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének előírásai alapján szolgáltatott adatok alapjain.

A táblázatok a 2002. évben a vállalkozások számára folyósított támogatások adatait tartalmazzák. Ez az érték jelentősen eltérhet a tárgyévben megítélt támogatások összegétől, mivel a támogatásról szóló döntés időben elválik az elnyert összeg folyósításától.

A bemutatott támogatások megítélése a 2002. évben vagy a korábbi években történt meg, a táblázatban szereplő adatok a megítélt támogatási összegből a 2002. évben kifizetett összegeket tartalmazzák. Tekintettel arra, hogy a kormányrendelet a kifizetések tekintetében írja elő az adatszolgáltatást, a 2002. évi támogatási döntésekről csak a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat esetében állnak rendelkezésre adatok. A KKC forrásából a 2002. évben központi pályázatok útján elnyert támogatásokra vállalt kötelezettségek az 5.1. fejezetben, illetve a 4. számú mellékletben szerepelnek.

A költségvetés forrásaiból a 2002. évben a kis- és középvállalkozásoknak kifizetett támogatások összegzett adatai

A táblázatban vállalati méretkategóriánként elkülönítetten mutatjuk be az egyes programok keretében támogatást nyert vállalkozások számát (a táblázat a nyertes alkalmakat mutatja, tehát halmozódás lehetséges olyan esetekben, ahol egy vállalkozás többször nyert egy adott programon), az adott méretkategória arányát az összes nyertes pályázón belül, a támogatások összegét, valamint annak arányát, hogy az egyes programokon az adott méretkategóriának megfelelő vállalkozások által elnyert támogatások mekkora hányadát teszik ki az adott program keretében elnyert összes támogatásnak. A mikro-, kis- és középvállalkozások által elnyert támogatásokon felül bemutatjuk, hogy az egyes programokon összesen hányan és milyen értékben nyertek el támogatást.

A kormányrendelet alapján adatszolgáltatást teljesítő előirányzatokból a 2002. évben a mikrovállalkozások 280 975, a kisvállalkozások 60 317, a középvállalkozások 26 527 esetben részesültek támogatásban. A 2001. évhez képest a támogatott középvállalkozások számában növekedés tapasztalható, arányuk a támogatottak számából 2001-ben 3%, 2002-ben pedig 7%.

A mikrovállalkozások a támogatásra fordított összegből 2002-ben 27%-ban, a kis- és középvállalkozások 16-16%-ban részesedtek. A mikro-, kis- és középvállalkozások részére 2002-ben kifizetésre került összeg összesen 264 919 millió forint, míg ugyanez az összeg 2001-ben 210 125 millió forint volt.

2002-ben az adatszolgáltatást teljesítő előirányzatok forrásából finanszírozott olyan pályázatokon, támogatási programokon belül, amelyeken a kis- és középvállalkozói szektor tagjai is nyerhettek el támogatást, összességében 91% volt a kis- és középvállalkozások részaránya a nyertes pályázatokon belül, és a szektor vállalkozásai részére került kifizetésre az összes támogatás 60%-a.

40

Az egyes minisztériumok keretein belül a 2002. évben a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak kifizetett támogatások

A 2002. évben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és háttérintézményei több mint 3 000 alkalommal támogattak kis- és középvállalkozásokat. A kis- és középvállalkozások gazdaságon belüli nagy arányára (99,9%) tekintettel a GKM által támogatottak között is magas volt ezen vállalkozói szektor hányada (94%). Ennek megfelelően a támogatásként kifizetett összeg nagy részéből, 77%-ából ezen vállalkozások részesedtek.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a 2002. évben szintén nagy arányban (96%) támogatta a kis- és középvállalkozásokat. Az FVM keretében támogatott vállalkozások magas száma azzal magyarázható, hogy a minisztérium a mikrovállalkozások körébe - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvénytől eltérően - belefoglalja a mikrovállalkozásokhoz hasonló körülmények között működő, azonban jogilag vállalkozásoknak nem minősülő őstermelőket is. Ezáltal a minisztérium keretében kifizetett támogatások 75%-át a kis- és középvállalkozói szektor kapta. Tekintettel a hasonló működési feltételekre, az összesítés során az őstermelőknek nyújtott támogatásokat is figyelembe vettük.

A GKM, az FVM és az FMM mellett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Pénzügyminisztérium, a Külügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium támogatta még nagyobb számban a kis- és középvállalkozói szektor tagjait. A PM által nyújtott támogatások jelentős részét a megváltozott munkaképességűek dotációja teszi ki. Az NKÖM keretében támogatottak 32%-a, a PM és a KüM keretében támogatottak 82%-a, illetve 84%-a, az OM keretében támogatottak mindössze 21%-a volt kis- és középvállalkozás.

