*

DR. SZIGETI PÉTER, az Országos Választási Bizottság elnöke: Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Hallgatóság! Kedves Vendégek! A Magyar Köztársaság elnöke, mint ismert, 2010. január 22-én tűzte az országgyűlési képviselő-választásokat ez év április 11-ére, illetőleg 25-ére. A kitűzés elegendő felkészülési időt biztosított ahhoz, hogy a választási szervek megfelelően felkészülhessenek, és törvényesen készítsék elő az országgyűlési képviselő-választások lebonyolítását.

Az Országos Választási Bizottság alapvető jelentőségűnek tekinti annak megállapítását, hogy az idei választásokon a választópolgárok, a jelöltek, a jelölőszervezetek, a választási szervek törvényes keretek között gyakorolták jogaikat és a választás törvényes rendben zajlott le.

Ezen legfontosabb értékítélet, megállapítás után a választási folyamat logikája szerint fejtem ki mondanivalómat, beszámolónkat, három tematikai egységben: először a jelölésről szólnék néhány szót; utána a részvételi, érvényességi, eredményességi jellemzőket ismertetem; végül harmadikként az Országos Választási Bizottság jogi feladatait, illetve azt a jogi eszköztárat, amelyek működtetését jellemezni kívánjuk.

A jelöléssel kapcsolatban a legfontosabb dolgok: 44 jelölőszervezetet vett nyilvántartásba az Országos Választási Bizottság, ezek közül 24 nem állított jelöltet, azaz vagy eredménytelennek, vagy l'art pour l'art-nak bizonyult a jelölések fele. A 176 egyéni választókerületben az eddigi 20 éves gyakorlat során a legkevesebb jelölt, 810 képviselőjelölt gyűjtötte össze a választáshoz szükséges ajánlószelvényeket. Ez 20 százalékkal kevesebb, mint mondjuk, a 2006-os eredmény volt. Megjegyzem, 19 független képviselőjelölt indult a választásokon.

Ami a területi listákat illeti, 10 szervezet tudott ilyen listát állítani, míg országos listát 6 szervezet állított, közöttük egy közös listát, mint ismert, két párt közösen. A területi listákra épülő országoslista-állításon pedig 3 önálló és 1 közös lista érte el a mandátumszerzéshez szükséges 5, illetve 10 százalékos küszöböt, azaz 5 párt került a parlamentbe. A parlamenti küszöbértéket jelentő szűrő két olyan pártot állított meg, amelyik országos listát tudott állítani, de nem érte el az 5 százalékos küszöbértéket.

Második témaként a részvételről, érvényességről, eredményességről. 8 millió 34 ezer választásra jogosult közül az első fordulóban 5 millió 172 ezer élt választójogával, 64,4 százalékos volt tehát a részvételi arány. Az első fordulóban valamennyi egyéni választókerületben érvényes volt a választás, és 119 egyéni választókerületben egyben eredményes is. Ilyen értelemben második fordulót 57 egyéni választókerületben kellett tartani. Megemlítem, hogy ilyen nagy számú eredményes első fordulóra az egyéni választókerületekben 1990 óta még nem volt példa. A szavazás első fordulója is érvényes volt a területi választókerületekben, így második fordulót ott nem kellett tartani. A lehetséges 152 területi választási helyre, képviselői mandátumra 146 eredményezett ténylegesen mandátumot, 6 mandátum csúszott fel az országos listára, és lett ezáltal 64 kiosztható hely az országos listán.

A második fordulóban a részvételi arány az elsőhöz képest mérséklődött, 46,7 százalékot ért el. Megjegyzem, a külképviseleti választásokon az első fordulóban a polgárok 77 százaléka, a második fordulóban 50 százaléka élt a külképviseleten leadható szavazatok jogával.

Tisztelt Országgyűlés! Rátérve a harmadik témára, az Országos Választási Bizottság jogi feladataira: 2010 februárjában választotta meg a parlament az Országos Választási Bizottság 5 tagját, ez egészült ki az országos listát állító pártok delegáltjaival, 6 fővel, összességében 11 főre. A választás kitűzésétől az eredménymegállapításig 39 OVB-ülést tartottunk, 237 határozatot hoztunk. Néhány szót ezen határozatok jellegéről, keresztmetszetéről: 50 határozat volt jelölőszervezet vagy országos lista nyilvántartásba vétele; 164 jogvitát tárgyaltunk, kifogásokat, fellebbezéseket; 14 mentelmi ügyet; és ehhez képest volt egy negyedik kategória, amit nem sorolnék fel, az egyéb típusú határozatok.

Ezen belül a jogorvoslati kérelmeknél két csoportról érdemes említést tenni. Lényegében a kampánnyal kapcsolatos jogszabály- vagy alapelvsértésekről 89 határozatot kellett hozni, és elég csekély volt a kampánycsend megsértésével foglalkozó határozatok száma, mindössze 17. Jelzem, hogy mondjuk, 2006-ban több mint száz ilyen határozatot kellett hozni. Az OVB-határozatok ellen 140 jogorvoslati kérelem érkezett a Legfelsőbb Bírósághoz, zömét a Legfelsőbb Bíróság érdemi vizsgálat nélkül utasította el, 105 ilyen eset volt. A fennmaradó 35 érdemi határozat esetében 27 esetben helyben hagyta a Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság határozatát, 8 esetben részben vagy egészben megváltoztatta azt.

