10. számú melléklet

Tájékoztató a kis- és középvállalkozás-fejlesztés területén a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében a 2003. évben elért főbb eredményekről

A kis- és középvállalkozói szektor sajátosságai, a gazdaságban és a foglalkoztatásban betöltött speciális szerepe és támogatásának Európai Unión belül is megkülönböztetett kezelésmódja szükségessé tette, hogy a kis- és középvállalkozások fejlődésének ösztönzését szolgáló intézkedések és eszközök önálló programban fogalmazódjanak meg. A magyar kormány mindezt felismerve alkotta meg, és fogadta el 1213/2002. (XII. 23.) sz. Korm. határozatában 2002. végén a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programot (SZVP).

A Program a kis- és középvállalkozás fejlesztés középtávú feladatainak meghatározása során a következő prioritásokat jelöli meg:

• A versenyképesség növelése, modernizáció, a növekedésorientált kis- és középvállalkozások fejlődésének elősegítése
• A kis- és középvállalkozások EU integrációs felkészítése
• Az erőforrásokhoz való hozzáférés, a hátrányos helyzetű területek, társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítása
• Az Európai Unió kis- és középvállalkozás támogatási forrásainak igénybe vételéhez szükséges feltételek megteremtése

A Programban megfogalmazott cél az volt, hogy szemben a Széchenyi Tervvel, melynek fő eszközét, a vissza nem térítendő támogatások képezték, az adófizetők pénzének hatékonyabb hasznosulását elősegítő, szélesebb vállalkozói kör által igénybe vehető támogatási formák (képzési programok, kedvezményes hitel- és garanciakonstrukciók) kerüljenek előtérbe.

Az SZVP végrehajtása során egyes konstrukciók feltételeit módosítottuk, illetve újakat dolgoztunk ki úgy, hogy mindeközben állandó párbeszédet folytattunk az érdekképviseleti, társadalmi szervezetek, kereskedelmi bankok, szövetkezeti hitelintézetek, és más érintett intézmények képviselőivel.

A Tájékoztató áttekintést ad az SZVP keretében 2003-ban működő, illetve újonnan elindított konstrukciókról és az elért eredményekről.

Az SZVP keretében olyan támogatási konstrukciók kerültek kialakításra, amelyek széles vállalkozói kör számára kínálják a finanszírozási forráshoz jutás lehetőségét. Az eszköztárban a korábbi évekhez képest nagyobb szerepet kapnak a hitel- és garanciakonstrukciók, megjelennek a tőkepótló programok. A KKV-k pénzügyi szolgáltató szektor ügyfeleivé válását segítő finanszírozási konstrukciók mellett a Programban jelen vannak a pályázati úton elnyerhető vissza nem térítendő támogatások is, melyek feltételrendszere 2003-tól már összehangolásra került az EU Strukturális Alapok követelményeivel és megegyezik a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési prioritásában megfogalmazott célokkal.

A finanszírozási forráshoz jutást segítő támogatási programok kereteinek kialakítása során az volt a cél, hogy "sokaknak sokfélét" és az igényeikhez leginkább igazodó konstrukciók közötti választási lehetőséget kínáljunk annak érdekében, hogy minél több KKV számára nyíljon meg a lehetőség a versenyképesség javításához szükséges modernizációra, tevékenységük korszerűsítésére.

Az SZVP keretében a KKV-k számára elérhető támogatási konstrukciókkal kapcsolatos eredmények és tapasztalatok a következőkben összegezhetők.

I. A KKV-k finanszírozási forráshoz jutását segítő hitel és garancia konstrukciók

1.) Többlépcsős hitelprogram

Annak érdekében, hogy szélesítsük a finanszírozási forráshoz jutó kisvállalkozói kört, azaz elősegítsük a különböző méretű vállalkozások számára, hogy a méretükhöz, visszafizetési képességükhöz, igényükhöz - hitelösszegben, futamidőben, források költségeinek mértékében, és egyéb feltételekben is - igazodó forráshoz jussanak, kidolgoztuk a konstrukciók egymásra épülő négylépcsős finanszírozási rendszerét. A rendszer már meglévő és továbbfejlesztett, illetve újonnan kidolgozott Programokat egyaránt tartalmaz.

Ábra

a) Mikrohitel Program

A Program feltételeit szeptembertől úgy módosítottuk, hogy a szűkösen rendelkezésre álló források maximális kihasználtsággal hasznosuljanak, és ezzel egyidejűleg a lehető legtöbb erre rászoruló mikrovállalkozás számára legyen elérhető, valamint a Program önfenntartóvá, a pótlólagos állami források meglététől függetlenné váljon. E célok alapján 3 millió Ft-ban maximáltuk a felvehető kölcsön összegét, mérsékeltük a futamidőt, módosítottuk a kamatot, és elsősorban a fejlesztések finanszírozására való felhasználást helyeztük előtérbe.