Az NKÖM keretében támogatásként kifizetett összeg 44%-ából, a PM keretében támogatásként kifizetett összeg 53%-ából, a KüM keretében kifizetett összeg nagy részéből, 80%-ából, az OM keretében támogatásként kifizetett összeg 28%-ából részesedtek a kis- és középvállalkozások.

Kevesebb számban és kevesebb összegben támogatta a kis- és középvállalkozói szektor tagjait az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium csekély számban, kizárólag mikrovállalkozásokat támogatott.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a mikro- és a kisvállalkozásokat támogatta a legnagyobb arányban. A GKM keretében támogatottak 49%-a volt mikro-, 29%-a kisvállalkozás, ugyanezek az arányok az FVM esetében 85%, illetve 7%. Az FMM keretében támogatottak 62%-a kis-, 21%-a középvállalkozás volt. A Külügyminisztérium keretében támogatottak 35%-a mikro-, 25%-a, illetve 24%-a kis- és középvállalkozás. A Pénzügyminisztérium 32%-ban mikro-, 22%-ban, illetve 28%-ban kis- és középvállalkozásokat támogatott.

5.5.2. A bankok és szövetkezeti hitelintézetek által a kis- és középvállalkozások részére nyújtott hitelek

A bankok és a szövetkezeti hitelintézetek által a 2002. évben a kis- és középvállalkozásoknak folyósított hitelek adatait mutatja be a 7. illetve 8. számú melléklet. A mellékletek - az utolsó sor kivételével, amely az év végi hitelállományról számol be - forgalmi adatokat tartalmaznak. Ennek alapján a kis- és középvállalkozói szektor szereplői 86 211 alkalommal vettek fel hitelt összesen 1 294 663 millió forint értékben. A bankok által nyújtott hitelállomány a 2002. év végén 1 402 368 millió forint volt. A szövetkezeti hitelintézetek a vizsgált évben 35 174 esetben összesen 105 221 millió forint összegben folyósítottak hitelt a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak. A szövetkezetek által nyújtott hitelállomány 106 347 millió forint volt a vizsgált év végén.

Forrás: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Forrás: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

5.5.3. A kis- és középvállalkozásoknak folyósított banki hitelek változása

A bankok által a 2002. évben a kis- és középvállalkozásoknak folyósított hitelek változását foglalja össze az előző évhez képest a 9. számú melléklet.

A kis- és középvállalkozások banki finanszírozásában az utóbbi években javulás volt megfigyelhető. Az elmúlt két évben a kereskedelmi bankok hitelezési tevékenysége érzékelhetően javította a kis- és középvállalkozói szektor tagjainak forráshoz jutási esélyeit. Az előző évhez képest a hitelt felvevő kis- és középvállalkozások számában 66%-os növekedés, a folyósított hitelek összegét illetően 9%-os csökkenés volt megfigyelhető 2002-ben. Az éven túli hitellehetőségeket döntő többségben 2001-ben, és 2002-ben egyaránt a mikrovállalkozások vették igénybe, míg az éven belüli hitelek esetében a mikrovállalkozások aránya 2001-ben 40%; 2002-ben 31%, a kisvállalkozásoké 2001-ben 34%; 2002-ben 37%, a középvállalkozásoké pedig 2001-ben 26%; 2002-ben 32% volt. Az éven túli hitelek esetében a hitelt felvevő mikro-, kis- és középvállalkozások száma a 2001. évhez képest 63, 41, illetve 49%-kal nőtt. Az éven belüli hitelek tekintetében a kis- és középvállalkozások számában figyelhető meg a legszámottevőbb emelkedés. A 2001. évhez viszonyítva 92%-kal nőtt az éven belüli hitelt felvevő kisvállalkozások száma, míg a középvállalkozások száma több mint duplájára emelkedett. A mikro-, kis- és középvállalkozások azonban összességében kisebb összegben vettek fel hitelt. A mikrovállalkozások körében azonban, az éven túli hitelek tekintetében a felvett hitel összege jelentősebb mértékben 26,4%-kal nőtt 2001. évhez viszonyítva.

A 9. számú melléklet utolsó sora állományi adatokat tartalmaz. Ennek alapján a bankok által nyújtott hitelállomány a 2002. év végén az előző évhez képest 9,5%-kal növekedett. A 2002. év folyamán a bankok a kis- és középvállalkozásoknak kisebb összegben folyósítottak hitelt, mint a 2001. évben. A csökkenés mértéke 9,1% volt.

