*

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Talán nem kell mondanom, hogy az LMP számára mennyire kulcsfontosságú egy magas minőségen működő, fenntarthatóan finanszírozható és megfizethető vasúti közlekedés, ami versenytársa tud lenni a környezetet jobban károsító közúti közlekedésnek. Jómagam személyesen is, már évtizedek óta gyakran használom a vasutat, nemcsak a Budapest-Szeged vasútvonalon, de a mellékvonalakon is elég sűrűn, hetente többször mozgok, és személyes tapasztalaton át érzem, a bőrömön tapasztaltam azt, hogy az elmúlt 8 évben miként zuhant meredeken a szolgáltatások színvonala.

De hogy visszatérjek a jelen tárgyhoz: ugyancsak az LMP alapértékei közé tartozik a közös vagyonnal, az állami vagyonnal történő felelős gazdálkodás. Mivel a MÁV környékén nagyon sok gyanús eset is előfordult - mint amit itt a jobbikos képviselőtársaim már taglaltak, mintegy megelőlegezve a vizsgálóbizottság munkáját -, az ingatlanok használatától kezdve a gyanús szerződésekig és privatizációkig, egyetértünk azzal, hogy itt teljes átvilágítás szükséges. Ebben a körben nyilván figyelmet kell hogy kapjon a MÁV-Cargo privatizációja, egyrészt nagy volumene miatt, másrészt azért, mert a teherszállítás mindenhol a vasút nyereséges ágazata, ami keresztfinanszírozza a veszteséges személyszállítást. Ennek a több helyen jól működő modellnek a bevezetése lehetetlenné vált a privatizációval.

Az LMP támogatja, hogy egy vizsgálóbizottság álljon föl a MÁV ügyeit érintően, ennek a vizsgálati hatáskörével azonban nem értünk egyet. Az első az időtáv. A MÁV problémái nem 2002-ben kezdődtek, a korrupciógyanús esetek nem csak az elmúlt 8 évben voltak, ezért értelmetlennek tartjuk ezt a határvonalat. Az elmúlt 20 évben nem volt olyan fordulópont a MÁV életében, ami egyértelmű határvonalat jelenthetne. Ezért javasoljuk - és ezt módosító javaslatban is megtettük -, hogy vizsgáljuk a rendszerváltás óta eltelt időszak teljességét, feltárva a hibás döntéseket, és tanulva belőlük. Sem a MÁV feldarabolása, átszervezései, sem privatizációja nem köthetők csak az elmúlt 8 évhez.

A második a vizsgált témák köre, a vizsgálóbizottság célja. Amire valóban szükség lenne, az egy teljes körű állapotfelmérés és vagyonleltár. Állapotfelmérés, hogy mi tartalmazza a MÁV által ellátni kívánt funkciókat, azok anyagi és személyi szükségletét. Egy vagyonleltár, ami tartalmazza az összes MÁV- és volt MÁV-cég vagyonát, különös tekintettel az ingatlanokra. Itt zárójelben jegyzem meg, hogy a teljes állami vagyonra szükség volna egy vagyonleltár. Ehhez természetesen nem kellene külön parlamenti vizsgálóbizottság, elég lenne egy erős kormányzati elkötelezettség, elég lenne, ha a kormány azt csinálná, amiért van.

De ha már kiemeljük a vasút ügyét, és külön parlamenti vizsgálóbizottságot hozunk létre, kiemelnék néhány érdekes dolgot a határozati javaslatból. A II/6. pont a hatástanulmányok és elemzések létére kérdez rá. Ez azért groteszk, mert a Fidesz az Országgyűlés megalakulása óta nem terjesztett még be olyan törvényjavaslatot, amit hatástanulmányokkal támasztott volna alá. Sem a vagyongazdálkodás átszervezése, sem a budapesti közlekedési szupervállalat, sem a magánnyugdíjpénztárak kicsinálása, sem a válságadók nem kaptak semmiféle racionális megalapozást.

A III. pontban a határozat egy alkotmánybírósági határozatra utal. Hát, csupán tiszta jó szándékból felhívnánk a fideszes képviselőtársaink figyelmét, hogy pártjuk és kormányuk jelenlegi álláspontja szerint az Alkotmánybíróság a fejlődés és a forradalom kerékkötője. Azt azonban értékelendő gesztusnak tartjuk, hogy a bizottságot paritásos alapon tervezik felállítani, 3 kormánypárti és 3 ellenzéki taggal.

Mindezeket összefoglalva, összességében támogatjuk a vizsgálóbizottság létrehozását, ezzel a két kitétellel, hogy az elmúlt 20 évre vonatkozzon, illetve hogy egy vagyonleltár is csatlakozzon hozzá. Kíváncsian várom az MSZP-s képviselőtársaink véleményét, hiszen arról volna itt szó valójában, hogy mi történt az elmúlt 8 évben a vasúttal.