A Mikrohitel Program rendelkezésére álló, 12 Mrd Ft-ot meghaladó források kihasználtsága jelenleg 85 % feletti, ez évben több mint 1000 vállalkozás vett fel hitelt 3 Mrd Ft összegben.

b) Széchenyi Kártya

A mikro- és kisvállalkozások forgóeszköz-finanszírozási szükségletének kielégítését célzó, a GKM kamattámogatásával működő Széchenyi Kártya program keretében 2003. július 1-je előtt - közel 10 hónap alatt - mintegy 5600 vállalkozás igényelte a kártyát, közülük 3500 kézbe is vehette. Az igényelhető hitelkeret 2003. júliustól történt 5 millió forintra emelése óta több mint 3800 vállalkozás kapta kézbe a Kártyáját. A folyósított hitelösszeg 2003. november 21-ig 16,3 milliárd Ft, a kibocsátott kártyák száma pedig összesen 7369 db volt. Az alábbi ábra a kibocsátott kártyák számának alakulását mutatja havi bontásban a Program 2002. szeptemberi indulása és 2003. november 21. között.

c) Midihitel Program

A 2003. szeptemberében elindított Midihitel Program mikro- és kisvállalkozások számára biztosít fejlesztési célokhoz kamattámogatás mellett elérhető maximum 10 millió Ft összegű hitellehetőséget. Eddig 11 bank és 119 takarékszövetkezet írta alá az együttműködési megállapodást a GKM-mel. 2003-ban várhatóan 300-400 vállalkozás fog a GKM kamattámogatása mellett 3,5-4 milliárd Ft fejlesztési hitelhez jutni, 2004-ben pedig további 700-800 vállalkozó részére 11 milliárd Ft összegű hitelkihelyezésre számíthatunk.

d) Európa Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram

Az Európa Hitel 80 milliárd Ft-os, a Kormány árfolyam-garanciájával fedezett keretének terhére a kis- és középvállalkozások részéről november közepéig 389 db hitelkérelmet fogadtak be a bankok, 19,7 Mrd Ft-ot meghaladó értékben. Ebből 324 az eddig engedélyezett hitelek száma, 16,7 Mrd Ft összegben. A hiteligénylés az utóbbi hetekben lendületet vett, így az ez évben kihelyezésre kerülő hitelvolumen nagysága elérheti a 20-25 milliárd Ft-ot. Az év harmadik negyedévétől megélénkült hitelkereslet alapján a banki előrejelzések azt mutatják, hogy jövő év végéig a rendelkezésre álló teljes forrás kihasználásra kerül.

2.) Garanciakonstrukciók

A KKV-k 40 millió Ft-nál alacsonyabb összegű hitelfelvételéhez kapcsolódó garanciavállaláshoz a GKM 50 %-os mértékű garanciadíj-támogatást nyújt.

2003. évre a Hitelgarancia Rt-nek (Hg. Rt.) és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnak (AVHA) a KKV-k hiteleihez kapcsolódódó garanciavállalásaira 280 millió Ft, illetve 60 millió Ft díjtámogatási keretösszeg került elkülönítésre. Az előző évi tapasztalatok és az eddigi tényadatok alapján idén várhatóan a teljes keretösszeg felhasználásra kerül.

3.) Egyéb új hitel- és kamattámogatási programok

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány 2003. tavaszán elindította a Budapest Kisvállalkozói Hitelprogramot, melyhez a GKM a jegybanki alapkamat 40 %-ának megfelelő mértékű kamattámogatással járul hozzá. E célra a KKC-ból elkülönített forrásból körülbelül 110 vállalkozás juthat kedvezményes beruházási hitelhez.

A szeptember végén 5 % kamattámogatás mellett elindított Lánchíd Faktoring Program célja, hogy a KKV-k minél szélesebb köre megismerje és igénybe vegye a Magyarországon még kevésbé elterjedt faktoring szolgáltatást. A kamattámogatással egy vállalkozásnak 60 millió Ft követelés faktorálására nyílik lehetőség.

A szolgáltatás végzésére 20 faktorcéggel, illetve bankkal kötött a tárca szerződést. A szeptemberi indulás óta 19 vállalkozó faktorálta követelését, melyhez a GKM 24 millió Ft kamattámogatást biztosított. A támogatásra 2003-ban elkülönített 700 millió Ft 233 vállalkozásnak biztosít 14 Mrd Ft összegű támogatott hitelhez jutást. 2004-ben az erre szánt 1 Mrd Ft-ból mintegy 300 vállalkozás részesülhet.