A bankok által a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak folyósított hitelek adatai

Forrás: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

5.5.4. A kis- és középvállalkozások részesedése a közbeszerzésekből

A Kormány fontosnak tartja, hogy a kis- és középvállalkozások minél nagyobb arányban részesüljenek a közbeszerzésekből, ezáltal is kiküszöbölve a méretgazdaságból adódó hátrányokat. A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényben (Kbt.) biztosított preferenciális szabályok gyakorlati alkalmazásával is erősíteni kívántuk a kis- és középvállalkozások részvételi esélyeit a közbeszerzési eljárásokban.

A Kbt. 35. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében az ajánlatkérő a felhívásban az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálása részszempontjainak és azok súlyszámainak meghatározása körében vagy az egyébként egyenértékű ajánlatok választásánál előnyben részesítheti az ajánlatot, ha az a felhívásban meghatározott módon elősegíti a kis- és középvállalkozások részvételi esélyeinek növelését. Ebben az esetben e szempont súlyszáma akár az ellenérték súlyszámának 10%-a is lehet.

A 2002. évben kiírt közbeszerzési pályázatok nyertes ajánlattevőinek adatai

Forrás: Közbeszerzések Tanácsa

A mikro-, kis- és középvállalkozások összesen 2 788 esetben nyertek közbeszerzési pályázaton, ami több mint 65%-os részarányt jelent az összes nyertes ajánlattevő között. A szektor vállalkozásai összesen 376 472 millió forint értékű közbeszerzést nyerhettek el. Ez az összeg 46,8%-át teszi ki a 2002. évi pályázaton elnyert közbeszerzések együttes értékének. Az előző évben a kis- és középvállalkozói szektor 65%-át adta a nyertes ajánlattevőknek, s a közbeszerzés során elnyerhető összegből 59 %-ban részesedett. A nyertes ajánlattevők között a 2000. évi adatok ismeretében a kis-, illetve a középvállalkozások aránya növekedett, az előbbi 5, utóbbi 9,6 százalékponttal. Az elnyerhető összegből a legnagyobb arányban, 35%-ban a középvállalkozások részesültek 2002-ben. Arányuk a 2000. évhez képest mintegy 7,3 százalékponttal nőtt. Ezzel szemben a mikro- és kisvállalkozások aránya 2000-ről 2002-re 1,9 százalékponttal illetve 7,7 százalékponttal csökkent. 2002-ben 2,9%, illetve 8,7% volt.

Forrás: Közbeszerzések Tanácsa

6. A kis- és középvállalkozások pályázat útján történő támogatására vonatkozó szabályok

A kis- és középvállalkozók támogatásának jogszabályi kereteit - a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium esetében az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a Gazdasági Minisztérium vállalkozói célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet alkotja. A 2002. év folyamán több ízben is szükségessé vált a két rendelet módosítása, amelyek a következő főbb területeket érintettek:

• A kormányrendelet évközi módosításai elsősorban a támogatás kedvezményezettjei részére, 1 millió forintot meghaladó összegű fejlesztési támogatással megvalósuló beruházások esetén előírt tájékoztató tábla elhelyezésére vonatkozó kötelezettséget szabályozó 89/A. § részrendelkezéseinek pontosítására, majd a szakasz törlésére irányultak.
• Az GM rendelet egyes pontosító módosításai mellett a pályázatok elbírálási szempontrendszerébe új prioritásként került be, ha a beruházás területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségben valósul meg. Ugyanakkor rögzítve lett, hogy a pályázatok elbírálásának szempontjait a pályázati felhívás tartalmazza.
• A GKM rendelet módosításával lehetővé vált, hogy a támogatási szerződéseket a GKM által feljogosított közreműködő szervezet kösse meg, ennek következtében egyszerűsödött, és gyorsult a szerződéskötési folyamat. A szerződési biztosítékokra vonatkozó tapasztalatok alapján 10 millió forint támogatási összegig lett korlátozva az ingó dologra köthető jelzálogszerződések lehetősége, és lehetővé vált a pályázati felhívásban bankgarancia nyújtásának kötelezővé tétele. Bővült azonban a rendeletben felsorolt azon pályázók köre, amelyek mentesülnek a biztosítékadási kötelezettség alól a központi költségvetési szervek részvételével alapított és azok többségi tulajdonában lévő közhasznú társaságokkal, valamint a kizárólag állami tulajdonban lévő ingatlan vagy ingó vagyontárgy fejlesztéséhez támogatást igénylő pályázókkal.
• Fontos módosítás, hogy a Korm. rendelettel összhangban, a támogatási előleg feltételeinek szabályozása a GM rendeletbe is részletesen bekerült.
• A pályázatokhoz kapcsolódóan nyomán 2002-től bővültek a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzataiból elnyerhető támogatásokra alkalmas tevékenységek, beruházások. A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat forrásainak terhére a fogyasztók védelmét szolgáló tájékoztató tevékenységhez, valamint a tisztességes piaci magatartás érvényesülését elősegítő intézkedésekhez is nyújtható támogatás. Ennek keretében a COPINT-DATORG a piaci megfigyelési rendszer működtetése céljából havonta készít kiskereskedelmi forgalom aktuális és várható tendenciáiról konjunktúra tesztet. Kibővültek a Regionális Gazdaságépítési Célelőirányzat támogatási jogcímei is. A rendelet a támogatások elnyerésének feltételeit, valamint a folyósításának rendjét is érintette, amely előírásokat a korábban meghirdetett pályázatoknál is alkalmazni kellett, amennyiben a támogatási szerződés megkötésére még nem került sor. Ha a támogatási döntés kedvezményezettje mikro, kis- és középvállalkozás volt, akkor legfeljebb a támogatási összeg 50%-ának erejéig, 100 millió Ft összeghatárig támogatási előleg folyósítását lehetett igényelni, melyet a korábban meghirdetett pályázatok tekintetében is alkalmazni kellett.

