1. számú melléklet
A kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározása
A mikro-, a kis- és középvállalkozások meghatározására vonatkozó- 2003/361/EK számú- új ajánlást [OJ L 124, 2003. május 20.] a Bizottság 2003. május 6-án fogadta el.
Már a Bizottság kis- és középvállalkozások meghatározására vonatkozó korábbi, 96/280/EK ajánlása is azon a megfontoláson alapult, hogy a közösségi és nemzeti szinten eltérő meghatározások átláthatatlan helyzetet teremthetnek. A belső határok nélküli, egységes piacon a vállalkozások meghatározásának egységesítése elkerülhetetlen, különösen az államtól és a Közösségtől igényelhető támogatások szempontjából.
A közösségi és nemzeti szinten meglévő különböző meghatározások előfordulása ellentmondásokat hozhat létre és eltorzíthatja a vállalkozások közötti versenyt is. Az Európai Uniótól igényelhető támogatások szempontjából fontos meghatározás módosítását az azóta növekvő termelékenység és az infláció indokolja.
Az ajánlás 2005. január 1-jétől lép a 96/280/EK ajánlás helyébe.
Az I. cím 2. cikke a mikro-, kis- és középvállalkozás új meghatározását tartalmazza. Eszerint a
Mikro-, kis- és középvállalkozások az olyan vállalkozások,
a) amelyek 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak és
b) éves forgalmuk nem haladja meg az 50 millió eurót vagy/és mérlegfőösszegük a 43 millió eurót.
Kisvállalkozás az olyan vállalkozás,
Mikrovállalkozás az olyan vállalkozás,
Az ajánlás további újdonsága, hogy meghatározza az "önálló vállalkozás" (autonomous enterprise), a "társvállalkozás" (partner enterprise) és az "összekapcsolt vállalkozás"(linked enterprise) feltételeit is.
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény alapján jelenleg a kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározása a következő:
Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás,
kisvállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás,
mikrovállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás,
egy vállalkozás akkor minősül kis- és középvállalkozásnak, ha abban az állam, az önkormányzat vagy az a) és b) pont szerinti vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati jog alapján - külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot.
Nem kell alkalmazni a fent meghatározott korlátozást abban az esetben, ha a vállalkozás tulajdonosai olyan intézményi befektetők, amelyek nem rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással.
A KKV törvény módosítása szükségszerű, ugyanis az Európai Unióhoz való csatlakozással annak EU kompatibilisnek kell lennie. A jelenlegi hatályos KKV törvény az európai uniós gyakorlattól eltérően másképp definiálja a kis- és középvállalkozásokat. A definíciók összhangja elengedhetetlen követelmény ahhoz, a KKV-k által elérhető támogatások megítélésénél egységes legyen a feltételrendszer. A létszám kritérium mellett azért különösen fontos a pénzügyi kritérium módosítása, mert a vállalkozás valódi méretéről és teljesítményéről, valamint a versenytársaihoz viszonyított helyzetéről csak így lehet reális képet alkotni. Szükségszerű, hogy minden méretkategóriában a forgalmi számadatok és a mérleg főösszeg is szerepeljen, ugyanis a vállalkozás összvagyonát a forgalmi adatok, mint egyedüli pénzügyi kritérium alapján nem lehet meghatározni. Ezek egységes értékének megválasztása egyszerűsíti az átláthatóságot.
Vállalkozás kategória |
MMikro-vállalkozás |
KKisvállalkozás |
KKözépvállalkozás |
|||
Magyarország jelenleg* |
Mérlegfő-összeg |
Nettó árbevétel |
Mérlegfő-összeg |
Nettó árbevétel |
Mérlegfő-összeg |
Nettó árbevétel |
- |
- |
2 |
2,8 |
10,8 |
16 |
|
EU jelenleg |
- |
- |
5 |
7 |
27 |
40 |
EU 2005 jan. 1-től** |
2 |
2 |
10 |
10 |
43 |
50 |
* Az adatok millió euróban, 250 Ft/euró árfolyamon számítva, a megengedett felső értékek.
** A tervezetben a forgalom és a mérlegfőösszeg közül az egyik kritérium alapján elegendő megfelelni, de mindkettő egyidejűleg is fennállhat.
A jelenleg folyamatban lévő KKV törvény módosítása során javasoljuk, hogy a maximális felső összegeket az EU-ban szokásos mérlegfőösszeg, illetve nettó árbevétel határaihoz igazítsák.
A kis- és középvállalkozások definíciójában továbbra is meg kell őrizni a függetlenségi kritériumot (Egy vállalkozás akkor minősül kis- és középvállalkozásnak, ha abban az állam, önkormányzat, vagy a kis- és középvállalkozásokon kívül eső vállalkozások tulajdonosi részesedése - tőke vagy szavazati jog alapján - külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot). Csak így lehet elkerülni, hogy a KKV-k valós gazdasági erejét meghaladó vállalkozások besorolás szempontjából a kis- és középvállalkozások közé essenek.