Az újonnan beindított programok az idei évben mintegy 11-12 ezer vállalkozás számára biztosítják a kedvezményes hitelhez jutás lehetőségét, a KKV-k által igénybe vehető finanszírozási források e konstrukciók révén mintegy 60 Mrd Ft-tal bővülnek.

II. A pályázati rendszer

2003-ban a GKM összesen 12 KKV-knak szóló pályázati támogatási konstrukciót hirdetett meg.

A Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat finanszírozásában a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében közzétett pályázati felhívások három területre - a versenyképesség javítására, az együttműködésre, és az EU csatlakozásra történő felkészítésre - koncentrálnak.

A támogatást elnyert sikeres pályázatok száma október végéig 2269, mely mintegy kétszer annyi, mint a Széchenyi Terv Vállalkozáserősítő Programja keretében 2002-ben meghirdetett pályázatokon nyertes KKV-k száma. Az elnyert támogatások összege csaknem 4,2 Mrd Ft, ennek az egyes pályázatok közötti megoszlását mutatják az alábbi táblázat adatai:

2003. november 24-éig összesen 7421 pályázat érkezett be. Az összes pályázatok 31 %-át teszi ki az elfogadott pályázatok száma (2269 db). Az elutasított pályázatok aránya 22 % (1664 db). A feldolgozás alatt lévő pályázatok száma 3478 db (47 %), ami azért ilyen magas, mert közvetlenül a pályázatok beadási határidejének lejárta előtt rendkívül sok pályázat érkezett be.

A központi pályázatokon belül magasabb mértékű és összegű támogatásban részesültek a hét hátrányos helyzetű megyében megvalósuló projektek, valamint jelentős összegek kerültek átadásra a hátrányos helyzetű megyéknek a megyei pályázatok finanszírozására. Az eddig elbírált és nyertes pályázatok valamivel több mint egynegyede a hátrányos helyzetű megyékben működő vállalkozásoknak juttat támogatást, a nyertes pályázatok száma e megyékben 598 db, 1189 millió Ft támogatási összeggel.

Nagy hangsúlyt fektettünk a pályázati rendszernek az Európai Uniós követelményekkel történő harmonizációjára. A pályázati feltételekben 2003-ban bevezetett változtatások eredményeként a pályázati rendszer megfelel ezeknek a kritériumoknak, többségük 2004-től EU társfinanszírozás mellett folytatható.

2003-ban bevezetett főbb változtatások között szerepel a döntések decentralizálása, alacsonyabb szintekre helyezése, az, hogy minden KKC-ból finanszírozott pályázatot egy közreműködő szervezet bonyolít le, a naprakész nyilvántartási rendszer bevezetése, a döntési kritériumok és a súlyozás pontosabb meghatározása és meghirdetése, a pontozásos rendszer kialakítása, monitoring, szerződésminták, az adott konstrukciókra rendelkezésre álló keret, valamint a nyertesek nyilvánosságra hozása.

2003-ban a KKV pályázatokra rendelkezésre álló, mintegy 8 Mrd forinthoz képest az következő három évben a Strukturális Alapok társfinanszírozásában mintegy 43 Mrd Ft támogatás érhető el a KKV szektor fejlesztésére, ami 2004-re 10,2 Mrd Ft pályázati támogatási lehetőséget jelent.

III. Tőkepótló és nemzetközi programok

1.) Tőkepótló Programok

Az MFB Rt. 2003. július 15-én elindított Kis- és Középvállalkozás Fejlesztési Tőkebefektetési Programja a kkv-k számára jelent meghatározott időtartamra, áttekinthető módon folyósított forrásjuttatást. A kihelyezhető fejlesztési tőke összege 40 Mrd forint. A forintban történő tőkebefektetés mértéke vállalkozásonként 50-500 millió forint, időtartama legfeljebb öt év lehet, az MFB Rt. szerzett tulajdonrészének maximális mértéke nem haladhatja meg a vállalkozás (megemelt) jegyzett tőkéjének 49 %-át.

A többségi állami tulajdonú Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. kidolgozta a Társaság hosszú távú stratégiáját, mely szerint fejlesztési tőke jellegű befektetéseket hajt végre a kis- és középvállalkozások körében 10-100 millió Ft összegben 3-5 éves időtartamra. A Társaság 2003. első félévében mintegy 460 millió forint tőkebefektetéséről döntött.

A Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. feladata a hazai vállalkozások külföldi tőkebefektetéseinek partnertőkével történő támogatása. 2003. nyarán az MFB 7,5 Mrd Ft-tal 10 Mrd Ft-ra emelte a társaság alaptőkéjét.

A Beszállítói Befektető Rt. rugalmasabbá tette a döntéshozatalt, a befektetés alsó határát jelentősen leszállította, valamint lehetővé tette az induló innovatív vállalkozásokba történő tőkebefektetést is.