A 2002. évben meghirdetett pályázatok és a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat 2002. évi működtetése során felmerülő kérdések világossá tették, hogy a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzataival való gazdálkodás rendjéről szóló 8/2001. (III.29.) GM utasítás, a Széchenyi Terv keretében kiírt pályázatok pályázatkezelési szabályzatáról és eljárási rendjéről szóló 18/2001. (IX.10.) GM utasítás, valamint a Széchenyi Terv pályázatok minisztériumon belüli döntés előkészítését segítő monitoring rendszer bevezetéséről szóló 25/2001. (XII.4.) GM utasítás helyett új szabályozásra van szükség. Ennek eredményeként 2002. második félévében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megkezdte a szabályozás korszerűsítését. 2003. márciusában a 8/2003. GKM utasítás hatályon kívül helyezte a fent említett utasításokat és egyidejűleg a 2003. évtől kezdődően meghirdetett pályázatok tekintetében elrendelte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzatainak egységes szemléletű felhasználásáról, kezeléséről, működéséről szóló 16/2003. szabályzat, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium költségvetési fejezetében szereplő egyes célelőirányzatok forrásainak terhére meghirdetett pályázatok egységes szemléletű kezeléséről szóló 17/2003. szabályzat kötelező alkalmazását.

Az új Kormány 1141/2002. (VIII.16.) határozatában áttekintette a Széchenyi Terv pályázati rendszerének eredményeit, keretfeltételeit és úgy döntött, hogy a Széchenyi Terv programjait az európai uniós csatlakozás szolgálatába kell állítani és azoknak 2004-re a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) részévé kell válniuk. A Széchenyi Terv pályázati rendszerét a GKM a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességekről szóló 163/2001. (IX.14.) Kormány rendelet módosításával úgy fejlesztette tovább, hogy a 2003. évi pályázatok megfeleljenek az európai verseny- és állami támogatási szabályoknak, hasonló elvek alapján csatlakozásunkat követően már közösségi forrásokra is lehessen pályázni. A kis- és középvállalkozások fejlesztésének új programjában a Kormány a vállalkozások fejlesztésének középtávon érvényesítendő prioritásait a Nemzeti Fejlesztési Tervnek a gazdaság versenyképességének növelésére irányuló átfogó céljaira fűzi fel és összhangba kívánja hozni az NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program kis- és középvállalkozások fejlesztési prioritása keretében megjelölt intézkedésekkel.

1. számú melléklet A kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározása

2. számú melléklet A Hitelgarancia Rt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tevékenysége

3. számú melléklet A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kis- és középvállalkozás-fejlesztésben végzett nemzetközi tevékenységének eredményei

4. számú melléklet A Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból meghirdetett pályázatok adatai a 2002. évi bizottsági ülések alapján

5. számú melléklet Az MVA pénzügyi programjai

6. számú melléklet A költségvetés forrásaiból a 2002. évben a kis- és középvállalkozásoknak kifizetett támogatások adatai (kerekített adatok)

7. számú melléklet A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a bankszektor által nyújtott hitelei 2002-ben

8. számú melléklet A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a szövetkezeti hitelintézetek által nyújtott hitelei 2002-ben

9. számú melléklet A bankok által a 2002. évben a kis- és középvállalkozásoknak folyósított hitelek változása százalékban az előző évhez képest

10. számú melléklet Tájékoztató a kis- és középvállalkozás-fejlesztés területén a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében a 2003. évben elért főbb eredményekről