2006-tól eltérően, amikor 257 jogvita keletkezett, az idén, azt lehet mondani, a jogviták száma és súlya is mérsékeltnek volt mondható, 35 százalékkal kevesebb jogvitára került sor, mint négy évvel ezelőtt. A negatív kampányon túlmenően, amelynek megengedettségét sem a jogszabályok, sem pedig a bírói gyakorlat nem zárják ki, csak elvétve került sor nemkívánatosnak tekinthető jelenségekre. Ezek közül a választások tisztaságát befolyásoló ajánlószelvény-gyűjtési anomáliákat kell megemlítenem, illetőleg a választópolgárok hozzájárulása nélküli adatállományok, adatbázisok létére utaló jelzéseket. Ezek tekinthetőek legsúlyosabbnak a nemkívánatos jelenségek körében.

Három állásfoglalást kellett hoznunk a joggyakorlat egységesítése és a jogértelmezés egységének biztosítása érdekében. Először az ajánlószelvények gyűjtéséről és az ajánlás folyamatáról; a második ilyen a kifogások és a fellebbezések elbírálására vonatkozott; a harmadik pedig a szavazás lezárását értelmezte a választás első fordulójának napján délután kialakult helyzetben. Bizonyos esetekben az OVB a törvényesség biztosítása érdekében a közvéleményt közleményekben tájékoztatta. Négy ilyen közlemény született, kettő az ajánlószelvények munkahelyi gyűjtésének tilalmával foglalkozott; az egyik a kampánycsend érvényességét értelmezte, amikor egyidejűleg zajlottak időközi önkormányzati választások, és az országgyűlési képviselő-választások kampánya folyamatban volt. Végül a negyedik az adatvédelmi biztos ajánlásának visszautasítása volt a testület részéről, amelyet a biztosnak küldött április 27-ei levél szakmailag részletesen taglal.

Jogalkalmazásunk során négy problémát tapasztaltunk, amelyek említést érdemlőek ezen a fórumon is. Egyfelől visszaélésekre ad lehetőséget az ajánlószelvények szabályozásának és gyűjtésének rendszere. Másodjára: hiányzik a listát megalapozó követelmények fennállása időpontjának törvényi szabályozása. Harmadszor: nem megfelelően szabályozott a mentelmi jog intézménye. Negyedszer: komoly alkotmányossági problémákat vetett fel és bizonyos feltételek beállta esetén végrehajthatatlannak bizonyult az igazolással szavazás intézménye. Eltérően ugyanis a 2008-as népszavazástól vagy a 2009-es európai parlamenti választásoktól vagy az idei országgyűlési választás második fordulójától, a 600, maximum 1200 szavazóra méretezett szavazóköröket túlterhelték az igazolással szavazásra várakozók létszámai. Ugyanis 2245, 2010, 2100 vagy 1900-as nagyságrendben jelentek meg igazolással szavazni, s lényegében itt egy szűk keresztmetszet keletkezett. A jogalkotó annak idején elmulasztotta megfelelő hatástanulmányokkal vizsgálni az igazolással szavazás lehetőségének ezen beálltát adott szabályozási feltételek között.

Tisztelt Ház! Az OVB megítélése szerint a választások az egész országban a törvényes előírásoknak megfelelően zajlottak. Olyan jogsértés nem történt, amely a választások eredményét érdemben befolyásolta volna. Bizonyítja ezt, hogy az első fordulós egyéni és területi listák eredményét jogszerűen meg lehetett állapítani. Fontos azt is megjegyeznem, hogy a Legfelsőbb Bíróság akceptálta az Országos Választási Bizottság állásfoglalását a szavazás lezárásával kapcsolatban.

Tisztelt Ház! Az egyéni és a területi választókerületekben megállapított választási eredmények ellen 42 esetben nyújtottak be jogorvoslati kérelmet. A jogorvoslati eljárások egyik esetben sem hoztak olyan eredményt, amelyek a választások végkimenetelét érdemben befolyásolták volna. A testület eleget tett azon törvényes kötelezettségének, hogy május 10-én megállapította a képviselő-választás összesített eredményét, és ezt közzétette a Magyar Közlönyben.

Az Országos Választási Bizottság ezúton fejezi ki köszönetét a választási bizottságok és a választási irodák minden tagjának a választások lebonyolításában végzett felelősségteljes munkájáért. Nagyra értékeli, hogy az Országos Választási Iroda az előzetes választási eredmények gyors összesítését kifogástalanul oldotta meg.

Ugyanakkor voltak fennakadások az első forduló szavazási napján az információáramlással, mert az igazolásra kijelölt szavazókörök esetében a sorok nagyságáról csak pontatlan, alábecsült, illetőleg téves információk álltak a bizottság rendelkezésére.

Kérjük a tisztelt Országgyűlést, hogy a beszámolót fogadja el, és az Országos Választási Bizottsághoz hasonlóan ismerje el a választások megszervezésében és lebonyolításában közreműködő választási szervek tagjainak munkáját, akik hozzájárultak a 2010. évi országgyűlési képviselő-választás törvényes lebonyolításához.