2.) Kapcsolódás a nemzetközi kkv-programokhoz

A "KKV-k közötti együttműködés erősítése" c., HU0008-05 jelű Phare program keretében 93 együttműködés részesült támogatásban Észak-Magyarország, Észak-alföld és Dél-alföld régióban. A kis- és középvállalkozásainak együttműködését célzó projektjeihez, valamint ezzel kapcsolatos beruházások megvalósításához nyújtott 11.032 euró vissza nem térítendő támogatás további közel 23,5 millió euró magánbefektetést indukált.

Az Európai Unió Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Programja (2001-2005) keretében két új Euro Info Központ felállítására kerül sor 2003-ban Zalaegerszegen és Székesfehérváron. A Többéves program keretében az Európai Unió mellett működő szakértői munkacsoportokban részt veszünk.

2003. szeptember 8-10. között Budapesten került megrendezésre a "Vállalkozások a globális gazdaságban: stratégiai eredmények és politikák" című konferencia a GKM és az OECD közös szervezésében. Az ülésen megvitatatott valamennyi téma a 2004. júniusában az OECD által Törökországban megrendezni tervezett miniszteri konferencia szakmai előkészítését, az ott megvitatásra kerülő isztambuli miniszteri deklaráció kidolgozását szolgálta. Az eseményre 43 országból több mint 150 résztvevő érkezett.

A Kisvállalatok Európai Chartájában rögzített jelentési kötelezettség teljesítése érdekében beszámolót készítettünk a Chartában megjelölt 10 területen elért hazai eredményekről.

Az olasz-magyar kkv-munkacsoport keretében a Sviluppo Italia Basilicata olasz szervezet két projektet dolgozott ki, melyeket a magyar féllel közösen kíván megvalósítani. A "fiatal vállalkozók tapasztalatcseréje, együttműködése" projekt és a kkv szektorban eszközölt kockázati tőkebefektetéseket bemutató program finanszírozásához az olasz fél 2003. júniusában pályázatot nyújtott be az olasz külügyminisztériumnak, amellyel az egyes projektekhez 50-75 %-os finanszírozást nyerhet.

IV. A kkv-k európai uniós ismereteinek bővítése

A tárca "Az EU házhoz jön" címmel ez év február 4-én Sárbogárdon elindított országos programja keretében a jövő évi májusi csatlakozásig az ország mind a 150 kistérségi központjában megszervezi a kis- és középvállalkozások szakma-specifikus EU felkészítését.

Az információs deficit csökkentése érdekében a gazdasági tárca kiemelt feladatának tekinti a vállalkozók megismertetését az egységes uniós piac működési feltételeivel és mozgásterével, ahhoz hogy képesek legyenek mind szakmailag, mind tudatilag felkészülni az új kihívásokra. Az országos program - amelyen várhatóan 20-25 ezren vesznek részt - a vállalkozókat szinte "személyre szabottan" készíti fel az uniós helytállásra, figyelembe véve a kistérség sajátosságait, ágazat és szakma-specifikus igényeit.

Az országos program a GKM irányításával, valamint a gazdasági kamarák, az érdekképviseleti szervezetek, a szakmai szövetségek, a civil szervezetek, s a helyi önkormányzatok széleskörű összefogásával valósul meg.

Az eddig 12 megye, 98 kistérségében lezajlott 360 szakma-specifikus konzultációval egybekötött előadás-sorozaton közel 10 ezer vállalkozó vett részt. A Program fogadtatása rendkívül kedvező, hiszen a vállalkozások a felkészítő program keretei között az EU-val kapcsolatos információk szakmájukra vonatkozó részleteivel ismerkedhetnek meg, felkészülésük szakmai követelményeihez kapnak segítséget.

A program határon átnyúló rendezvényein Kassán, Losoncon, Rimaszombaton, Lendván, Beregszászon, Ungváron, Técsőn és Tiszapéterfalván mintegy 1200 határon túli magyar vállalkozó vett részt. A sorozat novemberben Kolozsvárott, decemberben Pozsonyban folytatódik.

Az SZVP meghirdetésekor elhangzott ígéretnek megfelelően elindultak és jövőre is folytatódnak a vállalkozások hitelhez jutását segítő hitel- és kamattámogatási konstrukciók, működnek és jövőre EU társfinanszírozás mellett lesznek elérhetők a pályázati úton elnyerhető vissza nem térítendő támogatások, folytatjuk a KKV-k célirányos EU felkészítését.

A különféle támogatási konstrukciók segítségével az idén 13-14 ezer, jövőre újabb 14-15 ezer vállalkozás számára nyílik meg olyan finanszírozási lehetőség, mely hozzásegít versenyképességük javításához, az EU csatlakozásra való eredményes felkészüléshez.